8. előadás Kis László Szabó Balázs 2012.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "8. előadás Kis László Szabó Balázs 2012."

Zalán Tóth
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 8.. előad adás Kis LászlL szló Szabó Balázs 2012.

2 Kerethidak Előadás vázlat Csoportosítás statikai váz alapján, Viselkedésük, Megépült példák. Szekrény keresztmetszetű hidak Csoportosítás km. kialakítás alapján, Viselkedésük, kereszteloszlás Megépült példák. 2

Szekrény keresztmetszetű hidak Csoportosítás km.

3 Kerethidak I. főtartó statikai rendszere alapján 1. 3

4 Kerethidak II. főtartó statikai rendszere alapján 2. 4

5 Kerethidak III. Vízszintes, függőleges és ferde elemekből álló sarokmereven összekapcsolt szerkezetek. Függőleges terhek hatására is ferde reakciók keletkeznek a támaszoknál. Kicsit nagyobb fesztávok alakíthatóak ki, mint többtámaszú szerkezetekkel. Számításuk könnyű és sok kidolgozott táblázat van rá. Általában statikailag határozatlan szerkezetek. Az alaptestet célszerű úgy beállítani, hogy a keretlábakban lévő erőkre merőleges legyen az alapozási sík. Érdemes a geometriai arányaira odafigyelni, mivel a nyomaték jelentősen csökkenthető. Általában érzékenyek a támaszmozgásokra. Lapos kereteknél a hőmérséklet és zsugorodás teherből számottevő igénybevételek keletkeznek. Erőmódszerrel és mozgás (elmozdulás) módszerrel számíthatóak. Olyan hídnál, ahol pl. egy zárt sima keret függőleges részéhez szárnyfalak kapcsolódnak a keretláb igen merev lehet a gerendához viszonyítva. Érdemes változó falvastagságokat alkalmazni. A konzolos típusoknál a konzollehajlás számottevő lehet, így ki kell ékelni és korlátozni a konzolhosszt. Keretlábak lehetnek csuklósak. 5

Az alaptestet célszerű úgy beállítani, hogy a keretlábakban lévő erőkre merőleges legyen az alapozási sík. Érdemes a geometriai arányaira odafigyelni, mivel a nyomaték jelentősen csökkenthető.

6 Kerethidak IV. V lábú kerethidaknál az alátámasztást húzott nyomott rudak végzik. Fesztávolság csak a két belső ferde támaszgerenda és a pálya csatlakozási pontja közötti távolság. Ha összehasonlítjuk egy hasonló függőleges lábú kerettel akkor ezekben mindössze 73% pozitív nyomaték és 50% negatív nyomaték van. A konzolhossz is csökken és így a lehajlás is köbösen csökken. Ferde lábú kerethidaknál a ferde alátámasztó gerendák merevsége sokkal kisebb, mint a pályagerendáé ezért felül lehet merev csomópontot kialakítani, mert a ferde gerendákban jelentős nyomaték nem keletkezik. (Csak szimmetrikus teher esetén.) Van olyan függőleges keretlábbal ellátott, mely többtámaszú tartóként számolható. Befogott keretek a csuklós keretekkel ellentétben nem egyszeresen határozatlanok, hanem háromszorosan. Ezek csak jó talajviszonyok között tervezhetőek, mert igen érzékenyek a támaszmozgásra. Itt a csuklókkal ellentétben az erő az oszlopban külpontos (nyomaték a támasznál). Zárt keretek épülhetnek rossz talajviszonyok között és nagy töltéstakarás esetén. Ezek általában gyalogos átjárók vagy kisebb vízfolyások átvezetései. Az elemek csatlakozásainál fogazást, csuklót kell kialakítani. Gondosan kell tömöríteni a hídfőknél a talajt, mert a süllyedés következtében kialakuló két oldalt nem megegyező terhelés repedéseket okozhat. 6

Ferde lábú kerethidaknál a ferde alátámasztó gerendák merevsége sokkal kisebb, mint a pályagerendáé ezért felül lehet merev csomópontot kialakítani, mert a ferde gerendákban jelentős nyomaték nem

7 Kerethidak V. Ferdelábú kerethíd 7

8 Kerethidak VI. Ferdelábú kerethíd M6-M60 ap. 294k jelű híd 8

9 Kerethidak VII. ferdelábú kerethíd terve (M0 gyalogos, utófeszített) 9

10 Kerethidak VIII. ferde lábú kerethíd 10

11 Kerethidak IX. ferde lábú kerethíd 11

12 Kerethidak X. konzolos kerethíd 12

13 Kerethidak XI. konzolos kerethíd 13

14 Kerethidak XII. konzolos kerethíd 14

15 Kerethidak XIII. V-lábú konzolos kerethíd 15

16 Kerethidak XIV. egynyílású, lemezkeresztmetszetű zárt kerethíd 16

17 Kerethidak XV. zárt kerethíd (közúti alauljáró) 17

18 Kerethidak XVI. GYSEV vonali áteresz 18

19 Kerethidak XVII. zárt kerethíd 19

20 Kerethidak XVIII. vasúti lemezkeresztmetszetű befogott kerethíd (vasalással) 20

21 Kerethidak XIX. vasúti lemezkeresztmetszetű befogott kerethíd 21

22 Kerethidak XX. TUBOSIDER gyártmányú zárt acélkeret 22

23 Kerethidak XXI. ez nem kerethíd: lemezhíd keret alakú pillérrel 23

24 Szekrényes keresztmetszetű hidak I. km-i kialakítás alapján vb. hídszerkezetek 1. 24

25 Szekrényes keresztmetszetű hidak II. km-i kialakítás alapján vb. hídszerkezetek 2. 25

26 Szekrényes keresztmetszetű hidak III. km-i kialakítás alapján acél hídszerkezetek 1. Közúti gerendahíd-keresztmetszetek a) vasbeton pályalemezzel együttdolgozó szekrény; b) ortotrop lemezes szekrényhíd; c) két főtartós, ortotrop pályaszerkezetű híd; d) kábellel feszített acélhíd 26

27 Szekrényes keresztmetszetű hidak IV. km-i kialakítás alapján acél hídszerkezetek 2. 27

28 Szekrényes keresztmetszetű hidak V. km-i kialakítás alapján acél hídszerkezetek 3. 28

29 Szekrényes keresztmetszetű hidak VI. km-i kialakítás alapján acél hídszerkezetek 4. KoblenziRajna-híd 29

30 Szekrényes keresztmetszetű hidak VII. Km-i kialakítás alapján ortotróp pályalemezes 30

31 Szekrényes keresztmetszetű hidak VIII. km-i kialakítás alapján öszvér 31

32 Szekrényes keresztmetszetű hidak IX. Zárt építésű hídpálya Zúzottkő ágyazattal Acéllemezes pályaszerkezet ágyazatátvezetéssel 32

33 Szekrényes keresztmetszetű hidak X. erőjáték bonyolultsága alapján modern hídszerkezet Acél híd esetén Öszvérhíd esetén 33

34 Szekrényes keresztmetszetű hidak XI. A zárt, szekrényes keresztmetszetű gerendákat szekrénytartóknak nevezzük. Legfőbb előnyük, hogy viszonylag kis anyagfelhasználás mellett teherbíróak és gazdaságosak. Ennek az az alapvető oka, hogy a hajlítási és főleg a csavarási merevségük sokkal nagyobb, mint a bordás keresztmetszetűeké. Az üreges lemezeket nem tekintjük szekrényhidaknak. Pozitív és negatív nyomatékra is igen előnyösek. Előfordulnak olyan esetek, amikor a szekrényes keresztmetszetű hidak, amelyekben a középső részeken nem szekrényes a keresztmetszetű, hanem bordássá alakulnak. Széles pályalemez méreteknél érdemes többcellás szekrényt használni. Célszerű ha mászható és vizsgálható a belseje, hogy a zsalu eltávolítható legyen, hídfenntartás. Előnyösek akkor, ha belsőkábeles szabadvezetésű utófeszítést alkalmaznak. 34

35 Szekrényes keresztmetszetű hidak XII. Általában először az alsó lemez, majd az oldalfalakat és a felső lemezt betonozzák. Szinte mindig kiékelik a szekrény sarokpontjait. Ha állandó a magasság akkor érdemes a falvastagságokat változtatni. Javasolt a nyomatéki ábrát követni az alsó lemez íves vonalvezetésével. A csavarónyomaték hatására a keresztmetszetben nyírófeszültségek (csúsztatófeszültségek) keletkeznek, és e mellett megjelenik az öblösödés. Vékony falú nyitott szelvényeket nem használunk a vasbeton építésben, így a gátolt csavarásnak nincs nagy jelentősége a vasbeton hídépítésben. A kereszttartón alkalmazott nyílás a közművek átvezetésére is lehetőséget ad. A felszerkezet igénybevételeinek meghatározásában a kereszteloszlási hatásábra szerepe hasonló, mint a bordás hidaknál. 35

36 Szekrényes keresztmetszetű hidak XIII. Lehetséges kialakítások 36

37 Szekrényes keresztmetszetű hidak XIV. Gerincsíkban működő külpontos teher felbontása komponensekre 37

38 Szekrényes keresztmetszetű hidak XV. Hajlító, nyíró és tiszta csavarási feszültségek 38

39 Szekrényes keresztmetszetű hidak XVI. Egycellás szekrénytartó csavarási kereszteloszlási hatásábrája 39

40 Szekrényes keresztmetszetű hidak XVII. Egycellás szekrénytartó csavarási kereszteloszlási hatásábrája A zárt cella nagy csavarómerevsége a keresztirányban aszimmetrikus terhelésből származó igénybevételek kedvezőbb elosztását eredményezi bordák között (a kétbordás híddal összehasonlítva). A kereszteloszlási hatásábra jellemző ordinátáinak meghatározását egycellás szekrény esetén az alábbi ábra szerint végezzük. Ennek lényege, hogy alaktartó keresztmetszetet feltételezve a tartó csavarónyomatékra bekövetkező deformációját egy hajlítási és egy (De Saint Venant-féle) csavarási részre bontjuk: Cornelius-féle kereszteloszlás. 40

41 Szekrényes keresztmetszetű hidak XVIII. Egycellás szekrénytartó csavarási kereszteloszlási hatásábrája 41

42 Szekrényes keresztmetszetű hidak M0 Háros Duna-híd 42

43 M0 dél Hárosi Dunahíd 43

44 M6 ap. Sióhíd keresztmetszet 44

45 M0 északi hídrendszer Szentendrei Dunaág fölötti híd 45

46 Szekrényes keresztmetszetű hidak XIX. Feszítés utófeszítés M7 ap. S70 Freyssinet-rendszerű feszítés: 46

47 S70 47

48 S70 48

49 S70 49

50 S70 50

51 S70 51

52 S70 52

53 Balatonszemes 53

54 Balatonszemes 54

55 Balatonszemes 55

56 Balatonszemes 56

57 Balatonszemes 57

58 Balatonszemes 58

59 Köröshegyi völgyhíd 59

60 Köröshegyi völgyhíd 60

61 Köröshegyi völgyhíd 61

62 Köröshegyi völgyhíd 62

Hasonló dokumentumok

7. előad. szló 2012.

7. előad. szló 2012. 7. előad adás Kis LászlL szló 2012. Előadás vázlat Lemez hidak, bordás hidak Lemez hidak Lemezhidak fogalma, osztályozása, Lemezhíd típusok bemutatása, Lemezhidak számítása, vasalása. Bordás hidak Bordás