REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN



Hasonló dokumentumok
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét A KERESLETELMÉLET ALAPJAI. HASZNOSSÁG, PREFERENCIÁK

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 10. hét AZ INFORMÁCIÓ ÉS KOCKÁZAT KÖZGAZDASÁGTANA, 3. rész

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét MINŽSÉG ÉS VÁLASZTÉK

7. el adás. Solow-modell III. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

3. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét A CSERE ÉS A TRANZAKCIÓS KÖLTSÉGEK

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

1. szemináriumi. feladatok. Ricardói modell Bevezetés

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Mikroökonómia 2009 őszi félév

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 3. hét ALKALMAZÁSOK, OPTIMALIZÁLÁS

Mikroökonómia II. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 6. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA, 1. rész

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1. óra: Differenciált termékes Bertrand-oligopólium

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA. Externális hatások: valamilyen külső gazdasági hatás következtében történik a változás.

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA - konzultáció - Termelés és piaci szerkezetek

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe

GEOGRAPHICAL ECONOMICS

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikroökonómia II. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét ÁLTALÁNOS EGYENSÚLYELMÉLET, 1. rész

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Mikroökonómia elıadás

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Bevezetés a gazdasági ingadozások elméletébe


KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

Mikro- és makroökonómia. Bevezető Szalai László

40 pontos vizsga. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

Termékdifferenciálás és monopolisztikus verseny. Carlton -Perloff 7. fejezet

4. el adás. Hosszú távú modell: szerepl k, piacok, egyensúly II. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 5. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

MAKROÖKONÓMIA 2. konzultáció

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

Közgazdaságtan. A vállalatok kínálata Szalai László

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 11. hét AZ IDŽ KÖZGAZDASÁGTANA


KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Termelési tényezők. Alapmodell

Közgazdaságtan alapjai I. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Makroökonómia. 8. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 1. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

1. feladat megoldásokkal

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

MIKROÖKONÓMIA I. B. Készítette: K hegyi Gergely, Horn Dániel és Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Piaci szerkezetek VK. Gyakorló feladatok a 4. anyagrészhez

Makroökonómia. 5. szeminárium

A L Hospital-szabály, elaszticitás, monotonitás, konvexitás

MIKROÖKONÓMIA II. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

Heckman modell. Szelekciós modellek alkalmazásai.

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MIKROÖKONÓMIA I. A közgazdaság-tudomány. A közgazdaságtan lényege:

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Mikroökonómia I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 7. hét FOGYASZTÓI DÖNTÉS ÉS KERESLET

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: K hegyi Gergely és Horn Dániel. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

feladatsor Alapszigorlat Alkalmazott közgazdasátan MINTA

Bevezetés s a piacgazdaságba

Gazdaságpolitika Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

A derivált alkalmazásai

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László

MAKROÖKONÓMIA 2. szeminárium

Makroökonómia. 7. szeminárium

Népességnövekedés Technikai haladás. 6. el adás. Solow-modell II. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Átírás:

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Regionális gazdaságtan VON THÜNEN-MODELLEK Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel s: Békés Gábor 2011. július

Vázlat 1

Mai téma Thünen (1826), Lösch (1954) Fujita Thisse 3.2.-3.3 Thünen-alapmodell Formálisabb kifejtés Kiegészítés Városi központ modellek

Thünen-alapmodell R = bérlet c = termelési ktg/db Y = hozam p = ár/db F = szállítási ktg m = piactól vett távolság R = Y (p c) Y F m

Thünen-alapmodell

Thünen példa Thünen (1826) monocentrikus város A tevékenység elhelyezkedése a szállítási költségt l függ zöldség/gyümölcs fa búza állatok

von Thünen-példa fokhagyma termesztés Erd sok kisvállalkozás direkt értékesítés Kukorica Legeltetés

Ugyanez egy városban Thünen design játék: http://www.casa.ucl.ac.uk/software/vonthunen.asp

Izolált város egy pont az euklideszi térben, minden telephely r a várostól r km távolságra van A területen összesen n tevékenység van, minden terméket megszámozunk i = 1, 2,...n A tevékenység = farmerek csoportja: ua termék, Egy egységnyi i termelhet a i földb l Egységnyi min ség, s r ség: 2r π- vagyis végtelen pici átmér kör gy r Független a helyt l CRS Termelési függvény (q i ) q i (r) = 1 a i (1)

Verseny, árak Versenyz i termékek és szállítási szektor A termény árak a városban adottak, p i A szállítási költségek is adottak, t i A földpiac is versenyz i, a mez gazdaság mellett másra nem használható, bérleti dij R(r) De: gondolhatunk arra, hogy a földpiacon a termel k licitálnak Egységnyi földre jutó termel i fölösleg: (p i t i r)/a i - ez alapján lehet licitálni: Ψ i (r) = (p i t i r)/a i (2) π i (r) = (p i t i r)q i R(r) = Ψ i (r) R(r) (3) Ha egy terméknél zéró prot - kínálati =licitár

Egyensúly (Nem negatív) bérleti ár függvény Tevékenység eloszlás Minden tevékenyésg kibocsátása pozitív { } { } R (r) = max max Ψ i (r), 0 = max max (p i t i r)/a i, 0 i=1,2..n i=1,2..n (4) A földbérleti függvény R (.) a licitár fv, Ψ i (.) határoló függvénye: minden területre a legmagasabb árat licitáló termel megy. Tétel Ha a szállítási költség fv a távolságban lineáris, akkor az egyensúlyi földbérleti ár csökken, darabonként lineáris és convex.

Egyensúly (2) Vagyis területi specializáció és szegregáció van. Mi határozza meg tehát az árakat? t i /a i - ezeket sorba is rendezhetjük t 1 /a 1 t 2 /a 2... t n /a n Ha hasonló a földigény, a gyorsan romló termékek kerülnek a város közelébe Ha hasonló a szállítási költség, akkor a földintenzív termények kerülnek a város közelébe minden r ahol Ψ i (r) < R (r) a kibocsátás zéro, de tegyük fel, hogy van elég jó hely minden tevékenységnek

Bérleti díj licit függvény és árak t i /a i - ezeket sorba is rendezhetjük t 1 /a 1 t 2 /a 2... t n /a n A területeket elválasztó szegély határ licitár kiegyenlít dik Bels kör: Ψ 1 (r 1 ) = Ψ 2(r 1 ) és küls kör Ψ 2(r 2 ) = Ψ 3(r 2 ) stb. Általánosan: Ψ i (r i ) = Ψ i+1(r i ) (p i t i r i )/a i = (p i+1 t i+1r i )/a i+1 (5) r i = p i /a i p i+1/a i+1 t i /a i t i+1/a i+1 (6) A világ végén hó és halál: Ψ n (r n ) = 0

Szociális optimum A piaci elosztás a szociális optimum-e? S = n i=1 p i Q i Teljes fölösleg = aggregát bérleti dij Kiszámolható: HF n i=1 T i (7) A válasz: igen, a piaci eloszlás biztosítja a legnagyobb társadalmi felesleget...

Beckmann (1972) Thünen klasszikus közgazdaságtan: rögzített együttható Beckmann (1972) modellje: föld és munkaer Termelési függvény (q i ) Cobb-Douglas, x i (r) = X /a -munka tömeg / föld q i (r) = f [x i (r)] = [x i (r)] α i (8) ahol 0 α i 1 a munka és föld közötti helyettesítési ráta. A munkaer hatáterméke pozitív és csökken (HF) A prot: π i (r) = (p i t i r)q i wx i R(r) (9) x (r)/ r =? i x i (r) = [ (pi t i r)α i w ] 1/1 αi ahol r p i t i (10)

Eredmény Tétel x i (r)/ r < 0 Minden tevékenységhez, amely távolabb van a központból egyre kisebb és kisebb munkamennyiség tartozik Ha berakjuk x i (r) π i (r) és π i (r) = 0 és R(r) =Ψ i (r) Ψ i (r) = (1 α i )(α i /w) α i /1 α i (pi t i r) 1/1 α i (11) Minden darab fv csökken és konvex a távolságban. De már nem minden olyan egyszer... Munkaer mennyisége csak nagyon er s feltételek mellett marad csökken a gy r k között. (HF) Bonyolultabb kapcsolat a és a használat között. Ha n a szállítási költség, a csökkentett nem biztos hogy elég a kompenzációra, kisebb, munkaer helyettesítése.

Feltevések Városi modell trade-o a megközelíthet ség és a lakásméret között Alonso (1964), Mills (1967), Muth (1969) Monocentrikus város egydimenziós modellje, központ a CBD N egyforma dolgozó, mindenki valahol lakik, bejár a CBD-be dolgozni Munkabér Y Hasznosság U(z, s), ahol z a fogyasztási jószág, ára p z = 1, s a lakás mérete U minden tényez ben szogorúan növekv, kétszer folytonosan dierenciálható és szigorúan kvázi konkáv; z és s szükséges jószágok, s normális jószág. HF részletes magyarázat R(r)a lakbér, T (r) a közlekedés költsége, amely r -ben szigorúan növekv A CBD-t l r távolságra lakó költségvetési korlátja: z + R(r)s + T (r) = Y

Hasznosság max U(z, s), z + sr(r) = Y T (r) (12) r,z,s Minden dolgozó ugyanolyan, ezért U = u Mi az eltérés az eddigi modellt l? A dolgozó megválasztja a telephelyet (enogén módon) Ez a lényeg: választás a lakásméret és az utazási költség között Lakbér függvény Ψ(r, u) a max. lakbér, amelyet u hasznosság elérése mellett r -ben zetni hajlandó. Max. lakbér, kf: u: Ψ[Y T (r), u] = max z,s { } Y T (r) z, U(z, s) = u s (13) Annak a fogyasztónak, aki r -ben lakik, (z, s) fogyaszt, lakbérre Y T (r) z tud zetni; ára Y T (r) z s a lakbér / nm

Hasznosság max A lakbért úgy kapjuk tehát, hogy választunk egy (z,s) fogyasztási kosarat, miközben U(z, s) = u Egyensúly a Ψ(r, u) meredekség egyenes és a hasznossági görbe érintése: S(r, u), az egyensúlyi lakás méret r -ben:

Eredmény Tétel Mi az összefüggés a és a távolság között? Ψ(r,u) r = T (r) S(r,u) < 0 Hasonlóan S(r,u) r > 0 A CBD-t l való távolság szerint a lakbér függvény folytonosan csökken és a lakásméret folytonosan növekszik. További eredmények: Minden lakos aki messzebb lakik, nagyobb lakásban él és kevesebbet fogyaszt z-b l. A CBD-hez közel magasabb a néps r ség

CBD vs. Thünen Mi a különbség a CBD és a thüneni modell között? Thünen: minden tevékenység zéró prot CBD: mindenki s területet fogyaszt, endogén (nem nulla) hasznosság

Fogalmak Thünen-alapmodell bérleti (licit) dij fv Izolált város CBD