BTGEN201AM2 Szóbeli kommunikáció II. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Mündliche Kommunikation II. Verbal Communication II. Hétfő: 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja, hogy a hallgatók bővítsék szókincsüket, fejlesszék szóbeli kommunikációs képességeiket. Autentikus szövegek hallgatásával, olvasásával és feldolgozásával szert tesznek a hétköznapi életben használt szókincsre és beszédfordulatokra. Középpontban áll a konverzáció és önálló szövegalkotás fejlesztése, amire a hozzászólás, érvelés, kommentár, szerepjáték, vita, tervjáték, kerekasztal-konferencia gyakorlásával kerül sor. Ezt másodlagosan kiegészítik a receptív készségek, az olvasás- és íráskészség. 1. Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 5) Sagen und Meinen Anspielungen machen und emotional differenzieren 3. Mit anderen Worten Gespräche über komplexe Themen verstehen, Gedanken klar ausdrücken 4. Was soll das denn heißen? Telefongespräche führen, Anspielungen machen und emotional differenzieren 5. Leistungsmessung, mündlich I. (Lektion 6) Jung und alt Radiosendungen (auch nicht standardsprachliche) verstehen, in einem Interview flüssig antworten und reagieren 6. Generationen Reportagen oder Talkshows verstehen, eigene Meinung darstellen 7. Dynamische Sprache Korrespondenz verstehen, Radiosendungen (auch nicht standardsprachliche) verstehen 8. Leistungsmessung, mündlich, II. (Lektion 7) Viel Glück - komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen - in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen 9. Auf dem Weg zum Glück - lange Texte mündlich zusammenfassen - Gedanken klar ausdrücken 10. Grenzenloses Glück - mündliche Berichte verstehen - rasch wichtige Einzelinformationen finden - in Texten implizite Einstellungen erfassen 11. Leistungsmessung, mündlich III. (Lektion 8) Neue Welten - argumentieren und auf andere reagieren 12. Suche nach neuen Welten - rasch wichtige Einzelinformationen finden - in einem Kommentar eigene Standpunkte darstellen 13. Roboterwelten - schriftliche Berichte verstehen - mündliche Berichte verstehen - ein klar gegliedertes Referat halten 14. Leistungsmessung, mündlich IV. 15. Bewertung, Abschluss des Kurses aláírás, beszámolók és szódolgozatok az egyes témakörökből 1. Daniels, Albert Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Sander, Ilse Buttler, Ellen Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch, Stuttgart: Klett 2007.
1. Daniels, Albert Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Sander, Ilse Buttler, Ellen Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 4 Audio CDs. Stuttgart: Klett 2007. 2. Daniels, Albert Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Sander, Ilse Buttler, Ellen Tallowitz, Ulrike.: Mittelpunkt B2 Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch mit Audio CD. Stuttgart: Klett 2007 3. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 4. Brinker, K. Sager, S.: Linguistische Gesprächsanalyse. Eine Einführung. 3. Auflage. Schmidt Verlag: Berlin. 2001. 5. Langenscheidt Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Berlin, München: Langenscheidt 1997. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A szóbeli értékelésnél fontos szempont a szabatos, stilisztikailag helyes nyelvhasználat.
BTGEN202AM2 Írásbeli kommunikáció II. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Schriftliche Kommunikation II. Written Communication II. Szerda: 08.00-10.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - Az órákon foglalkozunk az írásbeli interakciók különböző rétegeivel: fordítás németre, hivatalos levelezés; nyomtatványok, kérdőívek megfogalmazása, kitöltése; komplex tények, információk írásban történő átadása mások számára; panaszlevelek megfogalmazása; érdekes témákról részletes leírás, súlypontok kiemelése; beszélgetés, előadás, ill. prezentáció közben jegyzetek készítése. Az írásbeli produktumok elkészítésekor nagy figyelmet fordítunk a stilisztikai és nyelvhelyességi követelmények betartására. 1. Ziele, Thematik und Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 5) Was ist tabu? rasch wichtige Einzelinformationen finden 3. Lügen, die niemanden betrügen? In Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische Wendungen verstehen, gut strukturierte Texte schreiben (Zur selbständigen Bearbeitung: Korrespondenzen Korrespondenz verstehen, In Korrespondenz Umgangssprache und idiomatische Wendungen verstehen) 4. Leistungsmessung I. 5. (Lektion 6) Bevölkerungsentwicklung gut strukturierte Texte schreiben, komplexes Thema strukturiert vortragen 6. Die Alten schriftliche Berichte verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Kreative Texte zeitgenössische literarische Texte verstehen, fiktionale Texte erfassen) 7. Leistungsmessung II. 8. (Lektion 7) Liebesglück - literarische Erzählungen verstehen 9. (Zur selbständigen Bearbeitung: Das Glück liegt im Verzicht - zeitgenössische literarische Texte verstehen - Geschichten erzählen und angemessen beenden Die Schokoladenseite des Lebens - rasch wichtige Einzelinformationen finden 10. Leistungsmessung III. 11. (Lektion 8) Technische Umwälzungen - schriftliche Berichte verstehen - Informationen notieren und weitergeben - anspruchsvolle Texte zusammenfassen 12. Neue Medizin neuer Mensch? - Fachtexten Informationen und Meinungen entnehmen (Zur selbständigen Bearbeitung: Erfinderwerkstatt - Sachverhalte detailliert darstellen - Informationen und Ratschläge austauschen) 13. Leistungsmessung IV. 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses aláírás, négy zárthelyi dolgozat (teszt) és házi fogalmazások megírása 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008.
1. Langenscheidt Großwörterbuch Deutsch als Fremdsprache. Berlin, München: Langenscheidt 1997. 2. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Gansel, G.: Textsortenlinguistik. München: UTB 2012. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A feldolgozandó témák, az ezekhez kapcsolódó gazdag és korszerű szókincs, az írásbeli készségek fejlesztését szolgáló változatos gyakorlattípusok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók fejleszthessék, bővíthessék írásbeli kommunikációs készségeiket, elsajátíthassák a szükséges nyelvi szerkezeteket. A félévi jegy megállapításakor - a tantárgy jellegéből adódóan - a zárthelyik eredményeit, valamint a beadott és leosztályozott házi feladatok jegyeit vesszük figyelembe. Az írásbeli teljesítmény értékelésekor fontos követelmény a nyelvtanilag helyes kifejezésmód, az újonnan elsajátított szókincs és szószerkezetek használata, az egyes stílusrétegeknek megfelelő fogalmazás megírása, megfelelően tagolt és koherens szövegek létrehozása. A pontszámmal értékelhető feladatoknál az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak.
BTGEN203A Germán nyelvek és kultúrák Dr. Tózsa Rigó Attila Dr. Tózsa Rigó Attila Germanische Sprachen und Kulturen Germanic languages and civilizations Hétfő, 13.00-14.00h BA Germanisztika (nappali) előadás kollokvium 1 2 - Az előadások célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a germán nyelvek és kultúrák világával nyelvtörténeti és történeti aspektusból. Az előadások témakörei a germán nyelveket egyrészt a genealógiai szempont alkalmazásával, másrészt a nyelvtipológiai szempont bevonásával közelítik meg. A germán kultúrkörrel elsődlegesen kultúrtörténeti megközelítésben foglalkozunk. Ennek megfelelően az előadások kiemelt célja, hogy a kiválasztott aspektusok elméleti hátterét és terminológiáját német nyelven is megismerjék a hallgatók. A történelmi és kultúrtörténeti szempontból tárgyalt témakörök bevezetést adnak a germán törzsek historikus emlékeibe, közelebb hozzák a hallgatókhoz a germán mitológiát, hiedelem- és mondavilágot. Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a legfontosabb történelmi, kultúrtörténeti és nyelvtörténeti forrásokkal, amelyekből információkat szerethetünk a germán nyelvek és kultúrák fejlődéséről. 1. Die Sprachen der Welt. Die deutsche Sprache in der Welt von heute. 2. Sprachfamilien der Welt. Arten der linguistischen Klassifikation. 3. Die indoeuropäische Sprachfamilie. Die Entwicklung der indoeuropäischen Sprachen. 4. Sprachwandel. Forschungsmethoden der Sprachgeschichte. 5. Die sprachhistorischen Epochen der deutschen Sprache. 6. Begriffskritik: Germanen. Die frühgermanischen Kulturen. 7. Die germanischen Stämme. Ihre Lebensweise, Geschichte, Wirtschaft und Mythologie. 8. Die Entwicklung der Schrift. Runen. 9. Die Ostgermanen: Das Gotische. 10. Die Nordgermanen: Isländisch, Färöisch, Norwegisch, Dänisch, Schwedisch. 11. Die Nordseegermanen: Englisch, Friesisch, Altsächsisch. 12. Die Südgermanen: Niederländisch, Afrikaans, Niederdeutsch, Deutsch, Langobardisch, Pennsilfaanisch, Jiddisch. 13. Die Geschichte der deutschen Sprache: Althochdeutsch, Mittelhochdeutsch. 14. Die Geschichte der deutschen Sprache: Frühneuhochdeutsch. 15. Zusammenfassung. A kollokviumon a hallgatók a tanult témákból tételsor alapján adnak számot tudásukról, illetve egy 10 perces szóbeli referátumot tartanak egy előre kiválasztott téma alapján (pl. Die Mythologie der Germanen, die Völkergruppen der Germanen stb.). A tételek megegyeznek az előadások tematikájával. 1. Crystal, D.: Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt-New York: Campus 1995. 2. Fleischer, W., Helbig, G., Lerchner, G.: Kleine Enzyklopädie: Deutsche Sprache. Frankfurt am Main: Peter Lang 2001. 3. Hutterer, C.J.: Die germanischen Sprachen. Ihre Geschichte und Grundzügen. Wiesbaden: Albus 1999. 4. König, W.: dtv-atlas zur deutschen Sprache. München: Deutscher Taschenbuch-Verlag 1978.
1. Fodor, I.: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2004. 2. Glück, H. (Hrsg.): Metzler Lexikon Sprache. Stuttgart-Weimar: Metzler 2000. 3. Tichy, E.: Indogermanistisches Grundwissen. Freiburg: Sprachwissenschaftliches Seminar. (Vorlesungsskript) 1998. -
BTGEN204A Germán nyelvek és kultúrák Kegyesné Dr. Germanische Sprachen und Kulturen Szekeres Erika Dr. Tózsa Rigó Attila Germanic languages and civilizations Kedd: 08.00-10.00h Germanisztika BA (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A kurzus az azonos című előadás kísérő szemináriuma. Tematikáját tekintve azonban egy szűkebb részterület, a germán kultúra részletes kifejtésére koncentrál. Ebben a tekintetben követi Hutterer tankönyvének fejezeteit, kiegészítve azt más szakirodalmi szövegekkel, forrásokkal. A szeminárium alapvető célja, hogy a hallgatók nyelvi kifejezőkészsége, szókincse is fejlődjön. Az egyes tankönyvi szövegeket feladatlapok segítségével dolgozzuk fel. A szeminárium során a hallgatóknak önállóan kell tudni feldolgozni a szakirodalmat és forrásszövegeket, majd ezeket szóbeli referátum formájában prezentálniuk kell. 1. Germanische Altertumskunde. Begriff, Aufgaben und Quellen. 2. Germanische Quellen der Altertumskunde. 3. Produktionsweisen. Landwirtschaft und Jagd. 4. Handwerk und Gewerbe. 5. Handel und Verkehr. 6. Haus und Hof. 7. Kleidung und Schmuck. 8. Waffen. 9. Dorf, Burg und Stadt. 10. Gemeinschaftsleben und Rechtsverhältnisse. 11. Die Religion der Germanen. 12. Die germanische Runenschrift. 13. Die lateinische Schrift bei den deutschen Stämmen. 14. Namenkunde. 15. Zusammenfassung. Egy 10 perces szóbeli referátum tartása a fentebb felsorolt témakörökből, ill. összefoglaló zárthelyi dolgozat megírása. 1. Crystal, D.: Cambridge Enzyklopädie der Sprache. Frankfurt-New York: Campus 1995. 2. Fleischer, W.-Helbig, G.- Lerchner, G.: Kleine Enzyklopädie:Deutsche Sprache. Frankfurt am Main: Peter Lang 2001. 3. Hutterer, C.J.: Die germanischen Sprachen. Ihre Geschichte in Grundzügen. Wiesbaden:Albus im VMA-Verlag 1999. 4. König, W.: dtv-atlas zur deutschen Sprache. München: Deutscher Taschenbuch-Verlag 1978. 1. Fodor I.: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Budapest: Tinta Könyvkiadó 2004. 2. Glück, H. (szerk.): Metzler Lexikon Sprache. Stuttgart-Weimar: Metzler 2000. A szeminárium célja, hogy a hallgatók képesek legyenek egy kultúrtörténeti témát magas szinten
szóbeli referátum formájában prezentálni. A nyelvi készségek fejlesztésén kívül a különböző prezentációs technikák alkalmazását is fejlesztjük és mérjük. A hallgató feladata, hogy a saját maga választotta témakörből a többiek számára követhetően, logikusan felépítve, a lényeget handout formában is összefoglalva tartsa meg kiselőadását. A kiselőadás és a szakirodalom segítségével minden hallgatónak képesnek kell lennie az adott témakör lényegi megállapításait összefoglalni. A gyakorlati jegy a kiselőadás értékeléséből és a témák kifejtésére épülő zárthelyi dolgozatból adódik.
BTGEN206A A német nyelvű országok jelenkori kultúrája Gegenwartskultur der deutschsprachigen Dr. Tózsa Rigó Attila Dr. Tózsa Rigó Attila Länder The modern culture of german speaking countries Szerda 14.00-16.00h BA Germanisztika (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szemináriumok célja, hogy a hallgatók áttekintően megismerkedjenek a német nyelvű országok történetével, földrajzával és legfontosabb kulturális jellemzőivel. A tantárgy keretében bővítjük a hallgatók korábbi ismereteit és a témákat interkulturális aspektusból dolgozzuk fel, illetve arra törekszünk, hogy a tudatosítás jegyében összehasonlítsuk a német nyelvű országokat az alább felsorolt témakörök vonatkozásában. 1. Geschichte der deutschsprachigen Länder im 20. Jahrhundert. 2. Geographie der deutschsprachigen Länder. Das Klima, die wichtigsten Regionen. Die Landschaften von Deutschland. Die Länder der Berge und der Seen Österreich und die Schweiz. 3. Staatsstruktur. Bundesrepublik Deutschland. Bundesrepublik Österreich. Die Schweizerische Eidgenossenschaft. Politisches System, Parteien, Institute der Demokratie. 4. Soziale Fragen. Soziale Spannungen, Migration, Toleranz und Intoleranz, Interkulturalität und Multikulturalität. Gesundheitswesen, soziale Versicherung usw. 5. Wirtschaft(skrise). Die deutschen und österreichischen Positionen. Eurozone, Merkel-Sarkozy Pakt usw. 6. Sport und Leben. Die bedeutendsten Sportarten, Sportveranstaltungen, Freizeitbeschäftigungen. 7. Musik. Von Beethoven und Johann Strauss bis zu den Toten Hosen. 8. Kulturelle Sehenswürdigkeiten von Deutschland und Österreich. Berühmte Städte, touristische Zentren. 9. Bräuche, Tradition und Volkskultur. 10. Die Medien. Zeitungen, TV, Radio, Internet. Die Internet-Sprache. 11. Deutschsprachige Werbungen, sprachliche Mittel des Marketings. 12. Umweltschutz, grüne Bewegungen. Passivhäuser und aktive Leute. Abfallwirtschaft 13. Gastronomie, typische Gerichte und Getränke nördlich und südlich vom Weisswurstäquator 14. Schulsystem. 15. Bewertung, Abschluss des Kurses Aláírás. A fentebbi témakörök egyikéből beszámoló megtartása. 1. Boócz-Barna Katalin Szablyár Anna: 3+1D Puzzle. Landeskunde und Interkulturelle Kommunikation. Budapest: Bölcsész konzorcium 2006. 2. Rrücher, Karl-Heinz: Begreifen und bewerten: Exemplarische Texte und Übungen zur kulturhistorischen deutschen Landeskunde. Ismaning: Hueber 2006. 3. Delmas, Hartmut: Erfassen und Einordnen: Exemplarische Texte und Übungen zur kulturhistorischen deutschen Landeskunde. Ismaning: Hueber 2004. Aktuelle Publizistik, Webseiten der zuständigen Ministerien.
-
BTGEN207AM Szemelvények a 18-19. századi irodalom történetéből Bazsóné Dr. Sőrés Paksy Tünde Ausgewählte Lektüren der Marianna Literaturgeschichte der 18-19. Jahrhunderte Selected Works of German Language Literature of the 18.-19. csütörtök 12.00-13.40h Century BA Germanisztika és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium a felvilágosodástól a realizmusig igyekszik betekintést nyújtani a német nyelvű irodalmak történetébe. Kiemelten tárgyalja a felvilágosodás hatását, a polgári színház jegyeit, a Goethe-kor időszakának alkotásait. Célja, hogy a hallgatók konkrét irodalmi szövegek elemzése során mélyítsék el ismereteiket ezen korszakokról, nemcsak a jellemző korjegyek kimutatását, de az egyes szövegek egyéni jellemzőinek kidomborítását is kiemelt feladatnak tekintjük. A szeminárium alkalmat nyújt a szövegek tudományos igényű megvitatására, az elemzések szóbeli és írásbeli megfogalmazására is. 1. 18-19. századi irodalmi fejlődés háttere 2. G. E. Lessing: Fabeln 3. Polgárság és színház: G. E. Lessing: Hamburgische Dramaturgie 4. G. E. Lessing: Emilia Galotti 5. G. E. Lessing: Emilia Galotti 6. A Weimari Klasszika, Goethe és Schiller 7. J. W. von Goethe: Die Leiden des jungen Werthers 8. J. W. von Goethe: Die Leiden des jungen Werthers 9. A Goethe-kor: klasszika és romantika együttes jelenléte 10. Heinrich Heine: Auf Flügeln des Gesanges; Heinrich Heine: Loreley 11. E.T.A. Hoffmann: Der Sandmann 12. E.T.A. Hoffmann: Der Sandmann 13. Gottfried Keller: Kleider machen Leute 14. Gottfried Keller: Kleider machen Leute 15. Összefoglalás, a félév értékelése Kiselőadás és szemináriumi dolgozat készítése. A részletes tematikában szereplő szövegek. 1. Beutin, W.olfgang u.a.: Deutsche Literaturgeschichte. Stuttgart: Metzler. 6. Verb. und erw. Auflage 2001. 2. Bark, Joachim u.a. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur. Aufklärung, Sturm und Drang. Stuttgart: Ernst Klett 1993. 3. Bark, Joachim u.a. (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur. Klassik, Romantik. Stuttgart: Ernst Klett 1991. 4. Žmegač, Viktor (Hg.): Geschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd. II/2. Königstein/Ts.: Athenäum 1980.
A szövegelemzések és a szemináriumi dolgozatok értékelésekor kiemelten fontos az elemzés önállósága - preferált forma a szövegimmanens elemzés - és a filológiai pontosság, de az elemzések nyelvi és stiláris megfogalmazása is külön értékelési szempont. Részben vagy egészben plagizált dolgozat nem fogadható el.
BTGEN208AM2 Fonetikai gyakorlatok II. Phonetische Übungen II. Az óra címe nemet nyelven: Csetnekiné Dr. Bodnár Ildikó Dr. Bikics Gabriella Phonetic Practice II. Hétfő: 12.00 13.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 1 1 - Az óra célja, hogy az első félévben megszerzett fonetikai ismertekre támaszkodva bővüljön a hallgatók szakmai ismerete a fonetika tárgyköréből, és kiejtésük javuljon, tudatosabbá váljon. Ezt egyrészt a az első félévben megkezdett elméleti ismeretek ismétlése, kiegészítése által, másrészt pedig kiejtési gyakorlatok (pl. versfelolvasás, gépi hangfelolvasás, anyanyelvű beszélők kiejtetésének megismerése) segítségével érjük el. A szemináriumokon külön figyelmet fordítunk a hangsúly (szó- és mondathangsúly) kérdéseinek, illetve az idegen szavak kiejtésének gyakorlására. 1. Vokale (lang und kurz). 2. Konsonanten (betont und unbetont). 3. Wortbetonung. 4. Buchstaben-Laut-Zuordnung. 5. Silbenbau (Anfangsrand und Endrand). 6. Diphthonge (schließend und öffnend). 7. Aussprache von Fremdwörtern im Deutschen. 8. Wortbetonung. 9. Intonation (Fragen, Aussagesätze). 10. Reime und Gedichte. 11. Komplexe Übungen. 12. Komplexe Übungen. 13. Komplexe Übungen. 14. Komplexe Übungen. 15. Klausur. Rendszeres óralátogatás, órai feladatok elvégzése. A félévet záró gyakorlati feladatokat tartalmazó zárthelyi dolgozat megírása legalább 60 százalékos eredménnyel. 1. Dietz, Günther Tronka, Krisztián: SprechProbe. Aussprachetraining für ungarische DaF- Lerner. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó 2004. 1. Uzonyi Pál 1998. Phonetik und Phonologie des Deutschen. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2. Pilarsky, J. 1999. Deutsche Phonetik. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. 3. Hell Gy. 1994. Phonetik und Phonologie der Deutschen Standardlautung. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola. -
BTGEN209AM2 Grammatikai gyakorlatok Dr. Bikics Gabriella Dr. Kriston Renáta Grammatik exercises kedd 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A hallgatók a nyelvtani gyakorló órákon a Szóbeli kommunikáció és az Írásbeli kommunikáció szemináriumokon előforduló alapvető nyelvtani jelenségeket elemzik és gyakorolják. Autentikus szövegek segítségével megfigyelik a nyelvtani struktúrák előfordulását, lefordítják és megbeszélik a németül megfogalmazott szabályokat, struktúrák, mondatok, végül komplex szövegek kiegészítése, fordítása és létrehozása révén képessé válnak a nyelvtani jelenségek magabiztos használatára szóban és írásban egyaránt. 1. Einführung: Ziele, Materialien, Methoden, Aufgaben und Anforderungen des Kurses 2. Passiv 3. Passivübungen 4. Passivfähigkeit 5. Passivübungen 6. Test I. 7. Konjunktiv I. 8. Konjunktivübungen 9. Test II. 10. Modalverben 11. Komplexe Übungen: Passiv 12. Komplexe Übungen: Konjunktiv II. 13. Komplexe Übungen Konjunktiv I. 14. Komplexe Übungen: Modalverben 15. Bewertung, Abschluss des Kurses aláírás, zárthelyi dolgozat 1. Karin Hall-Barbara Scheiner: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Ismaning: Hueber Verlag 2001. - -
BTGEN212A Kultúra-média Bazsóné Dr. Sőrés Paksy Tünde Kultur-Medien Marianna Culture - media péntek 12.00-13.00h BA Germanisztika (nappali) előadás kollokvium 1 2 - Az előadás röviden áttekinti és rendszerezi a számos kurrens kultúrafogalmat, majd bemutat néhány kultúratudományi elméletet és megközelítési módot. Külön hangsúlyt helyez a rendszerelméleti és szemiotikai megközelítések alapjainak megismertetésére. Míg a kultúra és kultúratudomány esetében inkább elméleti, addig a média esetében inkább kultúratörténeti megközelítés érvényesül az előadások során a hallgatók megismerkednek a legmeghatározóbb médiumok fejlődésével, a német rádió, film és televízió történetével és a mai modern médiapaletta sokszínűségét is áttekintik. 1. Kulturwissenschaft vs. Kulturwissenschaften 2. Kulturbegriffe (Ursprüngliche Bedeutung von Kultur; Kulturbegriffe; Typologie der Kulturbegriffe nach Reckwitz 2000; Beispiele für neuere Kulturbegriffe) 3. Wandlung des Kulturbegriffes (Philologie, Neuphilologie; Bedeutungswandlung des Kulturbegriffes, Kultur vs. Natur, Kulturbegriff der Aufklärung) 4. Ausdifferenzierung Beispiel: Systemtheorie (differenztheoretischer Kulturbegriff; Systemtheorie; Ausdifferenzierung, Systemtheorie nach Luhmann; 5. Systemtheorie II. Subsystem Literatur 6. Wandlung ästhetischer Konventionen, Wertung, Literaturaxiologie (Wandlungen ästhetischer Konventionen am Beispiel von Dramenpoetiken) 7. Wandlung ästhetischer Konventionen über die Epochen; Literaturaxiologie; Aspekte von Werten und Wertung 8. Grundbegriffe der Semiotik Aufgaben von Kultursemiotik (Grundbegriffe; Kultursemiotik, Aufgaben der Kultursemiotik nach Cassirer; Zeichensysteme in einer Kultur) 9. Grundbegriffe der Semiotik II. (Grundbegriffe: Zeichen, Zeichenprozesse, Zeichensystem; Zeichenmodell von F. de Saussure; Codes, Medien, Medientypen) 10. Kulturen als Zeichensysteme (Grundbegriffe; Begriff von Kultursemiotik; Kulturen als Zeichensysteme; Kulturträger; Materiale und mentale Kultur) 11. Medium vs. Medien; Entwicklung des Mediums: Schrift (Begriffsklärung, Kleine Geschichte des Mediums Schrift von den Anfängen über den Buchdruck bis in die Neuzeit) 12. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: Rundfunk (Technische Voraussetzungen, Geschichte des deutschen Rundfunks von den Anfängen bis heute) 13. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: aus der Geschichte des deutschen Films (Technische Voraussetzungen, der deutsche Film im Expressionismus, erster Tonfilm, im Dritten Reich und nach dem 2. WK) 14. Zur Entwicklung der heutigen Medienlandschaft: Fernsehen (Technische Voraussetzungen; Anfänge des Fernsehens vor dem 2. WK; Entwicklung und Verbreitung des Fernsehens nach dem 2. WK; technische Entwicklung der Fernsehformate; öffentlich rechtliches Fernsehen und Privatfernsehen) 15. Evaluation. Kollokvium tételsor alapján. A tételek tartalma megegyezik az előadások tematikájával.
1. Benz, Wolfgang (Hg.): Die Geschichte der Bundesrepublik Deutschland. Bd. 4: Kultur. Frankfurt/Main: Fischer Taschenbuch Verlag 1989. 2. Böhme, Hartmut: Vom Cultus zur Kultur(wissenschaft). Zur historischen Semantik des Kulturbegriffs. In: Glaser Renate; Luserke, Matthias (Hg.): Literaturwissenschaft Kulturwissenschaft. Positionen, Themen, Perspektiven, Opladen: Westdeutscher Verlag 1996, S. 48-68. 3. Hickethier, Knut: Einführung in die Medienwissenschaft. Stuttgart: Metzler 2003. 4. Meyn, Hermann: Massenmedien in Deutschland. Konstanz: UVK Verlag 2004. 5. Nünning, Ansgar, Nünning, Vera (Hg.): Konzepte der Kulturwissenschaften. Stuttgart: Metzler 2003. 1. Leschke, Rainer: Einführung in die Medientheorie. München: Fink 2007. 2. Nünning, Ansgar (Hg.): Metzler Lexikon Literatur- und Kulturtheorie. Stuttgart; Weimar: Metzler 2001 3. Grübel, Rainer - Grüttemeier, Ralf - Lethen, Helmut: Hat Literatur Wert? Das Feld der Literaturaxiologie: Wert, Kanon, Zensur und Kritik. In: Dies. Orientierung Literaturwissenschaft. Was sie kann, was sie will. Reinbek bei Hamburg: Rowohlt 2001. S. 125-137. -
BTGEN401A Stilisztikai gyakorlatok Kegyesné Dr. Szekeres Dr. Bikics Gabriella Stilistische Übungen Erika Stylistics hétfő 14.00-16.00h BA Germanisztika (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szemináriumok célja, hogy C1 nehézségi szintű autentikus szövegeken vizsgáljuk a német nyelv stilisztikai jellegzetességeit, az írásbeli és a szóbeli kommunikációra jellemző különböző szövegfajták (pl. újságcikk, hivatalos levél, vita, tudósítás) jellegzetességeit. A szemináriumon bevezetésre kerülnek a legfontosabb stilisztikai alapfogalmak, mi a stílus, mivel foglalkozik a stilisztika, milyen stíluselemek és stílusjegyek vannak, hogyan és miért befolyásolják a szöveg interpretációját a szövegben szereplő stilisztikai jegyek. A stilisztikai szempontokat érvényesítő szövegelemezés kiterjed a szöveg grammatikai és szintaktikai jellemzőire. Néhány mintául szolgáló stilisztikai elemzés áttekintése után a hallgatók különböző szövegtípusokon gyakorolják a tanult stilisztikai eszközök felismerését és önállóan alkotnak különböző stílusjegyeket viselő szövegeket. 1. Einführung: Ziele, Aufgaben, Thematik, Materialien, Methoden und Anforderungen des Kurses 2. Was ist Stilistik? Womit befasst sich die Stilistik? 3. Mikro- und Makrostilistik. Die Frage der stilistischen Kohärenz und Kohäsion. 4. Literarischer Stil am Beispiel von ausgewählten Texten. 5. Stil der Wissenschaft. 6. Stil der Publizistik. 7. Stil der Medien. 8. Stil der öffentlichen Kommunikation. 9. Grammatische und syntaktische Fragen der Stilistik. 10. Stilelemente und Stilfiguren. 11. Stil und Wortschatz, und die Fragen der Wortwahl. 12. Expressive Ausdruckswerte am Beispiel der Phraseologie. 13. Funktionale Stilistik und Individualstil. 14. Klausur. Zárthelyi dolgozat megírása, a szemináriumokon tárgyalt szövegekre vonatkozó saját elemzések elkészítése és beadása. 1. Göttert, Karl heinz Junge, Oliver: Einführung in die Stilistik. München: Fink 2004. 2. Baumert, Andreas Sauer, Wolfgang: Grammatik und Stil. Gutes und richtiges Deutsch.Frankfurt am Main: Verlag für Sozialwissenschaften 2003. 1. Sowinski, Bernhard: Stilistik der deutschen Sprache. Stutgart: Metzler 2009. -
BTGEN402AM2 Morfológia II. Dr. Kriston Renáta Dr. Kriston Renáta Morphologie II. Morphology II. péntek 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium középpontjában olyan morfológiai, illetve a morfológiai struktúrával kapcsolatos jelenségek és kategóriák kerülnek, amelyek esetében a német és a magyar nyelv jelentősen különbözik egymástól, és ahol fokozott interferenciaveszély fenyeget (szintetikus és analitikus szóalakok, szenvedő igealakok, módbeli segédigék, igeidők, igemódok). 1. Modalverbähnliche Verben mit dem Infinitiv 2. Nominalisierung und Verbalisierung 3. Infinitivsätze 4. Adverbialsätze 5. Relativsätze 6. Partizipialsätze 7. Negation 8. Zeitstufen 9. Klausur. 10. Konsekutivsätze. 11. Finalsätze. 12. Infinitivsätze II. 13. Adverbialsätze II. 14. Relativsätze II. 15. Partizipialsätze II. A félév végén zárthelyi dolgozat. Ennek időpontja végzős minor szakosok számára április vége. A germanisztika BA szakos hallgatók számára kötelező a 2. zárthelyi dolgozat megírása is, ami a 10-14. hét tananyagára épül. 1. Karin Hall-Barbara Scheiner: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Hueber Verlag 2001. 1. Engel, Ulrich. Deutsche Grammatik. 2., verbesserte Auflage. Heidelberg: Julius-Groos- Verlag, Budapest: Múzsák Kiadó 1992. 2. Helbig, G. & Buscha, J. Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Berlin München: Langenscheidt KG 2001 A dolgozatok 60 százalékos tudást követelnek meg az elégségeshez.
BTGEN403AM2 Szintaxis II. Csetnekiné Dr. Dr. Kriston Renáta Syntax II. Bodnár Ildikó Syntax II. Hétfő: 16.00-18.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja, hogy megismertesse a hallgatót a mondattan alapvető fogalmaival, a német mondatok felépítésével, sajátosságaival. A tárgy szervesen kapcsolódik a morfológiához, amennyiben itt a hallgatók a megismert szófajok mondattani szerepével, a szórendi szabályokkal, az egyes szófajok mondatban történő viselkedésével ismerkednek meg. A kontrasztivitás szempontját figyelembe véve foglalkozunk a tanórákon a mondatrészek, mondatfajták, egyszerű és összetett mondatok, függőségi viszonyok elemzésével. Közben gyakorolják a hallgatók a mondatokat összekapcsoló kötőszók használatát, tudatosítják a morfológiában megismert szófajok mondattani szerepét. 1. Mondatfajták /szórend, intonáció/ 2. Mondatformák, mondatminimum. 3. Mondatrészek. Állítmány, az összetett állítmány részei. 4. Névszói állítmány. 5. Az alany. 6. Az alany és állítmány egyeztetése, különleges esetek. 7. Gyakorlás, elemzés, dolgozat. 8. Tárgy (Akkusativ-, Dativobjekt) 9. Tárgy (Genitiv-, Präpositionalobjekt) 10. Másodlagos mondatrészek (Sekundäre Satzglieder) 11. Határozók. 12. Jelzők. 13. Gyakorlás, komplex elemzés. 14. Komplex számonkérés. 15. Összefoglalás, a félév lezárása. Aktív részvétel az órákon, zárthelyi dolgozatok megírása, kiselőadás tartása egy választott témakörből. A minor szakos hallgatók a 7. hét dolgozatát írják meg, a BA szakos hallgatók a 14. hét komplex számonkérését. A kiselőadás megtartása feltétele a gyakorlati jegy megszerzésének. 1. Bradean-Ebinger Nelu (Hg.) Deutsche deskriptive Übungsgrammatik. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 2003. 2. Hall, Karin / Scheiner, Barbara: Übungsgrammatik für Fortgeschrittene. Deutsch als Fremdsprache. Ismaning: Verlag für Deutsch 2000. 3. Helbig,Gerhard-Buscha, Joachim: Deutsche Grammatik. Leipzig, Berlin usw.: Langenscheidts 1999. 4. Zielinski, Wolf-Dietrich: ABC der deutschen Nebensätze. Ismaning: Hueber 1995. 1. Helbig, Gerhard / Buscha, Joachim: Übungsgrammatik Deutsch. Leipzig, Berlin u.a.: Langenscheidt 1994.
BTGEN406A Interkulturalitás Kegyesné Dr. Dr. Bikics Gabriella Interkulturalität Szekeres Erika Interculturality Kedd: 14.00-15.00h BA Germanisztika (nappali) előadás kollokvium 1 2 - Az előadás célja a kultúra régiók szerinti tagolódásának bemutatása. A német nyelvterületet nem az országhatárok mentén osztjuk fel, hanem az általában kisebb egységeket jelentő régiók szerint. Már a német nyelv vonatkozásában megfigyelhető a pluricentrikus jelleg, amely tovább differenciálódik a földrajzi, gazdasági és főként kulturális sajátosságok alapján. Az egyes régiók élénk kulturális kölcsönhatásban állnak és gyümölcsöző együttműködést folytatnak egymással. A német nyelvterületen belül érvényesülő interkulturális kapcsolatokon túlmenően áttekintjük a német-magyar relációban jelentkező tendenciákat is, hogy kimutathassuk, milyen nagy szerepet játszik a kölcsönhatás a kulturális életben, az értékmegőrzésben és közvetítésben. 1. Einführung: Der Begriff der Interkulturalität, Multikulturalität und Regionalität. 2. Interkulturelle Germanistik: Ziele, Methoden und Vertreter 3. Kulturelle und sprachliche Unterschiede: Nord-, Mittel-,Süd-, Ost- und Westdeutschland 4. Traditionen und Mentalität: Unterschiede in den deutschsprachigen Ländern. 5. Multikulturelles Zusammenleben in Deutschland. 6. Berlin eine multikulturelle Stadt 7. Die Schweiz vier Völker vier Kulturen. 8. Regionalität und Interkulturalität im Karpatenbecken die Kultur der deutschen Minderheit in Mittel- und Osteuropa, Die Sachsen in Siebenbürgen und im Oberland. 9. Die Kultur, die Sprache und die Literatur der Ungarndeutschen. 10. Kultur der Ungarndeutschen in den verschiedenen ungarischen Regionen. 11. Die Religionen und ihre kulturellen Auswirkungen. 12. Ungarn in Deutschland Deutsche in Ungarn. 13. Türken in Deutschland. 14. Grenzen der Interregionalität: Grenzlage, Interregion, Identität. Kulturelle und Sprachliche Einflüsse als Identitätsmerkmale und die Wirkung der Stereotype. 15. Abschluss des Kurses. Aláírás és szóbeli vizsga. A szóbeli vizsga tételei megegyeznek a fentebb felsorolt témakörökkel. A vizsgán a hallgatónak saját gyűjtésű kulturális és nyelvi példák interpretációjával kell tudnia szemléltetnie az előadásokon tárgyalt jelenségeket. 1. Blioumi, Aglaia (szerk.): Migration und Interkulturalität in neueren literarischen Texten. München: Iudicium 2002. 2. Fauser, Markus: Kulturwissenschaft. Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft 2004. 3. Hagenbüchle, Roland: Kultur Multikulturalität Interkulturalität. Würzburg: Königshausen und Neumann 2002. 1. Mirtchev, Bogdan (szerk.): Interkulturalität und Nationalkultur in der deutsprachigen Literatur. Dresden: w.e.b 2004. 2. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar: Konzepte der Kulturwissenschaften. Theoretische
Grundlagen - Ansätze Perspektiven. Stuttgart, Weimar: Metzler 2003. 3. Typisch Deutsch? Arbeitsbuch zu Aspekten deutscher Mentalität. München: Langenscheidt. 2002. 4. Lüsebrink, Hans-Jürgen: Interkulturelle Kommunikation. Interaktion, Fremdwahrnehmung, Kulturtransfer, Stuttgart 2005. -
BTGEN408AV2 A gender-kutatás az irodalomban és a Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres nyelvészetben Szekeres Erika Erika Gender Sudies in Literature and Linguistics Csütörtök: 09.00-10.00h BA Germanisztika (nappali), kötelezően választható előadás kollokvium 1 2 Az előadás célja a nyelvészetben és az irodalomtudományban érvényesülő gender-szempontok, módszerek, súlypontok áttekintése, a gender mint módszertani kategória megismerése, és a német nyelvű szakirodalom terminológiájának értő feldolgozása (kulturális nem, szociális nem, társadalmi nem), valamint ezek interpretációja nyelvi és irodalmi példák alapján. Az előadások a feminista nyelvészet és nyelvkritika, feminista nyelvpolitika német nyelv rendszerére vonatkozó legfontosabb megállapításait járják körül, gender-szempontú konverzációelemzés, férfi-női nyelvhasználat és férfi-női beszédstílus a további súlypontok. Tárgyalásra kerül a gender kihatása az irodalmi elemzésre, gender-szempontú irodalomtörténet, női-kánon vs. férfi-kánon, a gender kihatásai az irodalomszociológiára és az irodalomkritikára. 1. Gender. Eine Einführung in einen Begriff. 2. Gender und Sprache. 3. Gender und Literatur. 4. Gender und Kultur. 5. Gender und Sprachkritik. 6. Gender und Literaturkritik. 7. Gender und Reflexion. 8. Gender und Sozialisation durch Sprache. 9. Gender und Sozialisation durch Lesen. 10. Gender und Sozialisation durch Kultur. 11. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sprachwissenschaftlicher Sicht. 12. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sprachwissenschaftlicher Sicht. 13. Gender und Kritik am Begriff Gender aus literaturwissenschaftlicher Sicht. 14. Gender und Kritik am Begriff Gender aus sozialwissenschaftlicher Sicht. 15. Zusammenfassung und Evaluation. Kollokvium. A szóbeli vizsga tételei megegyeznek a fenti témakörökkel, de megkövetelik a saját gyűjtésű példákat. 1. Behnke, Corneliag - Meuser, Michael: Geschlechterforschung und Qualitative Methoden. Opladen: Leske+Budrich 1999. 2. Bußmann, Hadumod - Hof, Renate (Hg.): Genus. Zur Geschlechtsdifferenz in den Kulturwissenschaften. Stuttgart: Kröner 1995. 3. Hof, Renate: Die Grammatik der Geschlechter. Gender als Analysekategorie in der Literaturwissenschaft. Frankfurt/M. u.a.: Campus-Verlag 1995. 4. Nünning, Vera - Nünning, Ansgar (Hg.): Erzähltextanalyse und Gender Studies. Stuttgart: Metzler 2004. 5. Samel, Ingrid: Einführung in die feministische Sprachwissenschaft. Berlin: Erich Schmidt Verlag 2003.
1. Winken, Brigitte. (Hg.): Dekonstruktiver Feminismus. Frankfurt / M.: Edition Suhrkamp 1992. A saját irodalmi és nyelvi példatár összeállításához ajánlatos a különböző, internetes adatbázisok használata (pl. querelles-net, gendernet).
BTGEN413AS2 A német nyelv szövegrammatikája Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Textgrammatik des Deutschen Szekeres Erika Erika German Textgrammar Kedd: 12.00-14.00h BA Germanisztika (nappali), Nyelv és nyelvhasználat specializáció előadás kollokvium 2 5 - Az előadás a német nyelv szöveggrammatikai jelenségeit mutatja be különböző szövegtípusok jellegzetességeiből kiindulva. Az előadás fókuszában az írott nyelvi szövegek állnak. A szövegkohézió nyelvi eszközeit vizsgáljuk morfológiai, szintaktikai és lexikológiai szempontból. Vizsgálódásaink olyan szemlélet elsajátítását teszik lehetővé a hallgatók számára, mely a szövegeket a grammatikai sajátosságok alapján tekinti koherensnek, ezért a hallgatók leíró nyelvtani ismereteire támaszkodva foglalkozunk a szövegekkel, s bővítjük grammatikai ismereteiket a szöveg szintjén is (pl. Tempusformen, Proformen). A szemináriumokon a hallgatók gyakorolják a szöveggrammatikai elemek felismerését, elemzik szövegbeli szerepüket és többféle szövegtípusban is alkotnak önálló szövegeket. 1. Textwissen und Textrezeption. 2. Textwissen und Textproduktion. 3. Textwissen und Textsorten. 4. Texte und typische grammatische Formen: Tempus und Temporalität. 5. Texte und typische grammatische Formen: Kasus und Kausalität. 6. Methoden der Themenentfaltung. 7. Methoden der Konzeptualisierung. 8. Texte und typische grammatische Formen: Pronomen und Artikelgebrauch. 9. Texte und Argumentstrukturen. 10. Texte und Metaphern. 11. Texte und Modalität. 12. Verbalstil. 13. Nominalstil. 14. Texte und Aktionsarten. 15. Zusammenfassung. Gyakorlati írásbeli vizsga (szövegrammatikai elemek felismerése, alkalmazása) és szóbeli vizsga az előadások témaköreiből. 1. Weinrich, Harald: Textgrammatik der deutschen Sprache. Mannheim u.a.: Dudenverlag 1993. 1. Coseriu, Eugenio: Textlinguistik. Eine Einführung. Tübingen: Francke 1996. 2. Gansel, Christina - Jürgens, Frank: Textlinguistik und Textgrammatik. Eine Einführung. Berlin: Verlag für Sozialwissenschaften 1997. 3. Vater, Heinz: Einführung in die Zeit-Linguistik. Köln: Gabel 1994. (=Kölner Linguistische Arbeiten Germanistik 25.) 4. Weinreich, Harald: Tempus. Besprochene und erzählte Welt. München: C. H. Beck 2001 -
BTGEN414AS2 Szövegrammatikai gyakorlatok Kegyesné Dr. Kegyesné Dr. Szekeres Textgrammatische Übungen Szekeres Erika Erika Textgrammar practice Kedd: 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali), Nyelv és nyelvhasználat specializáció szeminárium gyakorlati jegy 2 5 - A szeminárium komplex szövegelemzési módszerrel világít rá az egyes szófajok kontextuális viselkedésére, a különböző nyelvi eszközök, mint például az anaforák, az igeidő és igemód, a függő beszéd, a névelőhasználat, az aktuális tagolás és a konnektorok kohéziós funkciójára, valamint a temporalitás és a lokalitás aspektusaira a különböző szövegtípusokban, ill. ezek nyelvi kifejezési lehetőségeire. Kitérünk továbbá a mondatfajták és a szemantikai kapcsolatok szövegalkotó szerepére is. A szemináriumokon az előadáson elméleti szempontból tárgyalt szöveggrammatikai jelenségek és fogalmak ismeretét mélyítjük el. 1. Textwissen und Textrezeption am Beispiel von literarischen und Fachtexten. 2. Textwissen und Textproduktion am Beispiel von Gebrauchstexten. 3. Textwissen und Textsorten: Analyseverfahren. 4. Tempus und Temporalität im Text. 5. Kasus und Kausalität im Text. 6. Klausur. 7. Aktiv und Passiv im Text. 8. Pronomen und Artikelgebrauch im Text. 9. Argumente. 10. Metaphern. 11. Modalität im Text. 12. Verbalstil. 13. Nominalstil. 14. Klausur. 15. Zusammenfassung. Két zárthelyi dolgozat megírása. Egy szabadon választott szöveg komplex szöveggrammatikai elemzésének elkészítése és bemutatása referátum formájában. 1. Knipf, Elisabeth - Canisius, Peter: Textgrammatik. Ein Einführungskurs. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. (=Pécser Beiträge zur Sprachwissenschaft 1) 1. Fix, Ulla - Poethe, Hannelore - Yos, Gabriele: Textlinguistik und Stilistik. Ein Lehr- und Arbeitsbuch. Frankfurt/M. : Peter Lang 2003. 2. Saxer, Robert: Übungen zur Textgrammatik. Wien: ÖBV/HPT 2002. 3. Sennholz, Klaus: Grundzüge der Deixis. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó 1996. (=Pécser Beiträge zur Sprachwissenschaft 3). 4. Vater, Heinz: Textlinguistik. München: Francke 1991. A két zárhelyi dolgozat eredményei és a referátumra kapott jegyek együttesen alakítják ki a szemináriumi jegyet.
BTGEN422AM Komplex nyelvi tréning II. Dr. Bikics Gabriella Dr. Bikics Gabriella Komplexes Sprachtraining II. Complex Language training II. Csütörtök 10.00-12.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja, hogy a hallgatók fejlesszék C1 szintű nyelvi ismereteiket mind a szóbeli, mind az írásbeli kommunikáció terén. Az aktuális modern témák ösztönöznek a szóbeli aktivitásra, a véleménykifejtésre és vitára, valamint kreatív szövegek alkotására. 1. Einführung: Ziele, Thematik uns Anforderungen des Kurses 2. (Lektion 11) Globalisierung heute - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen (Zur selbständigen Bearbeitung: Global erfolgreich rasch wichtige Einzelinformationen finden 3. Der qualitative Sprung komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen 4. Folgen der Globalisierung ein klar gegliedertes Referat halten, Sachverhalte detailliert darstellen, als Vortragender auf andere eingehen 5. Klimawandel Vorträge und Debatten verstehen 6. Die Globalisierung und wir Argumente schriftlich abwägen, Ankündigungen machen, Diskussion moderieren, komplexes Thema strukturiert vortragen 7. Leistungsmessung I. mündlich und schriftlich 8. (Lektion 12) Wandel - Radiosendungen (auch nichtstandardsprachliche) verstehen, Geschichten erzählen und angemessen beenden 9. Wertewandel anspruchsvolle Texte zusammenfassen, argumentieren und auf andere reagieren 10. Lernen im Wandel komplexe Vorlesungen, Reden und Berichte verstehen, Notizen machen, die anderen nützen, an Verhandlungen teilnehmen 11. Verwandelt argumentieren und auf andere reagieren 12. Zeit im Wandel gut strukturierte Texte schreiben, eigene Meinung darstellen (Zur selbständigen Bearbeitung: Ab morgen wird alles anders in Texten implizite Einstellungen erfassen, Informationen und Ratschläge austausche)n 13. Leistungsmessung II. mündlich und schriftlich 14. Wiederholung, Zusammenfassung 15. Bewertung, Abschluss des Kurses két zárthelyi dolgozat (teszt) és szóbeli beszámoló, házi dolgozatok 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Lehrbuch. Stuttgart: Klett 2008. 2. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Arbeitsbuch + Audio CD. Stuttgart: Klett 2008. 1. Daniels, Albert Dengler, Stefanie Estermann, Christian Köhl-Kuhn, Renate Lanz, Monika Sander, Ilse Schlenker, Wolfram Tallowitz, Ulrike: Mittelpunkt. C1. Deutsch
als Fremdsprache für Fortgeschrittene. 3 Audio CD-s. Stuttgart: Klett 2008. 2. Fitz, Angela Neustadt, Eva: Mittelpunkt B2 / C1. Redemittelsammlung. Stuttgart: Klett 2009. 3. Backhaus, Anke Sander, Ilse Skrodzki, Johanna: Mittelpunkt B2 / C1. Intensivtrainer schriftlicher und mündlicher Ausdruck. Stuttgart: Klett 2010. BA és minor csoportok összevonása esetén a Mittelpunkt B2 és a Mittelpunkt C1 könyvek (Lehrbuch) közül a csoport nyelvi szintjének inkább megfelelőbbet választjuk, és a differenciálásra a munkafüzet (Arbeitsbuch) felhasználásával nyílik lehetőség. A feldolgozandó témák, az ezekhez kapcsolódó gazdag és korszerű szókincs, az írásbeli készségek fejlesztését szolgáló változatos gyakorlattípusok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a hallgatók fejleszthessék, bővíthessék írásbeli kommunikációs készségeiket, elsajátíthassák a szükséges nyelvi szerkezeteket. A félévi jegy megállapításakor - a tantárgy jellegéből adódóan - a zárthelyik eredményeit, valamint a beadott és leosztályozott házi feladatok jegyeit vesszük figyelembe. Az írásbeli teljesítmény értékelésekor fontos követelmény a nyelvtanilag helyes kifejezésmód, az újonnan elsajátított szókincs és szószerkezetek használata, az egyes stílusrétegeknek megfelelő fogalmazás megírása, megfelelően tagolt és koherens szövegek létrehozása. A pontszámmal értékelhető feladatoknál az elégséges (2) jegyhez 60%-ot, a közepes (3) jegyhez 70%-ot, a jó (4) jegyhez 80%-ot, a jeles (5) jegyhez 90%-ot kell elérnie a hallgatóknak.
BTGEN423AM A német nyelvű irodalom tendenciái a 20. században Bazsóné Dr. Sőrés Bazsóné Dr. Sőrés Tendenzen der deutschsprachigen Literatur Marianna Marianna im 20. Jahrhundert Tendencies in German Literatur of 20th Century Hétfő: 09.00-10.00h BA Germanisztika (nappali) és Germanisztika minor előadás kollokvium 1 2 - A kurzus a 19./20. fordulójától napjainkig tekinti át a német irodalom fejlődési irányzatait. Megvilágítja a jelentősebb irodalmi tendenciákat, azok összefüggéseit, társadalmi-filozófiai hátterét, művészeti, kulturális vonatkozásait. Tárgyalja az egyes esztétikákat, ezen belül a modernitás, az avantgárd, az új -realizmus, a dokumentarizmus, az új-szubjektivitás, a posztmodern esztétikai programját. Foglalkozik a nyelvkritika, a nyelvi reflexió hatásával, ehhez kapcsolódóan a nyelvi közvetítés, a tükrözés különböző módjaival, továbbá a műfajok változásával. 1. A századforduló: az irodalmi - művészeti forradalom történelmi társadalmi tudományos - kulturális háttere; szellemi filozófiai irányzatok - Nietzsche, Mach, Freud, Jung 2. A modernitás fogalma, az irodalom- és művészetfelfogás változása, impresszionizmus, szimbolizmus, Jugendstil, újklasszika, újromantika, esztéticizmus - nyelvkritika. 3. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón Rilke, Musil, Hofmannsthal, Schnitzler, Th. Mann 4. A századforduló lírájának átalakulása - Rilke, George, Hofmannsthal 5. A századforduló drámájának átalakulása - Hofmannsthal, Schnitzler, Wedekind 6. Avantgárd irányzatok - az expresszionista próza és líra Döblin, Benn, Trakl 7. Az expresszionista dráma - Heym, Kaiser, Toller 8. Új tárgyiasság - szemléletváltás, új médiumok, a valóságtükrözés új formája a prózában Kafka, Hesse, Th. Mann 9. A dráma átalakulása új funkció és formanyelv; az epikus színház Brecht; az új népszínmű Horváth, Fleißer 10. Kahlschlag, Trümmerliteratur - Gruppe 47 - Böll, Schnurre, Borchert 11. Új formák, nyelvi kísérletek a lírában 1945 után hermetikus költészet, konkrete Poesie, regionális költészet, hétköznapok lírája - Celan, Gommringer, Jandl, Artmann, Rühm, Wiener, Bauer, Brinkmann 12. A hatvanas évek újrealista irodalma dokumentarizmus a drámában és a prózában; Gruppe 61, Werkkreis Literatur der Arbeitswelt - Kipphardt, Weiss, Hochhut, Runge, Wallraff; a kölni iskola 13. Új-szubjektivitás tendenciaváltás a hetvenes években - önéletrajzok, naplók, memoár irodalom - Lind, Grass, Bernhard, Handke, Canetti; feminizmus - nőirodalom Bachmann, Struck, Stephan; a nőirodalom második hulláma - Wolf, Jelinek 14. Postmodern próza és dráma vita a post -ról a nyolcanas években, magas és populáris kultúra; német-német irodalom Ransmayr, Becker, Kunert, Jelinek 15. Multikulturalitás, a migráció irodalma - irodalom az újraegyesülés (1989) után - Terézia Mora, Herta Müller, Zsuzsa Bánk, Rafik Schami; hagyomány, modern és posztmodern kérdése; a kilencvenes évek generációja - Thomas Brussig; a Golf Generáció - Christian Kracht, Benjamin Stuckrad-Barre, Florian Illies; popirodalom - Christian Kracht
szóbeli vizsga 1. Glaser, Horst Albert (Hg.): Deutsche Literatur. Eine Sozialgeschichte. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. 1988ff. Bd. 8 [1888-1918];Bd.9 [1918-1945]. Reinbek: Rowohlt 1982/1983; Bd. 10 [1945-1995].Bern, Stuttgart, Wien: Haupt 1997. 2. Kiesel, Helmut: Geschichte der literarischen Moderne. Sprache, Ästhetik, Dichtung im zwanzigsten Jahrhundert. München: Beck 2004. 3. Schnell, Ralp: Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945. Stuttgart: Metzler 1993. 1. Petersen, Jürgen H.: Der deutsche Roman der Moderne. Stuttgart: Metzler 1993. 2. Denkler, Horst/ Prümm, Karl (szerk.): Die deutsche Literatur im Dritten Reich. Themen, Traditionen, Wirkungen. Stuttgart: Reclam 1976. 3. Vogt, Jochen u.a.: Einführung in die deutsche Literatur des 20. Jahrhunderts. Bd. 2: Weimarer Republik, Faschismus und Exil. Opladen: Westdeutscher Verlag 1977. Wunberg, Gotthart (szerk.): Die Wiener Moderne. Literatur, Kunst und Musik zwischen 1890 und 1910. Stuttgart: Reclam 1995. -
BTGEN424A A német nyelvű irodalom tendenciái a 20. században Bazsóné dr. Sőrés Bazsóné dr. Sőrés Tendenzen der deutschsprachigen Literatur Marianna Marianna im 20. Jahrhundert Tendencies in German Literatur of 20th Century Hétfő: 10.00-12.00 h BA Germanisztika (nappali) szeminárium gyakorlati jegy 2 2 - A szeminárium célja az adott korszakok tendenciának felvázolása, a fontos művek elemzési problémáinak feltárása és esztétikai sajátságaik megragadása. Külön figyelmet szentel a líraelemzés kérdéseinek a modern líra alakváltozásainak tükrében, az elbeszélés irodalom sajátos problémáinak és változásainak, valamint a drámafelfogás jelentős átértelmezéseinek. 1. A referátumok témáinak kiosztása 2. A naturalista próza Hauptmann: Bahnwärter Thiel 3. Az elbeszélés új formái és technikái a századfordulón Schnitzler: Leutnant Gustl 4. A lírikus dráma Hofmannstahl: Der Tor und der Tod 5. Új lírai kifejezésformák Rilke, Hofmannstahl, George versei 6. Az expresszionista dráma Georg Kaiser: Die Bürger von Calais 7. A prózai műfajok változása az új tárgyiasság jegyében Kafka: Das Urteil 8. A népszínmű új formája Horváth: Geschichten aus dem Wiener Wald 9. Az epikus színház Brecht: Mutter Courage und ihre Kinder 10. Az új hangjáték Borchert: Draußen vor der Tür 11. A dráma új funkciója Dürrenmatt: Die Physiker 12. Formai kísérletek a lírában Konkrete Poesie Wiener Gruppe: Gomringer, Jandl, Wiener, Rühm, Artmann versei 13. Tényfeltáró irodalom Wallraff: Ganz unten 14. Önéletrajz önreflexió Handke: Wunschloses Unglück 15. Feminizmus nőirodalom az új szubjektivitás jegyében Bachmann: Malina Referátum tartása és min. 3-5 oldalas szemináriumi dolgozat (főszöveg: 12 pt, TNR, másfeles sorköz, sorkizárt; lábjegyzet: 10 pt, TNR, szimpla sorköz, sorkizárt, konzekvensen alkalmazott hivatkozástechnikával). 1. Amuth, B.: Einführung in die Dramenanalyse (Sammlung Metzler Realien zur Literatur). Stuttgart/Weimar: J. B. Metzler 1994. 2. Anz, Thomas (szerk.): Handbuch Literaturwissenschaft. Gegenstände-Konzepte- Institutionen. 3. Bde. Bd. 2. Stuttgart, Weimar: J. B. Metzler 2007. 3. Ludwig, Hans-Werner: Arbeitsbuch Lyrikanalyse. Tübingen: Franke UTB 2005. 4. Martinez, Matias u. Michael Scheffel: Einführung in die Erzähltheorie. 3. Aufl. München: Beck 2002. (=Beck Studium 3). 1. Genette, Gerard: Die Erzählung. 2. Aufl. München: Fink 1998. 2. Lämmert, Eberhard: Bauformen des Erzählens. 8. Aufl. Stuttgart: Metzler 1993. 3. Petersen, Jürgen H.: Erzählsysteme. Eine Poetik epischer Texte. Stuttgart: Metzler 1993. 4. Stanzel, Franz K.: Typische Formen des Romans. 12. Aufl. Göttingen: Vandenhoeck u.