Fővárosi Törvényszék 3.Kf.650.152/2015/4. számú ítélete Közbeszerzési Értesítő száma: 2016/74 Beszerzés tárgya: Hirdetmény típusa: Bírósági határozat KÉ Eljárás fajtája: Közzététel dátuma: 2016.06.29. Iktatószám: 6823/2016 CPV Kód: Ajánlatkérő: Teljesítés helye: Ajánlattételi/részvételi jelentkezési határidő: Nyertes ajánlattevő: Ajánlatkérő típusa: Ajánlatkérő fő tevényeségi köre: Fővárosi Bíróság ítélete Szöveg: FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK 3.Kf.650.152/2015/4. A Fővárosi Törvényszék a Dr. Biró Ügyvédi Iroda (1071 Budapest, Városligeti fasor 47-49., ügyintéző: dr. Biró J. Judit ügyvéd) által képviselt Transinvest-Budapest Kft. (1106 Budapest, Fehér út 10/a-b.) felperesnek, a dr. Virágh Norbert jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság (1026 Budapest, Riadó utca 5.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes oldalán a dr. Reuter Péter jogtanácsos által képviselt Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. I. rendű (1134 Budapest, Váci út 45.), és a PPRRT Ügyvédi Iroda (1027 Budapest, Frankel Leó u. 70., ügyintéző: dr. Radovits László ügyvéd) által képviselt UNITEF '83 Zrt. II. rendű (1119 Budapest, Bornemissza tér 12.) beavatkozott, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. szeptember 22. napján kelt 31.K.31.531/2015/11. számú ítélete ellen az alperes 14. sorszám, az I. rendű alperesi beavatkozó 12. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi ÍTÉLETET A fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem 1
érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi az I. rendű alperesi beavatkozót, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az alperes fellebbezése folytán feljegyzett 24 000 (huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az I. rendű alperesi beavatkozó, mint ajánlatkérő 2014. június 17. napján feladott ajánlati felhívásával a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárásban, amely tervezési szerződés tárgyban került kiírásra, az alkalmasság műszaki szakmai követelményei között III.2.3./1/1.5. alpont szerint legalább 1 db 8 km hosszú, de ezen felül legalább egybefüggően 5 km, legalább 2x2 forgalmi sáv keresztmetszetű új nyomvonalú országos autópálya és/vagy autóút és/vagy gyorsforgalmi út ajánlati tevének elkészítésére vonatkozó befejezett, szerződésszerűen teljesített referencia benyújtását várta el. Az ajánlatkérési dokumentáció 30/73 oldala az ajánlott igazolás és nyilatkozatminták között összefoglaló táblázatot Nyilatkozat a referenciákról" címmel, abban - egyebek között - kitöltendő ablakot tartalmazott a szerződés teljesítéséről (az engedély megszerzésének időpontja/év, hónap, nap/), amelynek a felhívás feladásától visszafelé számított 6 éven belül kellett lennie. A nyilatkozatminta lábjegyzetében, hivatkozva a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII.23.) Korm. rendelet 16. (5) bekezdésére, az ajánlatkérő egyebek között feltüntette, hogy a referenciaigazolásnak minimálisan tartalmaznia kell a teljesítés idejét. A táblázat szükség szerint ismételhető volt. A II. rendű alperesi beavatkozó az UVATERV Ut-, Vasúttervező Zrt.-vel és a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt.-vel közös ajánlatának 85. oldalán a referenciákra adott nyilatkozat összefoglaló táblázat részeként a III.2.3./1.5. szerinti alkalmassági feltétel teljesítési időpontjaként 2009. november 30-át határozta meg. Az erre vonatkozó referenciát, amelyet az I. rendű alperesi beavatkozó adott, a 99. oldalon csatolta a teljesítés dátumaként ugyancsak a 2009. november 30-át jelölve meg de úgy, mintha az a kiviteli terv és ajánlatkérési dokumentáció teljesítésének 2
dátuma lenne. Az I. rendű alperesi beavatkozó hiánypótlásra hívta fel az ajánlattevőket, így a II. rendű alperesi beavatkozót is. A felhívása ezt az ajánlati elemet nem érintette. A II. rendű alperesi beavatkozó a hiánypótlását elkészítette és önként csatolt egy újabb referenciaigazolást az I. rendű alperesi beavatkozótól, amely a referencia egyéb paraméterei mellett azt tartalmazta, hogy a teljesítés időpontja 2011. június 30. napja volt. Az I. rendű alperesi beavatkozó az eljárást lezáró döntésének eredményeként a II. rendű alperesi beavatkozó ajánlatát nyilvánította nyertessé a felperes ajánlatát érvénytelennek találta. A felperes jogorvoslati kérelmét, amely egyfelől saját ajánlatának érvénytelenségét, másfelől a nyertes ajánlat érvényességét több okból kifogásolta, az alperes D.28/14/2015. számú határozatával elutasította. Önkéntes hiánypótlásnak tekintette a referencia ismételt csatolását, azt, és az ajánlathoz első alkalommal csatolt referenciát ellentmondás mentesnek, így az alkalmassági követelmény igazolási módját teljesítőnek tartotta, mert megítélése szerint míg az első referencia bizonyos részfeladatok, így a kiviteli terv és ajánlatkérési dokumentáció elvégzésére, addig utóbbi a szereződés egészének teljesítésére vonatkozott. A felperes kereseti kérelmét, amelyben a felperes valamennyi jogorvoslati kérelmi elemre kiterjedően kifogásolta az alperes elutasító határozatát, az elsőfokú bíróság a III.2.3./1./1.5. alpont alkalmassági feltételre vonatkozó nyertes ajánlat értékelésével összefüggően találta alaposnak és az alperes határozatát e részben megváltoztatta, megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 74. (1) bekezdés d) pontjára és a Kbt. 63. (1) bekezdésére tekintettel a Kbt. 67. (1) bekezdését; ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Rendelkezett a felperes javára 4 137 550 forint igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről. A felperest kötelezte az alperes javára, valamint az I., II. rendű alperesi beavatkozóknak külön-külön részperköltség megfizetésére. Kötelezte a felperest 17 000 forint kereseti részilleték megfizetésére, míg a fennmaradó 4 000 forint részilletéket az állam viseli. Az ítélet megváltoztató rendelkezését arra alapította, hogy a két referencia azonos tárgyra vonatkozott, míg a hiánypótolt referenciában megbontás nincs, kizárólag a teljesítés dátuma került megjelölésre, az eredeti referenciában a teljesítés dátuma a kiviteli és az ajánlati dokumentáció elkészítésére vonatkozott. Az 3
alperes logikus magyarázatot talált az ellentmondás (az eltérés) lehetséges okára, azonban az elsőfokú bíróság megítélése szerint az ellentmondás feloldásának kötelezettsége, a felvilágosítás kérés intézményének alkalmazása az ajánlatkérőt terheli, azt az alperes nem veheti át. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes és az I. rendű alperesi beavatkozó terjesztett elő fellebbezést, kizárólag annak megváltoztató része ellen. Az alperes felperes keresetét e tekintetben is kérte elutasítani perköltségének megállapítása mellett, mert álláspontja szerint megalapozott és jogszerű határozatot hozott. Hivatkozott az ajánlatkérői felhívás releváns tartalmára, az ajánlat, illetve a hiánypótlás vonatkozó részeire állítva, hogy azok között nem volt ellentmondás. így az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az alkalmasság megítéléséhez nem kért felvilágosítást. Az I. rendű alperesi beavatkozó fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztató rendelkezésének megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, részletesen ismertette a kiírás vonatkozó részeit hangsúlyozva, hogy a teljesítés dátumát illetően hiánypótlást nem rendelt el, mivel a referenciából az megállapítható, hogy az abban megadott dátum kifejezetten csak a kiviteli terv és az ajánlatkérési dokumentáció teljesítésére vonatkozott és nem a polgári jogi értelemben vett szerződés teljesítésére. Az összefoglaló táblázatnak külön jelentőséget nem tulajdonított, mert az csak tájékoztató jelleggel bír. Önkéntes hiánypótlás keretében került sor a referencia ismételt benyújtására, amelynek elbírálása jogszerűen történt meg, mivel az eredeti és a hiánypótolt referencia között ellentmondás nem volt. Az I. rendű alperesi beavatkozó nem következtetésekre alapított, hanem a két referenciaigazolás konkrét közlése alapján jutott arra az álláspontra, hogy a II. rendű alperesi beavatkozó ajánlata megfelelt az ajánlati felhívásban előírt alkalmassági követelményeknek. Ellentmondás esetén sem kellett volna felvilágosítást kérni a Kbt. 67. (6) bekezdése alapján, mert mind a két időpont hat éven belül volt. A felperes ellenkérelmet nem terjesztett elő, a II. rendű alperesi beavatkozó észrevételt nem tett. A fellebbezések alaptalanok. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást, annak fellebbezésekkel támadott részében az összefoglaló táblázat vonatkozó elemeivel kiegészítette, a kiegészített tényállásra is figyelemmel egyetértett az elsőfokú, ajánlatkérőt marasztaló, ekként az alperes határozatát részben megváltoztató döntéssel. A fellebbezésekben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat tartja 4
szükségesnek kiemelni. A Kbt. 67. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelessége, hogy az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmát tisztázza, ennek érdekében az ajánlattevőktől felvilágosítást kell kérnie. Mindaddig, amíg bármely ajánlattevő számára a hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására az ajánlatkérő felhívása következtében határidő van folyamatban, az ajánlattevő pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra. A Kbt. 67. (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő kizárólag az (l)-(2) bekezdésben foglaltak szerint és csak olyan felvilágosítást kérhet, amely az ajánlatok elbírálása érdekében szükséges, a felvilágosítás kérése nem irányulhat az ajánlattevőkkel történő tárgyalásra. Az ajánlat valamennyi, szerkezetében elkülönült eleme azonos megítélés alá esik az értékelés szempontjából. Ha egy adat az ajánlat eltérő részein más tartalommal jelenik meg, az ajánlat hibás, az ajánlatkérőnek élnie kell a közbeszerzési törvényben biztosított valamely korrekciós lehetőséggel, ennek elmaradása nem indokolható azzal, hogy az ajánlat egyes részei kiemelt jelentőségűek, ezért az ott szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni, továbbá az sem mentesít, ha a hiba okára van logikus magyarázat. Az I. rendű alperesi beavatkozó ezért az általa ajánlott, az ajánlati kötöttség következtében adott tartalmakkal rögzült, összefoglaló táblázat tartalmát, amennyiben azt az ajánlattevő az ajánlatának részévé teszi, azt kitölti, az ajánlat többi részével azonos fontosságúnak kell tekintenie, mert az az ajánlat része, így figyelmen kívül hagyni nem lehet. A II. rendű alperesi beavatkozó az összefoglaló táblázatban a teljesítés dátumát közölte, míg a referencia részteljesítésről szólt ugyanarra az időpontra nézve. Az önkéntes hiánypótlás, melyre kétségtelenül jogszerű lehetőség volt, az összefoglaló táblázat változatlanul hagyása mellett a teljesítés dátumaként ugyanarra a referencia munkára a korábbi referenciához és az összefoglaló táblázathoz képest eltérő időpontot közölt. Az alkalmasságról való döntés a bírálat része, a műszaki-szakmai alkalmasság csak egyértelmű referencia adatok alapján ítélhető meg. A II. rendű alperesi beavatkozó ajánlatában azonos adatra eltérő tartalmat közölt, függetlenül ezért attól, hogy a számba vehető mindkét dátum hat éven belüli volt. az I. rendű alperesi 5
beavatkozónak az ellentmondást tisztáznia kellett volna. Sem az alperes sem az ajánlatkérő az eltérő adattartalmak értelmezésére nem jogosult, azt csak az ajánlattevő és a referencia adó teheti meg, annak hiányában a referencia érdemi vizsgálata nem lehetséges. A perbeli esetben az ajánlatkérő és a referencia adó azonos volt, ez a törvény alapelvi és tételes előírásaiból következően az ajánlatkérőt az ajánlatok bírálata során szükséges kötelezettségek betartása alól nem mentesíti, erre - helyesen - sem az alperes, sem pedig az I. rendű alperesi beavatkozó nem is hivatkozott. Mindezek folytán a másodfokú bíróság a Pp. 253. -ának (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - annak nem fellebbezett részét érintetlenül hagyva - helybenhagyta. A másodfokú eljárásban a felperesnek perköltsége, a II. rendű alperesi beavatkozó eljárásával perköltség nem merült fel, arról rendelkezni nem kellett. A fellebbezési illeték viseléséről a másodfokú bíróság a Pp. 78. (1) és 79. (1); (2) bekezdése alapján, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. (3) bekezdésének b) pontja, a 46. (1) bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. (1) és 14. -a értelmében rendelkezett, figyelemmel az alperes személyes illetékmentességére. Budapest, 2016. május 4. napján Dr. Sára Katalin s.k. előadó, a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Matheidesz Ilona s.k. bíró 6