egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky- Rosen cikk törekvés az egységes térelmélet létrehozására személy
Die Grundlage der allgemeinen Relativitätstheorie (1916) az elektrodinamika szimmetriái Michelson-Morley kísérlet speciális elmélet: a fizika törvényei ugyanolyan formájúak egymáshoz képest egyenes vonalú egyenletes sebességgel mozgó vonatkoztatási rendszerekben koordinátatranszformációkkal mű
Ernst Mach (1838-1916) az abszolút tér és idő kritikája relatív tér és idő relatív tömeg az elmélet általánosítása gyorsuló és gravitációs rendszerekre a gravitációs és tehetetlenségi erők ekvivalenciája Eötvös Loránd (1848-1919) torziós ingája (1886-) a Minkowski-módszerrel új matematikai eszközökkel mű
Einstein-egyenlet anyag (energia, impulzus, tömeg) ~ téridő nincs gravitációs erő új tér-idő szemlélet: a görbült tér-idő határesete: a Newton-elmélet az elmélet következményei mérőrudak és órák viselkedése a fény elhajlása gravitációs térben a Merkúr pályájának körbefordulása mű
a négydimenziós tér-idő (1907) Hermann Minkowski (1864-1909) az általános relativitáselmélet (1916) Einstein a fizika törvényei ugyanolyan formájúak minden vonatkoztatási rendszerben a bizonyítékok a Merkúr perihélium-precessziója a fény gravitációs elhajlása (1919) a gravitációs vöröseltolódás (1960)
A relativitáselméleti paradigma az univerzum: események (fizikai testek az időben) rendszere a mozgás világvonalak mentén történik a tér és az idő (tér-idő) szoros egységben van egymással, tulajdonságai az anyagi tartalomtól függenek a jelenségek a múlt által tökéletesen determináltak (a Cauchy-probléma megoldható)
a relativitáselmélet alkalmazásai relativisztikus energia a magfizikában, a részecskefizikában részecskegyorsítók kozmológia» a spirálködök (galaxisok) felfedezése (XVIII. sz. második fele)» Edwin Powell Hubble (1889-1953) a távolodó galaxisokról (1927-1929)
» az ősrobbanás (Big Bang = Nagy Bumm) elméletek (1930-as évektől)» a kozmikus háttérsugárzás felfedezése (1965)» a kozmológiai szingularitásokra (ősrobbanás, fekete lyuk) vonatkozó tétel (Stephen Hawking, 1942-)» a kozmológia spekulatívból empirikus tudománnyá válik (elektronika, űrhajózás 1980-as évektől)» a kvantummechanika, magfizika, részecskefizika, egyesített elméletek felhasználása» a sötét anyag (és energia) problémája GPS (1973, 1994, 2000)
A kvantummechanika gyermekei Az elektronika az alagút-hatás szilárdtestfizika az elektromos vezetőképesség vizsgálata félvezetők (Ge, Si)» a tranzisztor J. Bardeen (1908-1991), W. Brattain (1902-1987) és W. Shockley (1910-1989) 1947
» a vákuumcsövek lecserélése pl. az elektromágneses hullámokat keltő és észlelő erősítőkben légiirányítás, tömegkommunikáció (pl. hordozható eszközök)» integrált áramkörök R. Noyce (1927-1990), 1962
számítógépek» 1. generáció: katonai, meteorológiai célok elektroncsövek (1940-es évektől)
» 2. generáció: tranzisztorok az 1950-es évek végétől» 3. generáció: integrált áramkörök az 1960-as évek közepétől» 4. generáció: mikroprocesszorok (programozható chipek) az 1970-es évek elejétől
A részecskefizika kozmikus sugárzás kvantummechanika részecskék és antirészecskék (Dirac-féle pozitron) mezonok magfizika neutron, neutrínó
részecskegyorsítók lineáris ciklotron Ernest Lawrence (1901-1958)» költségek szimmetriák és megmaradási törvények, alapvető kölcsönhatások
az elemi részecskék problémája az ismert részecskék osztályozása, csoportosítása, feltételezett alkotóelemekből való összerakása a XX. sz. közepétől
a kvark-elmélet: Murray Gell-Mann (1929-) tört töltések; 6 kvark; leptonok, neutrínók; bozonok