Pszichológia, Pedagógia, Technológia konferencia absztraktjai A neuroplaszticitás a nyelvtanulás szolgálatában: szubmerzív nyelvtanulás és játékosítás Holló Gábor DE BTK Pszichológiai Intézet hollogabor@gmail.com A nyelvtanulás számos kihívás elé állítja az agyat, ám ezek leküzdése során nagyon sok függ attól, milyen módszerrel tanuljuk tanítjuk az idegen nyelvet. Az idegrendszer és ezen belül különösen az agy nagyfokú formálhatósággal, plaszticitással rendelkezik. A neuroplaszticitás alapelveinek áttekintésével könnyen érthetővé válik, hogy a nyelvtanulás során biztosított szubmerzív nyelvtanulási környezet, valamint a játékosítás miért állnak összhangban a neuroplasztikus elvekkel, és ezáltal miért működnek hatékonyan. A tananyagfejlesztés céljai és a digitális tananyag szerkezete Fehér Judit International Business School jr.feher@gmail.com Az előadás célja, hogy feltárja, milyen megfontolások vezették kutatócsoportunkat a hátrányos helyzetű 5. és 6. osztályosoknak készülő digitális angol nyelvi kiegészítő anyagunk szerkezetének kialakításában. Ezek a megfontolások olyan dilemmákra vezethetők vissza, amelyeket a különböző projektcélok, a napi pedagógiai gyakorlat, a tantervi előírások és a műfaji keretek ütközései teremtenek. Ezek például: Együttműködési készség fejlesztése és a digitális játékokban jelenlévő verseny motiváló ereje A problémamegoldó és kreatív gondolkozás fejlesztésének igénye és a gyakorlatban mutatkozó időhiány A nyelvi készségek fejlesztése és a gyakorlatban mutatkozó nyelvi elemekre való koncentráltság Tanulói önállóság, az egyéni igényeknek való megfelelés és a csoport együtt haladásának biztosítása A választhatóság, mint motiváló tényező és a felzárkóztatás, együtt haladás igénye A változatosság, mint motiváló tényező és a digitális keretek Az elektronikus tananyag és a valós idejű és terű kommunikáció A tanári igényeknek való megfelelés, elfogadhatóság és a pedagógiai gyakorlatra irányuló pozitív hatás igénye Az előadás a fenti dilemmák tükrében mutatja be a projekt során kialakított tananyagszerkezetet.
Idegennyelv-tanulás tabletekkel: tapasztalatok egy készülő digitális tananyag használatáról hátrányos helyzetű tanulók körében Gyökösné Gazsó Enikő Biharkeresztesi Bocskai István Általános Iskola gyokosneeniko@gmail.com Kinterné Szökőcs Beáta Irinyi Károly Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kinterne@freemail.hu Czékmán Balázs Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola DE Humán Tudományok Doktori Iskola balazs.czekman@gmail.com A digitális technológiák oktatási célú alkalmazása terén egyre inkább a mobiltechnológián alapuló eszközök (például laptop, okostelefon, tablet) azok, melyek hosszabb távon is helyet kaphatnak az osztálytermekben; létjogosultságukat számos tanulmány is alátámasztja (Hashim és mtsai, 2017; Abonyi-Tóth és Turcsányi-Szabó, 2015; Marés, 2012). Az említett eszközök különböző kompetenciák fejlesztésére is alkalmasak, így a számítógépek mellett hatékony segítséget jelenthetnek az idegen nyelv oktatása terén is. Használata során a mobil eszközök támogatják, gazdagítják a tanulás, tanítás folyamatát (AbuSa aleek, 2014), így hozzájárulhatnak a beszédkészség, íráskészség, szövegértés, valamint az olvasási készségek fejlődéséhez (Zurita és Nussbaum, 2004, idézi Hashim és mtsai, 2017). Emellett a hatékony idegennyelv-oktatás eredményességét nagymértékben befolyásolja a tanulói motiváció folyamatos fenntartása. Az IKT eszközök használatán keresztül, az életkori sajátosságokat figyelembe véve, a tanulók önálló és csoportos munkaformában játékosan tevékenykedhetnek. A csoportok körültekintő kialakítása, kellő és érdekes motiváció nyújtása a tanulók munkavégző képességét növelheti, a "játékosan" alkotó, tapasztalati úton elsajátított ismeretek gyorsabban rögzülnek. Előadásunkban digitális tananyaggal kapcsolatos tapasztalatainkat osztjuk meg. Az angol nyelvű tananyagot négyéves projektünk () keretén belül fejlesztjük. A hátrányos helyzetű tanulók körében (5. és 6. osztály), Biharkeresztesen és Esztáron tesztelt tananyaghoz való hozzáférés tabletek alkalmazásával történt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy digitális tananyag logikus, érthető elsajátítását segítik a vázlatok, táblaképek, gondolattérképek, a kisebb egységeket felidéző hívószavak. A vizuális tartalom, a képi ábrázolás összefoglalja, egyértelművé teszi az elhangzottakat. A tananyag, interaktivitása révén megtöri a tankönyv és a füzet monotonitását, így például az egyik kipróbáló iskolában 45 percből legalább 40 percet a tanuló tevékenykedik. A tananyag fejlesztésének folyamata során számos probléma merült fel: felbukkanó programhibák, a kezdeti tananyagok strukturálatlansága, a tabletek kezelésének nehézsége (lefagyás, kilépés), így többször volt szükség az informatikus segítségére. Pozitívumként említhető, hogy a tanulók hamar megtanulták a program használatát, az azzal folytatott tanulást nem unták meg, motiválta őket, hogy azonnali visszajelzést kaptak az eredményükről. A szókártyás feladatokat, az automatikusan generálódó feladatokat és az extra gyakoroltató feladatokat játéknak élték meg, észrevétlenül sajátíthatták el az adott témakör szókincsét, nyelvtanát. Kihívás volt, hogy a gyerekeknek meg kellett tanulniuk a pedagógus új típusú utasításait, valamint arra is rá kellett
jönni, hogy a csoportmunka milyen eszköz segítségével tud a célnyelven folyni. Ugyanakkor a tananyag fejlesztése során aktív kommunikáció zajlik a kutatócsoport tagjai, a programozók és a pedagógusok között, így a digitális tananyag hibáinak, hiányosságainak javítása gyorsan történik. Hogyan megy a nyelvtanulás? Fókuszcsoportok tanulságai Nótin Ágnes Sárospataki Református Teológiai Akadémia notin.agnes@gmail.com Kulcsszavak: tanulói és nyelvtanári vélekedések, hátrányos helyzet, fókuszcsoport, eredményes nyelvtanulás Az előadásban egy fókuszcsoportos interjúsorozat tapasztalatairól számolunk be, amelyet többségében hátrányos helyzetű 5-6. osztályos általános iskolai tanulók és angol nyelvtanárok bevonásával folytattunk le. Mindkét célcsoportban arra kerestük a választ, hogy milyennek látják a nyelvtanulás folyamatát, milyen nehézségekbe ütköznek a tanulás és a tanítás során, és ezeket hogyan tudják megoldani tanórai keretek között. A csoportos beszélgetésekben kitértünk azokra a konkrét tevékenységekre, feladattípusokra és eszközökre, amelyek a tanulók számára hatékonyabbá teszik az elsajátítási folyamatot, továbbá megalapozzák az eredményes iskolai teljesítést a nyelvtanulás terén. Digitális tanulás lehetőségei alsó tagozaton Kukk Ibolya DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája kukk.ibolya@arany-alt.unideb.hu Gyakorló pedagógusként gyakran tapasztalom, hogy tanítványaim nem eléggé motiváltak, nincs kitartásuk, nehezen tűrik a monotóniát, egyre nehezebb tanítani őket a hagyományos oktatási rendszer keretei között. A probléma megoldásának egyik lehetséges módja lehet a digitális eszközök (tablet, laptop, esetleg mobiltelefon) bevonása az oktatási tevékenységbe, vagyis egy új oktatási környezet kialakítása. A technikai környezet kialakítása mellett azonban szükséges a játékosítás (gamifikáció) megteremtése is, hogy tanulóink hatékonyabban tudjanak teljesíteni az iskolában. A tanulmány alsó tagozaton, 3-4. évfolyamos tanulók körében alkalmazott IKT-s ötleteket mutat be, kiemelve a különböző alkalmazások sikeres és problémás oldalát. Saját gyakorlatomon keresztül szeretném bemutatni, hogyan próbálom az iskolai tanulást vonzóbbá, érdekesebbé tenni, megteremteni a tanulóközpontú oktatást.
Pozitív iskolai környezet és kreatív klíma Péter-Szarka Szilvia DE BTK Pszichológiai Intézet pszszilvia@gmail.com A pozitív pszichológiai irányzat az élmények, érzelmek és a karaktererősségek mellett nagy hangsúllyal jeleníti meg a pozitív környezeti tényezőket, melyek meghatározó befolyással bírnak egyéni jóllétünkre. A környezeti tényezőket előtérbe állító egyik első, jelentős pozitív pszichológiai elmélet Csíkszentmihályi kreativitásmodellje, mely az egyéni jellemzők mellett a tartomány és a szakértői kör bevonásával definiálja a kreativitás rendszerszemléletét. Ezt a modellt alapul véve meghatározhatjuk a környezet, ezen belül is az iskolai szervezet olyan jellemzőit, melyek jelentős szerepet játszanak az egyéni teljesítmény és a képességek kibontakoztatásának támogatásában. A kreativitást támogató iskolai légkör elemeit (csoportlégkör, újra való nyitottság, a sokféleség és az autonómia bátorítása, kihívás és érdekesség, korlátok/presszió) azonosítva és megmérve arra juthatunk, hogy azok kapcsolatban állnak az iskolai teljesítménnyel és az iskolában megélt flow élményekkel. Ez megalapozza a pozitív pszichológiai iskolai intervenciók irányát és jellegét, mellyel elősegíthető a kreativitást facilitáló iskolai légkör kialakítása és a tanulók erősségközpontú támogatása. Tudományosan megalapozott innovatív nyelvoktatás osztálytermi környezetben Buda Mariann DE BTK Nevelés- és Művelődéstudományi Intézet mariann.buda.@gmail.com buda.mariann@arts.unideb.hu Abari Kálmán DE BTK Pszichológiai Intézet abari.kalman@gmail.com Szabó Fruzsina DE BTK Idegen Nyelvi és Továbbképzési Központ szabfruzsi74@gmail.com Polonyi Tünde DE BTK Pszichológiai Intézet tundepolonyi@gmail.com Szerte a világon elméleti és gyakorlati szakemberek százai keresik a megoldásokat a 21. század oktatási kihívásaira. Projektünk is egy ilyen kezdeményezés: tudományos alapokon álló, hátrányos helyzetű tanulók körében is sikerrel kecsegtető, innovatív nyelvtanítási programot alkotunk. Előadásunkban e program elméleti alapjait, gyakorlati megvalósításának kereteit és a hatékonyság vizsgálatának tervét mutatjuk be. Projektünk a konstruktivista tudás- és tanuláselmélet bázisára épül. A konstruktivizmus alapjai már a múlt század 60-as éveiben készen álltak (Vygotski, 1962; Bruner, 1962), de ismert irányzattá a 70-es, 80-as évektől vált. A konstruktivizmus a sémák fejlődésének, az ezekből épülő struktúráknak, az egyén saját tudás-konstrukciójának tulajdonít elsődleges fontosságot. Neurofiziológiai kutatások megerősítették, hogy az ember struktúra-determinált lény, nem csak
kognitív, hanem emocionális vonatkozásban is (Monoriné, 2009). E struktúrák felépülését és változását az egyén és környezete interakciói határozzák meg. Ma már tudjuk azonban, hogy a tanulásban a szociális környezet, a társas dimenzió a meghatározó; az egyének képesek egymás kognitív és emotív struktúráira hatni. Feketéné (2002) kiemeli, hogy tanulásélményeink meghatározzák és befolyásolják egymás struktúráit. Mindez alapvetően befolyásolja a nyelvtanításról vallott nézeteinket is. Abdallah (2015) kiemeli, hogy a nyelvtanulás folyamatában az elsajátítás kevésbé hangsúlyos fogalom lett szemben a részvétel aspektusával. Az előadásban röviden ismertjük a konstruktivista nyelvpedagógiai megközelítést és ennek néhány fontos gyakorlati következményét a tanulási környezetre vonatkozóan. Előadásunk második részében bemutatjuk tananyagunk lényeges elemeit. Célunk egy ingyenes, reklámmentes, nyílt, bővíthető, a kerettantervhez és az adott korosztályhoz illeszkedő, gamifikált tananyag létrehozása, amelyet elsősorban osztálytermi környezetben használhatunk fel. A 30 modulból álló, kiegészítő tananyaggal elsősorban a hátrányos helyzetű tanulók esélyeit szeretnénk javítani az idegen nyelv tanulásban. Bemutatjuk a modulok felépítését, a különböző feladattípusokat és a gamifikált keretrendszer elemeit. AZ előadás harmadik részében felvázoljuk a tervezett követéses vizsgálatot, amellyel a tananyag hatékonyságát, alkalmazhatóságát fogjuk tesztelni. Kis nyelvek - nagy kihívások - még nagyobb lehetőségek Kántor-Faragó Márta DE BTK Néderlandisztika Tanszék kantor-farago.marta@arts.unideb.hu Pusztai Gábor DE BTK Néderlandisztika Tanszék gpusztai@yahoo.com Az európai ember európai mércével mér: az egyes nyelveket egyes országokhoz köti. Nem gondolunk arra, hogy más kontinenseken illetve kontinensnyi országokban hány és "mekkora" nyelvet beszélnek az ott élők. Arról, hogy mit tekintünk "kis nyelvnek" nincs egységes nyelvészeti állásfoglalás, a magyar nyelvet a maga 12-13 millió beszélőjével a laikusok "kis nyelvnek gondolják, pedig a világ kb. 6000 nyelvéből az első 70-ben található a beszélők száma szerint. Hasonló a helyzet a holland nyelvvel: 2017-ben már 24 millió ember anyanyelve a holland nyelv, így a 40. helyen áll a fenti rangsorban. Bár kb. kétszer annyi anyanyelvi beszélője van, mint a magyar nyelvnek, s többen beszélnek hollandul, mint pl. az összes skandináv nyelvet együttvéve, mégis sokan meglepődnek, ha azt hallják, hogy valaki holland tanulásra adja a fejét. Az első nyelvtanulók valószínűleg azok a peregrinusok voltak, akik a reformáció hatására évszázadokkal ezelőtt a Németalföldre vándoroltak, hogy az ottani egyetemeken végezzék tanulmányaik egy részét. Szervezett holland nyelvoktatásról Magyarországon ugyanakkor csak az elmúlt 50 évben beszélhetünk: az egyetemi néderlandisztika képzések (elsőként az ELTE-n, majd Debrecenben, végül a Károli Gáspár Egyetemen) beindításának köszönhetően néderlandisztika szakos bölcsészek és holland nyelvtanárok kerültek ki a magyar felsőoktatásból. Az előadás egyik célja, hogy bemutassa a magyarországi néderlandisztika történetét, a holland nyelv közoktatásban és felsőoktatásban betöltött szerepét, a holland nyelvoktatás és nyelvtanulás lehetőségeit és nehézségeit, valamint kitérjen a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetre.
Az előadás másik célja ugyanakkor az, hogy bemutassa, hogyan is tud részt venni a debreceni néderlandisztika az munkájában. Az együttműködés két területen is megvalósul: egyrészt a középiskolai holland oktatás, másrészt a felsőoktatási, azaz a néderlandisztika szakos képzés részére történő tananyag-fejlesztés és annak tesztelése révén. Elmondhatjuk ugyanis, hogy a fent említett nagyjából 50 éves hazai intézményesített holland oktatás során nem keletkeztek olyan tananyagok, amelyek a magyar anyanyelvű fiatalok, fiatal felnőttek számára készültek volna. A 21. század második évtizedének vége felé pedig már nem is kérdés, hogy ezeknek a tananyagoknak interaktívnak, elektronikusan hozzáférhetőnek és nem utolsósorban gamifikált -nak, azaz játékosított -nak kell lennie, hogy a lehető leggyorsabb idő alatt a lehető leghatékonyabb formában a lehető legtanulóbarátabb módon ismertessen meg a nyelvelsajátítóval nyelvet és kultúrát. Célunk, hogy vizsgáljuk a Kutatócsoport által a hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók részére fejlesztett tananyag elméleti és gyakorlati felvetéseit két másik tanulói csoporton: a középiskolás és az egyetemista (nyelvszakos) nyelvtanulók csoportján. Az internetbiztonság fontossága a digitáliskultúra-azonos pedagógiában Fegyverneki Gergő Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium gergo.fegyverneki87@gmail.com Bene Viktória DE Humán Tudományok Doktori Iskola, Szociológia és Társadalompolitika Program bevik99@gmail.com Kulcsszavak: digitáliskultúra-azonos pedagógia, projektpedagógia, internetbiztonság, cyberbullying, motiváció, kompetenciafejlesztés Napjainkban az internet nemcsak az oktatás tárgya, hanem egyúttal színtere is lett (Seres és mtsai, 2010). A világháló a tanulás új tereit és formáit hozta létre. Ezáltal többek között lehetőség adódik az osztálytermi munka kiterjesztésére. Mind a tanítás, mind a tanulás során kiemelten fontos a hagyományos taneszközökön (tankönyv, munkafüzet, makett, video) túlmutató kreatív és hatékony IKT-használat. Egyrészt számos kutatás bizonyítja, hogy az IKT-eszközök tanórai integrálása pozitívan hat a tanulók motivációjára (pl. Námesztovszki és mtsai, 2012; Fegyverneki, 2014, 2017), másrészt a magas szintű IKT-kompetencia a 21. századi készségek (problémamegoldás, együttműködés, kreativitás és innováció, tudásépítés) egyike (Prievara, 2015). Éppen emiatt a digitális generáció korszerű és eredményes oktatáshoz megfelelő pedagógiai szemlélet, módszer lehet a digitáliskultúra-azonos pedagógia (Fegyverneki, 2014, 2016), amely a tanulók sajátosságaira reagáló kultúraazonos pedagógia (Boreczky, 1999) és a mai tanulókat motiváló digitális kultúra (Rab, 2007) metszéspontjában helyezkedik el. Előadásunk első részében az IKT-alapú módszer szemléltetésére a DigiPolisz, avagy utazás az ókori Görögországba digitális eszközökkel című pedagógiai projektünket mutatjuk be, amelyet a 2017/2018-as tanévben valósítottunk meg a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium 9. B. osztályos tanulóival, majd a prezentáció második részében azt részletezzük, hogy az online jelenlét vagy az internetes tanítás és tanulás milyen veszélyeket hordoz magában, ezeket a pedagógusok és a tanulók
hogyan tudják kiküszöbölni, vagyis miért fontos az internetbiztonság a digitáliskultúra-azonos pedagógiában. Idegen nyelvi készségek fejlesztése tanodában Marton Boglárka Toldi Tanoda boglarkamarton@gmail.com Annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk az idegen nyelvi készségek fejlesztéséről tanodai környezetben, elengedhetetlen bemutatni a tanodát, mint intézményt. A tanodai légkör teljesen eltér egy átlagos iskoláétól, hiszen nincsenek osztályok, nincs központilag szabályozott tanterv, nincs házi feladat és nincs dolgozat, felelés sem. Habár nem megszokott módon, de mégis tudatos és folyamatosan monitorozott fejlesztés zajlik a tanoda falai között a gyerekek igényeinek megfelelően differenciálva és szükség szerint teljesen személyre szabva. A Toldi Tanodában az idegen nyelvekkel 2014 óta kiemelten foglalkozunk. Számos projekt és egyéni fejlesztési terv készül a tanodába járó hátrányos helyzetű gyerekek számára, hogy az angol és német nyelvtudásuk fejlődjön, a fejlődésüket pedig alternatív módszerekkel követjük, értékeljük. Gyakran kísérletezünk, és a kipróbált új módszerek és gyakorlatok tanulságaiból építkezünk. Az eredmény jól látható, a gyerekek örömmel vesznek részt idegen nyelvi foglalkozásokon, a pozitív attitűd pedig megalapozza az idegen nyelvi készségek fejlesztését. Pozitív pszichológia a tanteremben Somkövi Bernadett Szent László Ginázium Profil Training tanar.mq@gmail.com Tóth Viktor Szent László Ginázium Profil Training tanar.mq@gmail.com Mi a teendő akkor, ha a nyelvtanár bár számos, szakmailag értékes ismeretet halmozott fel az évek során szembesül saját elakadásával? Mit lép, ha azt tapasztalja, hogy a nyelvi kompetenciák fejlesztése önmagában nem elég? Hogyan reagál a Nekem ez úgysem fog sikerülni! Nekem semmi nem megy! - típusú kijelentésekre? Legjobb tudása szerint próbálkozik. Hibaazonosításból kiváló, ezt tanulta. Hobbyelemzőként azonnal észreveszi, ha valami nem jó és jelzi is, mert a hibákat ugye ki kell javítani. Megoldásai viszont sokszor látszatmegoldások, igazából nem elégedett vele senki, még ő maga sem. Hitelessége sérül. Pedig jót akar. Mihez kezd, ha ennél többet szeretne? A kérdésre Somkövi Bernadett és Tóth Viktor, a budapesti Szent László Gimnázium gyakorló pedagógusai, a Profil Training MQ trénerei fognak választ adni mindenki számára, aki a lehető legtöbbet szeretné tenni azért, hogy diákjai számára az idegen nyelv elsajátítása belső motivációból fakadó, eredményes és egyben jól-létet, személyes növekedést biztosító folyamat legyen.
Autonómia, tanulás, digitális technológia: pszichológiai és pedagógiai módszertanok nélkül nem megy Győri Miklós ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoport gyorimiklos@elte.hu Az előadás célja annak felmutatása, hogy a digitális technológiák beemelése a különféle oktatási, vagy tágabban, a humán autonómiát és fejlődést elősegíteni igyekvő folyamatokba akkor vezet a várt pozitív eredményekhez és a viszonylag ritkán tárgyalt kockázatok elkerüléséhez, ha kellően kifinomult, evidencia-központú módszertani keretek között történik meg. Ezek a módszertani keretek diszciplináris szempontból elsősorban pszichológiai és pedagógiai jellegűek, fókuszukat tekintve pedig részben az eszközök kialakítására, részben az eszközök bevezetésére és adaptív használatára irányulnak. Az előadás során ezt a 2x2-es módszertani keretet fogjuk röviden és szükségszerűen felszínesen szemügyre venni, néhány konkrét példát is felmutatva és tömören elemezve. Példáink, noha szándékaink szerint jóval tágabb érvényűek, elsősorban az autizmus spektrumon lévő tanulók (learner) digitális eszközökkel történő támogatásából jönnek. Munkánk egyik vezérmotívuma ugyanis az, hogy az autizmus kapcsán az emberi autonómiát, a tanulást és fejlődést érintő egyes általános, alapvető gyakorlati kérdések különösen élesen jelennek meg. Végül a módszertani skálázás kérdéskörét fogjuk röviden szemügyre venni: azt a fontos gyakorlati problémát, hogy miként találjunk egyensúlyt egyrészt a kellően kifinomult módszertanok alkalmazására irányuló szakmai és etikai követelmények, másrészt a rendelkezésre álló erőforrások, az idő és a megoldandó feladat gyakran kicsiny nagyságrendje között.