Egészségnevelési prgram Mttó: Hgy az emberek megtanulják és megértsék, hgy az egészség kincs, a legbecsesebb kincs, úgy az egészre, mint az egész nemzetekre nézve, akkr az emberiség gndlkdását kell átalakítani. /Fdr József/ Bevezető A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint Az iskla helyi tantervébe- az sztályfőnöki nevelő és ktató munkáhz kapcslódva- be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet, illetve egészségvédelmet szlgáló tananyagt, melynek időkerete nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai fglalkzásnál (10. (5.).Magyarrszágn a halálzás hármnegyed részéért táplálkzással és életmóddal összefüggő betegségek felelősek, elsősrban a szív és érrendszeri, másdsrban a daganats megbetegedések. Más szóval: a nem megfelelő táplálkzás és életmód jelentős mértékben hzzájárul a laksság kedvezőtlen egészségi állaptáhz és a következményes nagy arányú halálzáshz. A rendszerváltás körül jelentős mértékű rmlás következett be a laksság egészségi állaptában. A halálzásban a középkrúak kerültek előtérbe. Ezekből következik, hgy egészséges táplálkzással és életmóddal ezek a betegségek jelentős részben megelőzhetők. Az egészségmegtartó, betegségmegelőző táplálkzás és életmód ajánlásai egyszerűek, megtartásuk nem igényel különösebb erőfeszítéseket, többletkiadáskat, csak éppen meg kell ismernünk, és alkalmaznunk kell életünkben a követendő alapelveket. Az egészség fgalma: Az egészség az élő szervezeteknek lyan harmnikus működési állapta, amely egyrészt biztsítja a szervek kiegyensúlyztt, zavartalan munkáját, másrészt lehetővé teszi az élőlény beilleszkedését a környezetbe. WHO: A teljes testi, lelki, szciális, jóléti állapt. Az egészségnevelési prgram hitvallása Bldg és haszns embert nevelni: ez magába fglalja azt a mérhetetlen felelősségteljes és ezerszálú munkát, amelyet intézményünk küldetéseként fgalmaztunk meg. Hisszük, hgy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre bizts tudás és emberi jövő építhető. Arra törekszünk, hgy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkdva minél jbban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatkra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalm minden szintjét. Hisszük, hgy lehet lyan légkört teremteni az isklánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárk örömmel tanítanak. I. Az iskla egészségnevelési célja és feladata 1. Általáns célk Az egészséges életmódra nevelés célja a gyerekek, tanulók személyes részvételén keresztül az attitűd- és szemléletfrmálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése az egészséges életmód kialakításának érdekében. Cél: az önmagával, társaival, az épített és természetes környezetével harmóniában élő, egészséges és felelősen cselekvő személyiség kialakítása.
2. Helyi célk: Célunk: egészséges, bldg, elégedett, önmagában bízó, adttságait, képességeit a lehetségesig kihasználó, reális célkért küzdeni tudó fiatalkat nevelni. Olyan nevelő-ktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hgy tanulóink: Feladataink ennek érdekében: önmagukat (lehetőségeiket és krlátaikat) világsan lássák érdeklődésük és képességeik vezérelje tvábbtanulásukat legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethssziglani tanulásra a tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tlerancia legyen számukra a legfntsabb emberi érték az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhassn belőle. infrmáció átadása szülőknek, gyermekeknek, pedagógusknak a lelki és testi egészség hlisztikus szemléletmódja épüljön be az isklai tevékenységekbe, a pedagógusk és a tanulók értékrendjébe megfelelő higiénés szkásk alkalmazása ( testáplás, fgáplás, a fertőző betegségek elkerülését célzó szkásalakítás) az egészséges táplálkzás ismerete és lehetőség szerinti alkalmazása (egyeztetés a menza üzemeltetőjével és a büféssel) kulturált étkezési szkásk a megfelelő öltözködés szkássá alakítása a szűkebb és tágabb környezet tisztán tartása az sztálytermek esztétikus kialakítása helyes napirend kialakítása rendszeres mzgás biztsítása a szabadban baleset-megelőzés szabályinak ismerete közlekedési szabályk megismertetése és gyakrlás 3. Az egészségnevelés legfntsabb feladatai: felvilágsító munka: sztályfőnöki órák az isklai védőnő fglalkzásai, prevenció: Életvezetési ismeretek és készségek mentálhigiénés fglalkzásk drg-prevenció egészségünk védelme: mindennaps testnevelés tömegsprt túrák szakedzések gyógytestnevelés egészségünk óvása: rvsi vizsgálatk, szűrések, balesetvédelem munkavédelem II. Helyzetelemzés Hódmezővásárhely természeti-, földrajzi környezetének adttságai Hódmezővásárhely és térsége lakónépessége 1999. év elején 60.000 fő vlt. Hsszabb távn csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg: 59.711 fő. A kistérség népességmegtartó képessége hsszabb távn nem megfelelő. A 18 év alattiak részesedése csökkent a népességből, nőtt a 18-59 évesek részaránya. A 60 év felettiek részaránya lényegében váltzatlan maradt. Jelentős
szilárd ásványanyag készletek (építőipar nyersanyagnyerő helyek) találhatók e kistérségben. Mindszent és környékén: hmkanyag, Hódmezővásárhely és környékén agyag (téglagyártás és kerámiaipar, építőipar). Legismertebb megújuló energiafrrás a getermikus energia. Iparnak, főleg a feldlgzó iparnak a megyei illetve az rszágs aránynál magasabb a részesedése. A mezőgazdaságban az rszágs átlagt kissé meghaladja a vállalkzásk aránya, de valamivel elmarad a megyei átlagtól. A zömében kiváló minőségű termőterület termelési szerkezetében - krábban is, jelenleg is -, a szántóművelés és a hzzá kapcslódó hagymánys állattenyésztés és állattartás a meghatárzó. Az agráralkalmasság mutatói alapján hódmezővásárhelyi kistérség termőföldjének több mint hármnegyede a legmagasabb minőségi kategóriába tartzik. Hiányk, hátrányk Kmly prblémát jelent a szétszórva található földterületek megközelítése, a mezőgazdasági utak rssz állapta és a települések körül meg nem épült elkerülő utak, amelyek hiányában főként a mezőgazdasági csúcsidőszakkban a települések frgalmterhelése kmly gndt kz. Hiányzik a kistérségi - helyi tulajdnú - feldlgzóipar, valamint a farmergazdaság kialakulásának feltételei. Előnyök Infrastruktúrára jellemző a megfelelő közműellátttság. Közüzemi vízhálózatba bekapcslt lakásk aránya Hódmezővásárhelyen 92 %, Mindszenten 99,3 %, Mártélyn 100 %, Székkutasn 62 %. Közüzemi szennyvízcsatrna hálózatba bekapcslt lakásk aránya Hódmezővásárhelyen csaknem 100%, Mindszenten 5-6%, Mártélyn 0%, Székkutasn 4-5 %. A kistelepüléseken e kategóriában jelentős lemaradás van. Szciális és gazdasági tényezők. A munkanélküliség, szegénység és a szciális kirekesztettség szrs összefüggésben van, egymástól elválaszthatatlan tényezők. A munkanélküliség lelki sérülést kz a szülőknek, feleslegesnek, kirekesztettnek érzik magukat. Fellép az önbecsülés, jövőkép, vágy és valóság hiánya, ezeken kívül megélhetési prblémák nehezítik a mindennapjaikat. Mindez szegénységhez vezet. Még a napi betévő előteremtése is gndt kz, így valószínű, hgy háttérbe szrul az egészséges táplálkzás. A tanulási lehetőségek is lecsökkennek, nincs lehetőség különböző könyvek vásárlása, kirándulás, nyelvtanulás finanszírzása, számítógép vásárlása. Ruházkdás gndt jelent, így a gyerek kirekesztettnek érezheti magát, amely egyéb lelki prblémákhz vezethet. Az ingerszegény környezet igénytelenné, közömbössé teheti a gyermeket, amely feszültséget teremthet a családn belül is. A vágy és a valóság közötti szakadék fkzhatja a bűnözés és a szenvedélybetegségek kialakulásának lehetőségét. A tanulás háttérbe szrulásával isklán kívüli társkapcslatk keresése kezdődhet meg, amely újabb veszélyeket vethet fel. Az iskla bemutatása Az iskla 2007/2008-as tanévtől kezdődően új telephellyel bővül, így az iskla diákjainak kettő épületben tudunk lehetőséget biztsítani a tanulásra. I. telephely- Orms Ede u. 18. Tanulóink a várs valamennyi régióját és társadalmi csprtját reprezentálják. Száms diákunk külterületről és környező falvakból jár be. Intézményünkben 2005. szeptemberétől elindult a Halmzttan Hátránys Helyzetű Gyermekek Arany Jáns Prgramja, amely új feladatk, megközelítési módk alkalmazása elé állíttta a pedagóguskat. Isklánk 12 évflyams (6+6), ennek előnyei mellett figyelembe kell venni a különböző krú gyerekek
prblémáit, fejlődési sajátsságukat. A 2007/2008-astanévtől pedig elindul a 4 sztálys gimnáziumi képzés is. Külső: az iskla Hódmezővásárhely közpntjában, egy lakótelepen helyezkedik el. Az iskla 1989-ben épült, kb. 2 hektárs kert veszi körül, amely növényekkel van betelepítve. A kert gndzása flyamats és mindig új növényekkel bővül, ezt szlgálja az is, hgy a ballagó diákk minden évben elültetnek egy-egy növényt az itt töltött idők emlékére. Az udvarn fajátékk állnak a gyermekek rendelkezésére, amelyek minőségét minden évben ellenőrzik. Nagy gndt frdítunk a balesetek megelőzésére. A ksárlabda, illetve a fci pályát tanórákn és a délutáni szabadidős fglalkzásk idején is használják a diákk. A testnevelés órák a Vársi Sprtcsarnkban zajlanak, ahl a területet meg lehet sztani. Itt megfelelő a felszerelés, és a körülmények, bár néha zavaró hgy, a csarnkban zajló rendezvények miatt nehézkesebben tarthatók meg a fglalkzásk. Minden sztálynak külön terem áll rendelkezésre, bár néha ezek igen zsúfltak. Az iskla tantermeit a diákk minden évben barátságsan díszítik fel. Az alsós diákk a földszinten, míg a felsősök a másik két szinten helyezkednek el. Az isklában hatalmas aula áll rendelkezésre, melyben az ünnepségek lebnylításra kerülnek. Belső: 26 tanterem 8 csprtszba 2 társalgótanári szba isklai könyvtár számítástechnika termek isklai ebédlő és knyha, tanknyha a diákk részére teaknyha a pedagógusk részére isklai büfé, rvsi szba 6 tanulói és 2 tanári WC. Vársi Sprtcsarnk használata testnevelés órákn. Öltözők vizes blkkal. II. Telephely- Árpád u.8. Az intézmény a belvárs szívében, panelházak között található. Tanulóink többsége ezekben az épületekben lakik. Az iskla 20 éve épült, már jelentkeznek kisebb-nagybb hibák rajta. Műszaki állapta flyamats karbantartást igényel. Az épület nincs megfelelően árnyéklva, ezért nyárn nagyn meleg van az sztálytermekben, ami csökkenti a gyerekek kncentrációját. Előny, hgy a nap nagy részében természetes fénynél flyik az ktatás, időnként aznban mégis fel kell kapcslni a lámpát. A világítás krszerű, egészségi nrmáknak megfelel, valamint energiatakaréksak is. Az ablakk nagyk és biztnságsak, az ajtókn keresztül visznt könnyen átszűrődnek a hangk. A tantermek és szaktantermek bútrzata a krsztályknak megfelel. A tanítást segítő ktatási eszközök kellően szemléltetnek, mtiválják a gyerekeket és lehetőséget teremtenek a váltzats módszerek megvalósítására. Az alsó évflyamkn tthn, színes és hangulats termek várják a gyerekeket, szeretnénk ezt tvábbfejleszteni a felső évflyamkra. Trnatermünk megszttt és még így sem tudja az igényeket kielégíteni. A parkettát a közelmúltban újíttták fel, így a trnaterem megfelel a biztnsági és egészségi követelményeknek. Az illemhelyek mielőbbi felújításra és átalakításra szrulnak. Két udvar van, a kisebbiken az alsó évflyamk játszhatnak a környezetbarát és esztétikus fa játszótéren. Az udvar aljzata többnyire betn, aznban szükséges lenne ennek átalakítása, amely nem lenne ennyire balesetveszélyes. A sprtudvarunkn minden labdajátékra lehetőség nyílik, van futópálya, ugrógödör, dbókör. A lelátót sprteseményeken és isklai rendezvényeken használjuk ki. Az udvar rendezett és szépen parksíttt, visznt kicsi. A balesetveszélyt a fkztt dafigyeléssel próbáljuk megelőzni. Belső: 17 tanterem 5 csprtszba 2 társalgó tanári szba isklai könyvtár számítástechnika termek isklai ebédlő és knyha tanknyha a diákk részére teaknyha a pedagógusk részére isklai büfé rvsi szba6 tanulói és 3 tanári WC trnaterem, öltözők vizes blkkal.
Létszámk: I. telephely II. telephely tanulók száma: 745 fő 456 fő megszlása: 1.-4. sztály 177 fő 216 fő 5.-8. sztály 287 fő 240 fő 9.-12. sztály 281 fő - pedagógusk száma 50 fő 35 fő isklavédőnő 1 fő 1 fő isklarvs 1 fő 1 fő Egészségfejlesztő szlgáltatáskhz való hzzáférés lehetősége, egészségi állapt felmérése Tanítványainknak száms lehetőségük nyílik a tanórán kívüli tanulásra. A gyerekek kedvelik a művészeti és zeneisklát, néptánct. A különböző sprtlási frmák is elterjedtek, sk tanuló jár tömegsprtra, fci és ksárlabda szakkörre, atlétikára, mindennaps testnevelésre. Az isklai szűrővizsgálat alapján javaslt diákk örömmel járnak gyógy-testnevelésre, különösen úszásra. Az erdei iskla kiemelkedik a nem hagymánys tanítási módszerek közül. Az egészségügyi ellátás széles körű. Az isklai alkalmazttak egészségi állaptát a törvényeknek megfelelően üzemrvs látja el. A gyerekek státusvizsgálatát, rendszeres szűrését isklarvs végzi el. Az isklarvs, isklavédőnő közreműködésével adja be a védőltáskat. A védőnő rendszeres fglakzáskat tart sztályfőnökök bevnásával, krsztályknak megfelelő témakörökben. Ezen kívül részt vesz az isklában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben, hetenként tini-ügyeletet tart. Beindult a Védőnő válaszl internetes rvat, a médiát tanuló diákk által szerkesztett hnlapn. Bárki kérdezhet annim, bármilyen témában, amely elősegíti, hgy a gyerekek nyitttabbá váljanak, és szabadabban kérdezzenek intim, vagy veszélyes témákban is. A mzgásszervi szűréseket, az isklát ellátó védőnők krdinálásával egy team látja el. A szükséges esetekben a megfelelő szakellátásra adnak beutalót. Ők javaslják, hgy kiknek kell részt venni gyógytestnevelésen, aminek része az úszás is. Az isklafgászati szűrést minden tanévben helyi fgrvsk végzik. A tanulási nehézségek és részképesség-zavark szűrését a tanítók észlelése után a Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szlgálat munkatársai bnylítják le, valamint a mentális és pszichés prblémákat a szülő együttműködésével szintén ez a szervezet látja el. Szciális ellátásk közé tartzik az isklai ifjúságvédelem. A nrmatív és az önkrmányzat finanszírzásával étkezési támgatásban részesülnek tanítványaink jelentős része. Szintén a nrmatív támgatásból és önkrmányzati frráskból támgatjuk a tankönyvek vásárlását. Az isklába 12 év felettiek egyedül, míg a 12 év alattiak csak szülői kísérettel járhatnak kerékpárral. Arra törekszünk, hgy a környékből gyalg jöjjenek tanulóink. A szabadidő haszns eltöltésére bőven van lehetőségük tanítványainknak, idetartznak a tanórán kívüli sprt és művészeti tevékenységek is. A nyári isklai szaktábrk, és a külföldi diákutak is közkedveltek a gyerekek között. Az életvezetésben jelentkező gndk tanulóinknál. A dhányzás az isklában és az isklán kívül is előfrdul. Van lyan sztály, melynek jelentős hányada kipróbálta már a dhányzást,
s közülük néhányan rendszeresen rágyújtanak. Az iskla dlgzói az udvarn egy elkülönített nyittt helyen dhányzhatnak. Isklai rendezvényre érkeztek már itals állaptban tanítványaink. Kiránduláskn is vásárlnak és fgyasztanak alkhlt. Táplálkzással kapcslatban fnts megjegyezni, hgy a gyerekek többsége reggeli nélkül érkezik az isklába. Cukrkák, chips, édes üdítők fgyasztása nagyn elterjedt. A mindennaps testnevelés és az úszási lehetőséget sk tanulónk értékeli és kihasználja. Délutánnként a gyerekek nagyn skat ülnek a számítógépek előtt, illetve jellemző a másik véglet is, egyik különóráról a másikra rhannak. Sajns drgfgyasztásra utaló jelekkel is találkztunk már egy-két tanulónál. Egyesek ismerik a terjesztési módkat, a hzzájutás lehetőségeit, az árakat. A szexualitással kapcslatban a médiából vesznek elsősrban példát, illetve követik is azkat. A túlhangsúlyztt szexualitás elemei megjelennek nagybb tanulóink viselkedésében. Jellemző egyes tanítványaink viselkedésére a stressz. A pedagógusk feladatai is széles körű, rájuk szintén jellemző a stressz. Egyaránt túlterheltek a tanulók és a pedagógusk. Az iskla erősségei - az államilag finanszírztt Egészségtan tantárgy bevezetése 6. és 8. évflyamn- elindult a szakember gárda képzése- törvényi háttér- Nemzeti Egészségfejlesztési Stratégia- a Pedagógiai Prgram egészségfejlesztési kncepciót tartalma Gátló tényezők - a családk szcializációs tevékenységének gyengülése- nincs kellő összhang a segítő szakmák és az isklák között- kiégési-kiégettségi jelenség- tanulók, pedagógusk, szülők egészségi állaptának rmlása- az egészségnevelés áthárítása az egészségügyre- sk szülőt szekunder prevencióban kellene részesíteni, ami túlmutat az ktatásügyön- rmló anyagi kndíció Frrásk Humán erőfrrás. Megalakult az egészségfejlesztési csprt, amely két havnta rendszeres megbeszélést tart. Kapcslati lehetőségek: Plgármesteri Hivatal, Kapcslat Közpnt: Védőnői Szlgálat, Gyermekjóléti Szlgálat, Nevelési Tanácsadó, ktatási intézmények, szakrvsk, ÁNTSZ, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszlgálat, Jhanita Segítőszlgálat, Gyermekegészségügyért Alapítvány, KEF, Emberbarát Alapítvány, Fdr József Isklaegészségügyi Társaság, Hódmezővásárhelyi Pedagógiai és Szciális Szlgáltató Közpnt Lelkisegély szlgálatk. Egyházak stb. Működő prgramk: Életvezetési ismeretek és készségek 5.-12. évflyamkn évi nylc óra. Jhnsn&Jhnsn női higiénés ktató prgram. Always Általáns Isklai Prgramja Always: Mindig Mzgásban című prgramja. Libresse Általáns Isklai Prgramja
A Szülészet- Nőgyógyászati Prevenciós Tudmánys Társaság A-HA! Országs Szexuális és Mentálhigiénés Felvilágsító Isklai Oktatóprgramja. Magyar Zöldség - Gyümölcs Terméktanács Napnta 3X az egészséges táplálkzás segítő prgramja. Nutrikid Táplálkzási Prgram. Tömegsprt alsó és felső tagzatn, sprtkörök, katlikus és refrmátus hitktatás. Alapfkú Művészeti Iskla kihelyezett tagzata (számítógépes grafika, tűzzmánc, kerámia és kézműves szakkörök, drámapedagógia) erdei tábrtúrák, sztálykirándulásk külföldi cserediák prgramk. Tárgyi frrásk: vársi sprtcsarnk, trnaterem az iskla kertjei, isklai ebédlői és knyhái, tanknyhák, plakátk, szórólapk, videfilmek, DVD-k, könyvek multimédiás eszközök, pályázatk. IV./1. Egészséges életmódra nevelés tantárgyi keretek közt Alsó tagzat: lvasás, technika, rajz órák kapcslódó témái, testnevelés, néptánc, drámapedagógia. Természetismeret 1. sztály Élj egészségesen Helyes időbesztás, napirend A testem Érzékszerveim Hgyan tartm tisztán testrészeimet? Mit eszünk, ha van eszünk? 2. sztály A testem Én is növök Érzékszerveim Aki más, mint én Óvjuk egészségünket! A helyes táplálkzás Hgyan kerül a kenyér az asztalunkra? A tej útja a tehéntől a tejes dbzig Egészség, sprt 3. sztály A táplálkzás Az vagy, amit teszel A helyes táplálkzás Fntsabb élelmiszerek, táplálkzási ártalmak
Testünk izmai A tiszta levegőért Találkzás önmagaddal Madarat tlláról, embert barátjáról 4. sztály Egészségtan mdul 6. sztály Miért szükséges az egészséges táplálkzás? Életmentő vitamink Táplálkzási betegségek Légúti betegségek Allergiát kzó növények Miért kering a vér a testünkben? Kapcslataim társaimmal Időkeret: 18,5 óra / év, egy félévig 1 óra / hét Javaslt óraterv Témák Óraszám 1) A kiskamasz szervezete és a tennivalók 8 2) A kiskamasz személyisége, kapcslatai és knfliktusai 5 3) Környezeti hatásk, veszélyhelyzetek 4 4) Az elsajátíttt ismeretek, készségek, képességek és szkásrendszerek 1 összegzése 1. téma: A kiskamasz szervezete és a tennivalók. Cél: Felkelteni a tanulók érdeklődését szervezetük felépítése, működése és váltzásai iránt. Megláttatni a szervezetében zajló váltzásk kát és következményeit. Segítséget nyújtani a váltzásk kellemetlenségeinek csökkentésében. Tudatsítani a környezet, az életmód, és az egészség k-kzati összefüggéseit. Kialakítani az egészséges életvitel igényét, és szkásrendszerét. Elsajátíttatni és gyakrltatni a segítőkész emberi magatartás, valamint az elsősegélynyújtás elemi ismereteit. 2. téma: A kiskamasz személyisége, kapcslatai és knfliktusai. Cél: Felkelteni a tanulók érdeklődését saját személyiségük iránt. Tudatsítani az önismeret és az önnevelés fntsságát. Segíteni a reális ön-, és társismeret kialakulását. Megismertetni a fiúk és lányk eltérő lelki sajátsságait. Tudatsítani a kamaszkri knfliktusk kát, megismertetni felldásuk módjait. Kifejleszteni az empátia és a másság elfgadásának képességét. Megláttatni a család és a jól választtt baráti kör szerepét a személyiség harmnikus fejlődésében. Felkelteni érdeklődésüket és kialakítani érzékenységüket az erkölcsi nrmák elfgadása és gyakrlása iránt. 3. téma: Környezeti hatásk, veszélyhelyzetek Cél:- Felismertetni a környezet szerepét az egészségmegőrzésben. Kialakítani az esztétikus és egészséges környezet igényét.- Megismertetni a veszélyes anyagk (niktin, alkhl, drgk) szervezetre gyakrlt hatását.
Tudatsítani kipróbálásuk veszélyét, és használatuk egészségrmbló hatását. Megmutatni a csábítás visszautasításának frmáit és lehetőségeit.- Megismertetni a szenvedélybetegségek jellemzőit, segíteni haszns szenvedélyek kialakulását.- Bemutatni a kckázats és veszélyes viselkedés módjait és következményeit.- Helyes szkásk kialakításával biztsítani az érzékszervek egészséges működését, védelmét.- Fejleszteni és frmálni a tanulók környezetvédő szemléletét, és környezettudats magatartását. 8. sztály Időkeret: 18,5 óra / év, egy félévig 1 óra / hét Javaslt óraterv Témák Óraszámk 1) Kamaszkri váltzásk, nemi szerepek, viselkedésfrmák 8 2) Kapcslatk, knfliktusk és a kamaszkr 5 3) Környezeti hatásk, veszélyhelyzetek 4 4) Az elsajátíttt ismeretek, készségek, képességek és szkásrendszerek1 összegzése 1. téma: Kamaszkri váltzásk, nemi szerepek, viselkedésfrmákcél: Tudatsítani a krszerű szervezettani és egészségtani ismeretek elsajátításának fntsságát az egészségmegőrzésben. Bemutatni a szervek, szervrendszerek működésének összefüggéseit. Megismertetni a leggyakribb kckázati tényezőket, a betegségek megelőzési lehetőségeit, beláttatni az időben történő rvshz frdulás jelentőségét. Feltárni az életmód, a viselkedés és az egészségi állapt közti összefüggéseket. Megértetni a tanulókkal, hgy egészségük megőrzése rajtuk múlik. Tudatsítani a nemiséggel összefüggő női és férfi szerepvállalás, valamint az ennek megfelelő viselkedési frmák elsajátításának fntsságát. Megismertetni és elsajátíttatni a legjellemzőbb férfias és nőies mintákat. Megláttatni a krán kezdett nemi élet veszélyeit. Felkészíteni a tanulókat az örömteli párkapcslatra és az egymás iránti felelősségvállalásra. Kialakítani a sérült és beteg emberek iránti segítségnyújtás igényét, bemutatni lehetőségeit, elsajátíttatni frmáit. Segíteni az egészségmegőrzést szlgáló szkásrendszerek elsajátítását és gyakrlását. 2. téma: Kapcslatk, knfliktusk a kamaszkrban. Cél: Megláttatni, hgy a kamaszkr testi és lelki váltzásai az ember egyedfejlődésének természetes velejárói. Beláttatni, hgy a kamaszkri sérelmek, és knfliktusk megfelelő intelligenciával és önuralmmal minimumra csökkenthetők. Felismertetni a reális ön- és társismeret fntsságát és elsajátíttatni az önnevelés technikáit. Megláttatni a kmmunikáció szerepét és jelentőségét egymás megismerésében és megértésében. Tudatsítani az emberi kapcslatkban az egymás iránt érzett szeretet, empátia és felelősségvállalás fntsságát. Megismertetni a férfi és nő eltérő testi és lelki tulajdnságait, valamint ezek ismeretének fntsságát a kamaszkri kapcslatkban. Elsajátíttatni a legjellemzőbb férfias és nőies viselkedésfrmákat. Gyakrltatni a knfliktusk felldásának technikáit.
3. téma: Környezeti hatásk, veszélyhelyzetek Cél: Rádöbbenteni a tanulókat a legális és illegális szerek használatának veszélyeire. Megismertetni az illegális szerek használatával kapcslats jgi szabályzást, és következményeit. Megláttatni a hzzászkás és a függőség veszélyének egyéni és társadalmi következményeit. Megismertetni a környezet veszélyfrrásait, veszélyhelyzeteit és elhárításának lehetőségeit. Tudatsítani a személyes biztnság megőrzésben az egyén és a csprt szerepét, felelősségét, lehetőségeit. Elsajátíttatni a betegáplás és elsősegélynyújtás legfntsabb ismereteit. Kialakítani az egészséges környezet megőrzésének igényét. Tvábbfejleszteni a környezettudats magatartás szkásrendszerét. Osztályfőnöki órák és drgprevenciós fglalkzásk. Életvezetési ismeretek és készségek. Bevezetés Az elmúlt évtizedben a kábítószer-prbléma skkal súlysabbá és kmplexebbé vált, mint bármikr. Statisztikai adatk is alátámasztják, hgy vársunkban is jelentős a drgprbléma. A feketepiacn megjelent az összes lágy és kemény drg, amelyekkel a gyerekek egyre fiatalabb krban kerülnek kapcslatba. A szenvedélybetegségek már nem csak a dhányzásra és az alkhlfgyasztásra krlátzódik. Isklánkban is tudmásunk van internetfüggő szülőkről és gyerekekről. Helyzetelemzés: Az idei tanévben a drgprevenciós és egészségfejlesztési prgramban résztvevő tanulók körében végeztünk egy 19 kérdéssrból összeállíttt felmérést, amelyben rákérdeztünk a szabadidős tevékenységükre, drgfgyasztási szkásaikra is. A válaszadás önkéntes és annim vlt. A kitöltésükre még az egészségfejlesztő órák megtartása előtt került sr. A felmérés eredményeiből jól látható, hgy a kárs szenvedélyek nem kerülik el diákjainkat, testközelben van, a mindennapk része. Az alkhlfgyasztás alkalmi fgyasztás révén már az ötödikes krsztályban megjelenik és akár a részegség szintjén is jelen van. Hasnlóképpen a dhányzás már a hatdiks krcsprtban felüti fejét és nnantól kezdve számuk egyre nő. Kábítószer fgyasztás terén is egyre fiatalabb életkrra tlódtt a szert használók, vagy kipróbálók életprevalenciája, ami azt jelent, hgy a hetedikes évflyamn előfrdult szerhasználat ( szipuzás), a nylcadiks évflyamktól kezdődően a marihuána vlt a legjellemzőbb anyag használata. Mind ez előre vetíti, hgy szükség van a tvábbi egészségfejlesztési és drgmegelőzési munkánkra, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül a környezet és a krtársak beflyásló szerepét. Drgprevenció megvalósulása: sztálynként 8 sztályfőnöki órán valósul meg heti, kétheti ciklusban, az órarendhez igazdva Alkalmaztt módszerek: interaktív, tapasztalatkra alapztt pedagógiai módszerrel, készségfejlesztő jelleggel, curriculum szerűen, interaktív frmában, kiscsprts órák, helyzetgyakrlatk, készségfejlesztő játékk, szerepjátékk, ismeretközlő órák, szituációs gyakrlatk, beszélgetés. Az órákat erre a feladatra kijelölt pedagógusk és a külső szakmai vezető ( aki egyben az iskla védőnője is) akik rendelkeznek a feladat ellátására alkalmas ( Életvezetési ismeretek és készségek című tanflyam) végzettséggel.
Az Életvezetési ismeretek és készségek prgram magában fglalja a knfliktuskezelés és prblémamegldás módzatait a kritikus helyzetben történő pzitív döntéshzás készségének fejlesztését rizikócsprts megközelítést érzelmi intelligenciát, társas kmpetenciákat, alkalmazkdást fkzó beavatkzáskat hatékny kmmunikáció módszereit, azk készség szintjére emelését a krtárs és médiahatás felismerését és kezelését ( nemet mndás ) a segítségnyújtás és segítségkérés kérdéseit, segítségnyújtó intézményeket érvényesíti a krsztályi sajátsságkat nem az elrettentés szemléletét képviseli nem épül túlztt infrmációközlésre. Az alábbi témakörök kerülnek feldlgzásra: 5. évflyam Egészséges életmód: Mit nevezünk egészségnek? Mit tehetek tudatsan az egészségemért? Sprt és mzgás jelentősége. Egészségtudats táplálkzás: Az egészségtudats táplálkzás alapelvei. Az étrendi piramis elvei. Ideális tápanyagszükséglet. Alapanyagcsere. Só és flyadék háztartás. Zöldség-, gyümölcsfgyasztás jelentősége, kóstlása. Serdülőkr: A pubertás krt kísérő testi és lelki váltzásk. Önismeret: Ki vagyk én? Milyen vagyk? Milyen vagyk a társaim szemében? Én és helyem a környezetben: Közösségek, barátk. Helyem a családban. Legális és illegális drgk és hatásaik. Kritikus helyzetek és pzitív döntések Védő, veszélyeztető tényezők: Veszélyes anyagk, helyzetek környezeti ártalmak, drghasználat egyéni és társadalmi következményei. Egészséges és biztnságs élet: Életrend, életritmus, értékrend, harmónia. Knfliktuskezelés, visszautasítás? 6. évflyam 1. Az egészségtudats élet: Mit tehetek környezetem és saját magam egészségéért? Környezetem áplása, tisztántartása. Környezetszennyezés. Hulladékgyűjtés. 2. Önismeret: Személyiségjegyek alakulása. Az egyéniségek megkülönböztető jegyei. Az egészséges és pzitív én bemutatása. Önbizalm és magabiztsság. 3. A felnőtté válás krszaka: Növekszem, váltzm. Érzések, érzelmek pnts megismerése, megnevezése. 4. Én és helyem a környezetemben: A baráti társaság, krtársak szerepe. Helyem az isklában, sztályban. Elfgadás és elutasítás. Erkölcsi tudat, az-az a helyes és helytelen viselkedés megítélése. Társadalmi szabályk 5. Legális és illegális drgk és hatásai: Drgfgyasztás kialakulásának veszélyei, hatásai. A dhányzás hatása a szervezetünkre. Használatának krai és késői szövődményei. Függőség. Társadalmra való következményei. 6. Védő és veszélyeztető tényezők: Kísértésnek kitéve. Döntéshzás lehetséges módjai, lépései. Kckázatvállalás.
7. Biztnságs élet: Hgyan utasítsunk vissza? Hgyan mndjunk nemet? Véleményalktás, ítélet frmálása. Kritikai gndlkdás. 8. Kiegyensúlyztt élet: Szrngás, stressz és agresszivitás felismerése önmagamn és máskn. Knfliktuskezelés, stressz ldása, relaxáció. 7. Évflyam 1. Egészségtudats életmód: Életmódbeli váltzásk napjainkban, és azk következményei a társadalmra. Kárs hatásk következményei, megelőzésének lehetőségei. Szemléletfrmálás interaktív módszerekkel. 2. Önismeret: Aznsságk, nemi különbözőségek. Személyek, szerepkörök, kapcslatrendszerek. 3. A nemi szerepek vállalása: A másik nemhez való visznyulás életkri sajátsságai. Szeretet, szerelem, párkapcslat. 4. Én és helyem a környezetben: Leválás a családról, az önállóság kezdete. Krtársak szerepe. A választás alapjául szlgáló értékek. Elvárásk. Bizalm. 5. Legális és illegális drgk és hatásai: Az alkhl hatásai a szervezetre és a társadalmra. Magatartásbeli váltzásk megfigyeltetése. A felelősségteljes magatartás igényének felkeltése. 6. Védő és veszélyeztető tényezők: Az egyén és a drgk. Szkás, hzzászkás, szenvedély. A drgk és a média (krtársak bevnásával, média szakkör). Reklámk. 7. Biztnságs élet: Kritikus helyzetek, döntések. A próbálkzás, a kudarc, a célk felvállalása. Pzitív gndlkdás. Újrakezdés. Az áldzattá válás megelőzése. 8. Kiegyensúlyztt élet: Értékalapú döntés. A nemet- mndás módjai, azk fejlesztése. A határztt fellépés jellemzői, gyakrlása. Önbizalm. Prbléma megldás. 8. évflyam Önismeret: Önkép, képességek (erősségeim, gyengeségeim), készségek, erőfeszítésfejlődés. Tervek, célk, megvalósítás és a siker az életünkben. Személyiségfejlesztés. Egészségtudats élet: Pszichszexuális fejlődés szakaszai. Egészségtudats magatartás kialakítása, frmálása. A nemi szerepek: A krai szexuális élet veszélyei és következményei (testi és lelki). Terhességmegszakítás. A szexuális útn terjedő betegségek. AIDS. Felelős felnőtté válás: Párkapcslat. Harmnikus család, családtervezés. Fgamzásgátlás lehetőségei. Drgk: Drghasználat napjainkban, környezetünkben. Drgk és a társadalm. Szenvedélybetegségek és azk kialakulásának háttere. Védő és veszélyeztető tényezők: Bűnmegelőzés, esetelemzések, jgszabályk. Biztnságs élet: A közösség támgatásában rejlő erők, személyes példamutatás, illetve szerepmdellek jelentősége. Segítségkérés módjai, a pzitív támgatás frmái. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen! Kiegyensúlyztt élet: Az önmegvalósító ember jellem vnásai. Harmóniában önmagunkkal. Empátia, alktó gndlkdás. A visszautasítási készségek fejlesztése. 9.-12. évflyam A felsrlt témakörök közül azk kerültek feldlgzásra, amelyek az előző évek tapasztalatai, felmérései, és a meglévő prblémák alapján az adtt sztály számára legmegfelelőbbek és legszükségesebbek vltak.
1. Egészségtudats magatartás kézség szintjére emelése: Egészségmegőrzés, cselekvés. Szexuális útn terjedő betegségek, AIDS. Nőgyógyászati vizsgálat jelentősége. Családtervezés, fgamzásgátlás. Daganats megbetegedések napjainkban, és azk megelőzése. A bőrrák. Napzás, szlárium használata. Az emlő és here önvizsgálata. Egészséges táplálkzás. Táplálkzási zavark ( anrexia, bulimia ) 2. Társas kapcslatk, közösségi élet: Aznsság, másság, avagy mindenki másképp egyfrma! Szteretípiák, előítéletek, diszkrimináció. 3. A drgprblémáról őszintén! : A kábítószerek felsztása hatásmechanizmusuk alapján. Kckázatvállalás, krtárscsprt nymásának kezelése (az órákra krtárssegítő tanulók meghívása) 4. Veszély felismerése: Segítségkérés. A beavatkzás lehetőségei. Segítő szervezetek, kapcslat felvétel. 5. Szenvedélybetegségek: A drgfüggőség fázisai (kísérletezés, aktív fázis, megszállttság, kiégés). Visszaélés, drgkarrier, tlerancia fgalmának kialakítása. Felelősségre, értékkövetésre és közvetítésre nevelés. Alternatívák a drgfgyasztás megelőzésére. (Sprt, kultúra, zene, klubfglalkzásk, drgmentes diszkók) 6. Bűn, bűncselekmény: Bűnmegelőzés, a drghasználat egyéni és társadalmi következményei, hatálys jgszabályk, a törvények értelmezése 7. Életünk válsághelyzetei: Mindennapi félelmeink, szrngásaink, kudarcaink és sikereink. Prblémamegldás, knfliktuskezelés, kritikai gndlkdás, hatékny kmmunikáció. Stressz-ldó technikák alkalmazása. 8. A jelen és jövőkép: A múlt (tapasztalatk, tradíciók, örökség) és a jövő (szándékk, célk) jelentőségének számbavétele. Tapasztalataink feldlgzása. Értékrend, önérzet, önbizalm, határzttság. A jelenközpntú, valóságtisztelő beállítttság kialakítása. Pályaválasztás, munkába állás lehetőségei. Testnevelés Mindennaps testedzés feladatainak végrehajtását szlgáló prgramk A mindennaps testnevelésnek az isklai ktatásban kiemelkedő szerepet kell játszania, hiszen nem csak a tanulók fizikai, krdinációs képességeit fejleszti, hanem nagymértékben hzzájárul mind a szellemi képességek, mind a mentális képességek fejlődéséhez. A prgram flytatásával szeretnénk elérni, hgy azknak a tanulóknak is biztsítsunk minden napra sprtlási lehetőséget, akik nem sprtlnak, és csak az isklai testnevelés órákn vesznek részt. Célunk, hgy a tanulók egy tanév alatt az őszi felmérések eredményét a következő esztendő tavaszáig képesek legyenek javítani, ezáltal lesz mérhető a fejlődés. Nagyn fnts, hgy ebben a krban megszerettessük a tanulókkal a mzgást, kialakítsuk bennük az egészséges életre való felkészülést, lételemükké váljn a sprtlás. Az atlétika, - mint alapsprtág - minden évben jelentős óraszámban kapjn helyet a testnevelés órákn, mely megalapzza minden más sprttevékenység eredményességét. A futásk, ugrásk és dbásk évenkénti felmérésével nymn tudjuk követni a tanulók előrehaladását. Jelentős szerepet kap a testnevelés órákn a futás, melynek élettani hatásait fntsnak tartjuk a gyerekek fejlődésében. Az atlétikai mzgásk és az úszás céltudatsan alakítsák ki tanulóinkban a mzgás iránti szeretetet. Célunk, hgy függővé tegyük tanítványainkat a sprt iránt. Sikerkritérium: el kell érnünk azt is, hgy kevésbé tehetséges tanulóink a mindennapjaikba beépítsék a
sprtlást, így fizikailag, szellemileg és lelkileg kiegyensúlyztt emberekké váljanak. Ezeket figyelembe véve a kötelező testnevelés órákn kívül a délutáni fglalkzáskn lehetőséget kell adni a diákknak a mzgásra. Isklánkban adttak a személyi és a tárgyi feltételek is ahhz, hgy a diákk lehetőséget kapjanak a tanórán kívüli rendszeres sprtlásra. Mivel a kötelező testnevelés óraszám kevés, maximálisan ki kell használni ezeket a lehetőségeket, hiszen a mai fiatalk meglehetősen elfglaltak, illetve nehéz őket elszakítani a kényelmesnek mndható számítógépezéstől és az utcán való céltalan, felügyelet nélküli tartózkdás sem haszns időtöltés. A délutáni fglalkzáskn természetesen nem csak a versenysprt iránt érdeklődők vehetnek részt, hiszen lyan tömegsprt órák is vannak, ahl bárki megtalálja a lehetőséget a számára érdekes mzgáshz. A következő sprtágakban próbálhatják ki magukat a diákk: fiú, lány ksárlabda lány kézilabda röplabda vizilabda flr-ball atlétika, de! válgathatnak a játéks, ügyességi feladatk és labdajátékk között is, valamint használhatják az iskla kndigépeit is. Ezeken a fglalkzáskn az alsó tagzatsktól a végzős gimnazistákig minden diák részt vehet és igen nagy számban részt is vesz. Az úszás tárgy személyi feltételei abszlút adttak, így minden évflyamn megvalósul az úszásktatás. Az órákat úgy szervezük, hgy minden évflyamn heti egy úszásóra, egy futáskat alapul vevő kndicináló játéks mzgás, és egy kifejezetten tartásjavító, gerinctrna fglalkzás van. Természetesen a tartásjavító gyakrlatk minden fglalkzásba beépülnek. Egészségnap, drg-prevenciós nap, sprtnap szervezése az iskla tanulóinak részvételével Az egészségnevelés területei tanórán kívül Erdei iskla. Minden tanévbe megszervezésre kerül az erdei iskla, melyet a következőkben is így tervezzük. A prgramban résztvevő sztályk jellemzői: Rövid leírása, jellegzetességei: A tagzats (német két tannyelvű, angl és matematika) gimnáziumi sztálykba ekkr bekerült hetedikes diákk alktják a két sztályt, akik kb. 50%-ban a saját intézményünk 2 párhuzams sztályából, 50%-ban vársi beisklázással, illetve a környék falvaiból bejáró diákként kezdik nálunk a tanévet. Régebbi tapasztalataink szerint az összeszktatás gndjai a tanulmányi munka rvására mentek. Az sztálykban az együttműködés hiánya, az önzés, a rivalizálás negatív erői rmbltak. 9 éve szervezünk tanévkezdő erdei tábrt ezeknek a diákknak fantasztikus csprtképző, személyiségépítő és szemléletfejlesztő eredménnyel. A jó tanulási képességekkel bíró tanulók legfőképp a panel lakótelepen élők gyermekei. A dél-alföldi kisvárs jellegéből adódóan elvétve találni jbb anyagi körülmények között élőket. Sk a többgyermekes és az anyagi gndkkal küszködő család. A térségben hiányznak (ill.
tönkrementek) a nagybb vállalatk, melyek régebben segítették a tábrzást.a lakótelepen élőknek még a háztáji gazdálkdás sem enyhít a helyzetén, mint a (kis számú) kertes házban élőknek. A panel a természettől való elszakadásnak is előmzdítója lehet. A bérből, fizetésből élő családknak kmly anyagi megterhelést jelent az isklakezdéssel egyidejű erdei tábr. A családk pénzügyi helyzete többnyire nem teszi lehetővé még az együttes nyaralást sem, így az 5 naps tábr az rszág más tájának megismerésében is nagy szerepet kap. Sk diáknak ez az egyetlen lehetősége, hgy a vársn kívül tájékzódjék, s megismerje hazánk értékeit. Az erdei iskla prgram céljainak bemutatása : Elmélet: Hegyi tájak életközössége, faunája, flórája, védett értékeinek megismertetése, kapcslata az tt élők életmódjával. A környék építészete, zenei öröksége, történelmi emlékei. Középkri végvárak. Gyakrlati fejlesztés: Tapasztalatszerzési lehetőség a hegyi tájak megismerésében. A térség környezetvédelmi prblémáinak felkutatása (öröm-bánat térkép készítése). Egészséges életmód, környezettudats magatartás gyakrlati megtapasztalása. Aktív, tevékeny együttműködés, felelősségvállalás átélése. Műhelymunkában: víz- és talajvizsgálat, levegőszennyezés vizsgálata, növények, állatk felismerése, meghatárzása, élőhelyük, életmódjuk megismerése, madár-les, emberi beavatkzás mértékének, módjának felismerése, véleményezése. Csillagvizsgálás, csillagképek felismerése, középhegységi frmák felismerése, kőzetvizsgálat, térképhasználat, turistajelzések megismerése. Felszíni, és felszín alatti vizek kémiai vizsgálata. Középkri várak, végvárak élete régen és ma. A múlt és jelen környezeti beavatkzásai. Tájnyelvi szavak gyűjtése, vers és szöveg írása. A nyelv váltzása az időben. Építészeti sajátsságk keresése, népművészeti mtívumk, népdalk gyűjtése, összefüggések keresése a környezettel. Gyógyfüvek gyűjtése és felhasználása, tea főzése, saláta készítése, egészséges ételek fgyasztása. Játék a nap hangjaival, színeivel, frmáival. Szemléletfejlesztés: Egyes tantárgyakhz kötődően: Természettudmánys megközelítések fntssága (bilógia, kémia, földrajz, fizika). Művészeti kifejezésmódk megértése (képzőművészet, népművészet, zene, irdalm). Annak átéreztetése, hgy a világ egységes egész. A táji környezet beflyása az életmódra, építészetre, történelemre, művészetekre, fglalkzáskra stb. Egyéb területeken Önismeret ( értékes vagyk ) és csprtképzés ( együtt jbb ). A műveltség és tájékzttság mentális örömének átélése. Átérezni, hgy a természet részei Módszertani elemek: A tapasztalatszerzés, anyag és adatgyűjtés, a prblémák, érdekességek keresése a kiránduláskn történnek. Az anyagt a műhelymunkák srán dlgzzák fel. Dkumentációt, feljegyzéseket készítenek, a prblémák megldására javaslattervet készítenek. Ezt megkönnyítendő esetenként rövid szakmai előadást hallgatnak a részvevők, melyekkel ismereteiket bővíthetik. Lehetőség szerint a diákk készülnek fel ezekre a tájékztatókra is. Fnts, hgy a prgramt maguk a gyerekek hajtsák végre, bemutathassák eltérő érdeklődési körük különféle prduktumait és kellő szabadságt kapjanak munkájukban. Lényeges, hgy a tanárk által kínált prgramkban egyéni választási lehetőséget is találjanak, s a vállalt témában önállóan, vagy az általuk kért segítséggel önálló prduktumt
hzzanak létre. Előadás, vita, beszélgetések indítják és összegzik a napi munkát. Beszámlókkal, tablókkal, naplóírással dkumentálják a tapasztalatkat. A prblémamegldás, knfliktuskezelés készségét fejlesztő módszerek leírása: Mivel ezek a prblémák az újnnan alakuló sztályknál még nem tudtak jelentkezni, az erdei tábr prevencióként is funkcinál. Az egymás jbb megismerését szlgáló játékk (pl. Nymzás), a kötetlen tanulási frma csprtképző funkciójának kiaknázása, az önismereti játékk, az egymás elfgadására irányuló tanári példaadás mind az együttműködés kialakítására serkent. Olyan hangulatt teremtünk, melyben képesek egymás véleményét meghallgatni és kperatív megldást találni. Egyéni beszélgetések, segítő megbízatásk, önbizalm-erősítő visszajelzések segítik a beilleszkedést. A tanár-diák, diák-diák visznyban a segítő attitűd kialakítása a célunk. Aktuális helyzetek kezelésében támgatást adnak a felnőttek. Fnts, hgy minden helyzetből emelt fejjel kerüljön ki minden érintett, minden résztvevő diákról kiderüljön, miben tehetséges, miben különleges tagja a csprtnak. Egymás értékeinek megismerésével az sztályban eredményesebb kmmunikáció alakul ki. A tanárk is közelebb kerülnek a diákkhz. Megismerhetik őket nemcsak tanulási képességeik alapján. A tanár tekintélye sem mesterséges hierarchiában alakul ki, hanem spntán módn, önkéntes elfgadással. Drámapedagógia módszerei: Meghívót kapnak a résztvevők időutazásra a Blygóközi Tanács Véneitől. Úti esküvel vállalják a legfntsabb szabálykat. Idegen lény szemével vizsgálják a Föld nevű blygó Mecsek nevű környezetének élőlényeit és élettelen világát. Hlt lelkek blygója (ősök megidézése). Hábrú blygó (számhábrú). Kincskeresés a Földön. Blygóhllandi planéta (történetírás kulcsszavakból). Éjjeli meterithullás (zseblámpákkal megkeresésük). Emléklapn örökítjük meg, hgy az Univerzum miben legkiválóbbja a (diák) kalandr. Eszközök: Térkép, tájló, határzók, nagyító, távcső, fényképezőgép, videó, mikrszkóp, szike, tárgylemez, fedőlemez, csipesz, Petri-csésze, háló, Merck vízvizsgáló készlet, ph-mérő, zuzmó-skála, szélsebességmérő, prülepítő, különböző hőmérők. Szabadidős sprteszközök, játékk, vetélkedők anyag- és eszközszükséglete. Írószerek, papírk, ragasztók, filmek stb. Értékelés: A tábrt vezető tanárk a munkát flyamatsan értékelik, a gyerekek egyéni vállalásairól és azk teljesítéséről feljegyzéseket készítenek. A reggeli és esti fórumk az értékelések színhelyei is. A tábrzárón minden résztvevő klevelet kap, rajta legkiemelkedőbb jellemzőjével. A megvalósíttt prgramról a nevelőtestületi és a szülői értekezleteken beszámlunk. Szakmai, pedagógiai értékelés: Fnts a flyamats visszajelzések alapján a tábrlakók igényeihez alakítani az együttműködést. A tábr vezetői az időjárásnak és az aktuális eseményeknek megfelelő prgramváltztatáskról gndskdnak. A csprtkról és tagjaikról mindennaps szakmaipedagógiai egyeztetéseket tartanak. Az isklában segítik a kllégákat a diákk jbb megismerésében. Az iskla vezetésének és az sztálykban tanító nevelőknek beszámlót tartanak a prgram szakmai, pedagógiai eredményéről. Egyéb: Sikeres pályázat esetén a
pályázatt kiírónak, esetleges szpnzrnak megköszönő beszámlóval adjuk tudtára a tábr eredményeit. Részletes elszámlást készítünk a pénzeszközök felhasználásáról. Az értékelés tanulságait felhasználjuk a következő évi erdei tábr prgramjának összeállításában. Az isklai és helyi médiának beszámlunk az eseményről. Egészségneveléssel kapcslats infrmáció áramlás Isklán belüli Az isklán belüli kmmunikáció szerves része a szemléletfrmálásnak. Részben azért, mert az infrmációhiány is gyakran ka a egészségkársító tevékenységnek, de még ennél is fntsabb, hgy az egészségnevelési prgramt tervezni is csak csapatmunkában lehet. A gyerekek számára az isklaújság és az épület különböző pntjain elhelyezett hirdetőtáblák nyújtanak infrmációkat. A szülők a gyerekeken keresztül, tájékztató füzetek által, a szülői értekezleteken, fgadóórákn, nyílt napkn értesülhetnek az isklában flyó munkáról. A pedagógusk értekezleteken, megbeszéléseken vitatják meg az iskla életét meghatárzó kérdéseket. Isklán kívüli Az isklán kívüli kmmunikáció, kapcslatrendszer alapvető eszköze az iskla nyitttá válásának, a kistérségi szemlélet erősödésének. Kifelé és befelé is tudatsítani kell, hgy az iskla egészségnevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy. Az iskla történetéről, jelenéről és egyéb aktuális hírekről infrmálódni lehet az intézmény hnlapjáról is. A szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskla nevelőmunkájában. Minőségfejlesztés az egészségfejlesztés területén Az iskla környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempntból eltér az iskla életének más területén alkalmazttaktól. A többi tantárgyhz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módt és értékrendszert az embernek a világban elfglalt helyéről. A szülőktől és a középfkú intézményektől kaptt visszajelzések határzzák meg a tvábbi feladatkat. A prgram egy-egy fázisában a szülők, tanulók és a pedagógusk véleményéről az eddigi és a jövőbeni feladatk alapján összeállíttt kérdőívek alapján tájékzódnánk. Ezek meghatárzhatják az előttünk álló feladatkat, kijelölhetné az újabb célkat. A mérésekről minden esetben dkumentációt készítünk majd. Tvábbképzés Az élethsszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést. Mindez az iskla tvábbképzési prgramjába beépítve valósul meg. A szakmai fórumk egy része belső szervezésű és valamennyi tanítót és tanárt érint, külső intézményi keretben mindenki egyénre szabttan és érdeklődésének megfelelően képezheti magát.
Isklaegészségügyi gndzási munkaterv szeptember kapcslat felvétel az iskla pedagógusaival, ifjúságvédelmi felelőssel és drgkrdinátrral iskla névsr felfektetése az iskla egészségügyi dkumentáció rendezése prevenciós tevékenységek megkezdése az iskla egészségügyi gndzási munkaterv alapján védőltásk, szűrővizsgálatk kötelező védőltásk előkészítése, szülői levelek elkészítése, kisztása és védőltási könyvek kiállítása DI-TE védőltás szervezése, lebnylítása, dkumentálása (6. szt) Hepatitis B védőltás szervezése, lebnylítása, dkumentálása (8. szt) igény szerint szülői értekezleten való részvétel tisztasági vizsgálatk megkezdése havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka któber státusz, bimetriai vizsgálatk megkezdése a kiszűrt tanulók szakrendelésre irányítása és gndzásba vétele tisztasági vizsgálatk igény szerinti flytatása DI-PER-TE védőltásk dkumentálása (1. szt) MMR védőltás szervezése, lebnylítása, dkumentálása (6.szt) egészségfejlesztő, egészségnevelő tevékenység megkezdése az sztályfőnöki órákn a mellékelt témakörökben, életkrnak megfelelően tanflyamk, tini ügyelet igény szerinti beindítása szülői értekezlet tartása, részvétel Szülők isklája klubfglalkzás beindítása kapcslatfelvétel a társintézményekkel havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka 2007. nvember egészségfejlesztő órák flyamatsan szűrővizsgálatk flyamatsan, (rvsi, bimetriai, tisztasági, érzékszervi) a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása tini ügyelet flyamatsan a drgkrdinátrral aktuális kérdések megbeszélése Fgászati hónap - fgáplással, szájhigiénével kapcslats ismeretek mélyítése órákn, sztályk közötti vetélkedő, elsősrban alsós tanulóink bevnásával havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka december AIDS-ellenes világnappal kapcslats rendezvények figyelemmel kísérése, felvilágsító előadásk tartása, filmvetítés vársi rendezvényekhez történő kapcslódás tvábbi egészségfejlesztő fglalkzásk az sztályfőnöki órákn
január szűrővizsgálatk flyamatsan, (rvsi, bimetriai, tisztasági, érzékszervi) a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása 8. sztálys tanulók tvábbtanulással kapcslats vizsgálatainak lebnylítása, szakrendelésre irányítása és dkumentáció elkészítése, rendezése havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka 2007. évi jelentés elkészítése státusz, bimetriai vizsgálatk, érzékszervi szűrések a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan Egészséges táplálkzás prgram indítása 5. sztálykban (4 órában) Dhányzás megelőzése prgram indítása 6. sztálykban (3 órában) tisztasági vizsgálat a drgkrdinátrral aktuális kérdések megbeszélése havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka február státusz, bimetriai vizsgálatk, érzékszervi szűrések a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása tisztasági vizsgálatk igény szerinti flytatása egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan Életvezetési ismeretek és készségek című prgram ktatásának megkezdése (kijelölt sztálykban, 8 órában) havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka március április státusz, bimetriai vizsgálatk, érzékszervi szűrések a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása tisztasági vizsgálatk igény szerinti flytatása egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan a megkezdett prgramk flytatása Hepatitis B védőltás szervezése, lebnylítása, dkumentálása (8.szt) a drgkrdinátrral aktuális kérdések megbeszélése kapcslattartás helyi intézményekkel, szervezetekkel havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka státusz, bimetriai vizsgálatk, érzékszervi szűrések a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása tisztasági vizsgálatk egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan a megkezdett prgramk flytatása Világnap: Az egészség világnapja 04.07.
május június Egészség és drgprevenciós napk, rendezvények szervezése, segítése, lebnylítása Véradás szervezése, a Vöröskereszttel karöltve havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka státusz, bimetriai vizsgálatk, érzékszervi szűrések a szakrendelés által visszaigazlt tanulók flyamats gndzása tisztasági vizsgálatk igény szerinti flytatása egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan a megkezdett prgramk flytatása és befejezése szülői értekezleten való részvétel a drgkrdinátrral aktuális kérdések megbeszélése havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka hiányzó vizsgálatk pótlása egészségnevelő órák, tini ügyelet flyamatsan tisztasági vizsgálatk igény szerinti flytatása havi jelentés elkészítése, dkumentációs munka tanév végi jelentéshez adatgyűjtés, dkumentációs munka Az iskla-egészségügyi gndzási munkaterv az iskla-egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, valamint 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet figyelembevételével készült. Az isklavédőnő Az Iskla-egészségügyi tevékenység keretében a védőnő által önállóan flyamatsan ellátandó feladatk, melyek a munkatervben részletesen nem szerepelnek: Alapszűrések végzése látásszűrés 1.sztály- 3.sztály- 5.sztály- 7.sztály színlátás 5.sztály- 7.sztály hallásszűrés 2.sztály- 4.sztály- 6.sztály- 8.sztály glyvaszűrés 5.sztály- 7.sztály mzgásszervek szűrése és vérnymás mérése, valamint testi fejlődés (súly,hssz,mellkörfgat) vizsgálatait az isklarvssal végzett státuszvizsgálatkhz kapcslódva végzi. Státusz vizsgálatk menete: - 1.sztály-3.sztály-5.sztály - 6.sztály-7.sztály-8.sztály Orvsi vizsgálatk előkészítése Védőltáskkal kapcslats szervezési, előkészítési feladatk. Járványügyi feladatk végzése pl. járványk, fertőző betegségek esetén. A gyermekek mentális és szciális fejlődésének ellenőrzése, nymn követése. Szükség esetén elsősegélynyújtás. Isklai helyiségek és környezet, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel. Kapcslattartás szülőkkel (szülői értekezlet, családlátgatás, szülői levelek)