MEDVESALJAI GYÖNGYSZEMEK

MEDVESALJAI GYÖNGYSZEMEK Ceredi Gesztenyéskert Óvoda PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2018

Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 6 1.1 ÓVODÁNKRÓL... 6 1.2 SZEMÉLYI FELTÉTELEK:... 8 1.3 TÁRGYI FELTÉTELEK:... 8 1.4 AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI... 9 2 PROGRAMUNK CÉLFEJEZETE... 13 2.1 ALAPVETŐ CÉLJAINK:... 13 2.2 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK:... 13 2.2.1 AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI... 14 2.2.2 ESZTÉTIKAI ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI... 15 2.2.3 AZ INTELLEKTUÁLIS ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI... 15 3 A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI... 16 3.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA... 16 3.1.1 Feladataink:... 16 3.1.2 A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése... 16 3.1.3 A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása... 18 3.1.4 A gyermekek fejlődéséhez szükséges esztétikus, egészséges környezet megteremtése... 18 3.1.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 20 3.2 AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK... 20 3.2.1 Feladataink:... 21 3.2.2 Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig... 21 3.2.3 A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése.... 22 3.2.4 A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása... 23 3.2.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 23 3.3 ANYANYELVI ÉS ÉRTELMI FEJLESZTÉS, NEVELÉS... 24 3.3.1 Feladataink:... 25 3.3.2 Mintaértékű anyanyelvi nevelés megvalósítása, beszélő környezet megteremtése valamennyi óvodai tevékenység során a beszoktatástól az óvodáskor végéig... 25 3.3.3 Beszédre, kommunikációra ösztönzés, a gyermekekkel a hatékony kommunikációs technikák elsajátítása... 26 3.3.4 Változatos tevékenység biztosítása a gyermek értelmi képességeinek, kreativitásának kibontakoztatása, fejlesztése érdekében... 27 3.3.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 27 4 Az óvodai élet megszervezése... 28 4.1.1 A programunk napirendje... 28 4.1.2 HETIREND... 30 4.1.3 A szervezett tanulás formái... 30 5 A PROGRAM TEVÉKENYSÉGKERETE... 32 5.1 HAGYOMÁNYŐRZÉS, NÉPSZOKÁSOK... 32 5.1.1 A néphagyományok tartalma az egyes tevékenységformákban... 32 5.1.2 Az óvodákban ünnepelhető jeles napok időrendi sorrendben:... 33 5.1.3 A néphagyomány-ápolás tartalmai korosztályonként... 33 O l d a l 2

5.1.4 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére... 36 6 NEVELÉSÜNK TEVÉKENYSÉGFORMÁI... 36 6.1 JÁTÉK ÉS A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS... 36 6.1.1 Feladataink:... 37 6.1.2 A 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével... 39 6.1.3 Tevékenységekben megvalósuló, játékba integrált tanulás... 40 6.1.4 A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban, beszélő környezet megteremtése... 41 6.1.5 Az óvodapedagógus játéksegítő, játékirányító módszereinek alkalmazása a dajka felelős bevonásával... 41 6.1.6 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén... 42 6.2 VERSELÉS, MESÉLÉS... 42 6.2.1 Feladataink:... 42 6.2.2 A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása... 42 6.2.3 A 3-6-7 éves korban megjelenő hagyományos tartalmak biztosítása... 43 6.2.4 A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése, a versek, mesék, dramatikus játékok segítségével. 44 6.2.5 A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén... 45 6.3 ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC... 45 6.3.1 Feladataink:... 45 6.3.2 A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása... 45 6.3.3 A 3-6-7 éves korban megtervezhető hagyományos zenei tartalmak biztosítása... 46 6.3.4 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása... 47 6.3.5 A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a mondókákkal, gyermekdalokkal és a zenei képességfejlesztő játékokkal... 47 6.3.6 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 48 6.4 RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA... 48 6.4.1 Feladataink:... 48 6.4.2 A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése... 48 6.4.3 A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó, alakító tevékenységek tartalmának, minőségének differenciált fejlesztése... 49 6.4.4 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak biztosítása... 50 6.4.5 A gyermekek beszédkészségének fejlesztése a vizuális alkotó tevékenységekben... 51 6.4.6 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére... 51 6.5 MOZGÁS, MOZGÁSOS JÁTÉKOK... 51 6.5.1 Feladataink:... 51 6.5.2 A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása... 51 6.5.3 A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében... 53 6.5.4 A gyermek nyelvi képességeinek fejlesztése, szókincsének bővítése a mozgásos tevékenységek által 53 6.5.5 A fejlődés várható eredményei az óvodáskor végén... 53 6.6 A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE... 54 6.6.1 Feladataink:... 54 6.6.2 A 3-6-7 éves korú gyermekeknek tervezhető hagyományos és helyi tartalmak összeállítása a környezetük értékeinek felfedezése érdekében... 54 6.6.3 A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése projekt pedagógia elvei alapján.. 55 O l d a l 3

6.6.4 A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése és anyanyelvi képességeik kibontakoztatása a közvetlen tapasztalat és ismeretszerzések során... 56 6.6.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 56 6.7 MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK... 57 6.7.1 Feladataink:... 57 6.7.2 Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, s azok feltételének biztosítása 3-6-7 éves korban 57 6.7.3 A munka eszközök használatának tanítása... 59 6.7.4 A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése az és anyanyelvi képességeik kibontakoztatása a munkajellegű tevékenységekben... 59 6.7.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén... 59 7 INTÉZMÉNYÜNK KAPCSOLATRENDSZERE... 59 7.1 AZ ÓVODA ÉS A CSALÁD... 59 7.2 A CEREDI GESZTENYÉSKERT ÓVODA ÉS TAGINTÉZMÉNYEINEK KAPCSOLATA... 61 7.3 AZ ÓVODA ÉS AZ ISKOLA... 62 7.4 AZ ÓVODA ÉS A KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK... 62 7.5 AZ ÓVODA ÉS ALKOTÓ MŰVÉSZEK... 62 7.6 KÜLHONI MAGYAR ÓVODÁK... 63 7.7 AZ ÓVODA EGYÉB KAPCSOLATAI... 63 7.8 EGÉSZSÉGÜGYI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI:... 63 8 NEMZETISÉGI NEVELÉS... 63 8.1 A ROMA NEMZETISÉG KULTURÁLIS NEVELÉSÉNEK CÉLJA:... 64 8.2 FELADATAINK:... 64 8.3 A ROMA KULTURÁLIS NEVELÉS TARTALMA... 64 8.4 A ROMA KULTURÁLIS NEVELÉS MEGSZERVEZÉSE... 65 8.5 A FEJLŐDÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉN... 65 9 KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÉNI FEJLESZTÉSE, FEJLŐDÉSÉNEK SEGÍTÉSE... 65 9.1 KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓDOT IGÉNYLŐ GYERMEKEK... 65 9.1.1 Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése... 65 9.1.2 Beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermek... 72 9.1.3 A kiemelten tehetséges gyermek... 73 9.2 A GYERMEKEK VÉDELMÉRŐL ÉS A GYÁMÜGYI IGAZGATÁSRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY SZERINT HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK... 74 9.3 A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE... 75 10 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK EGYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 75 10.1 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK CÉLJA... 75 10.2 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 76 10.3 A HÁTRÁNYOS HELYZET OKAI... 76 10.4 A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉRE TETT INTÉZKEDÉSEK... 76 11 A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT ÉS A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK... 77 11.1 A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK CÉLJA:... 77 11.2 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI... 77 11.3 A GYERMEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK TERÜLETEI:... 78 12 PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 82 12.1 A PROGRAM MŰKÖDÉSÉT TERVEZŐ, ELEMZŐ, ÉS ÉRTÉKELŐ DOKUMENTUMOK... 82 O l d a l 4

12.2 A NEVELŐMUNKÁNK ELLENŐRZÉSE... 83 12.3 NEVELŐMUNKÁNK ÉRTÉKELÉSE... 83 12.4 NEVELŐMUNKÁNK MÉRÉSE... 83 13 Menedzselés, marketingtevékenység az óvodánkban... 84 14 A PROGRAMHOZ FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK, IRODALMAK JEGYZÉKE 85 15 Legitimációs záradék... 87 O l d a l 5

1. BEVEZETŐ Programunk az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel alternatív program adaptációja. A programunk alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. Az érzelmeknek rendkívüli jelentősége van ebben az életkorban, emocionális ingerlékenység, érzelmi labilitás, polarizált érzelmek jellemzik a gyermekeket. Ezen sajátosságokat olyan szeretetteljes pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, érzelmi állapotának tartóssága növekedhet, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája, és megerősödhetnek a magasabb rendű érzelmei. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy a kreatív gondolkodási irányt megerősítsék. Az óvoda jellemző adatai: Az intézmény neve, székhelye: Ceredi Gesztenyéskert Óvoda 3123 Cered, Béke út 2. Ceredi Gesztenyéskert Óvoda Pitypang Tagóvodája 3124 Zabar, Petőfi út 23. Ceredi Gesztenyéskert Óvoda Micimackó Tagóvodája 3125 Szilaspogony, Rákóczi út 49. Az intézmény fenntartója: Ceredi Gesztenyéskert Óvoda Intézményfenntartó Társulása 3123 Cered, Jókai út 3. 1.1 ÓVODÁNKRÓL A három óvoda Nógrád megye észak- keleti csücskében, a leghátrányosabb térségek egyikén terül el. Gyönyörű természeti környezetben, Borsod, Heves, Nógrád megye és a Szlovák Köztársaság határán, a Medves hegység lábánál, a Medvesalján éljük a falusi palóc emberek mindennapi életét. A falvakban magas, az országos átlagot jóval meghaladó a munkanélküliek aránya. A fiatalok nagyszámban hagyják el a településeket a munkahelyek hiánya miatt, a falvak lakossága elöregszik. Ennek következtében a Ceredi óvodában lecsökkent a gyermeklétszám. Zabaron a Családok Átmeneti Otthonának működése következtében megnövekedett a gyermeklétszám, ami a gyakori költözések miatt változó. Mindhárom óvodánkban az esztétikus csoportszobáink 25 gyermek befogadására alkalmasak. Minden csoport vegyes életkorú szervezésű, így a gyermekek gyakorlatban tapasztalják meg a toleranciát, a másság elfogadását, a türelmet, a mások megsegítését. O l d a l 6

A szülők nagyrészt érdeklődnek a gyermekek óvodai nevelése iránt, igénylik a kapcsolatot az óvónőkkel. Fontosnak tartjuk a családi és óvodai nevelés összehangolását a kisgyermekek védelme érdekében. A családi nevelést segítve, velük együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Fontos számunkra a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának, valamint jóllétének megteremtése. Célunk segíteni minden gondjainkra bízott kisgyermek harmonikus fejlődését, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, a tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával. Befogadó óvoda lévén vállaljuk az SNI gyermekek integrált nevelését mindhárom óvodában. Az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett kiemelt a befogadó környezet megteremtésével a kialakult előítéletek lebontásához való hozzájárulás, az újabb előítéletek kialakulásának megelőzése. A Művészeti Program tiszta értékrendet, világos egyértelmű célokat, tudatosan felépített feladat-és dokumentációs rendszert, gazdag szakmai anyagot biztosít számunkra, így segít tartalmassá, hatékonnyá tenni intézményünk nevelési rendszerét. Csak tiszta forrásból táplálkozunk, képviseljük mindazt, ami szép, ízléses, művészi értékű elutasítjuk azt, ami az óvodás életkortól idegen, elősegítjük, hogy a művészet sokszínűsége hassa át az óvodánk életét. Olyan programot választottunk, amely a gyermekek képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése mellett, hangsúlyt fektet a hagyományok megismerésére, kulturális értékeink megőrzésére. Célunk a régi hagyományok felélesztése, a meglévők ápolása, értékeink átörökítése, így gazdagítva gyermekeinket. Meggyőződésünk, hogy a minőségi munka megvalósítása kiemelten fontos a mindennapi munkánk során. Törekszünk arra, hogy bízzunk egymásban, figyeljünk egymásra, tanuljunk egymástól. Fontosnak tartjuk, hogy a családokkal együttműködve, a családi nevelést kiegészítve neveljük óvodásainkat, segítve ezzel a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztését. Hiszünk a nyitott óvoda megteremtésében, a személyes együttműködés sikerében, a családokkal való együttnevelésben. Számunkra legnagyobb érték a gyermek, ezért fejlődésüket szakmailag felkészült, megújulni kész óvodapedagógusok irányítják a gyermeki jogok teljes körű érvényesítése mellett szeretetteljes, ingergazdag környezetben. Nevelésünkben elengedhetetlen a feltétel nélküli gyermekszeretet, az érzelmi biztonságot nyújtó, segítő, támogató felnőtt értő, szerető figyelme. A játékra alapozva, tevékenységbe ágyazva szervezzük, a gyermekek igényeihez, életkori és egyéni képességeikhez igazítjuk a tevékenységeket, a tapasztalatszerzéseket. Az örömteli játék prioritását hangsúlyozzuk, tiszteletben tartva a tartalmas, élmény gazdag, szabad játéktevékenységet. O l d a l 7

Közvetetten segítjük gyermekeink iskolai közösségbe történő beilleszkedését, rugalmas beiskolázási lehetőséget adunk a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Nevelésünk során a gyermeki képességek olyan szintre történő fejlesztése a célunk, amely a későbbi életszakaszok fejlődéséhez megfelelő alapot biztosítanak. Óvodapedagógusaink közösségét közös élmények, tapasztalatok, a munka során kialakult kapcsolatok kötik össze. Megújulni, tanulni vágyó nevelőtestületünk nyitott azokra az ismeretekre, melyek segítik nevelőmunkánk hatékonyabbá tételét, valamint a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztését. Nevelőmunkánk alapja tudásunk, pedagógiai munkánk fejlesztése ennek érdekében továbbképzéseken, tanácskozásokon, konferenciákon veszünk részt. Óvodapedagógusaink a művészeti programhoz kapcsolódó speciális továbbképzéseken vettek és vesznek folyamatosan részt, számunkra érték a megújulás, a társ óvodákkal való kapcsolattartás, tapasztalatcsere lehetősége (benchmarking), ehhez a Művészeti Program gazdag lehetőséget biztosít. A fenntartó, és a partnerek elismerését elnyerve szeretnénk működtetni intézményünket, ezért arra törekszünk, hogy kapkodó, gyakran érzéketlen modern világunkban óvodánk egy nyugodt, barátságos sziget legyen, ahova örömmel lép be a szülő gyermekével ehhez nyújt segítséget, kínál lehetőségeket számunkra a Művészeti Program. 1.2 SZEMÉLYI FELTÉTELEK: 1.1. Az óvodában a nevelőmunkát az óvodapedagógus végzi. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. 1.2. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. 1.3. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekeket nevelő óvodákban dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, etnikai óvodai nevelést. 1.3 TÁRGYI FELTÉTELEK: Az tagóvodák épülete külső felújításra szorul. Cereden energetikai beruházásra került sor. Az épületek belső terei esztétikusak, biztonságosak. A két tagóvoda teljes bútorzata és eszközrendszere külső adományozók által modernizálódott: újszerű formák, modern vonalak, élénk színek teszik barátságossá a csoportszobát. A központi óvoda bútorzata és eszközei is esztétikusak. A gyermekek gondozásához, neveléséhez, fejlesztéséhez az eszközök adottak. A belső terek esztétikáján az óvónők ötletessége, munkája látszik Tornaszoba került kialakításra Zabaron és Cereden. Sporteszközökkel jól ellátott mindhárom óvoda. A Szilaspogonyi óvoda csoportszobájában található bordásfal, és a bútorok könnyen elforgathatók a mindennapi testnevelés és a zenés, mozgásos percek megvalósításához. Az udvarokon megfelelő tér áll rendelkezésre a mindennapi kocogáshoz, edzéshez, betonozott terület a kerékpározáshoz, és egyéb mozgásfejlesztő játszótéri eszközök is vannak. Intézményünk tárgyi környezete biztonságos, bejárataink két óvodaépület tekintetében akadálymentesítettek. Eszköz ellátottságunkat igyekszünk pályázatok segítségével bővíteni, felújítani. O l d a l 8

Ezelőtti években az Óvodai fejlesztő program, a Támop 3. 1.4. és a Norvég finanszírozású pályázat adott erre lehetőséget. A Bozsik program keretében rengeteg mozgásfejlesztő eszköz került az óvodákba. Szakmai eszközök terén az ellátottságunk mindhárom óvodában jónak mondható. 1.4 AZ ÓVODAI NEVELÉS PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A Művészeti Program alappillére kettős: az érzelmekre épít és a gyermek esztétikai tevékenységét, alkotó készségének fejlesztését hangsúlyozza. Az érzelmeknek a fejlődés lélektani tanulmányok és a gyakorlati tapasztalatok alapján rendkívüli jelentősége van az óvodás gyermek életében. Ez a kor a nagyfokú emocionális ingerlékenység, érzelmi labilitás, polarizált érzelmek kora. Ezen életkori sajátosságokat olyan szeretetteljes pedagógiával szeretnénk befolyásolni, melyben a gyermek érzelme differenciálódhat, az érzelmi állapotának tartóssága megnövekedhet, a gyermek érzelmi labilitása csökkenhet, megszelídülhet a végleteket mutató érzelmi reagálása, fokozódhat az érzelmek feletti uralkodás képessége, kialakulhat a gyermek gazdag érzelmi skálája, és megerősödhetnek a magasabb rendű érzelmek. A program másik alappillére a tevékeny óvodai élet megteremtése, melyben hangsúlyt kapnak a művészeti értékek, hogy az alkotó gondolkodási irányt megerősítsék. A divergens, alkotó gondolkodás megerősítése utat nyit a képzelőerő, alkotóerő kibontakoztatásának. Ehhez az alábbi alkotó gondolkodás területét bemutató elméletet éreztük találónak, mely kiemeli a művészetet, a humort, valamint kiemeli a felfedezés útján szerzett tapasztalati gondolkodást. HUMOR HAHA Robbanásszerűen oldja a feszültséget, lazít, jó közérzetet teremt FELFEDEZÉS AHA Hagyja a gyermeket kíváncsiskodni, kutatni a tárgyi, természeti, társadalmi környezetet észrevenni. MŰVÉSZET AH Segít megélni a művészet által kiváltott érzelem gazdag és ellenőrzött feszültségoldást. O l d a l 9

Programunk alapelvei Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem-gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad gyermekeinknek. Kiindulási pontjaink Minden gyermeket életkorának és egyéni képességrendszerének figyelembevételével nevelhető és fejleszthető. Nevelik, fejlesztik a társas kapcsolatok, az óvoda összes dolgozója, ezért a felnőttek tetteikkel sugározzák, a feltétel nélküli szeretetet, (az) azt, hogy: Tisztellek Téged, fontos vagy nekem, csakis Rád figyelek, és segítek Neked, ha szükséged van a segítségemre. Minden gyermek ismerje és tudja meg testi, lelki, szellemi értékeit, de azt is érzékelje, hogy mik a hiányosságai. Ezt fogja fel természetesen, minden lelki feszültség nélkül. Mi a gyermekeket pedagógiai munkánk során okos szeretetben, érzelmi biztonságban, humorral teli, szabad alkotó légkörben, sok szép művészeti élményt biztosítva neveljük. Óvodaképünk Szeretetteljes, biztonságérzetet adó, érzelem gazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekközpontúság úgy jelenik meg, hogy gyermeki tartást, önállóságot, s ebből az önállóságból fakadó egészséges öntudatot, kibontakozási és önmegvalósítási lehetőséget ad a gyermeknek. Minden gyermek számára biztosítjuk az egyenlő hozzáférést, hogy a hátrányok leküzdése minél előbb megkezdődjék. Befogadó óvoda vagyunk, a befogadó (inkluzív) nevelést a legtágabban értelmezzük, összhangban az egyenlő hozzáférés elvével, a multi- és interkulturális nevelés szemléletével, a gyermeki szükségletek kielégítésével, az egyéni bánásmóddal, a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatásával. Olyan pedagógiai környezetet alakítunk ki, ahol a befogadó attitűd természetessé válik, az óvodapedagógus, a nevelőmunkát segítő munkatársak, szülők, gyermekek számára egyaránt. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, társadalmi integrálását. A befogadó közoktatási rendszer kialakításához való aktív hozzájárulásunk része a multikulturális és interkulturális szemléletmód és nevelési gyakorlat kialakítása. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok, és alapvető szabadságjogok védelmét. O l d a l 10

Gyermekképünk Olyan gyermek, aki nyugodt, tele van élményekkel, erősen kötődik a meséhez, zenéhez, alkotótevékenységhez. Érzelmileg gazdag, mélyen kötődik e tájhoz, falujához. Kialakult az óvodás tartása, önálló és látszik rajta a kiegyensúlyozottság. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Az óvodáskor szenzitív időszak a különbözőségek elfogadásában, az inkluzív, a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik, mindez a játékban fejleszthető legjobban, mert a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban a játék. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs. Feltételezzük, hogy minden gyermek vonzódik az élményekhez, a meséhez, zenéhez, alkotó tevékenységekhez. Ha mindezt az óvodában megkapja, kialakul az óvodás tartása, önállóvá, nyugodttá és kiegyensúlyozottá válik. Tud nevetni, felfedezni, csodálkozni. Óvodapedagógus képünk Olyan óvodapedagógusra van szükség nevelőtestületünkben, aki a hagyományos pedagógusszerepek mellett, nyitott a korszerű ismeretek és kompetenciák elsajátítására, képes a megújulásra, ismeri saját értékeit, ugyanakkor látja hiányosságait. Mindennapi munkája során elengedhetetlen a feltétel nélküli gyermekszeretet, a segítő, támogató, értő, szerető figyelem, értékközvetítő szerep. Kiváló szakmai tudása, segíti tudatos tervező és hatékony nevelő munkáját, ehhez nagyfokú gyermekismeret társul az egyéni fejlesztést, pozitív megerősítést prioritásként kezeli. Kreativitását, önállóságát, problémamegoldó képességét jól kamatoztatja, érdeklődik a művészetek iránt. Óvodapedagógusaink tiszteletben tartják pedagógus- és nevelést segítő társaikat, óvodánk partnereit fontos, hogy közösségi szerepvállalás, partnerközpontúság jellemezze szakmai munkájukat. O l d a l 11

O l d a l 12

2 PROGRAMUNK CÉLFEJEZETE 2.1 ALAPVETŐ CÉLJAINK: Segítjük a gyermekek nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődését, a magasabb rendű érzelmek kibontakoztatására törekszünk az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Sokoldalú képességfejlesztéssel segítjük a gyermeki személyiség egészére irányuló fejlődést. Törekszünk a gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítására. Célunk a családi és óvodai nevelés összehangolása a kisgyermekek védelme érdekében. A családi nevelést segítve, velük együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Fontos számunkra a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának, valamint jóllétének megteremtése. Célunk segíteni minden gondjainkra bízott kisgyermek harmonikus fejlődését, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, a tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával. A gyermekek környezettudatos magatartásának megalapozását segítő pedagógiai tevékenységrendszert és tárgyi környezetet alakítunk ki. Biztosítjuk a halmozottan hátrányos és az SNI-s gyermekek integrált nevelését az Alapító okirat szerint. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, személyisége teljes kibontakozásának támogatásával az iskolai beilleszkedés közvetetten segítjük elő. Az esélyegyenlőség biztosítását a mindennapi gyakorlatunkban a HHH és HH gyermekek és családjaik egyéni segítség nyújtásával alakítjuk. Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. 2.2 ÁLTALÁNOS NEVELÉSI FELADATAINK: Kielégítjük a gyermekek testi, lelki, szellemi szükségleteit az erkölcsi-szociális; az esztétikai; és az intellektuális érzelmek differenciálódásával. Befogadó óvoda vagyunk, arra törekszünk, hogy lehetőség szerint minél korábban az egyenlő hozzáférés biztosításával növeljük az esélyegyenlőséget a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek befogadásával. Befogadjuk az SNI-s és a migrációból érkező gyermekeket. A szabad játékot a tevékenységek sorában elsődleges, kiemelt, semmi mással nem helyettesíthető alaptevékenységnek tekintjük, mivel itt figyelhetők meg legjobban a gyermeki személyiség sajátosságai és fejleszthetők leghatékonyabban a különböző kompetenciák. O l d a l 13

A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése. 2.2.1 AZ ÉRZELMI, ERKÖLCSI ÉS AZ ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI A gyermekeknek érzelmi biztonságot nyújtó, közvetlen, szeretetteljes, bizalmas, nyugodt, családias légkört teremtünk. Olyan óvodai életet szervezünk, melyben sok a közös élmény, a közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme, a szimbólumok, jelek olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, állhatatosság, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, igazmondás. Ezért a szokásrend kialakítása, az azokhoz való alkalmazkodás az óvodai erkölcsi nevelés alapja. Ebben az életkorban elegendőnek tűnik, ha az erkölcsiség az egymásra figyelésben, az együttműködésben, segítségadásban nyilvánul meg, illetve még néhány együttélési szabály betartásában. Pl. köszönés, játékeszközök helyrerakása stb. A normák kialakulása és alkalmazása nem egytípusú gyermeki tevékenységhez kötődik. Pl. nem korlátozódik csak a játékra vagy csak a tanulásra vagy csak a munka jellegű tevékenységre, hanem a mindennapok része, áthatja magát a gyermeki életet. A testi-lelki edzés lehetőségét mindennap biztosítjuk, ezzel is fejlesztve a gyermekek erőnlétét, alkalmazkodó képességét, testi harmóniájának kialakulását. A gyermek-gyermek, felnőtt-gyermek viszonyában megmutatkozó pozitív érzelmi töltődéssel segítjük a konstruktív együttműködő, társas kapcsolatok kialakulását, az egészséges önérvényesítést és önértékelést. A gyermekek legyenek képesek a környezetükben lévő emberi kapcsolatokban észrevenni a jót és a rosszat. Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére neveljük őket. Úgy alakítjuk a szociális érzékenységüket, hogy képesek legyenek a másság elfogadására. Segítjük a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését, hogy minden gyermek megtalálhassa helyét a csoportban. A pedagógus egyszerre érvényesíti az egyéni bánásmódot és a közösségi nevelést. Az egyéni bánásmód azokban a csoportokban tud érvényesülni, melyekben hangsúlyt kap az egymás iránti elfogadásra, toleranciára, empátiára, együttműködésre való nevelés. Jól szemlélteti ezt a személyiség kompetenciaalapú modellje, amelyben látszik, hogy a személyes és a szociális kompetenciák egymás kiegészítői. Vagy másképpen megfogalmazva: az énnek csak a másikkal összefüggésben lehet értelmezése. Az óvodás gyermekek nem különülnek el a nap folyamán, ugyanakkor nem is erőltethetőek sem együttjátszásra, sem együtt tanulásra. Egy közösségről lévén szó, csak a differenciált nevelés mindennapi gyakorlata az, ami által szétválasztódnak a gyerekek egymástól. Ez a fajta életszervezés nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az egyes korcsoportok részére esetenként külön-külön programot szervezzünk. O l d a l 14

Az egyéni bánásmód akkor valósulhat meg, ha megrajzoltak azok a határok, melyek között az egyén, és a közösség, mint egész, egyaránt elfogadható keretek között mozoghatnak. Annak elfogadására, megértésére neveljük a gyermekeket, hogy az emberek különböznek egymástól. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében együttműködünk az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. 2.2.2 ESZTÉTIKAI ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI Az egyéni igényeket is figyelembe vevő esztétikus, higiénikus gondozást, az esztétikus megjelenés igényének fokozatos kialakítását segítjük elő. Elősegítjük harmonikus, esztétikus, összerendezett mozgásuk fejlődését. A gyermekek szépérzékét az egészséges, esztétikus környezet biztosításával is fejlesztjük. Az ízlésformálást érvényesítjük óvodánk mindennapjaiban, a természetben, tárgyi-, és emberi környezetben egyaránt. Segítjük abban a gyermekeket, hogy a művészeti tevékenységek során rácsodálkozási élményekhez jussanak, hogy a gyermekekben az élménybefogadó képesség erősödjön. Segítségünkkel legyenek képesek a tárgyi, emberi, természeti környezetben észrevenni a szépet és a csúnyát. Biztosítjuk a gyermekeknek, hogy az esztétikai élmények legyenek alkotói és formálói a gyermekek később kialakuló esztétikai értékítéletének. 2.2.3 AZ INTELLEKTUÁLIS ÉRZELMEK ALAKÍTÁSÁNAK FELADATAI Az intellektuális érzelmek alakításával segítjük az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását a szűkebb-tágabb környezet nyitott, érzékeny befogadását. A gyermekek kíváncsiságára, utánzási kedvére támaszkodva fejlesztjük a pszichikus funkciókat: az érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeltet, gondolkodást, - különös tekintettel a kreativitásra. A kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során szerzett tapasztalatok folyamatos feldolgozásával fejlesztjük az egyszerű gondolkodási műveletek alkalmazását, ismeretek emlékezetben tartását. A meghitt beszélgetések során erősítjük a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélőkedvét, és a gazdag nonverbális képességek megjelenését. Az érzelmi alapigények biztosításával biztonságérzetet nyújtunk, a szeretetérzet, védettségérzet kialakításával segítjük a gyermekeket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat szóval, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. A képesség-kibontakoztató felkészítést alkalmazzuk, különös tekintettel a tehetséggondozásra, a beilleszkedési, magatartási zavar leküzdésére, a szociális hátrányok enyhítésére. Támogatjuk a tehetségígéretek kibontakozását, egyéni megsegítésüket. O l d a l 15

3 A NEVELÉS ALAPVETŐ KERETEI 3.1 AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. A nevelés és a gondozás elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom: a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 3.1.1 Feladataink: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kialakítása - A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus környezet megteremtése - A környezetvédelemhez kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása. 3.1.2 A gyermekek gondozása, testi szükségletük, mozgásigényük kielégítése Az óvodai felvétel után a gyermekekről anamnézist készítünk, ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt. A testi szükségletek kielégítésével megalapozzuk a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységhez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. A gyermekek gondozásának záloga közöttünk és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Azért, hogy a gyermekek elfogadják tőlünk a gondoskodást, őszinte, hiteles viselkedéssel közeledünk hozzájuk, és a tapintatot, elfogadást közvetítünk. Ilyen feltételek mellett igyekszünk megismerni a gyermek igényeit, családból hozott szokásait. A fokozatosság betartásával törekszünk arra, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. Az önálló testápolást, étkezést, öltözködést az óvodákba lépés pillanatától biztosítjuk. A beszoktatás ideje alatt minden gyermekkel együtt végezzük a teendőket, hogy megtanulhassák a fogásokat, a testápolási szokások sorrendjét. A gyakoroltatás érdekében az egy csoportba dolgozó óvónőkkel és a dajkák bevonásával megállapodunk a szokások pontos menetében. A fejlődés egyik feltétele a táplálkozás, mely az elhasznált energiát pótolja és a további testépítést, biztosítja. A gyermekek a napi háromszori étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják. Ezért figyelemmel kísérjük a gyermekek étrendjét, hogy kellően változatos és megfelelő tápanyag összetételű legyen. Az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és O l d a l 16

telítetlen zsírsav - tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére, a zöldségek és gyümölcsök illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzésére törekszünk. Az étkezési szokásokat úgy alakítjuk ki, hogy minél kevesebb várakozási idő maradjon, és minden gyermek egyéni tempója szerint étkezzen, jól szervezetten, a folyamatosság módszerével élve. A gyermekeknek különböző táplálkozási szokásaik vannak. A szülők segítségével igyekszünk ezeket megismerni, és kellő toleranciával elfogadni a kezdeti étvágytalanságot, válogatást. Később ösztönözzük a gyermekeket, de nem kényszerítjük az ételek elfogyasztására. Biztosítjuk, hogy a gyermekek a nap bármely szakában ihassanak. A testápolás a gyermekek tisztaság igényének kialakítását szolgálja. Az ápolás közben interakciót teremtünk, hogy a gyermekek kívánsága, saját kérése alapján tudjunk segíteni. Ezen a téren is nagy különbségek mutatkoznak a gyermekek között. Az óvodai és a családi gondozási szokások összehangolásával segítjük az azonos elvek betartását. Különös gonddal védjük a gyermekek érzékszerveit. A bőrápoláshoz, fogmosáshoz, hajápoláshoz, az orr tisztán tartásához, a WChasználatához az intim feltételeket úgy teremtjük meg, hogy a gyermekek fokozatosan, önállóan végezhessék a teendőket. Az időjárásnak megfelelő öltözködéssel védjük a gyermekek egészségét. Igyekszünk meggyőzni a szülőket a többrétegű, praktikus, ízléses öltözködés előnyeiről. Óvodai életünk nélkülözhetetlen eleme a mindennapi szabad mozgás. A gyermekek a természetes nagy-mozgásokat, mozgáselemeket egyénileg, szabadon gyakorolhatják a sokféle mozgásfejlesztő eszközön. A néhány percig tartó szervezett mozgásos tevékenységekkel fejlesztjük a gyermekek mozgáskoordinációját. A rövid ideig tartó, szervezett mikrocsoportos sétákkal is hozzájárulunk a gyermekek mozgásszükségletének kielégítéséhez. A mindennapi kocogás ebéd előtt segít az erőnlét és a rendszeres mozgás, sport igényének kialakításában. A gyermekek alvásigényének egy részét az óvoda elégíti ki. A lefekvés előtti alapos szellőztetéssel teremtjük meg az alváshoz szükséges tiszta levegőt. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk a csendet, bizonyos bezártságot. Az elalvás előtti meséléssel és az azt követő altatók dúdolásával igyekszünk elérni, hogy minden alkalommal átéljék az altató hatására kialakult szendergés állapotát. Figyelembe vesszük a gyermekek különböző alvásigényét. Egy órai nyugodt pihenés után lehetővé tesszük, hogy a nem alvó gyermekek felkelhessenek, és csendes tevékenységet folytathassanak. Nyári hónapokban az iskolába felvett gyermekeknek lehetőséget biztosítunk arra, hogy csak akkor pihenjenek, ha külön igényük van rá. Ezzel is előkészítjük a gyermekeket a kisiskolások napirendje szerinti életre. Az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítására-, a környezettudatos magatartáshoz -, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítását meghatározó alapelvekre. O l d a l 17

3.1.3 A gyermekek egészségének védelme, óvása, megőrzése, edzettségének biztosítása Az óvodában megbetegedett gyermeket fokozott gondoskodással, elkülönítve gondozzuk mindaddig, míg szülei meg nem érkeznek. Különös tekintettel láz, hányás, kiütés, hasmenés, bőrpír, erős köhögés esetén. A fertőzések terjedését gyakori szellőztetéssel, edzéssel, megfelelő öltözködéssel, külön törölköző, saját tisztálkodási eszközök használatával igyekszünk meggátolni. A három-négy éves gyermekeknél előforduló alvás alatti bevizelést tapintatosan kezeljük, óvakodunk a gyermekek megszégyenítésétől, mivel ennek oka általában pszichés eredetű, s a leszoktató eljárások zömmel eredménytelenek. Tapintatos, szeretetteljes bánásmóddal, és a szülőkkel való partneri, jó emberi kapcsolat kialakításával törekszünk az okokat megszüntetni. Szükség esetén szakemberhez irányítjuk. A négy-öt éves korban kialakuló alakváltozás, a hirtelen növekedés gyakran okoz hanyag testtartást. A szervezett mozgásos tevékenységekkel, különösen a heti prevenciós fejlesztő tornákkal a mozgás igényük kielégítésével segítjük a gerinc deformitások megelőzését. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyermekek lábtartását javítjuk. A gyermekek egészséges életmódját úgy biztosítjuk, hogy mindennap teremtünk edzési lehetőséget. Erre legtöbb alkalmat a szabadban tartózkodással biztosítunk, mellyel növeljük a gyermekek ellenálló képességét. Ezért mindennap - ha lehet kétszer is - tartózkodunk a szabadban. Esős időben a fedett teraszon tartózkodva légfürdőztetjük a gyermekeket. Mozgásszükségletük kielégítése érdekében naponta szervezünk kocogó-futó lehetőségeket. A gyermekek önmaguk döntik el, hogy meghatározott futópályán mennyit futnak. A rendszeres kocogást, futást együtt végezzük, ezzel ösztönzően hatunk rájuk, és fokozzuk a szív jó vérellátását, a rugalmasságot, állóképességet. Az edzési lehetőségek közül biztosítjuk még számukra a kerékpározást, téli időszakban a szánkózást, csúszkálást. A szervezett programok maximális ideje 15-35 perc. A kondicionáló mozgásokkal igyekszünk igazi felfrissülést, felüdülést biztosítani a gyermekeknek. 3.1.4 A gyermekek fejlődéséhez szükséges esztétikus, egészséges környezet megteremtése Óvodánk feltételrendszere befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának szintjét. Tárgyi környezetünk gazdagításával, esztétikusabbá tételével jó alapot kívánunk teremteni óvodánk nevelőmunkájához. Óvodánk legfontosabb fejlesztési tere az óvodaudvar. Funkcióját úgy alakítjuk ki, hogy a gyermekek szinte egész napjukat kinn tölthessék. Óvodánk udvarán elkülönítés nélkül biztosítjuk a gyermekek szabad mozgás lehetőségét. Az udvarunkban árnyékos és napos játszórész egyaránt található. Van füves, homokos, betonos udvarrész. Az udvar esztétikai szépségét virágok ültetésével, a cserjék gondozásával, és az ízlésesen kialakított gyermek veteményeskerttel teremtjük meg. O l d a l 18

A mozgásfejlesztő eszközökkel különböző típusú mozgásokhoz adunk lehetőséget. Minden csoportban rendelkezünk homokozó, agyagozó asztallal. A labdás játékokhoz megfelelő nagyságú terület áll a gyermekek rendelkezésére. Minden udvaron kialakítottunk olyan teret, ahol énekes játékok játszására, bábozásra, dramatikus játékokra adunk nekik lehetőséget. Az udvaron biztosítjuk számukra a higiénikus tárolással elkészített ivóvizet. Az óvoda épületét a nevelési, fejlesztési feladatok megvalósításának figyelembevételével esztétikusan rendezzük be. A több funkciót betöltő csoportszobát alkalmassá tesszük a szabad játékra, a tevékenységek végzésére, az étkezésre, az alvásra és a pihenésre. A csoportszoba barátságossá, otthonossá, esztétikussá tételét a ízlésközvetítés miatt, valamint a gyermekek jó közérzetének biztosítása érdekében is fontosnak tartjuk. A természetes világítás felhasználása céljából az ablakot szabadon hagyjuk, csak olyan függönyt használunk, ami nem veszi el a fényt. A mozgásos tevékenységeket mindig nyitott ablaknál végezzük a gyermekekkel. Fűtés idején a száraz levegő enyhítésére párologtatót használunk. A csoportszobát világos függönyök használatával védjük az erős napsütéstől. Az öltözők ízléses berendezésével, világításával, fűtésével, szellőzöttségével minden feltételt biztosítunk a nyugodt vetkőzéshez, öltözéshez. Minden gyermeknek külön ruha és cipőtartó szekrény áll rendelkezésére. Az öltözőben a szülőket egy esztétikus hirdetőtáblán tájékoztatjuk a csoport nevelési-fejlesztési elképzeléseiről, eredményeiről, melyeket egy-egy évszakhoz, jeles naphoz rendelünk. A mosdóban megfelelő méretű eszközökkel segítjük a szükségletek kielégítését, kevert víz biztosításával eredményesebbé és biztonságosabbá tesszük a kézmosást. Minden gyermeknek biztosítjuk a jelével ellátott fogmosó felszerelést, törölközőt, fésűt. A fürdőszobai tevékenységek szokásait képi formában is rögzítjük a többcsatornás érzékelési lehetőség biztosítása miatt. A folyamatos szellőztetés mellett is törekszünk a 20-22 C hőmérséklet betartására. A gyermekek által használt helyiségekben vizuális jelekkel segítjük a szokások beidegződését. A tágas tornaszoba változatos lehetőséget nyújt a különböző tevékenységeknek mozgásos játékok, közös rendezvények, ünnepek. Ovi-galériánkban minden évszakban rendezünk kiállítást, melyben gyönyörködhetnek a gyermekek és a szülők. A kiállítások alkalmával rácsodálkozhatnak a művészeti alkotásokra, így biztosítjuk a képzőművészettel történő állandó kapcsolat meglétét. Az egészséges, esztétikus, tiszta környezet biztosításához rendszeres, alapos takarítást, az előírásoknak megfelelő fertőtlenítéseket alkalmazunk. A balesetek megelőzése óvodánk minden dolgozójának feladata. A felnőttek javítsanak meg minden olyan berendezési tárgyat, ami balesetet idézhet elő, vagy távolítsák el a gyermekektől. Fokozott figyelemmel kísérjük a gyermekek ruhaneműit, tárgyait a balesetek megelőzése érdekében. Óvodánkban szakképzett dajkák segítik a csoportok nevelőmunkáját. A dajkák felelős szakemberei, mintaadói az óvoda mindennapi életének, a gyermek-dajka kapcsolatot pozitív érzelmi attitűd, érzelmi töltés jellemzi. A gondozás kiemelt szerepe nevelés, kapcsolatépítés a gyermekkel, együttműködés a többi munkatárssal. O l d a l 19

A környezetvédelemhez kapcsolódó szokások alakítása, környezettudatos magatartás megalapozása A mai kor elengedhetetlen követelménye, hogy már ebben a korban kialakítsuk a környezettudatos szokásokat, környezetvédelemre neveljük óvodásainkat. Mindennapi tevékenységeink során megerősítjük, hogy csapvíz, a tiszta levegő pótolhatatlan kincs, az előállított energia drága. A csapok elzárásával, a villanyok leoltásával takarékosságra neveljük óvodásainkat. Mosdózásnál csak a szükséges mennyiségű kézmosószert, WC papírt használjuk. Környezetünkben nem szemetelünk, megismerjük a szemét szelektív tárolásának módját, lehetőségeit, alkalmazzuk is ezeket így óvjuk környezetünket, az élő vizek tisztaságát. Szépen kialakított kiskerttel, sziklakerttel, óvodáink udvarán virágos ágyásokkal büszkélkedhetünk. A növények gondozása segíti, hogy megszeressék a természetet, örömmel vegyenek részt az egészséges, esztétikus környezet alakításában. Törekszünk a környezettudatos magatartás alakítására, a környezeti értékek megőrzésére, környezetkultúra iránti igény megalapozására. 3.1.5 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek. A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyére teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan használják. Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak, önállóan töltenek vizet a kancsóból, megkenik a kenyeret, szednek a feltálalt ételből. Készségszinten használják a kanalat, villát, kést. Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek. Étkezés közben halkan beszélgetnek. Teljesen önállóan öltöznek. A ruhájukat ki-be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. A ruhájukat esztétikusan, összehajtva helyére teszik. A környezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani. Ügyelnek saját külsőjükre, melyben megjelenik a szépre, ízlésesre törekvés. 3.2 AZ ÉRZELMI NEVELÉS ÉS TÁRSAS KAPCSOLATOK Célunk a gyermekek egyéni érdekeinek, tulajdonságainak, képességének kibontakoztatása a közösségen belül, a csoport normáinak tiszteletben tartásával. Továbbá gyermekeink számára az esélyegyenlőség és az egyéni bánásmód elvének teljes körű érvényesítésének biztosítása. O l d a l 20

3.2.1 Feladataink: - Érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig; - A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása. - Az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése, a társas kapcsolatok létrehozása érdekében. - A nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés megalapozása. 3.2.2 Érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes családias légkör megteremtése a beszoktatástól az óvodáskor végéig Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége, a személyiségében az érzelmek dominálnak, éppen ezért olyan szeretetteljes, derűs légkört teremtünk számukra, amelyben érzelmi biztonságot éreznek. Ebben a családias légkörben olyan alaphangulatot teremtünk, ami kapcsolatteremtésre, cselekvésre, játékra ösztönöz. Kialakul a gyermekek kötődése társaikhoz, felnőttekhez egyaránt. Olyan életteret tervezünk a gyermekek számára, ami lehetőséget ad a gyermekek ötleteinek és elképzeléseinek érvényesüléséhez. Csoportjainkban olyan hagyományokat, jelképeket, szimbólumokat alakítunk ki, ami sajátos egyéni színezetű légkört biztosít, s amely mélyítheti a gyermekek összetartozását, együttérzését. Minden gyermek számára "saját" polcot, tároló helyet biztosítunk, a csoportban, ahová saját eszközeit, játékait, a mikrocsoportos tapasztalatgyűjtésen talált "kincseit" beteheti, önállóan gondozhatja, kezelheti. A beszoktatás időszaka meghatározza a gyermekek kialakuló érzelmi kötődését az óvodához. A beszoktatás megkezdése előtt családlátogatást végzünk, hogy megismerjük a gyermek otthoni körülményeit és szokásait, segítve a jobb megismerést. Az anyás, apás beszoktatás tervét alkalmazzuk minden gyermeknél, igazítva azt az egyéni tűrőképességhez, és a család igényeihez. A szülők közreműködésével együtt teremtjük meg a lehető legnyugodtabb feltételeket a gyermekek közösségbe történő beilleszkedéséhez. Nagyfokú körültekintést, gyöngédséget, megértést, türelmet kíván a 3 éves gyermekek beszoktatása. Éppen ezért lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek szüleikkel együtt ismerkedjenek az óvodával. Szülői igény szerint fokozatos időcsökkentéssel vesznek részt ebben a folyamatban. Ez több szempontból nagyon hasznos. A gyermekeknek a szülői együttlét biztonságot ad az új környezet elfogadásához, ugyanakkor a szülő megismeri az óvoda belső életét, a gyermekek napirendjét, tevékenységeit, szokásait. A "biztonságos" beszoktatás során viselkedési stratégiát tanul meg a gyermek, ami növeli a szociális kompetenciáját. A beszoktatás időszakában mindkét óvónő részt vesz, a dajkával együtt gondosan előkészítjük ezt az időszakot. A szülőkkel megbeszéljük a beszoktatás menetét, megismerjük a gyermek otthoni szokásait. A szülőkkel partneri viszonyt alakítunk ki. A partneri viszony nem kompetenciaazonosságot jelent, hanem egymás kompetenciáinak ismeretét és az ebbéli különbségek természetesnek tartására alapozó együttműködést. A sok érdekes, ízléses játék mellett személyes kapcsolattal, mesével, ölbeli énekes játékokkal, mondókákkal kedveskedünk a gyermekeknek. Arra ösztönözzük az idősebb óvodásokat is, hogy lepjék O l d a l 21

meg a kicsiket egy-egy szép verssel, énekes játékkal, mesével. Szerezzenek élményt az érzelmileg bizonytalan, szorongó gyermekeknek. A lefekvésnél az új gyermekeket különös szeretettel vesszük körül. A nyugalmas légkör megteremtése érdekében leülünk közéjük, és altatódalokat dúdolgatunk nekik. Türelemmel és tapintattal mutatjuk be a testápoláshoz, étkezéshez használatos tárgyakat, és azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt a tervezett szokásoknak megfelelően végezzék a tevékenységeket, amit sok-sok érzelmi megerősítéssel, játékosan gyakoroltatunk, természetesen figyelembe véve a gyermekek egyéni képességeit, tempóját, szokásait. Arra ösztönözzük az 5-6-7 éves gyermekeket, segítsenek az új gyermekek öltöztetésében, vegyék körül őket gyengédséggel, szeretettel. A családias légkör megteremtése elősegíti a gyermekek társas kapcsolatainak alakulását. Mindehhez gazdag, tevékenykedtető életet szervezünk a gyermekek számára. A közös élmények az óvodáskor végéig biztosítják a gyermekek együttműködését, amiben formálódik egymáshoz való viszonyuk. A különféle cselekvésekben is biztosítjuk a nyugalmat, hogy az ingerek ne okozzanak a gyermekekben zaklatottságot. Arra törekszünk, hogy a gyermekeknek legyen lehetősége minél többször érdeklődésüknek megfelelő tevékenységet választani, hogy gyakran átélhessék a belülről táplálkozó kedvet, motivációs állapotot. Így kialakul, hogy egy időben, egymástól függetlenül különböző motivált cselekvések alakulnak ki, egyénileg és csoportosan is, ahol a gyermekek képesek alárendelni spontán aktivitásukat a közös tevékenységeknek. Az érdektelen gyermekekre külön figyelmet szentelünk, hogy mielőbb kiderítsük érdektelenségük okát, mert befolyásolásukat csak így tudjuk elindítani. Úgy szervezzük a programokat, hogy a három csoportban lévő azonos korú 5-6-7 éves gyermekek is folytathassanak külön tevékenységeket, ismerkedjenek egymással, alakuljanak ki köztük kapcsolatok, hogy ismerősként köszönthessék egymást az iskolában. Bővítjük kapcsolatunkat az iskolával, tervet készítünk az óvoda-iskola átmenet megkönnyítésére. Közös kulturális és sport programokon adunk lehetőséget a gyermekeknek, az iskolával való ismerkedésre. 3.2.3 A gyermek-gyermek, a felnőtt-gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolatának kialakítása, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességek formálása, erősítése. A gyermekek pozitív kapcsolata csak úgy alakul ki, ha a gyermekek jól érzik magukat a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegítjük az óvoda felnőtt közösségével és gyermekközösségével. Ebben mi óvónők kiemelkedő szerepet vállalunk irányításunkkal, s egyben a társai is vagyunk a gyermekeknek. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy szabjuk meg, hogy az adott korosztály meg tudjon felelni az elvárásoknak. Nevelésünk hatékonysága érdekében arra törekszünk, hogy az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyermek számára - egyéni sajátosságait figyelembe véve - érthetővé, vonzóvá tegyük. A gyermekek neveléséhez először megteremtjük a jó kapcsolatot a szülőkkel, nagyszülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez. A bizalmas kapcsolatban megismerhetjük a O l d a l 22