AZ EURÓPAI REGIONÁLIS NÉPESEDÉSI ÉS FEJLŐDÉSI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE

AZ EURÓPAI REGIONÁLIS NÉPESEDÉSI ÉS FEJLŐDÉSI ÉRTEKEZLET JEGYZŐKÖNYVE 1. A Regionális Népesedési és Fejlődési Értekezletet M agyarország kormányának meghívására Budapesten tartottuk 1987. február 24-től 27-ig a Bizottság G(40) számú határozatának értelmében, amelyben felkérte az ügyvezető titkárt,... m űködjék együtt az ENSZ Népesedési Alapjával és időszakonként, de nem gyakrabban mint kétévente egyszer, hívja össze a népesedési szakembereket a korm ányok közötti konzultációk céljából, valamint azért, hogy az EGB régiójában a népesedési kérdésekre és politikákra vonatkozó inform ációikat közreadják és kicseréljék. 2. Az értekezleten a következő országok képviselői vettek részt: Ausztria, Belgium, Bulgária, a Belorusz S zovjet Szocialista K öztársaság, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, a Német Demokratikus Köztársaság, Görögország, Magyarország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Törökország, az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, N agy-britannia és Észak-Írország, az Egyesült K irályság, az Am erikai Egyesült Á llam ok és Jugoszlávia. 3. Jelen voltak az Egyesült Nemzetek Népesedési Alapja (UNFPA) és a N emzetközi M unkaügyi Hivatal (ILO) képviselői. 4. A következő nem korm ányközi szervezetek képviseltették magukat: N emzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF), a N emzetközi Népességtudományi Unió (IUSSP), a Népesedési Tanács, az Európai Népességtudom ányi Társaság (ÉAPS). 5. A z előzetes napirendet abban a form ában fogadták el, am elyben azt az ECE/AC. 16. számú dokum entum tartalmazza. 6. Elnöknek N yitrai Ferencné dr.-t (Magyarország), elnökhelyettesnek pedig R. C liquet urat (Belgium) választották meg. 7. Rapportőröknek J. H olzer urat (Lengyelország) és J. Thom p son asszonyt (Egyesült Királyság) jelölték ki. 8. M egnyitó ülésén az Értekezlet meghallgatta dr. Csehák Judit m iniszterelnök-helyettes beszédét, aki M agyarország Minisztertanácsa nevében üdvözölte a résztvevőket. Hangsúlyozta, hogy az Értekezlet időszerű, m ivel értékelheti az 1984. évi m exikóvárosi K on

R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E Z L E T 213 ferencia ajánlásait és azt, m ilyen lehetőségek vannak m egvalósításukhoz az EGB-régióban. Történelm i perspektívában vázolta fel a régió népesedési fejlődését és többek között kiemelte, hogy ellentétben a világ egészében végbem enő gyors népességnövekedéssel a népesség szaporulata ebben a régióban a reprodukciós szint alatt van, és a népesség öregedésének tendenciája egyre erősebbé válik. Rámutatott arra, hogy ezek a tendenciák Magyarországon is érvényre jutnak és vázolta, m ilyen intézkedésekkel kívánja országa m egoldani ezeket a kérdéseket és a hozzájuk kapcsolódó problém á kat. 9. A z ENSZ Népesedési A lapja ügyvezető igazgatójának helyettese, H. E. W ittrin úr, aki az ügyvezető igazgató nevében szólalt fel, kiemelte, hogy Európa szerepe a népesedés területén kettős. Egyrészt az EGB tagországai 1987-ben az ENSZ Népesedési A lapjának legfontosabb pénzügyi támogatói és az összes hozzájárulások három negyedét fizetik be, továbbá az európai régió a népesedési tevékenységeket magas színvonalú tudományos tevékenységével és dem ográfiai képzésével is előmozdítja, másrészt támogatást is kap a népesedéspolitika területén. E támogatás mértéke igen szerény, ami azt tükrözi, hogy a fejlődő országokban felm erülő igények kielégítése sürgetőbb. Ennek ellenére az Alap lehetőségei határain belül és Korm ányzó Tanácsa politikai irányításával összhangban a továbbiakban is támogatást fog nyújtani az európai régiónak. 10. G. E. B irjukov úr, az EGB ügyvezető végrehajtó titkára elismerését fejezte ki M agyarország korm ányának azért, hogy m eghívta és vendégül látja az Értekezletet. Hangsúlyozta, hogy szoros kapcsolat alakult ki az EGB és az ENSZ Népesedési A lapja között. Kiemelte, hogy az Értekezlet az első alkalom a korm ányok közötti találkozóra az 1983. évi szófiai Értekezlet és az 1984. évi m exikóvárosi K onferencia után és, hogy az említett Értekezletek ajánlásaival összhangban ez az Értekezlet most a népesedést a fe j lődés szélesebb összefüggéseiben fog ja megtárgyalni. Miután r ö v i den áttekintette a régió népesedési tendenciáinak legfontosabb vetületeit, felszólította az Értekezletet, fogalmazzon m eg javaslatokat a regionális népesedési együttm űködés jövőben i m éreteire vonatkozóan, hogy azokat a Bizottság soron következő ülésszakán vitára bocsáthassák. 11. A delegációk nyilatkozataikban megköszönték Magyarország kormányának, hogy otthont adott az Értekezletnek, kitűnő lehetőséget nyú jt lebonyolításához és a résztvevőket m eleg vendégszeretettel fogadta. Elismerésüket fejezték ki az EGB-nek az Értekezlet összehívásáért, valamint az ENSZ Népesedési Alapjának is együttm űködéséért. Újabb demográfiai tendenciák az EGB régiójában és ezek hatása a gazdasági és társadalmi fejlőd ésre (a napirend 3. pontja) 12. A legtöbb küldöttségnek az újabb dem ográfiai tendenciákkal kapcsolatos nyilatkozata azt mutatta, h ogy az EGB régiójában

214 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t a népesedési tendenciák uralkodó vonása a növekedés visszaesése és a népesség fokozatos elöregedése. Bár az ütemekben és az időbeliségben vannak különbségek, az egyes országok dem ográfiai fe j lődése mindössze néhány kivételtől eltekintve nagyon hasonló. 13. A legtöbb országra jellem ző a népesség növekedésének je lentős visszaesése és több ország számolt be a népességszám abszolút csökkenéséről vagy ennek a közeljövőben várható bekövetkezéséről. E lefelé mutató tendencia legfontosabb oka a termékenység visszaesése. Néhány országban a halandóság stagnálása ezt a tendenciát elősegíthette ugyan, de ennek szerepe kevésbé volt fontos. Néhány országban az utóbbi időben végbem ent növekedés vagy teljesen vagy részben a bevándorlásnak tudható be. A legtöbb népességelőreszámítás szerint a népesség számában az alacsony emelkedés folytatása vagy éppen visszaesése is várható. 14. A küldöttségek nagy többsége arról számolt be, hogy a term ékenység alacsony szintekre esett vissza, sok esetben a reprodukciós szint alá süllyedt és emelkedett az átlagos szülési kor. A term ékenységi szintek szerény m értékű ismételt emelkedése vagy stabilizálódása csak kevés országban volt m egfigyelhető. A term ékenység visszaeséséről számot adva több küldöttség emelte ki, hogy a családnagyság csökkenésének oka legtöbbször a magasabb sorszámú születések számának visszaesése, bár egyes országokban növekedett a gyerm ektelenség is. 15. Sok küldöttség utalt országa népességének fokozatos elöregedésére, m elynek során az időskorúak aránya növekszik, a fiataloké pedig csökken. A legtöbb ország szerint az elöregedési folyam at várhatóan tovább fog tartani és ennek jelentős gazdasági, társadalmi és politikai következm ényei lesznek. A z elöregedési folyam at nemcsak az eltartottak összetételét változtatta meg oly módon, hogy az eltartottak között csökkent a fiatalok és emelkedett az időskorúak aránya, ami jelentős szociálpolitikai és költségvetési következm é nyekkel járt, de megváltoztatta a munkaképes korú népesség korösszetételét és a munkaerő elöregedésének folyam atát is. 16. Sok ország számolt be a házasodások és a válások területén végbem ent jelentős változásokról. Több országban csökkentek a házasodási arányok és emelkedett az átlagos házasságkötési kor. A legutolsó, körülbelül egy évtized során sok országban meredeken felgyorsult a válási arány növekedése. Sok küldöttség utalt a háztartások összetételében végbem ent fontos változásokra és az együttélések jelentős elterjedésére, valamint a házasságon kívüli gyermekszülések elszaporodására. 17. Míg a legtöbb ország a halandóság folytatódó csökkenéséről számolt be, néhány küldöttség kiemelte, hogy országában a halandóság stagnál és bizonyos korcsoportok, különösen a középkorú és idősebb férfiak esetében a halálozási arányok még emelkedtek is. Más országokban viszont az idősebb korcsoportok esetében, különösképpen a nőknél, jelentősen csökkent a halandóság, ami tovább növelte a várható élettartambeli különbségeket a nemek között. Sok országban a csecsemőhalandóság tovább csökkent, bár néhány or-

r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 215 szagban továbbra is magas maradt. Néhány ország arról számolt be, hogy főképpen a balesetek következtében növekszik a serdülők és a fiatal felnőttek halandósága. 18. A dem ográfiai tendenciák befolyásolására bevezethető intézkedésekkel kapcsolatban több küldöttség számolt be arról, hogy országában közvetett politikai intézkedéseket hoznak a term ékenység színvonalainak befolyásolása céljából. Más küldöttségek kiem elték, h ogy országaikban csak olyan közvetett intézkedéseket alkalmaznak, m elyek célja a reproduktív viselkedés családpolitikai intézkedések segítségével történő befolyásolása. Néhány más országban semmiféle politikát sem folytatnak. Néhány országban hosszú távon esetleg m ajd intézkedéseket fognak hozni, ha a jelenlegi tendenciák tovább folytatódnának. Több ország tapasztalata mutatja, hogy a népesedés befolyásolását célzó elszigetelt intézkedéseknek csak rövid távú hatásai vannak. A népesedési politikákat a népesség különféle szükségleteinek kielégítése felé kell irányítani, és azoknak összhangban kell lenniök a többségben levő és általában elfogadott magatartásokkal. A bevezetett intézkedések hatására több országban visszaesett az egygyerm ekes családok számbeli növekedésének tendenciája és nőtt a magasabb sorszámú születések száma. 19. Több ország hangsúlyozta a népesedés és a fejlődés közötti kölcsönös kapcsolatot. Nyomatékosan kiemelték, hogy a népesedésfejlődés nemcsak a társadalmi-gazdasági fejlődés eredm énye, hanem annak egyik fontos m eghatározója is. A küldöttségek beszámoltak arról, hogy a népesedési kérdéseket az általános gazdasági és társadalmi politika részeként kezelik. 20. Több küldöttség kiemelte azt is, hogy a népesedés, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés problém áit csak a béke, a biztonság és az országok közötti nemzetközi együttműködés körülményei között lehet sikeresen megoldani. Rámutattak arra, hogy azok az erőforrások, amelyeket jelenleg a fegyverkezésre fordítanak amennyiben a leszerelés eredm ényeképpen felszabadulnának, hasznosan szolgálhatnák a népesedéssel kapcsolatos problém ák m egoldását. 21. M íg egyes országok az országon belüli vándorlással és az urbanizációval kapcsolatban arról számoltak be, hogy a népességük eloszlásában a korstruktúra és a nem ek szerinti összetétel kiegyensúlyozottabbá vált, más országok küldöttségei arra mutattak rá, h ogy náluk a népesség növekedésének visszaesése és a belső vándorlás együttes hatása bizonyos régiókban előmozdította a népességi struktúra egyensúlyának m egbom lását és eltorzulását. A z urbanizációval kapcsolatban néhány küldöttség kiemelt egy kedvezőtlen folyam atot, nevezetesen azt, hogy a nagyvárosi agglomerációk belső városrészeiben, valamint néhány vidéki területen m egbom lott a népesség kor és nem szerinti egyensúlya. A nemzetközi vándorlással kapcsolatban néhány küldöttség utalt arra a jelentős szerepre, amelyet a bevándorlás játszik az alacsony természetes szaporodás vagy akár a népességszám csökkenése esetén. Mások kiemelték a visszavándorlásnak a munkaerő-kínálat szem pontjából való fontosságát.

216 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 22. A résztvevők hangsúlyozták a népesedési tendenciák változásainak nyom on követésére felhasználható jó alapadatok g yű j tésének fontosságát. Ebben a vonatkozásban a népszámlálások és lakásszámlálások fontos forrásul szolgálnak. Több küldöttség emelte ki a népesedés területén végzendő további kutatások jelentőségét is. 23. A résztvevők hangsúlyozták, hogy az EGB-régió népességének lassú növekedését a világnépesség gyors növekedésének globális összefüggéseibe is be kell illeszteni. A z európai országok tapasztalatai a m egfelelő időben a dem ográfiai átmenet korai szakaszában levő fejlődő országokra is érvényesek lesznek majd. A résztvevők ismételten m egerősítették az EG B-régió országainak készségét arra, hogy a fejlőd ő világ országait népesedési és fejlődési problémáik megoldásában támogassák és segítsék. A legfontosabb politikai és kutatási kérd ések (a napirend 4. pontja) 24. A témával kapcsolatos vitában sok politikai kérdést és ku tatási területet neveztek meg. Ezeket olyan címek szerint csoportosították, m elyek m egfelelnek a Világnépesedési Akcióterv további megvalósítására vonatkozó Ajánlások főcím einek. a) N épesedés és fejlőd és 25. Több küldöttség hangsúlyozta a népesedés és a fejlődés kö zötti kölcsönös összefüggések további kutatásának fontosságát. A kutatásra alkalmasnak tartott témák között a következők szerepelnek: a dem ográfiai tényezőknek a gazdasági és társadalmi fe jlő dés tervezésébe való integrálása; annak a hatásnak az elemzése, amelyet a változó családés háztartás-struktúrák gyakorolnak a termelési és fogyasztási mintákra; a népesedés és a nemzetközi, valamint a nemzedékek közötti tőkeáramlásokkal összefüggő foglalkoztatás kapcsolata; a népesedés, a gazdasági fejlődés és a nemzetközi munkamegosztás közötti kapcsolat, különösképpen az alacsony vagy csökkenő népességnövekedés körülm ényei között; a természeti katasztrófák, a környezet romlása és a feg y veres konfliktusok kedvezőtlen hatásai a demográfiai és a társadalmi-gazdasági fejlődésre. b) A nők szerepe és h elyzete 26. A nők foglalkoztatottsága és reproduktív magatartásuk kö zötti kapcsolat jelentőségét igen sok küldöttség hangsúlyozta (lásd

r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 217 m ég a 31. szakaszt), épp úgy, mint általában a nők gazdasági szerepét a fejlődésben és a dem ográfiai változásokban is. Több delegáció hangsúlyozta, hogy fontos kiszélesíteni a férfiaknak a családi életben betöltött szerepét. A további kutatást igénylő konkrét problém ák közül a következőket nevezték m eg: a szülői szerepek megoszlása a gyermekgondozásban és a gyerm eknevelésben ; a nők helyzete és szerepe a m unkaerőpiacon és a társadalom ban; foglalkoztatási minták (teljes munkaidőben, illetőleg részmunkaidőben való foglalkoztatás), foglalkozási szegregáció, bérkülönbségek, valam int a háztartási munka gazdasági értéke; olyan politikák kifejlesztésének szükségessége, am elyek m egjavítanák a szülői és az egyéb életstílusok többek között a munkaerőpiacon m egnyilvánuló gazdasági aktivitás kombinálásának lehetőségeit. c) Fejlődés és népesedéspolitika 27. Több küldöttség számolt be országa népesedéspolitikájának alakulásáról. A felm erült kérdések között szerepeltek a következők: a kohorszterm ékenységnek (mint az időszakos term ékenységnél m egfelelőbb alapnak) tanulmányozása a népesedéspolitikák m egfogalmazása céljából a családnagysággal és a családösszetétellel összefüggésben; m eg kell találni azokat az eszközöket, m elyek segítségével a népesedéspolitika tiszteletben tarthatja az egyéni vágyakat és egyeztetheti azokat a társadalmi célokkal; a különböző típusú beavatkozások (például a gyerm ek- és családi pótlékok, munkahelyi kedvezmények, nyugdíj- és adóreform ok) hatékonysága a korm ányok által túl alacsonynak tekintett term ékenységi arányok növelésében; kutatni kell, m ilyen népesedési átmenetre van szükség a kiegyensúlyozott korstruktúra vagy a stacioner állapot eléréséhez; kutatni kell a k or- és foglalkoztatási struktúrát, a munkaerő képzését és továbbképzését. 28. Néhány delegáció kiem elte a családok viselkedésének pszichológiai és szociológiai szempontú kutatása szükségességét.

218 R E G IO N Á L IS N É PE S E D É S I É R T E K E ZL E T d) N épesedési célok és politikák (i) N épességnövekedés 29. Kiem elték, hogy a népességnövekedés tartalmas elemzése demográfiai összetevőinek alapos átgondolását igényli [lásd (ii)-tői (uj-igj. A népességi előrejelzésekkel kapcsolatban több.küldöttség ja vasolta, hogy gondolják át ismét az ENSZ előreszámításaiban alkalmazott, különösképpen az európai régióra vonatkozó termékenységi, halandósági és nem zetközi vándorlási modellt, valamint feltételezéseket. (ii) Morbiditás és halandóság 30. Nagy fontosságot tulajdonítottak a halandóság és a m orbi ditás változó mintáival kapcsolatos kutatásoknak és azoknak a kutatásoknak, amelyek e változó minták hatását kívánják felderíteni a politika alakításában, többek között a következő kérdések vizsgálatánál: az időskorúak egyre növekvő életkora általában és nemek szerinti bontásban és ennek a hatása a morbiditásra, az egészségügyi kiadásokra és az időskorúak biztosításának különböző form áira; az időskorúak egészségi állapota, különös tekintettel a nagyon öregekre, elsősorban pedig a nőkre; a serdülők, valam int a fiatal felnőttek körében m egnövekedett halandóság és ennek okai; a környezet hatása a m orbiditásra és a halandóságra. (iii) Reprodukció és család 31. Sok küldöttség m utatott rá arra, hogy az EGB régiójához tartozó legtöbb országban m élyreható változások történtek a családokban és a term ékenységi szintek alacsonyak, valamint hangsúlyozta annak fontosságát, hogy ezen a területen a m egfelelő politika kialakítása céljából kutatásokat végezzünk. A javasolt konkrét témák között szerepeltek: a családképződés és a gyerm ekszülés beleértve az önkéntes gyerm ektelenség kulturális, gazdasági és társadalmi m eghatározói; a család- és háztartástípusok és -struktúrák elemzése, ideértve a nők és férfiak szerepét a családi kötelezettségek teljesítésében; az egyszülős családok és az egyedül élők számának növekedése, valamint az együttélések mind gyakoribb előfordulása;

r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 219 a családfelbomlás szintjei és mintái, a válás szerepe, valam int a m egnövekedett élettartam következm ényei; a termékenység és a nők munkában való részvétele közötti kölcsönös kapcsolat, továbbá azok a politikai intézkedések és programok, amelyek összhangot kívánnak teremteni a nők munkája és családi kötelezettségei között (ideértve az olyan foglalkozási feltételeket, m int a részmunkaidőben, a rugalmas m unkaidőben való foglalkoztatás, valamint az anyasági szabadság); a lakásellátás és a lakásköltségek kölcsönös kapcsolata a családképződéssel és ennek a politika alakítását érintő következm ényei; a meddőség, a szubfekunditás és az új reproduktivitást elősegítő m ódszerek hatása a termékenységre. (iv) A n épesség eloszlása és az országon belüli vándorlás 32. Több küldöttség mutatott rá arra, hogy az alacsony népességnövekedés és az elöregedés olyan fokozódó regionális demográfiai különbségekhez vezetett, m elyekkel kapcsolatban új politikai kezdeményezések kimunkálása céljából kutatásokat kell folytatni. Л felm erült konkrét témák között szerepeltek a következők: a helységek új osztályozásai a településmintákban végbem ent változások figyelem bevételével; a városi és a falusi fejlődés kialakuló tendenciái és ezek társadalmi-gazdasági okai. (v) N em zetközi vándorlás 33. A z EGB régiójában a nemzetközi vándorlás természete, a változó gazdasági helyzet, az erre adott politikai válaszok és a m egváltozott demográfiai körülm ények eredm ényeképpen alakult ki. Ezek a változások a következő témák kutatását teszik szükségessé: a nemzetközi vándorlás változó természete, ideértve a vendégmunkások állandó letelepülését, a családegyesülést és a visszavándorlást is; a nemzetközi vándorlásnak a dem ográfiai mutatókra (köztük a népességszámra, a korstruktúrára, a term ékenységre, a halandóságra és a morbiditásra), valam int a m unkaerő-kínálatra gyakorolt hatása, különösképpen alacsony vagy negatív népességnövekedés esetén. (vi) N épességstruktúra 34. Valamennyi küldöttség kiemelte, hogy az újabb demográfiai tendenciák gazdasági és társadalmi következm ényei közül az elörege

220 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E ZL E T dést és a korstruktúra változásait érintők a legkritikusabbak. Néhány küldöttség hangsúlyozta a háztartások összetételében végbement változások fontosságát is. Felhívták a figyelm et arra, hogy a jobb egészségügyi körülm ények és az alacsony népességnövekedés több lehetőséget nyújt az idősek számára ahhoz, hogy aktív életüket idősebb korukig folytathassák. Az Értekezlet több olyan témát nevezett m eg az öregedéssel kapcsolatban, amelyeknek a kutatásokban elsőbbséget kell biztosítani. Ezek között szerepelnek a következők: a termékenység, a halandóság és a vándorlás hatása a népesség elöregedésére, ideértve a fiatalok és a munkaképes korú népesség viszonylagos súlyában bekövetkezett változásokat is; a m eghosszabbodott életkor újabb trendjeinek következm ényei és a politikára gyakorolt hatása az időskorú népesség számában és összetételében, nemek szerinti megoszlásában, családi és háztartási állásában, egészségügyi állapotában; e tendenciáknak a politikát befolyásoló hatása az elöregedéssel kapcsolatos politikai következm ényekre, egyebek között azokra, amelyek az egészségügyi ellátást érintik, valamint azokra, m elyek az időskorúak aktív társadalmi részvételét kívánják biztosítani; a népesség elöregedése és ennek hatásai az idősebb aktív keresők és más népességcsoportok munkaerőhelyzetére. Regionális együttm űködés a népesedés területén (a napirend 5. pontja) 35. A Titkárság rövid áttekintést nyújtott az EGB-nek a népesedés területén végzett m unkájáról és azokról a m últbeli és jelenlegi vizsgálatokról, m elyeket a Népesedési Részleg végzett, illetőleg végez. A z Értekezletet tájékoztatták továbbá m ég azokról a dem ográfiai statisztikai munkákról is, m elyek az Európai Statisztikusok Értekezlete égisze alatt folynak. Az Értekezlet elismerését fejezte ki a Bizottság népesedéssel kapcsolatos munkájáért. A z ilyen munka hasznosan járul hozzá a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti tapasztalatcseréhez. 36. Az Értekezlet a népesedéssel kapcsolatos jövőbeni munka lehetséges témáira vonatkozó vélem énycsere után azt ajánlotta, hogy a Népesedési Részleg amennyire azt a m eglevő eszközök m egengedik a következő tevékenységeknek biztosítson elsőbbséget: (г) a népesedés, a népesedésstatisztika és a népesedési mutatók regionális számítógépes adatbankjának további fejlesztése, valamint a népesedéssel kapcsolatos politikai intézkedések regionális adatbankjának létrehozása;

r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 221 (ii) a módszertani fejlesztésekkel és a számítógépes program okkal kapcsolatos kutatások; (iii) a korstruktúra változásai és ezek gazdasági-társadalmi következm ényei; (iv) a családképződés meghatározó tényezői, a családtervezési minták és a termékenység. 37. A z Értekezlet hangsúlyozta annak fontosságát, h ogy az adatbázist folyamatosan aktualizálják, lehetőség szerint biztosítsák az adatok összehasonlíthatóságát és megbízhatóságát, az adatbázist egészítsék ki más, a tárgyhoz tartozó változókkal, figyelem be véve azok elemzésben való felhasználhatóságát is, a felhasználókat időszakonként tájékoztassák az adatbank tartalmáról. Azzal kapcsolatban, hogy az adatbank tartalmát a népesedéspolitikákra is terjesszék ki, néhány küldöttség szerint m ivel az ilyen vállalkozás bonyolult előbb vizsgálatot kellene végezni arról, m ennyire valósítható meg. 38. Kiemelték, hogy a m ódszertani fejlesztésekkel, többek között a számítógépekkel és a program okkal kapcsolatos demográfiai kutatások jelentős segítséget nyújtanának a régió országainak, biztosítanák az új módszertani fejlem ényekkel kapcsolatos inform ációk elterjesztését és elkerülhetővé tennék az ezen a területen jelentkező átfedéseket. 39. A korstruktúra változásaira vonatkozó program m al kapcsolatban, m elyet bizonyos m értékben az elöregedéssel kapcsolatos program kibővítésének lehet tekinteni, az Értekezlet javasolta, hogy a munkálatoknak ki kell terjedniük olyan kérdésekre, mint a munkaerő és az időskorú népesség elöregedése. További országokat kell arra buzdítani, hogy vegyenek részt a programban. 40. Javasolták, hogy a családképződés meghatározó tényezői, a családtervezés és a termékenység témájával kapcsolatos munka ne csak a gazdasági és a társadalmi tényezőkre terjedjen ki, hanem a pszichológiai és magatartásbeli változókra is. Néhány résztvevő úgy vélte, hogy az összehasonlító vizsgálatok egy újabb sorozatát kell lebonyolítani az EGB égisze alatt, m elyek kiterjednének a term ékenység, a termékenység tervezésével kapcsolatos szabályozások és a családi élet területén mutatkozó, újdonságot jelentő fejlem ényekre. 41. A z Értekezlet egyetértett abban, h ogy az EGB által szervezett regionális népesedési találkozók hasznosak, m ivel az ott folytatott tapasztalat- és inform ációcsere fontos és a részt vevő országok földrajzi összetétele sajátságos. Felmerült, h ogy az EGB ilyen jö v ő beni találkozóit a szakosított nem korm ányközi szervezetekkel és az e területen m űködő jelentősebb nemzeti kutatóintézetekkel együttm űködve lehetne megtartani. (Lásd m ég az 51. szakaszt.) 42. A Titkárság tájékoztatta az Értekezletet arról, hogy az Értekezlet beszámolóját és ajánlásait a Bizottság következő ülésszakán terjesztik elő abból a célból, hogy azt a rendelkezésre álló eszközök figyelem bevételével megvitassák.

222 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E ZL E T A z EGB-ország oh szerepe a népesedéssel kapcsolatos nem zetközi együttm űködésben (a napirend 6. pontja) 43. A z ENSZ Népesedési Alapjának ügyvezető igazgatóhelyettese elmondotta, hogy az Alap megbízatása legfőképpen a fejlőd ő országokra vonatkozik, különösen néhány elsőbbséget élvező országra, melyek többsége Afrikában, a Szaharától délre terül el. Az ENSZ Népesedési Alapjának program ját az Alap K orm ányzó Tanácsa világosan körvonalazta és e program tartalmazza azt a határozatot, m ely szerint az eszközök 50 százalékát családtervezéssel kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani, az összes rendelkezésre álló eszköz kétharmadát pedig az elsőbbséget élvező vagy a legkevésbé fejlett országokba kell irányítani. Ezért az a támogatás, amelyet az Alap az európai régiónak nyú jt m ind a nemzeti program ok m egvalósításához, mind pedig az interregionális tevékenységekhez korlátozott és viszonylag csekély. 44. Ennek ellenére az európai országok számára közös gondot jelentő kérdések m egoldásához hozzá lehet kezdeni és ebből a szempontból célszerű kutatási tevékenységeket el lehet végezni. A küldöttek által leggyakrabban említett kérdések közül néhány a népesedési változók közös adatbankjára, az öregedés kérdéseire, az országon belüli és a nemzetközi vándorlásra vonatkozott. Sok küldöttség emelte ki a nők szerepét a társadalomban, különösen azt a szerepet, m elyet a nők mint dolgozók, feleségek és anyák töltenek be. 45. Több küldöttség elismerését fejezte ki az ENSZ Népesedési Alapjának azért a segítségéért, m elyet országuk kapott saját népesedési problémáihoz. Mások utaltak arra a támogatásra, m elyet országuk a fejlődő országoknak nyújtott azok népesedési kérdéseihez. A fejlődő országok részére szemináriumokat tartottak a családtervezés, az anyák és a gyerm ekek egészségügyi ellátása, a népességfejlődés témakörében. M egemlítették, hogy az EGB régiója is sokat tanulhatna más régiók tapasztalataiból, például Japántól az elöregedés témájában. 46. Egy küldöttség kifejtette, hogy bár el kell ismerni a népesedési tevékenységek szükségességét az EGB régiójában, vélem énye szerint az ENSZ Népesedési A lapjának segítségét elsősorban a fe j lődő országok felé kell irányítani. Az európai régiókban folyó a vita során említett tevékenységeket legfőképpen az illető országoknak maguknak kell finanszírozniuk. 47. Több küldöttség úgy vélte, hogy az ENSZ Népesedési A lapjának elsősorban a K orm ányzó Tanács által meghatározott alapvető tevékenységekre kell erejét összpontosítania, amit m egfelelőképpen tükröz az ENSZ Népesedési Alapjának program ja. A z európai régiónak nyújtott segítség azonban marginális jellegű és nem veszélyeztetné a K orm ányzó Tanács által m egjelölt célok megvalósítását. 48. Több küldöttség felszólította az EGB-országokat, járuljanak hozzá fokozottabban a fejlődő országok érdekében folytatott népesedéssel kapcsolatos tevékenységekhez.

R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E Z L E T 223 49. Az ENSZ Népesedési A lapjának ügyvezető igazgatója a vitához fűzött m egjegyzéseiben ismét m egerősítette: az Alap küldetése, hogy segítséget nyújtson az arra leginkább rászoruló fejlődő országoknak. Az Európának nyújtott marginális jellegű segítség azonban valóban nem változtatta m eg a K orm ányzó Tanács által kijelölt elsőbbségi sorrendet. Ez a segítség a m egfelelő színvonalon és a rendelkezésre álló eszközök átgondolt figyelem bevételével a továbbiakban is folytatódni fog. 50. Megemlítette, hogy 1987-ben a világ népessége eléri az 5 milliárdot. Erről az esem ényről az ENSZ Népesedési A lapja különböző formákban emlékezik meg, többek között a tömegtájékoztatási eszközök útján és kiállítások megrendezésével. Ezenkívül az Alap Népesedési órát ajándékoz, az állam- és korm ányfőknek. Az óra a világnépesség növekedését, valamint a m egajándékozottak országa népességnövekedését fog ja mutatni. Egyéb (a napirend 7. pontja) 51. Javasolták, hogy a jelenlegihez hasonló találkozókat három vagy négyévenként hívjanak össze és a korm ányok vegyenek fel küldöttségeikbe politikai döntéshozókat és kutatókat. Javasolták továbbá, hogy a közbenső években szervezzenek találkozókat a k i emelt érdemi kérdésekkel foglalkozó szakemberek számára. 52. A z értekezlet során az EGB Titkársága bemutatta számítógépes dem ográfiai adatbankját. 53. Záró előadásában Rafael M. Salas úr, az ENSZ Népesedési Alap főigazgatója kiemelte, h ogy a társadalmi és gazdasági fejlesztés hatékony tervezése a népesség nagyságának, növekedésének és megoszlásának megbízható ismeretén alapul. M egjegyezve, hogy 1987-ben a világ népessége túllépi az 5 milliárd fős határt, hangsúlyozta, sem m ilyen fejlesztési politika sem tartható fenn hosszú távon, amennyiben az igények, amelyeket többek között a népesség nagysága és szerkezete határoz meg, krónikusan meghaladják az erőforrásokat, és megbontják az ökológiai rendszer egyensúlyát. Európa szerepéről szólva ebben a vonatkozásban megállapította, hogy Európa hagyom ányosan élenjáró volt a népesedés vizsgálatában. Az övezet jól kialakított intézm ényeivel és könnyen elérhető adatbázisaival érdemben járult hozzá a népesedési tudom ányos munkához és képzéshez. Európa demográfiai helyzete ezen túlmenően m odellként szolgálhat a fejlődő országok számára a m egfelelő népesedési politika, program ok és stratégiák kialakításához. A főigazgató üdvözölte az értekezlet elhatározását, hogy fokozzák az európai és nemzetközi együttm űködést a népesedés területén, sürgetve a kormányokat, hogy biztosítsák az ahhoz szükséges forrásokat. Mindez megerősítette a népesedési kérdések többoldalú megközelítésének változatlan fontosságát. Végezetül Salas úr köszönetét fejezte ki a m agyar kormánynak és intézményeknek, h ogy vállalták az értekezlet házigazdájának szerepét, valamint a kiváló feltételekért, am elyeket ahhoz biztosítottak.

224 R E G IO N Á L IS n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t A jeg yzők ön yv elfogadása (a napirend 8. pontja) 54. A z Értekezlet 1987. február 27-én jegyzők önyvet fogadott el. Tárgyszavak: Regionális dem ográfia Népesedés ПРОТОКОЛ ЕВРОПЕЙСКОГО РЕГИОНАЛЬНОГО СОВЕЩАНИЯ ПО НАРОДОНАСЕЛЕНИЮ И РАЗВИТИЮ PROCEEDINGS OF THE EUROPEAN REGIONAL MEETING ON POPULATION AND DEVELOPMENT