A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK JELENTÉSE A NÉPESEDÉSI HELYZETRŐL ÉS A NÉPESEDÉSPOLITIKÁRÓL8

Átírás

1 203 A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK JELENTÉSE A NÉPESEDÉSI HELYZETRŐL ÉS A NÉPESEDÉSPOLITIKÁRÓL8 Hazánk népesedéspolitikáját a m exikóvárosi N emzetközi Népesedési Konferencián elfogadott ajánlásoknak m egfelelően az ott rögzített alapelvek szellemében, az ország népesedési helyzetének sajátos vonásait figyelem be véve alakítottuk ki, és határoztuk meg hosszú távra szóló céljait. A z 1980-as évek elején több tekintetben is kedvezőtlen, minőségileg új népesedési helyzet állt elő. Ezt a születések és a házasságkötések korábban nem tapasztalt alacsony, a halálozásoknak és a válásoknak pedig magas száma jellemezte. M egszűnt a népesség természetes szaporodása, m egindult a népességszám csökkenése. A z új népesedési helyzet a népesedéspolitika újragondolását, tartalmának és eszközrendszerének bővítését is igényelte. Az új, hosszú távra szóló népesedéspolitikai koncepciót 1984 októberében hagyta jóvá a Minisztertanács. A népesedéspolitikai koncepció új vonásai Az új népesedéspolitika sok vonatkozásban túlmutat a korábbi m agyar népesedéspolitikai elképzeléseken, konkrét intézkedései pedig a hasonló külföldi jogszabályokon. A koncepció nem korlátozódik csupán a term ékenységi fo lyam at befolyásolására. Első ízben történik meg, hogy a termékenységi helyzet javítása m ellett a halandóság csökkentése, a családok stabilitása, a népességösszetétel javítása is a népesedéspolitika céljai között szerepel. Fontos új vonás, hogy nemcsak hosszú távú több évtizedre szóló intézkedések kidolgozására került sor, hanem a tervezés általános gyakorlatát követve rövid, közép és hosszú távú intézkedési terv készült. Az új népesedéspolitikai koncepció a demográfiai helyzet javításával kapcsolatos tennivalókat beépíti a társadalmi-gazdasági tervezés általános menetébe, és összhangba hozza a kialakult és a kidolgozás alatt álló, kapcsolódó korm ány koncepciókkal, így első 8 összeállította a K özponti Statisztikai Hivatal.

2 204 R E G IO N Á L IS N ÉPE SED ÉSI É R T E K E Z L E T sorban a szociálpolitikai koncepció előzetes elgondolásaival. Ez a koncepció biztosítja a kapcsolódást egyéb fontos korm ányzati programokkal is, ilyenek például az egészségügy távlati fejlesztési koncepciója és annak szakmai részprogram jai, valamint a foglalkoztatási, ifjúsági, nőpolitikái elképzelések. A népesedési helyzet javulása csak a tervezett intézkedések folyam atos és egymásra épülő, integrált m egvalósítása esetén várható. A hosszú távú népesedéspolitikai koncepció most először szögezi le ennek fontosságát, és hangsúlyozza, hogy nem egyszeri, hanem folyam atos intézkedésekkel kell a társadalomnak biztosítani a dem ográfiai folyam atok kedvező alakulását. Fontos felismerés az is, hogy bár az anyagi (közvetlen vagy közvetett) segítség látszik a legfontosabbnak akár a családok g y e r mekvállalásának növekedéséről, akár a halandóságot csökkentő egészségügyi intézkedésekről van szó, m égis sok tekintetben a tudatformálás is igen jelentős feladat. Ezért a népesedéspolitikai intézkedések magukban foglalják az e téren változtatást igénylő tennivalókat is. A hosszú távú népesedéspolitikai koncepció fő céljai A népesedéspolitika hosszú távú céljait összefoglaló minisztertanácsi határozat alapelvként szögezi le, hogy hazánk népesedési

3 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 205 h elyzete nagy fontosságú nem zeti, társadalmi ügy, amelyben az összkormányzati felelősségnek és a társadalmi összefogásnak egyaránt érvényesülnie kell. A koncepció fő m ondanivalója az, hogy a népesedési helyzet javítása érdekében olyan összehangolt állami és társadalmi cselekvésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a népességcsökkenés folyam ata mérséklődjék, hosszabb távon m egálljon, m ajd a népesség újbóli gyarapodása mellett javuljon a népesség korösszetétele. Ennek érdekében továbbra is tiszteletben tartva az állampolgárok önálló családtervezési jogát növekednie kell a születések számának, a halálozási arány tartós mérséklődésével egyidőben. A hosszú távú népesedéspolitikai koncepció három, egymással összefüggő területen fogalm azza m eg fő célkitűzéseit. Ezek: a) a term ékenységgel, a gyerm ekvállalási hajlandósággal kapcsolatos m egállapítások; b) a népesség egészségi, biológiai állapotának javításával összefüggő célok; c) a társadalom legfontosabb alapegysége, a család sokoldalú népesedéspolitikai szerepét hangsúlyozó célkitűzések. A koncepció szerint a term éken ység népességcsökkenést ellensúlyozó növekedése érdekében széles körben erősíteni kell a családok gyermekvállalási hajlandóságát, s arra kell törekednünk, hogy átlagosan 100 családban legalább 230 gyerm ek szülessék. A népességcsökkenés megállításának és a korösszetétel kedvező irányú m ó dosulásának az a feltétele, hogy emelkedjen minden szülőképes női korosztály termékenysége, és a jelenleginél magasabb szinten állandósuljon. Ehhez arra van szükség, hogy a házas nők közül az egygyermekesek körében a jelenleginél többen hozzanak második gyerm e ket a világra, a kétgyerm ekesek egy hányada pedig vállalja a harmadik gyerm ek világrahozatalát is. Népesedés- és társadalompolitikai érdekeink azt kívánják, hogy a társadalom valam ennyi rétegében növekedjék a felelős gyerm ekvállalás, és tovább közeledjenek az egyes rétegekre jellem ző családnagyságminták az egészséges népességreprodukciót biztosítóhoz. A hosszú távú népesedéspolitikának a term ékenység b efolyásolásával egyenrangú célja, h og y elősegítse a népesség egészségi-biológiai állapotának javulását, és segítse megállítani a halandósági viszonyok romlását, e téren javulást érjen el. A gyermekvállalásra való jobb felkészítéssel, a terhesgondozás és a szülészeti ellátás sokoldalú fejlesztésével arra kell törekednünk, hogy az ezredfordulóig legalább a mai európai középszintet je lentő ezrelékre csökkenjen a csecsemőhalandóság. El kell érnünk, hogy m érséklődjék a koraszülések és a sérülten született csecsemők száma is. A középkorúak a éves korosztályok nemzetközileg is kedvezőtlen halálozási arányának csökkentésében az egészségügyi ellátás m ellett fontos tényező, hogy javuljon a lakosság egészségügyi kultúrája, s lehetőség szerint szoruljanak vissza az egészség

4 206 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t károsító szokások. Szükségesek külön társadalmi program ok az alkoholizmus és a dohányzás mérséklése, az egészséges táplálkozási szokások elősegítése, a testkultúra elterjesztése, valamint a környezeti ártalmak csökkentése érdekében. Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a tudati, társadalmi és gazdasági eszközök csak együttesen lehetnek képesek eredm ényesen befolyásolni az egészségkárosító szokásokat. A z életmód, az életviteli szokások alakításában a legnagyobb szerepe az egyéni elhatározásnak van. Ezért az intézményi feltételekkel egyenrangú a m egfelelő egyéni m otiváció és a tudatosság megteremtése. A társadalom alapegysége, az egyéni élet természetes kerete a család, am ely azonban csak harmonikus m űködése esetén biztosíthatja a népesség újraterm elődését, a gyerm ekek gondozását, nevelését, az emberek érzelmi szükségleteinek kielégítését s végül a rászoruló családtagok gondozását. Ezért erősíteni kell a család szerepét és értékét a társadalomban, az egyén életében, s el kell érni, hogy más fontos társadalmi szerepek (például szakmai, közéleti) könnyebben összeegyeztethetők legyenek a szülői szerepvállalással. Annak érdekében, hogy a családok sokrétű, társadalmilag fontos funkcióikat betölthessék, m ég inkább családközpontú szemlélet és magatartás alakuljon ki, erősítenünk kell a kiegyensúlyozott családi élet iránti igényt és felelősséget, fokoznunk kell a többgyermekes családok társadalmi elismerését és szociális támogatását. A családi életre való felkészítés a család és az iskola együttes feladata. A harmonikus családi légkör megteremtése elsősorban a szülők feladata. A családdal kapcsolatos pozitív társadalmi értékeket a gyerm ekek mindenekelőtt szüleik példáján sajátíthatják el, amihez az intézm ényi rendszer csak a keretet nyújthatja. A családok sokoldalú és összehangolt támogatása érdekében bővíteni kell a társadalmi, családgondozói, illetőleg családsegítő hálózatot, m eg kell teremteni az átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe kerülő családok hatékony, szervezett támogatási, segítési form áit és intézményeit. Ezt hivatott szolgálni az egységes családgondozói szolgálat. A jelenleg széttagolt családgondozói feladatok összehangolása, egységes elvek szerinti irányítása csak hosszabb folyam at eredményeként hajtható végre. E folyam at első lépéseként jöttek létre az egységes családgondozás bázisául szolgáló családgondozói központok. E központok alapvető feladata a különböző családgondozást végző intézm ények és hálózatok m unkájának összefogása, illetve koordinálása. A házasság és a családi élet stabilitását a jo g és az igazságszolgáltatás eszközeivel is támogatni kell. A családjogi szabályokat k orszerűsítettük annak érdekében, hogy a házasság m egkötésére és felbontására, a házastársak jogaira és kötelességeire, a szülők és gyerm ekek viszonyára vonatkozó szabályok és ezek alkalmazása az önkéntesség elvének fenntartása mellett szilárdítsa m eg a családi kapcsolatokat, a házastársak felelősségérzetét, csökkentse az elkerülhetetlen házasságfelbontásoknak a volt házastársakra kiható hátrányos következm ényeit.

5 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 207 A b ev ezetett népesedéspolitikai intézkedések A z új s a hosszú távú koncepció céljait tükröző intézkedések egy része már az elmúlt két évben megvalósult. A kihirdetett és nagyrészt már életbe léptetett jogszabályváltozások a hosszú, illetve a középtávú népesedéspolitikai program első lépcsőit jelentik. Figyelem re méltó, hogy az intézkedések bevezetésére kedvezőtlen gazdasági helyzetben került sor, tehát a nehézségek ellenére is történt előrehaladás. A bevezetett népesedéspolitikai intézkedések az alábbiakban foglalhatók össze. A gyermekvállalási kedv ösztönzése céljából a foglalkozási form ák szélesítésére intézkedések születtek: ezek a részmunkaidős, az osztott és a rugalmas munkaidejű foglalkoztatás fokozása és egyéb, a munkáltatók érdekeltségét növelni kívánó különféle ösztönzési form ák bevezetését jelentik. A részfoglalkoztatottak és a bedolgozók aránya azonban nem éri el az összes női foglalkoztatottak 4 százalékát. A gyermekgondozási segély havi összege a gyermekszámtol függően forintra emelkedett. A gyerm ek m ásfél éves koráig az anya a keresetével aranyos (a táppénz összegével azonos, tehát általában a kereset 75 százalékát jelentő) gyermekgondozási díjban részesül (ennek minimális összege havi 2490, a maximális pedig 4980 forint). A felsőfokú tanintézetek nappali tagozatos hallgatói gyermekük hároméves koráig gyerm ekgondozási segélyben részesülnek. A z egyszeri anyasági segély, illetve a szülési szabadság időtartama egy hónappal emelkedett, ezt az egy hónapot kizárólag a gyerm ek születése előtt lehet igénybe venni; így a fizetett szülési szabadság ideje most 6 hónap. A beteg gyerm ek szülői gondozását szolgáló gyerm ekápolási táppénz ezentúl a gyerm ek 10 éves koráig vehető igénybe. Az e cím en felhasználható napok számát keretjelleggel 250 napban határozták m eg oly módon, hogy az igénybevétel évenkénti korlátozása megszűnik, és így az adott évben fel nem használt napok a következő évben felhasználhatók. Emelkedett a három - és többgyerm ekes családok családi pótléka, így ezekben a családokban a gyerm ekenkénti családi pótlék összege egységesen 840 forint. Em elkedett a súlyosan beteg, illetve fogyatékos beteg gyerm eket gondozó, nevelő családok számára juttatott külön szociális ellátás és kedvezm ények összege. N övekedett a lakáshoz kapcsolódó szociálpolitikai kedvezm ény a három - és többgyerm ekes családoknál. A lakásépítéshez és -vásárláshoz nyújtott kedvezm ényes állami kölcsön felső határa a gyerm ekek számától függően differenciált mértékben szintén emelkedett. A halandóságban legnagyobb jelentőséggel bíró betegségek visszaszorítására az egészségügy szakmai-gazdasági program ot készített. A szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítása érdekében növeli a diagnosztikus, valamint a szív- és érsebészeti kapacitást,

6 208 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E ZL E T kiterjesztve a hipertónia irányában végzett szűrővizsgálatokra. A daganatos betegségek visszaszorítása érdekében kiterjeszti a nőgyógyászati rákszűréseket, a daganatos betegek gyógyítására korszerű sugárforrásokat telepít központi intézményekben és területi regionális központokban. A baleseti halálozás csökkentése érdekében továbbfejleszti a traumatológiai osztályokat. A szenvedélybetegségek és az öngyilkosságok visszaszorítására mentálhigiénés programot dolgozott ki. A program ok megvalósításának elősegítésére külön anyagi fedezetet biztosít. A halandóság csökkentését célozza a kidolgozás alatt álló egészségmegőrző kormányprogram, amely a lakosság egészségügyi állapotát károsan befolyásoló életm ódbeli szokások visszaszorítására irányul, és az ezt szolgáló tudati, nevelési, propagandatevékenység céljait, valam int feltételeire irányuló központi társadalmi program ot foglalja magába. A népesedési h elyzet alakulása A születések számában az 1970-es évek második felében m egindult jelentős csökkenés a korábban előrejelzettnél hamarabb, 1984-ben érte el m élypontját, amely a fős élveszületéssel együtt minden eddiginél kevesebb gyerm ek megszületését jelentette. A népességszám hosszú távú stabilitásának fenntartásához az egyes korosztályok létszámingadozásának elkerülése mellett évente fő körüli élveszületés szükséges, a jelenlegi halandósági viszonyok tartósabb érvényesülése esetén ben feltűntek a m élypontról történő kilábalás jelei, 1984-hez képest rel több gyerm ek született. A születésszám emelkedése feltehetően a bevezetett újabb népesedéspolitikai intézkedések hatásának az eredménye, m ivel teljes egészében a termékenység emelkedéséből, tehát a szülési kedv élénküléséből adódott. A születésszám 1986-ban lényegében stabilizálódott, a teljes term ékenységi arányszám, ami 1984-ben 1,73 volt, ban 1,80-ra nőtt. (Lásd a 3. táblát.) Az évi családtervezési vizsgálat eredményei szerint a száz fiatal házaspár által kívánt gyerm ekek száma az elmúlt három évben 207-ről 197-re csökkent. Ennek oka főként az, hogy a három gyerm eket tervező családok egy része m ár csak kettő, a két gyermeket tervezők egy kisebb hányada csak egy gyerm eket kívánt három évvel a házasságkötés után. A 30 éven felüli házas nők kívánt és m egvalósított családnagysága viszont emelkedett, és jelenleg magasabb, mint tíz évvel korábban a hasonló korúaké volt. Ezt egyértelműen az elmúlt m ásfél évtized szülési kedvet ösztönző intézkedéseinek tulajdoníthatjuk. M indem ellett a kívánt gyerm e kek száma és a m egvalósított családnagyság továbbra is messze elmarad az egyszerű reprodukció biztosításához száz családban szükséges 230-as gyermekszámtól. Tehát nem történt áttörő változás a termékenységi magatartásban.

7 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t A fiatal házasok több mint egynegyede (28% ) nyilatkozott úgy, hogy a gyerm ekvállalás feltételeinek további javulása esetén a je lenlegi terveinél nagyobb család megvalósítására is vállakozna. Ezek között az átlagosnál magasabb a szellemi foglalkozású, a városokban lakó és a magasabb iskolai végzettségű nők aránya. Az ehhez szükségesnek ítélt feltételek között a m egfelelő lakás, a gyermeknevelés időbeli kötöttségeinek enyhítése mellett nem jelentéktelen szerepet játszik a gyerm ekgondozási díj (továbbiakban gyed) kiterjesztésének igénye a gyerm ekek három éves koráig. A tíz éve házasságban élő és így befejezett családnagysághoz közel álló nők egyötöde (21%) jelezte, hogy bizonyos körülm ények megvalósulása esetén vállalna m ég gyermeket. Ez esetben már jelentős az egészségügyi, biológiai korlátok szerepe, a m egfelelőbb lakás kisebb m otivációt jelent, de a gyerm eknevelés anyagi feltételeinek javulása iránti igény változatlanul jelen van. A z elmúlt m ásfél évben tovább folytatódtak a családok stabilitásának csökkenésére utaló tendenciák. A születésszám emelkedése ellen hat a házasságkötések különösen az újraházasodások csökkenő tendenciája, illetve a válások számának lényegében változatlan további emelkedése. A házasságkötések száma tovább csökkent 1985-ben és ban, főleg a házasodási kedv visszaesése és a fiatal, házasságra lépő generációk létszámának csökkenése miatt. A z először házasulok átlagos életkora az elmúlt két évben nem változott, de az 1970-es évek közepéhez viszonyítva emelkedést mutat. Ez az első házasságkötések elhalasztását jelzi. A válások száma 1985-ben és 1986-ban kismértékben emelkedett, és erősen m egközelítette az évi csúcsot. Ezer házasságkötésre 400 válás jutott 1985-ben, ami az eddigi legmagasabb szám.

8 210 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t A halálozások és a válások miatt megszűnt házasságok száma közel rel haladta m eg a házasságkötésekét. Más szóval, egy év alatt ennyivel több házasság bom lott fel, mint am ennyi új keletkezett. A nem zetközi összehasonlításban különösen a kedvezőtlen halandósági viszonyok alakulásában 1984 óta nem történt eredményes változás ben főleg az év eleji influenzajárvány következtében emelkedett a halálozások száma, az évben viszont kismértékű csökkenés észlelhető. A születéskor várható élettartam hazánkban nemzetközi viszonylatban alacsony szinten stagnál

9 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E Z L E T 211 ben a nőknél (73,6 év) mérsékelten romlott, a férfiaknál (65,6 év) kism értékben javult az értéke az előző évhez képest. A csecsemőhalandóság 1985-ben nem változott az előző évhez képest (20,4 ezrelék), 1986-ban kismértékben csökkent, 19 ezrelékre, amely európai viszonylatban m ég magasnak tekinthető. A magas középkorú népesség halandósága az európai országok között jelenleg is az egyik legkedvezőtlenebb, és az elmúlt évben kismértékben tovább romlott. A legtöbb halálokokat figyelem be véve tovább emelkedett a szív- és érrendszeri megbetegedések, a balesetek és az öngyilkosságok okozta halálozások száma. A daganatos betegségek következtében elhunyt nők száma nagyobb lett, a férfiaké csökkent. A születések számát továbbra is m eghaladja a halálozások száma, folytatódik a tartósnak ígérkező népességcsökkenés folyamata. A születésszám 1985, évi mérsékelt emelkedése következtében azonban a csökkenés mértéke enyhén az előző évi ről re mérséklődött ban fővel csökkent a népesség száma, főleg a születésszám ismételten enyhe visszaesése miatt. A népességszám jövőb en i alakulása A z 1986 és 2021 közötti időszakra készülő új népességprognózisok első előzetes eredm ényei azt mutatják, hogy a hosszabb távú népességfejlődés fő tendenciái továbbra is lényegében az 1980-as évek elején feltártaknak m egfelelően alakulnak, rövidebb távon azonban ennek mértékei változnak. Várható, hogy 2001-ben a népességszám a és fő között helyezkedik el. íg y a népességcsökkenés mértéke az 1981 és 2001 közötti 20 évben a korábban prognosztizált m integy fő helyett fő között alakulhat ben amennyiben a termékenység m egfelelő m ódon az egyszerű reprodukció irányába emelkedne, és a halandóság fokozatosan a fejlett országokban uralkodó kedvező tendenciákhoz igazodik az ország népességszáma 10,5 millió főt érhet el. Mindez azt feltételezi, hogy az új, hosszú távú népesedési és egészségnevelési program a terveknek m egfelelően valósul meg, és az ezt segítő intézkedések hatásai is céljainkkal egyezően érvényesülnek. ДОКЛАД ПРАВИТЕЛЬСТВА ВЕНГЕРСКОЙ НАРОДНОЙ РЕСПУБЛИКИ О ДЕМОГРАФИЧЕСКОМ ПОЛОЖЕНИИ И ДЕМОГРАФИЧЕСКОЙ ПОЛИТИКЕ ВЕНГРИИ REPORT OF THE GOVERNMENT OF THE HUNGARIAN PEOPLES REPUBLIC ON THE DEMOGRAPHIC SITUATION AND POPULATION POLICY