KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. NÉPMOZGALOM január december

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPMOZGALOM január december BUDAPEST, 2005

2 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Népesedés-, egészségügyi és szociális statisztikai főosztályán Főosztályvezető: Gárdos Éva A kiadvány megrendelhető: a KSH Marketingosztályán 1024 Budapest II. Keleti Károly u Fax: és a KSH Megyei Igazgatóságokon marketing.ksh@office.ksh.hu A kiadvány megvásárolható: a KSH Statisztikai Szakkönyvesboltjában, 1024 Budapest II. Keleti Károly u. 10 Telefon: KSH az interneten:

3 NÉPMOZGALOM január december 1. Bevezető 2004-ben kedvező irányú változások történtek a fontosabb népmozgalmi folyamatokban. Kismértékben ugyan, de emelkedett a születések száma, és kevesebb lakos hunyt el, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalandóság mértéke először esett 7 ezrelék alá, csökkent a terhességmegszakítások száma. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mellett mérséklődött a népességcsökkenés üteme. Változatlanul csökkent a házasodási kedv, ezzel egyidejűleg nőtt a házasságon kívül született gyermekek száma és aránya. Az előzetes adatok szerint 2004-ben pár kötött házasságot, gyermek született és lakos hunyt el. A bíróságok házasságot bontottak fel, terhességmegszakítás történt és 630 gyermek halt meg egyéves kora előtt. A születések és a halálozások negatív egyenlegeként egy év alatt fővel csökkent a népesség lélekszáma. A népességszám tényleges fogyása azonban ennél kisebb volt a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege miatt. A bevándorlási többlet az előző évhez viszonyítva némileg emelkedett, és főt tett ki, így az ország népességének lélekszáma ténylegesen fővel lett kevesebb. A nemzetközi vándorlás becsült egyenlegét is magába foglaló népességszám január 1-jén 10 millió 96 ezer fő volt. 2. Házasságkötések, válások A házassági mozgalom az alapvetően csökkenő irányzat mellett az elmúlt néhány évben ingadozásokat mutatott. Az ezredfordulós emelkedést jelentős csökkenés, majd ismét kismértékű emelkedés követte 2002-ben. Az elmúlt két évben azonban ismét határozottan csökkenő a trend ben 3,5 százalékkal, mintegy 1600 párral kevesebben kötöttek házasságot, mint egy évvel korábban. A házasságkötési kedv változatlanul enyhe, és a korábbi hazai gyakorlathoz képest rendkívül alacsony szintű. A házasságra lépők korösszetételében folytatódott a már korábban kialakult trend. A tizenévesek házasságkötései gyakorlatilag megszűntek, mivel 1000 ilyen korú hajadon közül mindössze 6 kötött házasságot 2004-ben, szemben a tíz évvel korábbi 32 vagy az évi 51 házasságkötéssel. Jelentős a visszaesés a 20-as éveik elején járó hajadonoknál is. Tíz évvel ezelőtt még ebben az életkorban volt a leggyakoribb a házasságkötés, jelenleg viszont a éves nők körében ritkább a házasságkötés, mint a éves nők között. Mérsékelt emelkedés a házasságra lépők érettebb korosztályaiban figyelhető meg, főleg a éves nőknél és a 30 év feletti férfiaknál. Kérdéses azonban, hogy a fiatalon elmaradt házasságokat mennyiben tudja pótolni az idősebb korosztályok növekvő házasságkötési kedve. Összességében tovább csökkent a házasságban élők aránya az össznépességen belül, a trendeket tekintve folytatódik a házasságkötés későbbi életkorra halasztása, tovább emelkedik a házasulók átlagos életkora. Népmozgalom, január december 3

4 A fennálló házasságok stabilitását mérő válások számában nem történt érdemi változás 2004-ben. Lényegében azonos számú, mintegy házasságot bontottak fel a bíróságok, mint egy évvel korábban. Az elváltak korösszetételében viszont egy lassú eltolódás figyelhető meg. Bár továbbra is a éves házasok között a leggyakoribb a válás, ennek intenzitása az elmúlt néhány évben csökkent, a 30 évnél idősebb házasfelek körében viszont emelkedő irányzatú és egyre gyakoribb a válás. Ez minden bizonnyal összefügg a házasulók átlagos életkorának emelkedésével, de utalás egyben arra is, hogy a hosszabb ideje fennálló házasságok között növekszik a válással végződő párkapcsolatok gyakorisága. Az egyre ritkuló házasságkötések és a gyakori válások negatív irányba befolyásolják házasságok mérlegét. Változatlanul jóval több házasság szűnik meg özvegyülés és válás által, mint amennyi új létrejön házasságkötéssel ben több mint házasság szűnt meg özvegyülés vagy válás miatt, és csak újat kötöttek. Miután e folyamat hosszú idő óta tart, jelentősen módosult a népesség családi állapot szerinti összetétele. A január 1-jei állapotnak megfelelően tovább emelkedett a nőtlen, hajadon és az elvált családi állapotú, csökkent viszont a házas népesség aránya az össznépességen belül óta, 20,3-ról 29,3 százalékra emelkedett a nőtlenek, illetve hajadonok és 7,4-ről 9,7 százalékra nőtt az elvált családi állapotú népesség aránya. Ezzel párhuzamosan a házas népesség részaránya jelentősen, 61,2-ről 49,4 százalékra csökkent. Először fordul elő az a jelenség, hogy a 15 évesnél idősebb népességnek csak kevesebb mint fele házas családi állapotú. 3. Születések, terhességmegszakítások A születések száma az ezredfordulós emelkedést követően a korábbinál lassúbb ütemben, de évről évre csökkent. A év első tíz hónapi adatai alapján feltételezhető volt, hogy a születésszám újabb mélypontra esik. Ez azonban nem következett be, mivel novemberben 7, decemberben pedig közel 10 százalékkal több gyermek jött világra, mint az előző év azonos időszakában. A két hónap alatti több mint 1200-zal több gyermek születése sikerrel ellensúlyozta az év első tíz hónapjának negatív adatait, így összességében 2004-ben mintegy 450 gyermekkel több jött világra, mint egy évvel korábban. A születési mozgalom az anyák társadalmi-demográfiai jellemzői szerint differenciált képet mutat. Változatlanul alacsony a tizenévesek gyermekvállalása, és csökken a 20-as éveik első felében járó nők termékenysége. Ezzel szemben dinamikusan emelkedett a 20-as éveik végén járó és a éves nők gyermekvállalása. A születési többlet jelentős része a év közötti anyáktól származik, akiknek nemcsak a gyermekvállalási kedve emelkedett, hanem létszámuk is jelentős. Az 1970-es évek során született nagyobb létszámú nemzedékek között magas a gyermektelenek aránya, ők most olyan korba léptek, hogy idejét látták első gyermekeik világra hozatalának. Összességében a fiatalabb nemzedékek csökkenő gyermekvállalását ellensúlyozni tudta a szülőképes kor idősebb korosztályainak termékenységemelkedése. A többletszületések főleg a magasabb iskolai végzettségű, az első gyermekeiket vállaló, és a házasságon kívüli párkapcsolatban élő anyáktól származik. Így tovább nőtt a házasságon kívül született gyermekek aránya is, és a hivatalos népmozgalmi adatok történetében az eddigi legmagasabb értékre, 34,0 százalékra emelkedett. 4 Népmozgalom, 2004 január december

5 A évi termékenységi szint mellett 100 nő mindössze 128 gyermeket hozna világra élete folyamán, ami azonos mértékű az előző évivel, és messze elmarad az egyszerű reprodukciós szinttől. Ilyen termékenységi szint mellett a megszületett és felnövekvő gyermekgenerációk létszáma mintegy 38 százalékkal alacsonyabb, mint az őket világra hozó, anyai nemzedékek száma. Kedvező jelenség, hogy a születésszám mérsékelt emelkedésével párhuzamosan csökkent a terhességmegszakítások száma. A évi ra becsült művi vetélés 1,5 százalékkal, mintegy 800 műtéttel kevesebb, mint az előző évi. A kedvező változás különösen akkor feltűnő, ha azt tekintjük, hogy az 1990-es évek közepén még ilyen műtétet hajtottak végre évente. Kisebb megtorpanásokkal ugyan, de a művi vetélések száma határozottan csökkenő trendet mutat az elmúlt tíz évben. A korábbi hazai helyzethez viszonyítva tehát az összkép kedvezőbb, de nemzetközi összehasonlításban ez még mindig magasnak számít ban 100 élveszületésre 56 művi vetélés jutott, ami a születésszám kismértékű emelkedése miatt valamivel alacsonyabb mint az előző évi érték 4. Halálozások Kedvező jelenség, hogy az elmúlt néhány év ingadozása után 2004-ben ismét csökkent a halálozások száma. Az évi mintegy fős halálozás hosszú évtizedek óta rekordmagasságúnak számított, ezzel szemben a évi fős halálozás több mint két évtized óta az egyik legalacsonyabb érték. Ez 3300 fős, 2,4 százalékos csökkenést jelent az előző évihez képest. A havonkénti megoszlásból kiderül, hogy január, február és november hónapokban emelkedett, kilenc hónapban viszont csökkent a halálozások száma az előző évhez viszonyítva. A csökkenéshez az is hozzájárult, hogy 2004 lényegében járványmentes év volt. Ez különösen a márciusi adatokból válik nyilvánvalóvá, amikor egy hónap alatt 2700 fővel hunytak el kevesebben, mint egy évvel korábban, a járvány sújtotta év márciusában. A halálozási arányszámok kor és nem szerinti dinamikájából kiderül, hogy néhány korcsoport kivételével valamennyi életkorban és mindkét nemnél javult a mortalitás. A férfiaknál főként a éves és az 55 év feletti korosztályok halandósága csökkent, míg a nőknél főleg az idősebb korcsoportoknál mutatkozik a javulás. Az előzetes adatok abszolút számai azt sugallják, hogy a férfiaknál jelentősebb mértékben javult a mortalitás, mint a nőknél, így tovább mérséklődtek a nemenkénti különbségek. Ez azzal indokolható, hogy 2004-ben a férfiak közül kevesebben hunytak el, mint 2001-ben, a halandóság szempontjából eddigi legkedvezőbb évben, míg a nőknél növekedés tapasztalható. A balesetek kivételével valamennyi jelentősebb halálokban kevesebben hunytak el 2004-ben, mint egy évvel korábban. A legjelentősebb csökkenés az érelmeszesedés és az agyérbetegségek okozta halálozások számában figyelhető meg, de figyelemre méltó az öngyilkosságok számának mérséklődése is. Népmozgalom, január december 5

6 Jelentősen javult a csecsemőhalálozás. A hosszabb ideje tartó csökkenő irányzat 2003-ban megtorpant, de az elmúlt évben ismét folytatódott. A csökkenés mértéke jelentős, mintegy 9 százalékos volt, és ez egyben azt jelentette, hogy a csecsemőhalandóság szintje első alkalommal esett 7 ezrelék alá ben ezer újszülött leánygyermek közül 6, a fiúgyermekek közül 7 hunyt el 1 éves kora előtt. 4. Belföldi és nemzetközi vándorlások A halálozások száma az ország valamennyi fontosabb területi egységénél meghaladja a születésekét. Az ennek eredőjeként kialakuló természetes fogyás mértékét azonban a belföldi és nemzetközi vándorlás jelentősen módosíthatja megyénként és régiónként. Egyes régiókban az elvándorlás növeli a természetes fogyás mértékét, másoknál viszont az odavándorlás mérsékli ennek ütemét. Az 1990-es évek közepének hullámvölgye után az elmúlt néhány évben lassan, de folyamatosan emelkedett a belföldi vándorlások száma ben a belföldi vándorlások intenzitása csökkent, és 3,6 százalékkal maradt el az előző évtől. Ezen belül az állandó vándorlások száma mintegy 10 százalékkal visszaesett, az ideiglenes vándorlásoké viszont mintegy 4 százalékkal nőtt. Az országon belüli vándorlás egyik meghatározó tényezője a Budapestről történő elvándorlás, főleg az agglomeráció településeibe: nagyrészt ezzel magyarázható Pest megye jelentős vándorlási többlete ban még Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt pozitív a belföldi vándorlás egyenlege. Ezen belül Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyék a fő vándorlási célterületek. A kibocsátó régiók közül továbbra is Észak- Magyarországon és Észak-Alföldön mérhető a legszámottevőbb vándorlási hiány. A legnagyobb belföldi vándorlási veszteség, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyéket sújtja. Budapest helyzete annyiban sajátos, hogy a természetes fogyás mellett jelentős mértékű az elvándorlás is, bár ennek üteme az elmúlt évek során számottevően mérséklődött. A nemzetközi vándorlás némileg módosítja és árnyalja a fentebb kialakult képet. A nemzetközi vándorlás iránya nem annyira koncentrált mint a belföldi vándorlásé, azaz jobban szóródik az ország egyes területei között. Borsod-Abaúj-Zemplén megyét kivéve minden főbb területi egységnél pozitív a nemzetközi vándorlás egyenlege. E téren a főváros mellett figyelmet érdemel Pest megye növekvő szerepe, de a dél-alföldi régió, valamint Fejér és Heves megyék is a vonzó területek közé tartoznak. A nemzetközi vándorlás egyes területeken enyhíteni tudja a természetes fogyásból és az elvándorlásból adódó veszteségeket, de megszüntetni azokat nem tudja. Az elmúlt évben csak három olyan területi egysége volt az országnak, ahol a lakosság lélekszáma ténylegesen gyarapodott; ezek Pest, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyék voltak. A Magyarországon érvényes engedéllyel rendelkező, huzamosan tartózkodó külföldiek száma január 1-jén fő volt. Ez mintegy 8,3 százalékkal, közel fővel több az egy évvel korábbinál. Döntő hányaduk Európából ezen belül Romániából, Ukrajnából, Jugoszlávia utódállamiból és az EU-tagországok közül Németországból érkezett. A bevándorlók korösszetételét tekintve a évesek aránya a domináló mindkét nem esetében, a férfiaknál 57%, a nőknél 53% volt a részarányuk. 6 Népmozgalom, 2004 január december

7 5. Természetes és tényleges szaporodás/fogyás A születésszám kismértékű emelkedése és a halálozások csökkenése mérsékelte a népesség természetes fogyását ben a halálozások száma fővel haladta meg a születésekét, a két fő népmozgalmi esemény eredőjeként ennyivel apadt az ország lakossága. Ez mintegy 3800 fővel, 9 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző évi. A népesség lélekszámának tényleges fogyását mérsékelte a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege ben mintegy fővel többen jöttek az országba, mint ahányan elhagyták az ország területét, így a népességszám ténylegesen fővel tett kevesebb. A népességszám természetes és tényleges fogyása tehát mérsékeltebb volt a korábbi évinél, de még így is jelentős mértékű. A népességszám fenntartásához a születések reprodukciós hiányából és a halálozások többletéből adódó demográfiai olló további szűkítésére és a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének tartós fenntartására lenne szükség. Népmozgalom, január december 7

8 TÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A népesség nemek szerint, január Népesség a település jellege szerint, január A 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint, január A népesség korcsoport szerint, január Házasságkötés és -megszűnés A házasodók korcsoport szerint Elváltak korcsoport szerint Élveszületések Élveszületések az anya korcsoportja szerint Termékenységi mutatók Magzati veszteségek Halálozások korcsoport szerint Halálozások nemek és gyakoribb halálokok szerint Népmozgalmi arányszámok Belföldi vándorlás A belföldi állandó vándorlás iránya, A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok nemek szerint, január A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma településtípus szerint, január A népmozgalom főbb adatai területenként, Népmozgalom, 2004 január december

9 1. A NÉPESSÉG NEMEK SZERINT, JANUÁR 1. Év Népesség, ezer fő férfi Ebből nő Ezer férfira jutó nő Népsűrűség 1 km 2 -re 1941 a/ , , , , , , , , , / ,5 a/ Január NÉPESSÉG A TELEPÜLÉS JELLEGE SZERINT, JANUÁR 1. (ezer fő) Településjelleg / Budapest Többi város Község Összesen A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINT, JANUÁR 1. Ebből (%) Családi állapot / férfi Nő Nőtlen, hajadon 17,7 20,3 27,1 28,2 28,8 29,3 35,3 24,1 Házas 67,4 61,2 52,4 50,9 50,1 49,4 52,6 46,7 Özvegy 10,2 11,2 11,6 11,6 11,6 11,5 3,8 18,4 Elvált 4,7 7,4 8,8 9,3 9,5 9,7 8,4 10,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 +/ Előzetes, részben becsült adatok. Népmozgalom, január december 9

10 Korcsoport (év) 4. A NÉPESSÉG KORCSOPORT SZERINT, JANUÁR 1. (ezer fő) Ebből / férfi nő Összesen A NÉPESSÉG NEM ÉS KORCSOPORT SZERINT, JANUÁR 1. +/ éves Férfitöbblet Férfi 90 X Nő Nőtöbblet ezer fő ezer fő +/ Előzetes, részben becsült adatok. 10 Népmozgalom, 2004 január december

11 5. HÁZASSÁGKÖTÉS ÉS -MEGSZŰNÉS Megnevezés / Házasságkötés Ebből: újraházasodás Megszűnt házasság halál következtében válás következtében Ezer fennálló házasságra jutó válás 9,9 9,9 11,0 11,6 11,7 Ezer házasságkötésre jutó válás 346,0 374,8 559,6 551,7 570,8 6. A HÁZASODÓK KORCSOPORT SZERINT Korcsoport (év) Ezer megfelelő korú nem házas férfira nőre jutó házasságkötés / / 19 18,0 9,4 2,0 1,4 1,2 95,0 50,9 9,3 6,9 5, ,1 121,7 24,9 19,6 15,7 241,7 184,9 48,6 42,7 36, ,4 123,5 61,3 60,5 56,4 151,7 107,7 74,0 77,4 75, ,9 59,3 52,0 57,1 57,6 80,3 52,6 45,8 49,8 52, ,8 36,1 31,9 32,2 35,5 44,6 31,1 25,1 24,1 25, ,0 26,9 19,9 18,6 18,8 27,9 19,5 13,6 13,9 13, ,1 22,7 15,0 14,8 13,6 20,0 14,3 9,6 9,7 9, ,2 18,2 13,1 12,3 12,7 10,9 8,1 6,3 6,7 6, ,7 15,7 11,0 11,4 11,9 7,0 4,2 3,2 3,5 3, ,9 6,9 4,5 4,6 4,6 1,4 0,9 0,5 0,4 0,5 Összesen 68,7 47,4 24,4 24,6 23,4 51,1 35,9 18,9 19,2 18,2 7. ELVÁLTAK KORCSOPORT SZERINT Korcsoport (év) Ezer megfelelő korú házas férfira nőre jutó válás / / 19 11,1 8,9 7,9 7,2 16,3 19,2 13,2 17,0 11,1 15, ,8 21,0 29,7 25,4 21,3 21,5 23,4 30,8 29,7 25, ,0 22,2 28,9 28,5 27,1 18,9 19,8 26,3 27,7 26, ,1 18,3 24,0 25,7 25,7 14,5 16,5 21,1 23,2 23, ,8 16,3 19,0 21,7 23,6 11,3 13,8 16,3 19,2 20, ,2 12,3 15,1 18,2 17,9 8,2 10,3 12,6 14,1 14, ,6 8,9 11,7 12,8 12,4 5,8 6,4 9,0 9,8 9, ,0 5,2 7,1 7,8 8,9 3,8 3,3 4,9 5,5 6, ,4 2,7 4,0 4,6 4,8 2,6 1,7 2,5 2,9 3,1 60 1,7 1,1 1,1 1,2 1,3 1,3 0,9 0,8 0,8 0,8 Összesen 9,9 9,9 11,1 11,7 11,9 9,9 9,9 11,0 11,6 11,7 +/ Előzetes, részben becsült adatok. Népmozgalom, január december 11

12 8. ÉLVESZÜLETÉSEK Év Élveszületés fiú Ebből leány Az élveszületésekből a 2500 grammon aluliak aránya, % házasságon kívüliek ,4 7, ,3 13, ,5 30, ,7 32, / ,3 34,0 9. ÉLVESZÜLETÉSEK AZ ANYA KORCSOPORTJA SZERINT Korcsoport (év) Ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés / ,0 39,5 21,8 20,6 20, ,6 147,0 65,0 56,4 51, ,0 115,2 92,7 88,8 88, ,9 46,8 58,1 62,0 66, ,7 16,4 21,1 23,3 25, ,9 3,0 3,7 4,0 4, ,1 0,1 0,1 0,1 0, ,6 49,4 38,1 37,8 38,4 10. TERMÉKENYSÉGI MUTATÓK Megnevezés / Élveszületés ezer éves nőre 57,6 49,4 38,1 37,8 38,4 Teljes termékenységi arányszám 1,92 1,84 1,31 1,28 1,28 Bruttó reprodukciós együttható 0,937 0,900 0,636 0,617 0,626 +/ Előzetes, részben becsült adatok. 12 Népmozgalom, 2004 január december

13 11. MAGZATI VESZTESÉGEK Megnevezés / Magzati veszteségek száma, ezer 102,0 108,7 72,7 70,6 69,8 Ebből: magzati halálozás 21,1 18,3 16,3 16,8 16,8 terhességmegszakítás 80,9 90,4 56,4 53,8 53,0 Terhességmegszakítás korcsoport szerint, % 19 éves 10,1 13,3 11,6 11,8 11, éves 42,6 37,2 48,7 47,1 47, éves 37,8 40,2 33,0 34,9 35,3 40 éves 9,5 9,4 6,7 6,2 5,9 Száz éves nőre jutó magzati veszteség 4,0 4,3 2,9 2,8 2,8 Ebből: terhességmegszakítás 3,1 3,6 2,2 2,1 2,1 Száz élveszületésre jutó magzati veszteség 68,6 86,5 74,9 74,6 73,4 Ebből: terhességmegszakítás 54,4 71,9 58,1 56,8 55,7 12. HALÁLOZÁSOK KORCSOPORT SZERINT Korcsoport (év) Ezer megfelelő korú férfira nőre jutó halálozás / / 0 25,9 16,4 8,7 8,0 7,3 20,3 13,1 7,5 6,6 5, ,5 0,4 0,3 0,2 0,2 0,3 0,4 0,2 0,2 0, ,5 1,5 0,8 0,8 0,9 0,6 0,5 0,3 0,3 0, ,2 3,2 1,7 1,6 1,5 1,0 1,3 0,6 0,7 0, ,9 4,9 3,1 2,8 2,8 1,7 1,9 1,3 1,1 1, ,2 7,1 6,9 6,1 5,8 2,8 3,0 2,6 2,6 2, ,2 11,5 10,5 10,6 10,3 4,4 4,4 4,2 4,1 4, ,2 16,7 15,2 14,8 15,1 6,4 6,5 5,8 5,9 5, ,9 24,6 20,3 21,2 20,3 9,8 9,6 8,0 8,2 8, ,0 34,1 28,4 29,1 28,6 15,3 14,6 11,9 11,5 11, ,3 46,2 40,1 41,1 39,6 24,9 23,2 18,1 17,7 17, ,2 63,2 57,4 58,7 55,7 43,0 37,3 30,7 30,5 28, ,5 100,4 85,7 85,7 83,2 74,3 66,5 53,1 52,9 50, ,0 152,4 120,1 125,1 122,0 127,2 113,8 87,3 92,0 89, ,9 229,2 193,0 194,1 173,0 176,6 183,2 159,5 161,8 144, ,1 343,3 234,8 252,3 243,0 637,7 305,8 244,9 250,3 242,4 Összesen 14,8 15,4 14,1 14,6 14,2 12,4 12,7 11,9 12,4 12,1 13. HALÁLOZÁSOK NEMEK ÉS GYAKORIBB HALÁLOKOK SZERINT Megnevezés / Férfi Nő Összesen Ebből rosszindulatú daganatok szívbetegségek agyérbetegségek érelmeszesedés hörghurut, tüdőtágulat és asztma májbetegségek balesetek öngyilkosság és önsértés / Előzetes, részben becsült adatok. Népmozgalom, január december 13

14 14. NÉPMOZGALMI ARÁNYSZÁMOK Év Házasságkötés Válás Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, ill. fogyás ( ) (ezer lakosra) Egy éven aluli meghaltak a/ ,5 2,6 13,9 13,6 0,3 23, ,4 2,4 12,1 14,0 1,9 14, ,3 2,4 9,5 13,0 3,4 8, ,5 2,5 9,3 13,4 4,1 7, / 4,3 2,5 9,4 13,1 3,7 6,6 a/ 1000 élveszülöttre. Év A vándorlók száma összesen 15. BELFÖLDI VÁNDORLÁS (ezer fő) A népesség növekedése, illetve csökkenése a vándorlások következtében Budapest többi város község Állandó vándorlás / Ideiglenes vándorlás és visszavándorlás együtt / A BELFÖLDI ÁLLANDÓ VÁNDORLÁS IRÁNYA, / (ezer fő) Hová Honnan Budapestről A többi városból A községekből vándorlók Összesen Budapestre A többi városba A községekbe Összesen / Előzetes, részben becsült adatok 14 Népmozgalom, 2004 január december

15 17. A MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK NEMEK SZERINT, JANUÁR 1. Tartózkodás éve Szám Százalék férfi nő összesen férfi nő összesen ,9 42,1 100, ,0 47,0 100, ,0 47,0 100, ,1 46,9 100, ,4 45,6 100, ,5 46,5 100, ,8 48,2 100, ,7 48,3 100, a/ ,7 51,3 100, ,8 51,2 100, ,9 51,1 100, ,5 51,5 100, / ,1 51,9 100,0 a/ Évtől csak az érvényes engedéllyel rendelkezőket tartalmazza. 18. A MAGYARORSZÁGON TARTÓZKODÓ KÜLFÖLDIEK SZÁMA TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT, JANUÁR 1. +/ Településtípus Férfi Nő Összesen Budapest Megyei jogú város Egyéb város Község Összesen / Előzetes, részben becsült adatok. Népmozgalom, január december 15

16 19. A NÉPMOZGALOM FŐBB ADATAI TERÜLETENKÉNT / Területi egység Népesség száma az időszak végén (ezer fő) Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi Nemzetközi vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, fogyás ( ) Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Külföldi, ismeretlen, hajléktalan Összesen / Előzetes, részben becsült adatok. 16 Népmozgalom, 2004 január december

17 19. A NÉPMOZGALOM FŐBB ADATAI TERÜLETENKÉNT (folytatás) / Területi egység Élveszületés Halálozás Természetes szaporodás, fogyás ( ) Belföldi Nemzetközi vándorlási különbözet Tényleges szaporodás, fogyás ( ) 1000 lakosra Budapest 8,9 13,5 4,7 4,2 2,7 6,2 Pest 10,3 11,6 1,2 14,0 4,1 16,9 Közép-Magyarország 9,4 12,7 3,3 3,1 3,3 3,0 Fejér 9,3 11,8 2,4 1,5 2,2 1,3 Komárom-Esztergom 9,5 13,1 3,6 2,1 0,9 0,6 Veszprém 8,7 12,4 3,7 1,8 1,5 3,9 Közép-Dunántúl 9,2 12,4 3,2 0,6 1,6 1,0 Győr-Moson-Sopron 9,2 12,0 2,8 3,2 0 0,3 Vas 8,3 13,2 4,9 0,4 0 4,5 Zala 7,8 13,5 5,7 0,3 1,2 4,2 Nyugat-Dunántúl 8,5 12,8 4,2 1,6 0,3 2,3 Baranya 9,0 12,7 3,7 1,1 0,5 4,4 Somogy 9,2 14,4 5,3 1,5 0,8 6,0 Tolna 8,7 13,8 5,1 3,7 1,4 7,3 Dél-Dunántúl 9,0 13,6 4,6 1,9 0,8 5,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 10,0 14,0 4,0 4,9 0,3 9,3 Heves 9,1 13,7 4,6 0,5 2,2 2,0 Nógrád 9,2 15,2 6,0 2,5 1,6 6,9 Észak-Magyarország 9,6 14,1 4,5 3,1 0,6 7,0 Hajdú-Bihar 10,2 12,0 1,8 0,9 0,7 2,0 Jász-Nagykun-Szolnok 9,6 13,7 4,1 2,2 0,4 5,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 10,7 12,0 1,3 3,8 1,3 3,8 Észak-Alföld 10,2 12,5 2,2 2,3 0,8 3,7 Bács-Kiskun 9,1 13,2 4,1 0,1 1,9 2,2 Békés 8,2 14,6 6,4 3,6 1,4 8,6 Csongrád 8,8 13,6 4,8 0 2,8 2,0 Dél-Alföld 8,8 13,7 5,0 1,1 2,1 4,0 Összesen 9,4 13,1 3,7 1,7 2,0 +/ Előzetes, részben becsült adatok. Népmozgalom, január december 17

18 19. A NÉPMOZGALOM FŐBB ADATAI TERÜLETENKÉNT (folytatás) / Területi egység Házasságkötés Válás Csecsemőhalálozás száma 1000 lakosra száma 1000 lakosra száma 1000 élveszülöttre Budapest , ,6 85 5,6 Pest , ,4 60 5,1 Közép-Magyarország , , ,4 Fejér , ,6 25 6,3 Komárom-Esztergom , ,8 20 6,7 Veszprém , ,4 20 6,3 Közép-Dunántúl , ,6 65 6,4 Győr-Moson-Sopron , ,5 25 6,2 Vas , ,3 10 4,5 Zala , ,4 10 4,3 Nyugat-Dunántúl , ,4 45 5,3 Baranya , ,7 20 5,6 Somogy , ,4 25 8,2 Tolna 900 3, ,4 15 7,0 Dél-Dunántúl , ,6 60 6,8 Borsod-Abaúj-Zemplén , , ,9 Heves , ,5 20 6,8 Nógrád 850 3, , ,0 Észak-Magyarország , , ,8 Hajdú-Bihar , ,5 20 3,6 Jász-Nagykun-Szolnok , ,4 25 6,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg , ,9 55 8,8 Észak-Alföld , , ,3 Bács-Kiskun , ,6 35 7,1 Békés , ,6 20 6,3 Csongrád , ,6 30 8,0 Dél-Alföld , ,6 85 7,1 Külföldi, ismeretlen, hajléktalan Összesen , , ,6 +/ Előzetes, részben becsült adatok. 18 Népmozgalom, 2004 január december