Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Átírás

1 Népesség Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének 7,8%-át alkotja. A megyében január 1-jén 648,2 ezer fő élt, az ország lakónépességének 6,6%-a. Népsűrűsége (89 fő/km 2 ) alacsonyabb, mint az országos adat (105 fő/km 2 ), de a Budapest nélkül számított megyék átlagát (87 fő/km 2 ) meghaladta. A megye népességét az 1980-as évek elejéig erőteljes növekedés, ezt követően az országos átlagot meghaladó mértékű fogyás jellemezte. A lakónépesség alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1. ábra A természetes fogyás (a halálozások száma meghaladja az élveszületésekét) az országoshoz képest egy évtizeddel később, 1992-től kezdődött el. A népességszámot a születések alacsony és a halálozások magas száma mellett a vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma és január 1-je között természetes fogyás következtében 42 ezer, belföldi vándorlás miatt 69 ezer és nemzetközi vándorlás 1 kapcsán 461 fővel csökkent. A megyék közül a legtöbb település (358) Borsod-Abaúj-Zemplénben található, közöttük 29 város. Ez utóbbiak közül 12 (Abaújszántó, Alsózsolca, Borsodnádasd, Cigánd, Emőd, Gönc, Mezőkeresztes, Nyékládháza, Onga, Pálháza, Rudabánya és Sajóbábony) az ezredfordulót követően kapott városi rangot. A megye településszerkezetét egyrészt Miskolc és vonzáskörzetének meghatározó szerepe, másrészt az aprófalvak sokasága jellemzi január 1-jén a megye népességének 59%-a városlakó volt, ezzel szemben 155 községben (a települések 43%-a) a lakónépesség száma nem érte el az 500 főt. Ez utóbbi településeken a megye népességének 5,7%-a élt. 1 Nemzetközi vándorlási különbözet: a Magyarországra bevándorló, valamint az onnan kivándorló külföldi állampolgárok és a magyar állampolgárok nemzetközi vándorlási egyenlege közigazgatási egységenként. 1

2 1. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek és lakónépességének száma és megoszlása népességnagyság-kategóriánként, január 1. Népességnagyságkategória, fő Települések száma Települések megoszlása, % Lakónépesség fő a megyei %-ában Települések átlagos népessége, fő , , , , , , , , , , , , , , , , Megye összesen , , január 1-jén a férfiak átlagéletkora a megyében 39,2, a nőké 43,9 év volt, előbbieké 3,3, utóbbiaké 3,9 évvel magasabb, mint az ezredfordulón. Mindkét nem esetében alacsonyabb az átlagéletkor, mint országosan, a férfiak esetében 1,2, a nőkében 0,6 évvel. Az országos átlaghoz képest a férfiaknál nem változott, a nőknél csökkent a különbség elején országosan és a megyében is a népesség 48%-a férfi, 52%-a nő volt. Az arányok gyakorlatilag nem változtak az elmúlt bő másfél évtized alatt. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lakónépessége nemenként január 1-jén Megnevezés Férfiak Nők Összesen A férfiak aránya, % 47,7 47,6 47,8 A nők aránya, % 52,3 52,4 52,2 Ezer férfira jutó nők száma tábla A népesség korösszetételét továbbra is öregedés jellemzi. A gyermek- és aktívkorúak hányada csökken, az időskorúaké nő. Az öregedési index 2 értéke országosan egy megye kivételével (Szabolcs-Szatmár-Bereg) 100 fölött alakult. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2018 januárjában ez a mutató (115) alacsonyabb volt az országosnál (130): 2010 óta magasabb az időskorúk száma, mint a gyermekkorúaké. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a gyermekkorúak aránya magasabb, az aktívés időskorúaké alacsonyabb az országos átlagnál. 3. tábla Borsod-Abaúj-Zemplén megye korösszetétele, eltartottsági rátája, öregedési indexe, január 1. Év Korösszetétel, % Gyermek népesség eltartottsági rátája Idős népesség eltartottsági rátája Eltartott népesség rátája 3 Öregedési index ,6 66,8 14,6 27,9 21,9 49,8 78, ,1 67,7 16,3 23,8 24,0 47,8 101, ,8 66,2 18,1 23,8 27,3 51,2 114,7 2 Az idős népesség (65 éves és annál idősebb) a gyermeknépesség (0 14 éves) százalékában. 3 A gyermek (0 14) és az idős népesség (65 éves és annál idősebb) a éves népesség százalékában. 2

3 Az eltartottsági ráta magasabb, mint 2002-ben, ezen belül a gyermekkorúaké mérséklődött, az időskorúaké pedig emelkedett. A férfiak és a nők számát korévenként vizsgálva éves kor alatt férfitöbblet, az ennél idősebbeknél nőtöbblet jellemző, ami az életkor előrehaladtával egyre markánsabb. A 75 éves és idősebb korcsoportban a nők száma több mint kétszerese a férfiakénak. 2. ábra A népesség nem és korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében január 1-jén Éves Férfi Nő Férfitöbblet Nőtöbblet Ezer fő A lakosság családi állapot szerinti összetétele a megyében az országos tendenciához hasonlóan lényegesen megváltozott 2002-höz képest. A 15 éves és annál idősebb népesség körében a nőtlenek, hajadonok és az elváltak aránya emelkedett, a házasoké csökkent, az özvegyeké szinte változatlan maradt. A megyében 2018 elején a 15 éves és annál idősebb népesség 35%-a nőtlen, hajadon, 41%- a házas, 12%-a özvegy és szintén 12%-a elvált családi állapotú volt. A családi állapot szerinti megoszlás közel azonos volt az országos átlaggal. Borsod-Abaúj-Zemplén 16 járása közül a Miskolci a legnépesebb, 2018 elején itt élt a megye népességének 36%-a, ezt a Kazincbarcikai és az Ózdi járás követte höz képest minden járásban csökkent a lakónépesség száma, a legnagyobb mértékben a Sátoraljaújhelyi és a Tokaji járásban. 4. tábla Lakónépesség Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, január 1. Járás A lakónépesség Eltartott Öregedési száma, változása, népesség éves népesség aránya,% index fő év elejéhez, % rátája Cigándi ,9 18,4 66,0 15,5 84,3 51,4 Edelényi ,2 19,2 64,9 15,8 82,5 54,0 Encsi ,2 21,5 64,8 13,7 63,5 54,4 Gönci ,1 17,4 66,9 15,7 89,9 49,5 Kazincbarcikai ,9 15,0 66,5 18,5 123,3 50,4 Mezőcsáti ,7 17,5 67,1 15,5 88,5 49,1 Mezőkövesdi ,2 13,3 65,6 21,1 158,0 52,5 Miskolci ,3 14,9 66,2 18,9 126,4 51,0 Ózdi ,5 17,5 64,6 18,0 102,7 54,9 Putnoki ,6 16,0 67,4 16,6 103,5 48,3 Sárospataki ,1 13,5 67,1 19,4 144,1 49,0 Sátoraljaújhelyi ,4 13,9 66,8 19,3 138,3 49,8 Szerencsi ,4 15,7 66,5 17,8 113,4 50,4 Szikszói ,4 19,8 65,4 14,8 75,0 52,9 Tiszaújvárosi ,7 15,3 67,5 17,2 112,7 48,2 Tokaji ,0 12,7 67,4 19,9 156,3 48,3 Összesen ,5 15,8 66,2 18,1 114,7 51,2 3

4 A népesség korösszetétele is jelentős területi eltéréseket mutat. A gyermekkorúak aránya az Encsi járásban 22, a Szikszóiban 20, az Edelényiben 19%, a Tokajiban csupán 13%. Az időskorúak aránya a Mezőkövesdi járásban a legmagasabb: 21%. A gyermekkorúak aránya 6 járásban magasabb az időskorúakénál, különösen az Encsi járásban, ezzel ellentétben a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban az időskorúak száma 1,6-szerese a gyermekkorúakénak év elején a megye népességének 24%-a Miskolcon, 35%-a a többi városban, 41%-a községben élt. A megyeszékhely lakónépessége 2002-höz képest 15, a megye többi városáé összesen szintén 15, a községeké 11%-kal fogyott. Borsod-Abaúj-Zemplén városai közül csak Onga lélekszáma maradt változatlan, a többieké csökkent január 1-jén 2931 külföldi állampolgár tartózkodott a megyében, közülük a legtöbben szlovák, ezt követően német, román és ukrán állampolgársággal rendelkeztek. Borsod-Abaúj-Zemplén megye főbb demográfia jellemzői településtípusonként január tábla A lakónépesség Öregedési index változása 65 éves és 0 14 éves éves Megnevezés év idősebb száma, fő elejéhez aránya, % képest, % Öregedési index Miskolc MJV ,7 13,8 65,8 20,4 147,7 Többi város ,2 15,2 66,1 18,8 123,5 Ezen belül: Abaújszántó ,8 13,6 68,0 18,4 135,8 Alsózsolca ,6 19,8 65,9 14,3 72,4 Borsodnádasd ,6 16,2 63,8 19,9 122,8 Cigánd ,8 18,8 67,1 14,1 74,9 Edelény ,3 14,2 67,0 18,8 132,5 Emőd ,1 14,3 67,3 18,4 128,0 Encs ,7 17,3 64,5 18,2 105,0 Felsőzsolca ,9 17,5 65,5 17,0 96,8 Gönc ,7 16,4 68,4 15,2 93,2 Kazincbarcika ,0 13,9 66,6 19,4 139,3 Mezőcsát ,9 15,9 68,2 15,9 100,3 Mezőkeresztes ,7 14,0 66,4 19,7 141,1 Mezőkövesd ,5 13,7 65,4 21,0 153,4 Nyékládháza ,2 15,4 65,1 19,4 126,2 Onga ,0 20,3 67,6 12,0 59,2 Ózd ,7 16,7 64,7 18,6 111,8 Pálháza ,9 11,9 68,4 19,7 164,8 Putnok ,9 19,0 66,3 14,7 77,5 Rudabánya ,2 15,5 66,7 17,8 114,5 Sajóbábony ,1 15,0 63,9 21,1 140,4 Sajószentpéter ,7 14,8 67,2 18,0 121,5 Sárospatak ,0 12,3 66,4 21,3 172,6 Sátoraljaújhely ,3 14,4 65,6 20,0 139,3 Szendrő ,2 23,3 61,8 14,9 63,8 Szerencs ,0 11,4 64,6 24,0 210,9 Szikszó ,9 15,2 66,4 18,4 121,6 Tiszaújváros ,6 13,5 68,1 18,4 135,7 Tokaj ,1 11,2 66,9 21,9 195,6 Községek ,3 17,4 66,5 16,2 93,1 Borsod-Abaúj- Zemplén megye összesen ,5 15,8 66,2 18,1 114,7 4

5 Az élveszületések és a termékenység jellemzői Az élveszületések hullámzó, de alapvetően csökkenő tendenciája az országoshoz hasonlóan Borsod-Abaúj-Zemplénben is megfigyelhető. A megyében az élveszületések számának történelmi mélypontja 2011-ben volt (6,6 ezer), ezt követően ingadozva növekedett, 2017-ben 7,2 ezer gyermek látta meg a napvilágot. Az elmúlt bő másfél évtizedben az ország újszülötteinek 7,4 8,2%- a volt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei. A megyében a nyers élveszületési arányszám ig 20 ezrelék felett volt, 1965-ben 15,6 ezrelékre süllyedt. Az 1970-es évek közepén az 1950-es években született, nagy létszámú generáció szülőképes korba lépett, ennek hatására a mutató 18,7 ezrelékre javult. Ez a kedvező születési arány azonban nem maradt tartós. Az 1980-as évek közepén lépett szülőképes korba az 1960-as évek első felében született, alacsony létszámú korosztály, így változatlan termékenység esetén is kevesebb gyermek születése volt várható, mint egy évtizeddel korábban. Az 1990-es évek második felében léptek szülőképes koruk legtermékenyebb időszakába egy nagy létszámú korosztály az 1970-es évek gyermekei, emiatt számítani lehetett az előző évekhez képest a nagyobb születésszámra. Ezek a várakozások azonban nem teljesültek. A születési arányszám 1995 és 2013 között 12,4 ezrelékről 9,8 ezrelékre csökkent, ugyanakkor pozitívum, hogy 2014-re és 2015-re 10,6, 2016-ra és 2017-re 11,0 ezrelékre nőtt. A megyében az ezer lakosra jutó születések száma minden évben meghaladta az országos átlagot. 6. tábla Év Borsod-Abaúj- Zemplén megyében Az élveszületések számának alakulása Az élveszületések száma Magyarországon a megyében az országos %-ában Az ezer lakosra jutó születések száma Borsod-Abaúj- Zemplénben Magyarországon ,3 18,6 14, ,1 15,8 13, ,0 15,6 13, ,9 16,1 13, ,5 16,5 14, ,6 18,7 18, ,2 15,1 13, ,3 13,6 12, ,4 13,9 12, ,4 12,4 10, ,6 11,1 9, ,4 10,9 9, ,2 10,6 9, ,0 10,4 9, ,9 10,1 9, ,8 10,0 9, ,6 10,2 9, ,8 10,8 9, ,5 10,2 9, ,5 10,5 9, ,4 10,2 9, ,4 9,7 9, ,4 9,6 8, ,4 9,8 9, ,5 9,8 9, ,8 10,6 9, ,7 10,6 9, ,8 11,0 9, ,8 11,0 9,4 4 Az ezer lakosra jutó élveszületések száma. 5

6 A teljes termékenységi arányszám 5 hazánkban 2017-ben 1,49 volt, messze elmarad a népesség reprodukálásához szükséges, valamivel 2 fölötti mutatótól. A megyében a teljes termékenységi arányszám 2012 óta folyamatosan emelkedett (az elmúlt évtizedekben mindig magasabb volt az országos átlagnál), 2017-ben 1,82 volt. A szülőképes korú (15 49 éves) nők termékenysége a megyék között Borsod-Abaúj-Zemplénben a legmagasabb, közvetlenül Heves megye (1,69) előtt. A teljes termékenységi arányszám alakulása 3. ábra 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0,0 1,53 1,5 1,47 1,46 1,49 1,58 1,51 1,57 1,69 1,71 1,79 1,82 1,55 1,48 1,47 1,53 1,54 1,31 1,31 1,28 1,28 1,32 1,35 1,32 1,35 1,33 1,25 1,23 1,34 1,34 1,41 1,44 1,49 1, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen A szülő nők életkora Az utóbbi évtizedekben növekedett a nők iskolázottsága, egyre jobban kitolódott a szülési kor, a családdal, gyermekvállalással kapcsolatos felfogás megváltozott. Mindez a termékenység csökkenéséhez vezetett. Jellemző tendencia a fiatalabb szülő nők arányának csökkenése és az idősebb korosztályoké növekedése. Az előző évtizedekben legnagyobb termékenységű korosztály, a évesek aránya 1990-ig kissé, ezt követően jelentősen mérséklődött, 2002-ben a megyében a szülő nők legnagyobb hányada (35%-a) a éves korcsoportba tartozott. A 20 24, valamint évesek aránya 27, illetve 18% volt. Ez a helyzet az ezt követő években jelentősen megváltozott, kiegyenlítettebb lett a különbség a különböző korcsoportok között ben továbbra is a éves korosztályba tartozó szülő nők hányada volt a legnagyobb (25%), de már lényegesen kisebb arányban, mint az ezredforduló környékén. A évesek aránya is mérséklődött, ellenben emelkedett a 30 éves és annál idősebb korosztályoké. Országosan a legnagyobb arányban (30%) a éves korosztályba tartozó nők szültek. A 25 évnél fiatalabb korcsoportokban a megyében, az ennél idősebbeknél országosan magasabb a szülő nők hányada. 5 Azt mutatja meg, hogy hány gyermeke születne egy nőnek akkor, ha az adott év korszerinti termékenységi viszonyai tartósan megmaradnának. 6

7 7. tábla Az élveszületések megoszlása a szülő nők korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (%) Év éves Összesen ,2 16,2 38,9 25,5 12,9 5,3 1,3 100, ,4 17,2 42,5 27,4 8,8 3,0 0,8 100, ,3 15,5 38,9 27,6 12,2 4,7 0,8 100, ,2 12,3 31,1 33,0 16,1 6,0 1,4 100, ,3 12,1 29,2 33,4 17,5 5,9 1,6 100, ,3 12,1 27,4 34,7 17,7 6,5 1,3 100, ,3 13,7 26,4 33,5 18,3 6,5 1,3 100, ,3 13,3 23,4 34,0 20,0 7,6 1,4 100, ,4 13,5 22,7 33,4 20,8 7,5 1,7 100, ,3 13,0 22,2 32,2 22,9 7,8 1,5 100, ,3 13,9 21,9 30,3 23,6 8,3 1,8 100, ,4 13,2 22,0 28,1 25,8 8,7 1,8 100, ,3 14,0 22,7 27,5 25,1 8,9 1,6 100, ,3 13,8 21,6 26,8 24,8 10,8 1,9 100, ,2 14,1 22,0 25,0 24,8 11,5 2,3 100, ,3 13,5 22,6 25,0 24,9 11,4 2,3 100, ,4 15,7 22,7 25,1 22,0 11,9 2,2 100, ,2 15,2 22,6 25,1 22,8 11,8 2,4 100, ,2 14,8 23,1 24,1 22,6 12,4 2,7 100, ,2 15,2 22,4 24,8 22,2 12,2 3,0 100, ,2 14,3 22,9 25,2 22,3 12,5 2,7 100,0 A megyében a szülésgyakoriság a éveseknél a legnagyobb, ahol ezer megfelelő korú nőre 90 élveszületés jutott 2017-ben. Őket a és a éves korosztály követte. Az ezredfordulóhoz képest a és a éves korcsoportban mérséklődött, a többiben emelkedett a termékenység szintje. Ez utóbbiak közül a 35 év feletti korcsoportokban kétszeres volt a növekedés. A termékenység a fiatalabb nőknél magasabb a megyében, mint országosan ben az ezer nőre jutó élveszületések száma a éveseknél 2,4-szerese, a éveseknél 1,7-szerese, a éveseknél 1,1-szerese volt az országosnak. A 29 évnél idősebb korcsoportokban már fordított a helyzet, országosan magasabb a termékenység szintje. A szülőképes korosztály egészét tekintve Borsod-Abaúj-Zemplénben magasabb a szülések gyakorisága: 2017-ben ezer éves nőre 49 élveszületés jutott, míg országosan tábla Az ezer megfelelő korú nőre jutó élveszületés korcsoport szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ezer Év éves nőre jutó élveszületés 1970* 61,5 185,3 117,4 58,6 23,7 3,0 64, ,0 173,2 104,8 39,7 13,7 1,7 61, ,6 173,8 125,6 46,6 16,8 1,8 57, ,3 92,4 106,8 58,8 22,2 2,1 46, ,2 85,5 101,4 56,6 20,0 2,3 43, ,4 81,2 101,3 56,2 21,9 1,8 42, ,1 77,6 94,0 57,4 20,8 1,8 41, ,0 69,2 94,2 62,1 23,5 2,0 41, ,4 68,6 96,2 64,2 23,3 2,5 42, ,2 69,9 100,9 72,7 25,4 2,4 45, ,0 65,4 93,1 70,6 25,8 2,7 43, ,4 67,9 91,2 79,2 28,2 2,9 45, ,9 68,9 88,8 75,4 28,2 2,5 44, ,4 62,6 82,7 72,4 31,9 2,8 42, ,7 63,6 75,6 73,9 32,9 3,4 41, ,7 67,6 83,3 75,8 31,0 3,4 42, ,4 67,8 83,1 70,1 32,1 3,3 42, ,7 73,0 89,2 82,0 34,6 3,7 46, ,9 74,8 84,9 83,8 37,9 4,2 47, ,7 76,4 89,0 85,9 40,2 4,7 48, ,7 79,7 90,0 86,5 43,2 4,2 49,5 * A népszámlálás korcsoportos adataival számolva. 7

8 A megyében a szülőképes korú nők termékenysége emelkedett, de számuk az ezredfordulóhoz képest 21%-kal csökkent. Járásonként a éves nőkre jutó élveszületések száma az Encsi és a Szikszói járásban volt a legmagasabb, ahol ezer szülőképes korú nőre 2017-ben 75, illetve 74 élveszületés jutott. Ez a mutató az országos átlagot a Sárospataki kivételével minden járásban meghaladta. 4. ábra Ezer éves nőre jutó élveszületések száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 Élveszületési sorrend Az élveszületési sorrend átlaga azt fejezi ki, hogy átlagosan hányadik gyermeküket hozzák világra az anyák. Az élveszületési sorrend átlaga már az 1970-es években kettő alá süllyedt Magyarországon (2017-ben 1,88 volt). Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évektől új jelenség figyelhető meg: a termékenység mérséklődésével a születési sorrend átlaga emelkedni kezdett. A év közötti korcsoport termékenységének visszaesése következtében csökkent az első és a másodszülöttek aránya, ezzel nagyobb súlyt adva a magasabb sorszámú születéseknek, megemelve a születési sorrend átlagát. Az élveszületési sorrend átlaga 2017-ben 2,13 volt, a megyék között a legnagyobb. Az első- és másodszülöttek aránya Borsod-Abaúj-Zemplénben az országos átlagnál alacsonyabb, a nagyobb születési sorszámú gyermekeké magasabb. 5. ábra Az élveszületési sorrend megoszlása, % 80% 60% 40% 20% 0% 42,2 46,6 31,0 32,4 14,1 13,9 12,8 7,2 Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország

9 A szülő nők családi állapota A házasságon kívüli születések aránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett Magyarországon, és 2015-ben érte a csúcspontját, közel 48%-ot ben csökkent a házasságon kívül született gyermekek aránya, 2017-ben már 45%-uk született házasságon kívül. Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben a gyermekek 57%-a született házasságon kívül. Pozitív elmozdulás, hogy 2015 óta emelkedett a házasságban született gyermekek aránya. A hajadonok gyermekvállalása folyamatosan növekedett 2014-ig, azóta arányuk mérséklődött. 9. tábla A szülő nők megoszlása családi állapot szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Év Hajadon Házas Özvegy Elvált Összesen ,3 92,8 0,2 0,7 100, ,4 91,3 0,2 1,2 100, ,9 86,6 0,5 2,0 100, ,0 69,3 0,7 3,9 100, ,7 66,3 0,7 4,4 100, ,9 65,8 0,6 3,7 100, ,1 62,6 0,5 3,8 100, ,9 59,7 0,5 4,9 100, ,9 57,9 0,4 4,7 100, ,0 56,1 0,5 4,3 100, ,2 52,6 0,5 4,6 100, ,0 50,7 0,6 4,7 100, ,9 48,0 0,4 4,7 100, ,8 48,2 0,4 4,5 100, ,8 44,9 0,5 4,8 100, ,9 42,2 0,4 4,5 100, ,8 39,6 0,3 4,4 100, ,5 37,7 0,3 3,6 100, ,0 38,3 0,3 3,4 100, ,2 39,9 0,3 2,7 100, ,4 42,5 0,1 3,0 100,0 A járások között a szülő nők családi állapotában jelentősek a különbségek 2017-ben is. Míg a Mezőkövesdi járásban a gyermekek 55%-a született házasságban, addig az Ózdiban és az Encsiben 29%-a. A szülő nők iskolai végzettsége Különböző ismérvek alapján vizsgálva a születések számát, az országos és megyei adatokat összevetve a legszembetűnőbb különbségeket az iskolázottság tekintetében tapasztalhatjuk. Ebben a teljes népesség iskolázottságában meglévő különbségek is szerepet játszanak. Míg Borsod-Abaúj- Zemplénben 2017-ben a szülő nők 19%-a volt felsőfokú végzettségű, addig országosan 33%-a. A gimnáziumi, illetve szakközépiskolai végzettséggel rendelkező nők hányada a megyében 28, országosan 33%. A 8 osztálynál kevesebbel rendelkező szülő anyák aránya 6,4%, 3,4-szerese az országosnak. Hasonló a helyzet az általános iskola 8 osztályát végzetteknél (34%), a megyében hányaduk 16 százalékponttal magasabb. A szülő nők a megyében a Tokaji és a Miskolci járásban rendelkeztek a legmagasabb iskolai végzettséggel, legkevésbé az Encsi járásban voltak iskolázottak. (%) 9

10 Év A szülő nők iskolai végzettség szerinti megoszlása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Általános iskola 8 osztályánál kevesebb Általános iskola 8 osztálya Szakmunkás, ill. szakiskola Felsőfokú végzettség Ismeretlen 10. tábla Összesen ,8 48,5 6,1 19,3 3,3 0,0 100, ,1 36,2 14,4 29,7 6,5 0,0 100, ,2 29,5 22,5 28,9 9,0 100, ,0 32,7 21,5 24,0 9,7 0,0 100, ,7 33,6 21,3 24,2 9,2 0,0 100, ,3 31,2 21,5 25,3 10,7 0,1 100, ,2 31,9 20,5 25,8 10,6 0,0 100, ,1 30,9 19,8 26,4 12,8 0,0 100, ,7 29,6 18,4 26,3 15,0 0,0 100, ,1 29,1 18,9 26,7 15,2 0,0 100, ,7 29,6 18,0 25,7 16,7 0,2 100, ,4 30,1 16,1 26,8 17,3 0,1 100, ,6 30,2 16,6 25,2 19,2 0,2 100, ,9 31,4 13,6 25,5 20,2 0,4 100, ,0 32,6 13,0 25,4 20,5 0,5 100, ,3 33,9 12,3 24,2 20,6 0,7 100, ,1 36,0 11,8 24,8 18,8 0,4 100, ,6 35,5 12,7 25,0 19,5 0,6 100, ,4 34,8 13,4 25,0 19,7 0,6 100, ,8 34,7 12,0 27,1 18,9 0,5 100, ,4 34,0 11,8 27,8 19,4 0,6 100,0 A szülő nők gazdasági aktivitása Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben a szülő nők 48%-a volt foglalkoztatott, 22 százalékponttal kevesebb, mint országosan, ebben szerepet játszik a teljes népesség gazdasági aktivitásában meglévő különbség is. Az országos átlaghoz képest magasabb az inaktív kereső, valamint az eltartott szülő nők aránya. Terület A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint, 2017 Gimnázium, ill. szakközépiskolai érettségi Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső (%) 11. tábla (%) Eltartott Ismeretlen Összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye 48,5 5,7 29,1 16,0 0,8 100,0 Ország 70,3 6,3 14,1 7,0 2,4 100,0 A megyén belül is eltérés figyelhető meg a szülő nők gazdasági aktivitásában. A Tokaji járásban 65, a Kazincbarcikai járásban 60% volt a foglalkoztatott nők aránya, ezzel szemben a Szikszóiban és az Encsiben egyaránt 27%. 10

11 Tokaji Kazincbarcikai Miskolci Tiszaújvárosi Mezőkövesdi Sátoraljaújhelyi Sárospataki Szerencsi Cigándi Putnoki Mezőcsáti Edelényi Gönci Ózdi Encsi Szikszói A szülő nők megoszlása gazdasági aktivitás szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 0,0 0,5 0,5 0,6 0,9 1,9 0,0 1,9 0,4 0,5 0,0 0,6 1,4 1,1 1,4 2,1 4,7 18,2 11,5 13,3 8,1 6,6 7,5 17,5 10,0 23,9 21,0 26,7 15,9 19,5 18,7 25,2 16,5 24,0 23,1 23,1 28,0 31,1 29,6 5,5 5,1 4,5 4,7 11,5 32,4 39,1 28,4 7,1 9,7 31,3 32,3 45,4 32,1 48,6 48,4 5,0 11,7 9,0 13,1 6,0 2,9 4,4 64,6 59,8 59,5 58,2 56,5 53,3 53,2 3,3 3,9 43,3 38,7 38,3 34,7 34,4 34,3 34,3 27,2 26,9 Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Ismeretlen 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az újszülöttek 11%-a 2500 grammnál kisebb súllyal, 9,0%-uk a 37. terhességi héten alul született. Mindkét mutató kedvezőtlenebb, mint az országos (8,3, illetve 8,1%). Terhességmegszakítás Magyarországon a terhességmegszakítások száma az ezredforduló és 2017 között ingadozva csökkent. Borsod-Abaúj-Zemplénben ugyanez a tendencia figyelhető meg. A megyében 2001 és 2017 között számuk 4510-ről 2649-re mérséklődött. Száz élveszületésre 37 terhességmegszakítás jutott ben, 20-szal kevesebb, mint 2001-ben ben a megyében a művi vetélésen átesett nők közel fele a éves korosztályba tartozott. Halálozás A halálozások száma az utóbbi évtizedekben Magyarországon 1993-ban volt a legmagasabb (150 ezer), ezt követően ingadozva mérséklődött, 2017-ben közel 132 ezren haltak meg, ami ezer lakosra számítva 13,5 halálozást jelent. Borsod-Abaúj-Zemplénben a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alá süllyedt ban 9331 fő hunyt el, az ezredfordulót követően a legkevesebb ben a viszonylag alacsony bázisú 2016-hoz képest 3,2%-kal többen, 9627-en hunytak el. Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. A legkedvezőbb 2001-ben volt, ezt követően újra emelkedésnek indult, 2017-ben 14,8 ezreléket ért el től a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan. 11

12 Év Halálozások száma A halálozások számának alakulása Magyarországon Borsod-Abaúj- Zemplén az ország %-ában 12. tábla Borsod-Abaúj- Zemplénben Halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj- Magyarországon Zemplénben ,4 10,0 11, ,7 12,1 13, ,2 13,8 14, ,4 13,0 13, ,5 13,3 13, ,5 13,8 13, ,7 14,0 13, ,6 14,2 13, ,6 13,8 13, ,6 14,1 13, ,5 13,7 13, ,4 13,9 13, ,6 14,3 13, ,4 14,0 12, ,4 14,0 13, ,6 14,2 12, ,6 14,3 12, ,3 14,5 13, ,3 14,2 12, ,3 14,8 13,5 Járásonként 2017-ben a halálozások szintje a Tokaji és Mezőkövesdi járásban volt a legmagasabb. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya. 7. ábra A halálozások ezer lakosra jutó száma Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 A születéskor várható átlagos élettartam fokozatosan emelkedik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Egy 2017-ben született kislány átlagosan 77,6, fiú társa 70,1 életév megélésére számíthatott előbbiek 1,5, utóbbiak 3,5 évvel hosszabb időre, mint 2001-ben. A javuló adatok ellenére 2017-ben a megyék között a nőknél Borsod-Abaúj-Zemplénben a legalacsonyabb, a férfiaknál csak Nógrád megyében kisebb a születéskor várható átlagos élettartam. A férfiaknál a megyében az országos átlagtól 2,35, a nőknél 1,41 évvel rövidebb az átlagos élettartam. 12

13 66,59 68,15 68,95 71,45 70,05 72,40 76,10 76,46 76,76 78,38 77,58 78,99 Születéskor várható átlagos élettartam 8. ábra Év férfi nő Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ország összesen Csecsemőkorban napjainkban lényegesen kevesebben halnak meg, mint a korábbi évtizedekben és 2017 között a csecsemőhalálozások száma Borsod-Abaúj-Zemplénben között mozgott. A vizsgált időszakban 2017-ben (33) volt a legalacsonyabb az egy éven aluli meghalt gyermekek száma, de ezer élveszülöttre ekkor is 4,6 csecsemőhalálozás jutott, 1,0 ezrelékponttal több az országos átlagnál ben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az összes halálozás 50%-át a keringési rendszer betegségei, 23%-át a daganatok, 7,1%-át a légzőrendszer betegségei, 5,3%-át az emésztőrendszer betegségei, 4,9%-át pedig külső okok idézték elő. Az országos átlaghoz képest 2017-ben Borsod- Abaúj-Zemplénben jelentős eltérés nem mutatkozott a halálokok szerint. A megyében a légző- és az emésztőrendszer, valamint a külső okok általi halálozások aránya valamivel magasabb, mint országosan, a fertőző betegségek és daganatok következtében meghaltaké pedig alacsonyabb. A keringési rendszer betegségei következtében elhunytak aránya azonos volt az országos átlaggal. Év A meghaltak aránya haláloki főcsoportok szerint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Fertőző és élősdiek okozta betegségek Daganatok A keringési rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei A morbiditás és mortalitás külső okai Egyéb halálokok 13. tábla (%) Összesen ,4 23,3 52,9 3,9 7,3 6,7 5,5 100, ,4 23,4 51,7 4,8 7,3 6,6 5,7 100, ,4 23,2 49,6 5,4 7,8 6,8 6,8 100, ,3 23,8 49,9 5,3 7,3 7,1 6,3 100, ,5 21,2 52,6 5,8 7,2 5,9 6,9 100, ,3 21,7 52,6 6,0 7,9 6,9 5,6 100, ,4 22,3 49,6 6,6 7,7 5,4 8,1 100, ,3 22,8 50,2 6,5 6,5 5,9 7,7 100, ,4 22,6 50,0 6,4 6,8 6,0 7,8 100, ,3 22,6 51,6 6,5 6,6 5,8 6,5 100, ,3 23,4 50,0 7,1 6,5 5,8 7,0 100, ,6 23,6 49,6 7,1 5,7 5,4 8,0 100, ,5 23,7 50,4 7,5 5,2 5,2 7,5 100, ,4 23,0 50,8 7,5 5,7 4,7 7,9 100, ,5 22,7 50,0 8,6 5,2 4,6 8,4 100, ,5 24,0 50,1 5,7 5,5 5,5 8,7 100, ,3 23,0 49,6 7,1 5,3 4,9 9,8 100,0 13

14 A 70 év alatti korcsoportokban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében magasabb, a 70 éves és annál idősebb korcsoportokban alacsonyabb volt a meghaltak aránya mint országosan. 9. ábra A meghaltak aránya korcsoportonként, 2017 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2,2 14,1 20,6 24,4 38,8 Ország 1,9 11,4 20,5 25,0 41,3 0% 20% 40% 60% 80% 100% 0 39 éves éves éves éves 80 éves Az elhunytak halálozási arányszámai 2017-ben minden korcsoportban magasabbak voltak a megyében, mint országosan, különösen a 60 év alatti korcsoportokban. A meghaltak kor szerinti halálozási arányszámai százezer lakosra számítva, tábla Terület éves Összesen Borsod-Abaúj- Zemplén megye 459,7 22,0 74,5 390, , , , , , ,1 Ország 362,5 15,1 63,1 254,5 916, , , , , ,3 A halálozási viszonyok jellemzésére az általánosan használatos mutatókon kívül többféle módszer ismeretes. Az egyik ilyen az elvesztett életévek számítása. Ennek alapjául a 70 éves kort határozták meg. A számítás azt tárja fel, hogy hány életévet veszítünk el azzal, hogy nem mindenki élte meg a 70 éves életkort. A mutatót százezer lakosra állítják elő. A százezer főre jutó elvesztett életévek a potenciális 70 évből, ábra 14

15 2017-ben a potenciális 70 évből elvesztett életévek száma Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legnagyobb, százezer főre vetítve 7399 év, 28%-kal több, mint az országos átlag. Házasságkötés Borsod-Abaúj-Zemplénben 2001 és 2013 között ingadozásokkal tarkítva csökkent a házasságkötések száma, 2014 és 2016 között folyamatosan nőtt. Az ezredfordulót követő években 2016-ban történt a legtöbb (3728) házasságkötés ben az előző évhez képest 3,1%-kal kevesebb, 3613 pár járult az anyakönyvvezető elé ben a megyében ezer lakosra 5,5 (országos átlagban 5,2) házasságkötés jutott. A házasságkötési kor egyre jobban kitolódik, 2017-ben Borsod-Abaúj-Zemplénben a férfiak átlagosan 34,5, a nők 31,6 évesen kötöttek házasságot, 4,5, illetve 4,7 évvel később, mint 2001-ben. Az átlagos életkor házasságkötéskor mindkét nemnél alacsonyabb, mint országosan. Válás Borsod-Abaúj-Zemplénben az ezredforduló utáni években a válások száma ingadozva növekedett 2007-ig, amikor is 1933 házasság lett felbontva, ezt követően szinte fokozatosan csökkent a ig (1061 válás) ben az előző évinél 13%-kal több, 1196 házasságot bontottak fel ben ezer lakosra a megyében 1,8 válás jutott, gyakorlatilag annyi, mint országosan. A megyében ezer házasságkötésre 331 válás jutott, ez kisebb, mint az országos arány (366). 11. ábra A házasságkötések és a válások alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességét már évtizedek óta jelentős belföldi elvándorlás csökkenti ben 4135 fős belföldi vándorlási veszteséget regisztráltunk. Borsod-Abaúj-Zemplénből az ország más részébe 16,1 ezer fő vándorolt el 2017-ben, 32%-uk a fővárosba, 13%-uk Pest, 9,4%-uk Heves, 9,2%-uk Hajdú-Bihar megyébe. Borsod-Abaúj-Zemplénbe belföldi vándorlás következtében közel 12 ezren érkeztek, 29%-uk a fővárosból, 12%-uk Heves megyéből, egyaránt 11%-uk Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. 15

16 Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességfogyásának összetevői 12. ábra Fő Természetes fogyás Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben minden korcsoportban negatív volt a vándorlási egyenleg, különösen a éves és a gyermekkorúak esetében. Belföldi vándorlás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében korcsoport szerint, tábla Állandó Ideiglenes 6 Korcsoport, év oda- el- oda- el- Vándorlási különbözet vándorlás Összesen A Mezőkövesdi járás kivételével a megye minden járását belföldi vándorlási veszteség jellemezte 2017-ben. A népességszámra vetített vándorlási veszteség a Mezőcsáti járásban volt a legnagyobb (17 ezrelék). 6 A vonatkozó évi LXVI. törvény szerint az ideiglenes vándorlások számába azok is beleértendők, akik bizonyos időtartam után nem hosszabbítják meg tartózkodási helyüket és emiatt azt automatikusan törlik. Ez az időtartam 2006-ban kettőről öt évre módosult. 16

17 13. ábra Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási egyenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megye járásaiban, 2017 Az adminisztratív nyilvántartásokból rendelkezésre álló adatok alapján 2017-ben Borsod-Abaúj- Zemplénből 1977 magyar állampolgár vándorolt külföldre, külföldről pedig 1816 magyar állampolgár vándorolt a megyébe. 17