Termékenységi átmenet Magyarországon a században

Átírás

1 Termékenységi átmenet Magyarországon a században Őri Péter KSH NKI 214. január 2.

2 Forrás: Bardet-Dupaquier, A házas termékenység (I g ) indexe Európában 19-ban

3 Termékenységi átmenet sajátosságai Magyarországon Nagy változatosság, erős területi különbségek a premodern termékenység szintjében (Andorka, Hablicsek 1991) Néhány faluban (főleg Dél- Magyarországon) korai születéskorlátozás a 18. század végétől (Andorka), rurális környezetben A termékenységcsökkenés országos szinten is érezhető az 185-es évektől (Dányi D. 1991): és házas kohorsz között kb. 8%-os, termékenységi átmenet kezdete? Lassan és fokozatosan terjedő születéskorlátozás, csökkenő termékenység a 19. században (felekezetiség vagy regionalitás???) Európai szinten alacsony termékenység 188 és 191 között, viszont hasonlóan alacsony ütemű csökkenés A halandóság csökkenése nem előzte meg a termékenységét, legalábbis nem mindenhol, termékenységcsökkenés és halandóságcsökkenés párhuzamosan (Katus 198) magas nupcialitás (széleskörű és fiatal házasságkötés) 192 és 196 között erős további termékenységcsökkenés (Kamarás 1991)

4 Nyers születési és halálozási arányszámok, 5-59 éves nők befejezett termékenysége születési kohorszonként, népességszám Magyarországon Nyers szül. arányszám Nyers halálozási arányszám Forrás: Történeti statisztikai idősorok, KSH, Budapest, Termékenységi adattár, KSH, Budapest,

5 A demográfiai átmenet néhány európai országban Átmenet időszaka Átmenet hossza Szorzó Svédország év 3,83 Németország év 2,11 Olaszország év 2,26 Franciaország év 1,62 Magyarország év 2 Forrás: Livi Bacci: M.: A világ népességének rövid története, Osiris, Bp

6 Kutatási kérdések, elemzés szintje, színtere, forrásai Termékenységi különbségek feltárása az átmenet előtt Különbségek okai Termékenységi átmenet elindulása, annak tényezői Elemzés makro és mikro között: településszinten aggregált adatok, de sokféle változó, a lokális kontextus jobb ismerete nagyobb településszám, kulturális, gazdasági sokszínűség 195 előtti Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye kb. 2 települése: földrajzi, etnokulturális, gazdasági sokféleség Források: as lélekösszeírások, , 188, 189, 19-es népszámlálások, évi népmozgalmi adatok, Klinger A. és al.: népmozgalmi adatok / , KSH népmozgalmi adatbázis

7 A helyszín: Pest-Pilis-Solt- Kiskun megye települései

8 Nemzetiségi és felekezeti közösségek Pest-Pilis-Solt megyében, Hungarian RC Calv. Mixed German RC Luth. Slovak RC Luth. Southern Slav Jewish Orth. (Serb) RC (Croat) Forrás: Conscriptio Animarum, (felekezet), 18. század végi statisztikusok a beszélt nyelvről (Szaszkóné 1988.)

9 Népesedési folyamatok, megye, Budapest, katolikusok, reformátusok, (becslés) arányszámok népességszám arányszámok népességszám P-P-S-K megye népesség P-P-S-K megye szül.aránysz. P-P-S-K megye hal. aránysz. Budapest népesség Budapest szül.aránysz. Budapest hal. aránysz arányszámok népességszám arányszámok népességszám r.k. népesség r.k. szül.aránysz. r.k. hal. aránysz. ref. népesség ref. szül.aránysz. ref. hal. aránysz. Forrás: Klinger et al., népszámlálások

10 Nyers születési arányszámok felekezet és régió szerint r.k. ref. ev. izr. g.k előváros Dunakanyar Pilis-Budakörnyék Vác-Gödöllő Dunapart Alföld Forrás: Klinger et al., népszámlálások

11 Házas nőkre jutó születésszám, N=194 Átlag=299,3 N=121 (megbízható értékek) Átlag=289,3 Szórás=35,8 Max: 353,6 Min: 175,2 (átlag - 4%) Alacsony: <253,5 (átlag 12,5%) Magas: >325,1 Forrás: Conscriptio Animarum,

12 Házas nőkre jutó születésszám tényezői, , lineáris regresszióelemzés Függő változó R R 2 Független változók Béta Szign. születések/1 házas nő,65,423 r. kat. %,31, 15 éven aluliak %,264, nemesek %,253, alföld,25, német,153,25 nyers halálozási arány,135,47 házas férfi 15 éven felül % -,297, Forrás: Conscriptio Animarum,

13 Demográfiai átmenet Pest megyében, , klaszterelemzés eredménye N Nyers házk. Nyers szül. Nyers hal. Vándorlási arány Csecsemőhal. % Illeg itim itás % Demográfiai viszonyok 58 8,7 46,5 31,7,8 28, 9,1 premodern 18 8,9 41,8 24,5 2,1 2,1 7,1 átmeneti 4 9, 3,6 24,6-1,9 19,9 7,9 erősen változó rurális 1 7,8 32,3 19,7 38,7 19,2 16,3 erősen változó elővárosi Budapest 9,2 27,2 19,1 28, 15,1 26,8 erősen változó nagyvárosi Népmozgalmi adatok községenkint, KSH, Bp

14 Nyers születési arányszám a demográfiai változás klaszterei szerint, Pest megye, premodern átmeneti rurális változó előváros Budapest Forrás: Klinger et al., népszámlálások, KSH népmozgalmi adatbázis

15 A demográfiai átmenet rekonstruált lépcsői Pest megyében 1. lépcső: 24 település, erősen változó és alacsony születési arányszám a 18. sz. végén rurális, halandósági átmenet előtti termékenységcsökke nés 2. lépcső: erősen változó települések 3. lépcső: között csökkenő halálozási arányszám, de termékenységcsökke nés az I. v. h. után 4. lépcső: átmenet az I. v. h. után 1.lépcső 2.lépcső 3. lépcső 4. lépcső

16 Princetoni indexek If Ig Im Ih If Ig Im Ih premodern,55,71,743,13,162,24,742,42 átmeneti,528,674,735,122,156,189,765,49,38,485,724,16,155,191,746,5 Budapest,26,428,444, If Ig Im Ih premodern,19,192,365,61 átmeneti,114,186,399,67 rurálismodern rurálismodern,18,175,353,72 Forrás: Klinger et al., 19-as népszámlálás, KSH népmozgalmi adatbázis

17 Átlag:,642 Szórás:,134 Alacsony: <,58 Magas: >,777 Házas termékenység (I g ) Pestmegyében, 19

18 Házas termékenység (I g ), 19, regresszióelemzés Függő változó R R 2 Független változók Béta Szign. I g 19,813,66 nyers hal. aránysz.,317, alföld,246, népességnövekedés % ,156,2 r. kat. % 19,141,9 németek aránya % 19,13,17 népességszám -,132,12 2 év alatt házasodó férfiak % -,143,2 illegitimitás % -,24, elváltak aránya, 19 -,268, I m 19 -,459,

19 Konklúziók Mind a hagyományos termékenység, mind a tranzíciós szintje igen változatos Regionális kérdés, de függ más demográfiai jelenségektől, pl. nupcialitás (házasodás kora, intenzitása, özvegyülés, újraházasodás), halandóság, ill. etnokulturális háttere is van Termékenységcsökkenés hosszú távon, lépcsőzetesen, van egy rurális mintája, nem függ a halandóságtól Termékenység regionális mintái eltűnnek, egységesednek a 2. század második felére, alacsony termékenység mint norma Nupcialitás magas az 199-es évekig, majd ez is csökken Összefüggések további feltárása és megértése településszintű nominális mikroelemzéssel