EURÓPAI REGIONÁLIS NÉPESEDÉSI ÉS FEJLŐDÉSI ÉRTEKEZLET B A R T A BARN ABÁS DR. KLINGER AN DRÁS

Átírás

1 EURÓPAI REGIONÁLIS NÉPESEDÉSI ÉS FEJLŐDÉSI ÉRTEKEZLET B A R T A BARN ABÁS DR. KLINGER AN DRÁS február 24. és 27. között rendezték Budapesten az Európai Regionális Népesedési Értekezletet. A z É rtekezlet előzm ényei Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1984 augusztusára hívta öszsze M exikóvárosba a Nemzetközi Népesedési Konferenciát. Ennek előkészítéseként m inden régióban, így Európában is népesedési értekezletet rendeztek. A z első kontinens-szintű népesedési értekezletet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága október 6. és 12. között tartotta Szófiában. Az Értekezlet ajánlásokat fogadott el az európai régió számára, olyan céllal, hogy ezek a Nemzetközi Népesedési Konferencia javaslatai között is szerepeljenek. Ugyanakkor javasolta az Európai Gazdasági Bizottság részére is, hogy folytassa és m élyítse el tevékenységét a népesedés területén. Ezeket a Bizottság évi X X X V III. ülésén m egtárgyalta és többek között elfogadta azt a javaslatot is, hogy negyvenedik ülésén határozza m eg azokat a fe l adatokat, amelyeket az EGB m eglevő forrásai alapján végre tud hajtani, figyelem be véve a Nemzetközi Népesedési Konferencia eredm ényeit. A z augusztus 6. és 14. között m egtartott Nemzetközi N é pesedési K onferencia által elfogadott alcodokum entum, amely a V i lág Népesedési A koióterv továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat1 tartalmazta, jelentős teret szentelt a regionális együttm űködésnek. IV. fejezetében a B. pont alatt 9 ajánlást fogalm azott meg a nemzetközi együttműködés szerepéről és ezek között különösen a 8. számú ajánlás tartalmazza az Egyesült Nemzetek feladatait. Szükségesnek tekintette ez a m egfogalm azás a regionális szervezetek fokozódó tevékenységét és ezek sorában a Világ Népesedési A kcióterv regionális megvalósításának segítését. 1 R ecom m endation fo r the further Im plem entation o f the W orld Population Plan o f A ction.

2 172 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t ^ E javaslatokra válaszolva az Európai Gazdasági Bizottság 40. ülésén, 1986-ban fogalm azta m eg G (40) sz. határozatában a népesedéssel kapcsolatos regionális feladatokat és ebben kimondotta, hogy a Bizottság felkéri a végrehajtó titkárt, hogy együttm űködve az ENSZ Népesedési Alapjával (UNFPA) hívja össze rendszeresen, de nem gyakrabban, mint kétévenként népesedési szakértők regionális ülését abból a célból, hogy konzultáljanak a korm ányok k ö zött és osszák szét és cseréljék ki a népesedési kérdésekre és népesedéspolitikára vonatkozó inform ációkat az EGB régióban. Az értekezletre vonatkozó javaslat ugyanezen bizottsági ülés azon alap-határozatához csatlakozott (E/ECE/1095), amely felkérte a végrehajtó titkárt, hogy a m eglevő feltételek mellett folytassa tevékenységét a népesedés területén és tartsa fenn az együttm ű ködést az U N FPA-val a N emzetközi Népesedési K onferencia m egfelelő javaslatainak végrehajtása érdekében. A fenti határozatok alapján az EGB végrehajtó titkára felkérte a Magyar Népköztársaság Korm ányát az Európai Regionális Értekezlet a Népesedésről és Fejlődésről megrendezésére. M agyar részről a felkérést kedvezően fogadták és a Minisztertanács felhatalmazta a K özponti Statisztikai Hivatalt az Értekezlet m egszervezésével. Az ENSZ Népesedési A lapja m int az Értekezlet társszervezője szintén támogatta a magyarországi megszervezést és az 1986 végén aláírt m egegyezés alapján anyagi segítséget is biztosított az Értekezlet m egszervezéséhez. Ily m ódon fe b ruár 24. és 27. közötti időszakra hívta m eg az EGB végrehajtó titkára az EG B-régió tagországainak kormányait, valamint a népesedési kérdéssel foglalkozó korm ányközi és nem -korm ányközi szervezetek képviselőit. A z É rtekezlet résztvevői A z EGB meghívására és a m agyar korm ány értesítésére az európai országok nagy többsége részt vett az Értekezleten. A z EGB tagországai 32 európai ország, ill. az Egyesült Á llamok és Kanada közül 28 képviseltette magát az Értekezleten. Az a 6 ország, amely nem küldött képviselőt, a legkisebb lélekszámú európai országok közül került ki (Albánia, Ciprus, Írország, Izland, Málta), illetve Kanada. A 28 korm ánydelegációnak összesen 64 tagja volt. Földrajzi megoszlásuk a következő volt: Kelet-E urópa 9 ország; 25 résztvevő Észak-Európa 5 ország; 9 résztvevő N yugat-európa 7 ország; 17 résztvevő Dél-Európa 6 ország; 12 résztvevő U SA 1 ország; 1 résztvevő A Korm ánydelegációk nagysága elég eltérő volt. A legnépesebb természetesen a vendéglátó ország: Magyarország delegációja volt, am elyben heten vettek részt (képviselve a K özponti Statiszti

3 R E G IO N Á L IS N ÉPE SED ÉSI É R T E K E Z L E T 173 kai Hivatal m ellett több más állami szervet, így az Országos T ervhivatalt, az Egészségügyi Minisztériumot, a M agyar Tudományos Akadémiát, illetve a Külügym inisztérium ot). A külföldi delegációk között a legnagyobb a belga volt 6 taggal; talán azért is, mert Belgium képviselője tölti be a Közös Piac elnöki tisztét. 4 tagot számlált az olasz delegáció, 3 3 tagú volt a bolgár, a csehszlovák, a finn, a francia, a holland delegáció. A többi országot egy vagy két szem ély képviselte. A delegáció tagjainak foglalkozási-intézm ényi összetétele is elég sokrétű volt. Az értekezlet szakértői jellegéből adódóan többségük statisztikus, ill. demográfus volt (31-en), de szép számmal voltak más államigazgatási szerv képviselői is; szociális, családi m inisztérium: 12; egészségügyi minisztérium: 5; tervhivatal: 3; központi statisztikai hivatal: 20; demográfiai intézet: 8; szociológiai intézet: 3; külügym inisztérium: 4; budapesti nagykövetség: 9. Az országok képviselőin kívül m ég 19-en vettek részt az Értekezlet munkájában, így ott 83 szem ély tevékenykedett. A legtöbben a két szervező intézményt képviselték: az Európai Gazdasági Bizottságot 8-an, az ENSZ Népesedési Alapját pedig 5-en. Mindkét szervezet küldöttségét annak vezetője irányította, így az EGB-t Gennadi j Birjukov, m egbízott végrehajtó-titkár, az U N FPA-t Rafael M. Salas, főigazgató. A z ENSZ szakosított szervezetei közül a Nemzetközi M unkaügyi Hivatal küldött képviselőt. Az Értekezleten 4 nem -korm ányközi szervezet vett részt, 5 k ép viselővel. így ott volt a Nemzetközi Családtervezési Szövetség (IPPF), a Nemzetközi N épességtudom ányi Unió (IUSSP), a N épesedési Tanács (Population Council) és az Európai N épességtudományi Társaság (EAPS) küldötte. A z É rtekezlet m egnyitása Az Értekezlet megnyitására február 24-én reggel került sor. Ezen a magyar korm ány képviseletében részt vett dr. Csehák Judit m iniszterelnök-helyettes és dr. M edve László egészségügyi miniszter, Az Értekezletet Gennadij Birjukov nyitotta meg. Ezt követően dr. Csehák Judit a M agyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében tartotta m eg bevezető előadását. Beszédében először az Értekezlet fontosságát hangsúlyozta, majd röviden érintve a világ népesedési problémáit, kitért az eu rópai régió speciális népesedési kérdéseire, megállapítva, h ogy: m eg győződésem... az európai országok korm ányai hosszú távon felülkerekednek népesedési gondjaikon. Olyan emberséges megoldásokat találnak, am elyek a.legszigorúbban tiszteletben tartják az egyén jogait és emellett elősegítik a társadalom és gazdaság működéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen népesedési egyensúly kialakulását. Ezután röviden vázolta Magyarország népesedési helyzetét, m ajd m egállapította: korm ányom tudatában van annak, hogy a de

4 174 R E G IO N Á L IS N ÉPE SED ÉSI É R T E K E ZL E T m ográfiai folyam atok befolyásolásában létezik kormányzati felelősség. Ez az álláspont... fokozatosan kialakuló népesedéspolitikában öltött testet. De azt is hangsúlyozta, hogy a korm ányzati felelősséggel járó lehetőségek korlátozottak és ezért a népesedéspolitika sikere nagyobbrészt az em berektől függ. Azon múlik, hogy elfogadják-e azokat az elképzeléseket, am elyek a népesedéspolitika m egvalósításának alapvető követelm ényei. Végül kifejezte azon reményét, hogy az Értekezlet sikerrel fejezi be munkáját, így elősegíti az európai régió népesedési gondjainak megoldását, vagy legalábbis enyhítését. Ezután a szervező intézmények nevében Heino E. Wittrin, az ENSZ Népesedési Alapja főigazgató helyettese m ondott beszédet. Kiem elte az Értekezlet fontosságát, m ajd hangsúlyozta, hogy E u rópa szerepe a népesedésben kétfajta. Egyrészről az Európai Gazdasági Bizottság tagjai a legfontosabb pénzügyi támogatói az ENSZ Népesedési Alapjának, de ugyanakkor a régió jól felkészült a népesedési kérdések tudom ányos munkájában jó l m egalapozott intézményeivel és a mindig rendelkezésre álló adatbázissal. Ezt követően az Értekezlet elfogadta a napirendet az alábbiak szerint : 1. Napirend elfogadása, 2. Tisztségviselők megválasztása, 3. A z EGB-régió legutóbbi dem ográfiai trendjei és azok hatása a gazdasági és társadalmi fejlődésre, 4. Jelentősebb népesedéspolitikai és kutatási kérdések, 5. Regionális együttm űködés a népesedés területén, 6. Az EGB-országok szerepe a népesedés területén folyó nemzetközi együttműködésben, 7. Egyéb kérdések, 8. Jegyzőkönyv elfogadása. Az Értekezlet elnökévé a magyar delegáció vezetőjét, Nyitrai Eerencné dr. államtitkárt, a KSH elnökét választották meg. Alelnök R. Cliquet (Belgium), a két rapportőr: J. H olzer (Lengyelország) és J. Thom pson (Egyesült Királyság) lett. Az első érdemi napirendi pont vitája előtt Gennadij Birjukov, az Európai Gazdasági Bizottság megbízott vezető titkára m ondott beszédet, am elyben az Értekezlet fontosságát és célját elemezte. Az Értekezlet előzm ényeinek ismertetése után kiemelte, hogy a Bizottság Titkársága várja az Önök elgondolásait és javaslatait a népesedés területén végzendő további munkájára vonatkozóan, amelyeket azután beterjeszt a Bizottsághoz az áprilisban tartandó 42. ülésére. Ezután az európai régió sajátos népesedési helyzetével fog lalkozott, hangsúlyozva, hogy a régióban felm erülő népesedési kérdések a fejlődés sokkal szélesebb körű kérdéseinek részét képezik. Bár régiónk népesedési problém ái nem a legsúlyosabbak a világon,... ugyanakkor köztudott, hogy számos népesedési kérdés és problém a van a régióban. Ezután arról beszélt, hogy rendkívül fontos a regionális együttm űködés a népesedés területén, különösen azért, m ert hatá

5 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 175 rozott tendencia utal arra, hogy a népesedési problém ák hasonlóvá válnak a régióban, különösen oly módon, hogy a század végére... országaink többségében minimális, vagy negatív lesz a növekedés. Foglalkozott az alacsony reprodukció okaival, m ajd kiemelte az öregedés általánossá válását és annak társadalmi-gazdasági kihatásait. Ismertette a halandóság-tendenciákat, m ajd a belső és nem zetközi vándorlás legújabb alakulását. V égül az Értekezlet jelentőségét hangsúlyozta, kiemelve, hogy a Bizottság határozata, amely felkérte az ügyvezető titkárt, hogy időszakonként rendezzen regionális értekezleteket népesedési kérdésekben, azt a nézetet tükrözi, hogy az inform áció- és tapasztalatcsere jelentős segítséget nyújthat a korm ányoknak feladatuk megvalósításában, ezek ui. fontos alapjai a népesedéspolitika területén a népesedési kérdések országos szintű megállapítására és vizsgálatára. N yitrai F erencné dr., az Értekezlet elnöke az érdemi vitát m egnyitva hangsúlyozta, hogy értekezletünk első azok sorában, am e lyeket a Nemzetközi Népesedési K onferencia után valam ely régióban tartanak. íg y feladatunk az azóta végbem ent fejlődés áttekintése és a Világ Népesedési Akció Program m egfelelő adaptálása az európai régió adottságaihoz. Az Értekezlet célja az 1983-as regionális népesedési értekezlet és a nemzetközi konferencia határozatai alapján a következő: a) fórum ot biztosítani a népesedési trendekre, problém ákra, politikákra, valam int kutatási eredm ényekre és azok hasznosítására vonatkozó inform ációk cseréjére; b) vita folytatása a régión belüli népesedési kérdésekkel kapcsolatos együttm űködés erősítéséről, valamint a fejlődő országok népesedési tevékenységének támogatásáról. A z EGB-régió legutóbbi népesedési trendjei és azok hatása a gazdasági és társadalmi fejlőd ésre E napirendi pont elsősorban a Titkárság összefoglaló anyaga alapján került megvitatásra. Ebben először a legutóbbi időszak legfontosabb demográfiai trendjeit foglalták össze, különös hangsúlyt adva az 1980 óta bekövetkezett fejlődésnek. A legfontosabbnak a termékenység további csökkenését és az öregedési folyam at felgyorsulását tartották. De jelentősen m egváltozott a család-összetétel is, különösen a házasodási szokások, illetve a házasságon kívüli együttélések és házasság felbom lások növekedése következtében. A népesedés jövőjére vonatkozó összefoglalás a legutolsó népességelőreszámítások alapján rajzolta m eg az E G B-régió dem ográfiai képét 2000-ig. A termékenység tekintetében az előrebecslés 2,1-es teljes termékenységi aránnyal számol, így a régió egészében az egyszerű reprodukciós szint marad m eg a tovább lakban is, bár az országok zöm ében ez alá süllyed. A népességnövekedés egy árnyalattal visszaesik: a század végére 0,6% -os évi növekedést be

6 176 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E Z L E T csülnek. A z öregkornak száma 1985 és 2000 között egynegyedével emelkedik és arányuk 15,5% -ról 17,5% -ra növekszik. A dokumentum végezetül a népesedés és a fejlődés különböző összefüggéseit foglalta össze, a m últbeli trendek és a jövőbeni elképzelések tükrében. Foglalkozott a gazdasági fejlődés és a népesedés összefüggéseivel, különösen a korstruktúra módosulásával az eltartási arányok változásának hatásait elsősorban a foglalkoztatási arányok tükrében vizsgálja. Az öregedés ezenkívül erősen befolyásolja a szociális terheket a régió egész területén, de m egváltoztatja a fogyasztási szokásokat is. A dem ográfiai trendek m ódosulása erősen befolyásolja a háztartás összetételt és ezáltal a lakásszükségleteket is. A régió egyes országaiban elsősorban a déli kivándorló és a nyugati és északi bevándorló országokban a nem zetközi vándorlás trendjeinek m ódosulása is jelentős társadalmigazdasági következm ényekkel fog járni. A belső vándorlás alakulása pedig az urbanizáció, illetve falusi elnéptelenedés jelenségét és az azokkal kapcsolatos fejlesztési kérdéseket határozza meg. A napirendi pont vitáját az is elősegítette, hogy a Titkársági összefoglaló anyagot m ég számos nemzeti jelentés egészítette ki, amelyek az egyes országok múltbeli és jövőbeli népesedési trendjeit, illetve sok esetben az ezekre adott kormányzati válaszokat: a népesedéspolitikai intézkedéseket és azok hatékonyságát foglalták össze. A 28 résztvevő ország közül az alábbi 15 bocsátott rendelkezésre ilyen nemzeti jelentést: Egyesült Királyság Törökország Franciaország Lengyelország Bulgária Hollandia Belgium NSZK Olaszország Románia Csehszlovákia M agyarország NDK Görögország Ausztria. A vitában csaknem minden ország delegációja hallatta a szavát: 28 országból 22 mondotta el véleményét. Ezekben általánosságban állást foglaltak az európai népesedési helyzet értékelésében, de fő leg saját országuk népesedési helyzetét, illetve népesedés- vagy családpolitikai intézkedéseit ismertették. A m agyar delegáció nevében Barta Barnabás fejtette ki álláspontját; elem ezve a m agyar népesedési helyzet sajátosságait, összefoglalva a népesedés és fejlődés különböző vonatkozású összefüggéseit. rr A hozzászólások általánosítható megállapításai a következők voltak:,,, a legtöbb országban a dem ográfiai fejlődést a népesség számának visszaesése és a fokozatos öregedés jellem zi; általános a term ékenység fokozatos csökkenése, ami az országok zöm ében m ár jelenleg, de csaknem általánosságban a közeljövőben az egyszerű reprodukció alatti szintet jelenti; emellett egyes

7 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 177 országokban nőtt a szülési kor és kezd elterjedni a tudatos gyerm ektelenség; a fokozatos elöregedés csaknem általános és ez a régió legtöbb országában fokozódni fog (különösen a következő évszázad első évtizedeiben); m indez jelentős gazdasági, társadalmi és politikai k ö vetkezm énnyel jár; több országban csökkentek a házasodási arányok, em elkedett a házasodási kor, a régióban általánosságban nőtt a válási arány; sok országban egyre gyakoribbá vált a házasságon kívüli együttélés és emiatt a házasságon kívüli gyerm ekszülések elszaporodtak; csaknem általános a gyerm eküket egyedül nevelő szülők számának növekedése; a legtöbb országban folytatódik a halandóság csökkenése, növekszik az élettartam és ezt már az öregkori halandóság javulása okozza; egyes országokban azonban a halandóság stagnál és különösen a középkorú és idősebb férfiak körében a halandóság jelentősen emelkedik; a régió egyes országaiban jelentős intézkedéseket hoztak a termékenységi szint emelése érdekében, főleg közvetett családsegítő célú intézkedésekkel; más országok ezzel szemben arról számoltak be, hogy sem m iféle politikát sem folytatnak, ismét mások a jelen legi csökkenő trendek folytatódása mellett intézkedések bevezetését tervezik. A legtöbb ország úgy foglalt állást, hogy a népesedéspolitikai intézkedések csak rövid távon befolyásolják a népesedési trendeket; általános volt az a vélem ény, h ogy a népesedés és a fe jlő dés között kölcsönös a kapcsolat, és a népesedés nemcsak a társadalmi-gazdasági fejlődés eredménye, hanem annak egyik fontos m eghatározója is; több ország hozzászólásában hangsúlyozta, h ogy a népesedés, valamint a gazdasági és a társadalmi fejlődés csak a béke, a biztonság és az országok közötti nem zetközi együttm űködés körülm ényei között történhet sikeresen; arra is rámutatva, hogy a je lenleg fegyverkezésre fordított erőforrásokat leszerelés eredm ényeként hasznosan felhasználhatnák a népesedéssel kapcsolatos problém ák m egoldására; a felszólalók egy része foglalkozott a nemzetközi és belső vándorlás szerepével és különösen azoknak az adott ország társadalmi-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásával. A vitában az országok képviselői mellett a nem-kormányközi szervezetek képviselői is részt vettek. Ezek közül kettő dolgozatot is nyújtott be2>3, am elyek főb b megállapításait a vitában ismertették. 2 Relinking Fertility B ehaviou r and E conom ic Security in Old A g e : T ow ard a Pronatalist Institutional R eform The Population Council. 3 A D ifficult Though Exciting Dem ographic Future Ahead International Planned Parenthood Federation (European R egion).

8 178 R E G IO N Á L IS n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t Jelentősebb népesedéspolitikai és kutatási kérdések E napirendi pont vitájának alapját részben az előző pont tárgyalási alapját is képező Titkársági összefoglaló, illetve nemzeti je lentések, részben pedig a Titkárság egy másik dokumentuma4 képezte. E dokumentum I. részében összefoglalásra kerültek azok a regionális és nemzetközi ajánlások, am elyek az európai régióra v o natkoznak (így az 1974-ben elfogadott Világ Népesedési Akcióterv, az évi európai regionális értekezlet, valamint az 1984-ben az Akcióterv további megvalósításával kapcsolatos ajánlások). Ezeket az eredeti A kcióterv rendszerében az alábbiak szerint tartalmazta: A ) Népesedés és fejlődés; B) A nők szerepe és helyzete; C) A népesedéspolitikák fejlődése; D) Népesedési célok és politikák; 1. N épességfejlődés, 2. M egbetegedés és halandóság, 3. Reprodukció és család, 4. Népességmegoszlás és belső vándorlás, 5. N emzetközi vándorlás, 6. Népességösszetétel. A dokumentum II. része a regionális együttműködéssel, a III. rész pedig a regionális kutatásokkal és inform áció cserével kapcsolatos ajánlásokat tartalmazta. A napirendi pont tárgyalásánál 15 hozzászólás hangzott el. Lényegében mindegyikük: visszautalt az első napirendi pont kapcsán elhangzottakra és ily m ódon ismertette országa népesedéspolitikai irányelveit. Másrészt beszámoltak országuk népesedési kutatásairól és állást foglaltak a régióban folytatandó kutatások tém akörei tekintetében. A magyar delegáció vélem ényét e napirendi pont kapcsán Kiinger András fejtette ki, beszámolva a magyar korm ány 1984-ben életbeléptetett új hosszú távú népesedéspolitikai koncepciója céljairól és eszközeiről és ism ertetve a középtávú évekre szóló népesedési kutatások témáit. A népesedéspolitikai kérdésekkel kapcsolatban a vitában résztvevő országok lényegében három csoportba sorolhatók. A z országok egyik része hitet tett az aktív népesedéspolitika folytatása mellett (lényegében ezek közé tartoznak a szocialista országok és Franciaország); mások úgy foglaltak állást, hogy az állam csak közvetve avatkozhat be a népesedési folyam atokba, de nem kim ondott népesedési célokból, hanem csak család- és szociálpolitikai eszközökkel, és egyre kisebbre zsugorodott azon országok köre, am elyek úgy vélik, sem m iféle beavatkozásra sincs szükség, a népesedési folyam a tokat nem kell és nem is lehet befolyásolni, mégha azok esetleg kedvezőtlen irányokban haladnak is. 4 M ajor P olicy and Research Issues in Population-developm ent Interrelations.

9 R E G IO N Á L IS N ÉPE SE D É SI É R T E K E Z L E T 179 Ezt az eltérő hozzáállást és nemzeti gyakorlatot jó l tükrözi az ENSZ Népesedési Főosztályának az a legutóbbi összeállítása, am e lyet az egyes országok válaszai alapján a Világ N épesedési A k cióterv megvalósításáról az ENSZ Népesedési Bizottsága elé terjesztett.5 Az 1986-ban összegyűjtött vélem ények szerint az EGB-régió 39 országa közül annak ellenére, hogy a népességnövekedés igen alacsony, sőt egyes országokban negatív volt csak 10 ország vélte úgy, hogy a népességfejlődés aránya alacsony, 28 ország m egelégedett a jelenlegi helyzettel és csak egy ország (Törökország) m ondotta azt, hogy a népességnövekedése magas. Lényegében hasonló a helyzet a termékenység szintjével kapcsolatos vélem ények tekintetében. Csak 13 ország tekintette a jelenlegi term ékenységi arányokat túl alacsonynak, 25 m egelégedett ezzel és csak 1 tartotta magasnak. Ennek alapján az általánosan alacsony termékenységi szint ellenére 16 országban úgy ítélik meg, h ogy politikai befolyásolás nem szükséges. Csupán 11 ország így főleg a szocialista országok és Franciaország alkalmaz közvetlen népesedéspolitikai eszközöket. Egyre több helyen tekintik a népesedés-, illetve másutt a családpolitikát a társadalmi-gazdasági fejlesztési politika részének. A vita másik része a népesedési kutatások prioritásaira utalt. Sok hozzászóló emelte ki az országa, illetve a régió számára fontosnak vélt kutatásokat. A z Értekezlet jegyzőkönyve részletesen felsorolja mindazokat a kutatási témákat, amelyeket a régebbi ajánlások, vagy a vita m egjelölt. Ezek felölelik a demográfiai elemzések és vizsgálatok legszélesebb területeit és így elég nehéz közülük kiem elni azokat, amelyek prioritásokat élveznek. Mégis a hozzászólásokból kirajzolódott az a kép, hogy bizonyos témák tanulmányozása a régió sok országában elsőbbséget kell hogy kapjon, főleg a demográfiai helyzet megváltozása miatt. íg y igen általános volt azoknak a kutatásoknak az előtérbe állítása, am elyek a népességstruktúra változásaival, illetve azok következm ényeivel foglalkoznak, vagyis a népesség öregedése széles körű tanulmányozása. Ezek m ellett a különféle népesedési trendek változásainak okait és jövőbeli lehetőségeit tekintették kiemelésre m éltónak. Regionális együttm űködés a népesedés területén Fontos feladata volt az Értekezletnek, hogy javaslatokat dolgozzon ki az EGB által szervezett népesedési kutatásokra vonatkozóan. A vita alapját a Titkárság által összeállított dokum entum 6 tartalmazta, am ely összefoglalta az EGB e témával foglalkozó két ré 6 A ction b y the United N ations to Im plem ent the R ecom m endations o f the W orld Population Conference, 1974: M onitoring o f Population Trends and Policies (4. Decem ber 1987.). 6 ECE Population-related Activities.

10 180 R E G IO N Á L IS N ÉPE SED ÉSI É R T E K E ZL E T szenek a Népesedési Kérdések Részlege (Population Activities Unit) és a Statisztikai Főosztály múltbeli tevékenységét, illetve az eddig felm erült kutatási javaslatokat. A Népesedési Részleg az 1980-as évek folyam án a következő témákban fejtett ki tevékenységet: 1. a kormegoszlás változásainak és az öregedésnek gazdasági és társadalmi következm ényei; 2. népesedés és fejlődés Dél-Európában, különös tekintettel a vándorlás kérdéseire; 3. a számítógépes dem ográfiai adatbank folyam atos naprakészségének biztosítása és kiterjesztése. A Titkárság az alábbi témákban javasolt további regionális kutatásokat a következő időszakra vonatkozóan: 1. a demográfiai adatbank további kiterjesztése és a régión belül egy számítógépes adatbank hálózat kiépítése; 2. számítógépes adatbank kiépítése a népesedéspolitikai intézkedések tartalm áról; 3. a demográfiai és népesedésstatisztikai célú számítógépes szoftver fejlesztés területén m ódszertani együttműködés és inform ációcsere kiépítése; 4. különféle területeken együttm űködés kialakítása összehasonlító kutatás területén így a család és reprodukció, a jelen legi és jövőbeni halandóság változások hatása a népesség összetételére, a dem ográfiai tényezők hatása a közösségi szektorra, a nők szerepének dem ográfiai és gazdasági vonatkozásai, különböző népességcsoportok előreszámításának m ódszerei; 5. számítógépes annotait bibliográfia elkészítése és terjesztése; 6. rendszeres regionális népesedési értekezletek szervezése. A Statisztikai Főosztály a népesedési statisztika területén az alábbi témákban folytat tevékenységet: 1. nép- és lakásszámlálásra vonatkozó ajánlások; 2. nem zetközi vándorlások az EGB-országok között; 3. népességelőreszámítások; 4. egyéb társadalomstatisztikai kutatások (család- és háztartásstatisztika, nőkre vonatkozó statisztika, egészségügyi statisztika, oktatási statisztika, m unkaerő statisztika). A napirendi pont vitájában 12 küldött vett részt. M indegyikük nagyra értékelte az EGB koordináló tevékenységét. A következő időszakra vonatkozó kutatásokkal kapcsolatban elég hosszadalmas vita alakult ki a prioritások kijelölésével kapcsolatban. Mindannyian egyetértettek abban, hogy személyi és anyagi okokból is mind EGB, mind pedig nemzeti kutatóintézmények vonatkozásában koncentrálni kell a kutatási témákat. M eg kell állapítani a regionálisan fontosnak vélt témákat és ezeket kell meghatározni, mint az EGB által koordinált jövőben i projekteket. íg y a javaslatban felsorolt témákat túl soknak tartották és a többségi vélem ény alapján határozták m eg azokat, am elyek tanulmányozását fontosnak tartják.

11 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 181 Az Értekezlet végül a következő területeken javasolta a demográfiai regionális kutatások folytatását: 1. a népesedés és népesedésstatisztika regionális számítógépes adatbankjának továbbfejlesztése, illetve a népesedéspolitika regionális adatbankjának létrehozása; 2. módszertani fejlesztéssel és a számítógépes szoftverekkel kapcsolatos kutatások; 3. a korstruktúra változásai és ezek gazdasági-társadalmi következm ényei (az 1987-ben lezáruló kutatások továbbfejlesztése és kibővítése); 4. a család képződés és m eghatározó tényezői, családtervezési magatartások és term ékenység kutatása. A vitában a m agyar delegáció vélem ényét K iinger András fe j tette ki. Hangsúlyozta a m egfelelő prioritások kijelölésének fontosságát és állást foglalt az adatbankok, a szoftver-csere, az öregedés és a term ékenység kutatása mellett. Javasolta az európai összehasonlító term ékenységi-családtervezési vizsgálatok harmadik szakaszának megszervezését. Az Értekezlet egyetértett abban, hogy az EGB által szervezett regionális népesedési értekezletek igen hasznosak. Felmerült az is, h ogy a jövőbeni hasonló értekezleteket a szakosított nem -korm ányközi szervezetekkel, illetve a nemzeti dem ográfiai kutató intézetekkel közösen lehetne megtartani. Javasolták, hogy az EGB 3-4 évenként hívjon össze regionális népesedési értekezletet és időközben szervezzen egy-egy szakkérdésben kisebb munkaüléseket. A z EGB-országok szerepe a népesedés területén folyó nem zetközi együttm űködésben E napirendi pont vitájának alapját az Egyesült Nemzetek N é pesedési A lapja által készített dokumentum képezte. A beterjesztett anyagból, illetve a H. W ittrin U N FPA főigazgató-helyettes bevezetőjéből kiderült, hogy a Népesedési Alap és az EGB-országok kapcsolata két vonatkozású. Lényegesebb az, hogy az EGB-országok az UNFPA legfontosabb pénzügyi támogatói és 1983 között az EGB-tagországok 920 millió dollárral járultak hozzá az UNFPA költségvetéséhez, 1984-től kezdve m integy évi 100 m illió dollárt tesz ki a hozzájárulás összege Európából. Emellett az U N FPA néhány európai országban népesedési programokat finanszíroz. Ezek nagyrésze a régióhoz sorolt fejlődő ország Törökország megsegítését célozza, de néhány európai szocialista országban is megvalósítanak U NFPA projekteket. Ezek egy része ott folyó dem ográfiai kutatások finanszírozása, más része pedig fejlődő országok szakemberei képzésére európai országban foly ó tanfolyamok, szemináriumok fedezete. Az összeállítás szerint az U NFPA legjelentősebb támogatói 1967 óta a következők voltak (millió US dollárban) az EGB tagországok közül:

12 182 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t Magyarország ha szerény mértékben is az első szocialista ország volt, am ely hozzájárult az Alap költségeihez. Ennek mértéke 1983-ig 85 ezer dollárt tett ki, ben évi 11 ezer, 1986-tól 14 ezer dollár a támogatás. A z európai országok 1980 és 1986 között az alábbi összegű támogatást kapták az U N FPA-tól (ezer US dollár): A jelentésből is kitűnik, h ogy a M agyarország részére folyósított összeg 85% -a a m agyar szakemberek által szervezett, főleg fe j lődő országbeli résztvevőknek felajánlott tanfolyam ok, illetve szemináriumok költségei. íg y ebből a támogatásból kerül m egszervezésre több családtervezési tanfolyam, a népességelőreszámítási m ódszertani szeminárium, a népesség és környezet szemináriuma, a dem ográfiai szoftver-alkalm azási tanfolyam. Lényegében egy hazai kutatáshoz, a halandóság differenciális elemzéséhez járul hozzá az UNFPA. A napirendhez 9-en szóltak hozzá. Elismerésüket fejezték ki az ENSZ Népesedési Alapjának azért a segítségért, m elyet országuk kapott saját népesedési tevékenységéhez. Más hozzászólók utaltak arra a támogatásra, am elyet országuk a fejlőd ő országoknak n y ú j tott azok népesedési tevékenységéhez. Több hozzászóló felszólította az EGB-országokat, járuljanak hozzá fokozottabban a fejlőd ő országok érdekében folytatott népesedési tevékenységekhez. A m agyar küldöttség nevében Öry Im re szólt hozzá a napirendi ponthoz. Ismertette az UNFPA és Magyarország hosszú ideje gyüm ölcsöző kapcsolatait és rem ényét fejezte ki, hogy ez a jö v ő ben is számottevő lesz. Folytatni kívánjuk az U NFPA támogatása-

13 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t 183 val és szervezésében a Magyarországon folyó oktató tevékenységet, de rem éljük azt is, hogy a halandósági kutatásokhoz eddig n yú j tott támogatás a következő 5 éves időszakban is folytatódni fog. A z É rtekezlet záróülése A z Értekezlet utolsó napján a küldöttek elfogadták a Jegyzőkönyvet, am elyet a két rapportőr terjesztett elő. Ezt követően Rafael Salas élete utolsó nyilvános hivatalos tevékenységeként, hiszen az Értekezletet követő 4. napon hirtelen elhunyt m ondott záróbeszédet. Beszédében részletesen értékelte az Értekezlet eredményeit. Hangsúlyozta, hogy E urópa dem ográfiai viszonyai nagyon érdeklik a fejlődő országokat, mert elemzéseik m odelljéül szolgálnak a dem ográfiai magatartás befolyásolását célzó, m egfelelő népesedéspolitika, népesedési program ok és stratégiák meghatározása során. Európa hagyományosan élen jár a népesedés vizsgálatára irányuló törekvések tekintetében. Hangsúlyozta ezután a konferencia témájának: a népesedés és fejlesztés kölcsönhatásai vizsgálatainak fon tosságát és itt is kiemelte az európai kutatások felhasználhatóságát a fejlőd ő országokban. Az Értekezlet fő tanulságait abban látta, hogy m egvitatta az utóbbi években bekövetkezett demográfiai fejlődést az EGB-régióban... és ezek hatásait a társadalmi-gazdasági fejlődésre, a népesedéspolitikai és kutatási kérdéseket, a regionális együttműködést, és talán, ami a legfontosabb, a nemzetközi együttm űködést a népesedés területén. Az Értekezlet vélem énye szerint az alábbi négy kérdésben állapított meg főbb tanulságokat, am elyek a közelmúlt és a jövő európai népesedési helyzetét m eghatározzák: 1. Az Értekezlet hangsúlyozta az európai népesedési helyzet speciális jellegét és megállapította a csökkenő termékenység és az öregedés társadalmi-gazdasági következm ényeit. 2. Bár az európai országok helyzete több vonatkozásban még mindig eltérő, észlelhető nagyobb hasonlóságra irányuló trend a népesedés területén. 3. Szükségesnek látszik, hogy jobb népesedési adatbázisok legyenek és úgy tűnik, h ogy az országok többsége elismeri a demográfiai kutatások fontosságát és a népesedéspolitikát társadalomés gazdaságpolitikája részének tekinti. 4. Az Értekezlet szintén hangsúlyozta a nemzetközi együttm ű ködés fontosságát a népesedés területén. Ezután hangsúlyozta, hogy ezt az Értekezletet igen jelentős évben tartjuk a demográfia egész történetében. Valamikor idén júliusban a világ népessége eléri m ajd az 5 milliárdot, ami pontosan a fele a X X I. századra előreszámított 10 milliárdra stabilizálódó nagyságnak. Végül köszönetét m ondott a M agyar Népköztársaság K orm á nyának az Értekezlet megszervezéséért és lebonyolításáért.

14 184 r e g i o n á l i s n é p e s e d é s i é r t e k e z l e t Az Európai Regionális Népesedési Értekezlet N yitrai F eren c ibe dr. elnök zárszavával ért véget. Ebben hangsúlyozta, hogy az elfogadott Jegyzőkönyv jól tükrözi azokat a közös gondolatokat, amelyeket együttesen alakítottunk ki. Ebben egyértelm űen értékeljük a Régió népesedési trendjeit és azokat a gondokat, amelyeket az alacsony termékenység, illetve a népesség öregedése okoz. Sok új megállapítás hangzott el az Értekezleten a népesedés társadalmigazdasági fejlődésre gyakorolt hatása tekintetében. Az eddigieknél részletesebb képet kaptunk azokra a népesedéspolitikai intézkedésekre vonatkozóan, amelyekkel a Régió egyre több országa válaszol a népesedési kihívásokra. Tovább kell lépni az együttműködésben e téren és különösen a politikai intézkedések hatékonyságának elem zésében kell a jövőben több eredm ényt elérnünk. A népesedési kutatások is egyre elm élyültebben folynak Régiónkban. Beszéde végén úgy foglalt állást, hogy,,e regionális értekezlet megmutatta, hogy van m iről tárgyalnunk a népesedés kérdésében speciális problémáink és megoldási m ódjaik sok közöset mutatnak. Ezért erőfeszítéseinket a jövőben növelnünk kell és az EGB szerepe e téren m egerősítésre szorul. A mostanihoz hasonló és egy-egy témakört behatóbban m egtárgyaló regionális értekezletek rendszeres m egszervezésére a jövőben is szükség lesz. ЕВРОПЕЙСКОЕ РЕГИОНАЛЬНОЕ СОВЕЩАНИЕ ПО НАРОДОНАСЕЛЕНИЮ И РАЗВИТИЮ EUROPEAN REGIONAL MEETING ON POPULATION AND DEVELOPMENT