Az obesitas és a diabetes patológiája Vida Livia 2018 Tételek új tétel II. DEGENERATIOK, KÓROS ACCUMULATIOK, PIGMENTEK 8. A degeneratiok definíciója és típusai: degeneratio parenchymatosa et adiposa, szervi pédák 9. Az atherosclerosis pathogenesise, pathomorphológiája, szövődményei 10. A különböző pigmentek hisztokémiai jellegzetességei. Exogens pigmentek. 11. Haemoglobinogen pigmentek I. A bilirubin felhalmozódás okai és formái. 12. Haemoglobinogen pigmentek II: kóros vastárolás (típusok, klinikopathológiai jellemzés) 13. Endogen, nem haemoglobinogen pigmentek: lipofuscin, melanin, alkaptonuria (ochronosis) 14. Dystrophiás és metastaticus meszesedés, szervi példák 15. A kőképződés pathomechanismusa és klinikopathologiai formái 16. Az amyloidosis általános jellemzői: fizikokémiai, ultrastrukturalis és hisztokémiai jellegzetességei, amyloid fibrillumok típusai, az amyloidosis klinikopathologiája 17. Az obesitas és a diabetes patológiája
Amit tudni kell Obesitas és diabetes epidemiologiája: járványszerű és a helyzet évről évre súlyosabb. Adatokat nem kell memorizálni! BMI mint mérőszám az obesitas meghatározására. (25-30 felett komoly rizikófaktor) Az obesitas és a diabetes összetett etiologiája Leptin, inzulin és ghrelin működése Zsírszövet mint aktív hormonális szerv szerepe Inzulin rezisztencia kialakulásának folyamata Obesitas klinikai következményei Diabetes definíciója, klasszifikációja T1 és T2 diabetes jellemzői, pathogenezise A diabetes klinikai következményei
A testtömegindex: a szervezet zsírmennyiségével szorosan korrelál. Testsúly (kg)/magasság (m) 2 túlsúlyos elhízott extrémen elhízott morbid elhízás
Az obesitas etiologiája komplex és nem teljesen tisztázott. Szerepet játszanak benne genetikai, környezeti és pszichológiai tényezők. Mindemellett, leegyszerűsítve, az elhízás és energiaháztartás zavara. Liposztát: belső szabályozó rendszer. Elhízás gének szerepe(?) 2018. 09. 23.
Az elhízás fokozatai és a szükséges teendők IFG: impaired fasting glucose; magas éhomi vércukorszint HYP: hypertonia DM-T2: 2-es típusú diabetes OSAS: obstruktív sleep apnoe syndroma GER: gastro-esophagealis reflux betegség PCOS: polycystás ovarium syndroma AMI: acut myocardialis infarctus DM szövődmény: diabeteses szövődmény Amerikai Egyesült Államok A fiatalok 18,5%-a súlyosan elhízott. (BMI 30 felett) A felnőttek 40%-a súlyosan elhízott.
Anglia Centralis, vagy perifériás? Centrális elhízás esetén a zsír intraabdominálisan halmozódik fel (mesenteriumban, szervek körül, a parenchymás szervekben infiltrálva, fascia lemezek között). Ez a típusú elhízás sokkal veszélyesebb, mint a subcutan típusú.
Leptin Bőséges zsírszövet esetén a leptin kibocsátás nő, a vérben megemelkedik a leptin szintje. A hypotalamusban hatva a táplálékfelvételt csökkenti. Minden leptin útvonalat érintő meghibásodás súlyos obesitashoz vezet. A humán agy nem alkalmazkodott a folyamatos leptinjelzéshez (bőven van folyton elérhető élelmiszer), manapság a leptint nem rendeltetésszerűen használjuk..a vér agy gát nem eléggé effektív a nagy mennyiségű folyamatos leptin továbbításában, ezért a hatása lassan, ineffektíven érkezik meg a hypothalamusba. Más szóval, az evolúció során a leptin nem erre lett kitalálva, kevés, időszakosan elérhető étkezések kalibrálták. A mai világban nem ez a helyzet. A zsírszövet nem passzív További résztvevők: inzulin, ghrelin. Ghrelin: étvágyat növeli. Inzulin: cukorfelvétel a zsír-, máj- és izomsejtekbe, glikogénszintézis, zsírsavraktározás. Továbbiakban lásd: kórélettan. 1994ig úgy gondoltuk, hogy a zsírszövet csak egy raktár, azonban ma (a leptin felfedezése óta) már jól tudjuk, hogy minden hormonszervvel kapcsolatban áll.
Inzulinresisztencia 1. Túltápláltság, emelkedett vércukorszint 2. Inzulintermelés, az inzulin raktározni próbál. 3. Inzulin kinyitja a glukóz receptorokat a sejtek felszínén. Glukóz a sejtbe jut. 4. A vércukor zsírként raktározódik. 5. További túltápláltság és emelkedett vércukorszint. 6. A zsírsejtek tele vannak, a máj- és izomsejtek is. 7. További étkezések, folyamatosan. 8. A sejtek képtelenek több tápanyagot felvenni. 9. A sejt elkezdi inaktiválni az inzulin receptorait. 10. A pancreas érzékeli, hogy nem elég az inzulin. Valójában csak nem hat. További inzulintermelés. 11. Az inzulinszint emelkedik, de alig van receptor. 12. Hyperglikémia, hyperinsulinaemia. 13. Inzulin alig hat, a vércukor magas, lassan csökken, de a magas inzulinszint gátolja a zsírsavoxidációt. 14. A beteg hiperglikémiás, de a glükóz nem jut a sejtbe, a zsírsejtből nem tud energia jönni, mert az inzulin nem engedi a zsírsavoxidációt. 15. A beteg folyamatosan éhes, fáradt és folyamatosan hízik. Bezárult a kör. 16. A beteg hyperglikémiája miatt exogén inzulint kap. Klinikai következmények 1. Az obesitas hyperinsulinemiával és inzulinrezisztenciával társul, melyek a 2-es típusú diabetes (T2D) fontos jellemzői. 2. Magas vérnyomás kockázata nő. 3. Coronariabetegség kockázata nő. 4. Bizonyos tumorok incidenciája emelkedett: vastagbél, nyelőcső, vese, epehólyag, pajzsmirigy, ösztogéndependens tumorok. Ennek oka feltehetően a hyperinsulinemia. Az inzulin-like növekedési faktor IGF-1 szintje nő. 5. Nem alkoholos zsírmáj (steatosis, steatohepatitis, NASH) 6. Epekövesség! 7. Pickwick szindróma: aluszékonyság, az elhízottak nem jutnak elég levegőhöz, hypoventillatio. 8. Degeneratív ízületi megbetegeségek: osteoarthrosis. Nagy súly cipelése. 9. GYULLADÁS Folyamatos gyulladásos állapot (proinflammatoricus), mely jelentősen megterheli a szervezetet, az immunrendszert, a metabolizmust, az idegrendszert és minden parenchymás szerv működését veszélyezteti. 10. Depresszió.
Diabetes mellitus A diabetes nem tekinthető egyetlen betegségnek, sokkal inkább a hyperglikémia kapcsán kialakuló metabolikus betegségek összességének. A hyperglikémia az inzulinszekréció csökkenése vagy az inzulin hatástalansága kapcsán lép fel. Az elhúzódó hyperglikémia másodlagos szervi károsodásokhoz vezet. Különösen a vesében, szemben, erekben és idegekben. A diabétesz a végstádiumú vesebetegség, a felnőttkori vakság és a nem traumás amputációk leggyakoribb oka.
Diagnózis A véletlenszerű időpontban mért vércukorszint meghaladja a 11,1mmol/l-t és a hyperglikémia klasszikus tünetei jelentkeznek. Az éhomi vércukorszint ismételten magasabb 7 mmol/l-nél. Az OGTT eredménye kóros, a cukorterhelést követő két órával a vércukor szintje magasabb, mint 11,1 mmol/l. Osztályozás 1-es típusú diabéteszben (T1D) a béta sejtek pusztulása miatt az inzulintermelés teljesen megszűnik, hátterében leggyakrabban autoimmun folyamat áll. Az esetek 10%-át teszi ki. 2-es típusú (T2D) diabéteszben a perifériás szervek inzulinrezisztenciája és az arra adott kóros kompenzációs válasz következtében fejlődik ki. Az esetek 90%-át teszi ki.
Pathogenesis 1-es típusú diabetes (T1D) Autoimmun betegség (ß sejtek elleni autoantitestek kimutathatók a vérből) Az immunrendszer ß sejtek elleni reakciója Gyerekkorban kezdődik, pubertáskorban manifesztálódik, mikor a ß sejtek 90%-a már véglegesen elpusztult. Progresszív betegség Életük végéig exogén insulin pótlásra szorulnak Enélkül életet veszélyeztető ketoacidosis, coma alakulhat ki. Pathogenesis 2-es típus (T2D) Komplex, multifaktoriális betegség. Kialakulásában az obestias kapcsán tárgyalt etiologiai tényezők játszanak szerepet. Nem autoimmun betegség. A két legfontosabb tényező a betegség patogenezisében : 1. Inzulinrezisztencia kialakulása (korai szakasz, hiperinzulinémia), melynek hátterében álló tényezők közül a legfontosabb az elhízás. 2. ß sejtek működési zavara, a betegség késői szakaszában ß sejt kimerülés és elégtelen inzulin szekréció. Az inzulinrezisztencia hátterében álló tényezők közül a legfontosabb az elhízás. A Langerhans szigetek amyloidosisa igen jellemző hosszan fennálló T2D esetén. (90%) T1D autoimmun gyulladás Amyloid T2D
Klinikai szövődmények A diabetes kezelés nélkül rendkívül súlyos betegség, minden szervet károsít. A szövődmények hátterében több tényező áll, ezek közül a hosszan fennálló hyperglikémia kulcsfontosságúnak tűnik. A morfológiai elváltozások többsége késői szövődményként jelentkezik. Érintett szervek: 1. Nagy erek (makrovaszkuláris szövődmény) 2. Kis erek (mikrovaszkuláris) 3. Vesék (diabeteses nephropathia) 4. Retina (retinopathia) 5. Idegek (neuropathia) Egyelőre csak a makrovaszkuláris szövődményeket ismertetjük és kérjük számon. Makrovaszkuláris szövődmények A diabetes legsúlyosabb makrovascularis szövődménye a kifejezetten súlyos atherosclerosis az aortában és a közepes méretű artériákban. A következményes myocardialis infarctus a leggyakoribb halálok. A férfi és a nő arány egyenlő. Ez ellentétben áll a nem diabeteses populációval, ahol a reproduktív korban lévő nők védettebbek. Az alsó végtagi gangréna (a súlyos vascularis betegség szövődménye) 100-szor gyakoribb a diabeteses, mint az átlagos populációban.
Köszönöm a két hétnyi figyelmet, jó tanulást! Livi 2018. 09. 23.