Foglalkoztatási Hivatal Összefoglaló a munkaerı-kölcsönzık 2010. évi tevékenységérıl A munkaerı-kölcsönzı szervezetek adatai és a kölcsönzési esetek számának megoszlása 2010. évben Egy munkaerı-kölcsönzıre esı kölcsönzési esetek száma 701-1000 fı 151-700 fı 101-150 fı 0-100 fı 4,0 1,7 Észak- Magyarország 51,6 84,4 8,0 1,2 6,5 1,5 Nyugat- Dunántúl 21,1 4,1 Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Észak-Alföld 1,9 0,6 Dél- Dunántúl 6,7 6,5 Dél- Alföld Kölcsönzı cégek és a kölcsönzési esetek régiók közötti megoszlása,% (ország=100%) Kölcsönzı cégek megoszlása Kölcsönzési esetek számának megoszlása Budapest 2011. május
Készült A Foglalkoztatási Hivatal Kutatási és Elemzési Fıosztályán Fıosztályvezetı: BUSCH IRÉN Készítette: Pénzné Somogyvári Zsuzsanna 2
Bevezetés A munkaerı kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetıvé. Az akkor munkaközvetítéssel foglalkozó cégek egy része új profilként kezdte el a munkaerı-kölcsönzést. A munkaerı-kölcsönzési és a magánmunkaközvetítıi tevékenység nyilvántartásba vételérıl és folytatásának feltételeirıl szóló 118/2001. (VI. 30.), az ezt módosító 182/2009. (IX. 10.) és a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendeletek szabályozzák. A kormányrendelet szigorú feltételekhez kötötte a tevékenység gyakorlását 1, és a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendelte. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenırzést is. A munkaerı-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevı, valamint a kölcsönzı cég által. A kölcsönzött munkavállalót a próbaidı letelte után ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevı cég belsı dolgozóit. Jelentésünkben a munkaerı-kölcsönzık 2010. évi tevékenységét mutatjuk be, évenkénti adatszolgáltatási kötelezettségük alapján, amelyet a cég székhelye szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához kell megküldeni. A megyei kormányhivatalok munkaügyi központjaitól kapott adatok országos összesítése a Foglalkoztatási Hivatalban történik. 1 A kölcsönzési tevékenység megkezdését a székhely szerint illetékes munkaügyi központtól kell kérvényezni, amelyhez a következı dokumentumokat kell csatolni: három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, vagy közjegyzı által hitelesített másolatát, valamint aláírási címpéldányt, a munkaerı-kölcsönzési tevékenységet tartalmazó okirat három hónapnál nem régebbi, közjegyzı által hitelesített másolatát, az elıírt képesítést bizonyító oklevél közjegyzı által hitelesített másolatát, valamint szükség szerint - a gyakorlatot bizonyító dokumentumot (mőködési bizonyítványt), - az e képesítéssel rendelkezı személy foglalkoztatása érdekében kötött szerzıdést (munkaszerzıdés vagy megbízási szerzıdés), az irodahelyiség használati jogát biztosító okirat hiteles másolatát (bérleti szerzıdés közjegyzı által hitelesített másolatát, vagy tulajdoni lap másolatot) eredeti letéti szerzıdést a vagyoni biztosítékról (a vagyoni biztosíték mértéke 2 000 000 Ft). 3
A munkaerı-kölcsönzı cégek tevékenysége 2002. december 31-én 282 munkaerı-kölcsönzı cég volt nyilvántartva az országban, 2010. december 31-én 802, ami nyolc év alatt ami 2,7-szeres növekedést jelent. A munkaerıkölcsönzı cégek közül 125-en munkaerı közvetítést is végeztek az elmúlt évben. A munkaerı-kölcsönzı cégek közül 768 jogi személy és 3 jogi személyiség nélküli gazdasági társaság volt. Az adatszolgáltató cégek közül 748 csak belföldre, 4 csak külföldre és 19 mindkét irányba folytatott kölcsönzési tevékenységet. Az adatszolgáltató munkaerı-kölcsönzı cégek száma a 2002-2010. években 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 2010. december 31-én a nyilvántartásban szereplı (802) cégek közül 771 nyújtotta be kötelezı adatszolgáltatását (96,1%-os visszaérkezési arány), amelybıl 628 munkaerıkölcsönzı végzett az év során kölcsönzési tevékenységet. A 2010. évben a megszőnt cégek 4
száma 343 volt és 168 újonnan alakult cég kérte nyilvántartásba vételét a székhelye szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjától. Az adatszolgáltatás elmulasztásának egyik oka lehet, hogy a kormányrendelet az elmúlt években többször változott, így a legutóbbi módosításkor a munkaerı kölcsönzı tevékenységének folytatásához szükséges letéti összeget jelentısen megemelte, amelyet több cég nem teljesített, ezért tevékenységét a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelıen a munkaügyi központ felfüggesztette. A másik lehetséges ok, hogy a gazdasági válság és az azt követı recesszió következtében forgalmuk visszaesett, ezért ilyen irányú tevékenységüket nem tudták folytatni, azonban ezt nem jelezték a munkaügyi központok felé. A munkaügyi központok az adatszolgáltatásnak eleget nem tevı cégeknél amennyiben hollétük tisztázható volt eljártak és számos kölcsönzı cégrıl az derült ki, hogy már megszőnt, felszámolták, ill. felszámolás alatt áll. A korábbi évhez képest 2010. évben csökkent az adatszolgáltató munkaerı-kölcsönzı cégek száma Nógrád (19 db-ról 1 db-ra, 94,7%-kal), Baranya (16 db-ról 7 db-ra, 56,3%-kal), Veszprém (67 db-ról 29 db-ra, 56,7%-kal), Bács-Kiskun (20 db-ról 10 db-ra, 50,0%-kal), Heves (10 db-ról 4 db-ra, 60,0%-kal), Tolna (9 db-ról 6 db-ra, 33,3%-kal), Hajdú-Bihar (19 db-ról 13 db-ra, 31,6%-kal), Szabolcs-Szatmár-Bereg (16 db-ról 12 db-ra, 25,0%-kal), Vas (17 db-ról 14 db-ra, 17,6%-kal) Fejér (37 db-ról 33 db-ra, 10,8%-kal) valamint Zala (13 dbról 12 db-ra, 7,7%-kal) megyében. A nyilvántartásba vett új cégek Komárom-Esztergom (81) Pest (13) és Csongrád (9), Jász-Nagykun-Szolnok (8), Békés (7), Borsod-Abaúj- Zemplén (4), Gyır-Moson-Sopron (3) és Somogy (1) megyében valamint a fıvárosban (46) kérték bejegyzésüket. A legtöbb, 2010. évben tevékenységet végzı munkaerı-kölcsönzı vállalkozás székhelye a Közép-magyarországi régióban van, számuk 2010. évben 335, amely az országban mőködı összes munkaerı-kölcsönzı 53,3%-a. A 2010. évben kölcsönzési tevékenységet végzı összesen 628 munkaerı-kölcsönzıvel 7 099 foglalkoztató szerzıdött, azaz egy kölcsönzıre átlagosan 11,3 partner cég jutott az elmúlt évben. Természetesen a megyék között ebben is jelentıs eltérések vannak. Két szélsı példa: Vas megyében 12 kölcsönzı cég 361 foglalkoztatóval volt kapcsolatban, míg Nógrád megyében egy kölcsönzı cég 10 foglalkoztatóval állt kapcsolatban. Jelentıs még ez a mutató Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol az egy kölcsönzıre jutó foglalkoztatók száma 20. 5
Az átlagot meghaladó még ez a mutató, Bács-Kiskun (18) és Békés (13) megyében valamint a fıvárosban (19). Ez a fajlagos mutató legalacsonyabb Baranya (0,7) megyében, ami mutathatja azt is, hogy itt több kölcsönzéssel is foglalkozó vállalkozás 2010-ben minimális mértékben végzett ilyen irányú tevékenységet. Az egy kölcsönzı cégre jutó foglalkoztatottak átlagos száma 208 volt, a legmagasabb ez a szám Borsod-Abaúj-Zemplén (1 401) megyében, a legalacsonyabb Baranya (18) megyében. 2010. évben egy munkaerı-kölcsönzı cégek átlagosan 575 esetben kölcsönözték munkavállalóikat a foglalkoztatóknak. A kikölcsönzési esetek száma az országos átlagot jelentısen meghaladó mértékő Borsod-Abaúj-Zemplén (1 620), Csongrád (1 311) megyében és a fıvárosban (1 048). Az egy kölcsönzıre jutó esetszám a legalacsonyabb Baranya (20) megyében volt. Az egy kölcsönzıre jutó ledolgozott munkanapok szám átlagosan 25 286 volt. Az egy kölcsönzı cégre jutó munkanapok száma legmagasabb Borsod-Abaúj-Zemplén (139 991) a legalacsonyabb Baranya (2 834) megyében volt. 2010. évben az egy kölcsönzı cégre vetített bruttó keresettömeg 148,6 millió forint volt. A legmagasabb ez a mutató Borsod-Abaúj-Zemplén (718,8 millió forint/kölcsönzı cég), a legalacsonyabb Baranya (12,5 millió forint/kölcsönzı cég) megyében. 6
A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók és a foglalkoztatások adatai A foglalkoztatók száma 2010-ben 7 099 db volt, a korábbi évhez képest 3017 darabbal (73,9%-kal) több volt, de meghaladta a 2008. évi darabszámot is (682 darabbal). A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók számát ágazatok szerint a 2008 2010. években lehet összehasonlítani, mivel az ágazati besorolás (TEÁOR) 2008. évtıl változott. Azt vizsgálva, hogy a foglalkoztatók mely nemzetgazdasági ágakba tartoznak, a következıket mondhatjuk: a legnagyobb arányt a feldolgozóipari cégek képviselik (3 508 cég), ez 49,4%-a az összes szerzıdöttnek. A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók száma ágazatok szerint, a 2008-2010. években 0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 Mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gızellátás, légkondicionálás Vízellátás, szenyvíz győjtése, kezelése, Építıipar Kereskedelem, gépjármőjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás Oktatás Humán egészségügyi, szociális ellátás Mővészet, szórakozás, szabad idı Egyéb szolgáltatás Háztartás munkaadói tevékenysége, termék Területen kívüli szervezet 2008. év 2009. év 2010. év 7
A feldolgozóiparon belül a feldolgozási termék (901 db), a villamos berendezés (335 db), a vegyi anyag, termék (301 db), a gép, gépi berendezés (252 db) valamint a közúti jármő gyártása (218 db) ágazatokban volt a legmagasabb (200 feletti) a foglalkoztatók száma. Jelentıs még a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (10,9%, 771 cég), az építıipar (7,3%, 517 cég) valamint a szállítás, raktározás (7,0%, 495 cég) ágazatokban foglalkoztatók száma, akik ilyen módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerıigényüket. A munkaerı-kölcsönzést igénybe vevı cégek száma egy év alatt emelkedett Veszprém (28,5-szeresére), Vas (12,4-szeresére), Békés (4,4-szeresére), Tolna (2,8-szeresére), Fejér (2,2-szeresére), Szabolcs-Szatmár-Bereg (2,1-szeresére), Pest megyében (2-szeresére) és a fıvárosban (1,8-szeresére). Az elmúlt évhez képest jelentıs, foglalkoztatói szám csökkenés tapasztalható Csongrád (88,4%-os), Baranya (77,9%-os), Gyır-Moson-Sopron (60,4%-os), Nógrád (52,4%-os) Somogy (28,0%-os) és Heves megyében (16,7%). A vizsgált idıszakban Közép-Magyarországon (76,2%), ezen belül elsısorban a fıvárosban (70,3%) található a kölcsönzı cégek szolgáltatásait igénybe vevı foglalkoztatók döntı többsége, a Közép-Dunántúlon mőködik a 8,7%-uk. A foglalkoztatók zöme szinte valamennyi ágazatban Budapestre koncentrálódik (aminek oka lehet az is, hogy székhelyként a fıváros került bejegyzésre és így az adatszolgáltatás itt történik). Egy-egy ágazaton belül a foglalkoztatók régiók közötti megoszlását vizsgálva legnagyobb arányban a vendéglátás 99,1%-a, a pénzügyi, biztosítási tevékenység 98,2%-a, a bányászat 97,6%-a, az egészségügy 97,1%-a, az ingatlanügyletek 96,0%-a, az információ, kommunikáció 94,%-a, a kereskedelem 92,9%-a, a szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység 91,5-a%-a, az építıipar 90,9%-a valamint a háztartások tevékenysége 90,0%-a a Közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A feldolgozóiparban a foglalkoztatók 59,5%-a a fıvárosban, a területen kívüli szervezetek 90,3%-a, valamint a mezıgazdaságon belül a kölcsönzést igénybe vevık 30%-a Békés, a szállítás, raktározás területén munkaerıt igénylık 23,8%-a és az egyéb szolgáltatásban alkalmazottat igénylık 14,3%-a Borsod-Abaúj-Zemplén és az oktatásban ilyen munkaerıt alkalmazók 12,5%-a Veszprém megyében volt. 8
A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók által igénybe vett foglalkoztatottak átlagos száma Nógrád megyében volt a legmagasabb, az országos átlag 18,4 fı/foglalkoztató (84,3 fı/foglalkoztató), a legalacsonyabb Bács-Kiskun megyében volt (2,6 fı/foglalkoztató). Egy foglalkoztató átlagosan 50,9 esetben oldotta meg munkaerıigényét a munkaerı kölcsönzı cégek segítségével. A fizikai foglalkozásúakat átlagosan 44,8, a szellemi dolgozókat 6,1 esetben kölcsönözték a foglalkoztatók. A szakmunkásokat legtöbbször a vendéglátás területén (38,9 eset/foglalkoztató), a betanított és segédmunkásokat leggyakrabban a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban igényelték a foglalkoztatók (az elıbbiek mutatója 120,3, az utóbbiaké 27,0 eset/foglalkoztató). A legmagasabb ez a mutató Csongrád (1 311,2), a legalacsonyabb Bács-Kiskun (3,9) megyében. A szellemi munkára kölcsönzött munkavállalókat legtöbbször az információ, kommunikáció (37,1 eset/foglalkoztató), az oktatás (34,0 eset/foglalkoztató), az energiaipar és a kereskedelem, gépjármőjavítás (egyaránt 21,6 eset/foglalkoztató) ágazatokban kölcsönözték a munkáltatók. Egy foglalkoztató átlagosan 2 237 munkanapra igényelte a kölcsönzı cégektıl a munkaerıt. Az egy foglalkoztatóra jutó munkanapok száma legmagasabb Nógrád megyében (8 392) a legalacsonyabb Bács-Kiskun megyében (340) volt. Az egy foglalkoztatóra jutó átlagos keresettömeg 13,1 millió forint volt, a legmagasabb ez a mutató Somogyban (44,1 millió forint), a legalacsonyabb Bács-Kiskun megyében volt (közel 1,4 millió forint). 9
A munkavállalók foglalkoztatási adatai 2010-ben 130 434 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerıkölcsönzıkkel, ez 64,9%-kal több, mint az elmúlt évi létszám és 11,7%-kal (13 599 fıvel) több, mint a 2008. évi létszám. A 2002-2010 években a munkaerı-kölcsönzı cégek által foglalkoztatottak száma (határozott és határozatlan idejő munkaszerzıdéssel dolgozók együtt) mintegy 4,3-szeresére növekedett. ezer fı Az alkalmazott munkavállalók állománycsoportonkénti adatai a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 20 40 60 80 100 120 140 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év A munkaerı-kölcsönzıkkel jogviszonyban állók 2010. évi összetételét különbözı ismérvek szerint vizsgálva a következık figyelhetık meg: 10
Nemek szerinti bontásban: 68 143 fı a férfiak közül került ki (52,2%), és 62 291 fı volt a nık száma (47,8%). Állománycsoportok szerint vizsgálva a kölcsönzöttek 83,1%-a fizikai és 16,9%-a szellemi foglalkozású volt. A fizikai foglalkozásúak közül 24,4% szakmunkás, 59,9% betanított munkás, 15,7% pedig segédmunkás volt. Amennyiben az állománycsoportokat nemek szerint külön vizsgáljuk, az figyelhetı meg, hogy a férfiak esetében 2010-ben is jóval nagyobb volt a fizikai foglalkozásúak száma és aránya a kölcsönzöttek között, mint a nıknél (88,6% >> 77,1%). 2010. évben 2009-hez képest a munkaerı kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozások száma tizedével, az ilyen módon munkához jutók száma 64,9%-kal, ezen belül a határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazottaké 56,7%-kal, a határozott idejőeké 90,8%-kal nıtt. A 2008- ban bekövetkezett gazdasági válság, majd az azt követı recesszió számos munkáltatót létszámleépítésre kényszerített. Az elmúlt évben néhány ágazatban már megindult a stabilizálódás és fellendülés kezdıdött el, de a legtöbb vállalat nem létszámbıvítést hajtott végre, hanem a munkaerı-kölcsönzı cégek segítségével oldotta meg átmeneti vagy tartós munkaerıigényét. 2010. év során a munkaerı kölcsönzéssel alkalmazott munkavállalók több mint fele (52,2%-a, 68 143 fı) férfi, és 47,8%-a (62 291 fı) nı volt. A nemek szerinti megoszlást tekintve a férfiak részaránya 0,9%-ponttal magasabb volt, a nıi munkavállalóké pedig 0,9%-ponttal alacsonyabb lett a 2009. évinél. Mindkét nemnél betanított munkásokat igényeltek a legnagyobb számban a foglalkoztatók, az összes férfi foglalkoztatott 49,0%-át (33 391 fıt) és a nıi alkalmazottak mintegy felét (50,7%-át, 31 553 fıt). Mindkét nemnél a határozott és határozatlan idıre alkalmazottak közül a legnagyobb arányban (83,1%ban) fizikai foglalkozásúakat kerestek a foglalkoztatók, a határozatlan idıre szerzıdött férfiaknál a fizikai és szellemi állománycsoport aránya 87,9 12,1%, a nıknél 75,0 25,0% volt. A határozott idıre foglalkoztatottaknál ugyanez az arány a férfiaknál 90,9 9,1%, a nıknél 81,7 18,3%. 11
% A munkavállalók számának megoszlása a munkaerı-kölcsönzıvel fennálló munkajogi kapcsolatuk és állománycsoport szerint 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Férfiak Nık Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók A férfi munkavállalók esetében a határozott idejő szerzıdések száma 88,0%-kal, a határozatlan idejőeké pedig 62,2%-kal nıtt. A nıi munkavállalóknál a határozatlan idejő alkalmazások száma 50,6%-kal, a határozott idejő pedig 93,5%-kal emelkedett. Egy-egy földrajzi egységen belül a fizikai és szellemi foglalkozásúak aránya meglehetısen nagy eltéréseket mutat, így Heves megyében csak fizikai állománycsoportú munkaerıket igényeltek a foglalkoztatók, míg Nógrád megyében az összes kölcsönzéssel igényelt munkaerı 55%-a fizikai és 45%-a szellemi foglalkozású volt. 12
A munkaerı-kölcsönzıvel szerzıdéses jogviszonyban álló munkavállalók számának megoszlása tevékenységi fıcsoportok szerint területenként az összes kikölcsönzött százalékában Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 fizikai szellemi A munkaerı-kölcsönzés keretében dolgozók jogviszonyát vizsgálva a munkaszerzıdés lehet határozott vagy határozatlan idıre szóló. Ez a tény nagymértékben meghatározza, hogy alkalmi jellegő munkáról, vagy a jóval nagyobb biztonságot nyújtó munkaviszonyról van-e szó, amely egyúttal összefügg a végzendı munkák jellegével is. 2010. évben az összes, a munkaerı kölcsönzık által foglalkoztatott munkavállaló 72,1%-a (94 005 fı) határozatlan, 27,9%-a (36 429 fı) pedig határozott idejő munkaszerzıdéssel volt foglalkoztatva, míg a korábbi évben a kölcsönzöttek 75,9%-a (59 996 fı) határozatlan, 24,1%-a (19 089 fı) pedig határozott idejő munkaszerzıdéssel volt foglalkoztatva. 13
A fizikai foglalkozásúaknál, a 2009. évhez képest, a férfiak határozatlan idejő munkaszerzıdéssel történt foglalkoztatása 72,4%-kal, a nıké 73,7%-kal növekedett. A határozott idıre alkalmazottak körében a férfiak foglalkoztatása közel kétszeresére (94,6%- kal), a nıké több mint kétszeresére emelkedett az vizsgált idıszakban. A szellemi foglalkozásúak közül határozatlan idıre alkalmazottak létszáma a férfiaknál 13,3%-kal, a nıknél 7.7%-kal nıtt, a határozott idejőek esetében a nıknél 47,1%-kal, a férfiak körében 40,4%-kal emelkedett az elmúlt évhez képest. A határozatlan idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztatottak összlétszáma több mint felével (56,2%-kal), a határozott idıre alkalmazottaké pedig 90,8%-kal nıtt az elızı évhez képest. A kölcsönzött munkavállalók több mint fele (54,8%-a) a 25-49 éves, legjobb munkavállalási korba tartozik, a 25 év alattiak egyharmada, míg az 50 év felettiek 12,5%-os arányt képviselnek. A szellemi foglalkozásúak körében a 25 alattiaknál jóval nagyobb súlyt (41,2%) képviselnek. Az 50 év felettiek relatív gyakorisága a legnagyobb a segédmunkások között. A kölcsönzıkkel jogviszonyban álló munkavállalók korcsoportonkénti megoszlása állománycsoportonként Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai Szellemi 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette Megoszlás, % 14
Az iskolai végzettséget tekintve a 8 általánossal vagy annál kevesebbel rendelkezık az összes kölcsönzött 27,1%-át, a szakmunkásképzıvel és szakiskolával rendelkezık 39,1%-át, a szakközépiskolával és technikummal rendelkezık 27,5%-át tették ki. A fıiskolai, egyetemi képesítéssel rendelkezık mindössze 6,3%-át teszik ki az összes kölcsönzöttnek. A munkaerı-kölcsönzıknél állományban lévık számának megoszlása iskolai végzettség szerint, Nem 8 ált. és kevesebb Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Fıiskola, egyetem % Együtt Férfiak 26,0 45,2 24,1 4,6 100,0 Nık 28,2 32,4 31,2 8,1 100,0 27,1 39,1 27,5 6,3 100,0 A felsıfokú végzettségőek közül a nıket foglalkoztatták nagyobb arányban a munkaerıkölcsönzı cégekkel kapcsolatban álló munkáltatók. A munkaerı-kölcsönzık által foglalkoztatottak számának iskolai végzettség szerinti megoszlása nemenként és összesen Férfiak Nık 0,0% 5,0% 10,0% 15,0% 20,0% 25,0% 30,0% 35,0% 40,0% 45,0% 50,0% Megoszlás, % 8 ált. és kevesebb Szakmunkásképzı, szakiskola Szakközépiskola, gimnázium, technikum Fıiskola, egyetem 15
A foglalkoztatási fıcsoportok szerinti megoszlást tekintve a férfiakat elsısorban a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) és az ipari, építıipari foglalkozásokban igényelték a munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók. A nıket a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő), a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, valamint az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozási fıcsoportokban lévı foglalkozások valamelyikében szerzıdtették a legnagyobb létszámban. % A munkaerı-kölcsönzıvel szerzıdéses jogviszonyban álló munkavállalók FEOR fıcsoportok szerinti megoszlása, munkajogi kapcsolat és nemek szerint 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Férfiak Nık Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók 16
A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma Az elmúlt kilenc év alatt a kölcsönzési esetek száma évrıl évre növekedett. (A 2003. év kivétel, amikor is visszaesés történt a kikölcsönzési esetek számában.) 2010-re 6,4-szeresére emelkedett a 2002-es bázisévhez viszonyítva a kikölcsönzési esetszám. A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 50 100 150 200 250 300 350 400 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év A 2010. évben, a munkaerı-kölcsönzıknél határozott, vagy határozatlan szerzıdéssel munkaviszonyban álló 130 434 fıt összesen 361 026 alkalommal kölcsönözték ki, ami az 17
elmúlt évhez viszonyítva 86,5%-os növekedést mutat. Ebbıl 205 729 alkalommal férfi és 155 297 alkalommal nıi munkavállaló kölcsönzésére került sor. Az összes kikölcsönzési esetszámból 318 003 alkalommal fizikai munkára (ezen belül 184 288 alkalommal betanított munkára) és 43 023 alkalommal szellemi munkára történt munkaerı-kölcsönzés. A kikölcsönzési esetek száma a nıi betanított munkások esetében a legnagyobb (összesen 92 715 eset). A kölcsönzési esetek megoszlása a 2009. és 2010. években állománycsoportok szerint, nemenként és összesen % A munkavállalók kikölcsönzési eseteinek megoszlása Állománycsoport Férfiak Nık 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év 2009. év 2010. év Szakmunkás 15,8 14,2 6,4 4,9 22,2 19,1 Betanított munkás 24,8 25,4 20,2 25,7 45,0 51,0 Segédmunkás 10,1 12,3 6,8 5,7 16,9 17,9 Fizikai összesen 50,7 51,8 33,3 36,3 84,1 88,1 Szellemi 5,0 5,2 10,9 6,7 15,9 11,9 Mindösszesen 55,8 57,0 44,2 43,0 100,0 100,0 A kölcsönzési esetek számának 88,1%-a a fizikai, 11,9%-a pedig a szellemi foglalkozásúak között valósult meg. Az összes kölcsönzési esetszám mintegy felét (51,0%) a betanított munkára kölcsönzöttek esetszáma tette ki. Az összes kikölcsönzési eset 57,0%-ában férfiakat, 43,0%-ban pedig nıi munkaerıket igényeltek a munkáltatók. Az elmúlt évhez képest a kölcsönzési esetek számában a férfi munkavállalók körében 90,6%-os, a nıknél 81,4%-os növekedés tapasztalható. 2010. évben a határozott idıre alkalmazottakat 51 802 esetben, a határozatlan idejő szerzıdéssel foglalkoztatottakat 309 224 esetben kölcsönözték ki. A határozott idıre alkalmazott férfiak esetében 25 400, a nık esetében 26 402 kikölcsönzési esetre került sor. A határozatlan idejő szerzıdéssel munkát vállalók közül a férfiakat 180 329, a nıket 128 895 esetben kölcsönözték ki. A 2009. évhez képest a határozatlan idejő szerzıdések száma több mint kétszeresére és a határozott idıre alkalmazottaké pedig 11,5%-kal nıtt. Az összes esetszám 42,5%-ában betanított munkásokat igényeltek a foglalkoztatók, akik a kölcsönzı cégeknél zömmel határozatlan idıre vannak alkalmazásban. A határozott idejő 18
munkaszerzıdéses kikölcsönzési esetek aránya az egyes állománycsoportoknál mindössze 1,2% és 8,6% között lakult. % A kikölcsönzési esetek aránya, az összes esetszám százalékában határozatlan idıre alkalmazott munkavállalók körében Kikölcsönzési esetek aránya a határozott idıre alkalmazott munkavállalók körében 0,0 10,0 20,0 30,0 40,0 50,0 60,0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi A kikölcsönzési esetek száma a fizikai állománycsoportban a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások, a gépkezelık, összeszerelık, a szolgáltatási jellegő foglalkozások, a szellemieknél az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) és az egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylıfoglalkozások esetében volt a legmagasabb. 19
% A kikölcsönzési esetek FEOR fıcsoportonkénti megoszlása, munkajogi kapcsolat és nemek szerint 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Férfiak Nık Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók A kikölcsönzési esetek száma az elmúlt évben is a feldolgozóiparban (129,0 ezer) volt a legmagasabb, itt a legnagyobb számban fizikai foglalkozásúakat (124 568 alkalommal), ezen belül betanított (66 773 esetben), segéd- (39 326 esetben) és szakmunkásokat (18 469 esetben) kölcsönöztek a foglalkoztatók. A fizikai foglalkozásúakat a feldolgozóiparon belül a legnagyobb létszámban az élelmiszergyártás (24,5 ezer fı), a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (19.9 ezer fı), a villamos berendezés (15,4 ezer fı),a gép, berendezés gyártása (13,6 ezer fı), az egyéb feldolgozóipari tevékenység (mintegy 11 ezer 20
fı), a fémfeldolgozási termék gyártása (9,2 ezer fı) valamint a fémalapanyag gyártása (8,8 ezer fı) ágazatokban kölcsönözték a foglalkoztatók. Az összes munkavállaló kikölcsönzési eseteinek átlaga 2,8 eset/fı, amely magasabb az elmúlt évi átlagnál (2,4 eset/fı). Az egy munkavállalóra jutó esetszám Csongrád megyében a legmagasabb 23,3 eset/fı. A határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazottak esetében ez a fajlagos mutató 3,3 eset/fı, ezt az átlagot a férfiak esetében a segédmunkások (5,4 eset/fı), a nıknél pedig a betanított munkások átlagos kikölcsönzési esetszáma (3,9 eset/fı) haladja meg. A határozott idıre alkalmazottaknál ez az érték 1,4 eset/fı, ami csökkenést mutat a bázisévhez képest (-1 eset/fı). A határozott idejő munkaszerzıdéssel kölcsönzötteknél mindkét nemnél szakmunkások esetszáma csökkent a legnagyobb mértékben (a férfiaknál 5,4 a nıknél 6,6 eset/fı). A szellemi foglalkozásúaknál 2,0 eset/fı volt ez a fajlagos mutató, ami némileg meghaladja a bázis évi értéket (0,3 eset/fıvel). 21
A munkavállalók teljesített munkanapjai Az elmúlt kilenc év alatt a munkaerı-kölcsönzı cégekkel szerzıdésben álló munkavállalók teljesített munkanapjainak száma 4,6-szeresére emelkedett. 2010. évben a kölcsönzés keretében teljesített munkanapok száma 57,7%-kal nıtt az elızı évhez képest. közel 15,9 millió munkanapot dolgoztak 2010-ben kölcsönzési formában, ez a 2009. évhez képest mintegy 5,8 millió munkanapos növekedést jelent. A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma állománycsoportonként a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 5 000 10 000 15 000 20 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év 2010. év A határozatlan idejő szerzıdéssel dolgozók 12,4 millió, a határozott idejő szerzıdés keretében dolgozók 3,5 millió munkanapot dolgoztak. A határozatlan idıre 22
alkalmazottaknál 46,9%-os, a határozott idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztatottak esetében több mint kétszeres növekedést jelent a 2009. évhez képest. A fizikai foglalkozásúak mintegy 12,7 millió munkanapot teljesítettek a kölcsönvevı cégeknél, ez az összes ledolgozott munkanapnak 80,2%-a. A határozatlan idıre alkalmazott fizikai foglalkozásúak 9,7 millió, a határozott idıre alkalmazottak pedig közel 3,0 millió munkanapot dolgoztak. A legtöbb munkanapot a betanított (7,8 millió) és a szakmunkások (közel 3,2 millió) teljesítették. A határozatlan idıre alkalmazott férfiak közül a betanított (közel 3,0 millió) és szakmunkások (1,8 millió) munkanapjainak száma volt a legmagasabb. Az ezen a módon foglalkoztatott nıi munkavállalók közül a betanított munkát végzık ledolgozott munkanapjainak száma volt a legmagasabb (2,7 millió). A vizsgált idıszakban a határozott idıre alkalmazott férfi munkavállalók közül a betanított (több mint 0,9 millió) és a szakmunkásokat (csaknem 0,4 millió), a nıi alkalmazottaknál pedig a betanított munkásokat (közel 1,2 millió) kölcsönözték a legtöbb munkanapra. ezer munkanap A munkavállalók teljesített munkanapjainak száma, munkajogi kapcsolat, nemek és állománycsoportok szerint 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Férfiak Nık Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók 23
A szellemi foglalkozásúak összesen 3,1 millió munkanapot teljesítettek, ami az összes ledolgozott munkanapnak a 19,8%-a. Ebben az állománycsoportban a határozatlan 2,7 millió, a határozott idejő munkaszerzıdésőek pedig kevesebb mint 0,5 millió munkanapot dolgoztak. Ebben az állománycsoportban teljesített munkanapok száma 8,3%-kal több, mint a 2009-ben (a határozatlan idejőek esetében 3,6%-os, míg a határozott idıre alkalmazottaknál 47,0%-os a növekedés). A 2010. évben teljesített munkanapok 33,7%-át (5,3 millió) a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık, 29,5%-át (közel 4,7 millió) a szakképzettséget nem igénylı (egyszerő), 10,8%-át (1,7 millió) az ipari, építıipari. és 10,3%-át (1,6 millió) az irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások tették ki. Ez utóbbi foglalkozási fıcsoportban az elmúlt évhez képest közel tizedével csökkent a munkanapok száma. A szolgáltatási jellegő foglalkozások területére kölcsönzöttek munkanapjainak arány 6,2%-os volt, mégis e területen volt a legnagyobb növekedés az elmúlt évhez képest (közel 3,7-szeres). % A munkavállalók munkanapjainak FEOR fıcsoportonkénti megoszlása munkajogi kapcsolat és nemek szerint 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık Felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı foglalkozások Egyéb, felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélforgalmi) jellegő foglalkozások Szolgáltatási jellegő foglalkozások Mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozások Ipari és építıipari foglalkozások Gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık Szakképzettséget nem igénylı (egyszerő) foglalkozások Férfiak Nık Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók 24
2010. évben a ledolgozott munkanapok átlagos száma 122 nap/fı volt, 6 nappal kevesebb, mint 2009. évben. A fizikai állománycsoportban 117 munkanapot teljesített egy a munkavállaló, ez két munkanappal kevesebb, mint a bázisévben. A betanított munkások (120 nap/fı) 3 nappal többet, a segédmunkások (102 nap/fı) 12 nappal, a szakmunkások (121 nap/ı) 5 nappal dolgoztak kevesebbet, mint 2009-ben. A szellemi foglalkozásúak (143 nap/fı) 10 nappal dolgoztak kevesebbet, mint egy évvel korábban. A határozatlan idıre alkalmazottak által teljesített munkanapok száma átlagosan 132 nap/fı volt, ami 9 munkanappal kevesebb, mint a bázisévi érték. Az egy fıre jutó munkanapok száma az egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı (176 nap/fı), a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık (164 nap/fı), az irodai és ügyviteli jellegő (156 nap/fı), a felsıfokú képzettség önálló alkalmazását igénylı (155 nap/fı), az ipari és építıipari (138 nap/fı) valamint a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık (133 nap/fı) foglalkozási fıcsoportokban haladta meg az országos átlagot a határozatlan idıre alkalmazottak körében. A határozott idıre alkalmazottak által ledolgozott munkanapok száma 95 nap/fı volt átlagosan, ami 10 munkanappal több, mint az elmúlt évben. Az egyéb felsıfokú vagy középfokú képzettséget igénylı (138 nap/fı), a törvényhozók, igazgatási, érdekképviseleti vezetık, gazdasági vezetık (120 nap/fı), a mezıgazdasági és erdıgazdálkodási (116 nap/fı), az ipari és építıipari (102 nap fı) és a gépkezelık, összeszerelık, jármővezetık (97 nap/fı) foglalkozási fıcsoportokban haladta meg az országos átlagot a határozott idıre alkalmazottak körében. A kikölcsönzési esetek átlagos hossza 44 nap ezen belül a fizikai 40 nap, a szellemieké 73 nap volt. A kikölcsönzési esetek hossza összesen 8 nappal, a fizikai állománycsoportban 4 nappal és a szellemi foglalkozásúaknál 21 nappal volt kevesebb, mint a bázis évben. A határozatlan idıre alkalmazott munkavállalók körében a kikölcsönzési esetek átlagos hossza 40 nap volt, ami ugyancsak elmarad (17 nappal) a bázisévi értéktıl. A határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazottak esetében 67 nap volt a kikölcsönzési esetek átlagos hossza. Ez a fajlagos mutató 32 nappal több mint a 2009. évi érték. A határozott idıre alkalmazottaknál az egy kikölcsönzési eset átlagos hossza a férfi munkavállalóknál 63 nap, a nıi munkavállalók esetében 70 nap (a férfiak esetében 30, a nıknél pedig 33 nap a 25
növekedés a bázisévhez képest). A határozatlan idıre alkalmazottaknál a férfiak körében ez a fajlagos mutató 37, a nıknél 45. Ez mindkét nemnél csökkenést mutat (a férfiak esetében 14, a nıknél pedig 21 nap a csökkenés, a bázisévhez képest). A szellemi állománycsoportúak körében mind a férfiaknál, mind a nıknél a kölcsönzési esetek átlagos hossza kevesebb, mint 2009. évben volt (az elıbbieknél 43, az utóbbiaknál 20 napos a csökkenés). A munkavállalóknak kifizetett bruttó keresettömeg A kölcsönzı cégek alkalmazott 130 434 munkavállalónak 93,3 milliárd forint bruttó keresettömeget fizettek ki. A határozatlan idıre alkalmazottaknál 70,3 milliárd és a határozott szerzıdéssel foglalkoztatottak körében 23,1 milliárd forint került kifizetésre. A 2010. évben kifizetett keresettömeg 75,3%-a határozatlan és 24,7%-a a határozott idejő munkaszerzıdéssel foglalkoztattak részére lett kifizetve. A fizikai állománycsoportban ez az arány 72,1 27,9%, a szellemi foglalkozásúaknál 83,1 16,9%. A keresettömeg megoszlása munkajogi kapcsolat, állománycsoport és nemek szerint % Keresettömeg megoszlása Állománycsoport Férfiak Nık Határozatlan Határozott Határozatlan Határozott Határozatlan Határozott idıre alkalmazott munkavállalók körében Szakmunkás 15,6 11,7 5,1 5,8 20,7 17,5 Betanított munkás 21,3 26,0 17,8 28,2 39,0 54,2 Segédmunkás 5,1 3,7 3,6 5,0 8,7 8,7 Fizikai összesen 41,9 41,4 26,5 39,0 68,4 80,4 Szellemi 12,6 7,1 19,0 12,6 31,6 19,6 Mindösszesen 54,5 48,4 45,5 51,6 100,0 100,0 26
A határozatlan idıre alkalmazottak létszámának megoszlása és a részükre kifizetett bruttó keresettömeg aránya a határozott és határozatlan idıre alkalmazottak esetében eltéréseket mutat. Így a fizikai állománycsoportban a foglalkoztatottak aránya 47,6%, a részükre kifizetett bruttó keresettömeg 41,9%, a nıknél ugyanez az arány 34,4% a számukra kifizetett bér aránya e munkajogi kapcsolaton belül 26,5%. A szellemi foglalkozásúak esetében a férfiaknál az alacsonyabb létszámarányhoz (6,6%) arányát tekintve nagyobb bértömeg (12,6%) tartozik, ez a nıi foglalkoztatottak esetében is igaz. (A létszám arányuk 11,4%, a bér arányuk 19,0%). A határozott idıre alkalmazottaknál is hasonló tendenciák figyelhetık meg. Az egy munkanapra jutó átlagos kereset 5 877 Ft/fı,nap volt, ezen belül a határozatlan idıre alkalmazottak napi átlaga 5 656 Ft/fı,nap a határozatlan idejőeké 6 668 Ft/fı,nap volt. Az egy napra jutó kereset a bázisévhez képest a 3,3%-kal csökkent, a határozatlan idıre alkalmazottak esetében 5,2%-kal marad el a 2009. évi megfelelı mutatótól, a határozott idıre számított napi átlagos kereset nem változott. Ft/nap A munkavállalások fajlagos mutatói, az egy munkanapra jutó keresettömege nemek és állománycsoport szerint a 2008-2010. években 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Szellemi Férfiak Nık Együtt Határozatlan idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók egy munkanapra jutó keresettömege 2008. év 2009. év 2010. év Határozott idejő munkaszerzıdéssel alkalmazott munkavállalók egy munkanapra jutó keresettömege 2008. év 2009. év 2010. év 27
2010. évben a havi átlagos munkanapok száma 21,2 nap volt, így a napi bruttó átlag keresetbıl kiindulva a havi átlagkereset 123 412 Ft/fı volt. A határozatlan idıre alkalmazottaknál 118 783 Ft/fı, a határozatlan idejőeknél 140 030 Ft/fı. A fizikai foglalkozásúak havi átlagos kerettömege 109 827 Ft volt, ezen belül a határozatlan idejőeké 103 634 Ft, a határozott idejőeké 129 941 Ft. A szellemi foglalkozásúak havi bruttó átlagos jövedelme 178 379 Ft/fı volt, ezen belül a határozatlan idejőeké 173 714 Ft/fı, a határozott idejőeké 205 484 Ft/fı. Az egy hónapra jutó kereset a bázisévhez képest 4,1%-kal, ezen belül a határozatlan idıre alkalmazottaké 5,9%-kal, a határozott idejőeké 0,8%-kal csökkent a bázisévhez képest. Ennek egyik oka lehet, hogy több részmunkaidıs volt a kölcsönzött alkalmazottak között. Az egy hónapra jutó kereset Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (191 914 Ft/hó), a legalacsonyabb pedig Gyır-Moson-Sopron megyében volt (79 513 Ft/hó). 28
A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött külföldi foglalkoztatók és foglalkozások adatai A munkaerı-kölcsönzı cégek 2010. évben 9 országba kölcsönöztek összesen 235 fı munkavállalót. A munkavállalók által külföldön teljesített munkanapok száma 17 614 nap volt. 2009. évben 12 országban, 290 fı 19 989 munkanapot, 2008-ban 11 országban, 206 fı 20 704 munkanapot dolgozott. A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött külföldi foglalkoztatók és foglalkozások adatai a 2008-2010. években 100000 20704 19989 17614 10000 1000 206 290 235 100 11 12 9 42 29 68 10 1 ország, db foglalkoztatók száma, db munkavállalók száma, fı teljestett munkanapok száma, nap 2008. év 2009. év 2010. év Egy kikölcsönzött munkavállaló így átlagosan 75 napot dolgozott külföldön. A kikölcsönzött munkavállalók 68 munkáltatónál 289 esetben kerültek kölcsönzésre. A legnagyobb létszámú munkavállalót Franciaországba (142 fı) és Dániába (76 fı) kölcsönöztek. Franciaországba 8 29
foglalkoztató 181 esetben, Dániába 52 munkáltató 83 esetben igényelte a magyar munkaerıkölcsönzık segítségét. A külföldre kölcsönzött munkaerık közül 191 esetben ipari és építıipari, 83 esetben mezıgazdasági és erdıgazdálkodási foglalkozásokba történt a kölcsönzés. Az egy külföldre kölcsönzött munkavállalóra jutó munkanapok száma átlagosan 75 munkanap/fı volt, a legmagasabb az Egyesült Királyságba kikölcsönzött munkavállalónál (1 fı) (255 munkanap) volt, de az átlagot jelentısen meghaladja ez az érték az Írországba kölcsönzött 2 munkavállaló által teljesített 254 nap/fı valamint az a Hollandiában dolgozó, aki 250 napot dolgozott. A legkevesebb átlagos idıt (26,3 nap/fı) Luxemburgban dolgoztak a kölcsönzött munkavállalók. 30
Grafikonok 31
A kölcsönzıkkel jogviszonyban álló férfi munkavállalók korcsoportonkénti megoszlása állománycsoportonként Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai Szellemi 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Megoszlás, % 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette A kölcsönzıkkel jogviszonyban álló nıi munkavállalók korcsoportonkénti megoszlása állománycsoportonként Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai Szellemi 0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% Megoszlás, % 25 év alatti 25-49 éves 50 év és felette 32
ezer fı Az alkalmazott férfi munkavállalók létszáma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 10 20 30 40 50 60 70 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év ezer fı Az alkalmazott nıi munkavállalók létszáma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 10 20 30 40 50 60 70 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 33
A munkaerı-kölcsönzıvel határozatlan idejő jogbiszonyban álló munkavállalók számának megoszlása tevékenységi fıcsoport szerint területenként az összes kikölcsönzött százalékában Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 fizikai szellemi 34
A munkaerı-kölcsönzıvel határozott idejő jogbiszonyban álló munkavállalók számának megoszlása tevékenységi fıcsoport szerint területenként az összes kikölcsönzött százalékában Budapest Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 fizikai szellemi 35
A férfi munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Állománycsoport Segédmunkás Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 50 100 150 200 250 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év A nıi munkavállalók kikölcsönzési eseteinek száma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 50 100 150 200 250 ezer eset 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2008. év 2009. év 2010. év 36
A férfi munkavállalók teljesített munkanapjainak száma a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év 2010. év A nıi munkavállalók teljesített munkanapjainak száma állománycsoportonként a 2002-2010. években Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Állománycsoport Fizikai összesen Szellemi Mindösszesen 0 2 000 4 000 6 000 8 000 10 000 ezer nap 2002. év 2003. év 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év 2009. év 2010. év 37
Táblázatok 38
A munkaerı-kölcsönzı cégek tevékenysége 1.1 A munkaerı-kölcsönzı szervezetek száma Az összes adatszolgáltató munkaerıkölcsönzı cégek Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerı-kölcsönzı cégek közül A 2010. évben kölcsönzési tevékenységet végzı cégek A munkaerı-kölcsönzıkkel szerzıdött foglalkoztatók Megye/régió száma 2009. 2010. db számának megoszlása változása az elızı évhez képest % db % jogi személy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2010. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatók száma db munkaerı közvetítést is végzı cégek száma csak belföldre csak külföldre mindkét irányba folytat munkaerıkölcsönzést db % db % db % Budapest 271 317 41,1 46 17,0 317 0 48 63 312 2 3 269 42,8 54 25,1 4 991 70,3 2 288 84,6 Pest 68 81 10,5 13 19,1 81 0 15 10 81 0 0 66 10,5 8 13,8 416 5,9 208 100,0 Közép-Magyarország 339 398 51,6 59 17,4 398 0 63 73 393 2 3 335 53,3 62 22,7 5 407 76,2 2 496 85,7 Fejér 37 33 4,3-4 -10,8 33 0 6 11 33 0 0 27 4,3-4 -12,9 258 3,6 138 115,0 Komárom-Esztergom 20 101 13,1 81 405,0 101 0 13 5 99 0 2 88 14,0 75 576,9 304 4,3 86 39,4 Veszprém 67 29 3,8-38 -56,7 29 0 10 3 28 0 1 19 3,0-36 -65,5 57 0,8 55 2750,0 Közép-Dunántúl 124 163 21,1 39 31,5 163 0 29 19 160 0 3 134 21,3 35 35,4 619 8,7 279 82,1 Gyır-Moson-Sopron 21 24 3,1 3 14,3 24 0 5 6 24 0 0 19 3,0 7 58,3 72 1,0-110 -60,4 Vas 17 14 1,8-3 -17,6 14 0 2 4 13 0 1 12 1,9 0 0,0 361 5,1 332 1144,8 Zala 13 12 1,6-1 -7,7 12 0 2 3 12 0 0 10 1,6 1 11,1 101 1,4 35 53,0 Nyugat-Dunántúl 51 50 6,5-1 -2,0 50 0 9 13 49 0 1 41 6,5 8 24,2 534 7,5 257 92,8 Baranya 16 7 0,9-9 -56,3 7 0 0 2 7 0 0 7 1,1-5 -41,7 17 0,2-60 -77,9 Somogy 1 2 0,3 1 100,0 2 0 0 1 2 0 0 2 0,3 1 100,0 18 0,3-7 -28,0 Tolna 9 6 0,8-3 -33,3 6 0 0 1 6 0 0 6 1,0-2 -25,0 47 0,7 30 176,5 Dél-Dunántúl 26 15 1,9-11 -42,3 15 0 0 4 15 0 0 15 2,4-6 -28,6 82 1,2-37 -31,1 Borsod-Abaúj-Zemplén 22 26 3,4 4 18,2 23 2 4 7 24 2 0 22 3,5 5 29,4 60 0,8-4 -6,3 Heves 10 4 0,5-6 -60,0 4 0 1 0 4 0 0 3 0,5-3 -50,0 10 0,1-2 -16,7 Nógrád 19 1 0,1-18 -94,7 1 1 0 0 1 0 0 1 0,2-16 -94,1 10 0,1-11 -52,4 Észak-Magyarország 51 31 4,0-20 -39,2 28 3 5 7 29 2 0 26 4,1-14 -35,0 80 1,1-17 -17,5 Hajdú-Bihar 19 13 1,7-6 -31,6 13 0 2 3 13 0 0 11 1,8-2 -15,4 31 0,4-1 -3,1 Jász-Nagykun-Szolnok 29 37 4,8 8 27,6 37 0 15 3 37 0 0 22 3,5 10 83,3 21 0,3 3 16,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16 12 1,6-4 -25,0 12 0 2 0 0 0 12 10 1,6 4 66,7 25 0,4 13 108,3 Észak-Alföld 64 62 8,0-2 -3,1 62 0 19 6 50 0 12 43 6,8 12 38,7 77 1,1 15 24,2 Bács-Kiskun 20 10 1,3-10 -50,0 10 0 2 1 10 0 0 8 1,3-5 -38,5 143 2,0 28 24,3 Békés 14 21 2,7 7 50,0 21 0 10 0 21 0 0 11 1,8 2 22,2 142 2,0 110 343,8 Csongrád 12 21 2,7 9 75,0 21 0 6 2 21 0 0 15 2,4 5 50,0 15 0,2-114 -88,4 Dél-Alföld 46 52 6,7 6 13,0 52 0 18 3 52 0 0 34 5,4 2 6,3 300 4,2 24 8,7 701 771 100,0 70 10,0 768 3 143 125 748 4 19 628 100,0 99 18,7 7 099 100,0 3 017 73,9 db száma megoszlása változása az elızı évhez képest száma megoszlása változása az elızı évhez képest db % 39
1.2 A munkaerı-kölcsönzı szervezetek száma és indexei 2002-2010. években Terület megye/régió Az adatszolgáltató munkaerı-kölcsönzı cégek száma (db) Az adatszolgáltató munkaerı-kölcsönzı cégek számának indexei 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. években az elızı évhez képest, % Budapest 102 135 175 217 273 321 237 271 317 132,4 129,6 124,0 125,8 117,6 73,8 114,3 117,0 310,8 Pest 13 19 35 52 75 87 94 68 81 146,2 184,2 148,6 144,2 116,0 108,0 72,3 119,1 623,1 Közép-Magyarország 115 154 210 269 348 408 331 339 398 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 81,1 102,4 117,4 346,1 Fejér 19 16 24 29 26 31 31 37 33 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2 100,0 119,4 89,2 173,7 Komárom-Esztergom 20 31 47 54 56 65 68 20 101 155,0 151,6 114,9 103,7 116,1 104,6 29,4 505,0 505,0 Veszprém 5 7 10 10 16 17 21 67 29 140,0 142,9 100,0 160,0 106,3 123,5 319,0 43,3 580,0 Közép-Dunántúl 44 54 81 93 98 113 120 124 163 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5 370,5 Gyır-Moson-Sopron 10 13 22 24 24 27 26 21 24 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3 240,0 Vas 8 7 8 14 15 15 15 17 14 87,5 114,3 175,0 107,1 100,0 100,0 113,3 82,4 175,0 Zala 5 6 6 10 16 13 13 13 12 120,0 100,0 166,7 160,0 81,3 100,0 100,0 92,3 240,0 Nyugadt-Dunántúl 23 26 36 48 55 55 54 51 50 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 98,2 94,4 98,0 217,4 Baranya 3 3 9 13 12 16 21 16 7 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3 131,3 76,2 43,8 233,3 Somogy 2 4 4 4 4 4 5 1 2 200,0 100,0 100,0 100,0 100,0 125,0 20,0 200,0 100,0 Tolna 3 6 7 7 7 6 7 9 6 200,0 116,7 100,0 100,0 85,7 116,7 128,6 66,7 200,0 Dél-Dunántúl 8 13 20 24 23 26 33 26 15 162,5 153,8 120,0 95,8 113,0 126,9 78,8 57,7 187,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 23 4 39 35 36 35 30 22 26 17,4 975,0 89,7 102,9 97,2 85,7 73,3 118,2 113,0 Heves 5 8 8 5 11 14 15 10 4 160,0 100,0 62,5 220,0 127,3 107,1 66,7 40,0 80,0 Nógrád 7 10 18 19 24 26 31 19 1 142,9 180,0 105,6 126,3 108,3 119,2 61,3 5,3 14,3 Észak-Magyarország 35 22 65 59 71 75 76 51 31 62,9 295,5 90,8 120,3 105,6 101,3 67,1 60,8 88,6 Hajdú-Bihar 7 5 9 9 11 15 20 19 13 71,4 180,0 100,0 122,2 136,4 133,3 95,0 68,4 185,7 Jász-Nagykun-Szolnok 21 27 35 33 31 37 44 29 37 128,6 129,6 94,3 93,9 119,4 118,9 65,9 127,6 176,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 5 8 12 11 15 15 17 16 12 160,0 150,0 91,7 136,4 100,0 113,3 94,1 75,0 240,0 Észak-Alföld 33 40 56 53 57 67 81 64 62 121,2 140,0 94,6 107,5 117,5 120,9 79,0 96,9 187,9 Bács-Kiskun 9 13 14 18 27 25 25 20 10 144,4 107,7 128,6 150,0 92,6 100,0 80,0 50,0 111,1 Békés 10 13 15 13 18 24 22 14 21 130,0 115,4 86,7 138,5 133,3 91,7 63,6 150,0 210,0 Csongrád 5 4 8 7 13 12 15 12 21 80,0 200,0 87,5 185,7 92,3 125,0 80,0 175,0 420,0 Dél-Alföld 24 30 37 38 58 61 62 46 52 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 74,2 113,0 216,7 Ö sszesen 282 339 505 584 710 805 757 701 771 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0 92,6 110,0 273,4 2010. év adata a 2002. évhez képest % 40