Az iskolaválasztás és a nyelvoktatás Kárpát-medencei látlelete A kisebbségi oktatás értékei és kihívásai Duna Ház, Torockó, 2015. október 29.
Az iskolaválasztás momentuma Egyéni szempontok Közösségi szempontok Sikeres életút Nyelvtudás tannyelv Kompetenciák
Alsófok Középfok Felsőoktatás Iskolai út jellege Megjegyzés ISCED 1, 2 ISCED 3 ISCED 5, 6 Magyar Magyar Nem magyar ny. Magyar Kisebbségi útvonal Etnikai revival Kisebbségi siker Nem magyar ny. Részleges - kései többségcentrikus Magyar Részleges, váltó - kisebbségcentrikus Veszteség narratíva Pragmatizmus Szakkínálat szűkössége Ritka Nem magyar ny. Magyar Részleges - többségcentrikus Részleges - kisebbségcentrikus Ritka Magyar Nem magyar ny. Részleges, váltó - többségcentrikus Nem magyar ny. Nem magyar ny. Magyar Részleges, kései kisebbségcentrikus Ritka Nem magyar ny. Többségi útvonal Asszimiláció perspektívája
Magyar nyelvű oktatási útvonalak
Magyarok a többségi oktatásban (Kárpátalja/ Beregszász) ISKOLA Tannyelv Összlétszám MAGYAR tannyelvű osztályokban Összlétszám TÖBBSÉGI tannyelvű osztályokban Magyarok a TÖBBSÉGI tannyelvű osztályokban Magyarok a TÖBBSÉGI tannyelvű osztályokban (%) 1-es középiskola ukrán - 826 200 24 3-as középiskola magyar-ukrán 230 178 72 41 4-es középiskola magyar 450-5-ös középiskola ukrán - 700 240 34 6-os általános iskola magyar 194-7-es általános iskola magyar 345-9-es általános iskola magyar 95-10-es középiskola magyar-orosz 105 74 12 16 Összesen - 1419 1778 524 30 Az összes iskolás - 44,4 55,6 16,4 - hány %-a
KK1: Hogyan választanak a kisebbségi magyar szülők ISKOLÁT gyermeküknek? KK2: Hogyan választják meg a kisebbségi magyar szülők az ISKOLA TANNYELVÉT?
Kutatásmódszertan I. KK1 és KK2 KVALITATÍV INTERJÚK: Interjúzás két körben (2012; 2013) Az iskolaválasztás általános motivációi A többségi iskolaválasztás háttere Összesen 187 félig strukturált interjú szülőkkel, hatodik és hetedik osztályos tanulókkal, iskolaigazgatókkal és tanárokkal Kárpátalja, Vajdaság, Erdély és Szlovákia egy tömb és egy szórvány településén
Az iskolaválasztásra ható tényezők: általános és etnikailag meghatározott beiskolázási szempontok (a szülők érvei) Szimbolikus (nyelv és kultúra átadása) és racionális motivációk (iskola adottságai) Tömbterület vagy szórvány A szülők, a diák, avagy éppen a pedagógus vagy más szakember érveinek sajátos interakciója Makro, mezo, mikro szintű tényezők
Természetes, hogy magyart... Fel se merült az, hogy ne magyar iskolába. Ugye mi is magyar iskolába, na a férjem ukránban végzett, de azért, mert nem volt magyar iskola. De nem, szó se lehet róla, magyar gyerek, magyar iskolába járjon. (3_FP) Hát más szóba se jött, tehát az természetes, hogy a gyereknek az anyanyelvén kell. (6_FP) Nem tudom, ez valahogy nekünk olyan természetesen volt, hogy magyarok vagyunk, és magyarba ( ) annyira természetes volt, hogy, hogy magyarba járjon, nem, nem is gondolkoztunk ilyenen. (4_SZ_M)
Etnikailag semleges Etnicitással összefüggő A kisebbségi oktatás sajátosságait magyarázó etnikai és etnikailag semleges tényezői Makro-szintű magyarázatok Mezo-szintű magyarázatok Mikro-szintű magyarázatok RENDSZER ISKOLA EGYÉN CSALÁD RENDSZER ISKOLA EGYÉN CSALÁD
Etnikailag releváns Etnikailag semleges Hogyan választanak a kisebbségi magyar szülők ISKOLÁT gyermeküknek? Macro = rendszer Mezzo = intézményi Micro = egyéni Jogi háttér Fenntartás Autonómia Iskola rendszer Település adottságai (város/falu) Minőség (tanári kompetenciák, óra utáni foglalkozások, alternatív programok) Helyi presztízs Toborzás, önreklámozás Családi háttér Családi mintázatok Óvodai szociális hálózatok A tanár személye A kisebbségi nyelv presztízse A kisebbségi iskolák többlet támogatása A település nemzetiségi arányai Romák aránya (a white flight jelenség) Vegyes házasságok A család nyelvi stratégiái (kompenzáció, nyelvtanulás, karrierutak)
Többségi nyelv ismerete a külhoni magyarok körében (1-7 skála) Románia (román) 4,2 Szlovákia (szlovák) 4,4 Szerbia (szerb) 4,3 Ukrajna (ukrán) 3,4 Ukrajna (orosz) 3,7 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5
A gyenge államnyelvtudás gyakran szolgál alapjául a kisebbségek anyanyelvi iskoláztatása elleni érvelésnek. Burkolt nyelvpolitika eszköze: az olyan tévhitek terjesztése, hogy az államnyelv elsajátítása össztársadalmi és gazdasági szempontból, illetve a kisebbség integrációja miatt fontos, a kisebbségek nyelvmegtartásának ára pedig a társadalmi mobilitás beszűkülése, a szegregáció és gazdaságilag hátrányos helyzet. Az államnyelv elsajátítása természetesen a kisebbségek számára is fontos, de ennek nem az anyanyelv kárára kell történnie, hanem egy hozzáadó kétnyelvűségi modellben, a magyar oktatási rendszeren belül az idegen nyelvoktatásban használatos kommunikatív módszerek alkalmazásával. Több jelentős probléma, mint a többségi iskolaválasztás, vagy az anyaországi migráció enyhíthető lenne, ha a többségi nyelv oktatása a jelenlegihez képest hatékonyabban szerveződne a magyar tannyelvű oktatáson belül.
Hogyan választják meg a kisebbségi magyar szülők az ISKOLA TANNYELVÉT? Nyelvtanulás az iskolában és a környezetben: Nekünk ez a hátrányunk, hogy, hát hátrányunk idézőjelbe, hogy magyar városban élünk, több a magyar és ezért nem fogja úgy megtanulni *a többségi nyelvet+. (Tanár, 3. sz. KI.) Sikeres életút, kompenzáció: Tehát ma a szülő az úgy gondolkodik, tehát én pedagógus szülőkkel is beszéltem, és úgy gondolkodik, hogy hát én nem tudom a többségi nyelvet, de az én gyerekem majd megtanuljon. (szülői interjú)
Szórvány tömb különbségek az iskolaválasztásban Más a nyelvkörnyezeti hatás a kiegyensúlyozott kétnyelvűség elérése érdekében a szórványban az iskolában a kisebbségi nyelvet kell erősíteni, mivel a környezet a többségi nyelvet támogatja, míg a tömbben ez fordítva igaz. Tömbben a magyar iskolák között is elképzelhető verseny a magyar diákok beiskolázása tekintetében, míg a szórványtelepülés jó esetben is csak egy iskolát tud fenntartani (kereseti és kínálati iskola közötti különbség) Nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is sűrűbb az iskolahálózat a tömbben; a szórványban a magyar nyelvű iskoláztatás folytonosságának kérdésessége is akadályozhatja a magyar iskolaválasztást.
KK3: Valóban jobban teljesítenek a többségi iskolák, mint a kisebbségiek? KK4: Hogyan teljesítenek a kisebbségi diákok a többségi oktatásban?
Kutatásmódszertan II. KK3 és KK4 Kvantitatív kutatás Programme for International Student Assessment (PISA)+ esettanulmányok PISA értékelés (2003-2012) Otthon beszélt nyelv vs. a teszt nyelve (tannyelv) A diákok iskolai teljesítményének alakulása attól függően, hogy anyanyelvűkön tanulnak vagy sem. Szerbia, Románia és Szlovákia esetében elérhető adatok. Esettanulmány (2013/14 tanév) Kárpátaljai magyarok Ukrajnában (290 adatközlő)
Matematika (PISA 2000-2012) 520 Majority pupil in majority language Minority Hungarian in the mother tongue Minority Hungarians in total Minority Hungarians in majority language 500 480 460 440 420 400 380 2003 2006 2009 2012 2003 2006 2009 2012 2000 2006 2009 2012 SLOVAKIA SERBIA ROMANIA
Szövegértés (PISA 2003-2012) 520 500 480 460 440 420 400 380 360 Majority pupil in majority language Minority Hungarian in the mother tongue Minority Hungarians in total Minority Hungarians in majority language 340 2003 2006 2009 2012 2003 2006 2009 2012 2006 2009 2012 SLOVAKIA SERBIA ROMANIA
Természettudomány (PISA 2003-2012) 540 Majority pupil in majority language Minority Hungarian in the mother tongue Minority Hungarians in total Minority Hungarians in majority language 520 500 480 460 440 420 400 380 2003 2006 2009 2012 2003 2006 2009 2012 2006 2009 2012 SLOVAKIA SERBIA ROMANIA
515 510 511 505 504 500 495 490 485 480 494 ukrán tannyelvű Matematika Szövegértés 493 magyar tannyelvű Ukrán és magyar tannyelvű iskolába járó gyerekek képességpontjai
580 560 540 520 533 555 542 516 500 480 481 460 440 430 437 442 420 400 ukrán tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport magyar tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport magyar tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport ukrán tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport Szövegértés* Matematika* Képességpontok az alsó és a felsőkompetenciacsoportban tannyelv szerint
,40,30,30,20,10,12,00 -,10 -,20 -,30 -,24 -,40 -,36 ukrán tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport magyar tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport magyar tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport ukrán tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport Családiháttér-index (CSHI) kompetencia csoport és tannyelv szerint
0,40 0,20 0,00-0,20-0,40-0,23-0,22-0,16-0,12-0,02 0,03 0,23 0,27 0,28 0,33-0,60-0,52-0,47-0,80-1,00-1,20-1,03-0,91 Iskolák közötti különbségek összevont családiháttér-index (CSHI) alapján
,30,25,20,21,25,15,10,05,00 -,05 -,10 -,15 -,20 ukránként ukrán iskolában tanul magyarként ukrán iskolában tanul -,13 magyarként magyar iskolában tanul Családiháttér-index a tannyelv és az otthon beszélt nyelv szerinti három csoportban
50,0 44,5 40,0 30,0 20,0 16,6 21,6 10,0 0,0-10,0-20,0-3,3-5,4-30,0-40,0-50,0-41,1-45,2 ukrán tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport -44,2 magyar tannyelvű ALSÓ kompetencia csoport ukrán tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport magyar tannyelvű FELSŐ kompetencia csoport PHE - Matematika* PHE - Szövegértés* Pedagógiai hozzáadott érték (PHE) kompetencia-csoportok szerint
30,0 20,0 10,0 0,0 24,0 10,8 0,7-10,0-20,0-30,0-40,0-8,6 ukránként ukrán iskolában tanul PHE - Matematika -26,1-31,0 magyarként ukrán iskolában tanul PHE - Szövegértés* magyarként magyar iskolában tanul Pedagógiai hozzáadott érték (PHE) a tannyelv és az otthon beszélt nyelv szerinti három csoportban
KIHÍVÁSOK Az iskolák lokalitás és szociális háttér alapján kiütköző heterogenitása leginkább a magyar tannyelvű intézmények körében jellemző, az ukrán iskolák ilyen szempontból homogénebbek. Családi háttér (CSHI) szerint igen markáns különbségek a magyar iskolák többségét érinti, azaz gyengébb hozott anyagból kell dolgozzanak, mint ukrán tannyelvű társaik. Tovább rontja a helyzetet, hogy adataink alapján a magyar gyerekek közül a jobb családi háttérrel rendelkezők választják a többségi képzést.
ÉRTÉKEK A magyar iskolák mindkét kompetencia csoportban eredményesebb pedagógiai munkát végeznek, mint ukrán tannyelvű társaik. Úgy tűnik az ukrán iskolát választó magyar gyerekek potenciái (akikről tudjuk, hogy CSHI tekintetében a legjobb csoportnak számítanak) kihasználatlanul maradnak, úgy, hogy ugyanezen iskolákban a pedagógiai munka képes hozzátenni az alacsonyabb CSHI-vel rendelkező ukrán gyerekek iskolai teljesítményéhez. A többségi nyelvet választó, az államnyelv könnyebb elsajátításában reménykedő szülők számára jelzésértékű lehet az, hogy a jobb kompetenciákra ítélt gyerekeiket nem tudja ez az oktatási forma kellőképpen fejleszteni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Ferenc Viktória viktoria.ferenc@bgazrt.hu