ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda Környezetvédelmi Engedélyezési Osztály 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: 100155354 KTJ: 102273518 Iktatószám: 9979-19/2011. Hiv. szám: - Tárgy: Előadó: dr. Kovács Bernadett/ Melléklet: - Perjés Katalin Máriakálnok, ÖNKORMÁNYZAT Máriakálnok Halászi kerékpárút megvalósítása NATURA 2000 területen előzetes vizsgálata H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Máriakálnok Község Önkormányzata (9231 Máriakálnok, Rákóczi u. 6.), mint beruházó és üzemeltető által benyújtott, a Máriakálnokon keresztül haladó 1406. számú összekötő utat tehermentesítő Máriakálnok és az 1401. számú út közötti 1493 m hosszúságú kerékpárút létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt elfogadva az előzetes vizsgálati eljárást lezárja, és a következőket állapítja meg: 1. A vizsgált tevékenység adatai: A telepítés helye: 1406. összekötő utat tehermentesítő, Máriakálnok és a 1401. sz. út közötti, 1493 m hosszú kerékpárút A tervezett tevékenység célja: a Máriakálnokon keresztülhaladó 1406 sz. közút mellett kerékpárút létesítése, 1493 m hosszúságban. A korábbi években megépült Máriakálnok-Mosonmagyarovár közötti különálló kerékpárút és az 1401. sz. közút melletti EuroVelo 6 kiépített kerékpárút kapcsolatának biztosítása. A tervezett fejlesztés egy aszfaltozott közút melletti, már évtizedek óta antropogén hatásnak kitett sávban valósul meg, főleg a 04/2 hrsz.-ú közút határon belül fut, de egyes szakaszokon változó szélességben (0+000 0+151, 0+330 0+350, 0+489-0+564 msz) a szomszédos hrsz területre is átnyúlik. A teljes igénybevétel mértéke: 1903.72 m2 =0.1903 ha. Szélességi méretek: Forgalmi sáv szélessége: 1m Használati szélesség: 2m = Hsz= 2*1 m Teljes használati szélesség: THsz= 2 m +2*0.12m =2.24 m. Építési szélesség 2.24 m. 2. Az engedélyezési eljárás menete: 2.1. A hatóság megállapítja, hogy az előzetes vizsgálatban szereplő tevékenység végzése során jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, környezeti hatásvizsgálat elvégzése nem indokolt. 2.2. Az útépítés engedélyezési eljárás során, melyben a Felügyelőség szakhatóságként működik közre, - a benyújtandó dokumentáció elkészítésekor - az alábbi követelményeket és feltételeket kell figyelembe venni: - A tervezett kerékpáros híddal keresztezett Kálnoki-Duna vízfolyás tekintetében be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet IX. fejezetében foglalt, tervezett
2 építésre vonatkozó előírásokat, valamint be kell tartani e rendelet 1. számú mellékletét, mely fentiek részletes szabályozását tartalmazza. - A vízfolyás partélétől mért fenntartósávokat szabadon kell hagyni a vízfolyást kezelő szervezet vízgazdálkodási szakfeladatainak zavartalan ellátása érdekében, a 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet parti sávokra vonatkozó II. fejezete alapján. - A Kálnoki-Duna kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni. 2.3. A kerékpárút megvalósítása során természetvédelmi szempontból az alábbiakat kell figyelembe venni: - Az építési munkálatok megkezdése előtt, de legkésőbb április 15.-ig a beruházónak fel kell vennie a kapcsolatot a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósággal és az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséggel a védett növények áttelepítése ügyében. - A tervezett híd építését vegetációs időszakon kívül, azaz augusztus 15. és február 28. között kell elvégezni. 2.4. A hatóság megállapítja, hogy a tevékenység megkezdéséhez és végzéséhez az eljáró hatóságtól további engedély nem szükséges. 2.5. Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. II. Az eljárásban részt vett szakhatóságok az alábbi állásfoglalásokat adták: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 4088-2/2011. A tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárult. Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzője 907-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A Máriakálnok-Halászi kerékpárút NATURA 2000 területen történő megvalósításához szakhatósági hozzájárulását megadta. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Hivatala 410/4049/2/2011. Az örökségvédelmi szakhatósági eljárást megszüntette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/1601-2/2011. A tárgyi ügyben az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást adta: A kerékpárút kivitelezése és üzemeltetése során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások, az érintett ingatlanok eredeti hasznosításban maradó földrészletein, és a szomszédos, eredeti hasznosításban lévő termőföldek minőségében kárt, talajminőség romlást ne okozzanak, a talajvédelmi célú gazdálkodás feltételeit ne korlátozzák. A környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal 10144/2011. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal, mint a tárgyi ügyben I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság, a csatolt dokumentációk alapján tárgyi üggyel kapcsolatban földvédelmi szempontból kifogást nem emel azzal, hogy mind további tervezési folyamatban, mind a későbbi engedélyezési eljárásokban tartsák szem előtt azon általános elvet, miszerint a tényleges munkavégzés során (ideértve a szállítást, gépek felvonulását vagy deponálását) lehetőség szerint legrosszabb minőségű és legcsekélyebb mértékű termőföld igénybe vételére kerüljön sor. A Győr-Moson-Sopron Megyei Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze GYA/313-2/2011. számon a következő állásfoglalást adta: A szakhatósági eljárást hatáskör hiánya miatt megszüntette. III. A határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatóságnál két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja: 125.000,-Ft.
3 I n d o k o l á s Máriakálnok Község Önkormányzata (9231 Máriakálnok, Rákóczi u. 6.) a Máriakálnokon keresztül haladó 1406. számú összekötő utat tehermentesítő Máriakálnok és az 1401. számú út közötti, 1493 m hosszúságú kerékpárút létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt nyújtott be a hatósághoz. Az Ügyfél megfizette a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250 000.-Ft. szolgáltatási díjat. A hatóság az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a folytatni kívánt tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 3. számú mellékletének 88./2 pontjába besorolható: - kerékpárút védett természeti területen, vagy Natura 2000 területen - alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság megállapította, hogy az 1406. számú összekötő utat tehermentesítő, Máriakálnok és az 1401. számú út közötti, 1493 m hosszúságú kerékpárút létesítésére irányuló benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendeletnek 4. számú mellékletében előírt tartalmi, és formai követelményeknek. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3. - 5. szakaszai alapján folytatta le. Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Környezeti igénybevételek: Hulladékgazdálkodási szempontból Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a tervezett tevékenység magvalósítása jelentős hulladék kibocsátással nem jár, üzemszerűen hulladék nem képződik, hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálat végzése nem indokolt. Vízminőségi és vízgazdálkodási szempontból A tárgyi ügyben benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból megállapítható, hogy a tervezett kerékpárút létesítése, üzemeltetése, felhagyása vízhasználatot nem igényel, az érintett térség felszíni- és felszín alatti vizeire mennyiségi, minőségi szempontból várhatóan jelentős környezeti hatást nem gyakorol. A tervezési terület csapadékvíz elvezetését biztosító szikkasztó árok megépítéséhez a hatóságtól vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból engedély nem szükséges. A tervezett kerékpárút megépítése, használata során felszíni- és felszín alatti vizek káros szennyezéssel történő veszélyeztetése nem feltételezhető, a kivitelezés és üzemeltetés vízhasználatot nem igényel, vízvédelmi, vízgazdálkodási érdeket nem sért, nem veszélyeztet. A beruházással érintett terület szennyeződés érzékenysége a 27/2004 (XII.25.) Korm. rendelet alapján a felszín alatti vizek szempontjából fokozottan érzékeny területnek minősül, valamint Máriakálnok kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő település. A kerékpárút nyomvonala érinti a H- 5677-4/2009. számú határozattal kijelölt Máriakálnok-Kimle távlati vízbázis hidrogeológiai védőidomát, ahol a védendő vízmennyiség 40.000 m 3 / nap, a vízkészlet típusa partiszűrésű. A tervezett beruházás a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, minőségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti, káros hatást nem eredményez. Levegőtisztaság-védelmi szempontból A kerékpárút építése -a földmunkák, ill. a közlekedés miatt- a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, 35 m sugarú körön belül kiüllepszik a 2 m magasságig felvert por. Az építkezés idején a megnövekedett járműforgalom az érintett lakó és egyéb területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A kerékpárút karbantartásának légszennyező hatása nem jelentős. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. A tevékenység végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn, az építés és az üzemelés során jelentős levegőterhelés nem várható.
4 Zaj- és rezgésvédelmi szempontból A kerékpárút építése és esetleges felhagyása során a munkagépek és szállítójárművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős és átmeneti. Az építés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A kerékpárút normál üzemeltetése zajvédelmi szempontból érdektelen, a környezetben zajterhelést nem eredményez A dokumentáció alapján a létesítés és a működés során jelentős környezeti zaj- és rezgéshatás nem várható. Természet- és tájvédelmi szempontból A beruházással érintett terület védett, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH30004 kódszámú, Szigetköz elnevezésű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi területe, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterülete. A beruházásról Natura 2000 hatásbecslés készült, amely megállapítja, hogy a tervezett fejlesztés egy aszfaltozott közút melletti, évtizedek óta antropogén hatásnak kitett sávban valósul meg, illetve hogy Natura 2000 jelölőfajt nem veszélyeztet, azok természetvédelmi helyzetére kedvezőtlen hatással nem jár. Időközben azonban a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai a kerékpárút tervezett nyomvonalán megtalálták a védett hóvirág (Galanthus nivalis). A hatóság a kerékpárút megvalósítását a rendelkező részbe foglalt feltételekhez kötötte. A rendelkező részbe foglalt feltételek teljesülése esetén természetvédelmi szempontból a kerékpárút megvalósítható, a kerékpárútnak a Natura 2000 területre nem várható jelentős hatása. A hatóság a R.3. (3) és (4) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően közleményt tett közzé, melyre a telepítés helye szerinti önkormányzatok, valamint lakossága részéről észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A., illetve a 4.számú melléklete alapján az előzetes vizsgálati dokumentáció megküldésével megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 123/1997. (VII.18.) Korm. rend., a 16/2002. (IV.10.) EüM rend., a 253/1997. (XII.20.) Korm. rend., a 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet, a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44. rendelkezéseit vette figyelembe a szakhatósági állásfoglalás megadásához. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája a szakhatósági eljárást a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 45/A (3) bekezdése, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény, valamint 314/2005. (XII.25.) Korm. rend. 6. (1) bek. a) pontja alapján megszüntette. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal kijelölése alapján a Kimle és Károlyháza Községek Körjegyzője a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A., illetve a 4.számú melléklete alapján valamint a 2004.évi CXL. tv. (Ket) 44. alapján adta meg szakhatósági állásfoglalását. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága állásfoglalását a 2007. évi CXXIX tv. 1. (1) bekezdés, 41., 43., 48. (1) (2) bekezdés, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rend., és a 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseire figyelemmel adta meg. A Mosonmagyaróvári Körzeti Földhivatal a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján adta meg szakhatósági állásfoglalását. Egyúttal felhívta a figyelmet az alábbiakra: A bemutatott intézkedések előrevetítik, hogy a kivitelezés során termőföld igénybevételre( pl: deponálás, talajszerkezet károsodása stb.) is sor kerülhet az egyes célkitűzések megvalósítása érdekében. Mivel ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani felhívom a figyelmet arra, hogy ebben az esetben értelemszerűen, még a kivitelezési munkák megkezdése előtt ezen ingatlanokra vonatkozóan be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 9. (1) bek. ) Tájékoztatom, hogy más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie (Tfvt. 9. (1) bek.). A földhivatalnak hatósági döntése meghozatalakor szem előtt kell tartani, hogy termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a
5 gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni, és az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A Győr-Moson-Sopron Megyei Építésügyi Hivatal Állami Főépítésze 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 2004.évi CXL. tv és a 218/2009. (X.6.) Korm. rend. alapján a szakhatósági eljárást megszüntette. A Felügyelőség az előzetes vizsgálatról készített dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezetre jelentős hatást feltételezhetően nem gyakorol. A fentiek alapján a Felügyelőség környezetvédelmi hatásvizsgálat elvégzését nem tartotta indokoltnak, ezért a R. 5.. (2) bekezdés ac) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság által nem ismert tények, adatok alapján a tevékenység végzéséhez további hatósági engedélyek is szükségesek lehetnek. A határozat a fentiekben hivatkozott jogszabályokon kívül a 275/2004. (X.8) Korm. rendelet 10. (1) és (7) bekezdésén alapul. A fellebbezési jog tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi CXL. tv. (Ket) 98. és 99. -án, a szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 34. -a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezet szabályozza. Győr, 2011. szeptember 30. Németh Zoltán igazgató s.k.