A Digitális Középiskola. Az elektronikus tanulás lehetőségei a felnőttoktatásban

A Digitális Középiskola Az elektronikus tanulás lehetőségei a felnőttoktatásban Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 1

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szerkesztette: Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet A kiadvány az INTER-STUDIUM - Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel című, TÁMOP-2.2.4.-08/1-2009-0012 számú projekt keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Társadalmi Megújulás Operatív Program társfinanszírozásával valósul meg - 2010 2

TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés...4 2. Az iskola arculata, sajátosságai...4 3. A képzés jellemzői, sajátosságai...5 3.1. A tanulás szervezeti keretei...5 3.2. Oktatási módszertan...7 3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere...9 4. A képzés, az értékelés módszerei...10 4.1. A személyközpontú oktatás elemei...10 4.2. Értékelés, vizsgarendszer...12 4.3. Előrehozott érettségi...13 4.4. Az oktatás helyszínei...14 4.4.1. Regionális Központ...14 4.4.2. Kistérségi Oktatási Központ...16 4.5. A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában...16 5. Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység...17 5.1. Konzultációs tanóra...17 5.2. Konzultációs tanár...17 5.3. Egyéni digitális tanóra...18 6. Monitoring...19 6.1. Pedagógiai monitoring...19 6.2. Szociológiai monitoring...20 7. Marketing...20 8. A Digitális Középiskola fejlesztésének területei:...20 9. Eredményeink:...21 10. FÜGGELÉKEK...22 3

1. Bevezetés A Digitális Középiskola kísérleti (pilot) programként 2003/2004-es tanévben kezdte meg működését a Miskolci Földes Ferenc Gimnázium szervezésében, a Miskolci Egyetemmel és az Innocenter Kft.-vel konzorciumi együttműködésben. A program célja, hogy érettségihez jutassa a hagyományos középiskolai képzésből kimaradó felnőtteket. A Digitális Középiskola, a felnőttoktatás keretei között létrehozott kísérleti program olyan felnőttek számára jött létre, akikben megvolt a képesség, a fogadókészség és a szándék arra, hogy leérettségizzenek, de hátrányos helyzetük, anyagi vagy például közlekedési nehézségeik, munkaidő-beosztásuk miatt a hagyományos képzésszervezési megoldások mellett erre nem lettek volna képesek. A képzés oktatásszervezési kereteit a hagyományos esti munkarendben zajló képzésekre vonatkozó jogszabályi környezet teremtette meg, a digitális eszközök, az internet használat által kínált lehetőségekkel kiegészítve. A kísérleti program tanulói motiváció- és képességvizsgálata (Józsa Krisztián, 2004., 2007.) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Digitális Középiskola legtöbb tanulójának a motiváltsága meghaladja a középiskolában tanulók átlagos motiváltságát. Ez a képzési forma sikeressége szempontjából igen biztató, hiszen a tanulók fejlődni akarása, kellő motiváltsága kulcsfontosságú lehet a teljes oktatási program sikeres megvalósításában. A pilot projekt során: kidolgozásra került az online középiskola technológiai háttere, a hazai középiskolai hálózati oktatási fejlesztésekkel kompatibilis oktatási portál, oktatási módszertan, a 9.- 12. évfolyamra oktatási segédanyagok, amelyeknek oktatási tartalmai a Sulinet tartalomfejlesztési projektjeire is támaszkodnak, kialakult a középfokú Internetes távoktatás intézményi hátterének modellje, az első Digitális Középiskola felkészült a modell elterjesztésére, a felhalmozott pedagógiai és oktatásszervezői tudás továbbadására. A Digitális Középiskola induló 2003/2004-es tanévében a az oktatás szempontjából hátrányos helyzetű csoportok kerültek bevonásra az Észak-Magyarországi Régióban: Roma Kisebbségi Önkormányzatok képviselői, Roma Civil Szervezetek vezetői, Fiatalkorúak Büntetés-végrehajtási Intézetében dolgozók és fogvatartottak. A projektet folyamatos szakmai-módszertani monitoring kíséri, amely a tanárok tapasztalatainak rendszerezését, a diákok teljesítményének összehasonlító értékelését, az oktatásmódszertan fejlesztését és a háttérintézmények modelljének kialakítását célozza. 2. Az iskola arculata, sajátosságai A Digitális Középiskola a felnőttoktatás eddigi tapasztalatait, azon belül is levelezőképzés tapasztalatait alkalmazva vegyes formájú oktatás (blended learning) keretében valósítja meg a gimnáziumi képzést interneten elérhető ütemezett, irányított tanulást lehetővé tevő tartalmakkal. A közismereti tantárgyi oktatás legnagyobb része az oktatási portálon valósul meg, a tantárgygondozó (online tanár) tevékenysége nyomán. A tantárgygondozó alakítja ki, illetve véglegesíti a tanulók digitális tanulási menetrendjét. Egyrészt kialakítja a tanulócsoport egésze számára előírt tanulási ütemtervet, másrészt egyénileg is támogatja, irányítja a tanulók haladását. A konzultációs (jelenléti) oktatás is ehhez igazodva készíti elő és zárja le a 4

tananyagtémaköröket. A személyre szabott tanulási tanácsadás a beadott feladatok alapján történik. A digitális tanár egyrészt javítja és értékeli a számítógép által nem javított beadott feladatokat, másrészt nyomon követi és értékeli a többi beadott feladat megoldását is. Feladata az eredmények áttekintése, a tanulók előrehaladásának elemzése, a nehézségek feltárása és a beavatkozás, melynek célja mindenkor a tanulás elősegítése. A beavatkozáshoz sokféle eszköz áll rendelkezésére. Visszajelzéseit, a fejlesztendő területekre vonatkozó instrukcióit címezheti a tanulónak, de továbbíthatja a tanulóval személyes kapcsolatban álló konzultációs tanároknak, mentoroknak (teremfelügyelőknek) is. A tantárgygondozó (online tanár) értékeli a tanuló éves teljesítményét a digitális feladatmegoldások és a jelenléti képzéseken szerzett értékelések alapján. A virtuális iskolai tanulás során a diákok maguktól is bármikor fordulhatnak kérdéseikkel a tantárgygondozókhoz. A tanulás színterei: oktatási portál (internet és számítógép segítségével látogatható virtuális tanterem) Regionális Központ (a digitális oktatást megvalósító intézmény, a program irányítója) Kistérségi Oktatási Központ (a konzultációs órák, a mentorálás és a vizsgáztatás helyszíne) elérési pont (számítógép és internet hozzáférés) 3. A képzés jellemzői, sajátosságai 3.1. A tanulás szervezeti keretei Az Oktatási portál A digitális oktatás a digitális intézményhálózat oktatási portálján, oktatási keretrendszeren keresztül történik. Az oktatási portálon találhatók a digitális tananyagok, ide jelentkeznek a rendszer működtetésébe bekapcsolódó felhasználók, tanulók, tanárok, adminisztratív feladatokat ellátók. Az oktatási portál kiszolgálja a tananyagtartalmak megjelenését, a tanítási, tanulási folyamatot, a számonkéréseket, a tanulói eredmények és adatok nyilvántartását, a kommunikációt a rendszerben közreműködők számára. E kapcsolat zavartalan működtetése érdekében az oktatási portálnak az alábbi feladatokat kell ellátnia: 1. Nagy mennyiségű adat tárolását kell biztosítani, mely megfelelő technikai hátteret feltételez. A nagy mennyiségű adat fogalmába tartoznak a digitális tananyagok, a tanulók feladatainak eredményei, s mindazok a személyes tanulói és tanári adatok, amikkel az oktatási portálra belépők rendelkeznek. Ebben az értelemben az oktatási portál az intézményhálózat irattárát jelenti. 2. Az adatvédelem érdekében, az oktatási portál elérése, illetve ide való belépés csak megfelelő jelszóval, tanulói illetve tanári azonosítókkal történhet. Az oktatási portál kiemelt feladata, hogy mind a tanuló, mind a tananyag és a szaktanár megfelelő digitális védelméről gondoskodjék. 3. Nyilvántart és rögzít minden, az oktatási portálon történt interakciót. E regisztrációval lehet hitelt érdemlően igazolni a tanuló jelenlétét az oktatási folyamatban. 5

E hármas feladatát az oktatási portál megfelelő informatikai háttérrel, informatikai tudással és adatvédelemmel tudja biztosítani. Az oktatási portálon keresztül a tanuló hozzáfér a digitális tananyaghoz, amelyben lehetősége van az egyéni tanulási ütem meghatározására. Az oktatási portálon keresztül kapcsolatot tud létesíteni a tantárgygondozóval, kommunikációban tud részt venni, mind a tanárával, mind diáktársaival. Az oktatási portál a tanulónak lehetőséget teremt csoportos feladatok elvégzésére, társakkal való közös tevékenykedésre. Az oktatási portál a fentiekben felsorolt feladatai mellett lehetőséget teremt a tanulóknak egymással, tanuló-tanuló kapcsolatok létrejöttéhez is. A digitális iskolában, az intézményhálózat jellegéből adódóan a tanulók kevesebbet találkoznak egymással. Ugyanakkor nekik is szükségük van a társas kapcsolatokra, a társas együttlétekre, amit a chat, fórumok, levelezések valósítanak meg. Az oktatási portál a pedagógusnak is biztosítja azt a digitális keretrendszert, ami segíti őt az oktatási folyamat megtervezésében, lehetővé teszi a pedagógus számára a digitális tananyaghoz való hozzáférést, tudja követni a tanulók munkáját, eredményeit, kapcsolatot tud létesíteni a tanulókkal, képes velük kommunikálni. Az oktatási portál látogatóit a tanítási tanulási folyamat szerint 3 csoportra oszthatjuk: Tanulók, a digitális oktatási folyamat résztvevői. A diákok számára távközlési eszközökkel elérhető, egyéni azonosítóval látogatható az oktatási portál, ahol a tanuláshoz kapcsolódó feladataikat elvégezhetik. A rendszerben végzett tevékenység logadatokkal igazolható. Tantárgygondozók (online tanár), akik az oktatási folyamat tartalmi meghatározásában, a számonkérések definiálásában, az értékelésben, a kommunikációban vesznek részt. Az oktatási portálon a szaktanár a tanuláshoz személyre szabott és ütemezett segítséget nyújt a diákoknak. Konzultációs tanárok, akik folyamatosan nyomon követik az oktatási portálon folyó oktatást, és a jelenléti órákon ehhez kapcsolódva oktatnak. Az oktatási portál működése, működtetése földrajzilag nincs helyhez kötve. A Digitális Középiskola oktatási tevékenysége jelentős mértékben az oktatási portálon keresztül valósul meg. Minden tanuló egyéni felülettel rendelkezik, melyet egyedi azonosítóval és jelszóval ér el, melyen a számára meghatározott tananyagtartalmak, feladatok jelennek meg. A tananyagok a folyamatos tanulást teszik lehetővé, leckékre, azon belül fejezetekre vannak osztva és tartalmazzák a feladatokat. A feladatok lehetnek gyakorló feladatok, melyek többször megoldhatóak, maguk az ismeretek rögzítésére szolgálnak. Lehetnek kötelező feladatok, melyek a begyakorolt ismeretek ellenőrzésére, a tanulói tevékenységek értékelésére szolgálnak. A gyakorló feladatok eredményei a tanulók számára a feladatok beadása után megjelennek, amennyiben a feladatok objektív típusúak, így rögtön látják, mely megoldásaik voltak hibásak. A szubjektív feladatok eredményei a tantárgygondozók javításai után jelennek meg. A kötelező feladatok eredményei csak a feladatok határidőinek lejárta után jelennek meg. Ezzel a rendszer manipulálhatósága csökkenthető. A tananyagokban vannak elhelyezve a feladatok, melyek közül a kötelező feladatok beadási 6

határidővel vannak ellátva. Ezek ütemezik a tanuló előrehaladását. Ahhoz hogy a kötelező feladatait eredményesen tudja teljesíteni, szükséges, hogy a megadott határidőig megismerkedjen a tananyagtartalommal, gyakoroljon a gyakorló feladatokkal, majd, ha kellő ismeretekkel rendelkezik, akkor oldja meg a kötelező feladatát. A feladatok ütemezése személyre szólóan megadható, de egységes is lehet. A feladatok a tananyagokban egyenletesen helyezkednek el a tananyagtartalomnak megfelelően. A feladatok eredményeit a rendszer tárolja a megoldásra fordított idővel együtt. A javítások, a gyakorló feladatok megoldásai, a jelenléti számonkérések eredményei is a tanulási folyamat minden szakaszában elérhetőek a tanuló és a tanár számára. A tananyagok tartalmaznak interaktív elemeket, animációkat, képeket, filmeket, hanganyagokat, melyek növelik a tanulás, tanítás hatékonyságát. A kötelező feladatok megoldása a tanulói előrehaladás, a tantárgyi követelmények teljesítésének feltétele. 3.2. Oktatási módszertan A hagyományos középiskolai oktatásban a frontális óravezetés módszerét alkalmazzák. A osztályteremben ülnek a tanulók, a szaktanár az általa választott módszerrel átadja az ismereteket. Egy osztály vagy csoport, egy szaktanár. A tanítási órák ideje szigorúan meghatározott. A hagyományos középiskolai modellt az 1. sz. ábra szemlélteti. 7

A Digitális Középiskola vegyes rendszerű képzést valósít meg. A törvényileg meghatározott kontaktórák mellett rendszeres tanulási és konzultációs lehetőséget kínál a diákoknak internetes hálózati eszközök segítségével. A kontaktórákra és vizsgákra a Kistérségi Oktatási Központokban kerül sor. A Központi Oktatási Központ, amely egy bázis iskola része, amely gimnázium, felügyeli a digitális oktatási segédanyagok fejlesztését és az oktatási folyamatot, folyamatos módszertani támogatást nyújt a Regionális Oktatási Központokban, a Kistérségi Oktatási Központokban tanító tanároknak. A tananyagot a tanulók a tankönyvekből és a kifejlesztett digitális tananyagokból sajátíthatják el. A Digitális Középiskola modellt a 2. sz. ábra szemlélteti. 8

A Digitális Középiskola a hagyományos középiskolával szemben, a tantárgyi követelményeket betartva egy új struktúrát alakít ki. Mindenki az egyéni időbeosztásának megfelelően tudja ütemezni a tanulást az Interneten keresztül, a Digitális Középiskola Oktatási Portálja által szolgáltatott tananyag és segédanyag segítségével. A szaktanárok a konzultációkon találkoznak tanulóikkal, így nincs szükség minden tanulócsoportnál a közvetlen jelenlétükre a tanítási folyamatban. A tananyag elérésének a módja a tanuló egyéni lehetőségeitől függ, akár saját otthonában is tanulhat, de ha ez nem megoldható, látogathatja a kialakított Kistérségi Oktatási Központot, vagy Települési Oktatási Pontot is. A tanulási idő jelentős része az önálló munkából áll az előre megadott ütemezés szerint, így nincs szükség minden tanulócsoport mellé folyamatos szaktanári jelenlétet biztosítani. 3.3. A Digitális Iskola nevelési-oktatási célrendszere A Digitális Középiskola nevelésének-oktatásának általános célja a felnőttek gimnáziumi képzése, kétszintű érettségire való felkészítése. A Digitális Középiskola közvetett célja a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerő-piaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra biztosított speciális felnőttoktatási-nevelési rendszeren keresztül. A Digitális Középiskola nevelési-oktatási céljait e kerettanterv alapján személyközpontú szemléletmóddal, személyre szabott tanulási program biztosításának lehetőségével kívánja megvalósítani. A képzési program kialakítása során a tudásszint mérés elsődleges funkciója nem a képzésen résztvevő értékelése, hanem a folyamatos visszajelzés, amely lehetőséget ad a képzési utak korrekciójára. A Digitális Középiskola kerettanterve a legfontosabb nevelési célként a helyes önértékelés, a felelős felnőttként való gondolkodás, az önálló életvezetés során felvetődő társadalmi kérdésekben való eligazodási, ügyintézési képesség kialakításának szükségességét fogalmazza meg, miközben az oktatás-nevelés általános célja az érettségire való felkészítés megvalósul. Az általános, valamint a közvetett célok elérése érdekében az alábbi kompetenciák fejlesztését szükséges a középpontba helyezni: a korábban szerzett gátlások oldása, a problémamegoldásra nevelés, a tanulásra, vizsgára, érettségire, vagyis az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés, a megfelelő önértékelés elősegítése, az önbizalom fejlesztése, az életvezetési, állampolgári feladatok megoldására való felkészítés, a szociális alkalmazkodást elősegítő társadalmi minták, értékek közvetítése. A Digitális Középiskola kerettantervének ajánlott célcsoportja 25 év feletti, már korábban középiskolát megkezdett, de valamilyen okból azt be nem fejezett, illetve érettségi megszerzése érdekében korábban képzésben részt nem vevő, elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű felnőttek köre. A képzésben résztvevők rendkívül heterogén képet mutathatnak a készségek, képességek, a hozott tudás, meglévő kompetenciák, a szociális és szociokulturális háttér, életkörülmények, tanulásra fordítható idő, 9

lakó- vagy munkahelyük képzési helyszíntől való távolsága tekintetében. A célcsoport jellemzői: nagyrészt hátrányos helyzetűek, eltérő tanulási, szociális, mentális, lehetőségekkel rendelkeznek, részben családosak, családfenntartók, roma vagy egyéb kisebbség tagjai, gyereknevelési, munkahelyi kötelezettségeik miatt sajátos kiegészítő ellátást igényelnek, önértékelési szempontból kisebbrendűségi érzésük van, tanulási motivációik bizonytalanok. A célcsoport sajátos igényei miatt a Digitális Középiskola feladata, hogy a gimnáziumi tananyag elsajátítása, az érettségire való felkészítés mellett segítse a tanulással, a szocializációval kapcsolatos gátak, szorongások leépítését; fejlessze a résztvevő felnőttek tanulási és kommunikációs képességeit, a megfelelő önértékelés kialakulását. Összefoglalva: A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációjának, munkaerőpiaci esélyeinek és foglalkoztatási lehetőségeinek javítása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése a számukra biztosított speciális felnőtt oktatási nevelési rendszeren keresztül. A felnőttoktatás, a távoktatás és a hátrányos helyzetű rétegek oktatása terén szerzett szakmai tapasztalatok ötvözése egy eddig egyedülálló, kevert (blended) képzési forma létrehozásával, illetve ezen keresztül az oktatás modernizációja, új oktatási lehetőségek alkalmazásának a megismertetése. 4. A képzés, az értékelés módszerei Az előzőekben említett problémák kezelését, a hátrányok leküzdését, a munkavállalás, a családfenntartás mellett a tanulás többletterhét vállaló felnőttek számára az érettségi megszerzését egy olyan digitális iskola működése teszi lehetővé, amelyben egyszerre valósul meg az integrált és a személyközpontú oktatás. Az ismeretszerzés meghatározó eszköze a digitális tér, a tanárok szerepe pedig a központosított és/vagy az egyéni tanulásszervezés segítése, a megszerzett ismeretek rendszerezése, összefüggések feltárása, kritikus helyzetek feloldásának megkönnyítése. Az integráció célja az esélyegyenlőség biztosítása, és a diszkriminációmentes, egyéni haladást lehetővé tevő környezet megteremtése, a különböző élethelyzetekben lévő képzésben résztvevők számára. Az integráció azonban önmagában nem nyújt megoldást az egyéni hátrányok leküzdésére. Az egyéni felkészültséget, jártasságot figyelembe vevő kompetenciafejlesztést, az egyéni képzési utak során felvetődő problémák kezelését a személyközpontú képzésmenedzselés segítségével valósíthatja meg. 4.1. A személyközpontú oktatás elemei Egyéni haladási ütem biztosításának lehetőségei A képzésben résztvevők osztályokban és évfolyamokban sajátítják el ismereteiket. Ugyanakkor ez az oktatási modell lehetőséget teremthet az egyéni haladási ütem biztosítását jelentő más formák megvalósítására is, hiszen vélelmezhető, hogy a képzésben résztvevő minden felnőtt más tantárgyi tudással, akár tantárgyanként más tanulási képességgel, már megszerzett kompetenciával rendelkezik. Ezért a kerettanterv a képzésben résztvevők számára tantárgyanként különböző, 10

mindenkinek személyre szabott haladási ütem megválasztásának lehetőségét is biztosíthatja, melynek alapján a képzésben résztvevők a saját képességeiknek, hozott tudásuknak, mentális állapotuknak megfelelően tantárgyanként különböző ütemben haladhatnak. Az egyéni képzési program összeállítását, megvalósítását az oktatási portál szolgáltatásai minden részvevő számára biztosíthatják. Az egyéni ütemterv (mely tartalmazza a tantárgyi modulokat/témaköröket, és azok időbeli ütemezését), tanmenet és órarend elkészítése lehetőség esetén a személyes mentorok (tutorok) segítségével, az iskola igazgatójának jóváhagyásával a résztvevő saját feladata. Ez lehetővé teszi, hogy azokból a tantárgyakból, amelyekből a képzésben résztvevő felnőtt felkészültebb, ügyesebb, tehetségesebb gyorsabban, míg a nehezebb tárgyakból lassabban haladhasson. Így a képzésben résztvevő felnőtt nagyobb energiákkal koncentrálhat a fejlesztendő területekre. Az egyéni haladást segíthetik az oktatási portálon keresztül elérhető gyakorló, ismétlő, a megértést segítő feladatok, képzési anyagok. A gyorsabb előrehaladást segíthetik a választható egyéni előrehaladást segítő képzési programok, az előrehozott záró és érettségi vizsgák lehetősége. A nehezebben tanulók, az egyes tárgyakból lemaradók felzárkózási lehetőségét teremti meg a vizsgahalasztás lehetősége, mely esetben a tantárgy elsajátítását az egyéni előrehaladást segítő képzési programok keretében elérhető, differenciált támogató programok könnyíthetik meg. A tanulmányok ütemezését könnyíti meg a képzési programok összevonásának, gyorsabb ütemű elsajátításának lehetősége, mely biztosítja az érettségi vizsgák több vizsgaidőszakra történő elosztásának lehetőségét is. A témakörök rendszere A célcsoport sajátos, a tanulás lehetőségét csak jelentős erőfeszítés esetén biztosító élethelyzete, különbözőségei és az eltérő hatékonyságú, önálló tanulásra vonatkozó kompetenciája figyelembe vételével az oktatás témakörök rendszerében folyik. A félévi és év végi vizsgákra, valamint az érettségire bocsátás feltétele az egyes tantárgyakból az előírt számú és tartalmú témakör sikeres elvégése. A témakörök számát, tartalmát, óraszámát és sorrendiségét, ill. egymásra épülését, valamint a képzésben résztvevők továbbhaladási kritériumait az egyes tantárgyak helyi tantervei szabályozzák. A digitális tananyagok segítséget nyújtanak a témakör elsajátításához más témakörből szükséges ismeretek eléréséhez. A gyakorló feladatok megoldása során a szükséges ismeretek hiányára a szaktanárok is felhívhatják a figyelmet. A kötelező érettségi tárgyakból és a választható érettségi tárgyak jelentős részéből a tanulmányaikat a képzésben résztvevők az érettségi felkészítő képzési programokkal fejezhetik be. A témakörök rendszere mindamellett megalapozza a felnőttek felsőoktatásba, és/vagy a moduláris szakképzés képzési rendszerébe való beilleszkedését (ahol szintén ez a szisztéma válik egyre inkább általánosabbá), illetve felkészíti őket az egész életen át tartó tanulásra. Személyre szabott tanítási tanulási módszerek alkalmazása: A célcsoport problémáinak, különböző tanulási gondjainak, szociális és szociokulturális hátteréből fakadó hátrányainak kezelése, leküzdése személyre szabott módszerek alkalmazását igényli. Az integrációs célok megvalósítását a közösségek kialakításakor az iskola virtuális környezetben zajló működése miatt, az oktatási portál biztosítja azokat a kommunikációs 11

útvonalakat, virtuális közösségi tereket, amelyek a képzésben résztvevők egymással való kapcsolattartására is lehetőséget teremtenek. A közoktatási szolgáltatás hatékonyságát segítő, az esélyegyenlőséget célzó támogatási programok lehetőséget teremthetnek személyre szabott tanítás tanulás hatékonyságát segítő szereplő személyes mentor (tutor) tevékenységbe való bevonására is. A tutor ideális esetben képzésbe való bekapcsolódáskor már kapcsolatban áll a képzésben résztvevővel, és folyamatosan képes segítséget nyújtani a képzési programok kiválasztásában, a tanulási utak összeállításában. Az oktatási portál szolgáltatásai lehetőséget teremtenek arra, hogy a tutor a képzésben résztvevőt segítve részt vehessen az egyes témakörök feldolgozásában, segítséget nyújtson a virtuális szaktanárral való kapcsolatfelvételben, konzultáció megszervezésében. A tutor segítséget nyújthat a tanulást akadályozó körülmények feltárásában, megoldásában, a tanulással összefüggő konfliktusok feloldásában. A tanítás-tanulás legfontosabb módszerei frontális munka (a konzultációk során) pármunka, csoportmunka (a konzultációk során és az egyéni digitális órák keretében zajló projekt feladatok megoldásakor); differenciált téma feldolgozás 1 ; Az egyes tantárgyak, témakörök jellemző tanítási módszerei a helyi tantervekben kerülnek meghatározásra. 4.2. Értékelés, vizsgarendszer A képzésben résztvevők felkészültségének értékelése az oktatás-nevelés minden tevékenysége során folyamatosan, az oktatási portál segítségével, különböző feladatok megoldásának nyomon követésével, a képzésben résztvevők által is ellenőrizhető módon történik, nagy hangsúlyt fektetve az önellenőrzés, önkorrekció lehetőségére. Ennek célja, hogy az állandó visszajelzések segítsék a képzésben résztvevőket az előrehaladásuk tervezéséhez szükséges tudásszintük reális meghatározásában, a képzés-programok kiválasztása során. Az előrehaladás vizsgálatához használt alapvető feladat típusok: 1. Feleletválasztásos 2. Csoportosítás 3. Szöveg kiegészítés 4. Igaz-hamis 5. Kérdés-válasz 6. Szabad válasz 7. Beadandó feladat 8. Programozott interakciók 9. Kérdőív 1 A digitális technológiára alapozott oktatás egyik legfontosabb lehetősége, hogy egy tananyagegység feldolgozása különböző gondolatmenetre felfűzve történhet. A képzésben résztvevők számára elsődlegesen felkínált tanulási útvonal mellett (pl. a klasszikus, a tudományos egymásra épülés logikai út mellett lehetséges a képi megjelenítés, demonstráció, a társadalmi környezet bemutatásával vagy az adott dolognak a hétköznapi életben, a művészetekben való megjelenésével stb.) történő téma feldolgozás is. Ha ezek a kiegészítő ismeretek, alternatív tanulási utak az adott téma feldolgozásakor az oktatási portálon felajánlásra kerülnek, s a megismerés, megértés, elsajátítás az egyén fogékonysága szempontjából leghatékonyabb úton történhet. 12

10. Sorrendbeállítás 11. Aláhúzás 12. Szövegrendezés 13. Szövegmódosítás 14. Projekt feladat végrehajtása másokkal való együttműködésben A képzésben résztvevők az egyes témakörök végén az oktatási portálon elérhető kötelező feladatok megoldásával a Szolgáltatási Pontokon, a kötelező feladatok megoldását felügyelő, felkészített segítők által ellenőrzött módon; félévkor és év végén osztályozó vizsgákon, vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A félévi és év végi vizsgák célja az elsajátított ismeretekről történő beszámolás mellett az érettségihez, az élethosszig tartó tanuláshoz nélkülözhetetlen vizsgarutin megszerzése. A vizsgák anyaga az adott félévre kiválasztott egyes témakörök tematikáján alapul (elsajátított tananyag, készségek, képességek alkalmazása stb.). A vizsgákon való részvétel azoknak a műveltségterületeken kötelezően elsajátítandó tananyagoknak a számonkéréséről szól, amely műveltségterületeken a vizsgát megelőző félévben a szükséges témakörök elsajátítása megtörtént. A félévkor és év végén megrendezésre kerülő vizsgák a vizsgát megelőző félév során megszerzett ismeretekről történő beszámolás lehetőségét biztosítják. Az egyes vizsgaidőszakok teremtenek lehetőséget a korábban halasztott vizsgák pótlására is. A vizsgabizottság döntése alapján a vizsgákon lehetőség van a témaköröket záró feladatok megoldásakor mutatott teljesítmény beszámítására. A vizsgák műveltségterületenként, tantárgyanként szerveződnek és bonyolódnak. Az értékelés két részből áll. A vizsgát követően a résztvevő közvetlenül részletes szóbeli szöveges értékelésben részesül teljesítményéről, tudásáról. A szóbeli értékelés szempontja kettős: hol tart önmagához képest: a korábbi teljesítményeihez képest, miben és mennyiben változott, milyen irányban kell továbbhaladnia, hol tart az érettségi követelményekhez képest. A vizsgabizottság 1-5-ig érdemjeggyel értékeli a vizsgázó teljesítményét. Ez kerül be a diák bizonyítványába. 4.3. Előrehozott érettségi Az egyéni haladási ütem megvalósulását, a hozott hátrányok leküzdését nagymértékben segíti az előrehozott érettségi lehetősége. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok az öt érettségi tárgyból különböző időben érettségizhessenek. Így képességeiknek, lehetőségeiknek megfelelően bizonyos tárgyakból gyorsabban, illetve lassabban haladva, a kötelező záróvizsgákat megszerezve tegyék le az érettségi vizsgákat. A középiskola elvégzésének ideje az előrehozott érettségi lehetőségével, illetve az ezt segítő oktatásszervezési lehetőségeknek köszönhetően személyre szabott módon is megvalósítható. 13

4.4. Az oktatás helyszínei 4.4.1. Regionális Központ A Regionális Központ a program szakmai irányítója. A Regionális Központ a programban a Kistérségi Oktatási Központokból és elérési pontokból álló intézményi hálózatra támaszkodva valósítja meg a vegyes digitális hálózati oktatási-képzési tevékenységet. Feladata az oktatási hálózat megszervezése, működtetése, a digitális tanítási-tanulási feladatok ellátása és irányítása. A Regionális Központ a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, amelynek tagozataként működik a Digitális Középiskola, és Alapító Okiratában szereplő telephelyként a hozzákapcsolódó Kistérségi Oktatási Központok. A Regionális Központ kapcsolódása az oktatási portálhoz teremti meg a digitális oktatás megszervezésének a lehetőségét. A Regionális Központ hatásköre a digitális tananyag gondozása, a tantárgygondozók foglalkoztatása, a szakmai jogosítványok ellenőrzése. A Kistérségi Oktatási Központok tanulócsoportjai számára elkészíti az éves konzultációs órarendet a tantárgyfelosztást, elkészíti a tantervi hálót. Szakmailag felügyeli a digitális szaktanárok pedagógiai feladatait. Folyamatosan ellenőrzi a digitális szaktanárok munkavállalói feladatainak teljesülését, ha szükséges szervezi a digitális szaktanárok helyettesítési rendjét. Feladatok A tananyag gondozása, feladatok ütemezése. Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése. A tanulók értékelése, osztályozása Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás, tanulmányok nyomonkövetése. A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása A tananyag gondozása, feladatok ütemezése A tananyagok leckékre, azon belül fejezetekre vannak osztva, ezekhez meg kell határozni a minimális és a maximális óraszámokat a tanulmányok megkezdése előtt, minden évfolyamra. A tananyagok a szakmai ismereteken kívül feladatokat is tartalmaznak. A feladatok ütemezése, a kötelező és a gyakorló feladatok beállítása a tantárgygondozó feladata. Ő maga nem tudja elvégezni a beállítást, mert ez rendszeradminisztrátor szintű feladat, ezért excel táblában le kell adni a feladatok beállítását, melyek kötelezőek, melyek gyakorlóak, s ezek milyen határidővel teljesüljenek. Ezen pontos instrukcióik alapján készítik el a beállításokat a rendszeradminisztrátorok. Témazáró feladatsor és értékelési útmutató elkészítése Az oktatási gyakorlatnak megfelelően minden téma lezárásakor hagyományos számonkérési formában ellenőrizni kell az ismeretek elsajátítását, hogy a tanuló előmenetele biztosítva legyen, valamint, hogy a szakmai vizsgákon megfelelő teljesítményt tudjon nyújtani. Itt lehet 14

meggyőződni az esetleges ismerethiányos részekről, melyre újra rá lehet segíteni a jobb elsajátíthatóság érdekében. A témazárók összeállításánál törekedni kell arra, hogy mind formájában, mind tartalmában a szakmai vizsga követelményeinek megfeleljen, ezzel is felkészítve a tanulót a záróvizsgákra. A tantárgygondozó feladata a számonkérés pontos tartalmi elemeinek meghatározása, a vizsga körülményeinek, időtartamának és pontos idejének (mely héten, mely tananyagrész után) leírása, az értékelés pontos szempontrendszerének megadása. Ezzel lehet biztosítani a rendszerben az egységes értékelést, attól függetlenül, hogy az adott tanuló mely Konzultációs Központ diákja. A tanulók értékelése, osztályozása A tanulókat itt is, mint minden oktatási folyamatban, értékeljük. Az értékelés több fázisból áll. Értékeljük a tanulók az oktatási portálon keresztül megoldott, a kötelező feladatok teljesítésével nyújtott eredményét, a témazáró számonkéréseket. Ezek együttesen adják a tanuló témazáró, modulzáró eredményét. Ezen eredmények tárolása az oktatási portálon keresztül a rendszerben történik. Az egy modulban szereplő tantárgyak modulzáró eredményei adják a tanuló évvégi eredményeit. A több modulban előforduló tantárgyak esetében a témakörök átlageredménye alapján kerül értékelésre a tanuló munkája. A feladatok értékelése több lépcsős feladat. Előbb javítani kell itemenként, majd azok eredményei bekerülnek az összesítő táblába. Itt értékeljük a tanuló kötelező feladatainak eredményét, mely a tanuló online eredményét adja, és automatikusan bekerül a tábla első oszlopába. A koordinátor a Kistérségi Oktatási Központokban a hagyományos számonkérések eredményeit rögzíti a rendszerben minden számonkérés után. Az online és hagyományos számonkérések eredményei adják a záró jegyet. Amennyiben ebből egy van, akkor ez adja a tanuló évvégi eredményét. Az osztályozó ívek nyomtathatóak, melyet a témakörök befejezése után a vezető tanár/tantárgygondozó aláírásával lát el. Tanulói kérdések megválaszolása, folyamatos kapcsolattartás A tanulók minden tananyagból közvetlenül el tudják érni a tantárgygondozót, aki online tanár feladatokat is ellát. A rendelkezésre álló kommunikációs eszközök segítségével: Fórum, Chat, email tudnak kommunikálni a tanulókkal. A tanulói feladatmegoldásokat nyomon követik, a lemaradókat felszólítják, a típushibákat folyamatosan jelzik az adott témakörök tanulási idejében. A konzultációs tanárokkal folyamatos szakmai kapcsolat tartása Az oktatási tartalmak a NAT-nak megfelelően készültek el. Az egységes értelmezés, a felmerülő kérdések tisztázása miatt folyamatos kapcsolattartásra van szükség a vezetőtanárok/tantárgygondozók között. Ez biztosítja, hogy minden Kistérségi Oktatási Központban az oktatás szakmai tartalmai megegyezzenek. 15

4.4.2. Kistérségi Oktatási Központ Kistérségi Oktatási Központ (KOK) közoktatási intézmény, vagy az általa működtetett és szakmailag felügyelt oktatást végző szervezeti egység. Kistérségi Oktatási Központ olyan településen lehet, ahova tömegközlekedési szempontból megoldott, illetve megoldható a tanulók bejárása. A Kistérségi Oktatási Központok akkor tudják feladatukat ellátni, ha olyan infrastruktúrával rendelkeznek, ami lehetővé teszi egyrészt a konzultációs tanórák megtartását, másrészt biztosítani tudja az oktatási portálra való belépési lehetőséget. A Kistérségi Oktatási Központokban történik a konzultációs (jelenléti) órák megtartása, a konzultációs tanárokkal való közvetlen kapcsolattartás, az egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése. A Kistérségi Oktatási Központ biztosítja a hagyományos értelemben vett tantermeket, valamint a számítógépeket a tanulók számára. A háromhetente órarendileg megtartott konzultációs órákon kívül, hetente több napon órarendileg meghatározott időpontokban tart nyitva, mely nyitvatartási idő alatt számítógép és internet hozzáférést és mentorálást biztosít a tanulóinak. A KOK nyitva tartás ideje alatt mentorok/teremfelügyelők vannak jelen, segítenek a tanulóknak az eszközök helyes használatában, másrészt pedagógiai módszertani segítséget nyújtanak a tanuláshoz. Ugyancsak a Kistérségi Oktatási Központ végzi a tanulók témazáró vizsgájának lebonyolítását. Természetesen e feladatok ellátásában szoros szakmai kapcsolatot tartanak a az online szaktanárokkal, e kapcsolatrendszer működtetésének és a szakmai irányításának feladatait a Regionális Központ tagozatvezetője látja el. Kistérségi oktatási feladatokat végezhet a Regionális Központ is, amennyiben erre igény mutatkozik a tanulók részéről, és felvállalja azoknak a feladatoknak az ellátását, amelyek a Kistérségi Oktatási Központ feladatai. 4.5. A tanulásról alkotott felfogás a Digitális Középiskolában A szakirodalom és a NAT megfogalmazása szerint is a tanulás a tanuló ember aktív, értelmezést kívánó, értelmezést létrehozó tevékenysége. Csak az értelmes tanulás révén sajátítható el az a tudás, amelyet a modern társadalom elvár. Az értelmes tanulás tanulható. Fontos eleme, hogy a tanuló ismerje önmagát, legyen tudatában saját képességeinek, adottságainak. Ismerjen meg minél több tanulási módszert és technikát, és legyen képes kiválasztani a számára leghatékonyabb eljárást. A tanulás tanulásának folyamatába a pedagógus akkor tud hatékonyan részt venni, ha kellő információval rendelkezik a tanuló előzetes tudásáról. E fenti gondolatmenetet követve ez az oktatási módszer figyelmet fordít: a tanuló aktív részvételére a tanulási folyamatban (cselekvő tanulás előtérbe helyezése), az önértékelésre, az önismeretre, az eredményes tanulás módszereinek megismertetésére, a tanulási technikák elsajátítására, 16

olyan helyzetek előidézésére, ahol a meglévő tudás mozgósítására kényszerülve kell a tanulónak adott jelenséget, törvényszerűséget értelmezni, az önálló és társas tanulás élményének kipróbálására, az előnyök megtapasztalására. A Digitális Középiskola a tanulókkal való foglalkozás (tanórai foglalkozás) keretében történő tananyag feldolgozást az alábbi keretek között valósítja meg: 5. Az oktatás színterei és a pedagógiai tevékenység 5.1. Konzultációs tanóra Hagyományos, a tanár és tanuló egyidejű jelenlétét igénylő szakóra. A konzultációs órákat az adott tantárgyakat oktató szaktanárok tartják, órarendileg meghatározott időben. Konzultációs óra minden tananyagegységhez tartozóan megjelenik. A konzultációs órák aránya egy-egy tantárgy és félév esetében változó, de minimálisan 10 %. A konzultációs órák számát a tantárgyi-háló rögzíti. A tantermi foglalkozások keretében zajló konzultációs órák tanulócsoportnak szólnak, ezért a Kistérségi Oktatási Központokban zajlanak. A konzultációs óra célja kettős: - egy-egy tematikus egység előtt a témára való ráhangolás, egyfajta érzékenyítés az adott téma iránt, melynek során az órát tartó tanár ismerteti a tananyagegység szerkezetét, a nagyobb összefüggéseket, felvázolja a témának más témákkal való tágabb kapcsolatát. - a tematikus egység után rövid összefoglalás, a téma lezárása, másodlagos rögzítés. A konzultációs órákon a tanár mindenkit egyformán érdeklő, a tananyaghoz tartozó általános ismereteket ad át verbális kommunikáció útján. A hagyományos frontális jellegű konzultációs órán a tanár használja a digitális (pl. interaktív tábla) és multimédiás taneszközöket. Ezzel mintegy szemlélteti az eszközök használatát, s ezek használatának bemutatása egyfajta ráhangolásként is funkcionál. A konzultációs órákon arra is lehetőség nyílik, hogy a tanulók közvetlenül is tudjanak egymással kommunikálni. 5.2. Konzultációs tanár Konzultációs tanár az a középiskolai szaktanár, aki megfelel a közoktatási törvény 17. -ában foglaltaknak. A konzultációs tanár közvetlen kapcsolatban van a tanulókkal, órarendileg meghatározott időpontokban találkozik velük. Feladatát tekintve a tantárgyának nagyobb tematikus egységeit illetően elvégzi - a feladatra történő ráhangolást, érzékenyítést, - motiválja a tanulókat, - a tantárgygondozó/online tanár javaslata alapján egyéni korrepetálási, felzárkóztató feladatokat is végez 17

A tananyagtartalom összeállítása követi a NAT-ban megfogalmazott műveltségterületeket és fejlesztési feladatokat. Hangsúlyozni szükséges, hogy az adott tananyag feldolgozása nem a számítógép segítségével közvetített szöveg olvasására épül, hanem olyan szimulációs és egyéb, vizualitásra, illetve chat és Fórum használatára épülő feladatok megoldatására, mellyel - a tanulók összefüggéseket fedeznek fel, - folyamatokat ismernek meg, - ezáltal új folyamatokat képesek tervezni, - döntési helyzetekbe kerülnek, melyek az ismeretek alkalmazásával döntések meghozatalát kívánják. Az analógiás gondolkodás fontos szerepet játszik a megértésben és a tudás új helyzetekben való felhasználásában. A szimulált folyamatok gyakoroltatásával a tanulónak lehetősége van az egyes részfolyamatok közötti kapcsolatok összefüggéseinek megértésére, ezen keresztül az absztrakciós képességének a fejlődésére. Például a számolással kapcsolatos feladatok készségszintű elsajátítása csak nagyon sok gyakorláson keresztül valósítható meg. S minden egyes számításos feladat egy folyamatgyakorlás. De ugyanilyen folyamatgyakorlásra több tantárgy esetében is lehetséges. Ezeket az adott tantárgyak kidolgozása tartalmazza. A konstruktivista pedagógiai szemlélet elvének alkalmazásával olyan tudás megszerzésére ösztönzi a tanulókat, mely tudással képessé válnak az információk súlyozására és szűrésére, az információforrások közti válogatni tudásra, az elaboráció, a feldolgozás képességére. A tananyag pontos értelmezésében, az egyes szövegek tudományos tartalmának megértésében alapvető fontosságú a deduktív gondolkodás, a logikai műveletek és a következtetési sémák helyes alkalmazása. A kompetenciák működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a tanulók az egyes műveletek végrehajtásához megfelelő rutinnal rendelkezzenek. A műveletek elvégzéséhez szükséges képesség működését megelőzi a rutin kialakítása. Pedagógiai értelemben is a rutin cselekvési szokások, mechanizmusok, automatikus tevékenységsorok, amelyek valamilyen ingerre kiváltódnak. A műveletek gyakorlása főleg egyéni feladatmegoldással történik. Az ellenőrzés módszere ebben az esetben egyéni teljesítmény, az értékelés kritériumorientált. A művelet elvégzése helyes vagy helytelen száma adja az értékelés eredményét. Mindez feltételezi a tantárgygondozó/online tanár folyamatos értékelési tevékenységét. A tanulók a tananyag elsajátításhoz és ütemezett előrehaladáshoz támogatást kapnak a rendszerben előre meghatározott időben jelenlévő tantárgygondozótól/ online tanártól. 5.3. Egyéni digitális tanóra Távközlési eszköz (oktatási portál) közbeiktatásával megtartott tanórai foglalkozás. Az egyéni digitális tanóra nincs meghatározott időhöz kötve. A tanulók tetszőleges időpontban látogatják az oktatási portált. Az egyéni digitális tanórán a tanuló számítógép előtt ül, és számítógép alkalmazásával vesz részt a tanórán az elkészített ütemezésnek megfelelően önállóan halad. A tanuló ebben az esetben is előre megadott azonosítóval és jelszóval jelentkezik be az oktatási portálra. A rendszer rögzíti a tanuló jelenlétét. Az egyéni digitális tanóra célja a tanuló által meghatározott tetszőleges időpontban történő tanulás, tananyagban való előrehaladás. A tanuló által feldolgozott tananyag olyan szerkezetű, hogy a tanuló önállóan haladhat előre, s 18

a feldolgozásról folyamatos, azonnali visszajelzést kap. A tananyag szerkezeti felépítése biztosítja a tanulási folyamat megvalósulását. Tekintettel arra, hogy a digitális iskola elsősorban a felnőttoktatásban résztvevők érdekeit kívánja kiszolgálni, azoknak a felnőtteknek kíván tanulási szolgáltatást biztosítani, akiknek kevés idejük van az iskolai padban ülni, ez a lehetőség tanulási motivációként hat. Az egyéni munkát kívánó feladatok másik részét a tantárgygondozó/online tanár javítja, értékeli, véleményezi és két munkanapon belül az oktatási portálon válaszol a tanulóknak. A tanár által meghatározott határidőzött feladatok értékelése folyamatos, biztosítja a tanulók előrehaladását, a folyamatos tananyag elsajátítást. Az értékelés alapelvei A jogszabályokban rögzített szabályoknak, módszereknek megfelelő értékelési eljárások alkalmazása indokolt a Digitális Középiskolai tanítás során is, ezt a tantárgyi tantervek röviden tartalmazzák. Tekintettel a Digitális Középiskolában tanulók hátrányos helyzetére, az eddigi tanulmányaik során szerzett negatív élményekre, kiemelt szerepe van az értékelés formatív (fejlesztő, bátorító) funkciójának, az egyéni fejlődéshez igazodó differenciált értékelésnek. Kiemelkedően fontos, hogy az értékelés felfogásunk szerint az önértékelésre való nevelés eszköze. 6. Monitoring A Digitális Középiskolában folyó oktatási tevékenység szakmai színvonalát folyamatos pedagógiai és szociológiai monitoring biztosítja. 6.1. Pedagógiai monitoring Minden korosztály számára elengedhetetlenül fontos hogy, megfelelő kompetenciákkal rendelkezzenek ahhoz, hogy sikeres és boldog életet élhessenek. A pedagógiai monitoring célja a tanulási folyamat elején, majd rendszeresen félévente olyan méréseket végezni, amelyek a kompetenciákat, valamint az érettségi tárgyakból az ismereteket mérik. Mind a tartalmi szabályozás, mind a pedagógustársadalom jelentős része a hagyományos, ismeretközpontú tartalmakat részesíti előnyben, ezért igen magas azon tanulók száma, akik az alapkészségek részleges vagy teljes hiányával kezdenek hozzá a következő képzési szakaszhoz, ahol lemaradásuk tovább növekszik. Ezek korrigálására, illetve a helyzet felmérésére feltétlenül fontosak a folyamatos mérések. Ezért szükség van a folyamat kezdetén bemeneti mérésekre, a folyamat közben az eredményesség mérésére, valamint a folyamat végén a megszerzett ismeretek és kompetenciák mérésére, különös tekintettel az informatika, idegen-nyelv tudás, együttműködési képességek terén, melyeknek fontos szerepe van a munkaerő-piaci érvényesülésben. A mérésekkel szeretnénk elérni, hogy az oktatás és képzés minősége és hatékonysága növekedjen, a résztvevőknek olyan tudást nyújtson, amelynek továbbfejlesztése révén képes a munkaerőpiacon munkához jutni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket megszerezze. A mérések végére rendelkezni kívánunk azokkal az információkkal, amelyek alkalmasak a bemeneti mérések tudatos alakításával a program továbbfejlesztésére, a magas színvonalú szakmai innovációk elterjesztésének támogatásával segíteni kívánjuk az intézmények szakmai megújulását. 19

6.2. Szociológiai monitoring A Digitális Középiskola tanulói valamilyen szempontból, pl.: származás, szociális körülmények, stb. hátrányos helyzetben lévő tanulók, feltétlenül szükséges a motiváltságukat folyamatosan erősíteni, a képzés sikerének hatékonyságát ezzel is növelni. Ehhez egy rendszeres támogató-gondozó rendszer szükséges. A képzés során félévenként készülnének személyes interjúk, amelyek feltárnák az életutat, a motivációkat, a célokat, majd valamennyi helyszínen csoportos kommunikációs tréningeket tartanának irányított beszélgetésekkel, amelyeken a szociológus hallgatók és oktatók is részt vennének. A motiváltság növelése érdekében roma egyetemi hallgatók átadnák tanulási tapasztalataikat. Ankétokon beszélgetéseket tartanának a tanulási, képzési problémákról, megoldási lehetőségekről. Krízishelyzet esetén egyéni beszélgetéseket, mediációt, konfliktuskezelési programokat kell szervezni megoldásukra. A programokat minden évfolyamon a képzés végéig folyamatosan szerveznénk, a képzés kezdetén nagyobb gyakorisággal, majd folyamatosan csökkenő mértékben. 7. Marketing A Digitális Középiskola projekt kezdetétől széles sajtótámogatást kapott, a képzés elindítói a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése után az érintett réteg politikai és szakmai szervezeteinek támogatásával, országos roma szervezetek megyei szervezetei által széleskörűen tájékoztatták az érintett tanulói rétegeket. Ennek hatására a megyei napilapokban, Észak-magyarország, Déli Hírlap többször jelentek meg írások az új tanulási lehetőségről. A helyi TV csatornák és rádiók is foglalkoztak adásaikban a képzéssel. Az országos napilapok közül a Népszabadság és a Magyar Hírlap írt részletesen a Digitális Középiskoláról, a TV2, az RTL Klub és a Kossuth Rádió hosszabb műsoridőt szánt az új tanulási lehetőség ismertetésére. A képzésre vonatkozó ismeretek folyamatosan jelennek meg a Digitális Középiskola Oktatási Portálján a www.digitaliskozepiskola.hu címen. 8. A Digitális Középiskola fejlesztésének területei: oktatási módszertan, oktatási technológia, digitális oktatási segédanyagok, digitális oktatási anyagok, monitoring, marketing. A Digitális Középiskola kiemelt fejlesztési feladata: IKT kompetenciák fejlesztése 20