Iktatószám: 36708-6/2018. Ügyintéző: dr. Nozdroviczky Alena Tárgy: H-FK-III-B-7/2018. számú határozat fogyasztóvédelmi eljárás lezárásáról H-FK-III-B-7/2018. számú határozat Somorjai József Árpád (lakhelye: 1162 Budapest, Árpád út 128.) (Ügyfél) 2018. február 1. napján érkeztetett kérelme alapján az Erste Befektetési Zrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.) (Befektetési vállalkozás) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 9., telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (MNB) az alábbi hozza: h a t á r o z a t o t I. Az MNB felhívja a Befektetési vállalkozást, hogy a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak tegyen eleget, így különösen i. a fogyasztói panaszok kivizsgálását követően válaszában minden esetben részletesen térjen ki a panasz teljes körű kivizsgálásának eredményére, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára, hivatkozva a panasz tárgyától függően a vonatkozó szerződési feltétel, illetve szabályzat pontos szövegére; ii. a panasszal kapcsolatos indokolással ellátott álláspontjáról minden esetben a jogszabályban rögzített határidőn belül tájékoztassa a fogyasztókat. II. Az MNB a Befektetési vállalkozással szemben a fogyasztói panaszok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértésére tekintettel 400 000 Ft, azaz négyszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kell az MNB hatósági bírság és költségtérítés fizetésére szolgáló 19017004-01678000-30900002 számú számlájára fogyasztóvédelmi bírság megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot az MNB hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. Az MNB által 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. Telefon: +36 (1) 4899-100, Fax: +36 (1) 4899-102 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra. Please refer to our reference number in your response.
jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságot, valamint a meg nem fizetett vagy késedelmesen megfizetett bírság miatt felszámított késedelmi pótlékot az állami adóhatóság adók módjára hajtja be. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat ellen annak közlésétől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással közigazgatási pert indíthat. A perben a jogi képviselet kötelező. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve az MNB-nél kell űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével benyújtani. (Az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás elérhetősége: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/hatarozatok-esvegzesek-keresese.) A keresetlevél benyújtásának a határozat hatályosulására nincs halasztó hatálya, a felperes azonban azonnali jogvédelmet kérhet. A bíróság a pert főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I n d o k o l á s Az Ügyfél 2018. február 1. napján érkeztetett, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) 81. (1) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel (Kérelem) kereste meg az MNB-t. I. A KÉRELEM A Kérelemben az Ügyfél a Befektetési vállalkozás magatartását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél a Kérelemben előadta, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél panaszát nem a jogszabályban előírt módon kezelte, mivel 2017. december 10. napján elektronikus úton küldött panaszlevelére semmitmondó választ adott, csupán elnézést kért az általa okozott kellemetlenségekért, és nem adta indokát a kért átutalások indítási késlekedésének, és nem támasztotta alá a felszámított díjakat. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a Befektetési vállalkozás nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. Az Ügyfél a Kérelemben előadta továbbá, hogy a Befektetési vállalkozás a késlekedésével tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott. Az Ügyfél a Kérelemhez csatolta a 2017. december 10. napján a Befektetési vállalkozásnak továbbított panaszlevelét, melyben előadta, hogy 2017. november 30. napján 17 órakor az Erste Bank budapesti Westend fiókban kérte a tartós befektetési számláján (TBSZ) nyilvántartott pénzügyi eszközének áthelyezését a Magyar Államkincstár befogadó nyilatkozatának átadásával. Az iratot a Befektetési vállalkozás továbbításra átvette, de semmilyen további ügyintézést nem vállalt, mondván, hogy az Ügyfél számlája nem látható a rendszerben. Az Ügyfél ezért másnap, 2017. december 1. napján 08:30 körül telefonon kérte a Befektetési vállalkozás munkatársaitól a TBSZ-en nyilvántartott pénzügyi eszközök áthelyezését, és a pénzszámlájáról 2,4 millió forint aznapi átutalását a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára. Ennek a szóbeli közlésnek a megerősítését kérte a Befektetési vállalkozás az Ügyféltől faxon, melyet az Ügyfél még aznap megküldött. Az Ügyfél a NetBroker felületen szembesült azzal, hogy a TBSZ-en lévő állampapírok áthelyezése aznap megtörtént, de sem az ott lévő 16 milliós pénzállomány, sem a 2,4 milliós pénzösszeg nem került átutalásra a Magyar Államkincstárhoz. Az Ügyfél álláspontja szerint az eredetileg 2017. november 30. napján kezdeményezett tranzakciók teljesítése 2017. december 4. napján történt meg. Ügyfél tudomása szerint a tranzakcióknak 2017. december 1. napján kellett volna megtörténnie. Tekintettel arra, hogy a Befektetési vállalkozás a megbízást jelentős késéssel teljesítette, az Ügyfél a felszámított átutalási díjak ügyfélszámláján történő jóváírását kérte. Az Ügyfél a Kérelemben foglaltak kivizsgálását kérte az MNB-től. 2
Az MNB tv. 81. (1) bekezdés alapján az MNB kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 39. -ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 39. - ban meghatározott törvények vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá e) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén. Az MNB a tényállás teljes körű tisztázása érdekében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) az MNB tv. 46. (2) bekezdés 11. pontja értelmében alkalmazandó 62. -a alapján bizonyítási eljárást folytatott le. A Kérelem alapján indult fogyasztóvédelmi eljárásban (Eljárás) az MNB a 2018. február 12. napján kelt N-FK-III- 4/2018. számú végzésben (Végzés) hívta fel nyilatkozattételre és az iratok bemutatására a Befektetési vállalkozást. A Befektetési vállalkozás a Végzésre a 2018. március 5. napján érkeztetett levelében (Nyilatkozat) válaszolt, csatolta továbbá a hivatkozott dokumentumokat. II. A PANASZKEZELÉS VIZSGÁLATA II.1. A Bank nyilatkozata A Befektetési vállalkozás a Nyilatkozatban előadta, hogy az Ügyfél transzferálásra vonatkozó megbízása 2017. december 1. napján pénteken érkezett be hiánytalanul faxon a Befektetési vállalkozáshoz. A Befektetési vállalkozás előadta továbbá, hogy a megbízás egy része még aznap végrehajtásra került, további részei a következő munkanapon, december 4. napján kerültek végrehajtásra. A Befektetési vállalkozás előadta, hogy az Ügyfél elektronikusan küldött panaszlevelét (Panasz) a jogszabályoknak megfelelő módon kezelte, továbbá arra teljes körű választ adott. A Befektetési vállalkozás előadta továbbá, hogy az átutalással kapcsolatos információk a hatályos üzletszabályzatban és hirdetményben találhatóak. II.2. A tényállás Az MNB megállapította, hogy az Ügyfél 2017. december 10. napján elektronikus úton küldte meg a Panaszt a Befektetési vállalkozás számára. Az MNB a Nyilatkozat alapján megállapította, hogy a Panasz aznap megérkezett. Az MNB a Befektetési vállalkozás által csatolt, a válaszlevél (Válasz) feladását igazoló tértivevény alapján megállapította, hogy a Választ a Befektetési vállalkozás 2018. január 10. napján adta postára. Az MNB megállapította, hogy a Panaszban az Ügyfél kifogásolta, hogy a tranzakció teljesítésére nem megfelelő határidőben került sor, egyúttal az átutalási díj jóváírását kérte. Az MNB megállapította, hogy a befektetési vállalkozás a Válaszban az Ügyfél szíves elnézését kérte az őt ért kellemetlenség miatt, továbbá a jóváírásra vonatkozó kérést elutasította. Az MNB megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás az Ügyfél kifogásaival kapcsolatban nem adta meg álláspontját, magyarázatát, továbbá nem hivatkozott a teljesítési határidőkkel kapcsolatos szabályzatokban foglalt rendelkezésekre. II.3. Jogi minősítés 3
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 121. (1) bekezdése szerint a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse. A befektetési vállalkozások, a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények, az utalványkibocsátók, a pénzügyi intézmények és a független pénzügyi szolgáltatás közvetítők panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 435/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) 2. (5) bekezdése szerint a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő 30 napon belül megküldi az ügyfélnek. A pénzügyi szervezetek panaszkezeléséről szóló 28/2014. (VII. 23.) MNB rendelet (MNB rendelet) 4. (1) bekezdése szerint a szolgáltató a panasz kivizsgálását követően válaszában részletesen kitér a panasz teljes körű kivizsgálásának eredményére, a panasz rendezésére vagy megoldására vonatkozó intézkedésre, illetve a panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára. Az MNB rendelet 4. (2) bekezdése szerint a szolgáltató a panasz kivizsgálásának eredményéről történő tájékoztatást pontos, közérthető és egyértelmű indokolással látja el, amely indokolás - a panasz tárgyától függően - tartalmazza a vonatkozó szerződési feltétel, illetve szabályzat, alapszabály pontos szövegét és hivatkozik az ügyfélnek küldött elszámolásokra, és valamennyi, a szerződéses, illetve tagsági jogviszony alatt teljesített egyéb tájékoztatásra. Az MNB a II.2 pontban foglalt tényállás alapján megállapította, hogy a Panasz a Bszt. 121. (1) bekezdése szerinti panasznak minősül tekintettel arra, hogy abban az Ügyfél a Befektetési vállalkozás tevékenységével kapcsolatos kifogásait fogalmazta meg. Az MNB a II.2. pontban foglalt tényállás alapján megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette a Korm. rendelet 2. (5) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal, hogy a Választ a 30 napos határidőn túl, a Panasz előterjesztését követő 31. napon küldte meg az Ügyfél részére. Az MNB a II. 2 pontban foglalt tényállás alapján továbbá megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás megsértette az MNB rendelet 4. (1) és (2) bekezdésben foglaltakat azzal, hogy a Válaszban nem tért ki a Panasz kivizsgálásának eredményére, továbbá nem adta meg a vonatkozó szabályzatra történt hivatkozásokkal ellátott indokolását az Ügyfél kifogásaival kapcsolatban. IV. AZ MNB ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉS IV.1. Felhívás a jogszabályi előírások betartására Az MNB tv. 88. (1) bekezdés a) pontja alapján, ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel, továbbá fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiekben összegzett megállapításokra, az MNB a határozat rendelkező részének I. pontjában a vonatkozó jogszabályi rendelkezés mindenkori betartására hívta fel a Pénzügyi vállalkozást a panaszra adott teljes körű válaszadás tekintetében. IV.2. A bírság kiszabása Az MNB tv. 88. (1) bekezdés f) pontja szerint, ha az MNB megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 75. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. 4
Az MNB tv. 89. (1) bekezdés a) pontja szerint a fogyasztóvédelmi bírság összege tizenötezer forinttól a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. Az MNB a Befektetési vállalkozás éves nettó árbevételére figyelemmel megállapította, hogy a Befektetési vállalkozás az MNB tv. 89. (1) bekezdés a) pont hatálya alá tartozó szervezet. Az MNB tevékenységének az MNB tv. 4. (9) bekezdésének d) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. Az MNB tv. 81. (1) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. Az MNB tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. Az előbbiek alapján amellett, hogy a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására történő felhívás intézkedést alkalmazta, a Befektetési vállalkozással szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében az MNB a panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabályszabálysértéssel összefüggésben fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. Az MNB tv. 88. (3) bekezdése szerint a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége alapján kell megítélni. A határozat rendelkező részének II. pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi bírság kiszabása során az MNB tv. 75. (4) bekezdésének a) pontjához (a szabályszegés vagy mulasztás súlyosságához) kapcsolódóan a jogszabályi rendelkezés megsértését illetően az MNB figyelembe vette azt, hogy a Befektetési vállalkozás által megvalósított jogsértés az Ügyfél alapvető fogyasztói jogát érintette. A panaszok kezelésével kapcsolatos jogszabályi rendelkezések közül a panaszok teljes körű, határidőben történő megválaszolására vonatkozó előírás alapvető fontosságú ügyfélérdeket védő rendelkezés. Az ügyfélpanaszokra adott teljes körű válaszadási kötelezettség biztosítja ugyanis, hogy az Ügyfél a Befektetési vállalkozás magatartásával kapcsolatban megfogalmazott minden kifogásával kapcsolatban megismerhesse a Befektetési vállalkozás álláspontját, illetve a panasza orvoslására tett intézkedéseket. A jogszabályban foglalt határidőn belül történő válaszadás pedig azt hivatott biztosítani, hogy az Ügyfél a számára jogszabály által garantált időn belül értesülhessen a számára lényeges információkról, és ennek ismeretében döntsön arról, hogy mely további jogorvoslati eszközt kívánja igénybe venni. Az MNB tv. 75. (4) bekezdés c), e), f), g), h) és i) pontjai tekintetében nem merült fel adat, így a mérlegelés során erre vonatkozó körülmények nem kerültek figyelembe vételre. IV. AZ MNB HATÁSKÖRÉBE NEM TARTOZÓ JOGKÉRDÉSEKRŐL VALÓ RENDELKEZÉS Az MNB az Eljárást a késedelmes teljesítésre vonatkozó vizsgálata tekintetében a V-FK-III-8/2018. számú végzésével megszüntette. *** A határozat a fent hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint az MNB tv. 42. d) pontján és a 49/C. (1) bekezdésén alapul. A határozatot az MNB az MNB tv. 4. (9) bekezdésében meghatározott feladatkörben és a 39. (1) bekezdés l) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva hozta meg az MNB tv. 13. (1) bekezdése és (2) bekezdése k) pontja alapján a nevében eljáró Pénzügyi Stabilitási Tanács útján. A határozat kiadmányozására az MNB tv. 13. (11) bekezdésében foglaltak szerint átruházott kiadmányozási jogkörben került sor. 5
A késedelmi pótlék MNB általi felszámításának lehetőségét az Ákr. 135. -a biztosítja, illetve annak mértékét az MNB tv. 169. (3) bekezdése határozza meg. A közigazgatási végrehajtás szabályainak az MNB által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége az MNB tv. 55/A. (1) bekezdésén, valamint az Ákr. 132. -án, az állami adóhatóság behajtásra vonatkozó jogosultsága az Ákr. 134. (1) bekezdésén alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás az MNB tv. 46. (2) bekezdés 18. pontján, az Ákr. 112. -án, 113. (1) bekezdés a) pontján és 114. (1) bekezdésén, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 6. -án, 12. (2) bekezdés d) pontján, 13. (1) bekezdésén, 17. -án, 27. (1) bekezdésén, 29. (1) bekezdésén, 39. (1) és (6) bekezdésén, 50. (1) bekezdésén, 77. (1)-(2) bekezdésén és 157. -án, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 72. (1) bekezdésén és 608. (1) bekezdésén, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. (1) bekezdés a), illetve b) pontján alapul. A határozat az MNB tv. 46. (1) bekezdése, (2) bekezdés 14. pontja és 49/C. (7) bekezdése értelmében az Ákr. 82. (1) bekezdése alapján annak közlésével végleges. Budapest, 2018. 2018. június 06.június A Pénzügyi Stabilitási Tanács mint a hatáskör gyakorlója Freisleben Vilmos igazgató, kiadmányozó ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT 6
ZÁRADÉK I. SZIGNÁLÓ ÍV 1. Fogyasztóvédelmi és pénzügyi vállalkozások jogérvényesítési főosztálya, ügyintéző: dr. Nozdroviczky Alena 2. Fogyasztóvédelmi és pénzügyi vállalkozások jogérvényesítési főosztálya, csoportvezető: dr. Gyebrószki Tünde 3. Fogyasztóvédelmi és pénzügyi vállalkozások jogérvényesítési főosztály, főosztályvezető: dr. Kardos Gyula 4. Hitelintézeti és tőkepiaci fogyasztóvédelmi főosztály, főosztályvezető: Török Béla 5. Fogyasztóvédelmi igazgatóság, igazgató Freisleben Vilmos II. KÉZBESÍTÉSI ZÁRADÉK 1. Befektetési vállalkozás 2. Ügyfél 3. Irattár 4. Hatósági képzési főosztály (elektronikusan) 5. Banküzemi, számviteli és pénzügyi főosztály (elektronikusan) 7