Mintatanterv BA szakos hallgatók számára nappali kpzsben Tárgyleírások (nyelvszet) Tantárgy felelőse: Dr Csilla Ilona PhD Dr Csilla Ilona N. Császi Ildikó Sólyom Rka BAA 1010 ommunikációs alapismeretek N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: tavaszi V Ajánlott flv: I ( szakon) - v kollokvium A kurzus clja, hogy a hallgatókkal megismertesse a kommunikáció alaptteleit, funkcióit, tnyezőit, típusait, a kommunikációmodelleket, a verbális s nonverbális kommunikációt. A kommunikáció fogalma, meghatározó jegyei, alapttelei, általános elmleti modellje. Az állati kommunikáció jellemzői, az állati s emberi kommunikáció különbsgei. A nemek s a kommunikáció. ommunikációs modellek típusai. Nyelvi kompetencia kommunikációs kompetencia. ommunikatív jelek a szemiotika s a kommunikációkutatás szemszögből. A kommunikáció tnyezői (kommunikációs felek, kód, kontextus, világ, redundancia stb.). A kommunikáció funkciói s típusai: egyirányú ktirányú, közvetlen közvetett. A kommunikáció verbális csatornái: a beszd. A kommunikáció verbális csatornái: az írás. Az internetkorszak változásai. Nonverbális jelek a beszdben s az írásban. A szervezetek kommunikációja; a tömegkommunikáció hatása, nyelvi manipulációk. A tömegkommunikáció műfajai. A kultúraközi kommunikáció. orunk kommunikációs zavarai. rszvtel az előadáson előadásvázlatok, kiosztmányok Róka Jolán: ommunikációtan. Budapest: Századvg iadó, 2003. Fercsik Erzsbet Raátz Judit: ommunikáció s nyelvhasználat. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Plh Síklaki Terestyni: Nyelv ommunikáció Cselekvs. Budapest: Osiris, 1997. 29 42; 213 227. Nmeth Erzsbet: Az önismeret s a kommunikációs kszsg fejlesztse. Budapest: Századvg iadó, 2002. Mast, Claudia: Az újságírás ábcje. Grenger Delacroix iadó SzTE Budapest Mdia Intzet, Budapest, 2000. Buda Bla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűsgei. Budapest: Animula iadó, 1986. Griffin, Em: Bevezets a kommunikációelmletbe. Budapest: Harmat iadó, 2001/2003. Rosengren, arl Erik: ommunikáció. Budapest: Tipotex, 2004. Hidasi Judit szerk.: Szavak, jelek, szokások Windsor iadó, 1998. Barabási Albert-László 2002/2003. Behálózva. A hálózatok új tudománya. Budapest: Magyar önyvklub. 169 170; 175 177; 187 190; 263 268.
Nádor Orsolya CSc, habil Nádor Orsolya CSc, habil BAA 1020 Nyelv s társadalom I. N:15 - Tantárgy besorolása: V Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v tavaszi Ajánlott flv: II. kollokvium A tantárgy elsajátításának clja az, hogy a hallgató megtanulja a nyelvet társadalmi összefüggseiben szemllni, kpes legyen felismerni a nyelvek s nyelvváltozatok kulturális rtkt s a nyelvnek a beszlőközössgen belül betöltött szerept egynyelvű s ktnyelvű társadalmi helyzetben egyaránt. A hallgató elsajátítja a szociolingvisztikai alapismereteket, így a beszlőközössg fogalmát, a nyelv s a nyelvváltozat közötti különbsgeket, a nyelvi norma, a sztenderd s a szubsztenderd, a nyelvi kód, a kommunikatív kompetencia szociolingvisztikai rtelmezst, megismerkedik a nyelvi hátrány fogalmával, a társadalmi ktnyelvűsg alaphelyzeteivel különös tekintettel a árpát-medencei párú ktnyelvűsgre. Az előadások anyagából egy alkalommal zárthelyi dolgozatot írnak. Jászó Anna Bódi Zoltán (2002, szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemny. Tinta, Bp. iss Jenő (1995): Társadalom s nyelvhasználat. NT, Bp. Trudgill, Peter (1997): Bevezets a nyelv s a társadalom tanulmányozásába. JGYTF iadó, Szeged Elektronikusan elrhető anyag: Nádasdy Ádám: Mirt változik a nyelv? www.mindentudas. hu/nadasdy/index.html Bartha Csilla (1999): A ktnyelvűsg alapkrdsei. NT, Bp. Csernicskó István (1998): A nyelv Ukrajnában (árpátalján). Osiris iadó MTA isebbsgkutató Műhely, Bp. Hra Gábor Ligeti György (2005): Módszertan. A társadalmi jelensgek kutatása. Osiris iadó, Bp. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, rtk, közössg. Gondolat iadó, Bp. Wardaugh, Ronald (1995): Szociolingvisztika. Osiris iadó, Bp.
Bölcskei Andrea PhD BAA 1030 Nyelvi normativitás N:15 - Bölcskei Andrea Tantárgy besorolása: V Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v őszi/tavaszi Ajánlott flv: I. kollokvium A tantárgy alapvető clja a hallgatók anyanyelvről való tudásának s nyelvi tudatosságának erősítse; a normatív nyelvváltozat jellegzetessgeinek bemutatása, használati szabályainak elsajátítása. A tantárgy megvilágítja a nyelvi normával kapcsolatos kutatások legátfogóbb krdseit. Tárgyalandó problmák: a nyelvi norma, normák rtelmezse; a nyelvi helyessg, helytelensg mibenlte; a viszonyítás s a normától való eltrs kritriumai. Javasolt kiemelt terület: a norma kommunikációs-szituációs s szociokulturális jellegnek felfogásából kiindulva konkrt nyelvhelyessgi problmák tárgyalása, felkszüls az egyetemi kpzs során elkövetkező feladatok nyelvileg ignyes szóbeli s írásbeli megoldására. Balázs Gza (2001): Magyar nyelvstratgia. Akadmiai iadó, Budapest. É. iss atalin (2004): Anyanyelvünk állapotáról. Osiris iadó, Budapest. 12 91. Sándor lára (2003): Nyelvtervezs, nyelvpolitika, nyelvművels. In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kzikönyve. 381 409. Akadmiai iadó, Budapest Tolcsvai Nagy Gábor (1998): A nyelvi norma. Nyelvtudományi Értekezsek 144. Akadmiai iadó, Budapest vagy In: iefer Ferenc (szerk.), A nyelv kzikönyve. 411 421. Akadmiai iadó, Budapest. 2003. Zimányi Árpád (2001): Nyelvhelyessg. Harmadik, bővített kiadás. Líceum iadó, Eger. Andersson, Lars-Gunnar Trudgill, Peter (1990): Bad Language. Blackwell. Balázs Gza (2005): A nyelv el mozdításáról Vitairat a nyelvművelsrt. Akadmiai iadó, Budapest. Balázs Gza oltói Ádám A. Jászó Anna (. n. [2002], szerk.): Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelsünk elmlete s gyakorlata. Írások Grtsy László 70. születsnapjára. Tinta önyvkiadó, Budapest. Bartsch, Renate (1987): Norms of language: theoretical and practical aspects. Longman, London. Deme László öves Bla (1969, szerk.): Magyar nyelvhelyessg. Tankönyvkiadó, Budapest. Grtsy László emny Gábor (1996, szerk.): Nyelvművelő kziszótár. Auktor önyvkiadó, Budapest. Hernádi Miklós (1973): A közhely termszetrajza. Gondolat, Budapest. Lőrincze Lajos (1980): Emberközpontú nyelvművels. Magvető iadó, Budapest. Minya ároly (2003): Mai nyelvújítás. Szókszletünk módosulása a neologizmusok tükrben. Tinta önyvkiadó, Budapest. Nádasdy Ádám (2003): Ízlsek s szabályok. Magvető, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1998, szerk.): Nyelvi tervezs. Universitas iadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): Nyelv, rtk, közössg. Gondolat iadó, Budapest. 25 v anyanyelvünk szolgálatában. onferencia az Édes Anyanyelvünk című folyóirat negyedszázados megjelense alkalmából. (2004) Akadmiai iadó, Budapest.
Heltain Nagy Erzsbet BAA 1032 Retorikai gyakorlat N:30 - Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Heltain Nagy Erzsbet V őszi/tavaszi Sólyom Rka Ajánlott flv: Mátis Bernadett I. szemináriumi Novák Barnabás dolgozat, ZH A kurzus clja, hogy a beszddel foglalkozó retorika tudománya, művszete, hagyománya s mestersgbeli gyakorlata alapján elősegítse a szaktárgyi s a hozzá kapcsolódó (leíró nyelvszeti, szemantikai, stilisztikai) tudományos ismeretek alkalmazását, hatkony felhasználását a szóbeli közls szabályokba foglalására, különös tekintettel a nyilvánosság előtti beszdműfajok szerkesztsre. A meglvő s a megszerzendő ismeretek rendszerezse s alkalmazása a gondolkodás, a beszdkszsg s a nyelvi kritikai rzk fejlesztst is szolgálja (rvels, meggyőzs, vita). A program felpítse: A retorika rtelmezse, szerepe a szöveg előállításában a mai kommunikációs színtereken. A legfontosabb klasszikus s npszerű retorikák. A szónok tulajdonsága s feladatai. Retorikai szituáció; kapcsolat a hallgatókkal. A (szónoki) beszd jellegzetessgei, típusai. A szónoki beszd s a mai szövegtípusok. A szöveg, a beszd ltrehozásának fázisai: anyaggyűjts, elrendezs, formába önts, kidolgozás. Vázlatkszíts. Gyakorlatok. A szónoki beszd rszei: a bevezets, a befejezs; az elbeszls, a kitrs, a rszletezs, felosztás. Az egyes szövegrszek szerkesztse. Arányosság, adekvátság. A beszdek funkciója. A meggyőzs, a vlemnyformálás nyelvi s etikai krdsei. Az rvels (argumentatio). Az rvek típusai, az rvels módszerei. Adatok, rvek, általánosítás (indukció, dedukció). Érvels s következtets, premisszák s konklúziók. A cáfolás (refutatio), a cáfolás módszerei. A vita. Logikai s pragmatikai alapok. A vita mint a konfliktusmegoldás eszköze. A vita mint dialógus. Beszdaktusok, utalások, következtetsek, előfeltevsek. A látszatvita. A vitatípusok gyakorlása. rdsek s válaszok: a krdsek fajtái s szerepe. A válaszolás stratgiái. Az rvels helye a vitában. A mellbeszls. A manipuláció eszközei. Az előadásmód kidolgozása, a szöveg hangosítása beszdtechnika, nonverbális elemek. Gyakorlatok. Az elocutio (szó- s gondolatalakzatok formába öntse). Alakzatok szövegszervező szerepe. Az ismtls, az ellentt, a gondolatpárhuzam. A trópusok. A tipikusan szóbeli szövegműfajok: előadás referátum, kiselőadás korreferátum, vita, hozzászólás, rögtönzs. Egy kiemelt szövegtípus: az rvelő essz. az órákon való rendszeres s aktív rszvtel, a retorikai gyakorlatok elvgzse (egyni s csoportos formákban) az ismeretek elsajátítása: zárthelyi dolgozat legalább elgsgesre törtnő megírása az ismeretek alkalmazása: egy beszd (rvelő essz) elkszítse megadott tmakörből egyni választás alapján Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczl Petra 2004. Retorika. Osiris iadó. Bp. (Fejezetrszek: 38 56; 267 279; 281 303; 349 362; 374 386; 396 413.) Aczl Petra 2001. Retorika. A szóból pült gondolat. Gyakorlókönyv. rónika Nova iadó. Bp. Szálkán Gyapay Márta 1999. Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. Jászó Anna L. Aczl Petra 2000. A rgi új retorika. Trezor iadó, Budapest, Margitay Tihamr 2004. Az rvels mestersge. Typotex iadó, Budapest. Imre Mihály szerk. 2000. Retorikák a reformáció korából. ossuth Egyetemi iadó, Debrecen. Retorikai lexikon 2010. Főszerk. Adamik Tamás. alligram iadó, Pozsony. Alakzatlexikon 2008. Főszerk. Szathmári István. Tinta önyvkiadó, Budapest.
Szabó G. Zoltán, Szörnyi László 1988: is retorika. Tankönyvkiadó. Budapest. Wacha Imre 1994. A korszerű retorika alapjai I II. Szemimpex iadó. Budapest. Róka Jolán szerk. 2003. Szónoklatok nagykönyve iskolaigazgatóknak. Raabe iadó, Budapest. Wacha Imre 1994. A korszerű retorika alapjai I II. Szemimpex iadó. Budapest. Tantárgy felelőse: N. Császi Ildikó PhD BMR 6210 A nyelvtudomány alapjai 1. Bevezets a nyelvtudományba N: 15 Tantárgy besorolása: - Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Fóris Ágota PhD, habil. v N. Császi Ildikó PhD őszi Ajánlott flv: I. kollokvium A kurzus clja a hallgatók megismertetse a nyelvtudomány alapkrdseivel (a nyelv tudományos leírásának általános krdsei, ill. a nyelvi változatosságnak s változásnak, az anyanyelv-elsajátításnak, a gondolkodás, a nyelv s a megismers összefüggsnek a problmaköre). A kurzus clja olyan alapvető elmleti ismeretek, kutatási elvek átadása, amelyek lehetőv teszik a szakos nyelvszeti tanulmányok megalapozását. Az előadások során a hallgatók megismerik a nyelv nyelvszeti vizsgálatának főbb területeit, így a nyelvi jel, a nyelvi univerzál fogalmát, valamint kpet kapnak a nyelvleírás módozatairól, ezen belül elsősorban a leíró nyelvtan tartalmi összetevőiről. A flv során betekintst nyernek a nyelv s a gondolkodás viszonyának vizsgálatába, kitekintve a nyelvfilozófiára s az egyetemes művelődstörtnet szempontjából kiemelkedő nyelvsz-gondolkodók munkásságára is. Megismerkednek az európai s nyelvtudomány törtnetvel; napjaink modern nyelvelmleteivel: a funkcionális, kognitív nyelvszetnek, a konstukciós nyelvtannak nhány elmletvel s gyakorlatával; illetve a formális, strukturális (posztgeneratív, posztstrukturalista) irányzatokkal. rszvtel az előadáson Crystal, David (2003 2) : A nyelv enciklopdiája. Osiris iadó, Bp. enesei István (2004 5) : A nyelv s a nyelvek. Akadmiai iadó, Bp. Robins, Robert A. (1999): A nyelvszet rövid törtnete. Tinta Osiris iadó, Bp. Ladányi Mária (2005): A grammatikalizáció kutatása s a modern nyelvelmletek. In: Oszkó B., Sipos M. (szerk.): Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli Grammatizáló. MTA Nyelvtudományi Intzete, Bp., 7 32. Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 44 50. Tolcsvai Nagy Gábor (2005): Funkcionális nyelvszet: elmlet s gyakorlat. Magyar Nyelvőr 348 362.
N. Császi Ildikó N. Császi Ildikó Csontos Nóra Sólyom Rka Novák Barnabás una Ágnes BMR 6211 A nyelvtudomány alapjai 2. Nyelvszeti filológia N: 30 - Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: őszi Ajánlott flv: I. ZH, szemináriumi dolgozat A tantárgy clja az egyetemi nyelvszeti tanulmányok módszertani s gyakorlati megalapozása. A hallgatók felkszítse a filológiai munkára s bevezetse a nyelvszeti stúdiumokba. Szövegolvasás, stilisztikai, jelentstani, helyesírási, nyelvtörtneti szempontú szövegelemzs. A nyelvszeti kutatómunka legfontosabb forrásainak s segdeszközeinek megismerse (folyóiratok, szótárak, kzikönyvek). Az anyaggyűjts, a cdulázás, a szakirodalomban való tájkozódás gyakorlati krdsei, a nyelvszet alapvető terminusai, módszertani felkszüls az önálló filológiai munkára. referátum, házi dolgozat Zh Balázs Gza (szerk.) 2011. Nyelvszetről mindenkinek. Inter Nonprofit ft. (Elsősorban A nyelvtudomány s A nyelvtudomány törtnete, Etimológai, Funkcionális nyelvszet, Generatív grammatika, ognitív nyelvszet, utatási módszerek, Nyelvszeti strukturalizmus s kognitivizmus, Nyelvtörtnet fejezetek.) Bárczi Gza Benkő Loránd Berrár Jolán 1967. A nyelv törtnete. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 21 30, 31 70 (a nyelvtörtnet forrásainak felsorolása s egy-egy plda), 81 84. Cs. Nagy Lajos 1999. Gyakrabban használt nyelvszeti kiadványok. Trezor iadó, Budapest. Fóris Ágota 2008. utatásról nyelvszeknek. Bevezets a tudományos kutatás módszertanába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 13 40, 41 66, 113 115, 129 130, 173 178. iss Jenő Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar Nyelvtörtnet. Osiris iadó, Budapest. 7 68. ugler Nóra Tolcsvai Nagy Gábor 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. orona iadó, Budapest. Magay Tamás 2004. A szótárirodalom bibliográfiája. Akadmiai iadó, Budapest. Crystal, David 2003. A nyelv enciklopdiája. Osiris iadó, Budapest. Dömötör Adrienne 2006. Rgi nyelvemlkek. Akadmiai iadó, Budapest. H. Bottyánfy Éva Horváth Mária orompay lára D. Mátai Mária 1980. Bevezets az egyetemi nyelvszeti tanulmányokba (egyetemi segdkönyv ELTE BT). Tankönyvkiadó, Budapest. Fercsik Erzsbet 2002. Dolgozatírás felsőfokon. rónika Nova iadó, Budapest. Fodor István 2000. Mire jó a nyelvtudomány? Balassi iadó, Budapest, 2. átdolgozott, bővített kiadás. Gyurgyák János 1996. Szerzők s szerkesztők kzikönyve. Osiris iadó, Budapest. enesei István 2004. A nyelv s a nyelvek. Akadmiai iadó, Budapest. Zsemlyei János 2002. A mai nyelv szókszlete s szótárai. Erdlyi Tankönyvtanács, olozsvár. Robins, Robert H. 1999. A nyelvszet rövid törtnete. Osiris Tinta önyvkiadó, Budapest.
Honti László DsC BMR 6110 Finnugrisztika előadás N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: BMR 6320 Oktatás nyelve: Honti László DsC v orencsi risztina őszi Ajánlott flv: IV. kollokvium A kurzus a nyelvtörtnetnek a nyelvemlkes kor előtti szakaszával ismerteti meg a hallgatóságot: a nyelvhasonlítás módszereivel, az uráli/finnugor alapnyelv hangtanával, alaktanával s mondattanával, valamint egy rokon nyelvnek a szókincsvel s nyelvtani rendszervel, különös tekintettel a ral összefüggsbe hozható ősi, közös eredetű jelensgekre. Az előadás clja többek között az, hogy a hallgatók rveket kapjanak a nyelvrokonság bizonyításához s a tudománytalan rokonítási kísrletek cáfolásához. Tmakörök: 1. Nyelvrokonság s antropológiai rokonság; 2. A törtneti összehasonlító nyelvtudomány kialakulása, a uralisztikai kutatások törtnete; 3. Az uralisztikai kutatások jelenlegi helyzete, a legfontosabb, kzikönyvek; 4. Nyelvtipológia, areális nyelvszet; 5. A nyelvek genetikai rokonsága; 6. Az uráli nyelvek rokonsági vázlatai, családfa ábrázolások; 7. Az uráli őshaza; 8. A finn nyelvtani rendszer vázlata; 9. Finn szövegek elemzse; 10. A finn s a nyelv rokonsága; 11. Egy kisebb finnugor nyelv (pl. vogul, vojták, stb.) nyelvi rendszere; 12. Szövegmutatványok a választott kisebb finnugor nyelvből; 13. A választott nyelveket beszlő npek irodalma, törtnelme; 14. A nyelvhasonlítás krdsei, az alapnyelvi rekonstrukciók; 15. A nyelv tudománytalan rokonítási kísrletei Csepregi Márta (2001 2, szerk.): Finnugor kalauz. Panoráma. Bp. Nanovfszky György (2000, szerk.): Nyelvrokonaink. Teleki László Alapítvány. Bp. Hajdú Pter Domokos Pter (1978): Uráli nyelvrokonaink. Tankönyvkiadó. Bp. Honti László 2013. Magyar nyelvtörtneti tanulmányok. L Harmattan RE, Bp. Bereczki Gábor (1996): A nyelv finnugor alapjai. Budapest Hajdú Pter (1975, szerk.): Uráli npek, Nyelvrokonaink kultúrája s hagyományai Corvina, Budapest Hajdú Pter (1981): Az uráli nyelvszet alapkrdsei. Budapest
Dr Csilla PhD Dr Csilla Bölcskei Andrea BMR 6120 Nyelvtörtnet előadás N: 30 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi BMR 6110 Oktatás nyelve: v Ajánlott flv: V. kollokvium A tantárgy clja a nyelv törtnetről való nyelvszeti gondolkodás alapvető fogalmainak, formáinak bemutatása. A tantárgy egyrszt megvilágítja a nyelvtörtneti kutatások legátfogóbb krdseit: a nyelvtörtnet feladatait; a korszakolás problmáit; a nyelvtörtnet forrásait; a nyelvi változás jellemzőit; másrszt rszletesen bemutatja a nyelvtörtnet egy kiválasztott területt, kibontva annak sokoldalú összefüggsrendszert. Javasolt kiemelt terület: a hangtörtnet, helyesírás-törtnet, szójelents-törtnet, ezek a tmakörök sok szállal kapcsolódnak a művelődstörtnethez s több nyelvszeti rszdiszciplínához is. iss Jenő Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar nyelvtörtnet. Osiris iadó, Budapest. Benkő Loránd (1991 1995, főszerk.): A nyelv törtneti nyelvtana. Akadmiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1967, szerk.): A nyelv törtnete. Tankönyvkiadó, Budapest. Honti László 2013. Magyar nyelvtörtneti tanulmányok. L Harmattan RE, Bp. Benkő Loránd (1988): A törtneti nyelvtudomány alapjai. Akadmiai iadó, Budapest. Büky László Forgács Tamás szerk. (1999 2006): A nyelvtörtneti kutatások újabb eredmnyei I IV. JATE Magyar Nyelvszeti Tanszk, Szeged; Büky László Forgács Tamás - Sinkovics Balázs szerk. (2006): A nyelvtörtneti kutatások újabb eredmnyei V. SzTE BT Magyar Nyelvszeti Tanszk, Szeged; Bakró-Nagy Marianne Forgács Tamás szerk. (2011): A nyelvtörtneti kutatások újabberedmnyei VI. SzTE BT Magyar Nyelvszeti Tanszk, Szeged. Bynon, Theodora (1997): Törtneti nyelvszet. Osiris iadó, Budapest. Cser András (2000): A törtneti nyelvszet alapvonalai. Pázmány Pter atolikus Egyetem, Piliscsaba. Dr Csilla Ilona (2008): Grammatikalizáció. Nyelvtudományi Értekezsek 158. Budapest, Akadmiai iadó. Dömötör Adrienne (2006): Rgi nyelvemlkek. Akadmai iadó, Budapest. Forgács Tamás (2007): Bevezets a frazeológiába. A szólás- s közmondáskutatás alapjai. Tinta önyvkiadó, Budapest. enesei István (1995): Törtneti nyelvtan: elmlet s gyakorlat. Magyar Nyelv 91: 281 286. Madas Edit szerk. (2009): Látjátok feleim Magyar nyelvemlkek a kezdetektől a 16. század elejig. OSZ, Budapest. Molnár József Simon Györgyi (1976): Magyar nyelvemlkek. Tankönyvkiadó, Budapest. Pei, Mario (1966): Szabálytalan nyelvtörtnet. Gondolat, Budapest.
Dr Csilla PhD 1. Bölcskei Andrea 2. Dr Csilla Ilona 3. Vörös Éva BMR 2121 Nyelvtörtnet szeminárium N: 45 3 kredit BMR 6110, 6120 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott flv: VI. ZH A szeminárium clja, hogy az elmleti nyelvtörtneti anyagrszeket korai nyelvemlkek olvasásával, elemzsvel egszítse ki, a szemináriumok s szakszemináriumok különfle rszterületekben való elmlyülst tesznek lehetőv. A gyakorlat feladata egyrszt, hogy bemutassa az elmleti nyelvtörtneti ismeretek szórványemlkeken, ill. szövegeken való alkalmazhatóságát, másrszt a korai nyelvemlkek nyelvi elemzse által jellemezhetőv tegye az adott kor nyelvállapotát, következtetseket vonjon le az egyes korszakok művelődstörtneti hátterről. ZH-k iss Jenő Pusztai Ferenc (2003, szerk.): Magyar nyelvtörtnet. Osiris iadó, Budapest. Benkő Loránd (1991 1995, főszerk.): A nyelv törtneti nyelvtana. Akadmiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1967, szerk.): A nyelv törtnete. Tankönyvkiadó, Budapest. Bárczi Gza (1951): A Tihanyi Apátság alapítólevele mint nyelvi emlk. Akadmiai iadó, Budapest. Bárczi Gza (1975/1982): A Halotti Beszd nyelvtörtneti elemzse. Sajtó alá rend. Abaffy Erzsbet Abaffy Csilla. Akadmai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1980): Az Árpád-kor nyelvű szövegemlkei. Akadmiai iadó, Budapest. Benkő Loránd (1984): A ság honfoglalás előtti törtnethez Lëved s Etëlköz kapcsán. Magyar Nyelv: 389 419. Berta Árpád (1997): Eltrő nzetek a törzsnevek eredetről. In: ovács László Veszprmy László (szerk.) Honfoglalás s nyelvszet. Balassi iadó, Budapest. 211 219. Dömötör Adrienne (2006): Rgi nyelvemlkek. Akadmai iadó, Budapest. Hoffmann István (2010): A Tihanyi alapítólevl mint helynvtörtneti forrás. Debreceni Egyetemi iadó, Debrecen. Madas Edit szerk. (2009): Látjátok feleim Magyar nyelvemlkek a kezdetektől a 16. század elejig. OSZ, Budapest. Martinkó András (1988): Az Ó Mária-siralom hazai s európai tükörben. Irodalomtörtneti Füzetek, 117. Akadmiai iadó, Budapest. Mszöly Gedeon (1956): Ó szövegek nyelvtörtneti ázatokkal. Tankönyvkiadó, Budapest. Mszöly Gedeon (1944): Az Ó- Mária-siralom nyelvtörtneti s stílustörtneti ázata. Universitas Francisco-Josephina, olozsvár. A. Molnár Ferenc (2005): A legkorábbi szövegemlkek. Debrecen. Molnár József Simon Györgyi (1976): Magyar nyelvemlkek. Tankönyvkiadó, Budapest. Pais Dezső (1939): A veszprmvölgyi apácák görög oklevele mint nyelvi emlk. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. Szentgyörgyi Rudolf (2007): A esztölcről Fehrvárra menő hadút. Nvtani Értesítő 29: 23 47. Szentgyörgyi Rudolf (2008): A Tihanyi alapítólevl latin szövege s helyneveinek lokalizálása. In: Bölcskei Andrea N. Császi Ildikó (szerk.), Nv s valóság. A VI. Magyar Nvtudományi onferencia előadásai. RE Magyar Nyelvtudományi Tanszk, Budapest. 255 67. Szentgyörgyi Rudolf (2010): Helynevek beillesztse korai latin nyelvű okleveleink szövegbe. Helynvtörtneti Tanulmányok 5: 33 47. Zelliger Erzsbet, A Tihanyi Alapítólevl. Pannonhalma. 2005. http://nyelvemlekek.oszk.hu/tud/nyelvemlekek
Nádor Orsolya CSc, habil N. Császi Ildikó PhD Szoták Szilvia BMR 2243 Nyelv s társadalom 2. Dialektológia N:30 BMR 6210 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: kötelező őszi Ajánlott flv: II. ZH A tantárgy clja az előadáson megszerzett elmleti ismeretek elmlyítse, gyakorlati alkalmazása. A szakirodalom, a szakmai-tudományos problmák, viták megismerse. A nyelvjárási rgiók sajátosságainak minl szlesebb körű tanulmányozása, az adott tmakörökben való alapos tájkozottság megszerzse. A dialektológia s a dialektusok; nyelv s nyelvjárás határa; a dialektus s a nyelvjárás fogalma. A nyelvjárási jelensgek mibenlte s azok változásai; izoglosszák. A nyelvjárások, a szubjektum, a társadalom, az attitűd, a presztízs. Az újabb kori dialektológia feladatai, kutatási területei. A nyelvjáráskutatás főbb korszakai (a nyelvatlasz-korszak). A nyelvterület nyelvjárási felosztása: a nyelvjárási rgiók (nyugat-dunántúli, közp-dunántúli-kisalföldi, dldunántúli, palóc, örös-tisza-vidki, szakkeleti, mezősgi, szkely, moldvai) A nyelvjárási magán- s mássalhangzós jelensgek. A nyelvjárási alak- s mondattani jelensgek. A nyelvjárási szókincs: tájszavak s azok osztályozása; frazeologizmusok a nyelvjárásokban. A nyelvföldrajz. A nyelvjárások atlasza. A követses atlaszmunkálatok: ÚMNyA tnyelvűsg, kettős nyelvűsg s diglosszia. Nemek s nyelvjárási nyelvhasználat. A nyelvjárási anyaggyűjts módszertana; adatközlők kiválasztása, hangfelvtelek kszítse, a krdőíves gyűjts Nyelvjárási szövegek lejegyzse, elemzse. referátum szemináriumi munkáról, 2 zárthelyi dolgozat házi dolgozat írása iss Jenő (2003 2, szerk.): Magyar dialektológia. Osiris önyvkiadó, Budapest Nyelvjárási hangoskönyv, CD-k, hangfelvtelek Hajdú Mihály ázmr Miklós (1974, szerk.): Nyelvjárási olvasókönyv. Tankönyvkiadó, Budapest Deme László Imre Samu (1975, szerk.): A nyelvjárások atlaszának elmleti-módszertani krdsei. Akadmiai iadó, Budapest Bárczi Gza: A nyelvatlaszkutatás törtnete. In: A nyelvjárások atlaszának elmleti-módszertani krdsei. Szerk. Deme László s Imre Samu. Budapest, Akadmiai iadó, 1975. 13 49. álmán Bla: Nyelvjárásaink. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1966. iss Jenő: A dialektológia s újabb feladatai az ezredfordulón. Magyar Tudomány, 1998, 929 935. Imre Samu: A mai nyelvjárások rendszere. Akadmiai iadó, 1971 Benkő Loránd - Imre Samu (szerk.): A nyelvjárások atlasza I-VI. Akadmiai iadó, Budapest, 1966-1977 Magyar Nyelvjárások vkönyvsorozat a Debreceni Egyetem kiadásában Új tájszótár Regionális nyelvatlaszok, tájszótárak
Nádor Orsolya CSc, habil Nádor Orsolya CSc, habil BMR 2242 Nyelv s társadalom 2. Szociolingvisztika N:30 BMR 6210 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: őszi/tavaszi Ajánlott flv: II. 15 perces vitaindító referátum + 10-12 old. házi dolgozat A tantárgy elsajátításának clja az, hogy a hallgató megtanulja a nyelvet társadalmi összefüggseiben szemllni, kpes legyen felismerni a nyelvek s nyelvváltozatok kulturális rtkt s a nyelvnek a beszlőközössgen belül betöltött szerept egynyelvű s ktnyelvű társadalmi helyzetben egyaránt. A szemináriumok során a hallgató elsajátítja a szociolingvisztikai szakirodalom olvasásának s rtkelsnek kszsgt, kpes lesz rtkelni az egyes tmakörök körül kialakult szakmai vitákat, illetve ezek alapján kpes lesz saját vlemnynek szakszerű megformálására is. A szemináriumok rszben gyakorlati pldák bemutatásával kiegszítik az előadáson hallott tmákat, rszben tájkoztatják a hallgatókat az e tmakörökben folyó kutatásokról rszben pedig saját kutatómunkára is ösztönöznek. A szemináriumhoz kapcsolódó egyik legfontosabb kszsg, a kulturált, időben behatárolt szakmai előadásmód, valamint a vitatkozás kszsgnek elsajátítása. A hallgató a szemináriumi dolgozat kszítse során elmlyíti addigi önálló kutatási s szakszöveg-alkotási kompetenciáit. A szemináriumokra a hallgatók 15 perces vitaindító referátummal kszülnek Internet-használat, könyvtári kutatómunka Jászó Anna Bódi Zoltán (2002, szerk.): Szociolingvisztikai szöveggyűjtemny. Tinta, Bp. iss Jenő (1995): Társadalom s nyelvhasználat. NT, Bp. Trudgill, Peter (1997): Bevezets a nyelv s a társadalom tanulmányozásába. JGYTF iadó, Szeged ontra Miklós (2003) Nyelv s társadalom a rendszerváltás kori Magyarországon. Osiris iadó, Bp. ontra Miklós Saly Nomi (1998): Nyelvments vagy nyelvárulás? Osiris iadó, Bp. Nádor Orsolya Szarka László (2003, szerk.): Nyelvi jogok, kisebbsgek, nyelvpolitika elet-özp-európában. Akadmiai iadó, Bp. Pntek János (2001): A nyelv ritkuló lgköre. Szociolingvisztikai dolgozatok. omp-press, orunk Baráti Társaság, olozsvár
Nádor Orsolya Nádor Orsolya Fóris Ágota BMR 2250 Bevezets az alkalmazott nyelvszetbe N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi BMR 6210 Oktatás nyelve: v Ajánlott flv: II. kollokvium A kurzus clja, hogy a hallgató megismerkedjen a nyelvtudomány alkalmazott nyelvszeti területeivel, valamint azzal a felfogással, amit az alkalmazott nyelvszet kpvisel. A tanulmányok közvetett clja az, hogy a hallgató tájkozottságot szerezzen az alkalmazott nyelvszet körbe tartozó mesterszakok diszciplináris alapjairól, s ezáltal nyitott legyen az ilyen irányú tanulmányok folytatására. Az előadásokon a hallgató megismerkedik az alkalmazott nyelvszeti szemllettel, valamint azokkal az egy-, ill. több nyelvet rintő területekkel, amelyek a különfle, sok esetben országspecifikus felfogások ide kapcsolnak. Mivel a hallgatóknak a ksőbbi tanulmányaik során alkalmuk nyílik arra, hogy egy-egy területtel mlyebben is megismerkedjenek, a bevezető kurzus előadásai inkább a sokflesgre helyezik a hangsúlyt. A hallgató kpet kap az anyanyelvre s az idegen nyelvekre vonatkozó szakterületekről, így egyebek között a nyelv-társadalom-kultúra, a nyelv s pszichológia, a nyelv s a nyelvpedagógia, a fordítás, tolmácsolás, a lexikográfia s terminológia tartalmáról. Emellett megismerik a országi s külföldi alkalmazott nyelvszet főbb szervezetit s fórumait, valamint azokat a kutatókat, akik a országi alkalmazott nyelvszet ltrejöttben, kibontakozásában fontos szerepet vállaltak. Rszvtel az előadásokon, a kötelező irodalom elolvasása. Fóris Ágota 2005. Hat terminológiai lecke. Lexikográfia, Pcs laudy inga (szerk.) 2006. Papp Ferenc olvasókönyv. Tinta önyvkiadó, Bp. Ebből: Alkalmazott nyelvtudomány. Akadmiai szkfoglaló (1989). 235-248. Simign Fenyő Sarolta 2003. Bevezets az alkalmazott nyelvszetbe. Miskolci Egyetem, Miskolc. 13-63. Szerdahelyi István (szerk.) 1985. Alkalmazott nyelvszeti alapfogalmak I. Tankönyvkiadó, Bp.
Bölcskei Andrea PhD BMR 6231 Helyesírási gyakorlat N:30 2 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: - Oktatás nyelve: Sólyom Rka ardos Tamás őszi Ajánlott flv: Ludányi Zsófia I. ZH+teszt A helyesírásunkra vonatkozó ismeretek elmlyítse s rendszerezse, helyesírási gyakorlat nyújtása. A tantárgy keretben tárgyalt tmakörök: a szabályzatok; a 11. kiadás általános jellemzői; a szótárak; a helyesírási norma a nyelvi normák tükrben; az alapvető jellemzők bemutatása: fonematikus elv, hagyomány, rtelemtükröztets s egyszerűsíts; a hagyomány különfle rtelmezsi lehetősgei; a grammatika s a helyesírás viszonya; a helyesírás s a stilisztika kapcsolata; a különböző rszrendszerek szabályszerűsgei: a betűk, a betűrend, a hangjelöls, a különírás s az egybeírás, a kezdőbetű, a tulajdonnevek, az idegen szavak s nevek, az elválasztás, az írásjelek, a rövidítsek s a mozaikszók, a számok, a keltezs s a címzs; a számítógpes helyesírás. Az elmleti leírást minden tmakörben kiegszíti a gyakorlat: tesztek s szövegek formájában. szemináriumi dolgozat 1 zárthelyi dolgozat 3 tollbamondás eredmnyes megírása A helyesírás szabályai. 11. kiadás, pldaanyagában átdolgozott lenyomat. Akadmiai iadó, Budapest, 1994. Magyar helyesírási szótár. Akadmiai iadó, Budapest, 1999. Antaln Szabó Ágnes (1996): Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. is Ádám (1999): Az akadmiai helyesírási szabályzat s a számítógp. Magyar Nyelvőr 123: 149 168. Laczkó risztina Mártonfi Attila (2004): Helyesírás. Osiris iadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1996): A helyesírás a nyelvi normák rendszerben. In: Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (szerk.), Helyesírásunk elvi s gyakorlati krdseiből. ETF, Eger. CD, kazetta, elektronikus anyagok, letölthető anyagok. Interaktív nyelvtan. CD-ROM ossuth iadó,. n. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa (1996, szerk.): Helyesírásunk elvi s gyakorlati krdseiből. Eszterházi ároly Tanárkpző Főiskola, Eger. O. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (1996, szerk.): Helyesírási kultúránk fejlesztsrt. Eszterházi ároly Tanárkpző Főiskola, Eger O. Bozsik Gabriella V. Raisz Rózsa Zimányi Árpád (1998, szerk.): Helyesírásunkról helyesírásunkrt. Eszterházi ároly Tanárkpző Főiskola, Eger. Fábián Pál Földi Ervin Hőnyi Ede (1998): A földrajzi nevek helyesírása. Akadmiai iadó, Budapest. Fercsik Erzsbet (1995): Helyesírási kalauz. orona iadó, Budapest, (II. Olvasmányok c. fejezete) Cs. Nagy Lajos (2002 8 ): Helyesírási gyakorlókönyv. 8. átdolgozott kiadás, Trezor iadó, Bp. Szathmári István (1995): A helyesírás alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vörös Ferenc (1996): Legyen biztos helyesírásunk! Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Bölcskei Andrea PhD N: 30 BMR 6311 Fonetika - Bölcskei Andrea Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Pintr Tibor őszi Ajánlott flv: I. ZH A nyelv hangtani rendszernek bemutatása, a nyelvtörtneti s dialektológiai tanulmányok megalapozása. A tantárgy keretben tárgyalt tmakörök: a fonetika tárgya, ágai, alkalmazási területei; a fonetika alapfogalmai; a fonetika törtnete; a beszd mechanizmusa, a hangkpző szervek felpítse, működse; a beszd fiziológiai jellemzse; a beszd mint akusztikai jelensg; a beszd szlelse: a beszdfolyamat felbontása, a hangsor fonetikai tagolása; a hangállomány: a magánhangzók s a mássalhangzók rendszere; hangsorpítsi szabályok: fonotaktika; hangkapcsolódási törvnyszerűsgek; fonetikai írásrendszerek, gyakorlás: szövegek fonetikus lejegyzse; a szótag; a beszd szupraszegmentális elemei s szerkezetei; beszdtechnikai, hangkpzsi alapvets; fonológiai alapismeretek. ZH-k Gósy Mária (2004): Fonetika, a beszd tudománya. Osiris, Budapest. assai Ilona (1998): Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Roach, Peter (2001): Phonetics. Oxford Introductions to Language Study. Oxford University Press, Oxford. Laver, John (2001): Linguistic Phonetics: Aronoff, Mark Rees-Miller, Janie (eds.), The Handbook of Linguistics. 150 179. Basil Blackwell, Oxford. Ball, Martin Rahilly, Joan (1999): Phonetics: The Science of Speech. Edward Arnold. a Beszdkutatás című sorozat kötetei Bolla álmán (1982, szerk.), Fejezetek a leíró hangtanból. Akadmiai iadó, Budapest. Bolla álmán (1995): Magyar fonetikai atlasz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Gósy Mária (1989): Beszdszlels. MTA Nyelvtudományi Intzet, Budapest. Hardcastle, William J. Laver, John ed. (1997): The Handbook of Phonetic Sciences. Wiley Blackwell. iefer Ferenc (1994, szerk.), Strukturális nyelvtan 2. Fonológia. Akadmiai iadó, Budapest. Ladefoged, Peter (2001): A Course in Phonetics. (4th edn.). Harcourt. Laver, John (1994): Principles of Phonetics. Cambride University Press, Cambridge. Lieberman, Philip Sheila E. Blumstein (1989): Speech Physiology, Speech Perception, and Acoustic Phonetics. Cambridge University Press, Cambridge. Pisoni, David B. Remez, Robert E. ed. (2007): The Handbook of Speech Perception. Wiley-Blackwell. Subosits István (1984): Beszdakusztika. Tankönyvkiadó, Budapest. Szende Tamás (1976): A beszdfolyamat alaptnyezői. Akadmiai iadó, Budapest.
H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dr Csilla Balogh Judit BMR 6320 Leíró grammatika 1. Szófajtan, alaktan ea. N: 30 BMR 6210, 6311 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v tavaszi Ajánlott flv: II. kollokvium A mai nyelv alaktani s szófaji rendszernek bemutatása s az ezzel kapcsolatos újabb hazai s külföldi tudományos eredmnyek megismertetse. A nyelvi egysgek hierarchikus rendszere, a nyelv s beszd egysgeinek viszonya, a morfológia tárgya, alapfogalmai, a disztribúciós elemzs, a morfmák osztályozása, az alternáció fogalma, az előhangzó elemzse, a tőtani besorolás problmái, a szótövek jellemzse, a toldalkmorfmák funkcionális csoportjai, a szófaj fogalma, a mai nyelv szófaji rendszere, a szófajváltás, a szófaji rendszerezs problematikus esetei, az alapszófajok (az ige, a főnv, a mellknv, határozószók) jelentse, mondatbeli szerepe, morfológiai felpítse, a nvmások bemutatása, a nvszók morfológiai jellemzse, nvszótövek, nvszóragozás, az igenevek bemutatása, a viszonyszók (segdigk, segdigenevek, segdszók, a nvutó, a nvutómellknv, az igekötő, a kötőszó, a partikula, a nvelő, a tagadószó) mondatbeli szerepe, alaktani s szemantikai jellemzse, a mondatszók (az indulatszó, az interakciós mondatszó, a módosítószó s a hangutánzó mondatszó) mondatbeli szerepe, jelentse s alaktani jellemzői, a szókpzs, a kpzők, a szóösszettel, az összetett szavak morfológiai felpítse, a ritkább szóalkotási módok. eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest eszler Borbála Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. É. iss iefer Siptár (1998): Új nyelvtan. Morfológia. Osiris iadó, Budapest Rácz Endre (19887, szerk.): Tanulmányok a mai nyelv szófajtana s alaktana körből. Tankönyvkiadó, Budapest Rácz Endre (1989, szerk.) Fejezetek a leíró nyelvtan körből. Tankönyvkiadó, Budapest iefer Ferenc (2000, szerk.): Strukturális nyelvtan. Morfológia. Budapest, Akadmiai iadó. iefer Ferenc (2003, szerk.): A nyelv kzikönyve. Budapest, Akadmiai iadó, 185-204
H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dr Csilla N. Császi Ildikó Balogh Judit BMR 2321 Leíró grammatika 2. Szófajtan, alaktan sz. N: 30 BMR 6320 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott flv: III. ZH, referátum A szeminárium clja, hogy a hallgatók elsajátítsák a morfológiai s szófajtani fogalmakat, megismerjk a morfológiai s szófaji rendszerezseket, kialakuljon gyakorlati elemző kszsgük alaktani s szófajtani feladatok megoldásában. A morfológia tárgya: a morfmák (szóelemek), a morfmaszerkezetek, a morfmarendszerek. A morfma fogalma s fajai, a morfmaalternánsok, szabad s kötött morfmák. A morfmaszerkezet felpítse s elemzse. Az affixumok osztályozása a tőhöz kpest elfoglalt helyük szerint. Az ún. kötőhangzó-problma. Az affixumok (szuffixumok) alaki osztályozása. Az álszók s az álszós szerkezetek. Az igetövek. A nvszótövek. A kpzők jellemző sajátosságai. A nyelv kpzőrendszere. A esetrendszer. Az igeragozás (igei mód- s időjelek, igei szemlyragok). Flexiós jelensgek a igeragozásban. A szóösszettel. A mozaikszó-alkotás. A ritkább szóalkotások. A mai nyelv szófaji rendszerei. A szófajok problmái: minden szófajnál a jelentsbeli, az alaktani (tőtípusok, toldalkolhatóság) s a mondattani sajátosságok (mondatrszszerep, bővíthetősg) szerinti elemzs. Az ige (az ige jelentse, az igenemek, a tranzitivitás, az igk osztályozási lehetősge egyb szempontok szerint). A főnevek. A mellknevek. A számnevek helye a szófaji rendszerben. A nvmások. A segdszók (a nvelő, a nvutó, az igekötő, a módosítószó, a kötőszó, a segdige). A partikulák problmája. 1 referátum 2 Zh házi dolgozat eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar Grammatika. Nemzeti Tk. Bp. Balogh Judit (1994): Mai nyelvi gyakorlatok I. Tankönyvkiadó, Bp. eszler Borbála Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. eszler Borbála (1993, szerk.): Mai nyelv. Cikk-s tanulmánygyűjtemny. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Antal László (1961/2005): A esetrendszer. Budapest, Akadmiai iadó/bicske, SZA iadó. Faluvgi atalin eszler Borbála Laczkó risztina (1994, szerk.). Magyar leíró nyelvtani segdkönyv. Tankönyvkiadó. Bp. eszler Borbála (1993, szerk.): A mai nyelv. Cikk s tanulmánygyűjtemny. ELTE. Bp. Rácz Endre Szathmári István (1994, szerk.). Tanulmányok a mai nyelv szófajtana s alaktana körből. ELTE. Bp.
H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dr Csilla Balogh Judit BMR 6330 Leíró grammatika 3. Szintagmatan, mondattan ea. N: 30 BMR 6320 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott flv: IV. v kollokvium A kurzus clja, hogy a hallgatók megismerjk s elsajátítsák a leíró szószerkezettan s mondattan alapvető fogalmait, rendszerezseit, továbbá kpesek legyenek ezen elmleti ismeretek birtokában szószerkezettani, mondattani elemzsek elvgzsre. A szintagma fogalma, elhatárolása, típusai. Az alárendelő szintagma jellemzse. A mellrendelő szintagma típusai. Szintagmacsoportok. A mondat fogalma, ismertetőjegyei. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint. A mondatfajták. A mondatrszek: az állítmány, az alany, a tárgy, a határozók, a jelző s az rtelmező fogalma, funkciója, szerkezete. Az egyszerű mondat elemzse. Az alárendelő összetett mondatok. Mondatrszkifejtő mellkmondatok. A mellrendelő összetett mondatok. Az összetett mondatok elemzse. A többszörösen összetett mondatok elemzse. eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. eszler Borbála-Lengyel lára (2002): is grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Adamikn Jászó Anna Hangay Zoltán (1995): Nyelvi elemzsek kzikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged Rácz Endre-Szemere Gyula (1970): Mondattani elemzsek. Tankönyvkiadó. Bp.
H. Varga Márta PhD H. Varga Márta Dr Csilla Balogh Judit una Ágnes BMR 2331 Leíró grammatika 4. Szintagmatan, mondattan sz. N: 30 BMR 6330 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott flv: V. ZH, házi dolgozat A mai nyelv mondattani krdseinek leíró szempontú elmleti s gyakorlati megismerse. A szintagmák elhatárolása a szókapcsolatoktól, az álszintagma, a hozzárendels krdse. Az alárendelő szintagmák csoportosítása az alaptag szófaja s a bővítmny szintaktikai viszonya szerint. Az igei s igenvi alaptagú alárendelő szintagmák. A nvszói alaptagú szintagmák. A nvmási s határozószói alaptagú alárendelő szintagmák. A mellrendelő szintagmák fajtái. A szintagmák kapcsolódása, a mondat szinteződse (az egyes tmákhoz elemzsi feladatok kapcsolódnak). Mondat s nyilatkozat. Az egyes mondatfajták nyelvi kifejezőeszközei. A mondat fajtái s elhatárolásuk szerkezetük szerint. Az állítmány fajtái szófajiság s szerkezet szerint. Az alany fajtái szófajiság s szerkezet szerint. A kettős alany krdse. Az alany elmaradásának esetei. A tárgy s a határozó kapcsolata. A tranzitivitás fogalma. A határozórendszer. A jelző s az rtelmező problematikája. Az egyszerű s összetett mondatok határsávja. Az alárendelő összetett mondat típusai, utaló- s kötőelemek. Szemantikai többlettartalmat hordozó mondatrszkifejtő s nem mondatrszkifejtő összetett mondatok. A mellrendelő összetett mondatok. A többszörösen összetett mondatok. Bekelőds s mondatátszövőds (minden tma mondatelemzsi feladatokkal párosul). min. 2 zárthelyi, házi dolgozat/kiselőadás eszler Borbála (2000, szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Balogh Judit (1994, szerk.): Mai nyelvi gyakorlatok I. Tankönyvkiadó. Bp. Faluvgi.-eszler B.-Laczkó.(1994, szerk.): Magyar leíró nyelvtan segdkönyv. Magyar Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. Rácz-Szemere (1982): Mondattani elemzsek. Tankönyvkiadó, Budapest Rácz-Szathmári (1989): Tanulmányok a mai nyelv mondatkörből. Tankönyvkiadó Adamikn Jászó Anna Hangay Zoltán (1995): Nyelvi elemzsek kzikönyve. Szeged, Mozaik iadó.
Fóris Ágota PhD, habil. BMR 2410 Jelentstan N: 15 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi BMR 6210, 2411 Fóris Ágota Oktatás nyelve: v Ajánlott flv: IV. kollokvium Az előadás a jelents nyelvszeti ázatának legfontosabb elmleti s leíró krdseit tárgyalja a mai nemzetközi irányzatoknak megfelelően. A jelents hagyományos ázatai. A jelentstan rövid törtnete. A jelentstan interdiszciplináris kapcsolatai. A jelents fogalmának rtelmezsei. A jelentsfajták, jelentstípusok. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmlet. A főnv jelentstana. Az ige jelentstana. A metafora jelentstani ázata. A poliszmia. A szinonímia, antonímia, hiponímia. A mondat jelentsszerkezete. 1. Az egyszerű mondat jelentse. A topik. A mondat jelentsszerkezete. 2. A nzőpont, a lehorgonyzás, a határozottság, az eset. A modalitás. Szemantika s pragmatika. Explicit s implicit jelents. Az előfeltevs, a bennfoglalás. A beszdaktus. A jelentsváltozás. rendszeres óralátogatás Szende Tamás (1996): A jelents alapvonalai. A jelents a kommunikációban. iefer Ferenc (2000, 2007): Jelentselmlet. Corvina iadó övecses Zoltán (2005): A metafora. Typotex. Budapest. 19 28. Black, Max (1990): A metafora. Helikon 1990/4. 432 47. Andor József (1998): A fogalmi keret, a szómező s a szinonimitás határvonalai. In: Gecső T., Spannraft M. (szerk.): A szinonimitásról. Tinta. Budapest. 7 19. Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 44 50. Tolcsvai Nagy Gábor (2002): Topik s/vagy figura. In: Maleczki M. (szerk.): A mai nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvszeti Tsz., Magyar Nyelvszeti Tsz. Szeged. 237 248. Tolcsvai Nagy Gábor (2005): A nyelvi kategorizáció kognitív nyelvszeti keretben. In: Zimányi Á. L. (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. XXXII. Eger: EF Liceum iadó. 5 20. William Frawley: Linguistic Semantics. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers. Hillsdale. 1992. Shalom Lappin (ed.): The handbook of contemporary semantic theory. Blackwell. Oxford. 1996. Saeed, John I.: Semantics. Blackwell. Oxford. 1997. D. Alan Cruse et al. (eds.): Lexikologie: ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen/Lexicology: an international handbook on the nature and structure of words and vocabularies. HS 21.1. Walter de Gruyter. Berlin, New York. 2002. Fauconnier, Gilles & Turner, Mark: Conceptual integration networks. Cognitive Science 22 (2), 133 187. (1998). Eysenck, Michael W. eane, Mark: T. ognitív pszichológia. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 1997 [1990]. Dirk Geeraerts: Diachronic prototype semantics. A contribution to historical lexicology. Clarendon Press. Oxford. 1997. iefer Ferenc: A nyelvi jelents kt fajtája: az implicit s explicit jelents. In: eszler B. (szerk.): Mai nyelvi szöveggyűjtemny. Tankönyvkiadó. II. 197 203. Plh Csaba: A szaván fogott szó. In: Austin, John L.: Tetten rt szavak. Ford. Plh Csaba. 1990. 7 25..
Fóris Ágota PhD habil. BMR 2411 Jelentstan N: 30 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi BMR 6210 Fóris Ágota Csontos Nóra Heltain Nagy Erzsbet Oktatás nyelve: Ajánlott flv: IV. ZH, szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát dolgozza fel az egyes rsztmák rszletes, empirikus szemantikai elemzsvel. Bevezets: a jelents fogalmának rtelmezsei A jelentsfajták, jelentstípusok. A kategorizáció fajtái, a prototípuselmlet. A főnv s az ige jelentstana. A mellknv jelentstana. Az igekötők, határozóragok jelentstana. A tr s az idő jelölse. A metafora s a metonímia. A blending (a fogalmi terek vegyítse). A poliszmia. A szó jelentshálózata. A szinonímia. Szinonim jelentshálózatok a nyelvben. A mondat jelentsszerkezete. 1. Az egyszerű mondat jelentse. A topik. A mondat jelentsszerkezete. 2. A nzőpont, a lehorgonyzás, a határozottság, az eset. A modalitás. Szemantika s pragmatika. Explicit s implicit jelents. A beszdaktus. A jelentsváltozás. referátum, szemináriumi dolgozat Zh Szende Tamás (1996): A jelents alapvonalai. A jelents a kommunikációban. iefer Ferenc (2000): Jelentselmlet. Corvina iadó Szilágyi N. Sándor (1996): Hogyan teremtsünk világot? olozsvár övecses Zoltán (2005): A metafora. Typotex. Budapest. 19 28. Black, Max (1990): A metafora. Helikon 1990/4. 432 47. Andor József (1998): A fogalmi keret, a szómező s a szinonimitás határvonalai. In: Gecső T., Spannraft M. (szerk.): A szinonimitásról. Tinta. Budapest. 7 19. Tolcsvai Nagy Gábor (2001): A nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest. 44 50. Tolcsvai Nagy Gábor (2002): Topik s/vagy figura. In: Maleczki M. (szerk.): A mai nyelv leírásának újabb módszerei V. SZTE Általános Nyelvszeti Tsz., Magyar Nyelvszeti Tsz. Szeged. 237 248. Tolcsvai Nagy Gábor (2005): A nyelvi kategorizáció kognitív nyelvszeti keretben. In: Zimányi Á. L. (szerk.): Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Sectio Linguistica Hungarica. XXXII. Eger: EF Liceum iadó. 5 20.
BMR 2610 Stilisztika Tantárgy felelőse: Heltain Nagy Erzsbet N: 15 BMR 6210, 2611 CSc Heltain Nagy Erzsbet Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi Oktatás nyelve: v Sólyom Rka Ajánlott flv: III. Zh, házi dolgozat Az alapkpzsben általános cl a stilisztikának mint megújult nyelvszeti interdiszciplináris tudományterületnek a megismertetse. A stíluselmletet előtrbe állító kurzus specifikusan tekinti át a modern nyelvelmleteken alapulva a nyelvi stílus mibenltt, a stílusfogalom rtelmezst, a szpírói stílus sajátos jellegt, a nyelvi kpek szemantikáját s stilisztikáját, valamint az alakzatok stílus- s szövegszervező sajátosságait. A stílust mint viszonyjelensget a teljes nyelvhasználatra kiterjesztve rtelmezi, különös tekintettel a stílus szociokulturális rtegzettsgre, a pragmatikai összetevőkre, a stílus s norma összefüggseire, valamint a funkcionalitás szerepre. A fenti általános clok megvalósítására szolgál az előadás, amely a hazai s a nemzetközi hagyományokra, valamint a legújabb eredmnyekre támaszkodva ismerteti meg a hallgatókkal a diszciplína összetett, tudományközi nyelv- s ismeretelmleti paradigmatikus háttert. A kurzus a következő főbb krdsköröket tartalmazza: 1.A stilisztika mint tudományág, a stilisztika törtnete; a stilisztika tárgya s lehetősgei. 2. A stílus fogalma, rtelmezsei; választás, eltrs, norma; a stílus mint viszonyfogalom; a stílus diszkurzív jellege s szociokulturális rtegzettsge. 3. Stílusteremtő tnyezők, stílusrtegek; stílus s szöveg viszonya; a stílus pragmatikai összetevői. 4. A szpirodalmi stílus krdskörei: az irodalmi kommunikáció sajátosságai; szpírói szövegek egyes szintjeinek formaeszközei, kiemelten a nyelvi kpek szemantikájára. 5. Az alakzatok stílusteremtő szerepe; a retorika s a stilisztika rintkezsi területei. 6. Vázlatos portrk a stilisztika törtnetből s mai meghatározó iskoláiról. A stílus diszkurzív elmlete. Helikon 1995/3. Szathmári István (szerk. 1996): Hol tart ma a stilisztika? Stíluselmleti tanulmányok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (1996): A nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Szabó Zoltán (1998): A szpírói stílus törtnetnek fő irányai. Corvina önyvkiadó, Budapest. emny Gábor (2002): Bevezets a nyelvi kp stilisztikájába. Tinta önyvkiadó, Budapest. Tolcsvai Nagy Gábor (2004): A nyelvi variancia kognitív leírása s a stílus (Egy kognitív stíluselmlet vázlata), In: Büky L. (szerk.), A mai nyelv leírásának újabb módszerei VI. Szeged, SZTE Általanos Nyelvszeti Tanszk, Magyar Nyelvszeti Tanszk, 143 160.
Heltain Nagy Erzsbet CSc Heltain Nagy Erzsbet CSc Csontos Nóra Sólyom Rka BMR 2611 Stilisztika N: 30 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi BMR 6210 Oktatás nyelve: Ajánlott flv: III. Zh, házi dolgozat Az alapkpzsben általános cl a stilisztikának mint megújult nyelvszeti interdiszciplináris tudományterületnek a megismertetse. A stíluselmletet előtrbe állító kurzus specifikusan tekinti át a modern nyelvelmleteken alapulva a nyelvi stílus mibenltt, a stílusfogalom rtelmezst, a szpírói stílus sajátos jellegt, a nyelvi kpek szemantikáját s stilisztikáját, valamint az alakzatok stílus- s szövegszervező sajátosságait. A stílust mint viszonyjelensget a teljes nyelvhasználatra kiterjesztve rtelmezi, különös tekintettel a stílus szociokulturális rtegzettsgre, a pragmatikai összetevőkre, a stílus s norma összefüggseire, valamint a funkcionalitás szerepre. A specifikus clkitűzsek pedig az elmletre pítve a szeminárium keretben a következők: (1) A szpírói stílus jellegnek, rtkeinek, specifikus sajátosságainak feltárása, konkrt szövegekre alapuló elemzsek során. (2) Irodalmi szövegek alkotási s befogadási folyamatának megrtetse a nyelvi-stiláris formaeszközök segítsgvel. (3) Az egyni kreativitás s a tudásanyag összhangjának a megteremtse.(4) Műelemzsi kszsg s ignyessg fokozása, különös tekintettel a leendő tanári tudásanyag s szemlyisgfejleszts szempontjaira.(5)a tantárgy legfőbb specifikuma interdiszciplináris jellege, ezrt az elemzendő szövegek megválasztása alkalmas a korábban megszerzett nyelvszeti s irodalmi ismeretek rendszerezsre, új szempontú kamatoztatására, összefoglaló jellegű munkák, szakdolgozat, TDdolgozat kszítsre. iemelten fontos a gyakorlati munkában: A nyelvi kpek szemantikája s az alakzatok stilisztikája A szövegtípusok stíluskrdsei Az irodalmi alkotások specifikus stíluskrdsei Referátum, házi dolgozat, szakcikkek ismerete Zh a nyelvi kpek felismersre Pter Mihály (1991): A nyelvi rzelemkifejezs eszközei s módjai. Tankönyvkiadó, Budapest. Szathmári István szerk. (1998): Stilisztika s gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Heltain Nagy Erzsbet (2001): Az ismtls s az ellentt alakzatai Sinka István: adocsa, merre vagy? című kisregnyben. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Szathmári István szerk. (2003) A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Tinta önyvkiadó, Budapest. övecses Zoltán (2005): A metafora. Tipotex iadó, Budapest.