Az emberiség jövője a neveléstől függ Ebből az következik, hgy a nevelés az emberiség egyik legfntsabb tevékenysége. Csdálats lehetőségek felé nyit kaput SÁRMELLÉKI ÁLTALÁNOS ISKOLA Cím: 8391, Sármellék, Zala u. 1. ZALAVÁRI CIRILL-METÓD TAGISKOLA Cím: 8392, Zalavár, József A. u. 1. OM: 037538 PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Kelt: 2017. december 19.. intézményvezető Fenntartó ellenőrizte, egyetért: Magyar Ferenc tankerületi igazgató
Iktsz: Sármellék, 2017. december 19. Feiler Zsuzsanna Irén intézményvezető
TARTALOM BEVEZETÉS... 6 Az iskla küldetésnyilatkzata... 6 Az iskla helyzetelemzésre épülő jövőképe... 6 1. NEVELÉSI PROGRAM... 12 1.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai... 12 1.2. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusk, sztályfőnökök feladatai... 13 1.2.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei... 13 1.2.2. A pedagógusk feladatai:... 14 1.2.3. Az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai... 15 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 16 1.3.1. Személyiség kialakítása... 17 1.3.2. Értelmi nevelés... 18 1.3.3. Tvábbi releváns kmpetenciaterületek... 20 1.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 21 1.4.1. Az egészségfejlesztés ismérvei:... 21 1.4.2. Az iskla egészségnevelési elvei... 22 1.4.3. Az egészségnevelés szervezeti keretei... 23 1.4.4. Környezeti nevelés... 25 1.5. A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek:... 30 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység... 30 1.6.1. A hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal kapcslats pedagógiai teendők... 30 1.6.2. Beilleszkedési, tanulási és magatartási prblémákkal küzdő tanulók... 32 1.6.3. Sajáts nevelési igényű tanulók... 33 1.6.4. Tehetséges tanulók fejlesztése - tehetséggndzás... 34 1.6.5. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő prgram... 35 1.6.6. Az ifjúságvédelemi feladatk ellátása... 36 1.7. A közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk... 36 1.7.1. Isklai tanulói közösségek frmái:... 37
1.7.2. Tanórai tevékenységekhez kapcslódó feladatk... 37 1.7.3. Az sztályközösség fejlesztése... 37 1.7.4. Tanórán kívüli tevékenységekhez kapcslódó feladatk... 37 1.7.5. Nemzeti ünnepeinken kívüli hagymánys rendezvényeink:... 38 1.7.6. A diákönkrmányzat közösségfejlesztő feladatai:... 38 1.7.7. A tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való részvételi jgai gyakrlásának rendje... 38 1.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái 39 1.8.1. A szülők részéről a nevelő munka segítésére az alábbi együttműködési frmákat várjuk el:... 39 1.8.2. A nevelőtestület részéről az együttműködés frmái:... 39 1.8.3. A diákk és a pedagógusk együttműködésének frmái:... 40 1.8.4. A szülők és a pedagógusk együttműködésének frmái:... 40 1.9. A tanulmányk alatti vizsgák szabályai... 42 1.9.1. A vizsgaszabályzat célja... 42 1.9.2. A vizsgaszabályzat hatálya, az értékelés rendje... 42 1.9.3. Tanulmányk alatti vizsgák szervezésének legfntsabb alapelvei... 43 1.9.4. A vizsgatárgyak részei és követelményei... 43 1.9.5. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA... 45 1.9.6. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA... 45 1.9.7. JAVÍTÓVIZSGA... 46 1.9.8. PÓTLÓ VIZSGA... 46 1.10. A felvétel és az átvétel szabályai... 46 1.10.1. Az átvétel szabályai:... 46 1.10.2. Az isklaváltás elutasítása:... 47 1.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv... 47 2. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE... 49 2.1. A választtt kerettanterv megnevezése, jellemzői... 49 2.2. Alsó tagzat... 49 2.3. Felső tagzat... 50 2.4. A csprtbntásk és az egyéb fglalkzásk szervezésének elvei... 52 2.4.1. Csprtbntás a tagisklában... 52
2.5. Az ktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 52 2.6. A Nemzeti alaptantervben meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása... 53 2.6.1. Az iskla képzési rendje... 53 2.6.2. Az 1-4. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 53 2.6.3. Az 5-8. évflyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 54 2.7. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósításának módja, a tanulók fizikai állaptának mérése... 54 2.7.1. Kiemelt célunk:... 54 2.7.2. A tanulók fizikai állaptának mérése... 55 2.8. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése... 55 2.8.1. Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei és frmái... 55 1. A beszámltatás, számnkérés frmái... 55 2.8.2. Az értékelés frmái... 57 2.8.3. Az tthni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzása... 59 2.9. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szrgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcslódó elvek... 60 2.9.1. A magatartás értékelésének elvei... 60 2.9.2. A szrgalmjegyek megállapításának elvei... 61 2.9.3. A jutalmazás, fegyelmezés isklai elvei... 63 2.10. A tanulók tvábbhaladása... 63 2.10.1. Belépés az iskla induló évflyamára... 63 2.10.2. Belépés felsőbb évflyamkra... 63 2.10.3. Magasabb évflyamra lépés feltétele... 63 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések... 64 3. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK... 65 3.1. A pedagógiai prgram hatályba lépése, felülvizsgálata... 65 3.2. Az intézményben működő egyeztető fórumk nyilatkzatai... 66 3.3. Fenntartói és működtetői jóváhagyó nyilatkzat... 68
BEVEZETÉS A nevelő és ktató munka az isklában pedagógiai prgram szerint flyik. A pedagógiai prgramt a nevelőtestület fgadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai prgram azn rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A pedagógiai prgramt nyilvánsságra kell hzni. Az iskla pedagógiai prgramjának része a miniszter által kiadtt kerettantervek kiegészítésével elkészített helyi tanterv, melyben megnevezzük az intézményünk által választtt kerettantervet és meghatárzzuk a választtt kerettanterv alapján, a kötelező és nem kötelező tanórai fglalkzásk időkeretét. Az iskla küldetésnyilatkzata Az iskla dlga, hgy megtaníttassa velünk, hgyan kell tanulni, hgy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hgy megtanítsn bennünket a jól végzett munka örömére és az alktás izgalmára, hgy megtanítsn szeretni, amit csinálunk, és hgy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) Az iskla helyzetelemzésre épülő jövőképe Intézményi környezet, kapcslataink Sármellék, Zalavár a Keszthelyi járásban található, mind tömegközlekedéssel, mind autóval jól megközelíthetők Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg irányából. A két település lakssága 2700 fő körül mzg, a születések száma 2009 óta kismértékű pzitív elmzdulást mutat. Mindkét községben található óvda, Sármelléken egy bölcsőde is. A sármelléki iskla épülete ad tthnt az Általáns Művelődési Közpntnak, ahl művelődési ház és községi könyvtár, Zalavárn az iskla épülete mellett művelődési ház működik. Sármellék és Zalavár életében is nagy szerepe van az itt található nemzetközi repülőtérnek, a Kis-Balatnnak, a Zalavár Várszigeten található Történelmi Emlékparknak nem csak turisztikai, hanem munkalehetőség és nemzetközi kapcslatk szempntjából is. Az iskláink tanulói, pedagógusai a települések közösségi életében szervesen részt vesznek. Évekre visszanyúló hagymány, hgy tanulóink műsrt adnak a települések legfntsabb rendezvényein. Az állami fenntartásban működő iskláink jó kapcslatt áplnak a krábbi fenntartó önkrmányzatkkal, s az óvdákkal, bölcsödével valamint a közművelődési intézményegységekkel is. Kiemelt partnereknek tekintjük a szülőket, akikkel együtt gndlkzva, együttműködve válhat hatéknnyá a nevelő-ktató munkánk. Mindkét isklánkban agilis, jól mtiválható Szülői Szervezet működik, akikre mindenben számíthatunk. A Szülői Szervezetek aktív résztvevői az isklák rendezvényeinek, életének. Anyagi támgatással, személyes munkával is gyakran segítik munkánkat. A Szülői Szervezetek vezetői flyamats kapcslatban vannak az intézmény vezetésével. Tanulói létszám alakulása: Az iskla tanulói nagyrészt a beisklázási körzetből kerülnek ki. Gyermeklétszámunkat jelentősen meghatárzza beisklázási körzetünk:
Zalavár (930 fő), Sármellék (1795 fő), Szentgyörgyvár (329 fő). Körzeten kívülről is érkeznek iskláinkba tanulók: Zalaszentmártn Dióskálból Egeraracsa Garabnc Keszthely Gyenesdiás Nagykanizsa Hévíz Évflyamk, sztályk száma: Sármellék székhelyintézményben: alsó tagzatn önálló 1.a, 2. a, 3. a, 4. a sztályk, felső tagzatn önálló 5. a, 6. a, 7. a, 8. a sztályk Zalavári Tagisklában: alsó tagzatn összevnt 1-2. b, 3-4. b sztályk, felős tagzatn 6. b, 7. b, 8. b sztályk Intézményünk integráló intézmény a különleges bánásmódt igénylő tanulók aránya össztanulói létszámhz visznyítva 25 % körül mzg az elmúlt években. Az SNI-s tanulók fejlesztését utazó gyógypedagógus látja el, míg a BTMN-s tanulók fejlesztő óráit isklánk pedagógusai végzik. A Sármelléki Általáns Isklában és a Zalavári Tagisklánkban is működik diákönkrmányzat, melyek elsődleges célja isklánk tanulói és pedagógusai közötti hatékny együttműködés segítése, az ktatónevelő munka diákszemléletű támgatása, a tanulók kapcslatainak bővítése, erősítése. Fntsnak tartjuk, hgy a diákjgk maradéktalanul érvényesüljenek az intézményben, s a diákkat bevnjuk az őket érintő kérdések eldöntésébe, azk előkészítésébe. A diákönkrmányzat tagjai bekapcslódnak a tanulókat érintő rendezvények, szabadidős elfglaltságk szervezésébe. A diákönkrmányzat lehetőséget ad tanulóink számára, hgy megtanulják a közéletbe való bekapcslódás alapjait, s saját érdekeiket tudják képviselni, illetve a diákönkrmányzat vezetői megfelelően tudják közvetíteni az intézményvezetés felé a diákk kéréseit, véleményét. Munkájukat egy-egy segítő pedagógus támgatja.
Pedagógus létszám: Az intézményben fglalkztattt 24 fő pedagógus közül a 10 fő tanítóból 5 csak az alsótagzatban, 5 fő műveltségterülettel / speciálkllégiummal rendelkező tanító az alsótagzat mellett a felső tagzatban is tanít. A 9 fő tanári végzettséggel rendelkező pedagógus mindegyike legalább két szaks pedagógus. A pedagógusaink többsége nő, összesen 20 fő. Tantestületünkben található gyógypedagógus, gyógytestnevelő, fejlesztőpedagógus, drámapedagógus is. A felsőtagzatban tanító kllégák többsége mindkét helyen tanít annak érdekében, hgy a szaks ellátttság biztsíttt legyen. Ezt szlgálja még a tankerületből öt fő áttanító klléga, valamint két óraadó is, így minden tantárgyat megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus tanít. A magas szintű szakmai munkáhz az is hzzájárul, hgy az áttanító, óraadó pedagógusk többsége is flyamatsan váltzatlan. A köznevelési intézmények elé támaszttt új kihívásknak való megfelelés, valamint a gyermek összetétel váltzása miatt a tantestület tagjai közül többen is vettek részt az elmúlt években tvábbképzéseken (tehetséggndzás, mindennaps testnevelés, erkölcstan, drámapedagógia, autizmus - az autizmus spektrumzavark felismerése, szivacskézilabda) Munkaközösségek: Sármelléken Alsó tagzats munkaközösség és Osztályfőnöki munkaközösség Zalavárn Tagiskla munkaközössége A munkaközösségvezetők aktívan támgatják az intézményvezetés munkáját, segítenek az isklai prgramk előkészítésében, megvalósításában. Kapcslatunk a fenntartóval: Az isklai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskla vezetősége, az isklatitkár állandó munkakapcslatban áll a fenntartó Nagykanizsai Tankerületi Közpnttal illetve a Keszthelyi Irdával. Intézményünk jó munkakapcslatt alakíttt ki a fenntartóval, az ő általuk biztsíttt támgató, segítő légkör teremti meg intézményünk működésének stabil feltételeit. Intézményünk legfntsabb szakmai partnereit, Szervezeti működési szabályzatunk tartalmazza. A nevelő-ktató munka infrastruktúrális feltételei: Mindkét isklában rendelkezünk a tanításhz szükséges alapvető feltételekkel. A Sármelléki Általáns Isklában: 8 tanterem 1 kiscsprts fglalkztató szba 20 gépes infrmatika szaktanterem zsibngó 1 trnaterem ebédlő 1 trnaszba isklai könyvtár 1 fejlesztő szba isklaudvar 1 tanknyha ÁMK színházterme A fenntartó valamint a települési önkrmányzat segítségének köszönhetően a digitális tanulást segíti az 5 tanteremben elhelyezett digitális tábla, 7 prjektr, 9 laptp és 15 tablet. Az Internet hálózat szinte az egész épületben elérhető wifin keresztül, bár néha lassú a rendszer.
A Zalavári Tagisklában: főépületben 6 sztályterem, egy 14 géppel elláttt infrmatika szaktanterem, Művelődési Ház épületrészben 2 tanterem, egy trnateremként is funkcináló színházterem A főépületben található az aula, Művelődési Házban isklai könyvtár, isklaudvar aszfalts pálya A tantermekben elhelyezett 5 db interaktív tábla, 4 prjektr és 5 laptp segíti a pedagógiai munkát. Jó gyakrlatk, innvatív tevékenység Tehetség kerestetik kmplex tanulmányi verseny-sármellék Isklánk évente rendezi meg 2011 óta a Tehetség kerestetik kmplex tanulmányi versenyét, mely a TÁMOP- ZSENI-ÁLIS - a zalai tehetségekért című prjekt keretében került először kidlgzásra. A versenyen egy-egy iskla nylc fős csapattal indulhat. A csapatban 1-8. sztályig egy-egy tanuló képviselteti évflyamát. A feladatk minden évben egy adtt témáhz kapcslódnak, pl. Tehetség kerestetik, avagy bölcsebb vagy, mint a bagly, szrgalmasabb vagy, mint a méhecske stb. A verseny célja az azns krsztályú, de más-más isklába járó tehetséges gyerekek tudásának összemérése. A tanulmányi versenyre való felkészülés átfgó, több területet fejlesztő tevékenység. A csapatknak előzetes feladattal is kell készülniük, fejlesztve együttműködési készségüket. A verseny srán a gyerekek egyénileg és csapatban is megmérettetik magukat, egyéni kmplex tantárgyi feladatlap megírásával. A feladatlapk megldása széleskörű felkészültséget, skldalú ismereteket kíván a versenyzőktől. Körzeti mesemndó verseny és rajzpályázat alsó tagzats tanulók számára - Zalavár A rajzpályázattal egybekötött körzeti mesemndó versenyünket több mint 10 éve minden tanév áprilisában rendezzük, a környék általáns iskláinak részvételével. A megmérettetésre Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg járásból általában 5-6 intézményből, közel 40-50 tanuló nevez. A verseny célja az anyanyelv áplása, a mesék skszínűségének, váltzatainak megismerése, népszerűsítése, az előadói készségek fejlesztése, összemérése., valamint a képi ábrázlással való önkifejezés fejlesztése, ismerekedés különböző, különleges rajztechnikákkal, azk használatával, kapcslatteremtés a környék iskláival, szakmai tapasztalatcsere, közös műhelymunka. A verseny témája tanévenként váltzik, és a versenykiírás tartalmazza, a versenyre kért mesék körét. A rajzpályázat is az adtt mesékhez kapcslódik. Hagymányra épülő prgramjaink Isklánk arculatát tükrözik a kötelező isklai rendezvények, megemlékezések mellett évről- évre megtarttt prgramjaink, melyek közül a legfntsabbak, mindkét intézményben tartandó rendezvényeink a következők: A zene világnapja éneklés sztálynként
Hallween-party EGÉSZSÉG TÉMAHÉT Mikulás Karácsnyvárás Farsang Anyák napi műsr Blndballagás Sármelléki Általáns Iskla önálló rendezvényei a fentieken kívül: Adventi gyertyagyújtás, ének Bálint napi üzenőláda Családi nap Zalavári Cirill-Metód Tagiskla önálló rendezvényei a fentieken kívül: Magyar Diáksprt napja Jótéknysági adventi vásár Tavaszi Zsngás prjektnap Cirill-Metód Isklanap Alapelvek jövőképünk alakításáhz Intézményeinkben fntsnak tartjuk: a nevelést, ktatást tlerancia jellemezze az egyén tisztelete, a személyiség kmplex kibntakztatása és a az intézményekben működő közösségekkel (tantestület, szülői szervezet, diákönkrmányzat) való együttműködést a demkratikus alapelvek jellemezzék, a közös cél, a közösségek erejére építve jöjjön létre a szülők, a diákk, a fenntartó elvárásainak megfelelni tudó iskla, az iskla a hagymányaira építve azk tiszteletére, tvábbvitelére nevelje diákjait az intézmény a jgszabályi előírásknak, elvárásainak megfelelően működjön. a fenntartó Nagykanizsai Tankerületi Közpnt Jövőkép a tanuló létszámra vnatkzóan: A családtámgatási intézkedések hatására a születésszámban kis mértékű növekedés indult meg. Törekszünk arra, hgy a körzetünkbe tartzó gyermekek a sármelléki, zalavári isklába járjanak.
Iskláink számára nagyn fnts, hgy a lehető legtöbb tanköteleskrú, beisklázási körzetünkbe tanuló gyermeket írassanak be hzzánk. Fnts, hgy a nagycsprts óvdáskkal, szüleikkel megismertessük isklánkat, s meg tudjuk számukra is mutatni, hgy itt jó helyen vannak, s száms lehetőséget tudunk felkínálni nekik, mind a tehetséggndzás, mind a felzárkóztatás terén. Az óvdák közvetítő szerepe mellett személyesen is megkeressük a szülőket, hgy gyermekükkel még a beíratás előtt is bekapcslódhassanak isklánk életébe. Az óvda és iskla közötti zökkenőmentes átmenet érdekében végzett krábbi tevékenységek mellett új elemmé válhat az évszaks játszóház, ahl a tanköteles krú gyermekeket és szüleik megismerhetnek az alsós tanítónőkkel. Bízunk benne, hgy a tervezett tevékenységek hatására növelhetjük az első sztályba iratkzók számát. Intézményeink jövőképe szempntjából kiemelt cél: A tagiskla tanulói, a pedagógusk, szülők, - a helyi sajátsságk, értékek, hagymányk megtartása mellett - érezzék, hgy egy intézmény tanulói, dlgzói, partnerei, s ugyanlyan fntsak az intézményvezetése számára, - függetlenül attól, hgy Zalavárn vagy Sármelléken tanulnak, tanítanak. Fnts a két intézmény közötti átjárhatóság megkönnyítése. Ennek elérését szlgálja a székhely és tagintézmény munkájának közös alapkra helyezése, egységes szabályzása, a két iskla közösségeinek közelítése, mely a gyermekek, szülők számára szervezett közös isklai, illetve sztályszintű prgramk révén valósul meg.
1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai Alapelveink Isklánk alapvető értéknek tekinteni a gyermekközpntúságt, s mindezt a tanítás-tanulás eredményessége érdekében teszi. Több éve már, hgy a nevelés humanizálását tűztük magunk elé célnak. Úgy látjuk, hgy a humanisztikus lélektan elveinek és gyakrlatának a pedagógiai munkában való megjelenése jbban elősegíti a gyermek személyiségének kibntakzását, a humanista erkölcsi értékek beépülését. Pedagógiai prgramunk a következő értékek mellett kötelezte el magát: szeretet szabadság türelem szlidaritás Isklánk céljai a tanulók sikeres nevelés-ktatása érdekében Az előbb megfgalmazttak tükrében határztuk meg gyermek-közösség és pedagógusideálunkat: Gyermekideálunk jellemzői: szeretet, egymás iránti felelősségérzet, tlerancia, együttműködés, őszinteség, becsületesség, vidámság, kezdeményezőkészség, kreativitás. Közösségideálunk: közösségeink működésének alapvető értékének a demkratizmust tekintjük. Szeretnénk, ha isklánkban lyan közösségek működnének, ahl az egyéniség kibntakztatása mellett lehetőség van minél magasabb fkú együttműködésre. Ezért a közösségeket egyszerre kell, hgy jellemezze a másság elfgadása, értékelése, ugyanakkr a közös értékek vállalása. Pedagógusideálunk: a nevelés kulcsfntsságú szereplője a pedagógus, a maga személyiségével, kapcslatteremtő kultúrájával. Az iskla által elfgadtt értékeket, személyiségjegyeket a nevelőknek elsősrban önmagukban kell kifejleszteni, hiszen a gyerekekre leginkább személyes példájukkal hatnak. Az ktatás-nevelés flyamatában a különféle részterületek,személyiség- és képességfejlesztés, ismeret- és értékközvetítés, szcializációelválaszthatatlanul összefnódnak. Egyik terület fntssága sem emelhető ki a másik rvására, mert kölcsönös egymásra hatásuk növeli a teljes pedagógiai flyamat eredményességét, hatéknyságát. Az Európai Unió minden plgárának szüksége van lyan kulcskmpetenciákra, melyek alkalmassá teszik a váltzó és mdern világhz való gyrs és hatékny alkalmazkdásra, valamint az aktív szerepvállalásra. Az isklának hzzá kell járulnia ezen kmpetenciák megszerzéséhez. Ezek a kulcskmpetenciák: Anyanyelvi kmmunikáció Idegen nyelvi kmmunikáció Matematikai kmpetencia Természettudmánys kmpetencia
Digitális kmpetencia A hatékny, önálló tanulás Szciális és államplgári kmpetencia Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség 1.2. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei, eljárásai, a pedagógusk, sztályfőnökök feladatai 1.2.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai feladatai, eszközei A fentiekben megfgalmaztt célk alapján a Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai: Énkép, önismeret Hn- és népismeret Európai aznsságtudat egyetemes kultúra Aktív államplgárságra, demkráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezet-tudatsságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőttlét szerepeire Céljaink megvalósítása érdekében kiemelten fnts feladataink: skldalú, nyittt, érdeklődő, kreatív személyiségfejlesztés megvalósítása, tisztelettudó, jól nevelt, társas kapcslataikban kulturált fiatalk nevelése, az előítéletmentesség, a knfliktusk kezelése, a megegyezésre való készség, az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása; lyan alapműveltség illetve tanulási stratégiák elsajátításának biztsítása, mely hzzájárul ahhz, hgy a tanulók sikerrel készülhessenek fel a felnőttlét elvárásainak teljesítésére a tehetséges tanulók aznsítása, kibntakztatása, tehetséggndzása a hátránykkal, nehézségekkel küzdő tanulók támgatása, segítése, felzárkóztatása szülőföldhöz, hazáhz való kötődés kialakítása egészséges nemzeti önbecsülésre, hazaszeretetre nevelés a nemzeti és a sajátunktól eltérő kultúrák tiszteletben tartásának kialakítása a glbális környezeti prblémák iránti fgéknyság, környezettudats magatartásra nevelés kialakítása mind önmagáért, mind a helyi közösségért felelősséget érző, a közösség életében aktívan szerepet vállaló magatartás ösztönzése
A fentiek megvalósítását szlgáló pedagógiai eszközeink: tanulóink következetes nevelése az elfgadtt erkölcsi nrmák és értékek szerint minden nevelési-ktatási helyzetben isklai közösségek tudats alakítása, fejlesztése a célk elérése érdekében az iskla és a család azns irányú nevelő hatásának biztsítása érdekében szülői értekezletek, fgadóórák, a gyermek, a szülő és a pedagógus közös tevékenységével megvalósuló rendezvények biztsítása a hatékny tanuláshz szükséges valamennyi pszichikus flyamat (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezés, képzelet, gndlkdás, érzelem, akarat, cselekvés) aktivitásának biztsítása az ktatás flyamatában a bizts, maradandó tudást segítő mtivált tanulói magatartás és viselkedés kialakítása a tanulás eredményessége érdekében a nevelő ismeretátadó képességei, attitűdjei a gyermek tanulási képességéhez, a tananyaghz igazdjanak, az ktatás flyamatában jelenjen meg az egyéni képességekhez igazdó differenciálás a tanórai tevékenységek srán a pedagógus munkájában jelen vannak a tanulói aktivitásra épülő tanulásszervezési módszerek, munkafrmák, IKT eszközök alkalmazása 1.2.2. A pedagógusk feladatai: A pedagógusk személyre szabtt feladatainak részletes listáját munkaköri leírásuk tartalmazza. Minden tanár legyen tudatában annak, hgy elsősrban saját példájával nevel. Az isklai élet egészére figyelve segítse a közösség tagjainak emberi kibntakzását. Részt vesz a tanulók óraközi szünetekbeni, ebédeléskri felügyeletének megszervezésében, lebnylításában. Személyi ügyekben a szeretetről és diszkrécióról se feledkezzen meg. Rendszeres önképzéssel és tvábbképzéseken való részvétellel fejlessze szakmai és pedagógiai műveltségét, részt vesz az intézményvezető által elrendelt tvábbképzéseken. Tartsn rendszeres kapcslatt diákjai sztályfőnökével, nevelőtanáraival, szüleivel, többi tanárával, a szülői értekezleteken, fgadóórákn, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétellel. Szakmailag és módszertanilag alapsan felkészül. Munkáját pntsság jellemzi. Felelősséggel végzi a szertárrendezést, a szakleltárak vezetését. Tantárgyanként, sztálynként, illetve csprtnként megtervezett egész tanévi munkáját, a tanítási órákra való felkészülést, kísérletek összeállítását, tanulmányi versenyek összeállítását, és értékelését, a megvalósulás dkumentálását, az elmaradó és a helyettesített órák vezetését, a reflexiók beépítését a munkája minőségének emelése és mind tudatsabbá tétele érdekében időben elvégzi. Saját órájáról az intézményvezetővel flytattt megbeszélés után, indklt esetben tanulót elengedhet.
Szakmai munkaközösségével egyetértésben megszervezi a tehetséggndzás és felzárkóztatás teendőit. A tanulók dlgzatainak javításakr, a tanulók munkájának rendszeres értékelésekr ismeri és alkalmazza az iskla nevelési dkumentumaiban megfgalmaztt elveket az ellenőrzésértékelés feladataiban, ezek szerint cselekszik. Részt vesz a nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken. Az intézmény működési rendjében felmerülő elfglaltságkba bekapcslódik. A munkatervben előirt tanulmányi kiránduláskn, isklai rendezvényeken részt vesz. A tantermekben, szertárban, trnateremben rendet biztsít, a leltárzásban részt vesz. Részt vesz az sztályzó- és javítóvizsgák, tanulmányi versenyek, isklai kulturális, és sprtprgramk, tanulmányi kirándulásk, isklai ünnepségek és rendezvények, rszágs mérések szervezésében, lebnylításában. Az intézményvezető általi megbízás alapján ellátja az sztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkrmányzatt segítő feladatkat. Elvégzi az adtt tanévben rábíztt tehetséggndzást, a tanulók fejlesztésével kapcslats feladatkat. Együttműködik az intézmény ifjúságvédelemi felelősével, segíti az ifjúságvédelmi kapcslats feladatk ellátását. A tanítás nélküli munkanapn elvégzi az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkát. Közreműködik az isklai dkumentumk készítésében, felülvizsgálatában. Az egységes isklai követelményrendszert minden pedagógus köteles betartani. A pedagógus a tanuló értékeléséről a tájékztató füzeten, ellenőrzőn keresztül rendszeresen értesíti a szülőket. 1.2.3. Az sztályfőnöki munka tartalma, az sztályfőnök feladatai Az azns évflyamra járó, azn belül közös tanulócsprtt alktó tanulók egy sztályközösséget alktnak. Az sztályközösségek diákjai a tanórák fglalkzásk túlnymó többségét az órarend szerint közösen látgatják. Az sztályközösség élén mint pedagógusvezető, az sztályfőnök áll. Az sztályfőnököt az intézményvezető helyettes javaslatát figyelembe véve az intézményvezető bízza meg lehetőség szerint minden tanév júniusában, de legkésőbb augusztusban, a felmenő rendszer elvét figyelmbe véve. Az sztályfőnök jgsult az egy sztályban tanító pedagógusk értekezletének összehívására. Az sztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskla pedagógiai prgramjának szellemében és gyakrlata szerint neveli sztályának tanulóit, munkája srán maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Célzatsan összehanglja sztályukban a nevelési tényezőket, mindent megtesz azért, hgy sztálya jó közösségé váljn, amelyben minden tanuló tthn van.
Tanítványai családi hátterének és személyiségének alaps megismerésére törekedve, az intézmény nevelési céljainak megfelelően, azkkal mélyen aznsulva, frmálja személyiségüket, segíti önismeretük, hivatástudatuk fejlődését. Igyekszik flyamats jelenlétével is kifejezni az sztályával való törődését (szünetekben, kiránduláskn, isklai rendezvényeken való részvételével). Az sztályfőnök Alapsan ismeri az sztályába tartzó tanítványait. Aktív pedagógiai kapcslatt tart fenn az sztály szülői szervezetével, a tanítványaival fglalkzó nevelő tanárkkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pszichlógus, lgpédus, gyógytestnevelő, gyermekvédelmi feladatkkal megbíztt pedagógus), segíti és krdinálja azk munkáját. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét, különös gndt frdít a hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanulók segítésére. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart, szükség esetén családt látgat, az ellenőrzőkönyv, tájékztató füzet útján rendszeresen infrmálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről. Az ellenőrzőkönyv, tájékztató füzet bejegyzéseit havnta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt bejegyzések beírását pótlja. Ellátja az sztályával kapcslats ügyviteli teendőket: napló, törzslap vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatk szlgáltatása, biznyítványk megírása, tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, hiányzásk igazlása. Segíti és nymn követi sztálya kötelező rvsi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet frdít az sztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatkra, kapcslatt tart az iskla ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatt tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az sztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatk elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. Rendkívüli esetekben órát látgat az sztályban. 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Isklánk alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét széles körűen fejlessze. Célkitűzéseink alapján az alábbi knkrét pedagógiai feladatk köré csprtsítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcslats teendőinket:
1.3.1. Személyiség kialakítása Kiegyensúlyztt, bldg, harmnikus személyiség kialakítása, aki közösségének hatékny tagja és képes arra, hgy a közösség működéséhez szükséges szabálykat és nrmákat elfgadja. A személyiségfejlesztés színtere kiterjed az isklai élet minden területére, így a tanórára, a tanórán kívüli tevékenységekre, s isklán kívüli közösségi tevékenységekre is. Diákjaink személyiségfejlesztésével kapcslats feladataink: a) A tanulók erkölcsi nevelésesrán az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, azk tudatsítása, és meggyőződéssé alakítása. b) A tanulók értelmi nevelése kapcsánkiemelt feladatunk a tanulás iránti mtiváció fejlesztése alktásra, kreativitásra, gndlkdásra ösztönző feladatkkal. Ehhez szükséges az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, valamint a tanulókat körülvevő világ megismerése iránti törekvés felkeltése. c) A közösségi, társas kapcslatkra felkészítő nevelés ismertesse meg a tanulókkal az emberi együttélés szabályait, tudatsítsa bennük az együttműködési készség fntsságát a társas kapcslatk kialakításában, s járuljn hzzá a kulturált magatartás és kmmunikáció elsajátításáhz. d) A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése alakítsa ki a tanulókban az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmeket. e) A tanulók akarati nevelése keltse fel a diákkban az igényt a saját személyiségük kibntakztatására, az önismeretre, valamint alakítsa ki bennük az elkötelezettséget a kitartás, a szrgalm, a céltudatsság iránt. f) A tanulók nemzeti nevelése ismertesse meg a szűkebb és tágabb szülőhelyük, és a haza múltját és jelenét. A nemzeti hagymányk, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése révén alakítsa ki bennük hazaszeretet érzését. g) A tanulók államplgári nevelése ismertesse meg velük az alapvető államplgári jgkat és kötelességeket, s keltse fel érdeklődésüket a társadalmi jelenségek és prblémák iránt, s alakítsa ki bennük az igényt a közösségi tevékenységekre, az isklai és a helyi közéletben való részvételre. h) A tanulók munkára nevelése srán tudatsítani kell az egyének által végzett munka fntsságát. A tanulókkal el kell sajátíttatni, s a napi gyakrlat részévé kell tenni az önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységeket. i) A tanulási képesség fejlesztése srán meg kell ismertetni, gyakrltatni az alapvető tanulási módkat, mind a tapasztalati, az mind értelmező tanulás kapcsán. Az önálló tanulás segítése érdekében különféle feladatmegldási stratégiák, módszerekgyakrltatása kiemelt feladat. j) A tanulók egészséges életmódra történő nevelése fejlessze a tanulók testi képességeit, keltse fel a testmzgás iránti igényt, s alakítsn ki egészséges, edzett személyiséget. Tudatsítsa az egészséges életmód és az egészségvédelem fntsságát, s keltse fel az egészséges életmód iránti igényt.
k) Környezeti (környezetvédelmi) nevelés emelje készségszintre a lakóhely, környezet megóvását, s tegye tudatssá a felelősségvállalást az épített és természeti környezet áplása iránt. l) A családi életre nevelés adjn az életkrnak megfelelő infrmációkat a tanulóknak a partnerválasztásról, a házaséletről, a családi háztartás vezetéséről, és a gyermeknevelésről, nyújtsn mintát a mentálhigiénés prblémák kezelésére és megldására, a családi értékek megőrzésérevaló törekvésre. m) Az esztétikai nevelés feladataazélet egészére kiterjesztett esztétikai ízlésfrmálás, esztétikai ítéletalktás. Az előbbiekben felsrltakn túl még fnts feladatunk a következő készségek és képességek fejlesztése: kmmunikációs készség az anyanyelvi fejlesztés kiemelkedő feladat, minden tantárgy tanítását át kell, hgy hassa a gyermekek kmmunikációs készségének fejlesztése, mellyel kapcslatban a legfntsabb elvárás, hgy az kifejező, váltzats, a kmmunikációs helyzethez igazdó legyen ezen a területen a tanári példaadás elsődleges fntsságú együttműködési készség a gyerekek bevnása az közösségi életbe, s annakszabályainak a megalktásába prblémamegldó képesség (döntéshzás képessége és felelősségérzet) minél több helyzetben megélt élményként biztsítani a döntés lehetőségét, és a döntés következményeinek felvállalását a pedagógus részéről elengedhetetlen az ebben nyújttt segítségadás, megbeszélés, meggyőzés, valamint a következetes értékelő visszajelzés kiemelkedő jelentőségű ebben a tekintetben, hgy az ismeretanyag elsajátítása srán minél több tananyagtartalm prbléma frmájában kerüljön a gyerekek elé erőszakmentes knfliktuskezelés képessége ebből a szempntból a tanári minta a legfntsabb fnts a következetes segítségadás akár közvetítőként - a gyermekek közötti knfliktushelyzetekben, melyben a tanár mediátrként van jelen, vagyis ő maga a flyamatért felelős, a döntéseket a gyermekek hzzák A felsrlt képességek kialakítása, tudats tervezett fejlesztése kapcsán alakulhat ki a gyermekekben az emberi érintkezés kulturáltsága. Testi és lelki egészség egymástól elválaszthatatlan dlgk, ugyanis meggyőződésünk, hgy az önmagával és a világgal békében élő személyiség kevésbé hajlams önsrsrntó szkásk rabjává válni (alkhl, drg, dhányzás). A gyermekek számára tudatsan tervezett és a mzgás örömét és felszabadító erejét biztsító lehetőségek megerősítik a krábban leírtak hatását. 1.3.2. Értelmi nevelés Az értelmi nevelés területén nagy hangsúlyt fektetünk a kulcskmpetenciák fejlesztésére.
A Nemzeti Alaptanterv alapján: Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a gndlatk, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt az élet minden területén: családn belül, isklában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. srán. Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció az anyanyelvi kmmunikáció elemeivel jellemezhető: fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Matematikai kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. A matematikai kmpetencia felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést az alkalmazásra. Természettudmánys és technikai kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben. E kmpetencia magában fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Digitális kmpetencia Ez a kulcskmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatát, az infrmáció megkeresését, összegyűjtését és feldlgzását, a valós és a virtuális kapcslatk megkülönböztetését. Hatékny, önálló tanulás Az önálló, hatékny tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására.
Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését, amely minden műveltségterületen jelentkezik 1.3.3. Tvábbi releváns kmpetenciaterületek A fent felsrlt kulcskmpetenciákn felül a következő nevelési területek fejlesztése áll pedagógiai munkánk középpntjában: Egészséges életmódra nevelés, testi, lelki egészség, mely a tanórai és az egyéb fglalkzásk srán az egészségnevelési és környezeti nevelési prgrammal (benne a kmplex intézményi mzgásprgrammal) kherensen jelenik meg a gyakrlatban a fizikailag aktív, egészségtudats életvezetésre, a mtrs műveltség eszközeivel való személyiségfejlesztésre és a tehetséggndzásra épül, tvábbá az egészségmegőrzést is szervesen magában fglalja. Környezettudats magatartás, mely a fenntarthatóság szempntjaira kncentrál.
1.4. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk, egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A teljes körű egészségfejlesztési prgram az iskla közössége életminőségének, életfeltételeinek javítását szlgálja, amelynek célja az életminőség, ezen keresztül az egészségi állapt javítása, lyan prblémakezelési módszer, amely az iskla közösségének aktív részvételére épít. Hisszük és valljuk mi is, hgy az egészségfejlesztő iskla flyamatsan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hgy az iskla az élet, a tanulás és a munka színtere legyen. 1.4.1. Az egészségfejlesztés ismérvei: Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegítjük a tanulók és a tantestület egészének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Ennek érdekében együttműködést alakítunk ki a pedagógiai és az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákk között, bevnva a helyi szervezetek vezetőit is. Kiemelt jelentőséget tulajdnítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő haszns eltöltésének, teret és támgatást adunk a lelki egészségfejlesztésnek. Az egészségfejlesztést beflyásló tényezők: genetikai tényezők környezeti tényezők életmód az egészségügyi ellátórendszer működése Az egészség fgalma Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szciális jól-lét állapta. Az egészség nem passzív állapt, hanem flyamat. Az egészség kiteljesedéséhez a következő négy feltételnek kell teljesülnie: az egyén társadalmilag integrálódjn a váltzó terheléshez alkalmazkdni tudjn önállóságát megőrizze tudja megteremteni az összhangt a bigenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt Egészségfejlesztés Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfgalma. Az a flyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hgy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Fő feladata egy általánsan érvényes egészségfejlesztő plitika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltztatás az egészségügyi szlgáltatáskban. Sarkpntjai:
az egész laksságra irányul, és együttműködésre épít az kk feltárására és a feltételek megteremtésére irányul együttműködésben az ktatással, egészségüggyel, környezetvédelemmel, kultúrával, gazdasággal az egyén autnómiája érvényesül az egészséget beflyásló döntésben. Az egészségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Testmzgás : mindennaps testmzgás biztsítása a tanulókat a testnevelés órán sikerélmény érje, a mzgást örömmel végezzék a testnevelés óra keretében tartásjavító trna, (bemelegítésként óra eleji 10 perc tartásjavító gyakrlatk végzése) tanórán kívüli fglalkzás keretében gyógytestnevelés biztsítása helyi adttságk kihasználása: trnaterem, nagy udvar Táplálkzás: el kell érnünk, hgy a gyermekek nagy része, de a leginkább a rászrulók az isklában étkezzenek az étkezést biztsító vállalkzó az életkrnak megfelelően állítsa össze az étlapt Lelki egészség védelme- személyiségfejlődés: nagy hangsúlyt kell fektetni a mentális egészségre, a mentálhigiénés szemlélet fejlesztésére fnts a pedagógus példamutatás, a tanárk közötti kapcslat a család, az egészségügyi szervek, a Plgármesteri Hivatal szakszlgálatainak bevnása 1.4.2. Az iskla egészségnevelési elvei Az egészségfejlesztés része a krszerű egészségnevelés, amely egészség és cselekvésrientált tevékenység. Egészségnevelésünk alapelvei: az elsődleges megelőzés az együttműködés a felvilágsítás az egészség, mint érték Célja, hgy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hgy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, flyamatsan nymn kövesse saját egészségi állaptát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltzásából fakadó, az egészségi állaptt érintő hatáskat és ez által képessé váljn az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatásk csökkentésére.
Az isklának a primer prevencióban van jelentős szerepe. Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályzására az egészség megőrzésére irányul. Ide tartzik az egészséges táplálkzás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennaps testmzgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmnikus párkapcslat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztnságs környezet kialakítása, az egészségkársító magatartásfrmák elkerülése. Az iskla az egészségfejlesztés egyik legfntsabb színtere, mert a családi környezet mellett a szcializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakrlására. Célk A tanulók legyenek tisztában az egészség fgalm összetettségével, skrétűségével, amely tömören a testi, lelki és a szciális jólét állaptát jelenti. A tanulók krszerű ismeretekkel és azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hgy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapt között. Alakuljn ki bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudats építése, s lássák be, hgy ebben meghatárzó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegldási, megküzdési technikák. Értelmezzék helyesen azt a tényt, hgy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választáskn, személyközi kapcslataik minőségén is múlik. Ismerjék meg a tanulók az egészségi állapt szempntjából fnts viselkedésmódk, szkásk kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket beflyásló tényezőket. Az egészséget támgató magatartásfrmák, megldási módk jelenjenek meg mindennapi életükben. 1.4.3. Az egészségnevelés szervezeti keretei hagymánys tanórák tanórán kívüli egészségnevelés A hagymánys tanórák egészségnevelés témaköreit, azk tartalmát, tevékenységeit és módszereit minden tanító és szaktanár az általa taníttt tantárgyakban egyénileg dlgzták ki. Ezek az adtt tantárgy tantervében, tanmenetében szerepelnek. Tanórán kívüli egészségnevelés lehetőségei tanórán kívüli választható fglalkzásk napközi, tanulószba témanapk kiállításk, múzeumk
Tanórán kívüli egészségnevelés tartalma Témakörök, tartalmak Tevékenységek Módszerek Mzgással összefüggő A mzgás az öröm frrása váltzats mzgásk Választható fglalkzás fglalkzásk: - tömegsprt - labdarúgás legyen. Skféle mzgás lehetőségének megteremtése tanulása; versenyeken való részvétel (helyi, területi) Vers és prózamndó, dráma A lelki tényezők szerepe az drámajátékk, és színjátszó fglalkzás egészségben: lelki békét, az szerepjátékk, irdalmi Választható fglalkzás elfgadást, a vélemény nyilvánítást, együttműködési képességet fejlesztő szerepjátékk, művek elemzése helyzetgyakrlatk, drámajátékk Helyes napirend kialakítása Napirend összeállítása, helyes időbesztás Szabad levegőn való Sprt, játék, séta tartózkdás Alapvető higiénés szabályk kialakítása, szkássá fejlesztése kézmsás étkezések előtt, WC használata után helyes rrfúvás bemutatás gyakrltatás eljárás köhögéskr, tüsszentéskr Napközi, tanulószba Kulturált étkezés Helyes testtartás írásbeli és egyéb munkavégzés közben Az evőeszköz és a szalvéta helyes használatának megtanítása, ha szükséges nevelői segítségadással. bemutatás gyakrltatás következetes használatra szktatás szkásalakítás Csak alsó tagzatn: napközis Mikr, mit vegyek fel? babaöltöztetés ellenőrzés csprtknál Az évszaknak megfelelő öltözködés alakítása Csak alsó tagzatn: napközis labdajátékk, népi játékk csprtknál Mzgáss játékk tanítása
EGÉSZSÉG-HÉT sprtversenyek, előadásk, versenyek Témahét prgramjának összeállítása bemutatók, interaktív fglakzásk, stb. szervezése - egészséges életmód vetélkedők - elsősegély nyújtási bemutató - előadás előre megnevezett vetélkedők bemutatók előadásk kiállítás témában - kiállítás szervezése külső szakemberek meghívása A tanulmányi és egyéb Előre megadtt helyszínről anyaggyűjtés Kiállításk, múzeumk kirándulásk szervezésekr legyen szempnt, hgy milyen környezeti és egészségnevelési tartalmak kapcslódhatnak a helyszínekhez. tanulói, pedagógusi felkészülés környezeti és egészségneveléssel kapcslats témából A tanórán kívüli egészségnevelés knkrét prgramjait tanévenként az éves munka tervezésekr rögzítjük a prgramfelelősök megnevezésével. 1.4.4. Környezeti nevelés Az iskla környezeti nevelési elvei Isklánkban törekszünk a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítésére. Fntsnak tartjuk a személyiségfrmálást, a társas együttműködést, az ember-természet kapcslat frmálását. Pedagógiai munkánkat kiterjesztjük a testi-lelki egészségnevelésre, a társas készségek, mint knfliktuskezelés, döntés, együttműködés fejlesztésére és a mentálhigiénés nevelésre is. Alapelveink a környezeti nevelés területén: a megelőzés a hatékny megldás keresése a felelősség az együttműködés a tájékzódás Célk, feladatk
Rendszerszemléletre nevelés: a tanórákn szerzett ismereteket tudják összekapcslni az életben tapasztaltakkal. Önmaguk lássák meg a prblémákat, és önmaguk keressék az arra adható válaszkat. Legyenek képesek megérteni a fejlődés és a környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Az alternatív, prblémamegldó gndlkdás elsajátítása: alakuljn ki az a képesség, hgy a prblémákra válaszkat is keressenek a tanulók. Az egyes kérdések megválaszlására több alternatíva felállítását igényeljék, s az alternatívák értékelése után képesek legyenek a helyes, megfelelő válasz kiválasztására. A glbális összefüggések megértése: a létező környezeti prblémákat ne csak önmagukban lássák, hanem azk gazdasági, társadalmi kait is megértsék. Legyenek képesek ezeket az kkat aznsítani, felismerni saját környezetükben, életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni. A természet, az élet, a bilógiai skféleség jelentőségének megértése: legyen esélye a bldgulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkdni akar felette.mindez a természet törvényeinek megértését, az élet minden frmájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetni, hgy bilógiai skféleség nélkül nincs emberi létezés sem. A szerves kultúra fntsságának megismertetése a fenntartható fejlődésben: beláttatni, hgy az ember történelme srán nemcsak szembefrdult környezetével, hanem száms esetben tudtt azzal harmóniában is élni. A környezeti nevelés szervezeti keretei hagymánys tanórák nem hagymánys tanóra tanórán kívüli környezeti nevelés Hagymánys tanórák környezeti nevelés témaköreit, azk tartalmát, tevékenységeit és módszereit minden tanító és szaktanár az általa taníttt tantárgyakban egyénileg dlgzta ki. Ezek az adtt tantárgy tantervében, tanmenetében szerepelnek. Nem hagymánys tanóra: témanap Célja: A lakóhely környékének környezeti értékét, prblémáit megismerni, vizsgálni A témanap a kötelező tanórákkal azns időkeretben zajlik. Résztvevői: az 1-8. sztálys tanulók A témanap prgramját a tanulók érdeklődésének és az eltérő életkri sajátsságknak megfelelően kell megszervezni. Tanórán kívüli környezeti nevelés lehetőségei, színterei, tartalmai A tanórán kívüli választható fglalkzásk: szakkör DÖK napközi túra tanulmányi kirándulás versenyek
témanap
Tanórán kívüli környezeti nevelés tartalma Témakörök, tartalmak tevékenységek módszerek Választható fglalkzásk Kézműves fglalkzás Szűkebb környezetünk esztétikájának megismerése. Dekráció, ajándék, dísztárgyak készítése. Szelektív hulladékgyűjtés A hulladékkezelés fntsságának beláttatása, DÖK szervezése. Újrahasznsítható anyagk: hulladékgyűjtés papír, fém, elemek Osztálytermek, flysók, terem, flysó rendje fgask, szekrények rendje Séták erdőre, mezőre, Lehulltt falevelek, termések vízpartra gyűjtése, virágk préselése, termésbábk készítése Napközi Barkácslás: papír, textil és termések felhasználásával alapanyagk gyűjtése, közös tervezőmunka, ötletek megvalósítása Könyvtárhasználat: beszámló az lvasttakról tanórán az lvastt természetismereti és képes könyvek bemutatása történelmi könyvek megismerése Növények szerepe cserepes virágk gndzása, szbanövények környezetünkben virágültetés, faültetés gndzása a flysókn 28 / 69