Pedagógiai Programja

Átírás

1 Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Iskla OM: Tiszakeszi, Községháza u. 18. (49) , A Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Iskla Pedagógiai Prgramja 2017

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS A TISZAKESZI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA RÖVID TÖRTÉNETE AZ INTÉZMÉNY LEGFONTOSABB ADATAI AZ INTÉZMÉNY TÁRSADALMI KÖRNYEZETE AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS CÉLJAI, FELADATAI KAPCSOLATOK HELYZETELEMZÉS SZEMÉLYI ADATOK TÁRGYI FELTÉTELEK KÜLDETÉSNYILATKOZAT A TISZAKESZI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL, KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ, TEHETSÉGES TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ, A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ, SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK NEVELÉSE, OKTATÁSA KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ, HH-S, HHH-S GYEREKEK NEVELÉSE-OKTATÁSA A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A GYERMEK - ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FORMÁI A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK, AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK AZ OSZTÁLYOZÓ, A JAVÍTÓ ÉS AZ EGYÉB VIZSGÁK LEBONYOLÍTÁSÁNAK HELYI SZABÁLYAI AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK ELVEI

3 6. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE A NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA SZAKASZAI AZ INTÉZMÉNY SPECIÁLIS NEVELÉSI - OKTATÁSI KÍNÁLATA AZ INTÉZMÉNY KERETTANTERVE, ÓRATERVE, TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYRENDSZERE AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI, A TANKÖNYVEK INGYENES IGÉNYBEVÉTELÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK A TANULÓI MAGATARTÁS S SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI AZ OTTHONI (NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI NYILATKOZATOK

4 1. BEVEZETÉS 1.1. A Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Iskla rövid története Intézményünk szeptember 01. óta működik ismét önálló isklaként, a KLIK fenntartásában január 01. és augusztus 31. között a Mezőcsáti Egressy Béni Általáns Iskla és Alapfkú Művészeti Iskla tagintézménye vlt szeptember 01. és december 31. között a Mezőcsáti ÁMK tagintézménye vlt. Krábban a helyi önkrmányzat fenntartásában működött Az intézmény legfntsabb adatai Az intézmény neve, székhelye Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Iskla 3458 Tiszakeszi, Községháza út 18. sz Az intézmény alapítója Az intézmény alapítója az Emberi Erőfrrásk Minisztériuma. Az alapítói jgkör gyakrlója: az emberi erőfrrásk minisztere Az intézmény fenntartója Mezőkövesdi Tankerületi Közpnt 3400 Mezőkövesd, Széchenyi u Az intézmény felügyeleti szerve Mezőkövesdi Tankerületi Közpnt 3400 Mezőkövesd, Széchenyi u Az intézmény működése felett törvényességi felügyeletet gyakrl Mezőkövesdi Tankerületi Közpnt 3400 Mezőkövesd, Széchenyi u Az intézmény jgállása, gazdálkdási jgköre Az intézmény jgi személyiséggel rendelkező köznevelési intézmény a KIK költségvetési szerv szervezeti egység része Az intézmény típusa Általáns iskla Az intézmény alaptevékenységeit: az ÁLTALÁNOS ISKOLA SZMSZ-e határzza meg. 4

5 1.3. Az intézmény társadalmi környezete Tiszakeszi Brsd-Abaúj-Zemplén megye déli részén a Tisza jbb partján helyezkedik el. A Tisza közelsége és festői szépsége nemcsak az idelátgatókat vnzza, hanem a víz és vízpart az ktatónevelő munka srán is jelentőséggel bír. Tiszakeszi lakssága kevesebb, mint 3000 fő. Községünkben sk a munkanélküli, egyre több családnak kz gndt a mindennapi megélhetés, a laksság jelentős része közfglalkztatásból él. Szerencsésnek nevezhető visznt a település abból a szempntból, hgy helyben üzemel egy cipőgyár, amely munkát ad az emberek egy részének. Településünkön visznylag sk a fiatal és a gyermekkrú. A működő óvda mellett 2 általáns iskla is várja a tanulókat. Ez krábban biznys versenyhelyzetet teremtett a két intézmény között, mára már kialakult egyfajta szegregáció, amely a tanulói összetételt jellemzi. Az intézményekkel jó kapcslatt áplunk. A létbiznytalanság, a szciális hátrányk, a tudás leértékelődése egyre több prblémát állít az ktatás flyamatában résztvevők elé. A gyermekek iránt érzett felelősség mind körültekintőbb munkavégzést kíván a fenntartótól, a pedagógusktól egyaránt. A tanuló, szülő, pedagógus hármas pillérre építve valósíthatjuk meg ktató-nevelő munkánk célkitűzéseit, amelyben rendkívül fnts tényező a jó partneri kapcslat. A szülői házzal való kapcslattartást aznban a pedagógusknak kell kezdeményezni, és fenntartani, mert a szülők részéről ez nagyn sajátsnak mndható. A kapcslattartás aznban a garanciája pedagógiai prgramunk megvalósításának is Az intézmény általáns céljai, feladatai Alapelvek Intézményünk munkájának középpntjában a krszerű nevelés-ktatás biztsítása áll. Feladataink megvalósítása srán együttműködésre törekszünk az intézményhasználókkal, munkánkat segítő intézményekkel, szervezetekkel Célk Közös munkánk legáltalánsabb célja a TISZAKESZI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA eredményes működtetése: lyan nevelési-ktatási rendszer megteremtése, amely kielégíti a lakssági igényeket. Pedagógiai törekvéseink középpntjában a gyermekek testi és lelki egészségének megóvása, személyiségük fejlesztése, érzelmi biztnságt nyújtó, szeretetteljes intézményi légkör biztsítása áll. Nevelő-ktató munkánk céljait az intézmény pedagógiai prgramja tartalmazza Feladatk Az iskla feladatai között legfntsabb helyet fglal el a krszerű alapismeretek nyújtása, az általáns műveltség megalapzása. A tehetséggndzás nagyn fnts terület intézményünkben. A személyiség széleskörű kibntakztatását tartjuk szem előtt a versenyekre, vetélkedőkre, pályázatkra való felkészítő munkával. Kiemelt feladatunk a hátránys helyzetű és a sajáts nevelési igényű tanulókkal való fglalkzás. Az isklai integrációs prgram megalktása segíti ezeknek a tanulóknak a beilleszkedését, személyiségük fejlődését. Skszínű tanórán kívüli tevékenységrendszerről gndskdik az iskla diákönkrmányzata a tanulók szabadidejének haszns eltöltésére. Nagy hangsúlyt fektetünk a hagymányk áplására is. 5

6 Az intézmény rendszeresen tájékzódik az intézményhasználók igényeiről, ehhez igazítja céljait, feladatait. A célrendszer megvalósítása érdekében végzett feladatk: Az óvda-iskla átmenet hatéknyságának segítése pedagógiai, mentális eszközökkel, a kperáció fejlesztésével. Sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók gndzása nevelése-ktatása. A hátránys helyzetű családkból érkező gyerekek, tanulók esélyegyenlőségének növelése az integrált intézmény által nyújtható szlgáltatáskkal. 2. Kapcslatk Az intézményi eredményes együttműködés alapja az isklán belüli kapcslatk rendszere, amely részleteit a SZMSZ-ben terveztük meg. Ennek területei: az intézményvezető és a pedagógusk napi kapcslata, amelyet az igazgató irányít és szervez, a munkatársak együttműködését elősegítő kapcslat, amelynek feltételeit az intézményvezetés biztsítja, de a közreműködőktől önállóságt vár el. A Mezőkövesdi Tankerületi Közpnttal való kapcslat elsődleges célja, hgy a fenntartói igények, értékelések, vélemények eljussanak az intézményünkhöz, hgy azk mielőbb beépíthetők legyenek a mindennapi munkába. Fntsak az intézménytől a tankerület felé áramló infrmációk is, amelyek az ktatási-nevelési intézmény tevékenységének eredményeit, valamint a dlgzók, intézményhasználók igényeit, véleményét juttatják el a fenntartóhz. Az intézményhasználókkal, valamint az intézmény munkájáhz kapcslódó szakmai szervezetekkel való kapcslatk részleteit az isklai SZMSZ tartalmazza. Intézményünk érdekelt a járási (esetenként azn kívüli) kapcslatk megteremtésében és fenntartásában, amely egyrészről elősegíti az intézményi célkitűzések megvalósítását, másrészről tartalmi vagy technikai segítséget nyújt az adtt szervezet egész települést vagy annak kisebbnagybb csprtjait érintő feladatainak megldásáhz. Működésünk és fejlesztésünk az együttműködésekkel hatéknyabban biztsítható. 3. Helyzetelemzés 3.1. Személyi adatk Dlgzói adatk Intézményünk a 2014/2015-ös tanévben 13 főállású, 2 áttanító és 1 óraadó pedagógussal dlgzik. Matematika, kémia szaks pedagógussal nem rendelkezünk, de van gyógypedagógus végzettségű és két szakvizsgáztt fejlesztő nevelőnk. Az üres álláshelyet nem sikerült betöltetni, így többlet teher hárul a kllégákra. Intézményünk engedélyezett státusz 17,8 fő. Az ktató-nevelő munkát 1 isklatitkár, 2 fő technikai dlgzó segíti. A prtási feladatk ellátását, az udvar rendben tartását, a karbantartást és a takarítás egy részét közfglalkztattt dlgzókkal ldjuk meg Tanulói adatk Isklánk tanulóinak száma 110 és 120 fő között váltakztt az elmúlt időszakban. Az alsó és felső tagzat aránya majdnem kiegyenlített. SNI tanulóink száma 10 és 15 fő között váltakzik. Nagybb részük integrált, kisebb részük szegregált ktatásban vesz részt. 6

7 Szülői kérésre felmentett tanulóink száma kevés (1-4 fő). 9 sztály (köztük 1 összevnt), 3 napközis csprt működik. Sk a hátránys helyzetű és veszélyeztetett tanuló, akik a különféle szciális támgatásk mellett állandó felzárkóztatásra szrulnak Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink megfelelők. Isklaépületünk állaga jónak mndható. Rendelkezünk szaktantermekkel (infrmatika, technika, rajz, bilógia-földrajz, matematika-fizika-kémia), trnateremmel, fejlesztő szbával. Az ktató munkáhz szükséges eszközök, felszerelések technikai berendezések rendelkezésre állnak, amelyeket pályázati pénzből flyamatsan bővítettünk az eltelt időszakban. Kivételt képez az infrmatika terem gépparkja, amely teljes egészében cserére szrul. Intézményünkben működik isklai könyvtár, a községi könyvtárral együttműködésben. Rendelkezünk egy iskla- és helytörténeti gyűjteménnyel is, amelynek anyaga jó szlgálatt tesz az ktatómunka srán. 4. Küldetésnyilatkzat Fnts számunkra, hgy a gyerekek a közösségi szkásrendszerek, alapkészségek birtkában krszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert. Nyitttak vagyunk a különböző adttságkkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek fgadására. Olyan nevelési körülményeket szeretnénk teremteni a gyermekek részére, amelyek elősegítik testilelki, intellektuális fejlődésüket életük e fnts szakaszában. Szeretnénk, ha kibntakzna önállóságuk, alkalmazkdó- és együttműködő képességük, ha birtkában lennének lyan emberi tulajdnságknak, egyéni képességeknek és ismereteknek, amelyek segítik az élethez való alkalmazkdást, a különböző élethelyzetekben való eligazdást, a másság elfgadását. A nevelő-ktató munka színvnalát a pedagógusk rendszeres tvábbképzésével, önképzésével biztsítjuk. 5. A Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Iskla Nevelési Prgramja 5.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei A Tiszakeszi Széchenyi István Általáns Isklában tanító pedagógusk mindennapi nevelő és ktató munkájában az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Isklánkban lyan szeretetteljes légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ennek érdekében: A tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk. A gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, környezetük szépítésébe. 7

8 A tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük. Diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük. Minden gyermek számíthat a pedagógusk tleráns, jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban. Az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló tanuló és nevelő szülő és tanuló szülő és nevelő szülő és szülő között 2. Isklánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeink, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekből. Ennek érdekében: A tervszerű nevelő és ktatómunka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt Isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben Az iskla, ktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk. Fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, technikáit Törekszünk a humánumra, a másság elfgadására, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre Segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót megelőzni, felismerni a rsszat Törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására, a kritikai gndlkdásra, az önálló véleményalktásra Szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza a szülőföld iránti szeretetet, magyarságtudatuk erősítését 3. Isklánk tvábbra is részt kíván venni lakóhelyünk életében, elsősrban a szülőkkel áplt kapcslatk révén Ennek érdekében: Rendszeres kapcslatt tartunk a tanulók szüleivel, a családkkal Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hgy isklánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő lakói Nevelőink fnts feladatnak tartják, hgy isklánk eddigi hagymányaihz híven tvábbra is képviselteti magát a különféle községi rendezvényeken. A tanulók részére szervezett községi megmzdulásk szervezésében és lebnylításában maguk is részt vegyenek. Kapcslatt tartunk a község köznevelési és közktatási intézményeivel. 4. Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: Humánus Erkölcsös 8

9 Fegyelmezett Művelt Kötelességtudó Érdeklődő, nyittt Kreatív, alktó Becsüli a szrgalmas munkát, a tanulást Képes a prblémák érzékelésére és megldására Gyakrlatias Képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében Jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban) Van elképzelése a jövőjét illetően Becsüli a tudást Öntevékenyen aktívan részt vesz a tanulásban Ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit Képes tudását tvábbfejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni Tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti Képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban Mindennapi életében felhasználható képességekkel rendelkezik Ismeri, tiszteli, óvja, áplja Nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket A természet, a környezet értékeit Más népek értékeit, hagymányait Az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit A társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat Ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat Ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit Viselkedése udvarias Beszéde kulturált Társaival együttműködik Szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli Képes szeretetet adni és kapni Szereti hazáját Megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket Szellemileg és testileg egészséges, edzett Egészségesen él Szeret sprtlni, mzgni Megjelenése és személyes környezete tiszta, áplt, gndztt Tudjuk, hgy ezek a tulajdnságk mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hzzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és ktató munkája aznban arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel. 9

10 5.2. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményünkben flyó nevelő-ktató munka céljait az általáns emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hgy a gyermeki nyitttságra, fgéknyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempntjából kiemelten fnts alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljn bennük meggyőződéssé és határzza meg viselkedésüket, magatartásukat. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatk és növények védelme, szeretete. Fgéknyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fntssága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmzgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkdás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre kárs szkásk ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). Az önismeret, a saját személyiség kibntakztatásának igénye (önbecsülés, önbizalm). Felelősségvállalás saját srsának alakításáért (önállóság, kitartás, szrgalm, kreativitás). Nyitttság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befgadására és létrehzására. Fgéknyság az emberi kapcslatkra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfgadása, udvariasság, figyelmesség. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. A világ megismerésének igénye. Igény a flyamats önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld és Magyarrszág megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra áplása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagymányainak, jelképeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jgainak tisztelete, kultúrájuk, hagymányaik tiszteletben tartása. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demkrácia érvényesítésére. Az intézményben flyó nevelő és ktató munka feladata, hgy a felsrlt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szlgálják a nevelési prgram, különböző fejezeteiben később meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik a pedagógusaink által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek Nevelési módszereink: Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelő hatás áttéte 10

11 tanulói közösségen keresztül érvényesül. Közvetlen és közvetett nevelési eljárásk: Szkásk kialakítását célzó, beidegző módszerek. Magatartási mdellek bemutatása, közvetítése. Tudatsítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakrltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. - Műalktásk bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Havnkénti sztály/évflyam szintű közösségi prgramk - Közös (közelebbi vagy - távlabbi) célk kitűzése, elfgadtatása. - Hagymányk kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csprts minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágsítás a betartandó magatartási nrmákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjai nylcadik évflyam végén: mindentantárgyból megfelelnek az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hgy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjbb szinten feleljen meg az isklánk helyi tantervében megfgalmaztt követelményeknek.) rendelkeznek lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őket arra, hgy a középisklás követelményeknek, a későbbiekben megfeleljenek, személyi kmpetenciáik alkalmassá tegyék őket a későbbiekben a munkaerőpiacn való megjelenésre ismerjék a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásfrmákat. Ennek érdekében első sztálytól kiemelt figyelmet frdítunk a szciális kmpetencia fejlesztésére. határztt elképzeléssel bírjanak saját közelebbi és távlabbi jövőjüket és srsukat illetően Céljaink megvalósításának stratégiája 1. Minden tárgyból törekszünk a tanórákn és a nem kötelező órákn is megvalósítani a felzárkóztatást, a képességkibntakztatást és a tehetséggndzást. 11

12 2. Hsszabb hiányzás esetén, bukás, valamint tanulási nehézségek esetén egyéni fglalkzáskat, illetve fejlesztő fglalkzáskat is végzünk. 3. Biztsítjuk az SNI és BTM-es tanulóknak a fejlesztést. 4. Pályázati lehetőségeket megragadva flyamats fejlesztő tevékenységet végzünk tanulóink körében. 5. A fentieket egészíti ki a napközi tthn is. Az iskla elsődleges célja az ismeretátadás, értékközvetítés, személyiségfrmálás. A képzés figyelembe veszi az életkri sajátsságkat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeinket és gyarapítja ismereteinket Kiemelt ktatási módszereink Befgadó intézményként lyan tanítási-nevelési prgramkkal kell dlgznunk, amelyek kellően rugalmasak, és a különböző képességű gyerekek számára egyaránt hzzáférhetőek. Az ismeretátadás helyett a képességek fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Túlméretezett tananyag helyett reális tananyagmennyiséget dlgzunk fel, kiegészítve a sérülés-specifikus ajánláskkal, tartalmakkal. Az egységes módszerek helyett differenciált módszereket alkalmazunk. A kmpetenciafejlesztéseket 6. és 8. évflyamkn kiemelten (matematika és magyar órákn és egyéni fejlesztőkön) végezzük. Valamennyi tantárgy esetében a szövegértés-szövegalktás gyakrltatására és a lgikai összefüggések megláttatására figyelmet frdítunk. Passzív tanulói magatartás helyett a tevékeny, aktív tanulói magatartásra helyezzük a hangsúlyt. A tanulókat bevnjuk a tudás- és készségelsajátítási flyamatba. Erős hangsúlyt kap a tevékenységközpntú módszertan. A flyamatkat a játék és az eszközhasználat, a megfelelő tanulási környezet kialakítása, a kperatív tanulási technikák alkalmazása jellemzi. A cselekvő, személyes tapasztalatszerzés, a jó munkalégkör egyik feltétele a tévedés és a vita szabadságának biztsítása. A tevékenységek rendjét döntően a gyermekek életkri és egyéni sajátsságai határzzák meg. A prblémafelvetés, ahl csak lehet, életszerű helyzetekből indul ki, amelyek a gyerekeket körülvevő világ jbb megértését segítik. Hagymánys módszerek mellett a számítógép használata is szerepet kap. A kperatív csprtmunkák srán lehetőség nyílik, hgy az SNI-s tanulókat társaik megpróbálják bevnni a közös feladatmegldásba, és segítsék őket a jó megldás megtalálásában. A kperatív tanulás négy alapelvének betartásával: építő egymásrautaltság, egyéni felelősség, egyenlő részvétel, egyidejű (párhuzams) interakciók-, a sajáts nevelési igényű és a tanulási nehézséggel küzdő tanuló is az sztály szerves részét képezi. Az ilyen tanulásszervezéssel pzitív közösségtudatt, kölcsönös bizalmat és megbecsülést alakíthatunk ki az sztály egészében, ezzel segítve a sikeres integrációt. A differenciált rétegmunka, a csprt-és pármunka kialakítása elengedhetetlen feltétele az integráció sikerének. Nagyn fnts, hgy a tanulási zavarkkal élő gyermek is megtanulja saját feladatait ellenőrizni, munkájáról beszámlni és értékelni. A párs munka jól használható a (pillanatnyilag) hasnló szinten lévő gyermekek feladatmegldásánál, ahl az egymás segítése dminál. Ha a tanulópár egyik tagja lényegesen jbb szinten van, akkr a tanulmányi kapcslat a segítés céljával jön létre. Nagy hangsúlyt kap az életkrnak megfelelő drámapedagógia alkalmazása. Hatékny integráció csak jól működő team-munkával valósítható meg. A csprt tagjai az sztályban tanító pedagógusk, a gyógypedagógusk, a rehabilitációt segítő szakemberek és nem utlsó srban a szülők. A hatékny tanítás érdekében célunk, hgy a tanulók személyiségét, pszichés funkcióit, képességeit megismerve, a kmpetenciaterületek és a tanítás-tanulás flyamatát segítő módszerek elsajátítása, és a szükséges eszközök biztsítása keretében biztsítsuk a tanulók egyéni fejlődését. 12

13 A nevelés elemi szintjén minden kisgyermeknél, a sajáts nevelési igényű tanulóknál az isklai nevelés különböző szakaszaiban is nagy hangsúlyt kell kapnia a pszichés funkciókérzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet- flyamatai rendszeres gyakrlásának. Ezzel párhuzamsan a mzgás, beszéd, gndlkdás tanulásának, mert ezek a tanulási flyamatk teremtik meg cselekvésbe ágyazva, hatékny mtivációs és érzelmi ráhanglással a képességek fejlődésének lehetőségét. Különösen fnts a kisisklás krban elsajátíttt alapkészségek kialakítása, fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás elemi feltételei. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása külön figyelemmel: a tanár, a nevelő személyiségére, és felkészültségére, támgató pedagógusszerep kialakítására a tanulók kmpetenciáinak fejlesztésére a pzitív tanulási attitűd kialakítására, fenntartására a tanulási mtiváció kialakítására, fenntartására a tanulási kudarck megelőzésére az egyéni képességek ptimális fejlesztésére a kperatív technikákra a tanulók felelősségvállalásának megalapzására, fejlesztésére az életkri sajátsságk figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztésére a személyközpntú pedagógiai gyakrlat megszilárdítására a tanár, szülő, gyerek kapcslatra, illetve az iskla-szülő visznyra az óvdában és isklában felhasználható ktatási prgramk kidlgzására az egész életen át tartó tanulás közktatásbeli megalapzására, tanár-tvábbképzések szervezésére, a tanárk támgatására, és szakmai segítségének biztsítására (pl. módszertani kurzusk, esetmegbeszélések, drámapedagógiai módszerek, fejlődés lélektani kurzusk, hspitálásk stb.) Alapelveink: tevékenység-közpntúság, prblémaközpntúság, felfedeztető tanítási-tanulási gyakrlat módszertani skszínűség, váltzats munkafrmák alkalmazása, krdináló, segítő, támgató tanári attitűd differenciálás, egyéni képességfejlesztés az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében tehetséggndzás, hátránykmpenzálás életszerű, élet közeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés a fkzatsság, flyamatsság elve (a fenntarthatóság érdekében is) a tudáshz való egyenlő hzzáférés elve a hrizntális tanulás elfgadása, egymástól tanulás a kmpetencia-ktatással kapcslats elvek, képességfejlesztés, készségfejlesztés a pedagógusk önképzésének elve Feladataink: az életkri sajátsságknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás a gyermeki személyiség ismeretére alapztt egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibntakztatása eredményes és hatékny tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása az IKT-technikák alkalmazása, elsajátíttatása 13

14 a tanulók bevnása saját tanulási flyamataikba váltzats ktatás-szervezési és munkafrma alkalmazása (prjekt, témahét, kutató munka) a tanulók aktivitásának biztsítása érdekében érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés tevékenységközpntú pedagógiai gyakrlat alkalmazása fejlesztő értékelés alkalmazása a tanulási mtiváció kialakítása, fenntartása érdekében az ön- és csprtértékelés gyakrlati alkalmazása, szerepének növelése a tanulók értékelésében az életkri sajátsságknak megfelelő módszerválasztás egyéni fejlesztés Feladataink az esélyegyenlőség biztsítása érdekében: az egyenlő hzzáférés és esélyegyenlőség szempntjainak érvényesítése az intézmény pedagógiai gyakrlatában szegregációmentes, együttnevelést biztsító környezet kialakítása az integráltan ktatható tanulók számára befgadó/inkluzív pedagógia alkalmazása az ehhez szükséges feltételek biztsítása Vannak lyan gyerekek, akiket csak szegregáltan lehet ktatni, számukra ezt biztsítjuk A nevelő-ktató munka eszközei: prgramcsmagk prjektktatás témahét, mduláris ktatási prgramk tanári kézikönyvek, értékelő eszközök, speciális eszközök, fejlődési mutatók Általáns isklai kulcskmpetenciák Anyanyelvi kmmunikáció: Integrált magyartanítás, ahl nem különül el az irdalmtörténet, irdalmelmélet és a leíró nyelvtan tanítása, hanem a nyelvi - irdalmi - kmmunikációs képességfejlesztést egyszerre szlgáló magyartanítás történik. Kmmunikáció - közpntúság, ahl a szövegértés célja, de egyben módszere is az állandó, flyamats eszmecsere, véleménynyilvánítás tanár-diák és diák-diák között. Tevékenység-centrikusság, ahl a tanulóknak nem a tanári kérdésekre kell válaszlniuk, hanem különböző szövegtípuskkal különböző feladatkat kell megldaniuk. Differenciálás, ahl a különböző képességű gyerekek különböző nehézségű feladatkat ldanak meg, és saját tempójukban jutnak el az ismeret elsajátításáhz. Partnerség, ahl a gyerekek a pedagógus, segítő irányításával érhetik el céljaikat. Matematikai kmpetenciák: A matematikai gndlkdásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajáts módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alktása, flyamatk tervezése, állításk érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése srán igen haszns eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gndlkdást. A fejlesztések srán azt tekintjük a legfntsabb feladatunknak, hgy élet közelbe tudjuk hzni az elvnt matematikai ismereteket a matematikai lgika más tartalmi területeken való felhasználásával, eredményesen tudjuk fejleszteni a tanulók prblémaaznsító és - 14

15 megldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek mdellezésére. A kmpetenciaterülethez készült mdulleírásk a teljes tanítási - tanulási fejlesztő flyamatt vezérlik. Alkalmazkdnak a gyermekek életkri sajátsságaihz; az érzékek által közvetített tapasztalatszerzésből indulnak ki, és a váltzats szemléleti és matematikai tartalmtól kívánják eljuttatni a gyerekeket az általánsabb, egyre elvntabb ismeretekig. Flyamatt kínálnak, amelytől nemcsak el lehet térni, de el is kell térni a gyerekek szükségletei, igénye, pillanatnyi tudásszintje és képességeinek fejlettsége szerint, alkalmazkdva a lehetőségekhez. Idegen nyelvi kmmunikáció: A használható nyelvtudás ma száms területen a munkahely megszerzésének és megtartásnak feltételévé vált, a mindennapi életben is egyre gyakrabban van szükség egy - egy idegen nyelv ismeretére. A nyelvtudás fntsságát a tanulók is érzik. Legkrábban az idegen nyelvek ktatásában jelentek meg az új módszertani eljárásk és óravezetési technikák: a pármunka, csprtmunka; párbeszédek, szerepjátékk, nyelvi játékk, dalk, mndókák alkalmazása. A hangsúlyt a köznapi beszédszituációkra, a társalgási nyelv elsajátítására, az autentikus szövegek használatára helyezik. Szciális és államplgári kmpetenciák: Ezek körébe lyan attitűdök, készségek és képességek tartznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges elemei az önbizalm, az öntudats és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pzitív beállítódás, a tlerancia és az őszinte kmmunikáció, az értelmes kckázat vállalásának bátrsága. A kapcslódó képességcsprt legfntsabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célk kitűzésének és követésének képessége, a szabályk és a vágyak összehanglásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kmmunikációs és kperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a knfliktustűrő, -kezelő, -megldó képesség, valamint a vezető- és szervezőképesség kap kitüntetett szerepet. Mindezek lyan képességek, amelyek nagyn hsszú időn át, és nagybbrészt közvetett hatásk alatt frmálódnak. Digitális kmpetencia: Az ktatás területein esélynövelő tényező. Az IKT (infkmmunikációs tartalmak) kmpetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű infrmatikai alkalmazásk ismeretét, másrészt azk kreatív használatát a munkavégzés srán és a hétköznapi életben egyaránt. Száms tanár kerül szembe azzal a prblémával, hgy a tananyag megtanítása, a gyakrlás nagyn időigényes, igénybe veszi a teljes óraszámt, így a tradicinális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. A digitális módszerek megjelenése lehetőséget teremt egy átfgó módszertani megújulásra, alkalmazásuk srán elkerülhetetlen, hgy átgndljuk a tananyagt, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó infrmációkat. Az IKT kmpetenciák fejlesztését szlgáló prgramcsmagkat segítségül hívjuk. Digitális, interaktív Internetes taneszközök használatával. Az IKT- fejlesztés szerepe intézményünkben Az IKT, vagyis az infrmatikán alapuló ktatási módszer és eszköztár létrejöttét az indklja, hgy az emberiség fejlődése srán felhalmzódtt infrmációmennyiség már nem megtanulható. Nem is cél a megtanítása. Helyette az infrmációhalmazban való helyes tájékzódás képességének 15

16 kialakítása a fnts, ami alapját képezi a permanens tanulásnak. Az infrmáció nagy része elektrnikus frmában rögzített, s a számítógép segítségével hzzáférhető. Az infrmációs és ezekhez kapcslódó kmmunikációs rendszerek használatával a pedagógus könnyen építhet lyan kapcslatkat, melyeken keresztül gyakrlati tevékenységbe vnhatja be a gyerekeket (pl. mérési adatk gyűjtése, feldlgzása; gyűjtött infrmációk közzététele kiadványban, hnlapn). A nevelési flyamat ez által is cselekedtetővé válik. Fnts aznban hangsúlyzni, hgy az infrmációs és kmmunikációs technlógia (IKT) csak eszköz. A leggazdagabb nymtattt vagy számítógépes infrmációs rendszer használata sem tudja helyettesíteni a valós világt, az élményközpntú pedagógiát. Infrmatikát krszerű infrmációtechnikai eszközök és segédanyagk nélkül ugyanis lehetetlen ktatni. Ennek érdekében tantermeink egy részében prjektrs megjelenítéssel tesszük szemléletessé az ktatást. Ez lehetővé teszi a digitális tananyagk használatát az ktatás srán. Nélkülözhetetlenek a számítógépek, perifériáik, a kezelést-alkalmazást segítő szftverek, az ktatási célú infrmációs adatbázisk, a jól felszerelt isklai könyvtár, az internetkapcslat. Mindezek lyan mennyiségben, hgy minden tanuló hzzáférjen az infrmációs és kmmunikációs technika, az IKT nyújttta lehetőségekhez. Az infrmációs társadalmban nélkülözhetetlen alapismeretek megszerzése és készségszintű használata erősödne, ha nem csak a szűk óraszámú infrmatika tantárgyra krlátzódna, hanem a többi tantárgy is kivenné részét a mindennapi felhasználásban. IKT, mint kulcskmpetencia: megteremtjük a prjektalapú ktatás feltételeit kialakítjuk az IKT infrastruktúrát az intézményben lehetővé tesszük a digitális tananyagk alkalmazását az ktatásban a pedagógusk körében képzések szervezésével biztsítjuk az IKT- alapú módszertan használatát nyelvtanulásban elősegítjük a nyelvtanulás különböző frmáinak/ frmális, nem frmális, infrmális/ gyakrlását az ehhez szükséges alap tananyagk széleskörű hzzáférésének biztsításával. Hatékny, önálló tanulást segítő kmpetenciák: Az életpálya-építési kmpetenciák nemcsak a pályarientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hgy reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és gyengeségeivel. Különböző távú célkat tudjn maga elé tűzni, és a célhz vezető utat képes legyen peratív szakaszkra bntani. Közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni. Az egész életen át tartó tanulás egyéni flyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét reflektív módn értékelni. Képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti krrekciójára, tudjn jó döntéseket hzni. Kiemelt célja, hgy az egyének kezdettől fgva megkapják az egész életen át tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Ennek jegyében a diákk sk-sk mdellértékű helyzetben való részvétel srán szerezhetik meg azkat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyek nélkül nem tudják hatéknyan tervezni saját életpályájukat. Esztétikai- művészeti tudatsság és kifejezőképesség kmpetenciája: Az esztétikai- művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését mind a tradicinális művészetek nyelvén, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irdalmat, a zenét, a tánct, a drámát, a bábjátékt, a vizuális művészeteket a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a mdern művészeti kifejezőeszközöket, a ftót és a mzgóképet. 16

17 Természettudmánys kmpetencia: A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, és irányítsuk cselekvéseinket. A kmpetenciáknak lehetővé kell tenniük, hgy az tanulók jbban megértsék a tudmánys elméletek, alkalmazásk és a technlógia eredményeit, krlátait és kckázatait a társadalm egészében (a döntéshzatal, az értékek, az erkölcsi kérdések, a kultúra stb. területén). A Kulcskmpetenciák fejlődésében fnts szerepe van a jelenségek megfigyelésére, reprdukálására, irányíttt megfigyelésére, terepgyakrlatk lehetőségeink megteremtéseire. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia: A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életbena munkahelyén is- abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázat vállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladataink A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk az általáns isklában Isklánk nevelő és ktató munkájának alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét a különféle isklai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A szinte mindenre kiterjedő isklai tevékenység mellett aznban a diákk személyiség-és közösségfejlődésére még számtalan isklán kívüli tényező is hat: a lakókörnyezet, a baráti kör, a média, az internet. A gyermekek és diákk személyiségfejlődését a fentieken túl alapvetően meghatárzza a családi környezet. Ennek a nélkülözhetetlen közösségnek a megismerése mindennél fntsabb az sztályfőnökök, a tanítók/tanárk és a gyermekekkel kapcslatba kerülő nevelők számára. Napjainkban egyre több az lyan család, amely sk negatív mintát mutat a gyermeknek, így az egészséges személyiség kialakításának flyamatában a krábbiaknál még nagybb szerep hárul a nevelési-ktatási intézményekre. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása tanórákn, napköziben, sprtversenyeken, önkiszlgálásban, ünnepélyeken a szerepek felelős elvállalásában történik. Valamennyi tanuló az isklai élet minden területén legyen képes alkalmazni az emberi kapcslatk elfgadtt frmáit, ennek részleteit a Házirend tartalmazza. A tanulók értelmi nevelése; a tanulás tanítása: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, a tanulás tanítása, a kritikai gndlkdás fejlesztése valamennyi tanítási órán és különböző tanulmányi versenyeken. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 17

18 A tanulók napi rutinjába épüljön be a tanulásból adódó tthni feladatk elvégzése. Saját időbesztása szerint készüljön az órákra. Az interaktív tanórák, a kutatómunkák, a könyvtári órák és egyéb digitális ktatási frmák alkalmával jussn lyan élményhez a tanuló, hgy az isklai ktatásn kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek. A tanulók közösségi (társas kapcslatkra felkészítő) nevelése; felelősségvállalás máskért, önkéntesség. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcslatk fntsságának tudatsítása, az együttműködési készség kialakítása kperatív technikák alkalmazásával. A kulturált magatartás és kmmunikáció elsajátítása a drámapedagógia eszközének igénybevételével. Az adtt helyzeteknek megfelelő magatartási és kapcslatteremtési frmák alkalmazása az sztályközösségben, az isklai közösségben és az isklánk kívüli közösségekben. A környezetért, a közösségért vállalt kötelező- és szabadn választtt feladatk felelősségének tudatsítása. Az egyén feladatainak lelkiismeretes végrehajtása erősíti az általa képviselt közösséget a tanórákn, valamint a szabadidős, illetve az tthni tevékenységek srán. A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése; az önismeret, a társas kultúra fejlesztése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az együttműködő tanuló az empátiára és a segítségnyújtás képességére érzékeny. Felismeri másk prblémáit, s életkrának megfelelően a tanórákn kialakíttt kperatív készséggel kezelni tudja azt. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibntakztatására vnatkzó igény felébresztése. A kitartás, a szrgalm, a céltudatsság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók családi életre nevelése. Feladata: A tanuló alapvető együttélési frmák srán sajátítja el az együttműködési nrmákat a családban, az isklában, a társadalmi életben. A tanulókkal történő beszélgetések, feladattal történő megbízatásk srán a pedagógusknak meg kell győződni az együttélési nrmák általánsságban használt illemszabályainak betartásáról. Ellenkező esetben tudatsítani kell a helyes illemszabályk betartását, s ellenőrizni kell annak betartatását. A családn belül elfglalt helyét és szerepét saját feladatainak napi rendszerességgel történő elvégzésével erősíti meg. Erről spntán beszélgetések, családlátgatásk és szülői értekezletek alkalmával biznysdik meg az iskla. A tanulók nemzeti nevelése; nemzeti öntudat, hazafias nevelés. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A cigány nemzeti hagymányk, kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A magyarság népi hagymányaival, szimbólumaival, nemzeti ünnepeivel érzelmileg aznsuljn. Legyen segítő közreműködője és aktív résztvevője az ezzel kapcslats isklai és sztályközösségi rendezvényeknek. A tanulók államplgárságra nevelése; demkrácia nevelése. Feladata: Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az isklai és a helyi közéletben való részvételre, az aktív államplgárságra. Kperációs képesség kialakítása a megfelelő és követendő szabályk fntsságának betartásával az isklai élet minden területén. A tanulók munkára nevelése. 18

19 Feladata: Az emberek által végzett munka fntsságának tudatsítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakrltatása: testnevelés, technika, sprt, hetesek. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése. Feladata: A tanuló tanulmányi séták, illetve tthni megbízatásai alkalmával (vásárlás) ismerje meg a mindennap fgyaszttt alapvető élelmiszerek árát. Matematika órákn kapjn különös hangsúlyt a pénzzel való gazdálkdás fntssága. A természettudmánys órák tananyagain keresztül az energiatakarékssággal kapcslats cselekvés és gndlkdás kialakítása kerüljön előtérbe. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmzgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fntsságának tudatsítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása, az önpusztító életvitel elutasítása. A természetismeret, a bilógia, valamint az egészségtan és a testnevelés órákn tudatsítani a fentieket a saját és társai egészségének védelmében. Kialakítani a harmnikus, barátságs, tthns környezet iránti természetes igényt. Az sztálytermek és az isklai környezet barátságssá tétele az sztályfőnökök és az isklavezetés kiemelt feladata kell, hgy legyen. Az isklai tanulók egészségének és környezetének védelmével kapcslats szabálykat a Házirend tartalmazza. A tanulók fenntarthatóság, környezettudatsságra nevelése. A természettudmánys órákn és az sztályfőnöki órákn, valamint isklai rendezvényeken kapjn hangsúlyt a környezettudats magatartás kialakítása és megkövetelése. A cél minden esetben mikr- és makr környezetünk minőségének javítása, esztétikumának, harmnikus működésének megőrzése. A tanulók pályarientációra nevelése. Az intézmény IPR prgramjában, a TÁMOP B pályázati prgramban, illetve az sztályfőnöki munka srán üzemlátgatásk és bemutatók alkalmával megismertetni azkat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelünk zökkenőmentességét biztsítják. Ezen alkalmak srán ismerjék fel a tanulók különböző szakmák együttműködésének fntsságát. A tanulók médiatudatsságra nevelése. A tanulókat a tantárgyi kncentráció, illetve a digitális ismeretek, digitális tananyag elsajátítása srán arra kell ösztönözni, hgy tudatsan válasszák ki a fejlődésüket szlgáló médiaismereteket, televízióadáskat. Ismerjék meg a krhatárt jelző szimbólumkat. Egy-egy film, illetve televízióadás megnézése alkalmával tudjanak különbséget tenni a történtek és a valóság között. Minderről spntán beszélgetések, szülői értekezleteken és családlátgatáskn, valamint sztályfőnöki órákn essen szó A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk az általáns isklában Az iskla kmplex közössége Felnőtt Gyerek Tantestület Iskla közössége Technikai dlgzók Alsó és felső tagzat Szülői szervezet Osztályközösségek 19

20 Egyéb partnerek Egyéb közösségek: pl.: szakkörök, diákönkrmányzat stb A közösség fejlesztés színterei Tanórán Tanórán kívüli, pedagógusk és diákk által szervezett isklai fglalkzásk (Diákönkrmányzat, klubdélutánk) Tanórán kívüli, felnőttek által szervezett isklai fglalkzásk Szabadidős tevékenységek A közösségfejlesztő tevékenységek isklai céljai: Alapvető célunk minden területen, hgy az egyén és a társadalm közötti harmnikus kapcslat megteremtéséhez hzzájáruljunk. Fntsnak tartjuk növendékeinkben tudatsítani, hgy az ember társas lény, és élete végéig valamilyen közösség aktív tagjaként kell léteznie. Emellett az ktatás és a szabadidős tevékenység tervezett, átgndlt munkamegsztása is szükséges az egymásra épülés, egymásba kapcslódás rendszerének kialakításáhz. Isklánk nagy hangsúlyt fektet a diák-önkrmányzatiságban rejlő lehetőségek kihasználására Közösségfejlesztési feladatk: Az egyének együttműködő csprttá szerveződésének előmzdítása, a tanulási flyamat eredményességét beflyásló, biztnságt nyújtó, bátrító, a megszólalás kckázatát csökkentő légkör megteremtése (a véleménynyilvánítás szabadsága, egymás értékeinek tisztelete, biztnságérzet, stb.) A tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatk: Osztályközösség frmálása, amit a közösségi érdek közös cél, közös értékrend és értéktudat tart össze. A tanulás támgatása közösségi ellenőrzéssel, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, A tanulók kezdeményezéseinek segítése. A közvetlen tapasztalat szerzés segítése. Különböző váltzats munkafrmák alkalmazása: differenciált csprtmunka, egyéni munka, verseny. A közös munka srán az önismeret, önfegyelem erősítése, a társak elfgadása, elfgadtatása. Kapjanak kellő mélységű támgatást a tanulók a kárs függőségekhez vezető szkásk kialakulásának megelőzéséhez. Életmódjukban a természet tisztelete a felelősség, a környezeti kárk megelőzésére törekvés váljn meghatárzóvá. A tanórán kívüli fglalkzáskn megvalósítható közösségfejlesztési feladatk: A skldalú és váltzats fglalkzásk (szakkörök, sprtfglalkzásk, művészeti fglalkzásk, képzőművészet, könyvtár, stb.) járuljanak hzzá a közösségi magatartás erősítéséhez 20

21 Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére Ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait Legyen rájuk jellemző a kötetlenebb tevékenységi frma, az érzelmi élmények nyújtása A séták, kirándulásk mélyítsék el a természet iránti tiszteletet és a környezet iránti felelősség érzését Színterei: Hagymányőrző tevékenységek Fnts feladat az iskla névadójának Széchenyi István emlékének áplása. Ezt szlgálja majd az évenkénti megemlékezés a névadó születésnapjáról, valamint a haláláról, és a Széchenyi-nap. Minden tanév flyamán isklai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkr: tanévnyitó, któber 6., któber 23., Székely Attila halála évfrdulóján, március 15-e évfrdulóján, karácsnykr, a magyar kultúra napján, a költészet napján, a kmmunista diktatúra és a hlkauszt áldzatainak emléknapján, gyermeknapn, ballagáskr, tanévzáráskr. Az iskla udvarán lévő iskla- és helytörténeti gyűjteményt (isklamúzeum), amely ktatástörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őriz, széles körben megismertetjük az iskla tanulóival és minden érdeklődő felnőtt és tanulói közösséggel. Napközi tthn: Versenyek: Az isklában tanítási napkn a délutáni időszakban az 1-8. évflyamn napközi tthn működik. A tanítási szünetekben, a munkanapkn összevnt napközis csprt üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik A tehetséges tanulók tvábbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sprt, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az isklában rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az isklán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárk végzik Sprtfglalkzásk: A sprt fglalkzásk a tanórai testnevelési órákkal együtt biztsítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sprtversenyekre. Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembevételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Hit- és vallásktatás: Erdei iskla: Az isklában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak hit- és vallásktatást szervezhetnek. Az ktatásn való részvétel a tanulók számára önkéntes. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a tábrszerű módn, az iskla falain kívül szervezett, több napn keresztül tartó erdei isklai fglalkzásk. Az erdei isklai fglalkzást a nevelő önkéntesen szervezheti, a fglalkzásn való részvétel is önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük A diákönkrmányzati munka közösségfejlesztő feladatai: A közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása. Érdekérvényesítés lehetőségeinek gyakrlása minden szinten (döntés, véleményezés, javaslattétel, egyetértés). 21