A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP

Mindig van választás A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése - TÁMOP 2.2.2. A regionális pályaorientációs hálózatépítő tevékenység összefoglaló értékelése (2009-2010)

Tartalomjegyzék A pályaorientációs hálózatépítő tevékenység értékelése 1. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint 16 1. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint 17 2. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása korév szerint 18 2. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 25 év alatti kor szerint (%) 19 3. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 26-35 éves kor szerint (%) 19 4. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 36-45 éves kor szerint (%) 20 5. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 46-55 éves kor szerint (%) 20 6. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 56-62 éves kor szerint (%) 21 3. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint 23 7. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az iskolai végzettség szerint 24 4. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint 25 8. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint 26 5. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása gyakorlottság szerint 27 2

9. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a gyakorlottság szerint 28 6. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint 29 10. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az alkalmazottak aránya szerint (%) 30 11. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint 30 7. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint 32 12. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely szerint 33 8. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek e-pálya szakértelem szerint 34 13. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása E-pálya szakértés szerint (%) 35 9. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (fő) 36 10. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (%) 37 14. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások szerint 38 15. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint (%) 38 16. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 39 17. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 39 18. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint (%) 40 3

19. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint (%) 40 20. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint (%) 41 11. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (fő) 43 12. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (%) 44 21. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint 45 13. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint (fő és %) 46 22. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint 47 14. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (fő) 48 15. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek aránya beszélt nyelv szerint (%) 49 23. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek idegen nyelvtudással rendelkezők aránya 50 24. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az angol nyelvű szolgáltatás szerint (%) 50 25. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a német nyelvű szolgáltatás szerint (%) 51 16. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (fő) 52 17. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint (%) 53 26. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások célcsoportja szerint 54 4

18. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a tanácsadási díjak szerint (fő) 55 27. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a díjazás szerint 56 19. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint (fő) 57 28. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a módszertani orientáció szerint 58 5

A pályaorientációs hálózatépítő tevékenység értékelése A hálózatépítés céljai A TÁMOP 2.2.2 A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése c. projekt egyik alprogramja olyan regionális szakmai hálózatok kiépítésére irányult (RSZH), amelyben az önkéntes szervezeti tagságot vállaló pályaorientációs tanácsadók, munkavállalási tanácsadók, diáktanácsadók, pályatanácsadó szakpszichológusok, valamint a pályaorientációs részfeladatok végrehajtásában, információnyújtásban résztvevő egyéb szakemberek a pályafejlődés egyes pontjaiban támogatják az állampolgárokat. A regionális szakmai hálózatban felmért szakemberek a Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPPwww.eletpalya.afsz.hu ) pálya-tanácsadók Virtuális Közösségében (TVK) váltak elérhetővé a felhasználók számára. A szakmai hálózatosodás két célt szolgált. Egyfelől a pályaorientáció területén dolgozó heterogén felkészültségű, végzettségű és több eltérő ágazatban tevékenykedő szakember összefogása a később rendszeres egységes továbbképzés, szakmai képzés, eszközellátás érdekében. Másfelől a már kiképzett néhány száz gyakorló pályatanácsadó elérhetőségének biztosítása a tanácskérők felé. A nemzetközi szakirodalomban az IKT eszközök többcélú felhasználása fogalmazódott meg a pályaorientáció területén. A portálok megjelentek, - a különböző szektorokat (oktatás /közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttképzés/, munkaügy, szociális szféra, közművelődés) integrálni képes eszközként (crosscutting, cross-policy) - az állampolgárok pályafejlődését az iskolától a nyugdíjig támogatni képes rendszerek és egymással összekapcsolódó szakemberek hálózataként, (e-portfolió) - az állampolgár és a munkaadó számára elérhető egy ablakos rendszerként (onestop-shop) a pályaválasztástól a munkahelymegtartásig, - valamint a magyar fejlesztés eredményeként eddig egyedülálló módon a pályatanácsadás, mint köz és magánjószág egyidejű értelmezésével versenysemleges szolgáltatási platformként a pályatanácsadás területén dolgozó bármely minősített 6

pályatanácsadó számára (állami, verseny és non-profit szférák dolgozóit egyszerre mozgósító rendszer) - végül az állam, állami intézmények által garantált validált, integrált és komplex pályainformációs rendszer kialakításával és működtetésével a Nemzeti Pályaorientációs Portál hozzájárul az állam tájékoztató szerepének kiteljesítéséhez, a pályaválasztásától a nyugdíjba menetelig tartó állampolgári pályainformációs igények kielégítéséhez. A regionális szakmai hálózatfejlesztés ezen öt követelményrendszernek egyszerre próbált megfelelni. A 2009 nyara és 2010 ősze között megvalósult adatgyűjtő tevékenység eredményeként az oktatáspolitikák most először kaptak visszajelzést arról, hogy az egyes oktatási jogszabályokban megfogalmazott pályaválasztási, orientációs feladatok végrehajtásához mennyi szakember áll önértékelés alapján- a szakpolitikák rendelkezésére. A foglalkoztatáspolitika területén reálisabb képet kaptunk az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci szolgáltatásait működető belső és kiszerződött szolgáltatók szakmai kapacitásairól. Ezen adatokat további szakpolitikai elemzés tárgyává szükséges tenni annak eldöntésére, hogy a meghatározott állampolgári csoportok (tanulók, hallgatók, munkanélküliek, munkavállalók stb.) pálya-tanácsadási szolgáltatásokkal való ellátottságát hogyan értékeljük. Az itt összegyűjtött adatok alapján további szisztematikus munkára van szükség a pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtók és a tanácskérők megfelelő arányainak kialakításakor. Különös tekintettel arra, hogy az életpálya-tanácsadás (lifelong guidance, LLG) paradigmájában elemezve az itt kapott adatokat az egyes állampolgárok életében többször felbukkanó, visszatérő szolgáltatás lehetőségeként kell értékelni. Különösen igaz ez a tanköteles korúak esetében, ahol az életpálya-építési készségek, az iskolai pályaorientáció (career managment skills CMS) 8+4 éven át tartó folyamatos pedagógiai fejlesztése ma már hazánk által is vállalat közösségi kötelezettség. A pályaorientációs regionális szakmai hálózat kialakításának háttere A regionális szakmai hálózat (RSZH) kiépítésének céljai a (szakképzett) pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek (tanítók, tanárok, szociális munkások, vállalati HR szakemberek, üzleti leépítési tanácsadók, közművelődési szakemberek, munkaközvetítők, a felnőttképzésben és szakképzésben dolgozók, stb.) hálózatba szervezése. Az RSZH megszületésével és működésével könnyebbé és hatékonyabbá 7

válik a szakmai érdekvédelem, közösen kialakításra kerül az egységes módszertan, szélesebb körben elérhetővé válnak a szupervíziós szolgáltatások, továbbképzések. Fontos célkitűzés a pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek (például tanárok, orvosok, szociális munkások, andragógusok) érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre. E cél érdekében a TÁMOP 2.2.2. program első szerződéses időszakában 2000 fő részére ingyenes, 2x3 napos (30 órás, bentlakásos) akkreditált képzéseket szerveztünk 10+1 témakörben. Mindezek mellett az RSZH működésének fontos eredménye, hogy mind a TÁMOP 2.2.2 projekt, mind a Nemzeti Pályaorientációs Tanács (NPT), mind pedig az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN- European Lifelong Guidance Policy Network) aktuális fejlesztései, eredményei hatékonyabban tudnak eljutni a programon kívül dolgozó pályaorientációs szakemberekhez. A regionális szakmai hálózatba bevont szakképzett pályatanácsadók 2010 végégig automatikusan be tudnak kapcsolódni az új Nemzeti Pályaorientációs Portál keretében létrejövő Tanácsadók Virtuális Közösségébe (TVK). A pályaorientációs részfeladatokat ellátók számára szintén elérhetővé váltak az NPP szakmai munkájukat támogató funkciói. A TVK amellett, hogy felületet biztosít a hálózat tagjainak egymással történő szakmai kapcsolattartására, lehetővé teszi, hogy az egyes szakmai közösségek egyes résztémák (pl. pályainformációs tanácsadás művelődési házakban, felsőoktatási diáktanácsadás tb.) ill. földrajzi tréségek (település, járás, megye stb.) alapján közösségeket hozzanak létre akárcsak a versenyszféra által üzemeltetett közösségépítő siteokon teszik. Az NPP- TVK beüzemelésével lehetővé válik, hogy a pályaorientációs tanácsadást, pályainformációt igénylők gyorsan meg tudják találni az igényeiknek és lehetőségeiknek leginkább megfelelő szakképzett pályatanácsadó szakembert, vagy pályainformáció nyújtót. A RSZH keretében feltárt szakmai kapacitást az OECD országértékelések által használt a Floridai Állami Egyetem (FSU) által kidolgozott és a magyar sajátosságok szerint átalakított három illetékességi és kompetencia szintje alapján soroljuk be. A három szint az alábbiakat jelenti: a) a legnépesebb szint a pályainformációs tanácsadó az információs terület (munkaerőpiac, szakképzés, felnőttképzés, stb.) megjelölésével ezt a feladatot önálló 8

pályatanácsadó diploma nélkül is el lehet látni, ide értendőek a 30-120 órás tanfolyam továbbképzések (pl. pályaorientációs konzulens, felnőttképzési konzulens stb.); andragógus- munkavállalási tanácsadó szakirány (BA); b) a második szint a szakképzett pályatanácsadó / pályaorientációs tanácsadóké. E szinten dolgozó szakemberek 3-6 üléses egyéni tanácsadási beszélgetéseket vezetnek, amelyek elején problémadefiníciót alkotnak a klienssel, a beszélgetéssorozat végét egyéni cselekvési terv zárja. Az egyéni beszélgetés mellett az e szinten tevékenykedő pályatanácsadók három vagy több napos csoportos strukturált foglalkozásokat vagy csoportos fejlesztéseket tartanak, amely csoportok középpontjában a tanácskérő képzéssel, szakképzéssel, felnőttképzéssel és a munkaerő-piaci kimenetekkel összekötött non-direktív technikákon alapuló felderítése áll. A csoportos tanácsadás, tehát nem önismereti tréning, de nem is oktatás. E szinthez kapcsolódó diplomák: munkavállalási tanácsadó, pályaorientációs tanár, diáktanácsadó, tanácsadó szakpszichológus -munka- és pályatanácsadás specializáció, vagy munka és szervezetpszichológus, emberi erőforrás tanácsadó (MA), c) a harmadik szinten tevékenykedő pályatanácsadók pszichológus mesterdiplomával és lehetőség szerint tanácsadó szakpszichológus (pálya szakirányon) szakdiplomával rendelkeznek. A tanácskérők 2-5 %-át látják csak el olyan esetekben, amikor a pedagógiai- andragógiai alapokra építkező, a kliens önfeltárására épített segítő stratégia nem hatékony. Az egyes szinteken dolgozók szakmai kompetenciája jellemzően az alsóbb szinteken is alkalmazható, de egyes speciális esetekben lehetnek kivételek (pl. beiskolázás esetében konkrét intézményi ismeretek); (* A tanácsadó pszichológus pálya szakirányon megjelenik a c) és a d) szinteken is, amelynek az az oka, hogy ezzel a végzettséggel önálló pályatanácsadói munkakör is betölthető, amennyiben pedagógiai - andragógiai fejlesztőmunkát végez a pszichológus) d) Az RSZH kiszélesítése és a pályatanácsadást körülvevő humán szolgáltató közeg megteremtése érdekében bevezetünk egy negyedik kategóriát is azon humán szakemberek számára, akik a felsorolt három szint egyikét sem képviselik, de érzékenyítésük és folyamatos informálásuk a pályaorientáció területén meghatározó. Többségükben ők alkotják a program jelen szakaszában megvalósuló 2000 fő képzés elsődleges célcsoportját. 9

A program keretében módosított floridai modellből elhagytuk a nem támogatott öntájékozódást (pl. ilyen szolgáltatások FIT, FELVI.hu, epalya.hu stb.), mert ezt bár fontosnak tartjuk a rendszer költséghatékonysága szempontjából, a pályatanácsadó szakemberek kategorizálásában nem játszik szerepet. Pályatanácsadók és pályaorientációs részfeladatokat ellátó humán szakemberek hálózatba szervezése - magyarországi szakképzett pályatanácsadók összegyűjtése - szakmai érdekvédelem, - egységes módszertan, - továbbképzés, szupervízió - elérhetővé válás a tanácskérők felé - létszám:??? ~ 1500 fő A tanácskérő (felhasználó) védelme! Pályaorientációs feladatokkal érintett humán szakemberek érzékenyítése a pályaorientációs tevékenységekre (háziorvosok, tanárok, szociális munkások ) Létszámuk:??? 42.000 fő 5000 fő első 24 hónap alatt 2000 fő képzése Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A pályaorientációs szakmai hálózat kialakításának végső célja a tanácskérők védelme, a korszerű és minőségi pálya-tanácsadási/ életpálya-tanácsadási szolgáltatások minden állampolgár és vállalat számára történő elérhetővé tétele. (ld. ábra) Az RSZH felépítése szektor és ágazat semleges. A feltárható szakemberek számának nincsen felső határa. A felmérést hólabda módszerrel végeztük el, tekintettel arra, hogy a gyakorló magyarországi pályatanácsadók számáról megbízható adat nem állt a rendelkezésünkre. A hálózatépítő tevékenység hozzáadott értéke volt, hogy az egyes interjúk, csoportos beszélgetések gyakran segítettek a szakmai öndefiníciók alakításában. A mentor, tanár, pályatanácsadó, szociális munkás, művelődésszervező stb. humán szakmák közötti olykor igen keskeny eltérések tisztázásában. Nem csak a döntéshozó, de a fenntartó és néha maguk a gyakorló szakemberek sincsenek mindig tisztában azzal, hogy mi a szakképzett pályatanácsadó feladatköre és e feladat ellátásához szükséges kompetenciái. Fontos további fejlesztési feladatot jelent ennek tisztázása is. 10

A hálózatépítés technikai feltételei A szakmai hálózat kiépülését a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mint TÁMOP 2.2.2 projektgazda irányította A megvalósítást a LightHouse Training Kft. (mint a feladatra kiírt közbeszerzés nyertese) és a regionális képző központok bevont szakemberei végzik. Az RSZH alapját az alábbi intézmények azok fenntartói és vezetői és ezen intézményekben tevékenykedő szakemberek alkotják; o oktatási intézmények (alapfokú, középfokú, felsőfokú, valamint felnőttképző intézmények egyaránt) o közművelődési intézmények o munkaügyi központok o magán munkaerő-kölcsönzők, - közvetítők o munkaadók (100 fő feletti HR részleggel rendelkezők, ill, mikro és kisvállalatok) o szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projektszervezetek o szociális és egészségügyi intézmények Szakmai koncepció SZMM, HEPIH FSZH TÁMOP 2.2.2. Az RSZH munkavégzés folyamata LH+RKK az RSZH megvalósítók felsőoktatás felnőttképzők általános iskolák munkaügyi központok szakszervezeti és munkaadói pályaorientációs projekt szervezetek szociális intézmények egészségügy középiskolák közművelődési intézmények magán munkaerő kölcsönzők, közvetítők Borbély-Pecze Tibor Bors borbelytibor@lab.hu A hálózat kiépítése negyedéves látogatási tervek alapján 2009. július és 2010. szeptember között történt. 11

A program, illetve az alprogram irányítója a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, mely a hálózatépítés első lépéseként adatszolgáltatást kért a bejelentkező szakemberektől. A teljes időszak alatt jelentkezett 3650 szakember adatainak feldolgozása alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. A szakemberek megoszlása az egyes régiók között viszonylag egyenletes, 482-601 fő között mozog. Az összes szakember 79,2%-a nő, a legnagyobb arányban 81,8% ról, a legkisebb arányban Észak - Alföld (76,9%) jelentkeztek be. 2. A szakemberek 85,8%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik, a 25 év alattiak aránya 4,9%, 62 év felettiek aránya mindössze 1,2%. A 26-35, a 36-45, illetve a 46-55 korosztályok aránya a régiók között jelentős eltéréseket nem mutat. 3. A szakemberek 76,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban 67,6 és 85,4% között mozog. Hét régióból kettőben az átlagosnál magasabb, 80% feletti a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (Észak-: 81,5%; Dél-: 85,4%), míg kettőben 70% alatti (: 68,9%; : 67,6%). 4. A szakirányú végzettséget vizsgálva szembetűnő, hogy a regisztrációba jelentkezett szakemberek 17%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 3650 főből 622 fő. Az országos átlagot és Észak- haladják csak meg, ez utóbbi több mint kétszeresen (36,17%). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-on (9,35%), mely 58 főt jelent a 620 regisztrált szakemberből. Ide tartozóan lehet megemlíteni, hogy e-pálya szakemberek rendkívül kevesen jelentkeztek be a hálózatba (összesen: 69 fő). 5. A gyakorlottság szerint vizsgálva a szakemberek régiók szerinti megoszlását, megállapítható, hogy az egyes gyakorlottsági kategóriák (maximum 1 év, 1-5, 5-10, és 10 év felett) aránya - országos átlagban 13,87% és 43,13% között szóródik, az 12

eltérések az egyes régiók között változó, de az országos átlagot hozzávetőlegesen követi. 6. A szakemberek státusz szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az egész országban az alkalmazotti státusz dominál (92,7%), a vállalkozók aránya jóval kisebb (6,3%), a nyugdíjasok aránya a hálózatba jelentkezett szakemberek között mindössze 0,9%. 7. A szakemberek munkahely-típus szerinti megoszlása központi költségvetési szerv, önkormányzatok, non-profit szervezetek, illetve vállalkozások, azt mutatja, hogy a versenyszférában működők aránya a legalacsonyabb (9,1%), a másik három kategória aránya 21,1 és 48,9% között mozog. Régiónként vizsgálva, például: az önkormányzatoknál a legnagyobb arányban Észak- on dolgoznak (60,0%); a non-profit szervezetnél, illetve a versenyszférában a legnagyobb arányban on dolgoznak (28,2%, illetve 18,5 %). 8. A szakemberek tevékenységének szolgáltatások szerinti régión belüli megoszlása azt mutatja, hogy legnagyobb arányban tájékoztatást nyújtanak (60,5%), az egyéni tanácsadás (48,7%), és a csoportos tanácsadás aránya (30,1%) az előbbihez képest jóval alacsonyabb. A régiók között a szolgáltatások vonatkozásában tájékoztatást a legnagyobb arányban on nyújtják (68,7%); Dél-Alföldön azonban ennek a szolgáltatásnak az aránya csupán 55,4%. Lényeges jellemző, hogy a távtanácsadás legmagasabb aránya csupán 23,6% ( ), míg ez a szolgáltatás Dél- a legalacsonyabb arányú (9,4%). 9. A szakemberek tevékenységének a szolgáltatások tartalma szerinti megoszlása azt mutatja, hogy munka világára, illetve a képzésekre vonatkozó információgyűjtés aránya körülbelül azonos mértékben 31,9-44,4 százalékban oszlik meg a szakemberek tevékenységében. Érdekes, hogy mind a munka világára, mind képzésekre vonatkozó információkat nyújtók aránya Észak-Alföldön a legmagasabb (53,5%, illetve 58,8%), és a Dél- on a legalacsonyabb (40,5%, illetve 38,2%). 13

10. A szolgáltatások jellege szerinti megoszlást két csoportban vizsgálva munka-, pálya-, és karrier-tanácsadás (I. csoport), illetve munka-, pálya- és szakpszichológiai tanácsadás (II. csoport), megállapítható, hogy az I. csoportba tartozó szolgáltatások dominálnak (arány 78,9%), amely körül 10-15 százalék eltéréssel szóródnak a régiók arányai (68,1 és 86,2% közötti értékek). Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 29,6 százaléka (1079 fő) jelölte meg. 11. A szolgáltatások nyelve szerinti kérdéskörrel kapcsolatban általános észrevételként elmondható, hogy az idegen nyelvű szolgáltatás igen alacsony arányban érhető el, az összes megjelölt nyelven szolgáltatást nyújtók aránya mindösszesen 8,3 százalék. A legmagasabb arányú az angol nyelven történő szolgáltatások aránya, azonban ez is csupán 4,2%. (Az átlagot jóval meghaladó mértékű on -11,4%). A német nyelven történő szolgáltatás aránya 0,6 és 3,6% között mozog, a francia nyelvű szolgáltatást két régióban egyáltalán nem jelöltek meg. A jelnyelvet használó tájékoztatás aránya 0,3%. 12. A szolgáltatások célcsoportja szerinti megoszlásban kilenc célcsoportra vonatkozóan kaptunk adatokat,.a tanulók és szülők az a két kategória, amely a legmagasabb arányú célcsoportja a szolgáltatásoknak (58,5, illetve 46,1 %). A felnőttképzésben pályaorientációs szolgáltatásokat nyújtók aránya Észak-Alföldön mutatja a legmagasabb célcsoport-arányt (42,2%). A regisztrált álláskeresőket Észak - Alföldön jelölték meg legmagasabb arányban (49,7%) célcsoportként, a tanulókat Dél- Alföldön (67,9%). 13. A tanácsadói díjakra vonatkozó adatok azt mutatták, hogy a szakemberek döntő többsége a szolgáltatást térítés mentesen (ingyenesen) kívánja nyújtani (88%), ennek megfelelően a költségtérítéses szolgáltatást nyújtók aránya 12%. 14. A módszertani orientáció szerinti megoszlás adatai alapján látható, hogy a legtöbb válaszadó az eklektikus válaszlehetőséget jelölte meg (3024 fő), ezt követi az affektív (223 fő), majd a kognitív (200 fő). A behaviorista és a pszichoanalitikus módszer megjelölése az összes módszer-válasz 0,1%-át teszik ki. Az eklektikus módszert megjelölők aránya legnagyobb a Dél-i régióban (568 fő). 14

Összességében megállapítható, hogy az életpálya-építési (pályainformációs/ pályaorientációs) szakemberek személyes felkészültségének és szolgáltatási tevékenységének adatbázisának elemzése változatos képet mutat, az egyes régiókban élő, tevékenykedő szakemberek száma is eltérő értékelést kap, ha például a régiók népességére, területére, stb. vetítjük. Az adatbázis segítségével ugyanakkor meg lehet határozni az egyes területek szakemberfejlesztési, illetve képzési feladatait. Az elmúlt fejlesztési időszakban felmért gyakorló szakemberállomány a pályaorientáció területén éppen meghaladja meg a 620 főt. Ez a szám a program kezdetén megfogalmazott célcsoportok létszámának figyelembevételével egy nagymértékben alulfejlett, a jogszabályi előírásokkal arányban nem álló tanácsadói kapacitást mutat ki minden érintett szektorban. Ez azt is jelenti, hogy a rendszerváltás óta kiképzett cca. 1500 diplomás szakemberből önbevallás alapján a végzettek 41%-a maradt a pályán az elmúlt 15 évben. Fontos feladat a tanárok, tanítók, szociális munkások pályaorientációs részfeladatainak pontos meghatározása, ez jelenleg hiányzik mind a közoktatási, mind a szociálpolitikai szabályzórendszerekből. Így azt is csak eseti szinten lehet tisztázni, hogy egy-egy intézmény vonatkozásában hol húzódnak az együttműködés határai. Időszerű az életpálya-tanácsadás (LLG) horizontális (cross-cutting) szemléletmódjának érvényesítése az egyes szektorokban és ezen keresztül az EU2020-hoz kapcsolódó Nemzeti Intézkedési Tervben (NIT). Végezetül az elkövetkező egy évtizedben egy egységes nemzeti pályaorientációs rendszer kialakítása szükséges, amelyhez elégséges szakpolitikai empíria gyűlt össze a fejlesztőprogram első időszakában. 15

1. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint Régió szakemberek száma (fő) szakemberek száma (%) férfi (fő) férfi (%) nő (fő) nő (%) Észak- 517 14,2% 94 18,2% 423 81,8% 482 13,2% 96 19,9% 386 80,1% Észak-Alföld 529 14,5% 122 23,1% 407 76,9% Dél-Alföld 554 15,2% 121 21,8% 432 78,0% Dél- Nyugat- 514 14,1% 102 19,8% 412 80,2% 601 16,5% 126 21,0% 475 79,0% 453 12,4% 99 21,9% 354 78,1% Összesen 3650 100,0% 760 20,8% 2889 79,2% 16

1. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása nemek szerint 21% 79% férfi nő Elemzés A nemek régiók szerinti megoszlásának adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. A szakemberek megoszlása a régiók között viszonylag egyenletes (12,4 16,5 %) 2. Az összesen 3650 szakember közül 760 férfi (20,8/%), és 2889 nő (79,2%), a nők száma, illetve aránya a férfiakhoz képest majdnem háromszoros. 3. A nők aránya a régiókban 76,9-81,8%, a. a legmagasabb arányú on (81,8%) b. a legalacsonyabb arányú Észak-alföldön (76,9%) 4. A férfiak aránya a régiókban 18,2-23,1%, a. legmagasabb arányú Észak-alföldön (23,1%) b. legalacsonyabb arányú on (18,2%) 17

2. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása korév szerint >25 év 26-35 év 36-45 év 46-55 év 56-62 év 62> év régió szakemberek száma (fő) válaszok száma (db) fő % fő % fő % fő % fő % fő % 517 508 17 3,3% 161 31,7% 141 27,8% 127 25,0% 52 10,2% 10 2,0% 482 464 37 8,0% 142 30,6% 128 27,6% 124 26,7% 31 6,7% 1 0,2% Észak-Alföld 529 509 20 3,9% 140 27,5% 152 29,9% 127 25,0% 55 10,8% 14 2,8% Dél-Alföld 554 536 14 2,6% 132 24,6% 213 39,7% 152 28,4% 23 4,3% 2 0,4% Dél- 620 606 46 7,6% 188 31,0% 158 26,1% 167 27,6% 43 7,1% 4 0,7% Észak- Nyugat- 495 474 25 5,3% 119 25,1% 130 27,4% 149 31,4% 44 9,3% 7 1,5% 453 437 14 3,2% 101 23,1% 130 29,7% 148 33,9% 40 9,2% 4 0,9% Összesen 3650 3532 173 4,9% 983 27,8% 1052 29,8% 994 28,1% 288 8,2% 42 1,2% 18

Dél- Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Nyugat- Észak- Dél- Észak-Alföld Nyugat- Dél-Alföld 2. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 25 év alatti kor szerint (%) 8,0% 8,0% 7,6% 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 5,3% 3,9% 3,3% 3,2% 2,6% 2,0% 1,0% 0,0% 3. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 26-35 éves kor szerint (%) 35,0% 30,0% 31,7% 31,0% 30,6% 27,5% 25,0% 25,1% 24,6% 23,1% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 19

Nyugat- Dél-Alföld Dél- Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Észak- Dél- 4. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 36-45 éves kor szerint (%) 40,0% 35,0% 30,0% 25,0% 39,7% 29,9% 29,7% 27,8% 27,6% 27,4% 26,1% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 5. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 46-55 éves kor szerint (%) 35,0% 30,0% 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% 33,9% 31,4% 28,4% 27,6% 26,7% 25,0% 25,0% 20

Észak-Alföld Nyugat- Dél- Észak- Dél-Alföld 6. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása 56-62 éves kor szerint (%) 12,0% 10,0% 10,8% 10,2% 9,3% 9,2% 8,0% 6,0% 4,0% 2,0% 0,0% 7,1% 6,7% 4,3% 21

Elemzés A kor-megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy ilyen adatot 3532 fő szolgáltatott (96,8%): 1. A szakemberek viszonylag egyenletesen oszlanak meg a 26-35, 36-45, és a 46-55 év korcsoportok között (27,8-29,8 %). 2. A szakemberek 85,7%-a a 26-55 éves korcsoportba tartozik. 3. A legnagyobb arányú a 36-45 éves korcsoport (29,8%), 4. A legkisebb arányban a 62 év felettiek vannak (1,2%). 5. A 25 év alattiak országos aránya 4,9%, mely 2,6-8 % között mozog (legnagyobb: Észak-on). 6. A 26-35 évesek országos aránya 27,8%, mely 23,1-31,7 % között mozog (legnagyobb: on). 7. A 36-45 évesek országos aránya 29,8%, mely 26,1-39,7 % között mozog (legnagyobb: Dél-Alföldön). 8. A 46-55 évesek országos aránya 28,1%, mely 25-33,9 % között mozog (legnagyobb: Nyugat-on). 9. Az 56-65 évesek országos aránya 8,2%, mely 4,3-10,8 % között mozog (legnagyobb: Észak-Alföldön). 10. A 62 év felettiek országos aránya 1,2%, mely 0,2-2,8 % között mozog (legnagyobb: Észak-Alföldön). Érdekes, hogy Dél-Alföldön a 36-45 év közötti tanácsadók aránya a legmagasabb kb. 40%, ugyanakkor itt a legalacsonyabb arányú az 56 év feletti tanácsadók aránya (összesen 4,7%). Ugyancsak érdekes, hogy Észak-Alföldön a legmagasabb az 56 év feletti tanácsadók aránya: a két kategóriában összesen 13,6%! 22

3. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása iskolai végzettség szerint középfokú felsőfokú régió szakember válaszok száma végzettségűek végzettségűek középfokú középfokú felsőfokú felsőfokú száma (db) megoszlása a megoszlása a (fő) (%) (fő) (%) (fő) régiók között régiók között (%) (%) 517 485 151 31,1% 19,2% 334 68,9% 13,1% Észak- 482 448 83 18,5% 10,6% 365 81,5% 14,3% Észak-Alföld 529 470 115 24,5% 14,6% 355 75,5% 13,9% Dél-Alföld 554 542 128 23,6% 16,3% 414 76,4% 16,2% Dél- 620 515 75 14,6% 9,5% 440 85,4% 17,2% 495 457 148 32,4% 18,8% 309 67,6% 12,1% Nyugat- 453 428 86 20,1% 10,9% 342 79,9% 13,4% Összesen 3650 3345 786 23,5% 100,0% 2559 76,5% 100,0% 23

Dél- Észak- Nyugat- Dél-Alföld Észak-Alföld 7. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az iskolai végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 85,4% 81,5% 79,9% 76,4% 75,5% 68,9% 67,6% 40% 30% 20% 10% 0% 14,6% 18,5% 20,1% 23,6% 24,5% 31,1% 32,4% felsőfokú középfokú Elemzés Az iskolai végzettség régiók szerinti adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országosan tekintve: a szakemberek 76,5%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel; az egyes régiókban ez az arány 67,6 és 85,4 % közötti értéket mutat. 2. Az országos átlag felett van a felsőfokú végzettségű szakemberek száma három régióban (Dél-; Észak-; Nyugat-). 3. Az összes felsőfokú képzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve: a. a megoszlás viszonylag egyenletes (12,1-17,2 %); b. a szakemberek legnagyobb arányban Dél-on, c. a szakemberek a legkisebb arányban on jelentkeztek be. 4. Az összes középfokú végzettségű szakember régiók közötti megoszlását tekintve: a. a szakemberek legnagyobb arányban on, b. a szakemberek a legkisebb arányban Dél-on jelentkeztek be. 24

4. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint Régió tanácsadói tanácsadói "van" az tanácsadói tanácsadói "nincs" az szakember válaszok száma végzettség végzettség összesen végzettség végzettség összesen száma (db) "van" "van" arányában "nincs" "nincs" arányában (fő) (fő) (%) (%) (fő) (%) (%) 517 517 187 36,17% 30,06% 330 63,83% 10,90% Észak- 482 482 89 18,46% 14,31% 393 81,54% 12,98% Észak-Alföld 529 529 74 13,99% 11,90% 455 86,01% 15,03% Dél-Alföld 554 554 64 11,55% 10,29% 490 88,45% 16,18% Dél- 620 620 58 9,35% 9,32% 562 90,65% 18,56% 495 495 80 16,16% 12,86% 415 83,84% 13,71% Nyugat- 453 453 70 15,45% 11,25% 383 84,55% 12,65% Összesen 3650 3650 622 17,04% 100,00% 3028 82,96% 100,00% 25

Dél- Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Észak- 8. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szakirányú végzettség szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 90,65% 88,45% 86,01% 84,55% 83,84% 81,54% 63,83% tanácsadói végzettség "nincs" tanácsadói végzetttség "van" 30% 20% 36,17% 10% 0% 9,35% 11,55% 13,99% 15,45% 16,16% 18,46% Elemzés A szakirányú végzettség régiók szerinti adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Országos szinten tekintve, a regisztrációba jelentkezett szakemberek 17,04%-a rendelkezik szakirányú végzettséggel, 3650 főből 622 fő. 2. Az országos átlagot, Észak-Alföld haladja csak meg, ez előbbi több mint kétszeresen (36,17%). 3. Az országos átlag alatt van a szakirányú végzettségű szakemberek aránya 5 régióban (9,35 és 16,16 százalék között). 4. A legalacsonyabb arányú a szakirányú végzettségűek száma Dél-on (9,35 % ; 58 fő). 26

5. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása gyakorlottság szerint régió szakemberek száma válaszok száma (db) Max 1 év 1-5 év 5-10 év 10 év felett (fő) fő % fő % fő % fő % 517 472 183 38,77% 124 26,27% 70 14,83% 95 20,13% Észak- 482 390 177 45,38% 96 24,62% 26 6,67% 91 23,33% Észak-Alföld 529 511 201 39,33% 105 20,55% 84 16,44% 121 23,68% Dél-Alföld 554 494 212 42,91% 109 22,06% 84 17,00% 89 18,02% Dél- 620 572 298 52,10% 125 21,85% 71 12,41% 78 13,64% 495 423 186 43,97% 77 18,20% 64 15,13% 96 22,70% Nyugat- 453 426 161 37,79% 102 23,94% 57 13,38% 106 24,88% Összesen 3650 3288 1418 43,13% 738 22,45% 456 13,87% 676 20,56% 27

Nyugat- Mindösszesen (fő) Észak- Észak-Alföld Dél- Dél-Alföld 9. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a gyakorlottság szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 10 év felett 5-10 év 1-5 év Max 1 év Elemzés A gyakorlottság régiók szerinti adatai alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1. A max. 1 év gyakorlat országosan a legnagyobb arányú (43,13%), mely 37,8-52,1 százalék között mozog (Nyugat- 37,8%; Dél- 52,1%). 2. Az 1-5 év közötti gyakorlattal rendelkezők aránya országosan 22,5%, mely 18,2-26,3 százalék között mozog ( 18,2%; 26,3%). 3. Az 5-10 év gyakorlottal rendelkezők aránya országosan 13,9%, mely 6,7-16,4 százalék között mozog (Észak- 6,7 %; Észak-Alföld 16,4 %). 4. A 10 év feletti gyakorlattal rendelkezők aránya országosan 20,6%, mely 13,6-24,9 százalék között mozog (Dél- 13,6%; Nyugat- (24,9%). Az adatokból látszik, hogy a hálózatba való jelentkezés, illetve a meghirdetett képzés lehetősége jelentős vonzerőt jelentett az ilyen munkát végezni szándékozó, de még gyakorlatlan szakemberek számára. 28

6. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint Régió szakemberek válaszok alkalmazott alkalmazott nyugdíjas nyugdíjas vállalkozó vállalkozó száma száma (fő) (%) (fő) (%) (fő) (%) (fő) (db) 517 504 431 85,5% 7 1,4% 63 12,5% Észak- 482 447 415 92,8% 2 0,4% 25 5,6% Észak-Alföld 529 481 436 90,6% 12 2,5% 31 6,4% Dél-Alföld 554 517 464 89,7% 5 1,0% 42 8,1% Dél- 620 583 572 98,1% 0 0,0% 7 1,2% 495 475 450 94,7% 3 0,6% 17 3,6% Nyugat- 453 408 371 90,9% 3 0,7% 30 7,4% Összesen 3650 3386 3139 92,7% 32 0,9% 215 6,3% 29

Dél- Észak- Nyugat- Észak-Alföld Dél-Alföld Dél- Észak- Nyugat- Észak-Alföld Dél-Alföld 10. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az alkalmazottak aránya szerint (%) 100,0% 95,0% 90,0% 85,0% 98,1% 94,7% 92,8% 90,9% 90,6% 89,7% 85,5% 80,0% 75,0% 11. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása státusz szerint 100% 80% 60% 40% 20% vállalkozó nyugdíjas alkalmazott 0% 30

Elemzés A szakemberek státusz szerinti megoszlása - régiónként - az alábbi fő jellemzőket mutatja, figyelembe véve, hogy ilyen adatot összesen 3386 fő szolgáltatott (92,8%): 1. Az alkalmazotti státusz dominál az egész országban (92,7%), mely 85,-98,1 % között mozog (Dél- 98,1%; on 85,5%). 2. Vállalkozói státuszban dolgozik a tanácsadók országosan 6,3%-a, mely 1,2-12,5 % között mozog ( 12,5%; Dél- 1,2%). 3. A nyugdíjas tanácsadók aránya országosan mindössze 0,9% ( fő), mely 0 és 2,5 % között mozog (2,5 % Észak-Alföld, 0% Dél-). 31

7. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely-típus szerint régió központi szakemberek válaszok non-profit költségvetési önkormányzat versenyszféra száma száma szervezet szerv (fő) (db) fő (%) fő (%) fő (%) fő (%) 517 493 98 19,9% 165 33,5% 91 18,5% 139 28,2% Észak- 482 425 102 24,0% 255 60,0% 15 3,5% 53 12,5% Észak-Alföld 529 464 112 24,1% 203 43,8% 39 8,4% 110 23,7% Dél-Alföld 554 512 102 19,9% 304 59,4% 59 11,5% 47 9,2% Dél- 620 524 96 18,3% 301 57,4% 10 1,9% 117 22,3% 495 377 99 26,3% 168 44,6% 27 7,2% 82 21,8% Nyugat- 453 279 62 22,2% 107 38,4% 40 14,3% 70 25,1% Összesen 3650 3073 671 21,8% 1503 49,0% 281 9,1% 618 20,1% 32

Észak-Alföld Észak- Nyugat- Összesen Dél-Alföld 12. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása munkahely szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% non-profit szervezet versenyszféra önkormányzat központi ktsgv. Szerv. Elemzés A munkahely-típus szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: (Az elemzéséhez 3073 választ vehettünk figyelembe (84,2%), mert a többi szakember nem sorolta be magát a megadott munkáltatói kategóriákba). 1. A legnagyobb arányban az önkormányzatoknál dolgoznak (49,0 %). 2. Kb. egyötöd-egyötöd arányban a központi költségvetési szerveknél (21,8%), illetve a nonprofit szervezeteknél dolgoznak (20,1%). 3. A versenyszférában működők aránya (9,1%) jóval elmarad a másik három kategóriától. 4. A régiók között nagy különbséget lehet regisztrálni a versenyszférában (1,9-18,5 % között mozog), és viszonylag nagy a különbség az önkormányzatoknál dolgozók régiók szerinti megoszlásában (33,5-60 %). Érdekes, hogy a közép-magyarországi régióban dolgoznak a legkisebb arányban az önkormányzatoknál (33,5%), és a legnagyobb arányban a non-profit szervezeteknél, illetve a versenyszférában (18,5, ill. 28,2 %). 33

8. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek e-pálya elérhetőség (ügyeleti rend) szerint régiók E-pálya tanácsadó? "igen" szakemberek az összesen száma "igen" "igen" arányában (fő) (fő) (%) (%) 517 3 0,6% 4,3% Észak- 482 4 0,8% 5,8% Észak-Alföld 529 8 1,5% 11,6% Dél-Alföld 554 14 2,5% 20,3% Dél- 620 10 1,6% 14,5% 495 20 4,0% 29,0% Nyugat- 453 10 2,2% 14,5% Összesen 3650 69 1,9% 100,0% 34

Dél-Alföld Dél- Nyugat- Észak-Alföld Észak- 13. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása E-pálya szakértés szerint (%) 30,0% 29,0% 25,0% 20,0% 20,3% 15,0% 10,0% 5,0% 14,5% 14,5% 11,6% 5,8% 4,3% 0,0% Elemzés Az e-pálya szakemberek régiók szerinti megoszlási adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők: 1. Az E-pálya szakemberek aránya országosan elenyésző: kerekítve 1,9% (Mindösszesen 69 fő a 3650-ből). 2. A legmagasabb az ilyen tudást magukénak valló szakemberek aránya on (4 %), a legkisebb on (0,6 %). A 4 százalékos arány összesen 20 főt jelent, amely az összes ilyen tudású szakember közel 30 százaléka (29 %). 35

9. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (fő) régió szakemberek száma (fő) válaszok száma (db) tájékoztatás egyéni tanácsadás csoportos tanácsadás csoportos fejlesztés táv- tanácsadás elérő programok 517 1356 355 312 194 122 122 251 Észak- 482 1034 283 234 175 99 49 194 Észak-Alföld 529 1152 332 276 181 73 86 204 Dél-Alföld 554 1195 307 285 170 112 99 222 Dél- 620 1117 353 282 148 83 58 193 495 943 297 219 125 55 60 187 Nyugat- 453 904 282 169 105 50 106 192 Összesen 3650 7701 2209 1777 1098 594 580 1443 36

10. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása szolgáltatások szerint (%) Régió tájékoztatás egyéni csoportos csoportos táv- elérő tanácsadás tanácsadás fejlesztés tanácsadás programok 68,7% 60,3% 37,5% 23,6% 23,6% 48,5% Észak- 58,7% 48,5% 36,3% 20,5% 10,2% 40,2% Észak-Alföld 62,8% 52,2% 34,2% 13,8% 16,3% 38,6% Dél-Alföld 55,4% 51,4% 30,7% 20,2% 17,9% 40,1% Dél- 56,9% 45,5% 23,9% 13,4% 9,4% 31,1% 60,0% 44,2% 25,3% 11,1% 12,1% 37,8% Nyugat- 62,3% 37,3% 23,2% 11,0% 23,4% 42,4% Összesen 60,5% 48,7% 30,1% 16,3% 15,9% 39,5% 37

távtanácsadás Nyugat- Észak-Alföld Észak- Dél- Dél-Alföld Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Dél- Nyugat- Összesen 14. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások szerint 100% 80% 60% 40% 20% 0% elérő programok csoportos fejlesztés csoportos tanácsadás egyéni tanácsadás tájékoztatás 15. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a tájékoztatás szolgáltatás szerint (%) 100,0% 80,0% 83,1% 60,0% 68,7% 62,8% 60,0% 58,7% 56,9% 55,4% 40,0% 20,0% 0,0% 38

Észak- Észak-Alföld Dél-Alföld Dél- Nyugat- Észak-Alföld Dél-Alföld Észak- Dél- Nyugat- 16. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyéni tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 60,3% 52,2% 51,4% 48,5% 45,5% 44,2% 37,7% 17. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos tanácsadás szolgáltatás szerint (%) 40,0% 37,5% 36,3% 34,2% 30,0% 20,0% 30,7% 25,3% 23,9% 23,2% 10,0% 0,0% 39

Dél-Alföld Észak-Alföld Nyugat- Észak- Dél- Észak- Dél-Alföld Észak-Alföld Dél- Nyugat- 18. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a csoportos fejlesztés szolgáltatás szerint (%) 25,0% 20,0% 23,6% 20,5% 20,2% 15,0% 13,8% 13,4% 12,9% 11,1% 10,0% 5,0% 0,0% 19. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a távtanácsadás szolgáltatás szerint (%) 25,0% 23,6% 20,0% 17,9% 16,3% 15,9% 15,0% 10,0% 12,1% 10,2% 9,4% 5,0% 0,0% 40

Észak- Dél-Alföld Nyugat- Észak-Alföld Dél- 20. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az elérő programok szolgáltatás szerint (%) 50,0% 48,5% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 40,2% 40,1% 38,7% 38,6% 37,8% 31,1% 0,0% 41

Elemzés A szolgáltatásokra érkezett adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 7701 db szolgáltatást jelölt meg a 3650 szakember (átlagosan: 2,1 szolgáltatás/fő) 1. Tájékoztatást nyújtanak a legnagyobb arányban (országosan 60,5%), legnagyobb arányban on (68,7 %), a legkisebb arányban Dél-Alföldön (55,4%) nyújtanak. 2. A szolgáltatások második legszélesebb köre az egyéni tanácsadás (országosan 48,7%), melyet a legnagyobb arányban on (60,3 %), a legkisebb arányban Nyugat-on nyújtanak (37,3 %). 3. Az elérő programok nyújtását az összes szakember 39,5 %-a jelölte meg országosan, ezen belül on a legnagyobb arányban (48,5%), Dél-on legkisebb arányban (31,1%). 4. A csoportos tanácsadás a negyedik legjelentősebb arányban nyújtott szolgáltatás: országos aránya 30,1 százalék. A szélsőértékek között nem észlelhetőek jelentős különbségek: 23,2% 37,5% között mozog az egyes régiókban ilyen szolgáltatást nyújtó szakemberek aránya. 5. Csoportos fejlesztés, illetve a távtanácsadás szolgáltatásként való nyújtása jóval kisebb arányú: 16,3, illetve 15,9 százalék. 42

11. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (fő) régió szakemberek száma (fő) információnyújtás a munka világáról felnőtt ifjúsági képzés képzés információnyújtás a képzésekről felnőtt ifjúsági képzés képzés információnyújtás mindről 517 220 155 200 160 206 Észak- 482 246 188 191 180 212 Észak-Alföld 529 283 204 311 224 242 Dél-Alföld 554 259 204 222 179 177 Dél- 620 251 248 237 235 275 495 202 204 192 192 177 Nyugat- 453 196 119 197 138 158 Összesen 3650 1657 1322 1550 1308 1447 43

12. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások tartalma szerint (%) régió szakemberek száma (fő) információnyújtás a munka világáról felnőtt ifjúsági képzés (%) képzés (%) információnyújtás a képzésekről felnőtt ifjúsági képzés (%) képzés (%) információnyújtás mindről (%) 517 42,6% 30,0% 38,7% 30,9% 39,8% Észak- 482 51,0% 39,0% 39,6% 37,3% 44,0% Észak-Alföld 529 53,5% 38,6% 58,8% 42,3% 45,7% Dél-Alföld 554 46,8% 36,8% 40,1% 32,3% 31,9% Dél- 620 40,5% 40,0% 38,2% 37,9% 44,4% 495 40,8% 41,2% 38,8% 38,8% 35,8% Nyugat- 453 43,3% 26,3% 43,5% 30,5% 34,9% Összesen 3650 45,4% 36,2% 42,5% 35,8% 39,6% 44

21. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása az egyes szolgáltatási tartalmak szerint Elemzés A szolgáltatásokra érkezett adatok alapján az alábbi megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy összesen 5837 szolgáltatást jelölt meg a 3650 szakember, azonban mindegyik szolgáltatást csupán az összes szakember nem egész negyven százaléka nyújtja (39,6%). A különböző típusú szolgáltatások aránya az egyes régiókban - egy-két kivételtől eltekintve - + - 20 százalékon belül szóródnak. 45

13. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint (fő és %) régió munka-,pálya-, szakemberek munka-, pálya-, válaszok száma szakpszichológiai tanácsadás, száma karrier-tanácsadás (db) pszichológiai tanácsadás (fő) fő % fő % 517 267 204 76,4% 63 23,6% Észak- 482 116 100 86,2% 16 13,8% Észak-Alföld 529 113 95 84,1% 18 15,9% Dél-Alföld 554 150 117 78,0% 33 22,0% Dél- 620 116 79 68,1% 37 31,9% 495 142 115 81,0% 27 19,0% Nyugat- 453 175 141 80,6% 34 19,4% Összesen 3650 1079 851 78,9% 228 21,1% 46

Észak- Észak-Alföld Nyugat- Összesen Dél-Alföld Dél- 22. ábra A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások jellege szerint 100% 80% 60% munka-,pálya-,szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás szakpszichológiai tanácsadás, pszichológiai tanácsadás 40% 20% 0% szakképzett munka-,pálya-, karrier tanácsadás karrier-tanácsadás Elemzés A szolgáltatások jellege szerinti megoszlás adatai alapján az alábbi főbb megállapítások tehetők, megjegyezve, hogy e két szolgáltatás-csoportot a bejelentkezett szakemberek csupán 29,6 százaléka jelölte meg (1079 fő): 1. Országos szinten vizsgálva a kétféle szolgáltatás-csoport arányát, látható, hogy a szakképzett munka-, pálya-, karrier tanácsadás dominál, e szolgáltatás aránya 78,9 %, amely körül 68,1 % és 86,2 % közötti eltéréssel szóródnak a régiók arányai. 2. A munka-, pálya- és szakpszichológiai tanácsadás aránya országosan 21,1%, mely 13,8% (Észak-on) és 31,9 % (Dél-) közötti mozog. 47

14. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek megoszlása a szolgáltatások nyelve szerint (fő) régió szakemberek száma magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb (fő) 517 510 59 13 3 0 1 11 Észak- 482 458 17 6 2 2 1 2 Észak-Alföld 529 505 13 3 3 5 1 0 Dél-Alföld 554 533 25 20 2 4 2 4 Dél- 620 546 12 13 0 6 2 8 495 458 19 11 5 1 3 4 Nyugat- 453 426 9 8 0 3 0 1 Összesen 3650 3436 154 74 15 21 10 30 48

15. táblázat A Regionális Szakmai Hálózatépítés teljes időszaka alatt megkeresett humán szakemberek aránya beszélt nyelv szerint (%) régió magyar angol német francia lovári jelnyelv egyéb (%) (%) (%) (%) (%) (%) (%) 98,6% 11,4% 2,5% 0,6% 0,0% 0,2% 2,1% Észak- 95,0% 3,5% 1,2% 0,4% 0,4% 0,2% 0,4% Észak-Alföld 95,5% 2,5% 0,6% 0,6% 0,9% 0,2% 0,0% Dél-Alföld 96,2% 4,5% 3,6% 0,4% 0,7% 0,4% 0,7% Dél- 88,1% 1,9% 2,1% 0,0% 1,0% 0,3% 1,3% 92,5% 3,8% 2,2% 1,0% 0,2% 0,6% 0,8% Nyugat- 94,0% 2,0% 1,8% 0,0% 0,7% 0,0% 0,2% Összesen 94,1% 4,2% 2,0% 0,4% 0,6% 0,3% 0,8% 49