A Juventutti Alapítvány Biztonságosabb online programja a 2016 2017-es illetve a 2017 2018-as tanévben -összesítő beszámoló 2018 májusig- A 2016 2017-es, valamint a 2017 2018-as tenévben is meghirdette alapítványunk a Biztonságosabb online programot. A program során csíkszeredai és Csíkszereda környéki iskolákban tartottunk rendhagyó osztályfőnöki órákat V VIII. és IX XII. osztályoknak a biztonságosabb internethasználat témakörét körbejárva. Az órák elsődleges célja, hogy a tanulók figyelmét az online problémákra irányítsuk, és tudatosítsunk: míg a hétköznapokban erre fokozottan figyelünk, az online térben nem vigyázunk kellőképp a biztonságunkra, nem ismerjük fel az online bántalmazást, vagy azt természetes jelenségként kezelve elmegyünk mellette. Cél volt továbbá, hogy az online biztonság beszédtéma legyen, ne csak akkor, amikor valamilyen veszély felüti fejét, és hogy rávilágítsunk a tudatosabb felhasználói magatartás lehetőségére és fontosságára is. Az órák keretén belül közösen beszélünk a diákokkal az online bántalmazás különböző megjelenési formáiról (lángháború/flaming/kommentháború, befeketítés, zaklatás, kibeszélés, kiközösítés, személyiséglopás, trükközés, sexting), valamint az online bűncselekményekről is, emellett a közösségi oldalak biztonsági beállításainak izgalmas lehetőségeibe is bepillantanak a diákok, megválaszolva olyan kérdéseket, mint: miért kell jelentenem a személyt/oldalt, ami zavaró, zaklató, mielőtt letiltom? Hogyan juthatok vissza a fiókomba, ha feltörték? Miről ismerhetem fel a vírusokat? Hogyan tegyem biztonságosabbá a fiókomat? Mit tegyek, ha zaklatóm van? Milyen legyen a profilom? Az intenzív 50 perces, játékokkal, gyakorlatokkal és csoportmunkával teletűzdelt órának elsősorban figyelemfelkeltő és tudatosító szerepére fektetjük a hangsúlyt, az osztályfőnököket arra kérve, a témát vigyék tovább a következő órákon is. Összesen 184 foglalkozást tartottunk Csíkszeredában és környékén az elmúlt két tanévben mindezidáig, melyből: 135 első foglalkozást az online bántalmazás témájára fektetve a hangsúlyt, egy tudatosabb felhasználói magatartás megalapozása céljával, 24 osztályba egy második, elmélyítő foglalkozással is visszalátogattunk, ahol különböző online jelenségeket vizsgáltunk, és az online létünk előnyeit és hátrányait boncolgattuk,
valamint elkészült egy harmadik foglalkozás is, amit további 25 alkalommal vittünk el (olyan osztályokba, akiknél már voltunk legalább az első, online bántalmazást feldolgozó témával), Legyen profi profilod címmel, itt az online rólunk megjelenő információk karbantartása és védelme került a fókuszba. Amennyiben a program első, alapfoglalkozását vesszük figyelembe elmondható, hogy 88 V-VIII. osztályban, és 47 IX-XII. osztályban igényelték a foglalkozást. Összességében 24 iskolához és 3 szervezethez vittük el a Biztonságosabb online órát, és Csíkszeredán kívül további településeken is tartottunk foglalkozásokat: Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton, Csíkpálfalva, Csíkszentmihály, Csíkdelne, Gyimesfelsőlok, Csíkcsicsó, Madéfalva, Csíkrákos, Csíkkarcfalva, Csíkszentdomokos, Balánbánya, valamint két gyergyói településen is voltunk, Gyergyóditróban és Gyergyóalfaluban. A program teljes időtartama alatt eddig összesen 3187 diák vett részt a rendhagyó osztályfőnöki órákon, ennyi felhasználót értünk el a másfél év alatt.
Lájk-kártyás gyakorlat Az órák során gyorsfelmérést is végeztünk: mivel a témát elsősorban a Facebook közösségi oldal példáival dolgoztuk fel, kíváncsiak voltunk, hány diák használja a legnépszerűbb közösségi oldalt az óráinkon résztvevő diákok közül. Az egyik gyakorlat során kellett jelezniük, hogy Facebook felhasználók-e, vagy sem, ez alapján pedig kiderült, hogy az órán résztvevők 86,44%-a Facebook felhasználó (pontosabban a 3187 diák közül 2755 használja a legnépszerűbb közösségi oldalt) Ugyanezeket az adatokat nézve korcsoporti bontásban, és figyelembe véve azt is, hogy városi, vagy vidéki iskoláról van-e szó, hasonló adatokat figyelhetünk meg. Ha a 2177 V-VIII-as korosztályú diákot nézzük, megállapítható, hogy a városi iskolákban tanulók (1040 diák) 80,38%-a (836 diák) Facebookfelhasználó, a vidéki települések esetében pedig a 1077 V-VIII. osztályosból 186 nem használ Facebookot, ami azt jelenti, a vidéki iskolák esetében a megkérdezettek 82,72%-a mondta, hogy van Facebookja, és használja. Fontos itt megjegyezni, hogy a nem vagyok Facebook felhasználó válasszal
visszajelző fiatalok egy bizonyos része azonban használ más közösségi oldalt, itt pontos adataink nincsenek, de a leggyakrabban az Instagram, a Snapchat és a Youtube közösségi oldalakat említették rendszerint a diákok, de más gyakorlatok során is egyértelműen kiderült, hogy nagyon sok közösségi oldalt ismernek, és használnak (gyakran elhangzott az Instagram, Youtube, Snapchat, Musical.ly, de a Twitter, Google+, Vine, Viber, Ask.fm, Skype, valamint a Pinterest, Dropbox, Tumblr, és a Tinder is ismerős az itteni fiataloknak.) A X-XII. osztályosok esetében a városi iskoláknál elmondható, hogy a 805 diák 96,64 %-a facebookozik, a falusi iskoláknál is (bár itt jelentősen kisebb a vizsgált létszám: 265 személy) hasonlóan magas, 94,33% a facebookozók aránya.
24 osztályba másodszor is ellátogattunk, hogy az elkezdett témát kibővítsük, elmélyítsük, valamint 25 osztályban egy harmadik órára is sor került, Legyen profi profilod címmel. Minden új foglalkozás az elsőre reflektálva az online bántalmazás témakörét is magába foglalta, csak más-más szempontból megvilágítva. Biztonságosabb online szabályzat A második foglalkozáson az osztályok egy része osztályon belüli és általános biztonságosabb online szabályzatot kellett írjon egyik feladat keretén belül, amiben megjelentek a számukra legfontosabb dolgok, a szerintük legfontosabb problémák, amik ellen tenni kellene, a nagyobb osztályoknál pedig vitát szerveztünk az osztályt két csoportra osztva, ahol a közösségi oldalak, az internethasználat ellen illetve mellett kellett érveket felsorakoztatniuk.
Az alábbiakban az elkészült szabályzatok alapján állítottunk fel egy sorrendet, az alapján, hogy egyes problémák milyen gyakorisággal jelentek meg a biztonságosabb online szabályzatokban (első helyen a diákok érvei közt/szabályzataiban leggyakrabban megjelenő problémák): 1. zavaró, zaklató kommentek / csúnya beszéd online 2. ál profilok, személyiséglopás 3. szexuális tartalmú, és zaklató tartalmak a közösségi oldalakon 4. zavaró reklámok 5. ismeretlen emberek elfogadása ismerősnek / nyilvános adatok, nyilvános profil, sok információ rólunk 6. veszélyes idegenek a neten / zaklatás / gondolkodás nélküli posztok, kommentek A fentieken kívül természetesen még más problémákat is kiemeltek a fiatalok, de ezek voltak azok a gondolatok, amelyek akár 5-10 alkalommal is megjelentek, más-más osztályoknál, más kiscsoportokban is feltűntek. Vitajáték Az internethasználat előnyeit és hátrányait a fiatalokkal egy vitajáték formájában dolgoztuk fel, ahol az osztály egyik része az internethasználat mellett, a másik része pedig az internethasználat ellen érvelt, és védte meg az érveit az ellenkező csapat kérdéseivel szemben. A leírt érveket összegyűjtöttük és feldolgoztuk, aminek az eredménye inkább egy tapasztalati tudást számszerűsít, mintsem megfelelne a kutatásokra vonatkozó akadémiai előírásoknak. A diákok által felsorakoztatott érveket és ellenérveket próbáltuk valamilyen szempontból csoportosítani, így születtek meg: a kapcsolatok, az információ, a szórakozás, a függőség, a biztonságérzet és az egészség kategóriái. A diákok válaszából a következő következtetésekre jutottunk: - Egészség: a válaszokból kiderül, hogy a diákok tisztába vannak azzal, hogy az egészégükre nézve milyen negatív hatásai lehetnek a számítógép előtt ülésnek, megemlítették a hétgerinc, elhízás, szemfájdalmak vitaminhiányt is, mint következményeket. Ezzel szemben viszont csak egy alkalommal jelent meg az, hogy egészségünk megőrzésében is tudják használni az internetet, oly módon, hogy sportgyakorlatokat végzünk, ami fellelhető az interneten.
- Biztonságérzet: az internethasználat ellen felsorakoztatott érvek közül ebben a kategóriában található a legtöbb válasz. Itt megjelennek a különböző online-bántalmazási formák, mint a zaklatás, a személyiséglopás, a fenyegetés, a hekkelés, az átverés, a lenyomozás, a személyes adatok/képek lopása, az ismeretlen emberek általi zaklatás, illetve annak félelme, hogy feltörik a fiókukat és a személyes beszélgetéseik, vele együtt pedig ők magunk is, kiszolgáltatott állapotba kerülnek. Egy-két érv érkezett arra vonatkozóan, hogy az internethasználat a biztonságérzetük növelésére is szolgálhat, oly módon, hogy gyors segítséget kérhetnek a bajban, illetve, hogy az ismeretleneket le tudják nyomozni az interneten. - Információ: ez az a kategória, ahol az internethasználat mellett szóló érvek java található. A diákok úgy látják, hogy az interneten terjedő információk sok esetben segítik a tájékozottságukat, gyors információhoz tudnak jutni, ha bármilyen jellegű kérdésük van, egyegy iskolai feladat megoldásában is segítségükre van, híreket olvashatnak, és tulajdonképpen bármit megtalálnak. Az ellenérvek felsorakoztatása viszont megmutatta, hogy szerintük sok esetben az interneten fellelhető információk valótlanok is lehetnek (pl. hirdetések, hírek), tudni kell köztük szűrni, ugyanakkor ez az információ-dömping a tanulás rovására is mehet, és nem csupán az idő miatt, hanem olyan tekintetben is, hogy a gyors információszerzés a gondolkodás rovására megy. Negatív irányba történő befolyásolás ténye is megjelent a diákoknál a különböző challange-ek kapcsán, mint amilyen a Kék Bálna is volt. - Kapcsolatok: az interneten történő kapcsolattartás tekintetében is rengeteg érv és ellenérv érkezett, a diákok jól látják (ez nem azt jelenti, hogy alkalmazzák is) az előnyöket és a hátrányokat, talán ez volt az érvek szempontjából a legjobban kidolgozott kategória. Ellenérvek között megjelenik az elzárkózás, igazi kapcsolatoktól való eltávolodás, az antiszociális viselkedés, hamis kapcsolat, széthúzás, és az, hogy sok esetben az emberek nem magukat adják az interneten, és hogy az igazi barátokat nem itt fogjuk megtalálni. Az internethasználat mellett szóló érvek java a távoli kapcsolattartás előnyére hegyeződött ki, viszont a kapcsolatépítés lehetősége és a kapcsolatfelvétel is több alkalommal megjelent. - Függőség: a diákok több alkalommal is megfogalmazták a függőség veszélyét az internethasználat kapcsán, illetve, hogy sok kidobott időt, amit számítógép/telefon előtt töltenek, melyet más építőbb tevékenységektől rabolnak el. - Szórakozás: a diákok egy alkalommal fogalmaztak meg ellenérvet a szórakozással kapcsolatban (online nem lehet bulizni), az érvek nagy része az internethasználat szórakoztató jellegét emelte ki. Olyan szórakoztató tevékenységeket jelöltek meg mint: PDF könyvek, online játékok, vásárlás, ismeretlen helyek megismerése, online filmek, és zenehallgatás.
De olyan különleges érvek is megjelentek mint: önkifejezésre alkalmas felület és nem lesz gyermekkor. Ezeket a fenti kategóriák egyikébe sem tudtuk besorolni. A diákok érvei az internethasználat ellen: biztonságérzet, információ, egészség, kapcsolatok, függőség. A diákok érvei az internethasználat mellett: információ, kapcsolat, szórakozás Egy pár következtetés Összességében, személyes benyomás, és az órák alatti tapasztalat alapján elmondható, hogy a Csíkszeredában és Csíkszereda környékén élő gyerekek és fiatalok igen aktív közösségi média felhasználók, de ennek ellenére a biztonsági beállításokra nem fektetnek különösebb hangsúlyt. Osztályonként átlagosan 2-3 személy jelezte kérdésünkre, hogy bármilyen biztonsági beállítást is átnézett volna valaha, vagy módosított volna a Facebookon, vagy más közösségi oldalakon, és nagyon ritkán jelentik és törlik például a zaklató, zavaró, gyűlöletbeszédet tartalmazó kommenteket. Viszont zaklatóik blokkolását gyakran említik, mint lehetséges megoldást, vagy a komment, poszt figyelmen kívül hagyása is jellemző. A felnőttek bevonása, a felnőttektől való segítségkérés szinte egyáltalán nem hangzik el a diákok felszólalásaiban a téma kapcsán. Bár rengeteget tudnak a közösségi oldalak adta lehetőségekről, a beállításokról annál kevesebbet, viszont nagyon érdekli őket, mindig kíváncsian és nagy figyelemmel követik az órák végén a biztonsági beálltásokat bemutató szemléltető videókat.