Élettan1 ea (zh2) / (Áttekintés) (1. csoport) : Start 2018-10-13 12:26:32 Név: Minta Diák 1. (1.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (1.2) A(z) 1 jelű rész neve: (1.3) A(z) 2 jelű rész neve: (1.4) A(z) 3 jelű rész neve: (1.5) A(z) 4 jelű rész neve: (1.6) A(z) 5 jelű rész neve: (1.7) A(z) 6 jelű rész neve: (1.8) A(z) 7 jelű rész neve: (1.9) A(z) 8 jelű rész neve: (1.10) A(z) 9 jelű rész neve:
(1.11) A(z) 10 jelű rész neve: (1.12) A(z) 11 jelű rész neve: (1.13) A(z) 12 jelű rész neve: (1.14) A(z) 13 jelű rész neve: (1.15) A(z) 14 jelű rész neve: (1.16) A(z) 15 jelű rész neve: (1.17) A(z) 16 jelű rész neve: (1.18) A(z) 17 jelű rész neve: (1.19) A(z) 18 jelű rész neve: (1.20) A(z) 19 jelű rész neve: (1.21) A(z) 20 jelű rész neve: (1.22) A(z) 21 jelű rész neve: (1.23) A(z) 22 jelű rész neve: (1.24) A(z) 23 jelű rész neve: (1.25) A(z) 24 jelű rész neve: 2.
(2.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (2.2) A(z) 1 jelű rész neve: (2.3) A(z) 2 jelű rész neve: (2.4) A(z) 3 jelű rész neve: (2.5) A(z) 4 jelű rész neve: (2.6) A(z) 5 jelű rész neve: (2.7) A(z) 6 jelű rész neve: (2.8) A(z) 7 jelű rész neve: (2.9) A(z) 8 jelű rész neve: (2.10) A(z) 9 jelű rész neve: (2.11) A(z) 10 jelű rész neve:
(2.12) A(z) 11 jelű rész neve: (2.13) A(z) 12 jelű rész neve: (2.14) A(z) 13 jelű rész neve: (2.15) A(z) 14 jelű rész neve: (2.16) A(z) 15 jelű rész neve: (2.17) A(z) 16 jelű rész neve: (2.18) A(z) 17 jelű rész neve: (2.19) A(z) 18 jelű rész neve: (2.20) A(z) 19 jelű rész neve: (2.21) A(z) 20 jelű rész neve: (2.22) A(z) 21 jelű rész neve: (2.23) A(z) 22 jelű rész neve: (2.24) A(z) 23 jelű rész neve: (2.25) A(z) 24 jelű rész neve: (2.26) A(z) 25 jelű rész neve: (2.27) A(z) 26 jelű rész neve: 3.
(3.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (3.2) A(z) 1 jelű rész neve: (3.3) A(z) 2 jelű rész neve: (3.4) A(z) 3 jelű rész neve: 4. (4.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (4.2) A(z) 1 jelű rész neve: (4.3) A(z) 2 jelű rész neve: (4.4) A(z) 3 jelű rész neve: (4.5) A(z) 4 jelű rész neve:
(4.6) A(z) 5 jelű rész neve: (4.7) A(z) 6 jelű rész neve: 5. (5.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (5.2) A(z) 1 jelű rész neve: (5.3) A(z) 2 jelű rész neve: (5.4) A(z) 3 jelű rész neve: (5.5) A(z) 4 jelű rész neve: (5.6) A(z) 5 jelű rész neve: (5.7) A(z) 6 jelű rész neve: 6.
(6.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (6.2) A(z) 1 jelű rész neve: (6.3) A(z) 2 jelű rész neve: (6.4) A(z) 3 jelű rész neve: (6.5) A(z) 4 jelű rész neve: (6.6) A(z) 5 jelű rész neve: (6.7) A(z) 6 jelű rész neve: (6.8) A(z) 7 jelű rész neve: (6.9) A(z) 8 jelű rész neve: 7.
(7.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (7.2) A(z) 1 jelű rész neve: (7.3) A(z) 2 jelű rész neve: (7.4) A(z) 3 jelű rész neve: (7.5) A(z) 4 jelű rész neve: (7.6) A(z) 5 jelű rész neve: (7.7) A(z) 6 jelű rész neve: (7.8) A(z) 7 jelű rész neve: (7.9) A(z) 8 jelű rész neve: (7.10) A(z) 9 jelű rész neve: 8.
(8.1) Milyen folyamatot ábrázol az ábra? Nevezze meg a számozott részeket! (8.2) A(z) 1 jelű rész neve: (8.3) A(z) 2 jelű rész neve: (8.4) A(z) 3 jelű rész neve: (8.5) A(z) 4 jelű rész neve: (8.6) A(z) 5 jelű rész neve: (8.7) A(z) 6 jelű rész neve: (8.8) A(z) 7 jelű rész neve: (8.9) A(z) 8 jelű rész neve: (8.10) A(z) 9 jelű rész neve: (8.11) A(z) 10 jelű rész neve: (8.12) A(z) 11 jelű rész neve: (8.13) A(z) 12 jelű rész neve:
(8.14) A(z) 13 jelű rész neve: 9. Mi a Cori ciklus? (9.1) Glükóz oxidációja laktáttá izmokban, laktát szállítása a vesébe és ott glükózzá konvertálása, glükóz visszajuttatása az izomba. Fruktóz oxidációja laktáttá izmokban, laktát szállítása a májba és ott glükózzá konvertálása, glükóz visszajuttatása az izomba. Glükóz oxidációja ecetsavvá az izmokban, az ecetsav szállítása a májba és ott glükózzá konvertálása, glükóz visszajuttatása az izomba. Glükóz oxidációja laktáttá izmokban, laktát szállítása a májba és ott glükózzá konvertálása, glükóz visszajuttatása az izomba. 10. Mi tartozik a tácsatorna mucosa rétegének funkciói közé? (10.1) Perisztaltika kialakítása, tápcsatorna motoros működésének összehangolása. Barrier funkció, a belső környezet szeparálása a külvilágtól. Immunfunkció, limfociták mennyiségének és érésének szabályozása. Tápanyagfelszívás, a táplálékkal bekerült szerves anyagok, bejuttatása a véráramba. 11. Hogyan befolyásolja a ph az enzimműködést? (11.1) Meghatározza a reakció sebességét. Befolyásolja az aminosav oldalláncok töltését és ezzel az aktív centrum kialakulását. Befolyásolja a szénhidrát csoportok kapcsolódását az enzimhez. Befolyásolja a szénhidrát csoportok kapcsolódását az enzimligandhoz. 12. Milyen funkciót látnak el a microfold sejtek?
(12.1) Meghatározza az immunválasz sebességét. Protein és peptid antigéneket mutatnak be a limfocitáknak. Antigén bemutatást segítik elő. Protein és peptid antigéneket lebontják. 13. Milyen funkciót látnak el a microfold sejtek? (13.1) Beindítják a granulociták immunválaszát. Protein és peptid antitesteket mutatnak be a limfocitáknak. Antitest bemutatást segítik elő. Protein és peptid antigéneket fagocitálják és a dendritikus sejtekhez szállítják. 14. Hogyan történik a fehérjebontó enzimek aktiválása? (14.1) Az aktív peszin pepszinogénből keletkezik, a folyamatot a HCl hatására kialakuló savas ph katalizálja. Az aktív peszin pepszinogénből keletkezik, a folyamatot gasztointesztinális peptidek katalizálják. A hasnyálmirigy enzimjeit a vékonybél kefeszegély enteropeptidáz emzim aktiválja. A hasnyálmirigy enzimjeit a gyomorban kialakult pepszin emzim aktiválja. 15. Hogyan történik a fehérjebontó enzimek aktiválása? (15.1) Az aktív peszin pepszinogénből keletkezik, a folyamatot CCK és HCO3- ionok katalizálják. Az aktív tripszin tripszinogénből keletkezik, a folyamatot gasztointesztinális peptidek katalizálják. A hasnyálmirigy enzimeket tripszin aktiválja. A hasnyálmirigy enzimjeit a gyomorban karboxipeptidáz aktiválja. 16. Mely tényezők segítik a bél mucosa barrier funkcióját? (16.1) mucin
(16.2) epithelium sejtek tight junction kapcsolatai (16.3) bél mikróbái (16.4) antigén peptidek (16.5) emésztőenzimek (16.6) citokinek (16.7) antimirobiális anyagok (16.8) gyulladási mediátorok (16.9) szekretinek (16.10) gasztrointesztinális hormonok (16.11) endothél sejtek közötti járatok (16.12) transzportproteinek (16.13) epesavak (16.14) ph 17. Melyek a tápcsatorna kapcsolt immunrendszer limfocitában gazdag részei? (17.1) Peyer plakkok (17.2) mucosa lamina propia rétege (17.3) luminális epithelsejtek között (17.4) mucosa lamina muscularis rétege (17.5) mucosa serosa rétege
(17.6) Meissner plexus (17.7) Auerbach plexus 18. Mi a szerepük a ketontesteknek (18.1) Anaerob glükóz lebontás egyik terméke, részt vesz a Cori ciklusban. Vízoldékony zsírok, amelyeket az agy kivételével minden szerv képes felhasználni. Vízoldékony zsírok, agy is fel tudja használni. Könnyen raktározható tartalék tápanyagok. 19. Hogyan alakul ki a perisztaltika a bélben? (19.1) Reflexes válasz, a bélfal feszítésénél subsp és ACh elernyedést vált ki, míg az aktivált rész előtti szakaszban NO, VIP és ATP, összehúzódást vált ki. Reflexes válasz, a bélfal feszítésénél subsp és ACh izomösszehúzódásokat vált ki, míg az aktivált rész előtti szakaszban NO, VIP és ATP, elernyedést vált ki. A központi idegrendszer szimpatikus beidegzése alakítja ki. A bélhormonok hatására. 20. Melyek a szénhidrátbontó enzimek? (20.1) Alfa amiláz (20.2) Szacharáz (20.3) Laktáz (20.4) Hexokináz (20.5) Maltáz (20.6) Pepszin (20.7) Lipáz
(20.8) Epesavak (20.9) Tripszin (20.10) Karboxipeptidáz (20.11) Inzulin (20.12) Erepszin (20.13) Glukagon (20.14) Sósav (HCl) 21. Melyek a fehérjebontó enzimek? (21.1) Alfa amiláz (21.2) Szacharáz (21.3) Laktáz (21.4) Hexokináz (21.5) Maltáz (21.6) Pepszin (21.7) Lipáz (21.8) Epesavak (21.9) Tripszin (21.10) Karboxipeptidáz (21.11) Motilin
(21.12) Kimotripszin (21.13) Szomatosztatin (21.14) Sósav (HCl) 22. Melyek a zsírbontó enzimek? (22.1) Alfa amiláz (22.2) Szacharáz (22.3) Laktáz (22.4) Hexokináz (22.5) Maltáz (22.6) Pepszin (22.7) Lipáz (22.8) Epesavak (22.9) Tripszin (22.10) Karboxipeptidáz (22.11) Inzulin (22.12) Erepszin (22.13) Glukagon (22.14) Sósav (HCl) 23. Melyek a felszívódásra alkalmas szénhidrát építőkövek?
(23.1) szacharóz (23.2) glükóz (23.3) galaktóz (23.4) fruktóz (23.5) aszparaginsav (23.6) maltóz (23.7) glicin (23.8) glicerin (23.9) zsírsav (23.10) monoglicerid (23.11) triglicerid 24. Melyek a felszívódásra alkalmas lipid építőkövek? (24.1) szacharóz (24.2) glükóz (24.3) galaktóz (24.4) fruktóz (24.5) aszparaginsav (24.6) maltóz (24.7) glicin
(24.8) glicerin (24.9) zsírsav (24.10) monoglicerid (24.11) triglicerid 25. Melyek a felszívódásra alkalmas fehérje építőkövek? (25.1) szacharóz (25.2) glükóz (25.3) aminosav (25.4) dipeptid (25.5) tripeptid (25.6) fruktóz (25.7) oligopeptid (25.8) aszparaginsav (25.9) maltóz (25.10) glicin (25.11) glicerin (25.12) zsírsav (25.13) monoglicerid (25.14) triglicerid
26. Hogyan szívódnak fel a monoszacharidok? (26.1) Galaktózra nincs aktív transzport,facilitált diffúzióval szívódik fel GLUT-5 transzporteren keresztül. Glükóz a luminális membránon GLUT-2 segítségével jut át majd a sejtből a Na+-glükóz kotranszporter segítségével jut a vérbe. A fruktóz a glükózhoz hasonlóan Na+-glükóz kotranszporter és GLUT-2 transzporter segítségével jut a vérbe. A galaktóz a luminális membránon Na+-hoz kapcsolt transzporttal jut át majd a luminális sejtekből facilitált diffúzióval jut a vérbe. 27. Hogyan szívódnak fel a monoszacharidok? (27.1) Fruktóz facilitált diffúzióval szívódik fel GLUT-5 transzporteren keresztül. A galaktóz a luminális membránon GLUT-2 segítségével jut át majd a sejtből a Na+-glükóz kotranszporter segítségével jut a vérbe. A GLUT-5 transzporter fruktózra és glükózra specifikus. A galaktóz felvétele limitált, túl sok tej hasmenést okozhat a visszamaradó galaktóz miatt. 28. Hogyan szívódnak fel a lipidlebontás termékei? (28.1) A lipidek micellákban a hidrofób mag az epesavakbóll és a feléjük forduló foszforsavcsoportokból áll. A jejunum közepére a micellák jórészt epesavas sókból állnak, amelyek az alsó duodeum szakaszon szívódnak fel. A zsírban oldódó vitaminok (A-, D-, E- és K-vitamin) oldódnak a micellákban, és a többi lipidhez hasonlóan szívódnak fel. Az epesavak oldódnak a kefeszegélymembrán lipidrétegében. 29. Hogyan szívódnak fel a lipidlebontás termékei? (29.1) Lipidek csak micellaképződéssel képesek felszívódni. A jejunum közepére a micellák jórészt epesavas sókból állnak, amelyek az alsó illeum szakaszon szívódnak fel. A lipidek felszívódása Na+-kapcsolt transzporttal történik.
A lipidek felszívódását a bél enyhén lugos kémhatása segíti elő. 30. Hogyan szívódnak fel a Ca2+? (30.1) A Ca2+ paracelluláris diffúzióval Ca2+ koncentrációjától függő mennyiségben szívódik fel a vékonybál teljes hosszában. A Ca2+ kisebb része transzcelluláris aktív transzporttal szívódik fel, amit a D3 vitamin szabályoz. A bevitt kálcium teljesen felszívódik, de a különböző szekrétumokkal 40%-a kiürül. A Ca felszívódás a vékonybél teljes hosszában azonos mértékű. 31. Hogyan szívódnak fel a Ca2+? (31.1) A Ca2+ zöme paracelluláris diffúzióval szívódik fel a a vékonybál teljes hosszában. A Ca2+ zöme transzcelluláris aktív transzporttal szívódik fel, amit a D3 vitamin és a Ca2+ koncentráció szabályoz. A bevitt kálcium kb 40%-a szívódik fel, de abből a különböző szekrétumokkal 20% kiürül. A Ca felszívódás zöme a vékonybél hátsó szakaszainan, jejunum ileum történik. 32. Hogyan szívódnak fel a Ca2+? (32.1) A Ca2+ zöme paracelluláris diffúzióval szívódik fel a a vékonybál teljes hosszában. A Ca2+ zöme transzcelluláris aktív transzporttal szívódik fel, amit a D3 vitamin és a Ca2+ koncentráció szabályoz. A bevitt kálcium kb 40%-a szívódik fel, de abből a különböző szekrétumokkal 20% kiürül. A Ca felszívódás zöme a vékonybél hátsó szakaszainan, jejunum ileum történik. 33. Mi jellemző vasfelvételre? (33.1)
A ferovas ionokat egy luminális transzportfehérje szállítja a sejt belsejébe a ferroionok potenciálgradiense segíti ezt a transzportot. A hemből a luminális hemoxidáz ferrovasat tesz szabaddá, és az egy transzportfehérje segítségével felszívódik. Az enterocitákban a ferroionokat sejtplazmafehérjék megkötik, az enterocitákat a vas a basolaterális membránon keresztül hagyja el, és ez a vas utána kiürül. A vasionok az enterocitákban apoferrinhez kötődhetnek és a vérbe transzportálódhatnak. 34. Mi jellemző vasfelvételre? (34.1) A vékonybél vasfelszívásának jellegzetessége, hogy a potenciálisan veszélyes vastöbblet felszívását a transzporterek inaktiválásával meg tudja akadályozni. A vasveszteség zömét a vesén keresztül távozó vas illetve nőknél a menstruációs vérzés teszi ki. 1g bevitt vasból kb 400mg tud felszívódni, de ebből 200mg különböző szekrétumokkal távozik. A vasionok közül a ferrovas (Fe2+) szívódik fel főként. 35. Mi jellemző vasfelvételre? (35.1) Az enterocitákban az apoferritinhez kötődött vas ferrivassá redikulálódik, az enterocitákban marad, és velük együtt kiürül. A vérbe jutó vas az enterociták plazmefehérjéihez kötődő vasból származik ami transzferrinhez kötődve ferrivassá oxidálódik és a vasraktárakba és a hemoproteineket szintetizáló sejtekhez jut. A kefeszegélyben a ferroionok a transzferrinhez kötődnek és segítségével jutnak be az enterocitákba. A vasionok közül a ferrivas (Fe3+) szívódik fel főként. 36. Melyek a vércukorszint csökkentő hormonok? (36.1) Glukagon (36.2) Inzulin (36.3) Aldoszteron
(36.4) Növekedési hormon (36.5) Adrenalin (36.6) Kortizol (36.7) Szomatosztatin (36.8) NPY 37. Melyek a vércukorszint növelő hormonok? (37.1) Glukagon (37.2) Inzulin (37.3) Aldoszteron (37.4) Növekedési hormon (37.5) Adrenalin (37.6) Kortizol (37.7) Szomatosztatin (37.8) NPY 38. Melyek az enterikus idegrendszer feladatai? (38.1) Perisztaltika szabályozása (38.2) Erek beidegzése (38.3) Őssejtek beidegzése (38.4) Simaizmok beidegzése
(38.5) Hormontermelő sejtek beidegzése (38.6) Harántcsíkolt izmok beidegzése (38.7) ph szabályozása (38.8) Bél vérellátásának szabályozása 39. Melyek a tápcsatorna funkciói (39.1) Mechanikai funkciók (aprító, keverő) (39.2) Immunfunkciók (39.3) Vérképző funkció (39.4) Szekréciós funkció (39.5) Raktározó funkció (39.6) Továbbító funkció (39.7) Felszívó funkció (39.8) Exkréciós (kiürítő) funkció (39.9) Vitamin szintetizáló funkció 40. Melyek a glükózfelhasználás módjai? (40.1) Katabolizmus (40.2) Glikogén szintézis (40.3) Zsírsavvá alakítás (40.4) Szacharóz szintézis
(40.5) Aminosavvá alakítás (40.6) Epesavakká alakítás (40.7) Szteroid szintézis 41. Mely szervek képesek glikogént raktározni? (41.1) 42. Melyik hormon segíti elő a sejtplazma Ca2+-kötő fehérjék szintézisét? (42.1) 43. Melyik hormon segíti elő a Ca2+ belépését az enterocitákba? (43.1) 44. Melyik hormon mobilizál Ca2+-t a csontszövetből? (44.1) 45. Melyik hormon alakult ki a szárazföldi életre való áttéréssel? (45.1) 46. Melyik hormon segíti elő a csontszövetképződését? (46.1) 47. Melyik hormon növeli a vese Ca2+ visszaszívását? (47.1) 48. Melyik GLUT típus(ok) található(k) a vér-agy gát sejtjein? (48.1) 49. Melyik GLUT típus(ok) működése inzulin függő? (49.1)
50. Melyik GLUT típus(ok) biztosítják az agyi glükózfelvételt? (50.1) 51. Melyik GLUT típus(ok) található(k) a vörösvérteseteken? (51.1) 52. Melyik GLUT típus szállít glüküz magas vércukorszintnél a májba? (52.1) 53. Melyik GLUT típus(ok) található(k) a vékonybélben? (53.1) 54. Melyek szervek nem képesek zsírokból energiát nyerni? (54.1) 55. Melyek gasztrointesztinális hormonok? (55.1) 56. Milyen receptorokon hat a szimpatikus beidegzés a tápcsatornában? (56.1) 57. Milyen receptorokon hat a paraszimpatikus beidegzés a tápcsatornában? (57.1) 58. Melyek az inzulin hatásai? (58.1) glükoneogenezis elősegítése (58.2) glikgén bontása (58.3) GLUT-1 sejtmembránba kirakása
(58.4) lipidlebontás serkentése (58.5) vércukorszint növelése (58.6) glükoneogenezis gátlása (58.7) glikgénszintézis elősegítése (58.8) GLUT-4 sejtmembránba kirakása (58.9) lipidlebontás gátlása (58.10) vércukorszint csökkentése 59. Melyek hatások serkentik az inzulin szekréciót? (59.1) éhezés (59.2) adrenalin felszabadulás (59.3) fizikai munka (59.4) szomatosztatin felszabadulás (59.5) szimpatikus hatás (59.6) stressz (59.7) vércukorszint emelkedése (59.8) aminosavak a vérben (59.9) zsírsavak a vérben (59.10) ketontestek a vérben (59.11) gasztrin felszabadulás
(59.12) szekretin felszabadulás (59.13) CCK felszabadulás (59.14) paraszimpatikus hatás (59.15) szájban édes íz észlelése 60. Melyek a glukagon hatásai? (60.1) glükoneogenezis elősegítése (60.2) glikogén bontása (60.3) GLUT-1 sejtmembránba kirakása (60.4) lipidlebontás serkentése (60.5) vércukorszint növelése (60.6) glükoneogenezis gátlása (60.7) glikgénszintézis elősegítése (60.8) GLUT-4 sejtmembránba kirakása (60.9) lipidlebontás gátlása (60.10) vércukorszint csökkentése (60.11) izom aminosavtartalmának mobilizálása (60.12) kizárólagos fehérjefogyasztásnál megakadályozza a hipoglikémiát (60.13) kizárólagos zsírfogyasztásnál megakadályozza a hipoglikémiát 61. Melyek a vegetatív idegrendszer feladatai?
(61.1) A külső és belső környezet változásainak érzékelése. (61.2) Tanult viselkedések kialakítása. (61.3) A külső környezet változásaira adandó válaszok egy részének kialakítása. (61.4) A belső környezet változásaira adandó válaszok kialakítása. (61.5) Belső szerveink egyensúlyának biztosítása. (61.6) Bizonyos életfolyamatok szabályozása. (61.7) Feltétlen reflexek kialakítása. 62. Melyek a hipotalamusz feladatai? (62.1) A neurohormonális kapcsolat kialakítása (62.2) Tanult viselkedések kialakítása. (62.3) Düh-félelem szabályozása. (62.4) A szexuális magatartás szabályozása. (62.5) Hőszabályozás. (62.6) Kardiovaszkuláris rendszer szabályozása. (62.7) Köhögés, tüsszentés, csuklás kialakítása. (62.8) Vízfelvétel szabályozása. (62.9) Vérnyomás szabályozása. (62.10) Táplálékfelvétel szabályozása. (62.11) Légzés szabályozása.
(62.12) Alvás-ébrenléti ciklus szabályozása. (62.13) Nyelés kialakítása. 63. Melyek a nyúltvelő feladatai? (63.1) A neurohormonális kapcsolat kialakítása (63.2) Tanult viselkedések kialakítása. (63.3) Düh-félelem szabályozása. (63.4) A szexuális magatartás szabályozása. (63.5) Hőszabályozás. (63.6) Kardiovaszkuláris rendszer szabályozása. (63.7) Köhögés, tüsszentés, csuklás kialakítása. (63.8) Vízfelvétel szabályozása. (63.9) Vérnyomás szabályozása. (63.10) Táplálékfelvétel szabályozása. (63.11) Légzés szabályozása. (63.12) Alvás-ébrenléti ciklus szabályozása. (63.13) Nyelés kialakítása. 64. Melyek a fő szimpatikus idegrendszeri hatások (64.1) Mozgósítás. (64.2) Raktározás.
(64.3) Szívösszehúzódások frekvenciája nő. (64.4) Szívösszehúzódások kontrakciója nő. (64.5) Szívösszehúzódások frekvenciája csökken. (64.6) Vazodilatáció (64.7) Bőr ereinek vazokonstrikciója. (64.8) Izom ereinek vazokonstrikciója alfa1 receptorokon keresztül. (64.9) Izom ereinek vazodilatációja béta2 receptorokon keresztül. (64.10) Vénák vazokonstrikciója. (64.11) Koszorúerek vazokonstrikciója. (64.12) Koszorúerek vazodilatációja béta2 receptorokon keresztül. (64.13) Emésztőszervek fala elernyed. (64.14) Sűrű kevés nyál termelése. (64.15) Bőséges híg nyál termelése. (64.16) Gyomornedv szekréciója fokozódik (64.17) Hasnyálmirigy szekréció csökken (64.18) Májban glikogenolízis. (64.19) Májban glükoneogenezis. (64.20) Lipolízis. (64.21) Erekció
(64.22) Ejakuláció (64.23) Tüdőben bronchodilatáció (64.24) Verejték termelés (64.25) Tüdőben bronchokonstrikció 65. Melyek a fő paraszimpatikus idegrendszeri hatások (65.1) Mozgósítás. (65.2) Raktározás. (65.3) Szívösszehúzódások frekvenciája nő. (65.4) Szívösszehúzódások kontrakciója nő. (65.5) Szívösszehúzódások kontrakciója csökken. (65.6) Szívösszehúzódások frekvenciája csökken. (65.7) Vazodilatáció (65.8) Bőr ereinek vazodilatációja. (65.9) Izom ereinek vazokonstrikciója alfa1 receptorokon keresztül. (65.10) Izom ereinek vazodilatációja béta2 receptorokon keresztül. (65.11) Vénák vazokonstrikciója. (65.12) Koszorúerek vazokonstrikciója. (65.13) Koszorúerek vazodilatációja béta2 receptorokon keresztül. (65.14) Emésztőszervek fala összehúzódik.
(65.15) Sűrű kevés nyál termelése. (65.16) Bőséges híg nyál termelése. (65.17) Gyomornedv szekréciója fokozódik (65.18) Hasnyálmirigy szekréció csökken (65.19) Májban glikogenolízis. (65.20) Májban glükoneogenezis. (65.21) Lipolízis. (65.22) Erekció (65.23) Ejakuláció (65.24) Tüdőben bronchodilatáció (65.25) Verejték termelés (65.26) Tüdőben bronchokonstrikció (65.27) Könnytermelés 66. Mely szerveknek van csak paraszimpatikus beidegzése? (66.1) Erek (66.2) Könnymirigy (66.3) Verejtékmirigy (66.4) Szív (66.5) Máj
(66.6) Gyomor (66.7) Hasnyálmirigy (66.8) Nyúltagy (66.9) Zsírszövet (66.10) Koszorúerek (66.11) Bőr erei (66.12) Belek 67. Mely szerveknek van csak szimpatikus beidegzése? (67.1) Erek (67.2) Könnymirigy (67.3) Verejtékmirigy (67.4) Szív (67.5) Máj (67.6) Gyomor (67.7) Hasnyálmirigy (67.8) Nyúltagy (67.9) Zsírszövet (67.10) Koszorúerek (67.11) Bőr erei
(67.12) Belek 68. Hol találunk glükóz receptorokat? (68.1) Hipofízis (68.2) Hippocampus (68.3) Hipotalamusz (68.4) Vena portae gyűjtőterületén (68.5) Hasnyálmirigyben (68.6) Gyomorban (68.7) Májban (68.8) Hídban (68.9) Vékonybélben (68.10) n. vagus egyes szenzoros végződéseinél (68.11) artéria carotisban (68.12) Tüdőben 69. Melyek a nucleus arcuatus feladatai? (69.1) Zsírraktárak állapotának ellenőrzése. (69.2) Lipolízis beindítása. (69.3) Táplálkozás emócionális összetevőinek kialakítása. (69.4) Táplálkozási viselkedések kialakítása.
(69.5) Emésztőenzimek szintézise. (69.6) Szexuális viselkedések szabályozása 70. Mely hatások váltanak ki szomjúság érzetet? (70.1) Extracelluláris folyadék ozmolaritásának növekedése. (70.2) Extracelluláris folyadék ozmolaritásának csökkenése. (70.3) Vérplazma térfogatának csökkenése erekben. (70.4) Vérplazma térfogatának csökkenése vesében. (70.5) Vérplazma térfogatának növekedése a vesében. 71. Melyek a vegetatív idegrendszer legfontosabb ingerületátvivő anyagai? (71.1) 72. Mely receptorokon hat a szimpatikus idegrendszer legfontosabb ingerületátvivő anyaga? (72.1) 73. Mely receptorokon hat a paraszimpatikus idegrendszer legfontosabb ingerületátvivő anyaga? (73.1) Végeztem, kérem az űrlap kiértékelését