MUNKAVÉDELEM 1.1 1.4 A munkavédelmi szabályzatok betartása teher vagy lehetőség? Tárgyszavak: szénhidrogén-feldolgozás; munkavédelem; szabályzat; biztonságirányítási rendszer. A szénhidrogén-feldolgozó ipar kemény küzdelmet folytat a jövedelmezőségért, ugyanakkor kénytelen a szabályzatokkal kapcsolatos kötelezettségeinek betartásával is törődni. Felvetődik a kérdés, az OSHA (az USA Munkavédelmi és Foglalkozás-egészségügyi Hivatala) súlyos bírságai, a dolgozóknak kifizetendő kártérítések, az üzemi balesetek által előidézett személyi veszteségek vagy leállások elkerülhetők-e? A pénzbüntetések nagysága egyáltalán nem elhanyagolható. Az USA legújabb statisztikai adatai szerint: minden egyes rokkantsággal együtt járó baleset 30 000 40 000 USD anyagi terhet jelent (beleértve a közvetett költségeket is), minden egyes halállal végződő munkahelyi baleset költsége 910 000 USD, egy átlagos EPA (USA Környezetvédelmi Hivatal) idézés 250 000 USD-s bírsággal jár. Az olyan baleset, amelyik az OSHA folyamatbiztonság-irányítási (PSM) szabványa előírásainak megsértése miatt következett be, 500 000 USD-t is meghaladó bírságot vonhat maga után. A szénhidrogén-feldolgozó ipar számos balesetvédelmi vagy környezetvédelmi célokat szolgáló szabályzat betartására kötelezett. Ezt teherként kell felfogni, vagy ez a szénhidrogén-feldolgozó ipar üzemi körülményeinek és gazdaságosságának javítását célzó lehetőség? El lehet mondani, hogy a proaktív szabályozók teljesítését szem előtt tartó irányítás javítja az üzem eredményét, és egyúttal a jövedelmezőség kedvezőbb alakulásához is hozzájárul. Vizsgáljunk meg példaként egy olyan esetet, amikor a munkavédelmi előírás megsértése következtében a bírság 500 000 USD. Ennek a bírságnak az elkerülése, 5%-os tiszta jövedelmet eredményező tevékenység esetében, 10 M USD-s többleteladással egyenértékű. Hasonlóképpen 25 napos munkaidő-kiesés elkerülése ugyancsak 10 M USD-s kereskedelmi forgalomnövelés-
ként fogható fel. A haszon nagyobb lehet, ha az üzleti haszonkulcs 5%-nál kisebb. Sok kőolaj-feldolgozással foglalkozó üzem és szervezet önkéntesen és proaktív módon kiépítette teljes körű minőségirányítási (TQM) rendszerét. Az ISO Nemzetközi Szabványügyi Szervezet minőségbiztosításra vonatkozó követelményeinek, vagy az Amerikai Vegyipari Tanács Felelős Gondoskodás szabályzatának betartása piaci elismerést és újabb ügyfeleket eredményezhet. Az szénhidrogén-feldolgozó ipar számára az ilyen szabályzati előírások betartása nem választható lehetőség, hanem kötelesség. A munkavédelmi és környezetvédelmi szabályzatok betartására irányuló erőfeszítések hozzájárulnak a meglévő vállalatirányítási rendszer javításához, fejlesztéséhez vagy további tökéletesítéséhez. A szervezet valamennyi szintje profitálni fog a szabályzatok követelményeinek proaktív kielégítéséből. A szénhidrogén-feldolgozó ipar minden munkavédelmi és környezetvédelmi szabályzat betartása mellett hatékony és jövedelmező maradhat. Hatékony irányítás Mindenek előtt működtetni kell a vállalati irányítási rendszereket, ill. ha hiányoznak, be kell vezetni. Alapvető követelmény az egyes sajátos irányítási rendszerek hatékony érvényesítése még az olyan, esetleg eltérő témák esetében is, mint pl. a zárt térbe való behatolás biztonsága, vagy a nyersanyagok minőségbiztosításának ellenőrzése. A felülvizsgálatok során megfigyelhető, hogy az irányítási rendszerek szükséges elemeit nem határozták meg egyértelműen. Egy-egy baleset okainak elemzésekor gyakran arra a következtetésre jutnak, hogy nem ismerték fel a formális irányítási rendszer fontosságát, vagy nem megfelelőek az irányítási rendszer elemei. Gyakran csak átsiklanak a rendszerek integrálásának lehetőségei felett. Így például előfordulhat, hogy egy folyamatbiztonság-irányítási hiba miatt bekövetkezett balesetet a nem megfelelő változtatásirányítási rendszer (MOC = management of change) okozta, annak ellenére, hogy a Szövetségi Gyógyszer Hivatal irányítási rendszere a helyszínen rendelkezésre állt. Kisebb lett volna a baleset bekövetkeztének valószínűsége, ha a változtatások irányítására két önálló rendszer helyett egyetlen integrált rendszert használnak. Ha az OSHA rendszerét a Szövetségi Gyógyszer Hivatal változtatásirányítási rendszerével összevonják, az eljárás következetesebb és egyszerűbb lehetett volna, és a felügyeleti hatóságok szigorú ellenőrzése alatt végrehajtott rendszerfejlesztés rendkívül nagy költségeit, sok százezer USD-t megtakaríthattak volna. Vannak bizonyos nélkülözhetetlen elemei az irányítási rendszereknek, amelyeknek a hatékony eredmény elérése érdekében jelen kell lenni. Ezeknek a kritériumoknak a teljesítése révén a vállalati szervezet
eléri célkitűzéseit. A rendszernek ugyanakkor összhangban kell lennie a szabályzatok betartásának rendszerével is. Ezen túlmenőleg a már bevezetett minőségbiztosítási rendszerek és ipari előírások is megvalósíthatók. A hosszú távú hatékonyság előfeltétele, hogy a szervezet valamennyi strukturális elemét egyetlen fejlesztési folyamatba integrálják. Politika és célok A célokat és a szabályzatok teljesítésének követelményeit pontosan meg kell határozni, hogy a szervezeten belüli, vagy a szervezet által érintett személyek azokat hatékonyan érvényesítsék. Az irányelvekben és a célokban egyértelműen meg kell fogalmazni a felső vezetés elkötelezettségének és támogatásának fontosságát. Az alárendelt részlegek vagy funkciók célkitűzésein túlmenőleg a szervezet személyi állományának valamennyi szinten ismernie kell a szervezet globális célkitűzéseit. A célok dokumentálása és definiálása hozzájárul a rendszer hatékonyságához. Az érintett személyeknek tudni kell, hogy mikor van szükség különleges eljárás igénybevételére, amelyik alkalmas a fő irányelvek, célkitűzések és szabályzatok kielégítésére. Követelmények A politika, a célok és szabályzatok kielégítésének módozatait egyértelműen kell definiálni és dokumentálni. A teljes körű minőségirányításból (TQM) következő, az ISO által megkövetelt eljárások ideálisan alkalmasak a követelmények definiálására. Amint ez megtörtént és az világosan érthető is, hozzá lehet kezdeni a folyamatok kidolgozásához. Eljárások A pontosan definiált követelmények felhasználhatók olyan eljárások dokumentálására, amelyeket az érintettek meg tudnak valósítani, vagy figyelembe tudnak venni. Az eljárások dokumentálása a képzés alapvető követelménye. Világosan, tömören és az érintettek számára érthetően kell azokat megfogalmazni. Valamennyi kritikus lépésnek szerepelnie kell benne. Oktatás Az irányelvekből és célokból következő folyamatok megértésének ez a legkritikusabb eleme. A szükséges tevékenységeket be kell fejezni vagy végre kell hajtani. Az érintett személyeknek tudniuk kell, hogy ki, mit, miért, mikor, hol és hogyan tegyen. Ezen kívül ellenőrizni kell és jelentést kell készíteni
arról, hogy kinek kell oktatásban részesülnie vagy ki részesült már oktatásban. Az oktatás után az elsajátított eljárást folyamatosan használni kell. Alkalmazás A pontosan definiált követelmények kielégítésére kifejlesztett eljárásokról oktatást kapott személyi állomány hozzákezdhet ennek gyakorlati alkalmazásához. Ezután végezhető el az értékelés és határozható meg, hogy kielégítették-e a definiált célokat és hogy valóban hatékonyak-e ezek az eljárások. Auditálás és hitelesítés Nagyon fontos, hogy megfelelő rendszerek álljanak rendelkezésre annak vizsgálatára, hogy az eljárások kielégítik-e a követelményeket. Ilyenek az OSHA PSM és az EPA RMP szabványok az auditálás és a rendszerhatékonyság vizsgálatra. A felelősség és az elszámoltathatóság definiálása Szavatolni kell azt, hogy a szabályzatok kielégítését valóban biztosítsák a kidolgozott követelmények és célok. Ezért van szükség az alapvető feladatokért és tevékenységekért való felelősség definiálására, továbbá egy olyan elszámoltatási rendszerre, amelyikkel elérhető a program hatékony megvalósíthatósága. A felelősség és elszámoltathatóság pontos meghatározására, a rendszer felülvizsgálata és ellenőrzése érdekében, feltétlenül szükség van. A baleset és a rendszerhibák megelőzésében a vállalat kötelezettségeinek elkerülésére igen fontos a felelősségek és az elszámoltathatóság definiálása. Amennyiben ezt valaki elmulasztja, az rendkívül súlyos emberi és pénzügyi veszteségeket eredményezhet. A változtatások irányítása A folyamatos tökéletesítés érdekében szükség van egy pozitív irányú fejlődési folyamatra. Minden irányítási rendszer valamennyi aspektusát, azok felülvizsgálati eredményeit, a kiegészítéseket vagy fejlesztéseket irányítani és dokumentálni kell. A személyzeti állományt újra kell oktatni. A dokumentálásnak az eljárások, az ellenőrzések, a személyzeti állomány és a vállalatirányítás változásaira is ki kell terjednie. A rendszernek folyamatos felújítási módban kell működnie.
Dokumentálás Ahhoz, hogy az irányítási rendszerek hatékonyak legyenek, annak valamennyi elemét, valamennyi szempontból dokumentálni kell. Ez alapvető követelmény az irányítási rendszer auditálásához. Az optimális hatékonyság feltétele a teljes, tömör dokumentálás. Folyamatos tökéletesítés A szervezetnek proaktívan kell kezdeményeznie a folyamatos fejlesztést. Nem szabad megvárni, míg baleset történik, vagy az auditálást. A szabályzatok betartását megkönnyíti, ha a szervezet már rendelkezik teljes körű minőségirányítási rendszerrel. A munkavédelmi, egészségvédelmi és környezetvédelmi szabályzatok kielégítésének felülvizsgálatakor kapott eredmények felhasználhatók a prioritások definiálására. A szénhidrogén-feldolgozó üzem eredményes irányítási rendszerébe kell integrálni a szabályzatok folyamatos kielégítésének rendszerét. (Dr. Barna Györgyné) Siecke, M. J.; Weber, R. J.: Is regulatory compliance a burden or an opportunity? = Hydrocarbon Processing, 81. k. 6. sz. 2002. p. 77 78. Toca, F. M.: IHS quality in a changing world. = Occupational Hazards, 62. k. 5. sz. 2000. p. 75 76. EGYÉB IRODALOM Az új kihívás neve: munkavédelem. = Biztonság, 15. k. 1. sz. 2003. p. 29 30. Ferenczi Z.: Tűzálló kábelek alkalmazása a biztonsági rendszerekben. = Biztonság, 15. k. 1. sz. 2003. p. 37 38. Mosch L.: Éghető gázok és gőzök lekötése vízpermettel? = Biztonság, 15. k. 1. sz. 2003. p. 39 40. Béleczki L.; Varga J.: Bányamentők és kitörés elhárítók munkaalkalmasságának vizsgálata. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 11 20. Bereczki E.: A foglalkoztatottság megítélése és a foglalkozási rehabilitáció kérdése. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 33 38. Béleczki L.: A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeinek módosításáról szóló rendelet értelmezése. = Foglalkozás-Egészségügy, 7. k. 1. sz. 2003. p. 39 41.