A technológiai folyamatok biztonságának fenntartása a PSM továbbfejlesztésével

Átírás

1 MUNKAVÉDELEM 1.1 A technológiai folyamatok biztonságának fenntartása a PSM továbbfejlesztésével Tárgyszavak: folyamatbiztonság; irányítási rendszer; veszélyelemzés; változáskezelés; PSM. Az alábbiakban egy olyan vizsgálati eljárást ismertetünk, amellyel nemcsak a PSM (process safety management technológiai folyamatok irányítása) eljárások jelenlegi hatékonyságát mérhetjük fel, de arról is képet kaphatunk, hogy mire számíthatunk a jövőben. Ennek az eljárásnak a középpontjában a PSM fenntarthatósága és a kapcsolódó irányítási rendszerek hatékonysága áll. Az irányítási rendszerek szerepe A PSM segítségével jelentősen csökkenthető a véletlen események előfordulásának valószínűsége. Ennek elsősorban az az oka, hogy a PSM az irányítási rendszerek szemléletét alkalmazza olyan területeken, mint az üzemi folyamatok és eljárások, a véletlen események kivizsgálása, a változáskezelés és az alvállalkozók biztonsági rendszerei. A véletlen események kiküszöböléséhez elengedhetetlen az irányítási rendszerek működésének megismerése. Az eredményes irányítási rendszerek csökkentik az abból adódó veszélyeket, hogy a dolgozók nem egyforma hatékonysággal végzik munkájukat, és biztosítják, hogy a fontos feladatokat végrehajtsák. Az irányítási rendszereknek a lehető legegyszerűbbeknek és leghatékonyabbaknak kell lenniük, nem tartalmazhatnak felesleges feladatokat, mivel a nehézkes rendszerek a szabályok megkerülésére ösztönzik a dolgozókat. Ha egy munkafolyamat nem hatékony, akkor meg kell vizsgálni, hogy milyen lépéseket kell tenni a munkafolyamat vagy az irányítási rendszer kijavítására. Ebben segít, ha a problémát az irányítási rendszerek modellje alapján elemezzük.

2 A mérnökök jártasak az átfogó munkafolyamatok tervezésében és alkalmazásában. Tapasztalataik alapján tudják, hogyan dolgozzanak ki gyors megoldásokat a sürgős igényekre, a munkafolyamatok fenntartásának biztosítása azonban nem tartozik az erősségeik közé. A rendszerek fenntarthatósága Egy amerikai olajipari nagyvállalatnál a PSM bevezetését követően a szakemberek azt tapasztalták, hogy néhány év elteltével az eredményesség fokozatosan romlott. A PSM bevezetésekor a kritikus folyamatoknál (pl. véletlen események kivizsgálása, műszaki integritás) túlságosan arra hagyatkoztak, hogy azokért bizonyos kijelölt dolgozók lesznek felelősek. Ezek az emberek azonban a későbbiekben más munkakörbe kerültek, a megváltozott prioritások és a következetesség hiánya pedig a folytonosság rovására ment. A PSM bevezetési tervei nem foglalkoztak azzal, hogy a jövőben milyen erőforrásokra lesz szükség, és nem tartalmaztak olyan felülvizsgálati eljárást, amely ezeknek a folyamatoknak a hosszú távú fenntarthatóságát biztosíthatná. Ezért a vállalat mérnökei elkezdték vizsgálni azokat a tényezőket, amelyek a fenntarthatóságot befolyásolják, és a helyzet javítása érdekében kidolgoztak egy ellenőrzési eljárást. Először egy olyan PSM-ellenőrzési módszert alkalmaztak, amely a vállalat mintegy 20 telephelyén végzendő vizsgálat összehangolására és végrehajtására összpontosította a vállalati erőforrásokat. Kezdetben ez a PSM-ellenőrzési folyamat nem sokban különbözött a petrolkémiai ágazatban máshol alkalmazott ellenőrzési eljárásoktól. Az első vizsgálat, amelyet ben folytattak le, elsősorban a szabályok betartását ellenőrizte, és kevésbé foglalkozott a rendszer hatékonyságával vagy fenntarthatóságával. A három évvel később lefolytatott második vizsgálat már nagyobb figyelmet szentelt a rendszer hatékonyságának, a fenntarthatóság azonban még mindig nem szerepelt a prioritások között. A harmadik körben ( ) az ellenőrzési folyamat a megerősítésen alapuló vezetés elveit (irányítás, kompetencia, lehetőség, motiváció IKLM) is magában foglalta annak érdekében, hogy a PSM fenntarthatóságát is felmérhessék. Megvizsgálták, hogy az egyes részlegek vezetői milyen hatékonyan vesznek részt a PSM-ben, és a vizsgálat során megállapított hiányosságok kiküszöbölésének számonkérhetőségét is megteremtették.

3 Az IKLM beépítése az ellenőrzési folyamatba Az IKLM-modell azt vizsgálja, a vezetésnek mit kell tennie ahhoz, hogy az irányítási rendszerek hatékonyan működjenek. Az alábbiakra helyezi a hangsúlyt: Irányítás: normák, elvárások, szerepek. Kompetencia: oktatás, a folyamatok megértése. Lehetőség: a munka kiváló végzéséhez szükséges idő, eszközök, erőforrások megléte. Motiváció: a rendszer hatékonyságát figyelő mérési, ellenőrzési és visszajelzési folyamatok, az emberek elszámoltatása teljesítményükért. Az ellenőrzési folyamat először az irányításra és a kompetenciára összpontosult, a szakemberek azonban felismerték, hogy a PSM fenntarthatóságában a lehetőség és a motiváció is nagyon fontos szerepet játszik. A vizsgálati protokollt úgy alakították át, hogy az magába foglalja az IKLM alapelveit is. A meglévő protokoll kérdéseit az egyes IKLM területekre is kiterjesztették, a lehetőségekre és a motivációra vonatkozó új kérdéseket vettek fel a protokollba. Irányítás Az irányítás terén az ellenőrzés azokat a PSM rendszereket vizsgálja, amelyek: olyan írásos eljárásokat foglalnak magukba, amelyek biztosítják az elvégzendő feladatok konzisztens voltát, a már kialakított biztonságos gyakorlatot tükrözik, bármikor rendelkezésre állnak, az elvárásokról pedig megfelelő útmutatást adnak a dolgozóknak és a vezetésnek; egyértelműen megszabják, hogy kinek mi a feladata, és ki miért felelős; megfelelnek a jogszabályi követelményeknek, és az eredeti terveknek megfelelően működnek; a vezetőségnek a különböző operatív és ellenőrzési tevékenységekben való részvételén keresztül tükrözik a vezetőség egyértelmű elvárásait. A vizsgálati protokollnak az irányításra vonatkozó része pl. az alábbi kérdéseket tartalmazza:

4 Az alkalmazottak milyen mértékben vesznek részt a PSM-ben? Összeállítanak-e az alkalmazott technológiára vonatkozó folyamatbiztonsági kézikönyvet? Készítettek az induláskor teljes körű veszélyelemzést az érintett technológiai folyamatokról? Felülvizsgálják legalább ötévente ezeket a veszélyelemzéseket egy erre felkészített csapattal, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a valós technológiai folyamatnak? Végeznek biztonsági vizsgálatot az új létesítményeknél a termelés beindítását megelőzően, ill. az átalakított létesítményeknél abban az esetben, ha a változás olyan jelentős, hogy az megkívánja a folyamatbiztonsági kézikönyv módosítását? Kompetencia A vizsgálatnak ez a része azt méri fel, hogy a dolgozók mennyire jól látják el a munkájukat. Az alábbiak meglétét ellenőrzik: a dolgozókat és a vezetőséget megfelelően felkészítették-e a kijelölt feladatok ellátására; megfelelően kezelik-e a változásokat, miközben fenntartják, ill. fejlesztik az alapvető képességeket; a vezetők ismerik-e a PSM-et. A protokoll kompetenciára vonatkozó kérdései között pl. az alábbiak szerepelnek: Milyen kompetenciával rendelkeznek a PSM-hez kapcsolódó kulcspozíciókban? Megfelelően felkészítették az ellenőröket, elemzőket és minőségbiztosítási technikusokat? A technológiai folyamatban részt vevő valamennyi dolgozó (az alvállalkozók alkalmazottait is beleértve) részesült képzésben a technológia mibenlétéről és veszélyeiről, valamint a munkafolyamatoknál alkalmazandó eljárásokról? A technológiai változtatásokat megelőzően kaptak-e tájékoztatást és képzést azok a technológia működtetésében és karbantartásában részt vevő dolgozók (az alvállalkozók alkalmazottait is beleértve), akiknek a feladataira kihatnak ezek változások?

5 Lehetőség A lehetőségek vizsgálatánál azt ellenőrzik, hogy: kellő időt és erőforrásokat biztosítottak-e az irányítási rendszerek hosszú távú támogatásához; a PSM az üzleti terv és az erőforrások elosztásával kapcsolatos döntések részét képezi-e; a dolgozók megfelelő támogatásban részesülnek-e a kijelölt feladatok elvégzéséhez. A lehetőségekkel kapcsolatos jellemző kérdések: Kellő erőforrások állnak rendelkezésre a változáskezelés folyamatainak magas színvonalú végrehajtásához? A véletlen eseményekről készült jelentéseket minden olyan dolgozóval megvitatják, akinek a feladatait érintik a jelentés megállapításai? Kellő időben elvégzik a folyamatbiztonsági kézikönyv aktualizálását? Időben kiértékelik-e a PSM ellenőrzések megállapításait? Motiváció A motiváció értékelésénél azt próbálják meghatározni, hogy az alkalmazottak és a vezetőség kellően motivált-e az irányítási rendszerek magas színvonalú bevezetésére. Azt ellenőrzik, hogy: az irányítási rendszerekkel kapcsolatos mérések és egyéb visszajelzések segítségével nyomon követik-e a rendszerek hatékonyságát; elvégzik-e az irányítási rendszerek és a kapcsolódó támogató folyamatok minőségének és eredményességének időszakos rutinellenőrzését; vannak-e olyan követőrendszerek, amelyek az ajánlások végrehajtását figyelik; a dolgozók tevékenysége és magatartásra az előre meghatározott következményekkel jár-e. A motiváció szintjének meghatározását célzó kérdések pl.: Mi a következménye a legutóbbi ellenőrzés megállapításainak? Kiterjednek a vizsgálatok a veszélyelemzés minőségére, és a feltárt hibák időben történő kijavítására?

6 Hogyan jelenik meg az elszámoltathatóság az alkalmazottak teljesítményének tervezésében? Igényli a vezetőség a képzési rendszer állapotának megismeréséhez és fejlesztéséhez szükséges fontosabb méréseket és viszszajelzéseket? Ellenőrzi a munkáltató az alvállalkozók képzését? Betartatják a munkavégzés biztonsági előírásait, ill. vannak-e következményei, ha nem tartják be azokat? A vezetőség elkötelezettségének felmérése Az auditálási eljárás továbbfejlesztésének része volt annak felmérése, hogy a vezetőség mennyire vesz részt a PSM folyamataiban. Ezt az elkötelezettséget tipikus helyzetek vizsgálatával mérték. A PSM vizsgálatok során ma már a vezetés összes szintjén tevékenykedő menedzserekkel készítenek interjút. Az értékelés során olyan példákat keresnek, amelyek megmutatják, hogy a vezetők milyen mértékben vesznek részt a PSM folyamataiban, és milyen hatást gyakorolnak annak eredményességére. Példák a vizsgálati protokoll vezetőknek szóló kérdéseire: Minden vezetőnek Milyen képzésben részesült a PSM-mel kapcsolatban? Hogyan fejlesztette a biztonsági kultúrát a saját hatáskörében? Hogyan foglalkozik az üzleti terv és a vállalati stratégia a PSMmel? Hogyan közlik a vezetőség elvárásait? Milyen szintű kompetencia jellemző a PSM-hez kapcsolódó fontosabb beosztásokra? Hogyan számoltatja el a központ az egységet? Milyen kézzel fogható támogatást ad a PSM-nek (biztonsági értekezletek, ellenőrzések)? Befolyásolta átszervezés a PSM-et? Honnan tudja, hogy milyen hatékonyak a PSM rendszerek? A PSM-hez kapcsolódó tevékenységek teljesítésének vannak meghatározott konzekvenciái? A források elosztásával kapcsolatos döntések során milyen szerepet kap a PSM?

7 Középvezetőknek és közvetlen termelésirányítóknak Hogyan vonja be a beosztottjait a PSM-ben (pl. értekezletek, auditok)? Hogyan vesz részt a technológiai veszélyelemző csapat összeállításában? Hogyan értesül a veszélyelemzések megállapításairól? Hogyan ellenőrzi az eljárások betartását? Honnan tudja, hogy a dolgozók megfelelő képzésben részesülnek? Hogyan működik a változáskezelés? Honnan tudja, hogy a biztonságos munkahelyi gyakorlatot alkalmazzák? Milyen hivatalos vizsgálatot végez? Hogyan állítják össze a véletlen eseményeket kivizsgáló csapatokat? Hogyan adnak tájékoztatást a véletlen események kivizsgálásának megállapításairól? Hogyan követik a vizsgálat ajánlásainak végrehajtását? Mik a gondjai a PSM-mel kapcsolatban (költségek, ütemezés, emberi erőforrások stb.)? Hogyan javítható az auditok következtetéseinek számonkérhetősége? Minden hosszú távra szóló kezdeményezés sikerének az a kulcsa, hogy milyen folyamatos támogatásban részesül. Ehhez arra van szükség, hogy az auditálás ajánlásainak végrehajtását számon kérjék. Ennek érdekében az auditálást végző csapat egyik tagjának a feladata annak ellenőrzése, hogy a létesítményben minden egyes ajánlásra intézkedési tervet dolgozzanak ki. Olyan mérőszámokat állapítanak meg, amelyekkel nyomon követhető a PSM rendszer hiányosságainak pótlása. Az időszakos állapotjelentéseket mind az adott részleg vezetése, mind pedig a központ megkapja, ezáltal felsőbb szinten is lehetővé válik a számonkérés. Ezen felül egy magas szintű, kéttagú külső csapat évente ellenőrzi a hiányosságok pótlásának helyzetét.

8 Következtetések Azáltal, hogy az IKLM alapelveit beépítették a PSM ellenőrzési folyamatába, hogy felmérik a vezetők részvételét, és hogy növelik a számonkérhetőséget, a szakemberek jobban tudnak összpontosítani azokra a tényezőkre, amelyek a PSM rendszerek fenntarthatóságát garantálják. Ma már a negyedik ilyen típusú vizsgálatot végzik, miközben további adatokat gyűjtenek a vizsgálati módszerekben eszközölt változtatások hatékonyságáról. Az eredmények bíztatóak a rendszerek folyamatosan javulnak, és a létesítmények vezetői is részt vesznek a folyamatban. Azoknál a vállalatoknál, ahol alkalmazzák a PSM-et, a rendszert beépítik a cég foglalkozás-egészségügyi, munkavédelmi és környezetvédelmi rendszerébe is. Összeállította: Csépán Lilla Welch, M. C.; Hartmann, R. B.: How sustainable are your PSM processes? = Chemical Engineering Progress, 99. k. 6. sz p Holdsworth, R.: Practical applications approach to design, development and implementation of an integrated management system.= Journal of Hazardous Materials, 104. k sz nov. 14. p