Pro Publico Bono Online Támop Speciál 2012 TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 CZAKÓ ÁGNES GYŐRI ÁGNES A KISVÁLLALKOZÁSOK MEGOLDÁSKERESŐ MAGATARTÁSA, 2010* Jelen tanulmány a magyar mikro-, kis és középvállalkozások megújulási képességét vizsgálja egy 2010-ben végzett empirikus felvétel alapján. A vállalati innovációs tevékenységgel kapcsolatos hazai kutatások többnyire csak a multinacionális nagyvállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs aktivitására koncentráltak, kevés ismerettel rendelkezünk a kis- és középvállalati szektor innovatív magatartásáról. A szórványos hazai empirikus kutatások, például ANTALÓCZY-SASS (2011) 1, BART- HA-MATHEIKA (2009) 2, BENKE (2011) 3, CZAKÓ (2011) 4, CSIZMADIA-GROSZ (2008) 5, HALPERN- MURAKÖZY (2010) 6, INZELT (2003, 2011) 7, Sass (2011) 8 közlései elsősorban olyan technoló- * Ez a tanulmány a 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005. számú TÁMOP program (Társadalmi Megújulás Operatív Program) Innováció a KKV-k és önfoglalkoztatók körében című alprojekt keretében készült. A műhely (kutatócsoport) vezetője: Dr. BALATON Károly egyetemi tanár BCE. A tanulmányt szakmai szempontból lektorálta: HÁRS Ágnes PhD kutató közgazdász (Kopint TÁRKI). A szerzők: CZAKÓ Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének egyetemi docense (elérhetősége: agnes.czako@uni-corvinus.hu) és GYŐRI Ágnes a Budapesti Corvinus Egyetem Ph.D. hallgatója (elérhetősége: agnes.gyori@uni-corvinus.hu). 1 ANTALÓCZY Katalin SASS Magdolna (2011): Kis- és közepes méretű vállalatok nemzetköziesedése elmélet és empíria. Külgazdaság, 55. évf., 9-10. sz., 22-33. o. 2 BARTHA Attila MATHEIKA Zoltán (2009): A magyar kis- és középvállalatok innovációs aktivitása és innovációpolitikai preferenciái egy felmérés tükrében. Külgazdaság, 53. évf., 7-8. sz., 68-88. o. 3 BENKE Zoltán (2011): A magyar kis- és középvállalatok nemzetköziesedése a mérnöki tevékenységet, műszaki kutatás-fejlesztést végző vállalatok körében. Külgazdaság, 55. évf., 9-10. sz., 101-121. o. 4 CZAKÓ Ágnes (2011): Vállalkozások, innováció, pénzügyek. = CZAKÓ Ágnes HUSZ Ildikó SZÁNTÓ Zoltán (szerk.): Meddig nyújtózkodjunk? A magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság időszakában. Gazdaságszociológiai műhelytanulmányok, BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft., Budapest, 131-142. o. 5 CSIZMADIA Zoltán GROSZ András (2002): Szervezet-központú hálózatok: az ipari parkok térségiintézményi kapcsolatrendszerének és együttműködési aktivitásának szerkezeti jellemzői. Tér és Társadalom, 2., 53-81. o. 6 HALPERN László MURAKÖZY Balázs (2010): Innováció és vállalati teljesítmény Magyarországon. Közgazdasági Szemle, 57. évf., 4. sz., 293-317. o. 7 INZELT Annamária (2003): A kicsik K+F és innovációs tevékenysége. Külgazdaság, 47. évf., 11. sz., 24-42. o. 8 SASS Magdolna (2011): Magyar orvosimőszer-gyártó kis- és középvállalatok nemzetköziesedésének jellemzıi és néhány tényezıje. Külgazdaság, 55. évf., 9-10. sz., 57-77. o.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 2 gia fejlesztésére orientált ágazatokban működő vállalkozásokra fókuszáltak, mely ágazatokban feltételezhetően nagyobb valószínűséggel találhatóak innovatív vállalatok. 9 E kutatások egybehangzó eredményei még a tudásigényes ágazatokban is nagyon alacsonynak mutatják az innovatív kis- és középvállalkozások arányát Magyarországon, s rendkívül esetlegesnek az innovációt érintő vállalatközi, illetve intézményközi (vállalatikutatóintézeti, vállalati-egyetemi) együttműködéseket. Pedig az innovációs tevékenység vitathatatlan szerepet játszik a versenyképesség növelésében (PAPANEK at all (2006) 10 ). Az EU támogatáspolitikája éppen ezért elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatására, regionális fejlesztésére irányul,11 egyelőre azonban a hazai empirikus tapasztalatok fényében úgy tűnik, hogy a szakpolitika által ösztönzött innovációs alapú együttműködések a gyakorlatban kevés hatékonysággal működnek. A kisvállalkozások innovációs aktivitására vonatkozó kutatások legfontosabb tanulsága, hogy a hazai innovációs rendszer csak mérsékelten éri el a kis- és középvállalatokat: az innovációra újonnan vállalkozó KKV-kat alig támogatja, inkább a már innovatív vállalkozásokat ösztönzi, de azokat is csak gyenge mértékben (CSIZMADIA (2008) 12, INZELT (2011) 13 ). Vizsgálatunk során a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézete által 2010-ben végzett Pénzügyi kultúra Magyarországon című kutatás kisés középvállalati almintájának adataira támaszkodtunk. 14 Az adatfelvétel több mint 1200 vállalatra kiterjedő országos reprezentatív mintán készült. A mintába került vállalkozások kiválasztása a KSH cégnyilvántartásából a kis- és közepes vállalkozási szektor gazdasági ág és létszám szerinti összetétele alapján történt. A felvétel tisztított adatai 1192 mikro-, kis- és középvállalkozás adatait tartalmazza. 15 A mintában a mikrovállalkozások a valódi számukhoz képest alulreprezentáltak, mivel a kutatások célja elsősorban az igazi kisvállalkozások megismerése volt (F1. táblázat). A vizsgálat során megkérdezett vállalkozások főbb változók szerinti megoszlását a Függelék F2. táblázatban közöljük. Cikkünkben a hazai kis- és középvállalati szektor vizsgálatunkban használt mutatók szerint mért megoldáskereső piaci magatartásának elemezésére vállalkozunk. Foglalkozunk a kisvállalkozások e-bank használatával, számlavezető pénzintézetváltásával, valamint pályázati- és fejlesztési aktivitásával. Úgy gondoljuk, hogy ezek a 9 Ezekből a felmérésekből rendszerint kimaradnak a tíz főnél kisebb mikrovállalkozások. 10 PAPANEK Gábor BORSI Balázs TOMPA Tamás (2006): A magyar gazdaság versenyképességét magyarázó tényezők. Külgazdaság, 51. évf., 3-4. sz. 11 Ennek megfelelően a Nemzeti Fejlesztési Terv, az Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az Új Széchenyi Terv keretén belül megfogalmazott operatív programok az egyes régiók versenyképességének javítása érdekében a helyi kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdaság innováció-orientált fejlesztésére fókuszálnak 12 CSIZMADIA Zoltán (2008): Együttműködés és újítóképesség Az innováció regionális rendszerének kapcsolathálózati alapjai. Szociológiai Szemle, 2., 22-56. o. 13 INZELT Annamária (2011): Innováció és nemzetköziesedés a kicsik világában. Egy e-felvétel eredményei. Külgazdaság, 55. évf., 9-10. sz., 122-154. o. 14 A kutatásra a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával az Innotárs projekt keretében került sor. 15 A mintába 250 fő feletti nagyvállalatok is bekerültek, ugyanis amikor bekerültek oda még kis- és közepes vállalkozások voltak a KSH adatbázisa szerint, de időközben nőtt az alkalmazottaik létszáma. A torzítás elkerülése érdekében az elemzés készítésekor nem vettük figyelembe őket.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 3 vizsgált tényezők a hagyományokkal való szakítást jelzik, s ilyen értelemben ugyan kissé leegyszerűsített módon a vállalkozások megújulási képességének, innovatív magatartásának közvetett mutatói. Majd kétdimenziós és többdimenziós elemzés segítségével vizsgáljuk a kisvállalati megoldáskeresést a vállalkozások jellemzőinek függvényében. Végül a kutatás eredményei alapján következtetéseinket foglaljuk össze javaslatokat téve további kutatási irányokra. 1. A Kisvállalati megoldáskeresés mutatói Mivel amellett érvelünk, hogy a vállalkozás ügyeiben az elektronikus bankszolgáltatás használata, a számlavezető bank megváltoztatása, a fejlesztési forrásokra történő pályázatok benyújtása, valamint a beruházási szándék a KKV-k eljárásaiban nyitottságot jelez, ezért e változók segítségével létrehoztunk egy kisvállalati megoldáskeresés elnevezésű mutatót, s a későbbiekben számításaink ezen az indikátoron alapulnak. 16 A vállalati megoldáskeresés nevű empirikus változót a kérdőív nyújtotta lehetőségek alapján az alábbiak szerint hoztuk létre: A vállalkozások e-bank használata alapján 17 azokat a KKV-kat vettük figyelembe, amelyek vagy a vállalkozás ügyeiben vagy a személyes és a vállalati ügyekben egyaránt használnak internetes bankszolgáltatást. A számlavezető pénzintézet megváltoztatása alapján 18 azokat a vállalkozásokat vontuk be a vizsgálatba, amelyek szakítva a megszokásaikkal, számlavezető pénzintézetet váltottak. Erre a váltásra költségracionális megfontolásból (például drága szolgáltatási díjak, más banknál elérhető kedvezőbb vagy új szolgáltatási lehetőségek), időtakarékos szempontok figyelembe vételével (például nagy távolság, sorban kellett állni, kedvezőtlen nyitva tartás, kevés bankautomata stb.) vagy minőségi kifogás (udvariatlan ügyintéző, gondozatlan banképület stb.) miatt került sor. 19 16 Másodelemzésünk a már említett 2010-ben rögzített adatforrásra épít. A felmérés során kérdezőbiztosok keresték fel a kis- és közepes vállalkozások tulajdonosait, vezetőit, illetve a vállalkozás pénzügyeiben illetékes a cégvezető által válaszadásra kijelölt alkalmazottját. Kérdéseket tettek fel nekik a vállalkozás pénzügyi kultúrájára (banki kapcsolatok, pénzügyi ismeretek, banki/befektetési termékek használata, biztosítási és hitelfelvételi szokások), a vállalkozás reáladataira (foglalkoztatottak létszáma, nettó árbevétel, adózott eredmény), ezek múltbeli és jövőben várható alakulására, valamint a vállalkozás gazdálkodásának egyéb jellemzőire (például exportból származó árbevétel, készpénzes pénzügyi tranzakciók aránya, vállalati pénzzavar elfordulásának gyakorisága és okai, beruházási szándék, pályázati aktivitás, tulajdonosi szerkezet, piaci hatókör) vonatkozóan. 17 A kérdőívben feltett kérdés: Használ-e internetes bankszolgáltatást akár személyes akár vállalkozási ügyekben? 18 A kérdőívben feltett kérdés: Előfordult-e, hogy a vállalkozás számlavezető bankot változtatott, és ha igen, milyen okok miatt? 19 Tehát azok a vállalkozások nem kerültek be a vizsgálatba, amelyek esetében a számlavezető pénzintézet megváltoztatása kényszerből történt (például megszűnt a bank, nem kapott hitelt stb.).
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 4 A vállalkozások pályázati aktivitásának vizsgálata alapján 20 azokat a kis- és középvállalkozásokat tekintettük megoldáskeresőnek, amelyek törekednek arra, hogy kormányzati vagy EU-s programokba bekapcsolódjanak, mely támogatások révén lehetőségük nyílik növekedésre, fejlesztéseik megvalósítására. A vállalkozások fejlesztési törekvése alapján21 azok a KKV-k kerültek be az elemzésünkbe, amelyeknél a felvétel évében valamilyen nagyobb beruházás, fejlesztés azaz jelenleg vagy közeljövőben realizálódó újítás megvalósítására kerül sor. Alapgondolatunk szerint a kisvállalati megoldáskeresés-mutató a vállalkozás megújulási képességét méri, amely változtatható, javítható. Az aktív megoldáskeresőnek definiált vállalkozások életében olyan magatartás-elemek vannak jelen, melyek az innovatív vállalati viselkedés mutatóinak tekinthetők, s mindezek az érintett vállalati kör számára a jövőben egyfajta relatív előnyt jelenthetnek a további megújuláshoz. Mindezzel nem azt állítjuk, hogy a kapcsolat determinisztikus lenne, de úgy véljük, hogy ennek a mutatónak a segítségével egy fejlődni, megújulni szándékozó kisvállalati csoportot lehet körvonalazni. Az 1. táblázat a KKV-k nyitottságát mérő vállalati megoldáskeresés változó egyes komponenseinek megoszlását mutatja be. 1. táblázat A vállalati megoldáskeresés mutató komponenseinek megoszlása, 2010 Megoldáskeresés változói Internetes bankszolgáltatást használ Számlavezető pénzintézetet változtatott Pályázott fejlesztési, beruházási forrásokra Nagyobb fejlesztést, beruházást végez N2010 =100 % gyakoriság 1008 % 78,8 % gyakoriság 399 % 33,3 % gyakoriság 694 % 60,8 % gyakoriság 291 % 25,0 % Forrás: Pénzügyi kultúra Magyarországon kutatás, 2010 (Budapesti Corvinus Egyetem) A fentebb közölt táblázatból jól látható, hogy a kis- és közepes vállalkozások közel négyötöde intézi elektronikus úton a tevékenységével kapcsolatos ügyeit. Vállalati min- 20 A kérdőívben feltett kérdés: Pályázott-e már valaha korábban beruházási, fejlesztési forrásokra a vállalkozás? 21 A kérdőívben feltett kérdés: Kíván-e nagyobb beruházást vagy fejlesztést megvalósítani ebben az évben a vállalkozás?
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 5 tánkon végzett korábbi tanulmányunkban (Czakó (2011) 22 ) arra hívtuk fel a figyelmet, hogy az e-bank használata terén az elmúlt évek tapasztalataihoz képest nyitottabbá váltak a szektor vállalkozásai, ugyanis 2006-hoz viszonyítva 2010-re 20 százalékpontos növekedést regisztráltunk. Ugyanakkor még mindig vannak elutasítók. Az e-bankolás elutasításának okai között első helyen a személytelenségtől való félelem és a biztonság hiánya állnak. Az 1. táblázatból az is kiderül, hogy a vizsgált vállalkozások közül minden harmadik már változtatott számlavezető pénzintézetet alapítása óta. A bankelhagyás hátterében meghúzódó szempontok csoportosítása során (GYŐRI (2012) 23 ) azt találtuk, hogy elsősorban (az esetek 45 százalékában) költséghatékony megfontolásból például magas költségek, alacsony kamat, kedvezőtlen hitelkonstrukció stb. miatt döntenek a pénzintézetük elhagyása mellett a vállalkozások, második leggyakoribb indok pedig a kényszerűség például felülről érkező utasítás vagy megszűnt a bank/bankfiók, amely 2010-ben minden negyedik bankváltoztatás során szerepet játszott. További szempontok az idővel való takarékosság fontosságára utalnak például nehézkes ügyintézés, hosszú sorban állás, messze van a vállalkozástól, az esetek 15 százalékában emiatt döntöttek a vállalkozások az adott bank elhagyása mellet. A legkevésbé minőségi kifogások vezették más szolgáltatóhoz a vállalkozásokat (minden tizedik esetben), mint például a nem segítőkész vagy felkészületlen személyzet, elhanyagolt irodaépület. A KKV-k pályázati tevékenységét vizsgálva, viszonylag magas pályázati aktivitást tapasztalunk: öt vállalkozásból három már pályázott valaha beruházási, fejlesztési forrásokra. A legtöbb kis- és középvállalkozás az állami alapok és EU-források elérésére nyújt be pályázatot, de magas körükben a banki hitelek iránti kereslet is. Az adatfelvétel tanúsága szerint csupán 5 százalék körüli az elutasítások aránya. A sikertelen forrásszerzésben leggyakrabban szubjektív azaz a személyes kapcsolat hiánya (15%) és szakmai szempontok biztosíték-hiány, nem megalapozott üzleti terv (16,7%) játszottak szerepet. Mindössze 291 vállalkozás (a KKV-k negyede) jelezte, hogy valamilyen nagyobb fejlesztést, beruházást hajt végre a vizsgálat évében. A jelenség okát illetően arra gondolunk, hogy a vállalkozások alacsony beruházási tevékenysége a bizonytalan gazdasági körülményekkel hozható összefüggésbe és inkább a következő évekre halasztják fejlesztési terveik megvalósítását. 22 CZAKÓ Ágnes (2011): Vállalkozások, innováció, pénzügyek. = CZAKÓ Ágnes HUSZ Ildikó SZÁNTÓ Zoltán (szerk.): Meddig nyújtózkodjunk? A magyar háztartások és vállalkozások pénzügyi kultúrájának változása a válság időszakában. Gazdaságszociológiai műhelytanulmányok, BCE Innovációs Központ Nonprofit Kft., Budapest, 131-142. o. 23 GYŐRI Ágnes (2012): A racionális kisvállalati gazdálkodás tényezői, 2006-2010. Közgazdasági Szemle, 59. évf., 2. sz., 189-219. o.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 6 2. Megoldáskeresés és vállalati jellemzők 2.1 Változók A fent bemutatott változókból a vállalati megoldáskeresést mérő indikátort úgy alakítottuk ki, hogy minden komponenst azonos súllyal vettünk figyelembe, vagyis minden kritérium teljesülése esetén egy ponttal növeltük a megoldáskeresés mutató értékét, s azokat a vállalkozásokat, amelyeknek valamely területen hiányoztak az adatai, kivettük az elemzésből. Ezáltal egy olyan változót hoztunk létre, amely 0 és 4 közötti értéket vehet fel. Minél magasabb pontszámot ér el ezen a skálán a vállalkozás, annál valószínűbb, hogy nyitottság, aktív megoldáskeresés jellemzi piaci magatartását. A vállalati megoldáskeresés változó átlagértéke 1,98. A 2. táblázat a megoldáskeresés különböző mértékével jellemzett csoportok előfordulási arányait mutatja be. 2. táblázat A minta megoszlása a kisvállalati megoldáskeresés mutató egyes mértékei szerint, 2010 Vállalati megoldáskeresés pontszám 2010 N % 0 94 9,3 1 245 24,2 2 339 33,5 3 253 25 4 82 8,1 Összesen 1013 100 Forrás: Pénzügyi kultúra Magyarországon kutatás, 2010 (Budapesti Corvinus Egyetem) A minta tapasztalatai szerint a vizsgált szektor vállalkozásainak tizede (9,3 százaléka) egyáltalán nem keres megújulási lehetőségeket, a negyede pedig alacsony mértékben mondható nyitottnak (24,2 százaléka). A megkérdezett kis- és középvállalkozások relatív többsége (33,5 százaléka) az átlagos mértékben megoldáskeresők közül került ki, míg az átlagosnál nagyobb mértékű aktivitás a cégek negyedét (25 százalékát), a teljesen aktív megoldáskereső attitűd pedig a vállalkozások kevesebb mint tizedét (8,1 százalékát) jellemzi. A továbbiakban azokat a vállalkozásokat, melyek egyáltalán nem vagy legfeljebb egy irányban mutatkoztak nyitottnak, alacsony mértékben megoldáskeresőnek, azokat, melyek 2 pontot értek el ezen a skálán, közepes mértékben megoldáskeresőnek, s a vállalkozásoknak azt a csoportját, melyek esetében a piaci megoldáskeresés vizsgálatunkban használt mutatói közül három vagy mind a négy a vállalkozások életéhez tartozik aktívan megoldáskeresőnek tekintjük (3. táblázat). Így a mintába került vállalkozásoknak 3 egymással teljesen azonos arányú csoportját alakítottuk ki.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 7 3. táblázat A megoldáskeresés különböző mértékével jellemezett KKV-k aránya, 2010 Megoldáskereső attitűd Alacsony mértékben megoldáskereső (0, 1 pont) Átlagos mértékben megoldáskereső (2 pont) Aktívan megoldáskereső (3, 4 pont) 2010 N % 339 33,5 339 33,5 335 33,0 Összesen 1013 100 Forrás: Pénzügyi kultúra Magyarországon kutatás, 2010 (Budapesti Corvinus Egyetem) A KKV-szektor megújulási képességének feltérképezése során a következőkben arra kerestük a választ, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek azok a kisvállalkozások, amelyek igénybe veszik, bevezetik, valamint tartósan alkalmazzák a számukra elérhető és hasznos pénzpiaci újításokat. A kérdésünket másképp megfogalmazva úgy is feltehetjük, hogy vannak-e különbségek az átlagosnál nagyobb mértékben nyitott vállalkozások és a közepes vagy annál alacsonyabb mértékben megoldáskereső vállalkozások csoportja között. 2.2 A kétdimenziós elemzés eredményei A 4. táblázatban összefoglalt kereszttábla-elemzés eredményei alapján a következő változók mentén mutathatók ki szignifikáns eltérések a megoldáskeresés különböző mértékével jellemzett kis- és középvállalkozások tekintetében: vállalatméret, tevékenységi kör, piaci hatókör, más vállalkozásban való érdekeltség, valamint a vállalkozás kora. 24 Az egyik legfontosabb változó, mely mentén jelentős különbségek rajzolódnak ki a vállalkozások megújulási képességében, az a vállalkozás mérete. A kis- és közepes vállalkozási szektor legkisebbjeire függetlenül attól, hogy a vállalatnagyság kategóriáit az alkalmazottak létszáma vagy az árbevétel alapján alakítjuk ki kevésbé jellemző az új pénzpiaci megoldások keresése. A 0-9 fős mikrovállalkozások illetve a legkisebb árbevételű KKV-k körében a legalacsonyabb az aktív megoldáskereső attitűd előfordulásának gyakorisága a szektor többi vállalkozásához képest: a létszám alapján kialakított legki- 24 A szignifikancia-vizsgálatok esetében a 95 százalékos szignifikanciatesztet (p < 0,05) fogadtuk el az értékelhetőség kritériumának.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 8 sebb méretű vállalkozások csoportjában 24,3 százalékponttal alacsonyabb az aktív megoldáskeresők aránya a legnagyobb méretűekhez képest. 25 4. táblázat A megoldáskeresés különböző mértékével jellemezett KKV-k megoszlása az egyes vállalati jellemzők szerint 2010-ben, % Megoldáskeresés mértéke alacsony átlagos magas Méret-kategóriák az alkalmazottak létszáma alapján Mikrovállalkozás (0-9 fős) 56,6 27,0 16,4 Kisvállalkozás (10-49 fős) 35,2 34,2 30,6 Középvállalkozás (50-249 fős) 24,3 35,0 40,7 N=1007, szig=0,000, Cramer s V=0,213 Méret-kategóriák az éves nettó árbevétel alapján 0-500 millió forint 38,7 36,8 24,5 501-2500 millió forint 25,8 29,4 44,8 2,5 milliárd forint felett 24,8 29,2 46,0 N=900, szig=0,000, Cramer s V=0,155 Érdekeltség más vállalkozás(ok)ban Igen 18,5 32,9 48,6 Nem 38,3 33,7 28,0 N=1008, szig=0,000, Cramer s V=0,212 Piaci hatókör Regionális 43,7 32,7 23,6 Országos 37,3 32,0 30,6 Nemzetközi 20,4 36,2 43,4 N=1012, szig=0,000, Cramer s V=0,143 Tevékenységi kör Feldolgozóipar* 25,5 31,9 42,6 Építőipar 26,8 32,3 40,9 Kereskedelem 38,7 31,2 30,0 25 Amennyiben az éves nettó árbevétel alapján soroljuk be a vállalkozásokat, a legkisebb árbevételű KKV-k körében 21,5 százalékponttal alacsonyabb a magas megújulási képességű vállalkozások aránya a legnagyobb árbevételűekhez viszonyítva.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 9 Szállítás és idegenforgalom 28,9 40,4 30,7 Üzleti szolgáltatás 39,3 35,3 25,4 N=993, szig=0,000, Cramer s V=0,123 Vállalkozás kora 10 évesnél fiatalabb 35,1 39,4 25,5 11 és 20 év közötti 36,5 33,0 30,5 20 évnél idősebb 31,3 30,1 38,6 N=1008, szig=0,007, Cramer s V=0,098 *A feldolgozóipar, bányászat, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás együttesen számolva. Forrás: Pénzügyi kultúra Magyarországon kutatás, 2010 (Budapesti Corvinus Egyetem) A vállalatnagyság mellett a másik legjelentősebb szignifikáns összefüggés a kereszttáblás elemzések során az összefüggések sorrendbe rendezésekor a Cramer s V értékeket alapul véve a más vállalkozásban való érdekeltség hatását illetően figyelhető meg. A vállalatközi kapcsolatok növelik az újítások iránti nyitottságot: a más vállalkozásban illetve vállalkozásokban való érdekeltség vállalati rugalmassággal párosul. Az érdekeltséggel rendelkező kis- és közepes vállalkozások körében kétszer magasabb az aktív megoldáskeresők és kétszer alacsonyabb az új lehetőségeket egyáltalán nem vagy alig kereső vállalkozások aránya a más vállalkozásban tulajdonrésszel nem rendelkezőkhöz képest. További szignifikáns eltérés mutatkozott a kisvállalati megoldáskeresés mértékében a piaci hatókör tekintetében is. A külföldi kapcsolatokkal rendelkező vállalkozások melyek piaci interakcióik jelentős részét nemzetközi piacon bonyolítják, nyitottabbak a pénzügyi újítások befogadására és alkalmazására: körükben 20 százalékponttal magasabb az aktív megoldáskereső attitűd előfordulásának gyakorisága, mint a regionális piacon működő vállalkozások esetében, de az országos hatókörű KKV-khoz képest is 13 százalékponttal magasabb. A KKV-k ágazati jellemzői alapján is megfigyelhetők eltérések. Az eredményekből az tűnik ki, hogy a feldolgozóipari és építőipar cégekre nagyobb, míg a kereskedelmi, idegenforgalom és szállítás, valamint üzleti szolgáltatás területén tevékenykedő vállalkozásokra kevésbé jellemző az újítások keresése. Az, hogy a kereskedelmi és üzleti szolgáltatással foglalkozó kis- és középvállalkozások szignifikánsan a legalacsonyabb mértékben nyitottak új pénzügyi megoldások irányában, feltehetően tevékenységük kevésbé tőkeintenzív jellegével magyarázható. Ugyan nem jelentős, de statisztikailag szignifikáns különbségek figyelhetők meg a vállalkozás korának vizsgálata alapján is: a régebb óta működő cégek körében nagyobb fokú rugalmasság és megoldáskeresés mutatkozik. A legfiatalabb legfeljebb 10 éve működő KKV-kra leginkább az átlagos mértékű, a 11 és 20 év közötti vállalkozásokra az alacsony mértékű megoldáskeresés jellemző, míg a 20 évnél régebb óta piacon lévő vállalkozások bizonyulnak a legnagyobb mértékben aktív megoldáskeresőnek.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 10 Az elemzés eredményei szerint általánosságban elmondható, hogy az, hogy milyen mértékben jellemző nyitottság és megoldáskereső magatartás a kis- és közepes vállalkozási szektorra, azt elsősorban a vállalkozás mérete, a más vállalkozásokban való érdekeltség, a piaci hatókör, a tevékenység jellege és a vállalkozás kora befolyásolják. 3. Az aktív megoldáskereső kisvállalati magatartást befolyásoló tényezők vizsgálata többváltozós elemzés módszerével A kereszttábla-elemzések során feltárt összefüggések további vizsgálatára többváltozós regressziós elemzést végeztünk annak érdekében, hogy a zavaró tényezőktől mentesen is vizsgálni tudjuk az egyes vállalati jellemzők kisvállalati megoldáskeresésre gyakorolt hatását. Az aktív kisvállalati megoldáskeresés és háttértényezői közötti összefüggések elemzésére bináris logisztikus regressziós (logit) modellt alkalmaztunk. A modellbe a kereszttábla-elemzésnél szereplő változók kerültek be. A vállalkozás méretére vonatkozó mindkét mutatót kétértékűvé alakítva szerepeltettük az egyenletben: az alkalmazottak létszámának változóját LÉTSZÁM, valamint az éves árbevétel változóját ÁRBEVÉTEL néven. Feltételezésünk szerint azért indokolt a vállalkozás méretét többféleképpen bemutató változók együttes bevonása a regressziós modellbe, mivel ezek a változók nem feltétlenül ugyanúgy jellemeznek egy-egy vállalkozást, hiszen egy néhány fős vállalkozásnak is lehet magas árbevétele, ugyanis ez a termelési tényezők arányától is függ. 26 A más vállalkozás(ok)ban való 10 százaléknál nagyobb tulajdonrész változóját ÉRDEKELTSÉG néven szintén kétértékű dummy változóként vontuk be a regresszióba. A piaci HATÓKÖR kategoriális változóként lépett a modellbe, referenciakategóriának választva a regionális piacon működő vállalkozások kategóriáját. A vállalkozás főtevékenysége szerinti ágazati besorolása alapján létrehozott ÁGAZAT változó kategoriális változóként került be az egyenletbe, referenciakategóriának pedig az üzleti szolgáltatást kezeltük. Továbbá a regresszió magyarázó változói között szerepelt a vállalkozás korának kategoriális változója is (KOR), referenciakategóriának választva a legfeljebb 10 éves vállalkozások csoportját. A magyarázó változókat tartalmazó regressziós modell eredményeit az 5. táblázat foglalja össze. A megjegyzéssel jelölt esélyhányados együtthatók azokat az összefüggéseket jelzik, amelyek szignifikánsnak bizonyultak a többi változó bevonása mellett is. 26 Feltevésünket a statisztikai próbák is igazolták, a multikollinearitás mértéke elhanyagolható modellünkben.
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 11 Magyarázó változó 5. táblázat Az aktív kisvállalati megoldáskeresést befolyásoló tényezők logisztikus regressziós modell eredményei(exp(b)) Kisvállalati megoldáskeresés LÉTSZÁM (ref: 0-9 fő) 2,089** ÁRBEVÉTEL (ref: 0-500 millió forint) 1,826** ÉRDEKELTSÉG (ref: nincs 10% feletti tulajdonrésze más vállalkozás(ok)ban) 2,224** HATÓKÖR (ref: regionális) * országos 1,540** nemzetközi 1,197 ÁGAZAT (ref: üzleti szogáltatás) * feldolgozóipar 1,846** építőipar 1,223(*) kereskedelem 1,187 idegenforgalom és szállítás 1,317 KOR (ref: legfeljebb 10 éves) * 11 és 20 év közötti 1,103 20 éves és idősebb 1,157 Konstans 0,249** Esetszám 870-2Log Likelihood 1039,97 Khi-négyzet 86,56 Modell szignifikancia 0,000 Függő változó értéke 1, ha a vállalkozás aktív megoldáskereső, egyéb esetben nulla. Megjegyzés: (*): 10 százalékon szignifikáns, *: 5 százalékon szignifikáns, **:1 százalékon szignifikáns kapcsolatot jelöl. Az eredményekből láthatjuk, hogy a vállalkozás mérete szignifikáns hatással van a függő változóra. A foglalkoztatottak számával közelített cégméret (LÉTSZÁM) hatását vizsgálva minden egyéb tényező változatlansága mellett azt találjuk, hogy a 10 fő feletti vállalkozások jóval rugalmasabbak és megoldáskeresőbbek a szektor 9 vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásaihoz viszonyítva. Az ÁRBEVÉTEL szintén szignifikáns hatást gyakorol a kisvállalati megoldáskeresés mértékére: a magasabb árbevétel növeli a vállalkozás megújulási hajlandóságát. Az, hogy a legkisebb méretű vállalkozások esetében ritkább az aktív megoldáskereső attitűd előfordulása, mint a nagyobbak körében, feltehetően a kicsik sérülékenységével magyarázható, s hogy inerciájuk hatással van a mozgékonyságukra. A becsült egyenletben rendkívül fontosnak bizonyult a más vállalkozásban illetve vállalkozásokban fennálló ÉRDEKELTSÉG hatása is. A más cégekben tulajdonrésszel rendelkező kis- és közepes vállalkozások körében több mint kétszer akkora eséllyel találunk
TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0005 12 megújulási lehetőségeket aktívan kereső vállalkozásokat, mint a más vállalkozásokban nem érdekelt KKV-k csoportjában. Ez az eredmény nem meglepő és előzetes várakozásunkat is alátámasztja, mely szerint a vállalatközi kapcsolatok, együttműködések pozitívan befolyásolják a vállalati innovációs hajlandóságot. Az ÁGAZAT hatása esetében az eredmények azt tükrözik, hogy a feldolgozóipari, valamint az építőipari kis- és középvállalkozásokra nagyobb mértékben jellemző piaci rugalmasság, változtatásokra való hajlandóság. A feldolgozóipari cégek körében 1,8- szer, az építőipari cégek körében 1,2-szer nagyobb eséllyel találunk aktív megoldáskeresőket az üzleti szolgáltatás területén működő vállalkozásokhoz képest. Az eredmények a feldolgozóipari vállalkozások esetében az ágazat tőkeintenzív jellegével magyarázhatók, míg az építőipari vállalkozások aktív megoldáskereső magatartásának hátterében az a magyarázat állhat, hogy a körükben gyakori körbetartozási problémák következtében kialakult kiszolgáltatott helyzetük kezelésére keresik a megoldási lehetőségeket. A vállalkozás piaci HATÓKÖRÉT tekintve az eredmények azt mutatják, hogy az országos kapcsolatokkal rendelkező KKV-k inkább bizonyulnak megoldáskeresőnek, mint a regionális piacra termelő vállalkozások, ugyanakkor a hatás nem szignifikáns a nemzetközi piacon működő vállalkozások esetében. Az eredmény okát illetően amellett érvelünk, hogy a nagyobb hatókörű regionális piaci határokat átlépő vállalkozások jelentősen több piacot érhetnek el, így frissebb és gyakoribb impulzusok érik őket, ez ösztönzően hat a vállalkozás innovációs hajlandóságára, s gyorsabban érkezik a megújulás lehetősége a vállalkozás életébe.27 4. Összegzés és a továbblépés irányai Tanulmányunkban a Pénzügyi kultúra Magyarországon című kutatás kis- és középvállalati almintájának 2010. évi adatait felhasználva elemeztük a magyar kis- és közepes vállalkozások megújulási képességét meghatározó tényezőket. Feltételezve, hogy az internetbankolás, a számlavezető pénzintézet megváltoztatása, a fejlesztési forrásokra történő pályázatok benyújtása, valamint a beruházási aktivitás a KKV-k eljárásaiban nyitottságot jelez, ezért létrehoztunk e változók segítségével egy kisvállalati megoldáskeresés elnevezésű indikátort. Az általunk létrehozott, 0-tól 4-ig terjedő skálán mért vállalati megoldáskeresés változó átlagértéke 1,98 lett. E mutató alapján az átlagosnál nagyobb mértékben és teljesen nyitott, azaz az aktív megoldáskereső kis- és közepes vállalkozások aránya a minta harmadára értelmezhető. További lépésben az aktív megoldáskereső attitűd és az egyes vállalati jellemzők közötti összefüggéseket elemeztük. Figyelemre méltó, hogy mind a kétdimenziós, mind a többváltozós elemzés segítségével kapott eredményeink megerősítik egymást. Eredményeink azt tükrözik, hogy a vállalkozások megújulási képességére az egyik legnagyobb hatása a más vállalkozásokban való érdekeltségnek van, de komoly magyarázó erővel bír a vál- 27 A vállalkozás KORÁNAK hatása ugyan globálisan szignifikáns a modellben, de nem gyakorol hatást a vállalati megoldáskeresés mértékére.