Együttmőködés és innováció

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Együttmőködés és innováció"

Virág Törökné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Vállalkozói innováció a Dunántúlon Pécs, március 3. Együttmőködés és innováció Csizmadia Zoltán, PhD tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet

2 Az előadás felépítése 1. Az innovációs együttműködések néhány alapvető jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A vállalkozások innovációs alapú csoportosításának regionális jellegzetességei

3 Kérdésfeltevések 1. Milyen az innovációs szervezetközi együttműködések előfordulási valószínűsége, iránya és területi konfigurációja? (csak két régióban) 2. Milyen vállalkozói paraméterek, aktivitások mutatnak szorosabb összefüggést az innovációval? 3. A dunántúli gazdasági mező az innovációs és K+F aktivitás szempontjából milyen struktúrával, rétegződési mintával írható le?

területi konfigurációja? (csak két régióban) 2.

4 Innovációs együttműködések előfordulása és iránya Együttmőködési irányok NYD (2006) DD (2009) Együttmőködés ügyfelekkel, vásárlókkal Együttmőködés beszállítókkal 74% 62% 75% 58% Együttmőködés innovációs szervezettel 21% 37% Együttmőködés versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül Együttmőködés egyetemekkel, fıiskolákkal 33% 32% 24% 25% Együttmőködés kutatóintézetekkel 8% 13%

innovációs szervezettel 21% 37% Együttmőködés versenytársakkal v.

5 Együttműködési húzóhatás, 2009, csak DD Beszállítók kal Ügyfelek kel, vásárlókkal Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül Innovációs szervezetekkel Egyetemekkel, fıisko-lákkal Kutatóintéz etekkel Beszállítókkal,260 **,339 **,223 **,275 **,241 ** Ügyfelekkel, vásárlókkal Versenytársakkal v. más vállalkozással az ágazaton belül,475 ** Innovációs szervezetekkel Egyetemekkel, fıiskolákkal,382 **,375 **,653 ** Kutatóintézetekkel Az egyes innovációs együttműködési irányok előfordulása közti összefüggés korrelációs együtthatók Magyarázat: a 0,2 alatti nagyon gyenge korrelációs együtthatók nem szerepelnek

**,241 ** Ügyfelekkel, vásárlókkal Versenytársakkal v.

6 Innovációs együttműködések térbelisége, NYD, 2006

7 Innovációs együttműködések térbelisége, DD, 2009 Együttmőködı partnerek Régióban Országban Külföldön Ügyfél, vásárló Beszállító Innovációs szervezet Versenytárs, más vállalkozás Egyetem, fıiskola Kutatóintézet 3 9 0

Beszállító 35 40 12 Innovációs szervezet 18 17 2 Versenytárs,

8 Összetett, többváltozós elemzések 1. Classification tree (magyarázó tényezők osztályozása) Innováció előfordulását milyen tényezők befolyásolják? (determinációs sorrend, CHAID módszer, kni-négyzet próbák láncolata) 2. Two-step clustering (vállalkozások csoportosítása) N=774, 3 régió, intervallum Változók: 1. Külföldi tulajdon részaránya (%) 2. Foglalkoztatottak száma (fő) 3. K+F ráfordítás aránya (%) 4. Felsőfokú végzettségű munkavállaló (%) 5. K+F foglalkoztatottak aránya (%) 6. Része-e cégcsoportnak (dummy, igen-nem) 7. Saját, önálló termék van-e (dummy, igen-nem) 8. Volt innováció az elmúlt 3 évben? (dummy, igen-nem)

Two-step clustering (vállalkozások csoportosítása) N=774, 3 régió, 2006-2009 intervallum Változók: 1. Külföldi tulajdon részaránya (%) 2.

9 Innováció valószínűségének determinációs logikája, 3 régió, N=774 Előfordult innováció? 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete K+F Saját termék Foglalkoztatottak száma Felsőfokú végzettségű mnk.v.

Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3.

10 Regionális eltérések a determinációs logikában NYD KD DD

11 A vállalkozások innovációs alapú csoportosítása

12 Csoportosítási paraméterek klaszterenként 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete

13 Az egyes csoportok összehasonlítása

14 A két innovatív csoport 1. Az innovációs együttműködések néhány jellemzője 2. Az innovációt befolyásoló tényezők logikája 3. A dunántúli gazdaság innovációs szerkezete

15 Klaszterközéppontok Csoportok Összes Átlag 5% 26% 14% 35% 20% Medián Külföldi tulajdon részaránya 14,56 8,28 50,47 4,41 7,66 13,02 Foglalkoztatottak száma 40,60 122,26 21,63 37,04 58,23 K+F ráfordítás aránya 15,31 2,72 1,63 1,25 1,61 2,39 Felsőfokú végz. munkavállaló % 42,00 9,64 10,91 10,17 8,27 11,17 K+F foglalkoztatott % 28,72 1,21,93,16,45 1,88 Része-e cégcsoportnak 22% 0% 100% 0% 0% 15% Saját, önálló termék léte 44% 65% 56% 0% 100% 47% Volt innováció 72% 100% 49% 0% 0% 36% Külföldi tulajdon részaránya,00,00 50,00,00,00,00 Foglalkoztatottak száma 8,00 20,00 58,00 11,00 15,00 16,00 K+F ráfordítás aránya 5,00,00,00,00,00,00 Felsőfokú végz. munkavállaló % 22,50 8,00 10,00 3,00 3,00 5,00 K+F foglalkoztatott % 15,00,00,00,00,00,00 Része-e cégcsoportnak,00,00 1,00,00,00,00 Saját, önálló termék léte,00 1,00 1,00,00 1,00,00 Volt innováció 1,00 1,00,00,00,00,00

munkavállaló % 42,00 9,64 10,91 10,17 8,27 11,17 K+F foglalkoztatott % 28,72 1,21,93,16,45 1,88 Része-e cégcsoportnak 22% 0% 100% 0% 0% 15% Saját, önálló termék léte 44% 65% 56% 0% 100% 47% Volt

16 Regionális eltérések Régió Összes Csoportok % Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl 4 5 5,2% 2,5% 5,7% 4,5% ,9% 19,8% 21,1% 25,8% ,3% 12,7% 15,5% 14,1% ,8% 44,7% 38,1% 35,0% ,7% 20,3% 19,6% 20,6% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0%

19,8% 21,1% 25,8% 2 14 14,3% 12,7% 15,5% 14,1% 3 35 24,8% 44,7%

17 Következtetések Az innovációs együttműködésekszerkezete mindkét régióban hasonló (kisebb eltérés oka 3 év, innovációt támogató intézmények aktívabb jelenléte) Az innovációk előfordulásának valószínűségét növeli a saját fejlesztés, ha az nincsen akkor a saját termék (áru vagy szolgáltatás), ha az sincs akkor a tudásintenzív profil, a magasan kvalifikált foglalkoztatottak aránya (regionális eltérések nem egyértelműek, alacsony elemszám), vagy a nagyobb méret Az innovációs alapú szerkezeti jellemzők esetében megfigyelhetők regionális eltérések (NYD = IST++, DD TI+, KD NI--), a Nyugat-dunántúli mintában felülreprezentált a tudásintenzív innovatív mikro-és kisvállalkozások és az innovatív, saját termékkel rendelkező de nem K+F orientált vállalkozások csoportja is

(regionális eltérések nem egyértelműek, alacsony elemszám), vagy a nagyobb méret Az innovációs alapú szerkezeti jellemzők esetében megfigyelhetők regionális eltérések (NYD = IST++, DD TI+, KD

18 Köszönöm a figyelmet! Dr. Csizmadia Zoltám tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intéztet 9022 Győr, Liszt F. u Győr, Pf: 420. Tel.: Fax: cszoltan@rkk.hu web:

Hasonló dokumentumok

A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége

RECOM, Gazdaság-Kutatás-Innováció Szombathely, 2010. december 13. A magyar vállalkozások innovációs és K+F tevékenysége Dr. Grosz András MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Az előadás felépítése