A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban"

Dóra Vassné
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 A Szilícium-vádi szerepe az izraeli térgazdaságban Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Dunántúli Tudományos Osztály Generációk diskurzusa a regionális tudományról MRTT X. vándorgyűlés Széchenyi István Egyetem Győr, 212. november

Dunántúli Tudományos Osztály Generációk diskurzusa a regionális

A K+F-típusú kiadások GDP-hez viszonyított aránya (%) (29) 4,5 4,5 4 4 3,5 3,3 3,5 3 2,7 3 2,5 2,4 2 1,5 2,1 1,3

2 A K+F-típusú kiadások GDP-hez viszonyított aránya (%) (29) 4,5 4, ,5 3,3 3,5 3 2,7 3 2,5 2,4 2 1,5 2,1 1,3 1,8 2,1 1,8 1,7 1,5 1,3 1,7 2 1,5,5 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

A K+F-típusú kiadások egy főre vetítve (1=USA) (29) 14 12 12,7 112,7 117,8 1 15,6 1 91,5 93,6 84,7 8 76,7 6 61,2 64,2

3 A K+F-típusú kiadások egy főre vetítve (1=USA) (29) ,7 112,7 117,8 1 15,6 1 91,5 93,6 84,7 8 76,7 6 61,2 64,2 51,8 57,8 4 35,5 33,7 37,1 35,8 2 12,4 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

K+F-állások (FTE) az üzleti szférában (darabszám) (29) 7 625264 6 5 4 33 3 221877 2 142347 1 5462 33629 13189 118 12231 4288 4217

4 K+F-állások (FTE) az üzleti szférában (darabszám) (29) Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

1166 2625 25884 13693 93699 14698 54512 39832 32237 Forrás:

K+F-ráfordítások a pénzügyi források eredete alapján (%) (29) 8 7 6 5 4 3 Külföldi forrás Egyéb nemzeti forrás

5 K+F-ráfordítások a pénzügyi források eredete alapján (%) (29) Külföldi forrás Egyéb nemzeti forrás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás: National

K+F-ráfordítások a felhasználási szektor szerint (%) (29) 8 7 6 5 4 3 Civil non-profit Felsőoktatás

6 K+F-ráfordítások a felhasználási szektor szerint (%) (29) Civil non-profit Felsőoktatás Kormányzati szerv Piaci szféra 2 1 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

A piaci szféra K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) 1 9 8 7 6 5 4 3 Külföldi forrás Egyéb nemzeti

7 A piaci szféra K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) Külföldi forrás Egyéb nemzeti forrás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

nemzeti forrás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás:

A kormányzati szférához tartozó, nem felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) 1 9 8 7 6 5 4 3 Külföldi

8 A kormányzati szférához tartozó, nem felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) Külföldi forrás Civil non-profit Felsőoktatás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

Külföldi forrás Civil non-profit Felsőoktatás Kormányzati forrás Piaci

Felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) 1 9 8 7 6 5 4 3 Külföldi forrás Civil

9 Felsőoktatási intézmények K+F-ráfordításai a pénzügyi forrás eredete alapján (%) (29) Külföldi forrás Civil non-profit Felsőoktatás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

non-profit Felsőoktatás Kormányzati forrás Piaci forrás 2 1

10 Az izraeli innovációs rendszer pillérei Az üzleti szféra (cégek, KKV-k, tőkealapok)

11 Az izraeli innovációs rendszer pillérei Az üzleti szféra (cégek, KKV-k, tőkealapok) Legnagyobb multinacionális cégek Foglalkoztatott K+F-munkaerő Intel 7 HP (Indigo and Mercury) 5 IBM 11 Cisco 1 Motorola 1 Applied Materials 1 SAP 8 Microsoft 6 Freescale 57 GE (Health) 4 A Microsoft, a Cisco és az IBM első, nem amerikai székhelyű K+F-központjait Izraelben hozta létre. A Motorola legnagyobb nem amerikai székhelyű K+Fközpontja Izraelben működik. Az Intelnek két termelőegysége és négy K+Fközpontja van Izraelben. 211 óta a Google az egyik legdinamikusabban bővülő K+F-szereplő Izraelben. Több mint 25 külföldi, illetve vegyes tulajdonú K+F-vállalkozás működik Izraelben. A szektor összes vállalkozásainak száma meghaladja az ezret.

létre. A Motorola legnagyobb nem amerikai székhelyű K+Fközpontja Izraelben működik. Az Intelnek két termelőegysége és négy K+Fközpontja van Izraelben.

12 Az izraeli innovációs rendszer pillérei Felsőoktatás

13 Az izraeli innovációs rendszer pillérei Felsőoktatás

14 Az izraeli innovációs rendszer pillérei Az állam

15 Az izraeli Szilícium-vádi Az amerikai Szilícium-völgy után ma már talán a második legjelentősebb informatikai K+F-klaszter a világban. Döntően nem termelői, hanem kutatói kapacitásokra koncentrál. Egyértelműen programozási és szoftverfejlesztési profillal bír. A szabadalmak jelentős részét az Egyesült Államokban jegyzik be később. Kiterjedtek a klaszteren belüli együttműködések. Sok a kezdő kisvállalkozás a klaszteren belül. Erős a verseny, de az állam komoly kockázatvállaló és befektető. Területi értelemben egyértelmű centralizáló hatások érvényesülnek, Tel-Aviv és a Központi körzet komoly vonzási potenciállal bír (tőke, munkaerő, stb.)

A szabadalmak jelentős részét az Egyesült Államokban jegyzik be később. Kiterjedtek a klaszteren belüli együttműködések.

16 Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Ráfordítások (millió NIS, ill. %) (29) ,4 32,1 2 15, ,5,2 Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

%) (29) 12 1 1268 185 8 6 5337 4 2719 362 2 1523 63 35 3 25 3,4

17 Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Ráfordítások a pénzügyi forrás eredete szerint (millió NIS, ill. %) (29) Civil non-profit Felsőoktatás Központi kormányzat Üzleti szféra Északi körzet Haifai körzet Középső körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi körzet Déli körzet Júdea és Szamária Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

%) (29) 1 9 8 7 6 5 4 Civil non-profit Felsőoktatás Központi kormányzat Üzleti szféra 3 2 1 Északi

Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Ráfordítások a pénzügyi forrás eredete szerint (%) (29) Civil non-profit 6 5 4 32,2 3 2 1 6,3 2,5 55,7 2,7,6

18 Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Ráfordítások a pénzügyi forrás eredete szerint (%) (29) Civil non-profit , ,3 2,5 55,7 2,7,6 Kormányzati forrás , ,9 16,8 14,3 12,3 3,8 Felsőoktatási forrás Piaci forrás ,6 41,4 21,8 14, ,3 36,3 31,5 5,3 2,6

Kormányzati forrás 25 2 16,9 15 12 1 5 23,9 16,8 14,3 12,3 3,8 Felsőoktatási forrás

Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Munkahelyek száma és jövedelmi arányok (29) 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Északi körzet Haifai körzet Középső körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi

19 Az izraeli K+F-struktúra területi egyenlőtlenségei Munkahelyek száma és jövedelmi arányok (29) Északi körzet Haifai körzet Középső körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi körzet Déli körzet Északi körzet Haifai körzet Középső körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi körzet Déli körzet Forrás: National Expenditure on Civilian Research and Development CBS, 212

körzet Déli körzet Északi körzet Haifai körzet Középső körzet Tel-avivi körzet Jeruzsálemi

20 Köszönöm a figyelmüket! Grünhut Zoltán grunhut@rkk.hu

Hasonló dokumentumok

A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben

A kutatás-fejlesztési szektor, illetve annak területi jellemvonásai Izraelben Grünhut Zoltán tudományos segédmunkatárs MTA Regionális Kutatások Központja A tudás szerepe a regionális fejlődésben A Magyar