Spontaneitás, entrópia

Hasonló dokumentumok
Spontaneitás, entrópia

Az energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)

Termodinamikai bevezető

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

Makroszkópos tulajdonságok, jelenségek, közvetlenül mérhető mennyiségek leírásával foglalkozik (például: P, V, T, összetétel).

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

Termokémia, termodinamika

Az egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27

A metabolizmus energetikája

A termodinamikai rendszer energiája. E = E pot + E kin + U E pot =m g h E kin =½m v². U = U 0 + U trans + U rot + U vibr + U khat + U gerj

Termokémia. Termokémia Dia 1 /55

10/21/11. Miért potenciálfüggvények? (Honnan kapta a nevét?) Termodinamikai potenciálfüggvények. Belső energia. Entalpia

Általános Kémia, 2008 tavasz

Általános Kémia, 2008 tavasz

7 Elektrokémia. 7-1 Elektródpotenciálok mérése

Környezeti kémia: A termodinamika főtételei, a kémiai egyensúly

13 Elektrokémia. Elektrokémia Dia 1 /52

Megjegyzések (észrevételek) a szabad energia és a szabad entalpia fogalmához

Energia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia

Kémiai reakciók sebessége

Követelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv

A termodinamika törvényei

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

A természetes folyamatok iránya (a folyamatok spontaneitása)

5. előadás

Altalános Kémia BMEVESAA101 tavasz 2008

Reakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

Termodinamika. Tóth Mónika

Energia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Kinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53

8. Belső energia, entalpia és entrópia ideális és nem ideális gázoknál

1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1

Folyadékok és szilárd anyagok

Általános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)

III. Termodinamikai alapok: a változások energetikája; a folyamatok iránya, egyensúlyok.

5/12/2010. Elegyek. 4-1 Az elegyek fajtái. 10% etanol oldat (v/v) 4-2 Koncentrációk. Mol koncentrációk. 4-3 intermolekuláris kölcsönhatások

Kémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai

Műszaki termodinamika I. 2. előadás 0. főtétel, 1. főtétel, termodinamikai potenciálok, folyamatok

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

Elegyek. Csonka Gábor 2008 Általános Kémia: oldatok 1 dia

Termodinamika. Tóth Mónika

Termokémia. Hess, Germain Henri ( ) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

MŰSZAKI TERMODINAMIKA 1. ÖSSZEGZŐ TANULMÁNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

Munka- és energiatermelés. Bányai István

SZÁMOLÁSI FELADATOK. 2. Mekkora egy klíma teljesítménytényező maximális értéke, ha a szobában 20 C-ot akarunk elérni és kint 35 C van?

Orvosi Fizika 11. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. Dr. Nagy László

HOMOGÉN EGYENSÚLYI ELEKTROKÉMIA: ELEKTROLITOK TERMODINAMIKÁJA

Fluidum-kőzet kölcsönhatás: megváltozik a kőzet és a fluidum összetétele és új egyensúlyi ásványparagenezis jön létre Székyné Fux V k álimetaszo

Termodinamika. Gázok hőtágulása, gáztörvények. Az anyag gázállapota. Avogadro törvény Hőmérséklet. Tóth Mónika.

Fizika. Fizika. Nyitray Gergely (PhD) PTE PMMIK március 27.

2. Energodinamika értelmezése, főtételei, leírási módok

Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai

Hajdú Angéla

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. Bio-termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya

Egy részecske mozgási energiája: v 2 3 = k T, ahol T a gáz hőmérséklete Kelvinben 2 2 (k = 1, J/K Boltzmann-állandó) Tehát a gáz hőmérséklete

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

Anyagtudomány. Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)

Gázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája

FIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István

Légköri termodinamika

Termodinamika (Hőtan)

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Visy Csaba Kredit 4 Heti óraszám 3 típus AJÁNLOTT IRODALOM. P. W. Atkins: Fizikai kémia I.

összetevője változatlan marad, a falra merőleges összetevő iránya ellenkezőjére változik, miközben nagysága ugyanakkora marad.

VÁLASZOK A FIZKÉM I ALAPKÉRDÉSEKRE, KERESZTÉVFOLYAM 2006

A munkavégzés a rendszer és a környezete közötti energiacserének a D hőátadástól eltérő valamennyi más formája.

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása

Célkitűzés/témák Fehérje-ligandum kölcsönhatások és a kötődés termodinamikai jellemzése

FIZIKAI KÉMIA ANYAGMÉRNÖKI KAR ENERGETIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS

SEMMELWEIS EGYETEM. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet, Nanokémiai Kutatócsoport. (Bio)termodinamika, entrópia, egyensúly és változás.

SZBN Fizikai kémia 2017/18/2

TÖBBKOMPONENS RENDSZEREK FÁZISEGYENSÚLYAI II. Ismerjük fel, hogy többkomponens fázisegyensúlyokban a folyadék fázisnak kitüntetett szerepe van!

MUNKA ÉS HŐ SZÁMÍTÁSA

Oldatok - elegyek. Többkomponensű homogén (egyfázisú) rendszerek. Elegyek: komponensek mennyisége azonos nagyságrendű

Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz

Kémiai egyensúlyok [CH 3 COOC 2 H 5 ].[H 2 O] [CH3 COOH].[C 2 H 5 OH] K = k1/ k2 = K: egyensúlyi állandó. Tömeghatás törvénye

Halmazállapot-változások

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

A METABOLIZMUS ENERGETIKÁJA

Termodinamikai rendszerek. Kalorimetria. Extenzív és Intenzív mennyiségek. Hőkapacitás, fajhő Mennyi a felvett hő?

A kémiai és az elektrokémiai potenciál

Hőtan I. főtétele tesztek

Előszó.. Bevezetés. 1. A fizikai megismerés alapjai Tér is idő. Hosszúság- és időmérés.

rendszer: a világ általunk vizsgált, valamilyen fallal (részben) elhatárolt része környezet: a világ rendszert körülvevő része

Evans-Searles fluktuációs tétel

Minek kell a matematika? (bevezetés)

Fizika-Biofizika I. DIFFÚZIÓ OZMÓZIS Október 22. Vig Andrea PTE ÁOK Biofizikai Intézet

A termodinamika II. és III. főtétele

5. A termodinamika II. és III. főtétele

Az energia bevezetése az iskolába. Készítette: Rimai Anasztázia

Víz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges

OGA-FZ1-T Fizikai kémia /18/2

Tiszta anyagok fázisátmenetei

100 o C víz forrása 212 o F 0 o C víz olvadása 32 o F T F = 9/5 T C Példák: 37 o C (láz) = 98,6 o F 40 o C = 40 o F 20 o C = 68 o F

2. A hőátadás formái és törvényei 2. A hőátadás formái Tapasztalat: tűz, füst, meleg edény füle, napozás Hőáramlás (konvekció) olyan folyamat,

Kémia I. 6. rész. Halmazállapotok, halmazállapot változások

Átírás:

Spontaneitás, entrópia 6-1 Spontán folyamat 6-2 Entrópia 6-3 Az entrópia kiszámítása 6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele 6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG 6-6 Szabadentalpia változás és egyensúly 6-7 ΔG és K eq hőmérséklet függése 6-8 Csatolt reakciók Fókusz Biológiai rendszerek Egyensúly Slide 1 of 39

Spontán folyamat Olyan folyamat amely a magára hagyott rendszerben önként lejátszódik. Ha egyszer elindult nincs szükség külső beavatkozásra addig folyik amíg az egyensúly be nem áll. 4 Fe(s) + 3 O 2 (g) 2 Fe 2 O 3 (s) H 2 O(s) H 2 O(l) Nem spontán folyamat: csak folyamatos külső behatás miatt játszódik le. 2 Fe 2 O 3 (s) 4 Fe(s) + 3 O 2 (g) Egyensúly Slide 2 of 39

Spontán folyamat A potenciális energia csökken. Kémia: belső energia U. Thomsen (1854) Berthelot (1864) elv Spontán folyamatokban az entalpia csökken. Sok esetben igaz, de nagyon sok kivétel van. Egyensúly Slide 3 of 39

6-2 Az entrópia Entrópia, S. A rendezetlenség mértéke. ΔS > 0 spontán Egyensúly Slide 4 of 39

Entrópia változás ΔS = q rev T Egyensúly Slide 5 of 39

6-3 Az entrópia kiszámítása Fázis átalakulás. A hőcsere reverzibilis lehet. ΔS = ΔH T tr H 2 O(s, 1 atm) H 2 O(l, 1 atm) ΔH olv = 6.02 kj, 273.15 K ΔS olv = ΔH olv T tr = 6.02 kj mol-1 = 22 J mol 273.15 K -1 K -1 Egyensúly Slide 6 of 39

Trouton szabály Sok anyag esetében a moláris forrási entrópia változás azonos (pl. toluol, 87.3, benzol, 89.5, kloroform, 87.9, ): ΔS forr = ΔH forr T forr 87-89 J mol-1 K -1 A forráspont ismeretében a forrási entalpia megbecsülhető Kivételek: hidrogén kötéses folyadékok (víz, etanol, hangyasav) mert a folyadék entrópiája kisebb. A moláris entrópia dimenziója: energia/(anyagmennyiség hőmérséklet) Egyensúly Slide 7 of 39

Abszolút Entrópia A termodinamika harmadik főtétele. Kristályos tiszta anyagok entrópiája T = 0 K-en 0. Standard moláris entrópia. Táblázatokban foglalják össze. Reakciók entrópia változása: ΔS = [ p S (products) - r S (reactants)] Extenzív, állapotfüggvény, a több lépéses reakciókban összegezhető Egyensúly Slide 8 of 39

Az entrópia hőmérsékletfüggése Egyensúly Slide 9 of 39

Vibrációs energia és entrópia Egyensúly Slide 10 of 39

6-4 Spontán folyamat: a termodinamika második főtétele ΔS total = ΔS universe = ΔS system + ΔS surroundings A termodinamika második főtétele (Clausius): Makroszkópikus (m > 2pg), nem egyensúlyi izolált rendszer entrópiája önként végbemenő folyamatok során nő és egyensúlyban maximális. ΔS universe = ΔS system + ΔS surroundings > 0 Minden spontán folyamat növeli az az univerzum entrópiáját. Egyensúly Slide 11 of 39

A jég megolvadásának példája δq hő áramlik a melegebb környezet felől, T(surr) = 298 K, a jég felé és megolvasztja azt a jég állandó, T(system) = 273 K, olvadási hőmérsékletén. A rendszer (system) entrópiája kis lépésekben változik: δs 1 = δq/273 [J/K]. A teljes hő ami ahhoz szükséges hogy a jég teljes egészében megolvadjon az olvadáshő, állandó nyomáson: ΔH, 273 K-en. A jég teljes entrópia változása:ds 1 = ΔH/273 [J/K]. Egyensúly Slide 12 of 39

A jég megolvadásának példája 2 A környezet entrópiája kis lépésekben változik: δs 2 = -δq/298 [J/K]. A környezet teljes entrópia változása: DS 2 = -DH/298 [J/K]. DS 1 + DS 2 = DH/273 - DH/298 > 0; A vízzé olvadt jég rendszer (system) entrópia növekedése nagyobb mint a környezet entrópia csökkenése: Mert T 1 (system) = 273 K < T 2 (surr.) = 298 K és DH>0. Egyensúly Slide 13 of 39

A jég megolvadása T 1 (system) = 273 K < T 2 (surr.) = 298 K és DH>0. Egyensúly Slide 14 of 39

Szabadentalpia és szabadentalpia változás Az univerzum (p és T = const.), reverzibilis hőátadás: ΔS univ. = ΔS sys. + ΔS surroundings = ΔS sys. ΔH sys. /T surr. TΔS univ. = TΔS sys. ΔH sys. = (ΔH sys. TΔS sys. ) -TΔS univ. = ΔH sys TΔS sys A rendszer szabadentalpiája G (p és T = const.): G H - TS ΔG sys = ΔH sys - TΔS sys ΔG sys = - TΔS univ. Egyensúly Slide 15 of 39

A spontán változás kritériuma ΔG sys < 0 (negatív), a folyamat spontán lejátszódik. ΔG sys = 0 (zero), a folyamat egyensúlyban van. ΔG sys > 0 (pozitív), a folyamat nem játszódik le spontán. Egyensúly Slide 16 of 39

6-5 Standard szabadentalpia változás, ΔG standard képződési szabadentalpia, ΔG f. Annak a reakciónak a szabadentalpia változása amelyben anyag standard állapotában keletkezik elemeiből (referencia alak, standard állapot). Standard reakció szabadentalpia, ΔG. ΔG = [ p ΔG f (termékek) - r ΔG f (reagensek)] A szabadentalpia megváltozása egy adott folyamatban megadja a maximális hasznos munka mennyiségét állandó nyomáson és hőmérsékleten. Egyensúly Slide 17 of 39

Termodinamikai táblázat P = 1 atm, T =298 K DH 0 f DG 0 f S 0 kj mol -1 kj mol -1 J mol -1 K -1 H 2 O(l) -285.8-237.1 69.9 H 2 O(g) -241.8-228.6 188.8 H 2 O(l) H 2 O(g) 44.0 8.5 118.9 Az entalpia változás pozitív, a párolgás endoterm. DG 0 pozitív, a reakció nem spontán atmoszférikus nyomáson. DG 0 = 0 ha p = 23.76 mmhg. Az entrópia változás pozitív Egyensúly Slide 18 of 39

Szabadentalpia változás és egyensúly Egyensúly Slide 19 of 39

6-6 A szabadentalpia hőmérsékletfüggése Egyensúly Slide 20 of 39

A szabadentalpia hőmérsékletfüggése Tegyük fel, hogy a víz párolgási entalpiájának és entrópiájának hőmérséklet függése elhanyagolható 298 és 400 K között. Ekkor a párolgási entalpia és az entrópia változásból megjósolható a forráspont (DG 0 = 0) T forr = DH/DS = 44000/118.9 = 370 K ( 373 K) Efelett a hőmérséklet felett a szabadentalpia változás negatív, a víz elforr. Egyensúly Slide 21 of 39

A víz párolgása, P = 1 atm DG 10 8 6 4 2 0-2 -4-6 H2O(l) -> H2O(g) DG Keq Positive Equilibrium, DG = 0 H2O(l) Negative H2O(g) 280 305 330 355 380 405 K Egyensúly Slide 22 of 39

Spontán reakciók DG(T) = DH TDS DH DS DG(T) Példa + + + - - - - + - + - T T H 2 O(l) H 2 O(g) Magas T segít H 2 O(g) H 2 O(l) Alacsony T segít 4Fe(s) +3O 2 (g) 2Fe 2 O 3 (s) mindig + - + 2012-04-11 Professor Gabor I. Csonka 2Fe 2 O 3 (s) 4Fe(s) +3O 2 (g) soha 23 Slide 23 of 39

ΔG viszonya ΔG -hez nem standard körülmények N 2 (g) + 3 H 2 (g) 2 NH 3 (g) ΔG = ΔH - TΔS ΔG = ΔH - TΔS Ideális gázok: ΔH = ΔH ΔG = ΔH - TΔS Egyensúly Slide 24 of 39

Ideális gáz izoterm reverzibilis munkája V f w p ( V ) dv V i ex w V V f i n R V T dv n R T ln V V f i DU 0 q rev w n R T ln V V f i Egyensúly Slide 25 of 39

S és S (n=1 mol, ideális gáz, izoterm) q rev = -w = RT ln V f V i ΔS = q rev T = R ln V f V i ΔS = S f S i = R ln V f V i = R ln P i P f = -R ln P f P i S = S - R ln P P = S - R ln = S - R ln P P 1 Ez az entrópia nyomásfüggése, S a standard entrópia Egyensúly Slide 26 of 39

N 2 (g) + 3 H 2 (g) 2 NH 3 (g) S N 2 = S N 2 Rln P N2 S = H 2 S Rln P H 2 H2 S NH 3 = S NH 3 Rln P NH3 ΔS rxn = 2 (S NH 3 R ln P NH3 ) (S N2 R ln P N2 ) 3 (S H2 R ln P H2 ) ΔS rxn = 2 S S NH 3 N2 3S H2 +R ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔS rxn = ΔS rxn + R ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 Egyensúly Slide 27 of 39

ΔG nem standard körülmények között ΔG = ΔH - TΔS ΔS rxn = ΔS rxn + Rln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔG = ΔH - TΔS rxn TR ln P N2 P 3 H2 2 P NH 3 ΔG = ΔG + RT ln 2 P NH 3 P P 3 N 2 H2 ΔG = ΔG + RT ln Q Q a reakció együttható Egyensúly Slide 28 of 39

ΔG és az egyensúlyi állandó K eq Egyensúlyban: ΔG = ΔG + RT ln Q ΔG = ΔG + RT ln K eq = 0 ΔG = -RT ln K eq Egyensúly Slide 29 of 39

A spontán változás kritériuma Minden kémiai reakció megfordítható. A spontán változás olyan irányú, hogy a szabadentalpia csökkenjen. Egyensúly Slide 30 of 39

A ΔG 0 nagyságának jelentősége (298 K) DG 0 K értéke Következmény Egyensúly Slide 31 of 39

A termodinamikai egyensúlyi állandó: aktivitások Ideális gázok entrópiája: S = S - R ln P P = S - R ln P 1 PV=nRT or P=(n/V)RT, a nyomás koncentráció effektív koncentráció Oldatban: S = S - R ln c c = S - R ln a Az effektív koncentráció standard állapotban ideális oldatban c = 1 M. Egyensúly Slide 32 of 39

Aktivitások Tiszta szilárd anyagok és folyadékok:» a = 1 Ideális gázok:» a = P Ideális oldott anyag vízben:» a = c (mol l -1 ) Egyensúly Slide 33 of 39

A termodinamikai egyensúlyi állandó, K eq Dimenzió mentes egyensúlyi álladó aktivitásokkal kifejezve. Gyakran K eq = K c Ez határozza meg ΔG-t. ΔG = ΔG + RT ln a ga h a a a b Egyensúly Slide 34 of 39

6-7 ΔG és K eq hőmérsékletfüggése ΔG = ΔH -TΔS ΔG = -RT ln K eq ln K eq = -ΔG RT = -ΔH RT + TΔS RT ln K eq = -ΔH RT + ΔS R K eq2 ln = K eq1 -ΔH RT 2 + ΔS R -ΔH ΔS - + = -ΔH RT 1 R R 1 T 2-1 T 1 Egyensúly Slide 35 of 39

K eq hőmérsékletfüggése Van t Hoff első kémiai Nobel díj, 1901 ln K eq = -ΔH RT + ΔS R mere = -ΔH R -ΔH = R mere = -8.3145 J mol -1 K -1 2.2 10 4 K = -1.8 10 2 kj mol -1 Egyensúly Slide 36 of 39

6-8 Csatolt reakciók Nem spontán reakciók folyamatos külső behatásra lejátszódnak (pl. elektrolízis) Más megoldás, két reakció csatolása. Egyik pozitív ΔG a másik negatív ΔG. A teljes reakció spontán lehet. Egyensúly Slide 37 of 39

Rézoxid redukciója Δ Cu 2 O(s) 2 Cu(s) + ½ O 2 (g) ΔG 673K = +125 kj Nem spontán reakció: Cu 2 O(s) 2 Cu(s) + ½ O 2 (g) +125 kj Spontán reakció : C(s) + ½ O 2 (g) CO(g) -175 kj Cu 2 O(s) + C(s) 2 Cu(s) + CO(g) Spontán reakció! -50 kj Egyensúly Slide 38 of 39

Fókusz: csatolt biológiai reakciók ADP 3- + HPO 4 2- + H + ATP 4- + H 2 O ΔG = -9.2 kj mol -1 ΔG = ΔG + RT ln a ATPa H 2O a ADP a P i a H3O + De [H 3 O + ] = 10-7 M nem 1.0 M. ΔG = -9.2 kj mol -1 + 41.6 kj mol -1 A biológiai nem standard állapot: = +32.4 kj mol -1 = ΔG Egyensúly Slide 39 of 39

Fókusz: csatolt biológiai reakciók Glucose 2 lactate + 2 H + -218 kj 2 ADP 3- + 2 HPO 2-4 + 2 H + 2 ATP 4- + 2 H 2 O +64 kj 2 ADP 3- + 2 HPO 2-4 + glucose 2 ATP 4- + 2 H 2 O + 2 lactate -153 kj Egyensúly Slide 40 of 39