E-unitér inverz monoidok F -inverz fed i

Hasonló dokumentumok
MM CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( )

ELTE IK Esti képzés tavaszi félév. Tartalom

1. tétel - Gráfok alapfogalmai

MM4122/2: CSOPORTELMÉLET GYAKORLAT ( ) 1. Ismétlés február 8.február Feladat. (2 pt. közösen megbeszéltük)

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Hadamard-mátrixok Előadó: Hajnal Péter február 23.

DiMat II Végtelen halmazok

Relációk. 1. Descartes-szorzat. 2. Relációk

HALMAZELMÉLET feladatsor 1.

Relációk. 1. Descartes-szorzat

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Permutációk véges halmazon (el adásvázlat, február 12.)

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy ősz

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 1. estis képzés

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Diszkrét matematika 2.C szakirány

24. szakkör (Csoportelméleti alapfogalmak 3.)

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2.

Lineáris algebra és a rang fogalma (el adásvázlat, szeptember 29.) Maróti Miklós

Vektorterek. Wettl Ferenc február 17. Wettl Ferenc Vektorterek február / 27

Diszkrét matematika I.

Diszkrét matematika 2.

1. előadás: Halmazelmélet, számfogalom, teljes

n =

Diszkrét matematika II. gyakorlat

Gy ur uk aprilis 11.

1. Részcsoportok (1) C + R + Q + Z +. (2) C R Q. (3) Q nem részcsoportja C + -nak, mert más a művelet!

Diszkrét matematika 2.C szakirány

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Gy r k és csoportok reprezentációelmélete

Általános algebra. 1. Algebrai struktúra, izomorfizmus. 3. Kongruencia, faktoralgebra március Homomorfizmus, homomorfiatétel

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Diszkrét matematika 2. estis képzés

MBNK12: Permutációk (el adásvázlat, április 11.) Maróti Miklós

A különböz lerajzolásokhoz különböz metszési szám tartozik: x(k 5, λ) = 5,

SE EKK EIFTI Matematikai analízis

Diszkrét matematika 2. estis képzés

1. Mondjon legalább három példát predikátumra. 4. Mikor van egy változó egy kvantor hatáskörében?

és annak H részcsoportja úgy, hogy a [H, G] intervallum (azaz a G-beli, H-t tartalmazó részcsoportok hálója) L-lel izomorf legyen?

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Diszkrét matematika 1. estis képzés

A matematika nyelvér l bevezetés

Deníciók és tételek a beugró vizsgára

FÉLCSOPORTOK NAGY ATTILA

Csoporthatások. 1 Alapfogalmak 1 ALAPFOGALMAK. G csoport hatása az X halmazon egy olyan µ: G X X leképezés, amelyre teljesül

Diszkrét Matematika. zöld könyv ): XIII. fejezet: 1583, 1587, 1588, 1590, Matematikai feladatgyűjtemény II. (

Halmaz: alapfogalom, bizonyos elemek (matematikai objektumok) Egy halmaz akkor adott, ha minden objektumról eldönthető, hogy

Algebra gyakorlat, 4. feladatsor, megoldásvázlatok

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Gráfelmélet. I. Előadás jegyzet (2010.szeptember 9.) 1.A gráf fogalma

Diszkrét matematika 2. estis képzés

Alap fatranszformátorok II

Diszkrét matematika gyakorlat 1. ZH október 10. α csoport

Polinomok (el adásvázlat, április 15.) Maróti Miklós

f(x) vagy f(x) a (x x 0 )-t használjuk. lim melyekre Mivel itt ɛ > 0 tetszőlegesen kicsi, így a a = 0, a = a, ami ellentmondás, bizonyítva

Operátorkiterjesztések Hilbert-téren

Kvantumszimmetriák. Böhm Gabriella. Szeged. Wigner Fizikai Kutatóközpont, Budapest november 16.

Az R halmazt a valós számok halmazának nevezzük, ha teljesíti az alábbi 3 axiómacsoport axiómáit.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Diszkrét matematika 2.

Csoportok II március 7-8.

Algebra és számelmélet blokk III.

Halmazelmélet. 1. előadás. Farkas István. DE ATC Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék. Halmazelmélet p. 1/1

Kronecker-modulusok kombinatorikája és alkalmazások

4. Fuzzy relációk. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

Diszkrét matematika 2.

Diszkrét matematika I., 12. előadás Dr. Takách Géza NyME FMK Informatikai Intézet takach november 30.

3. Fuzzy aritmetika. Gépi intelligencia I. Fodor János NIMGI1MIEM BMF NIK IMRI

DISZKRÉT MATEMATIKA: STRUKTÚRÁK Előadáson mutatott példa: Bércesné Novák Ágnes

Bevezetés a számításelméletbe (MS1 BS)

13.1.Állítás. Legyen " 2 C primitív n-edik egységgyök és K C olyan számtest, amelyre " =2 K, ekkor K(") az x n 1 2 K[x] polinomnak a felbontási teste

RE 1. Relációk Függvények. A diákon megjelenő szövegek és képek csak a szerző (Kocsis Imre, DE MFK) engedélyével használhatók fel!

Bonyolultságelméleti problémák algebrai struktúrákban

Gráfelméleti feladatok programozóknak


Diszkrét matematika I.

definiálunk. Legyen egy konfiguráció, ahol és. A következő három esetet különböztetjük meg. 1. Ha, akkor 2. Ha, akkor, ahol, ha, és egyébként.

Gráfelméleti alapfogalmak

Diszkrét Matematika MSc hallgatók számára. 11. Előadás. Előadó: Hajnal Péter Jegyzetelő: Szarvák Gábor november 29.

Direkt limesz, inverz limesz, végtelen Galois-bővítések

Síkgráfok. 1. Részgráfok, topológikus részgráfok, minorok

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

Halmazelméleti alapfogalmak

Fullerének szerkezete

Diszkrét matematika 1. középszint

Metrikus terek, többváltozós függvények

Nagy Gábor compalg.inf.elte.hu/ nagy

A valós számok halmaza 5. I. rész MATEMATIKAI ANALÍZIS

Hidak és Profunktorok

LINEÁRIS ALGEBRA (A, B, C) tematika (BSc) I. éves nappali programtervező informatikus hallgatóknak évi tanév I. félév

3. el adás: Determinánsok

Iván Szabolcs október 6.

KOVÁCS BÉLA, MATEMATIKA I.

Sztojka Miroszláv LINEÁRIS ALGEBRA Egyetemi jegyzet Ungvár 2013

A Formális nyelvek vizsga teljesítése. a) Normál A vizsgán 60 pont szerezhet, amely két 30 pontos részb l áll össze az alábbi módon:

Algoritmuselmélet. Katona Gyula Y. Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. 13.

Átírás:

E-unitér inverz monoidok F -inverz fed i Doktori értekezés tézisei Szakács Nóra Témavezet : Bálintné Dr. Szendrei Mária Matematika- és Számítástudományok Doktori Iskola Szegedi Tudományegyetem 2016

1 1. Bevezetés A disszertáció témája a félcsoportelmélet témaköréhez tartozik, a tárgyalt félcsoportok az úgynevezett inverz monoidok (lásd Lawson [4] és Petrich [7] monográáit a témában). Ezen monoidokat a következ tulajdonság deniálja: bármely x elemének létezik olyan egyértelm x 1 inverze, melyre xx 1 x = x és x 1 xx 1 = x 1 teljesül. Az inverz félcsoportok a csoportok általánosításai. Többek között parciális szimmetriák absztraktciójaként jönnek el az inverz monoidok olyan szerepet játszanak a parciális szimmetriák elméletében, mint a csoportok a szimmetriákéban. A csoportokban ellentéteben az inverz monoidban nem igaz az, hogy xx 1 az egységelem, viszont mindig idempotens. Ebb l adódóan az inverz monoidok struktúrájában az idempotensek fontos szerepet játszanak, az M inverz monoid idempotenseit E(M) jelöli. Az inverz monoidok fontos tulajdonsága, hogy idempotensei felcserélhet ek, azaz félhálót alkotnak. Minden inverz monoidon adott egy természetes részbenrendezés, amely a félháló struktúrából adódó részbenrendezést terjeszti ki. Formálisan s t pontosan akkor, ha létezik olyan e idempotens, melyre s = te. Nem nehéz látni, hogy egy inverz monoidot olyan kongurenciával faktorizálva, amely minden idempotenst egybeejt, csoportot kapunk, melynek egységeleme az idempotenseket tartalmazó osztály. Ezen kongruenciák közül σ jelöli a legkisebb csoportkongurenciát, és így M/σ az M inverz monoid legnagyobb csoport homomorf képe. A disszertáció címében is említett, úgynevezett E-unitér inverz monoidok de- níciója az, hogy az idempotenseket tartalmazó σ-osztály csak az idemptenseket tartalmazza. A McAlister-féle P -tételként ismert híres eredmény szerint minden E- unitér inverz monoid felépíthet egy csoportból, egy félhálóból és egy részbenrendezett halmazból. Emiatt az E-unitér inverz monoidok bizonyos értelemben ismertek. Ez ad különleges jelent séget a McAlister-féle fedési tételnek, mely azt mondja ki, hogy minden inverz monoidnak van E-unitér fed je, azaz minden inverz monoid homomorf képe valamely E-unitér inverz monoidnak, mégpedig olyan homomorzmus mellett, mely az idempotenseken injektív (idempotens-szétválasztó homomorzmus).

2 Szintén ismert, hogy minden véges inverz monoidnak van véges E-unitér fed je. A másik, a disszertációban fontos szerepet játszó félcsoportosztály az F -inverz monoidok osztálya. Egy inverz monoidot F -inverznek nevezünk, ha minden σ- osztálya tartalmaz legnagyobb elemet a természetes részbenrendezésre nézve. Az F -inverz monoidok mindig E-unitérek. Jól ismert eredmény, hogy minden inverz monoidnak van F -inverz fed je, azaz minden inverz monoid idempotens-szétválasztó homomorf képe egy F -inverz monoidnak. Azt mondjuk, hogy az F inverz monoid F -inverz fed je M-nek a G csoport felett, ha G izomorf M/σ-val. A bizonyítás azonban ez esetben mindig szabad csoport feletti F -inverz fed t eredményez, és ez mindig végtelen. A disszertáció f motivációja a következ probléma: Nyitott kérdés. Létezik-e bármely véges inverz monoidnak véges F -inverz fed je? A kérdést Henckell és Rhodes fogalmaza meg [3]-ban. A kérdésre adott igenl válasz megoldott volna egy fontos sejtést a véges félcsoportok komplexitás-elméletével kapcsolatban. Ez utóbbi sejtést azóta bizonyították [1], az F -inverz fedési kérdés azonban máig nyitott. A McAlister-féle fedési tétel alapján elég E-unitér inverz monoidok esetén vizsgálnunk a kérdést, ahogyan a disszertáció során is tesszük. A kutatásunk f el zménye Auinger és Szendrei [2] cikke err l a kérdéskörr l. Ebben még egy lépéssel tovább mennek azt alkalmazva, hogy elegend speciális E-unitér inverz monoidok, úgynevezett MargolisMeakin-kiterjesztések esetében megválaszolni a kérdést. Ennek segítségével Auinger és Szendrei gráfok és lokálisan véges csoportvarietások nyelvére fordítják le az F -inverz fedési problémát. A disszertáció új eredményeit a szerz, illetve a szerz és témavezet je a [9] és [10] cikkekben publikálta. A [2]-ben bevezetett gráftulajdonságot vizsgáljuk [9]- ben, [10]-ben pedig általánosítjuk [2] és [9] eredményeit inverz monoidok egy jóval szélesebb osztályára.

3 2. El ismeretek A disszertációban gráfon irányított gráfot értünk. A gráf csúcsainak halmazát V, az éleinek halmazát E jelöli. Az e él kezd pontját ιe, végpontját τe jelöli. Élcímkézett (vagy egyszer en címkézett) gráfon olyan gráfot értünk, melyhez adott egy A halmaz és E A leképezés, amely az élek címkéit jelöli ki. A továbbiakban nem szorítkozunk az irányított gráfokon megszokott irányított sétákra, ezért a Γ gráfot kiegészítjük az élek fordítottjaival a következ módon: az e él fordítottját jelölje e, és adott gráf esetén legyen az a gráf, melyre V = V és E = E E, ahol E = {e : e E }. A sétákkal összhangban a gráfok összefügg ségét is irányítatlan értelemben értjük. Az élek visszafordításáért felel s operáció természetes módon kiterjeszthet a fordított élekre és a -beli sétákra. Egy p séta esetén a p által feszített p részgráfon azon azon élei által feszített részgráfot értjük, amelyen p valamely irányban áthalad. (Kis) kategóriának nevezünk egy gráfot, ha adott az élein egy asszociatív, parciális szorzás, amely a csatlakozó élpárokon értelmezett, és egy 1 i hurokél minden i V csúcs körül, amely lokális egységelemként viselkedik. Kategóriák esetén más a szokásos terminológia, mint gráfoknál: csúcsok és élek helyett rendre az objektumok és morzmusok kifejezéseket használjuk, melyeket egy X kategóriában rendre Ob X és Arr X jelöl. Az X kategóriát inverz kategóriának nevezzük, ha bármely e X (i, j) morzmus esetén létezik egyetlen olyan f X (j, i) morzmus, melyre efe = e és fef = f teljesül. Ezt az f-et e inverzének nevezzük, és e 1 -gyel jelöljük. Az inverz monoidok felfoghatóak olyan inverz kategóriákként, melyeknek egy objektuma van, így minden, inverz kategóriákra megfogalmazott állítás inverz monoidokra is érvényes. Továbbá az inverz monoidokra bevezetett alapvet fogalmaknak, mint például idempotensek és természetes részbenrendezés, megvan az analógiája inverz kategóriákra. Legyen U inverz monoidok egy varietása (speciálisan csoportvarietás), legyen Γ gráf, és legyen [p] U a p által meghatározott elem az F U (E Γ) relatívan szabad csoportban. Jelölje F gu (Γ) a Γ-n értelmezett szabad gu-kategórát [11], amelyet a

4 következ képp adunk meg: az objektumok halmaza V Γ, és bármely két i, j objektum esetén az (i, j)-morzmusok halmaza F gu (Γ)(i, j) = {(i, [p] U, j) : p (i, j)-séta Γ-n}, csatlakozó morzmusok szorzata pedig a következ képp deniált: (i, [p] U, j)(j, [q] U, k) = (i, [pq] U, k). A disszertáció során inverz monoidok számos családját konstruáljuk kategóriák csoporthatásai segítségével. Például legyen G olyan csoport, amely hat az X kategórián kategória-homomorzmusokkal. Ez a hatás természetes módon meghatároz egy olyan, X /G-vel jelölt kategóriát, amely objektumai X objektumainak pályái, i pályáját a szokott módon G i = { g i : g G} jelöli, és tetsz leges G i, G j objektumok esetén a ( G i, G j)-morzmusok épp az olyan (i, j )-morzmusok pályái, melyre i G i, j G j. Vegyük észre, hogy ha G tranzitívan hat X -en, akkor X /G-nek egyetlen objektuma van, azaz monoid. A [6, Propositions 3.11, 3.14] állítások alapján, ha G tranzitívan és xpontmentesen hat az X inverz kategórián, akkor X /G inverz monoid, és izomorf bármely i objektum esetén az (X /G) i monoiddal, melynek alaphalmaza {(e, g) : g G és e X (i, g i)}, a rajta értelmezett szorzás pedig (e, g)(f, h) = (e gf, gh). Többek között egy A-generált G csoport M(G) MargolisMeakin-kiterjesztése is megkapható ezen konstrukció segítségével. Jelölje Γ a G csoport Cayley-gráfját, és tekintsük az F gsl (Γ) kategóriát, ahol Sl a félhálók varietását jelöli. A G csoport hat a saját Γ Cayley-gráfján balról szorzással, méghozzá tranzitívan és xpontmentesen, és ez a hatás természetes módon kiterjeszthet F gsl (Γ)-re. Ekkor M(G) éppen az F gsl (Γ)/G inverz monoidként kapható meg. Alaphalmaza azon (X, g) párokból áll, melyre g G és X olyan véges, összefügg részgráfja Γ-nak, amely tartalmazza az 1 és g csúcsokat. A szorzás természetesen a következ képp adható meg: (X, g)(y, h) = (X g Y, gh).

5 Ha U csoportvarietás, akkor F gu (Γ)/G csoport, és G U a jele. Ez a legáltalánosabb olyan A-generált csoport, amely egy U-beli csoport G-vel vett b vítése. 3. MargolisMeakin-kiterjesztések F -inverz fed i Auinger és Szendrei [2]-ben átfogalmazzák az F -inverz fedési problémát gráfok és csoportvarietások segítségével. Észreveszik, hogy elengend a fent említett Margolis Meakin-kiterjesztésekre megválaszolni a problémát, ezek F -inverz fed it duális premorzmusok segítségével vizsgálják. Egy ψ : M N inverz monoidok közti leképezést duális premorzmusnak nevezünk, ha (mψ) 1 = m 1 ψ és (mn)ψ mψ nψ teljesül bármely m, n M esetén (az ilyen leképezések neve [4]-ben duális prehomomorzmus, [7]-ben prehomomor- zmus). A csoportból inverz monoidba képez duális premorzmusok egy fontos osztálya szorosan kapcsolódik az F -inverz fed khöz, ahogy a következ tételben olvasható ([7, VII.6.11. Tétel]): 3.1. Tétel. Legyen H csoport és M inverz monoid. Ha a ψ : H M duális premorzmusra teljesül, hogy bármely m M, esetén létezik olyan h H, melyre m hψ, (3.1) akkor F = {(m, h) M H : m hψ} az M H direkt szorzat inverz részmonoidja, és F -inverz fed je M-nek H felett. Fordítva, izomorától eltekintve M bármely H feletti F -inverz fed je ilyen módon konstruálható. Az ilyen, M(G)-be képez duális premorzmusok olyan F gu (Γ)/G F gsl (Γ) duális premorzmusok által vizsgálhatók, melyekre Γ a G csoport Cayley-gráfja, és ψ Γ = id Γ. Legyen Γ irányított gráf, U pedig csoportvarietás. Az F gu (Γ) kategória minden x morzmusához hozzárendeljük Γ részgráfjainak a következ két sorozatát: legyen C 0(x) = { p : (ιp, [p] U, τp) = x}, (3.2)

6 és legyen P 0(x) a C 0(x) gráf ιx-et tartalmazó összefügg komponense. Ha C n(x), P n(x) minden x esetén deniált, akkor legyen C n+1(x) = {P n(x 1) P n(x k ) : k N, x 1 x k = x}, és legyen P n+1(x) ismét C n+1(x)-nek a ιx-et tartalmazó összefügg komponense. A [2, Lemma 3.1] lemma alapján pontosan akkor létezik olyan F gu (Γ)/G F gsl (Γ) duális premorzmus, melyre ψ Γ = id Γ, ha τx P n(x) teljesül bármely x és n esetén. Ha τx / P n(x) valamely x = (ιp, [p] U, τp) morzmusra és n N 0-ra, akkor p-t szakadó sétának nevezzük U felett. Azt mondjuk, hogy a Γ gráf rendelkezik az U tulajdonsággal, ha nincsen Γ- ban szakadó séta U felett. A G csoport Cayley-gráfja pontosan akkor rendelkezik az (S U ) tulajdonsággal, ha az M(G) MargolisMeakin-kiterjesztésnek van F -inverz fed je olyan csoport felett, mely valamely U-beli csoport G-vel vett b vítése röviden U-n keresztüli F -inverz fed je. Ennek következménye [2] egyik f tétele. 3.2. Tétel. Pontosan akkor van minden véges inverz monoidnak véges F -inverz fed je, ha minden véges, összefügg gráf rendelkezik (S U )-val valamely lokálisan véges U varietás esetén. A disszertáció 3. fejezetében és [9]-ben az (S U ) tulajdonságot vizsgáljuk. Bebizonyítjuk, hogy adott U csoportvarietás esetén az (S U ) tulajdonságot teljesít gráfok leírhatóak úgynevezett kizárt minorokkal. Legyen Γ gráf, és e egy (u, v)-éle, melyre u v. Azt az operációt, mely az e él elhagyásából és az u, v csúcsok ezzel egyidej azonosításából áll, élösszehúzásnak nevezzük. A gráf minorja Γ-nak, ha megkapható bel le csúcsok és élek elhagyásával, élek átirányításával, és élösszehúzással. A következ lemma kulcsfontosságú: 3.3. Állítás. Legyen Γ gráf és egy minorja. Ekkor, ha nem rendelkezik (S U )- val, akkor Γ sem. Az állítás alapján a nem-(s U ) gráfok felfelé zártak a természetes részbenrendezésben, így leírhatók a minimális elemeikkel, ahogy az a 3.1 ábrán látható. Robert-

7 son és Seymour [8] mély gráfelméleti tételének következménye, hogy mindig véges sok minimális elem van. non-(s ) U Γ 1 Γ 2 Γ 3 (S ) U 3.1. ábra. A gráfok részbenrenezett halmaza, és a kizárt minorok 3.4. Tétel. Bármely U csoportvarietás esetén létezik véges sok olyan kétszeresen élösszefügg Γ 1,..., Γ n gráf, hogy az U felett szakadó sétát tartalmazó gráfok éppen azok, melyeknek minorja a Γ 1,..., Γ n gráfok valamelyike. A következ tétel a fejezet f eredménye, és az Abel-féle varietásokhoz tartozó kizárt minorokat írja le. 3.5. Tétel ([9]). Egy gráf pontosan akkor tartalmaz szakadó sétát nemtriviális Abelféle csoportvarietás felett, ha minorként tartalmazza a 3.2 ábrán látható gráfok valamelyikét. Ebb l a gráftulajdonság és az F -inverz probléma kapcsolatának visszafejtésével következik: 3.6. Tétel. Egy G csoport M(G) MargolisMeakin-kiterjesztésének pontosan akkor van F -inverz fed je Abel-csoporton keresztül, ha G szabad vagy ciklikus. Az el z tétel leírja, hogy mely MargolisMeakin-kiterjesztéseknek van F -inverz fed je Abel-csoportokon keresztül. Feltehetjük ugyanezt a kérdést általános inverz monoidok esetén is. A disszertáció 4. fejezetében és [10]-ben bemutatunk egy, a

8 3.2. ábra. A kizárt minorok Ab esetén [2]-belihez hasonló elméletet, mely segítségével a kérdést E-unitér inverz monoidok egy széles osztályára vizsgáljuk. 4. Felfele véges monoidok F -inverz fed i A következ kben [2] MargolisMeakin-kiterjesztésekre vonatkozó eredményeit általánosítjuk úgynevezett felfele véges E-unitér inverz monoidokra. Egy inverz monoidot felfele végesnek nevezünk, ha az m ω = {n M : n m} halmaz bármely m M esetén véges. Többek között a véges inverz monoidok és a csoportok MargolisMeakin-kiterjesztései felfele végesek. Legyen X inverz kategória, pedig tetsz leges gráf. Azt mondjuk, hogy X kvázi- -generált, ha adott egy ɛ X : X gráfmorzmus, amelyre a ɛ X E(X ) részgráf generálja X -et, ahol E(X ) jelöli X idempotenseinek részgráfját. 4.1. Lemma. Minden felfele véges inverz monoid kvázi-a-generált valamely A max M halmazra. Egy ψ : Y X, kvázi- -generált kategóriák közötti duális premorzmust kanonikusnak nevezünk, ha ɛ Yψ = ɛ X. A MargolisMeakin-kiterjesztések F -inverz fed ir l szóló, [2]-ben található okfejtéshez hasonló módon kapjuk a következ t: 4.2. Állítás. Legyen M kvázi-a-generált inverz monoid, ahol A max M, jelölje G az M/σ csoportot, és legyen U csoportvarietás. Ekkor G U A-generált csoport,

9 és M-nek pontosan akkor van F -inverz fed je U-n keresztül, ha létezik G U M kanonikus duális premorzmus. A G U kanonikus duális premorzmusok tanulmányozásához az els lépés egy MargolisMeakin-kiterjesztéshez hasonló struktúra bevezetése M-re. Legyen M tetsz leges E-unitér inverz monoid, jelölje az M/σ csoportot G. A konstrukciónkban kulcsszerepet játszik a következ képp deniált I M kategória: az objektumok halmaza G, az (i, j)-morzmusok halmaza I M (i, j) = {(i, m, j) G M G : i mσ = j} (i, j G), két csatlakozó morzmus, (i, m, j) I M (i, j) és (j, n, k) I M (j, k) szorzata pedig (i, m, j)(j, n, k) = (i, mn, k). Legyen p = e 1e 2 e n séta I M-on, ahol e j = (ιe j, m j, τe j) és m j M minden j (j = 1, 2,..., n) esetén, és tekintsük a w = m 1m 2 m n M szót. A p sétához hozzárendeljük M-nek a λ(p) = [w] M elemét. Tetsz leges X véges, összefügg, I M- beli részgráf és i, j V X esetén legyen λ (i,j) (X) = λ(p), ahol p egy X-et feszít (i, j)-séta. Belátható, hogy ez jóldeniált. Legyen M kvázi-a-generált E-unitér inverz monoid, melyre A max M. Megadjuk I M egy kvázi-γ-generált modelljét, ahol Γ a G csoport Cayley-gráfja. Rögzítsük E(M)-nek egy olyan I részhalmazát, melyre A I generálja M-et. Jelölje Γ I az I M gráf azon élei által feszített részgráfját, melyek középs komponense A I-b l való. Bevezetünk egy lezárási operátort Γ I összes részgráfjának Sub(Γ I ) részbenrendezett halmazán. Tekintsük Γ I egy X részgráfját, melyre i, j V X, és legyen X cl = {Y Sub(Γ I ) : Y véges, összefügg, i, j V Y, és λ (i,j) (Y) λ (i,j) (X)}, amelyr l ismét belátható, hogy jóldeniált. Általánosabban, tetsz leges X Sub(Γ I ) részgráf esetén a következ képp deniáljuk az X cl gráfot: X cl = {Y cl : Y véges összefügg részgráfja X-nek}.

10 Könnyen ellen rizhet, hogy X X cl lezárási operátor Sub(Γ I )-n, és a szokott módon az X részgráfot zártnak nevezzük, ha X = X cl. Megjegyezzük, hogy véges részgráfok lezártja általában nem véges. A Γ I gráf zárt részgráfjainak halmazát ClSub(Γ I )-vel jelöljük, a véges részgráfok lezártját pedig ClSub fc (Γ I )-vel. Részgráfok bármely X j (j J) halmaza esetén legyen j J Xj = ( j J Xj ) cl. A (ClSub(Γ I ); ) részbenrendezett halmaz teljes hálót alkot a megszokott metszetre és a fent deniált egyesítésre. Deniáljuk az X cl (Γ I ) inverz kategóriát a következ képp: az objektumainak halmaza legyen G, az (i, j)-morzmusoké (i, j G) pedig X cl (Γ I )(i, j) = {(i, X, j) : X ClSub fc (Γ) és i, j V X}, két csatlakozó morzmus szorzata legyen (i, X, j)(j, Y, k) = (i, X Y, k). Könnyen látható (lásd még [5]), hogy X cl (Γ I ) I M, (i, X, j) (i, λ (i,j) (X), j) kategória-izomorzmus, így X cl (Γ I )/G kanonikusan izomorf M-mel, mégpedig az (X, g) λ (1,g) (X) izomorzmus mellett. Ez az M E-unitér inverz monoid P - reprezentációját adja. A fejezet célja, hogy ekvivalens feltételeket adjunk meg a G U M kanonikus duális premorzmus létezésével. Mivel G U = F gu (Γ)/G és M = X cl (Γ I )/G, ez természetes módon megfelel az F gu (Γ) X cl (Γ I ) kanonikus duális premorzmusoknak. Hasonlóan ahhoz, ahogyan [2]-ben láthattuk, az F gu (Γ) kategória minden x morzmusához hozzárendeljük Γ I részgráfjainak két sorozatát. Legyen C cl 0 (x) = { p cl : p (ιx, τx)-séta Γ-ban, melyre x = (ιx, [p] U, τx)}, és legyen P cl 0 (x) a C cl 0 (x) gráf ιx-et tartalmazó összefügg komponense. Ha C cl n (x), P cl n (x) minden x esetén deniált, legyen C cl n+1(x) = {P cl n (x 1) P cl n (x k ) : k N 0, x 1,..., x k F gu (Γ) csatlakozó morzmusok, és x = x 1 x k },

11 és legyen P cl n+1(x) ismét C cl n+1(x)-nek a ιx-et tartalmazó összefügg komponense. Bármely x morzmus és n index esetén C cl n (x) és P cl n (x) zárt részgráfok, mitöbb, P cl n (x) összefügg és tartalmazza ιx-et. A következ [10] egyik f tétele: 4.3. Tétel. Legyen M kvázi-a-generált felfele véges E-unitér inverz monoid, melyre A max M, legyen G = M/σ, és U csoportvarietás. Jelölje G Cayley-gráfját Γ. A következ k ekvivalensek: (1) M-nek van U-n keresztüli F -inverz fed je. (2) Létezik G U M kanonikus duális premorzmus. (3) Létezik G U X cl (Γ I )/G kanonikus duális premorzmus. (4) Létezik F gu (Γ) X cl (Γ I ) kanonikus duális premorzmus. (5) Az F gu (Γ) kategória bármely x morzmusa és bármely n N 0 esetén a P cl n (x) gráf tartalmazza τ x-et. Példaképpen megadunk véges E-unitér inverz monoidoknak olyan családját, amelyeknek van véges F -inverz fed je a 4.3 Tétel alapján. 4.4. Példa. Legyen G csoport, amely hat az S egységelem nélküli félhálón, melyre bármely s S esetén az s-nél nagyobb elemek halmaza véges. Tekintsük az S G szemidirekt szorzatot, és legyen M = (S G) 1 az az inverz monoid, melyet S G-b l egy küls egységelem hozzáadásával nyerünk. Ekkor M olyan felfele véges E-unitér inverz monoid, amely nem F -inverz, de bármely nem-triviális csoporton keresztül van F -inverz fed je. Ez a példa megvilágítja a konstrukciónk általánosságát a [2]-ben találhatóval szemben. A 3.6 Tétel alapján egy csoport MargolisMeakin-kiterjesztésének pontosan akkor van Abel-csoporton keresztüli fed je, ha a csoport ciklikus vagy szabad. Ezzel szemben az el z példa mutatja, hogy bármely G csoport esetén megadható olyan felfele véges E-unitér inverz monoid, melynek legnagyobb csoport homomorf képe G, nem F -inverz, de van Abel-csoporton keresztüli F -inverz fed je.

12 A következ kben a célunk a 3.6 Tétel általánosítása felfele véges E-unitér inverz monoidokra. A 4.3 Tétel egy egyszer következménye a következ : 4.5. Állítás. Ha M olyan felfele véges E-unitér inverz monoid, melyre M/σ 2, akkor M-nek van F -inverz fed je bármely nemtriviális csoportvarietáson keresztül. Speciálisan, M-nek van F -inverz fed je elemi Abel-féle p-csoport felett bármely p esetén. Most tegyük fel, hogy M felfele véges E-unitér inverz monoid, M/σ legalább háromelem, és létezik olyan σ-osztály, amelyben van legalább két maximális elem. Válasszunk két ilyen a, b M, aσb elemet, és egy v M/σ osztályt. Jelölje max v a v σ-osztály maximális elemeinek halmazát, és tekintsük idempotenseknek a következ halmazát: H(a, b; v) = {d 1 ab 1 d : d max v}. Ennek a halmaznak létezik legkisebb fels korlátja E(M)-ben, melyet h(a, b; v) jelöl. A következ tulajdonság fontos szerepet játszik a disszertáció utolsó tételében: (C) c h(a, b; v) c 1 b a valamely c max v esetén. A 4.3 Tétel alapján a következ elégséges feltételt kapjuk arra, hogy M-nek ne létezzen Abel-csoporton keresztüli F -inverz fed je: 4.6. Tétel. Ha M olyan felfele véges E-unitér inverz monoid, melynek léteznek olyan a, b M, a σ b elemei és olyan v σ-osztálya, amelyekre a (C) feltétel teljesül, akkor M-nek nincs F -inverz fed je Abel-csoporton keresztül.

13 Irodalomjegyzék [1] C. J. Ash. Inevitable graphs: A proof of the Type II conjecture and some related decision procedures. Internat. J. Algebra Comput., 1:127146, 1991. [2] K. Auinger and M. B. Szendrei. On F -inverse covers of inverse monoids. J. Pure Appl. Algebra, 204:493506, 2006. [3] K. Henckell and J. Rhodes. The theorem of Knast, the PG = BG and type II conjectures. In Monoids and Semigroups with Applications, pages 453463, (Berkeley, CA, 1989), 1991. World Scientic, River Edge. [4] M. V. Lawson. Inverse Semigroups: The Theory of Partial Symmetries. World Scientic, Singapore, 1998. [5] S. W. Margolis and J. C. Meakin. E-unitary inverse monoids and the Cayley graph of a group presentation. J. Pure Appl. Algebra, 58:4576, 1989. [6] S. W. Margolis and J.-E. Pin. Inverse semigroups and varieties of nite semigroups. J. Algebra, 110:306323, 1987. [7] M. Petrich. Inverse Semigroups. Wiley & Sons, New York, 1984. [8] N. Robertson and P. D. Seymour. Graph minors. XX. Wagner's conjecture. J. Combin. Theory Ser. B, 98:325357, 2004. [9] N. Szakács. On the graph condition regarding the F -inverse cover problem. Semigroup Forum. DOI: 10.1007/s00233-015-9713-5.

14 [10] N. Szakács and M. B. Szendrei. On F -inverse covers of nite-above inverse monoids. J. Algebra, 452:4265, 2016. [11] B. Tilson. Categories as algebra: an essential ingredient in the theory of monoids. J. Pure Appl. Algebra, 48:83198, 1987.