Előzmények CONNECT MASCARA
Tartalom Rugalmas közlekedési rendszer meghatározása RK múltja és jelenlegi elterjedtsége Fő jellemzők Rugalmas közlekedés csoportosítása Rugalmas rendszer működése Jogi és gazdasági kérdések
A rugalmas rendszer lényege 1 Mit nevezhetünk rugalmas közlekedésnek? Két elnevezés Igényvezérelte közlekedés (DRT) Rugalmas (flexibilis) közlekedés (FTS) Rufbus, Dial a Ride A hagyományos, menetrendszerű közlekedés is rugalmas, vagy igényvezérelt Útvonal Menetrend Jármű Járművezető mindegyik rendelkezik rugalmassággal
A rugalmas rendszer lényege 2 A legnagyobb rugalmassággal azonban az utasnak kell rendelkeznie Rugalmas rendszer lényege - a közlekedési rendszer rugalmassága nagyobb, mint az utasé - az egyedi utazási igények figyelembevételén és kezelésén alapul - ennek révén megtakarítás - utazási időben
A rugalmas rendszer lényege 3 - Járműteljesítményben - Javulás a szolgáltatási színvonalban (pl. átszállás) - Egyéb szolgáltatásokban (pl. mozgássérültek szállítása)
A rugalmas rendszer lényege 4 A rugalmas megjelölés mérték kérdése is Példa B C A
A rugalmas rendszer lényege 5 Tömegközlekedés koncentráció a megálló és a menetrend révén Következmény Nagyobb hatékonyság (előny) Alacsonyabb szolgáltatási színvonal (hátrány) Hogyan lehet az előnyt megtartani a hátrány nélkül, illetve csökkenteni a hátrányt?
A rugalmas kollektív közlekedés lényege 6 A rugalmas rendszer a kollektív jelleget a megállók és a menetrend dinamikus ujratervezésével hozza létre. Jobb időbeli rendelkezésre állás Jobb területi kiszolgálás
Taxi Module A: Bevezetés a rugalmas rendszerekbe Hatékonyság Rugalmas rendszer Hagyományos busz Volumen
Üzemeltető költséghatékonyság HAGYOMÁNYOS BUSZ Felhasználó Változó igények Innovatív megoldás Közigazgatás Mobilitás Költséghatékonyság mobilitás biztosítása TAXI Rugalmas kollektív közlekedés
Az RK múltja és jelenlegi elterjedtsége 1 Kezdetek a 60-as évek végén, 70-es évek elején - nehézségek az információk kezelésében, a járművek helymeghatározásában, útvonal meghatározó eljárásokban A 90-es évektől gyors fejlődés, IT technológiák, optimalizációs szoftverek
Az RK múltja és jelenlegi elterjedtsége 2 Urban Suburban Rural
Az RK múltja és jelenlegi elterjedtsége 1 Jövő - A rugalmas rendszerekkel most már a karitatív jellegtől az üzlet felé mozgunk (With DRTS now we are moving from charity to business) Timo Korsisaari -A rugalmas rendszereket a szélről a középre (Taking DRTS from margin to the middle) Brendan Finn
Fő jellemzők 1 Az igények egyedi kezelése -Bejelentkezés, bejelentések kezelése, visszaigazolása A megállóhelyek eltérő értelmezése (gyűjtőpont) A közlekedési időpontok változása A járműbeosztás változása Nagyobb információ-feldolgozási igények
Fő jellemzők 2 Következmények Magasabb szolgáltatási színvonal, jobb kiszolgálás bizonyos igények esetében Nagyobb költségek -bonyolultabb technológia -sajátos berendezések -kisebb tömegszerűség, rosszabb kihasználás
Jobb térbeli kiszolgálás
RK csoportosítása 1 útvonal és közlekedési időpont járműelosztás módszere Rendszer koncepció utazási igény bejelentés Tömegközlekedéssel való kapcsolat
Az útvonal és a közlekedési időpont (menetrend) meghatározási, illetve változtatási módja 1 Eltérés egy meghatározott útvonaltól meghatározott folyosóban, menetrend mellett
Az útvonal és a közlekedési időpont (menetrend) meghatározási, illetve változtatási módja 2 Meghatározott megállók egy folyosóban, rögzített érintési pontok időablakkal
Az útvonal és a közlekedési időpont (menetrend) meghatározási, illetve változtatási módja 3 Meghatározott megállók egy zónában, egy pont rögzített érintési időablakkal
A járműelosztás módszere Fix járműelosztás "Fix-plusz járműelosztás Dinamikus járműelosztás
Bejelentkezési folyamat Utas Igénybejelentés Ajánlat Elfogadás/elutasítás Diszpécser központ
Bejelentkezési változatok Egylépcsős bejelentkezés Kétlépcsős bejelentkezés "időablak"-kal Kétlépcsős bejelentkezés Nincs szükség előzetes bejelentkezésre
Kapcsolat a tömegközlekedéssel 1 Önálló RK, nincs kapcsolat - A térségben nincs menetrendszerű közlekedés (ritkán lakott, perifériális területek) - Párhuzamos működés, speciális igények (mozgássérültek, diákok, dolgozók, repülőtér, stb.)
Kapcsolat a tömegközlekedéssel 2 Kiegészítő szerep, rá- és elhordás megnöveli a vonzáskörzetet fontos az összehangolás (pl. menetjegy)
Kapcsolat a tömegközlekedéssel 3 Kiegészítő szerep, időbeni kiegészítés Forgalmi árnyékidőben, esti órák, éjszaka, hétvégék Fontos az összehangolás
RK csoportosítása 2 Utasfelvevő és utasleadó pontok száma szerint Kiindulópont Célpont Egy Több Egy + Több + +
RK csoportosítása 3 Lehetséges igénybevevők szerint - nyilvános, bárki igénybe veheti - zárt, meghatározott csoport részére - kombinált, elsődlegesen meghatározott csoport, de a szabad kapacitás erejéig másokat is fogadnak Több célcsoportot kiszolgálása gazdaságilag előnyös, de a finanszírozásban bonyolultabb helyzetet eredményezhet.
RK csoportosítása 4 Finanszírozás módja szerint - szubvenciót nem igénylő, piaci alapon működő - a tömegközlekedéssel azonos mértékű szubvencióban részesülő - a tömegközlekedésnél nagyobb szubvencióban részesülő
Rugalmas rendszer működése
Rugalmas rendszerek fő elemei Igénybejelentés, helyfoglalás (rendelés) Optimalizálás Jármű kiválasztás Információs kapcsolat az optimalizálás (diszpécser központ) és a jármű között Adminisztrációs ügyek Információ, tájékoztatás, promóció
Bejelentkezés Valamilyen kapcsolat szükséges az igénybevevő és a szolgáltató között Információk az utasról, kiindulási és célpont, időpont, speciális igények, egyebek Manuális, vagy automatikus, illetve e kettő között IT eszközöket vagy papírt és ceruzát használnak, illetve e kettő között Végezheti a gépkocsivezető, a szolgáltató (diszpécser központ, TDC), vagy egy külön szervezet (mobilitásközpont), a szeparált diszpécser központ kérdése
Bejelentkezés 2
Optimalizálás Az egyén utazási igényének és az üzemvitelnek az összehangolása Rendszerint sok korlát van (rendelkezésre álló járműpark, időablak, sajátos igények, engedélyező/megrendelő hatóság feltételei) Az optimalizáció automatizált vagy manuális lehet Komplexebb szoftvert használnak a diszpécserközpontban, vagy a mobilitásközpontban
Jármű kiválasztás A járműkiválasztás az optimalizáció része, de külön probléma A járműpark gyakran a saját járműveken túl kiegészülhet bérelt járművekkel (pl. taxi)
Információs kapcsolat a diszpécser központ és a jármű között A járművek irányításához információ átvitelre van szükség az irányító központ és a járművek között Felvenni a feladatlistát és leadni a teljesítést Járművek helyének meghatározása Beszédösszeköttetés Fedélzeti PC Eszközök kombinációja
Információs kapcsolat a diszpécser központ és a jármű között
Adminisztrációs műveletek A rugalmas rendszerekben több adminisztrációra van szükség, mivel minden utas egy külön eset Az adminisztrációnak ki kell elégíteni a szolgáltató, az utas és a közigazgatás (megrendelő) igényeit Egyedi tarifák, kedvezmények, jogosultságok A szabályozó hatóság adatszolgáltatási igényei Az üzletvitel céljait szolgáló adatok Konfliktus helyzetek, privacy kérdések
Tájékoztatás A képzet, nem a valóság határozza meg a fogyasztó döntését A RK gondolatának marketingjéhez előzetes és jól kiválasztott információkra van szükség Mivel individuális szolgáltatást nyújt, célzott információk indokoltak az egyes célcsoportoknak Rk újszerű mindenkinek RK több ismeretet, képességet igényel, mint a hagyományos tömegközlekedés Nagyobb az igény a hirdetésre
Tervezés Marketing and Information Political Opinion Political Decision Budget Reservation Marketing and Information User Needs Analysis Negotiations with Other Authorities and Parties (horizontally, and vertically) Determining needs costs other requirements advantages Technical solutions stops dispatching Negotiations about Contracts BEGINNING OF THE OPERATION Pekka Eloranta Antti Kalliomäki Year 2000 Juridical Issues Institutional and Operational Development Juridical Issues Year 1 Year 2
A tarifaszínvonal kérdése Fedezheti-e a költségeket? A bejelentkezési költségeket külön kalkulálni? Szociális szempontok A szolgáltatási színvonal hatása a díjszintre Szubvencionálás
Fizetési módok és jegyrendszer Jó lenne azonos (vagy kapcsolódó) a térségben lévő tömegközlekedéssel, de ez hogy lehetséges? Ne legyen költséges, ne igényeljen speciális ismereteket
Működési terület A terület meghatározása (az utazási igények nem a közigazgatási határokhoz igazodnak) Más szabályok a település vagy régió határainál a szabályozó hatóság különbözősége miatt? Költségek és bevételek elkülönítése közigazgatási felelősség szerint? A reguláris tömegközlekedés érdeksérelme
Jogi és gazdasági kérdések 1 A jogi szabályozás számos országban hiányzik A rugalmas közlekedést kizárja a tömeg-közlekedésre vonatkozó kedvezmények köréből Kívánatos lenne, hogy a jogszabályok azonos megítélést biztosítsanak a rugalmas és a hagyományos kollektív közlekedési rendszereknek Szerződéses alapon működik
Jogi és gazdasági kérdések 2 Önfinanszírozási képesség Önfinanszírozó A hagyományos tömegközlekedéssel azonos mértékű szubvencióra szoruló Ezt meghaladó szubvencionálási igényű Önfinanszírozóak a koncentrált piacot kiszolgáló, magas színvonalat nyújtó szolgáltatások, pl. repülőtéri minibusz.
Jogi és gazdasági kérdések 3 A tömegközlekedési átlagot meghaladó szintű szubvenciót igényel a rendszerek túlnyomó többsége, ami azzal van összefüggésben, hogy vagy kedvezőtlen adottságú térségeket, gazdaságosság szempontjából kedvezőtlen igénystruktúrát szolgálnak ki, vagy főleg mozgáskorlátozottak, hátrányos helyzetűek szállítását végzik.
Jogi és gazdasági kérdések 4 Egészségbiztosító Sok országban az egészségbiztosító fizeti a közlekedési szubvenciók jelentős részét RK jelentős mértékben az eü-i ellátáshoz kapcsolódó utazásokat tesz lehetővé, az egészségbiztosító ezért egy lehetséges finanszírozó RK új lehetőségeket jelenthet az ilyen utazások számára alacsonyabb költség mellett is
- kapacitás és teljesítmény mutatók, - szolgáltatási színvonalra jellemző mutatók, - hatékonysági mutatók, - költség és eredmény mutatók. Kapacitás és teljesítmény mutatók: - járművek száma - járművek összes férőhelye - járművek átlagos férőhelye - járművezetők száma - szállított utasok száma - teljesített járatok száma - teljesített járati km - teljesített üres km - járati férőhelykm - teljesített üzemórák száma - teljesített járati idő
Szolgáltatási színvonal mutatók: - rendelésfelvételének időtartama (mettől-meddig) - előzetes rendelési időkorlát - rendelés lemondási időkorlát - elutasított rendelések aránya - telefon rendelések átlagos kezelési ideje - átlagos utazási hossz - tényleges átlagos utazási hossz/átlagos utazási hossz a legrövidebb útvonalon - átlagos férőhelykihasználás - átlagos utazási sebesség - késéssel felvett utasok száma/aránya - átlagos késési idő - felvett, de ki nem szolgált megrendelések száma/aránya Hatékonysági mutatók: - átlagos férőhelykihasználás - egy járatra jutó átlagos utasszám - átlagos üzemi sebesség (jármű km/üzemidő) - átlagos járati sebesség (járati km/járati idő) - futáskihasználás (járati km/jármű km) - egy járműre jutó járatok száma adott idő alatt (nap, hónap) - bejelentkezett, de meg nem jelent utasok száma/aránya - járművek napi (havi) átlagos üzemideje - egy járműre jutó átlagos futás (összes, hasznos) adott idő (nap, hónap) alatt
Költségmutatók: - teljes kölség/járműkm - teljes költség/járati km - guruló költség/jármű km - guruló költség/járati km - teljes költség/szállított utas - guruló költség/szállított utas - guruló költség aránya a teljes költségen belül - diszpécser központ költségének aránya a teljes költségen belül - egy rendelés felvételére jutó diszpécserköltség - bevétel/utas - bevétel/utaskm - bevétel/járati km - bevétel/járműkm - eredmény/utas - eredemény/utaskm - eredmény/járati km - eredmény/jármű km
The end of the Module A