Városi vadgazdálkodás VI. előadás: Az élőhelyek elszigeteltségének megszüntetése Az élőhelyek fragmentációja A megmaradt élőhelyek további feldarabolódása A megmaradt élőhelyek egymástól való elszigetelődése. Cél az ebből adódó káros hatások csökkentése. A vidéki területeken elsősorban az intenzív agrártermelés homogén táblái az elszigetelődés legfontosabb kiváltói. Védekezni a hagyományos élőhely-gazdálkodás eszközeivel, zöldfolyosók kialakításával, megfelelő szegély-gazdálkodással tudunk. Az élőhelyek fragmentációja A sűrűn lakott területek iparosodott és motorizált társadalmaiban a legfontosabb hatást a nagy forgalmú, a legtöbb esetben kerítéssel védett gyorsforgalmi utak okozzák. A védekezés nem tartozik szorosan a városi területek vadgazdálkodásához, de: a sűrű úthálózat alapvetően a nagyvárosok kialakulásával függ össze, a védekezés lehetőségei a városi vadgazdálkodáshoz hasonlóan speciális ágát jelentik a vadbiológiának vadgazdálkodásnak az elszigetelődés a városi területeken belül is jelentkezik és részben hasonló megoldásokat kíván, mint azokon kívül. A vonalas létesítmények utak, vasutak - hatásai Fragmentáció Izoláció Az érintett populációk kihalási esélye szignifikánsan magasabb. Halálos balesetek Környezetszennyezés Légszennyezés Zajszennyezés Fényszennyezés Por és só-szennyezés Lassú folyamat, sokszor évtizedek múlva derülnek csak ki Az utak szerepe a mortalitásban Átlagosan egy-egy faj mortalitásában 5-8% szerepe van az utaknak A borz, a mezei nyúl és hüllők esetében ez akár 50% is lehet Vadmacskánál is vidránál az elhullások elsődleges oka a közúti baleset 1
Az utak barrier hatása függ útszélesség és járműsűrűség; az állat közlekedéstől való félelme; A nagyobb testű emlősfajok általában jobban félnek (gím, őz, vidra, vadmacska) Ezért az átjárókat is nehezebben fogadják el az állat tanulási képességei; környező táj Az utak barrier hatása függ A szarvasfélék hosszan sétálnak a kerítések mellett A borz és a vaddisznó általában megpróbál aláásni A vadmacska, ha teheti átmászik A barrier hatás kisebb testű fajok esetében (pl. számos rovarfaj, vagy a mogyorós pele esetében) sokszor egészen keskeny utaknál is 100%-os A közepes és nagytestű emlősök esetében az 5000 jármű/nap terhelés, a kisebb testű fajok esetében néhány száz jármű/nap terhelés már gondokat okoz. Az élőhely fragmentáció lehetséges hatásai A fragmentálódott populációk lehetséges kedvezőbb és kedvezőtlenebb elhelyezkedései A fragmentálódott élőhelyek között nincs kapcsolat A fragmentálódott élőhelyek között van kapcsolat A vonalas létesítményeken előforduló fajok csoportosítása veszélyeztetett állatfajok, talajon mozgó és vándorló fajok időszakonként koncentráltan, nagy egyedszámban jelenhetnek meg egy területen Hazánkban elsősorban a kétéltű-fajok egy része tartozik ide a forgalmat veszélyeztető állatfajok. testtömegük és mozgáskörzetük révén sorolhatjuk ide az állatokat. nagy mozgáskörzetű és tömegű fajok Ezek általában a vadászati szempontból is jelentős emlősök. Az utak vonzó hatása az állatokra Infra-csapda hatás Az út felszíne a környezetnél melegebb Fény-csapda hatás Az utak különösen a városokban, de a nagyobb autópályák a hidakon és az autópálya kereszteződésekben is kivilágítottak. Ide gyűlnek a fényre a rovarok és a rovarevő állatok is Táplálékcsapdák Az utak gödreiben felgyülemlő víz Az utakra kikerült szemét Az elütött állatok tetemei Szaporodási-csapdák Az utak és az utak melletti vizes gödrök és a szemét / trágya egy része is szaporodási helyként szolgál elsősorban ízeltlábú fajok 2
Az állatok hatásai a vonalas létesítményekre A közlekedés biztonságának csökkenése A vadbalesetek súlyossága függ: a jármű tömegétől és sebességétől, illetve az ütközésnek kitett állat tömegétől Minél nagyobb az állat, annál nagyobb lehet a sérülés a járműben és a benne utazó személyekben; minél nagyobb sebességgel halad egy jármű, annál nagyobb a veszély egy állattal történő ütközéskor A közlekedő emberek és állatok biztonságát és szabad mozgását együtt kell biztosítani az állatok kizárására az útpályáról, biztosítani kell az állatok átjárását az útpálya alatt vagy fölött, biztosítani kell az óvintézkedések ellenére a pályára került állatok kijutását. Magyarország gyorsforgalmi úthálózata Kizárás 2005 2015 A közlekedés biztonsága és az állatok védelme miatt a forgalmas utakat kerítéssel védjük. Ez a vadvédelmi kerítés általában csak a nagyobb testű vadakat tartja távol az úttól ha a rácsozat és a süllyesztés megfelelő, kizárja a rókát és a borzot is a kerítés aljára felhelyezett sűrű fonattal terelhetők a kistestű állatok is. Kizárás Kizárás A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: A kizárandó fajok sokszor a kerítésekkel párhuzamosan, azok mentén közlekednek, A kizárandó fajok megpróbálják átküzdeni magukat a kerítés alatt, A kizárandó fajok megkísérlik az átmászást vagy az átugrást A vad ugyanis egyes helyeken megkerülheti, esetleg áthatolhat rajta vagy átugorhatja. Az autópálya-kijáratoknál, a csatlakozó utaknál ugyanis megszakad a kerítés folytonossága A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: Őz és vaddisznó legalább 150 cm, gímszarvas és dámszarvas esetében legalább 220 cm magas kerítés szükséges. Az oszlopok közötti távolság őz, dámszarvas és gímszarvas esetében hat méter is lehet Az oszlopok közötti távolság vaddisznóra előfordulása esetében ne legyen több négy méternél. A kerítés háló alját rögzíteni, vagy süllyeszteni kell A kerítés mellett bokrokat vagy fákat érdemes ültetni mert a sűrű növényzettel fedett kerítés átugrásával nem próbálkoznak az állatok. 3
Az átjutás biztosítása Az átjutás biztosítása többcélú felül- és aluljárók ezek az állatok átjutása mellett valamilyen út vagy vízfolyás átvezetését is szolgálják átjárók kétéltűek és hüllők, átjárók kisebb emlősök róka és borz méretig átjárók nagyvadak aluljáró, völgyhíd alatti átjáró, vadátjáró híd, biológiai híd, ökológiai átjáró Az átjutás biztosításánál elsősorban az ú.n. élőhely-képző és vektor vagy málhás fajokra kell koncentrálni Általában a nagytestű növényevő fajok azok akik a fentiek alapján fontos szereplői az élőhelyek sokféleségének kialakításnak Bölény, gím, hód, őz, vaddisznó Több célú alul-, vagy felüljárók elsődlegesen mezőgazdasági utak vagy vízfolyások átvezetésére szolgálnak alkalmassá tehetők arra, hogy az állatok is használják olcsóbb, mint külön átjárót építeni hatékonyság kisebb meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek révén az állatok csapdahelyzetbe kerülhetnek Növelhető az átjáró hatékonysága, ha az autópálya alatt vagy felett átvezetett út, vagy a pálya alatt átvezetett vízfolyás mellett füves vagy legalább földes padkát, illetve partot hagynak. A többcélú felüljárók hatékonysága függ a méretekt ől és az azokat használó gyalogosok és járművek számától Több célú alul-, vagy felüljárók A hosszúság és a szélesség arányának kevesebbnek kell lennie, mint 2.4 a naponta áthaladó járművek száma kevesebb legyen, mint 150 a nagyvadak ritkábban használják kisebb emlősök, mint a sün, a nyúl, a róka és a menyétfélék azonban alkalmasak lehetnek A vízfolyásokat átvezető műtárgyak, átereszek is lehetnek átjárók az állatok. Számos kisebb emlős így a sün, a cickányfajok, a legtöbb menyétféle keresheti táplálékát a vizek mentén a vízfolyás mentén mindig szárazon maradó patkát kell kialakítani. Átjáró kétéltűek és hüllők A kétéltűek és a hüllők napi tevékenységük során is a szilárd burkolatú utakra tévedhetnek A kétéltűek inkább táplálékszerzés, a hüllők inkább a felmelegedés miatt A hazai kétéltű-fajok telelő, szaporodó és táplálkozó területeik között éves ritmusú vándorlást folytatnak nagy egyedsűrűséggel jelennek meg a migráció sávjában Ha a vándorlás nagyforgalmú utat keresztez, az állatok elütése olyan mértékű is lehet, hogy néhány éven belül akár teljesen eltűnhet az adott populáció. szervezett mentési akciók Átjáró kétéltűek és hüllők műtárgyakat az utak alatt, hogy ezeket használva átjuthassanak a kétéltűek és hüllők. Ezek az állatok azonban kerülik a szűk, sötét, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletű és a természetestől eltérő szagú helyeket. Ennek ellenére a kétéltűek mégis alagutakat készítenek kétféle típus: kétirányú és egyirányú rendszerű A kétirányú átjáró lényegében egy olyan, megfelel ő átmérőjű cső, amit ezek az állatok az oda-és a visszaúton is használhatnak Célszerű a minél nagyobb átmérő, mert ekkor az alagút belső hőmérséklete kevésbé tér el a külvilágétól célszerű a forgalmi sávokat elválasztó területen rácsos fedést biztosítani, hogy minél világosabb legyen 4
Átjáró kétéltűek és hüllők Az alagutak átmérője legalább 40 cm, ha az átjáró hossza nem haladja meg a 15 métert. Az átjáró alját homok- és humuszréteggel kell borítani. A pangó víz elkerülése érdekében 1 százalékos lejtés A terelő fal magassága legalább 40 cm legyen, az ideális magasság 60 cm. Az egyirányú rendszer két alagútból áll; egyik az oda-a másik a visszaútra szolgál. Az egyirányú átjárók bejáratánál csapdát képeznek ki, ami arra kényszeríti az állatokat, hogy az alagúton végigmenve érjék el a túloldali területet Az így kifejlesztett földalatti átjárók egy süllyesztett bejáratból, az útpálya alatt átvezető csőből és egy kijáratból állnak Átjáró kétéltűek és hüllők A süllyesztett bejárathoz burkolt árok vezeti az állatokat A bejárat egy lefelé irányuló cső, aminek átmérője az árok szélességével és magasságával megegyezően 40 cm. Az alja 45 fokos szögben lejt az alagút túloldala felé, hogy a bejárati csőbe pottyanáskor azonnal az átjutás irányába indítsa az állatot A bejárat fölött az árok tetővel fedett és két végénél az árkot részben lezáró lap nyúlik le az árokba, hogy a bejárati gödörben minél kevesebb legyen a fény. Az alagút kivezető végénél a lehető legtöbb fénynek kell lennie, hogy az állatokat ösztönözze az áthaladásra. a kijáratnak jól kell látszania, az alagutat egyenesen kell vezetni. Egy kétéltűek részére épített alagút a bejárattól mindkét irányba számított 30 méteres sávban a leghatékonyabb Békaátjárók minimum-paraméterei a Magyar.Útügyi.Társaság (2007a) szerint, és Jędrzejewski et al. (2009) javaslatai dőlt betűvel. Átjáró kisebb emlősök Átjáró hossza [m] Átmérő [m] <20 0,6 20-30 0,8 30-40 0,8 >40 1,2 Keresztmetszeti méret (vízszintes [m]*függőleges [m]) 0,6*0,6 (0,4) (3,5*1,5) 0,8*0,6 (3,5*1,5) 1,0*0,8 (3,5*1,5) 1,2*1,0 (3,5*1,5) Ezek az állatok képesek lehetnek valamennyi típusú átjáró használatára. A cickányok, a sün, az egerek és a menyétfélék átjuthatnak a kétéltűek és hüllők készített átjárókon csakúgy, mint a nagyvadak épített aluljárókon és hidakon. Méretüknél fogva azonban feljutnak az útpályára is, hiszen ezeket az állatokat csak kicsiny rácsméretű kerítéssel lehetne kizárni A jól mászó fajokat, mint amilyen például a nyest, kerítéssel sem lehet kizárni. A borz, a róka vagy a mezei nyúl a nagyvadak átjáróit és az utak és vízfolyások átvezetésére szolgáló műtárgyakat használhatják. Átjáró kisebb emlősök A menyétfélék és a róka akár a közműveket átvezető csöveket is használhatják A borz és a róka távoltartása a pályától a forgalom biztonsága szempontjából is indokolt A kifejezetten a kisebb emlősök részére készített átjáró lehet egy 40 cm-es átmérőjű betoncső, aminek az alját földdel kell borítani. Az alagútnak csekély esést kell biztosítani, hogy a víz ne álljon meg benne. Adott esetben az élőhelytől az átjáróig alkalmas útvonalat kell kialakítani, ami terelőelemek, kerítés alkalmazását is indokolhatja. Az átjáró bejáratának környezetében az út forgalmát, a fény-és zajhatásokat sűrű növényzet ültetésével kell takarni. Az átjárók minimum-paraméterei a Magyar.Útügyi.Társaság (2007a) szerint és Jędrzejewski et al. (2009) javaslatai dőlt betűvel Átjáró hossza [m] >30 Kisemlő s (1) (2) Ø 1,4 v. 1,4*1,4 15-30 Ø 1,0 v. <15 Védőkerítés minimális hossza [m] az átjáró előtt és után 1,0*1,0 Ø 0,6 v. 0,6 *0,6 Közepes testű (1) (2) (3) Keresztmetszeti méret (vízszintes [m]*függőleges [m]) Ø 2,0 v. 2,0*1,8 10*1,5-2,7 (3,5*1,5 menyétre) Ø 1,2v. 1,2*1,2 10*1,5-2,7 (3,5*1,5 menyétre) Ø 0,8 v. 0,8*0,8 10*1,5-2,7 (3,5*1,5 menyétre) Közepes testű (4) (5) Ø 2,0 v. 2,0*1,8 10*1,5-2,7 (20*>3,5 farkasnál) Ø 1,4 v. 1,4*1,4 10*1,5-2,7 (20*>3,5 farkasnál) Ø 1,0 v. 1,0*1,0 10*1,5-2,7 (20*>3,5 farkasnál) 150 100 500 maximális lyukméret 1*1 5*5 15*5 5
Átjárók nagyvadak Az átjárók szempontjából két csoport gímszarvas és dámszarvas (A) őz és vaddisznó (B). A híd vagy aluljáró szélessége ettől függ A szélességet befolyásolja még: A használtság intenzitása keskenyebb lehet az átjáró, ha azt az állatok alkalomszerűen használják szélesebbnek kell lennie, ha gyakori a használata. Aluljáró Völgyhíd. A vadátjáró híd. Biológiai híd. Ökológiai híd Aluljárók a szabad tér index kisebb legyen, mint 1.5 szabad tér index: szélesség szorozva a magassággal, osztva a hosszúsággal Az átjáró akkor lesz hatékony, ha a magasság meghatározásánál figyelembe vesszük az egyes fajok igényeit. Vaddisznók elegendő a 2.5 méteres magasság az őz viszont 3.5, míg a gímszarvas 4 méteres magasságot igényel. Az aljzatot természetes földtakarónak kell alkotnia. A bejáratok előtt 10-20 méterrel célszerű az alagút járófelületével azonos anyagú, rézsű kialakítása A forgalom zavaró hatásait (mozgás, zaj, fény) a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell Vadátjáró híd Biológiai híd A nagyvadfajok áthaladásának érdekében létesítik természetesen kisebb állatok is használják Hosszú, enyhe emelkedővel alakítják ki a hosszúság/szélesség arány kisebb, mint 2.4 a műtárgy közepén a látószög nagyobb 45 foknál a híd két szélén a rönkökből képzett palánk magassága 2 méter hidat borító talaj vastagsága pedig legalább 40 cm a talajt füvesítik és a palánk elé bokrokat ültetnek a vékony talajréteg miatt szárazságtűrő növényekről kell gondoskodni Az előbbi típus továbbfejlesztése szélesebb felüljárók, pontosabban lefedett bevágások szélességük legalább 30 méter Ilyen módon helyreállítható az eredeti terepszint és a nagyobb szélesség eredményeként csökkenthető az esetleges kompetíció és predáció. gyakorlatilag minden állatfaj megfelelő lehet Törekedni kell arra, hogy az építmény fedésére használt anyagok minél jobban hasonlítsanak a környezetre a felső talajréteg lehetőleg azonos legyen az érintkező területek talajával. Ökológiai híd A legköltségesebb, de a legtökéletesebb megoldás Alkalmazása a kiemelt értékek védelmében indokolt különleges élőhelyek, alacsony egyedszámú fajok, kritikus mértékben lecsökkent populációk Biztosítja az élőhely folyamatosságát és helyreállítja az ökológiai rendszer belső kapcsolatainak hálózatát Szélességének nincs felső határa, több száz méter, de akár több kilométer is lehet. Ökológiai híd Ha valamilyen egyéb okból, mint amilyen például a sziklaomlás veszélye, lefednek egy utat, az ilyen műtárgy igaz, jelentős plusz ráfordítással alkalmassá tehető a természeti környezet helyreállítására. Nem minden élőhely állítható helyre részben vagy egészben az ilyen hidakon sem. A mélyebb talajréteg lehetővé teszi a fák visszatelepítését, de egy klimax növénytársulás az úgynevezett emberi időtávlatban nem hozható helyre. 6
Az átjáró helyének kiválasztása milyen állatfajok átjutását kell lehetővé tenni Az átjáró szükségességét nem az érintett populáció mérete alapján kell eldönteni, hanem az adott fajnak az adott területen tapasztalt mozgási intenzitása alapján. Ha az adott faj állománya csökkenőben van, vagy elterjedési területe zsugorodik az átjárás biztosítása sokkal fontosabb A nagy mozgásigényű és nagy testtömegű, így a közlekedésre is veszélyes fajok mindenképpen célszerű az átjárás biztosítása Az átjáró helyének kiválasztása A kétéltűek a migrációs sávban létesítendő átjárók esetében mérlegelni kell, hogy az autópálya-építkezés végeztével hosszú távon fennmaradnak-e azok a körülmények, amelyek az átjáró létrehozását eredetileg indokolták. Ha kisebb emlősök átjárását kell biztosítani, arra alkalmassá tehetők az autópálya alatti vízátvezetések. A vízfolyások mint vonalas élőhelyi, szegély-struktúrák kiemelkedő szerepet töltenek be ezen fajok mozgását illetően. a vízfolyások átvezetését minden esetben úgy kellene kialakítani, hogy a víz két oldalán olyan part legyen, ahol az állatok biztonsággal haladhatnak. A kifejezetten a kisebb emlősök részére kialakított átjárók akkor töltik be feladatukat, ha alkalmas kerítéssel vagy más módon az átjáróhoz tereljük-vezetjük ezeket az állatokat. Az átjáró helyének kiválasztása A nagyvadak alkalmas átjáró építésekor kizáró ok: közvilágítással ellátott, Lakott vagy ipari terület közelében van, pihenőhely vagy benzinkút van a közelében, a vad mozgását bármilyen módon akadályozza, vadkárra érzékeny területek vannak a közelében, vadak hatására érzékeny területek vannak a közelében, lehetőséget nyújt az orvvadászatra. Az átjáró helyének kiválasztása A hely meghatározást segítő szempontok vonalas élőhelyi struktúrák, élőhelyek szegélyei, korlátozottan rendelkezésre álló ökológiai források hozzáférhetőségének fenntartása, védett fajok megőrzési terveiben, védett területek kezelési terveiben és a vadgazdálkodási körzettervekben megfogalmazott igények, vadgazdálkodási létesítmények elhelyezkedése. az adott fajcsoport létesített (alkalmas) átjárók közötti legnagyobb megengedett távolság [km] k özep Nagy es vízkedvelő terület kategória emlősök (bölény, testű Közepes- és kistestű emlősök fajok (vidra, jávorszarvas, kérőd (borz, róka, nyest, hermelin, menyét, kétéltűek görény félék, gímszarvas, zők rágcsálók, rovarevők hód) barnamedve, farkas (őz, vaddi sznó) Nemzetközi vagy nemzeti jelentőségű ökológiai folyosók, n. 1-2 1 0,5 - Mindegyik parkok, tvédelmi területek terület kategória és környezetük esetén: tömeges Tájvédelmi körzetek, 2-3 1 0,5 - vándorlások Natura 2000 területek helyszínein 50 m. nagy kiterjedésű 3 1 0,5 - Minden egyéb erdősült terület nedves élőhely Árterek, vizes 1-3 1 0,5 1 esetében 100- élőhelyek, víztározók és továbbá ökológiai átjárók kialakítása minden egyes helyen, ahol vízfolyás 500 m. vízfolyások környéke keresztezi az utat (alsó átvezetésű vadátjáró, tájátjáró) erdő-mező mozaik 4-6 2,3 0,5 - beépített környezet - - 1 - A kijutás biztosítása Nincs olyan kerítés amin az állat alkalmanként nem jutna át A kerítések között az állat mozgása kiszámíthatatlanabbá válik Segíteni kell a kijutásban 7
Élőhely fragmentáció a városban A városi élőhelyek esetében is értelmezhető a fragmentálódás épületek, utak, iparterületek feldarabolják a környezetet, túlságosan tagolttá teszik fontos a természetes folyosók, puffer-zónák kialakítása, megőrzése, melyek összekötik a városrészeket E célra például az utak menti fasorok tökéletesen megfelelnek. a közepes testű ragadozókra, (mint a házi macska és a mosómedve) városi élőhelyen nincs hatással a fragmentáció Más ragadozók viszont (amerikai hiúz, borz, hosszú farkú menyét (Mustela frenata), prérifarkas, puma) sokkal kevésbé fordulnak el ő a kisebb városi maradvány-foltokban Feltételezhető, hogy a házi macska és a mosómedve azért sikeresebb, mert otthonosabban mozog az úgynevezett városi mátrixban. 8
AZ M3-AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZÁNAK VADVÉDELMI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI Miklós SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Készítette: Markolt Ferenc Kiss Gyula és Heltai Gödöllő 2008 A vizsgálat legfontosabb kérdései Az eredetileg nem vadátjárónak készült az autópályák nyomvonalát keresztező létesítmények alkalmasak lehetnek-e vadátjárónak, vagy átalakíthatók-e vadátjáróvá? Kell-e az élőhely-védelmi kerítés mellett fokozott vadjelenlétre, áttörési kísérletekre számítani, és ha igen, mely fajok jönnek szóba elsőként? A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvényközött) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Csőáteresz (29+730. km) 9
A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvényközött) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Felüljáró (30+434. km szelvény) Felüljáró (30+434. km) A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvényközött) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km) A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvényközött) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km) 10
A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvényközött) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény) Aluljáró (41+621. km szelvény) Aluljáró (41+621. km) A vizsgálati terület Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közöttiszakaszán (29. és42. kmszelvény között) Csőáteresz (29+730. km szelvény) Felüljáró (30+434. km szelvény) Galga-patak átvezetése (41+231. km szelvény) Csőáteresz (41+461. km szelvény) Aluljáró (41+621. km szelvény) Vizsgált kerítésszakasz: M3 autópálya 29. és 34. km szelvénye közötti pályaszakasz mindkét oldalán meglévő élőhely-védelmi kerítés. Az élőhely-védelmi kerítés (29-34. km-ig) Vizsgálati módszerek Átjárók: dokumentáció hagyományos fényképezővel történt Lábnyomok Természetesen létrejött Nyomcsapda Egyéb életjelek (táplálkozási nyomok, hullaték, csapák, vackok, fekvések, stb.) Kerítés: dokumentáció hagyományos és mozgásérzékelős fényképezőkkel Kerítés állapotának, hibáinak vizsgálata Kerítés menti állatjelenlét jelei: lábnyomok, karomnyomok, hullatékok, predációból származó maradványok, szőrök, csapások, fekvések, harapásnyomok, stb. Eredmények I. Az átjárók Vadfaj / Átjáró Csőáteresz (29+730 km) Felüljáró Aluljáró Csőáteresz (41+461 km) Galga átvezetés őz n.a. n.a. állandó - gyakori szarvas n.a. egyszeri megfigyelés nem fordult elő - nem fordult elő vaddisznó n.a. n.a. nem fordult elő - nem fordult elő róka n.a. n.a. előfordult gyakori előfordult kutya n.a. n.a. előfordult gyakori előfordult macska n.a. n.a. előfordult előfordult előfordult menyétfélék (nyest, borz, vidra) egyéb kistestű emlősök (pl. pocok) n.a. n.a. nem fordult elő nem fordult elő előfordult n.a. n.a. nem fordult elő nem fordult elő előfordult 11
Eredmények II. Az élőhely-védelmi kerítés A kerítés Lyukak: állapota összesen 88 darab, többnyire állat készítette lyuk átlagos távolságuk kevesebb, mint 50 méter képződésük dinamikus Kerítéshibák: elégtelen süllyesztés műtárgyakhoz, létesítményekhez való elégtelen illesztés rongáltság talajpusztulás okozta funkcióvesztés Eredmények III. Az élőhely-védelmi kerítés Állati aktivitás a kerítés mellett Vadfajok előfordulása az autópálya területén, azon kívül, és az áttörések mentett oldali előfordulásra nem mentett oldali kerítésen való áttörés utaló fénykép, nyom, előfordulásra utaló fényképen rögzített index fénykép, nyom, index őz + + - vaddisznó - + - borz + + + róka + + + nyúl + - - fácán - + - Statisztikák I. Statisztikák II. 12 felismert állatfaj összesen 184 egyedének tetemét találták meg 2002 és 2007 között az M3 autópálya 29+200. és 42+200. km szelvénye között. A négy legnagyobb gyakoriságot mutató faj a kutya, a róka, a vaddisznó és a macska. 12
Értékelés Élőhely-védelmi kerítés A kerítésre különösen a kétoldalt erdősült részen nagy nyomás nehezedik. Saját vizsgálat alapján és az egyéb statisztikák alapján is a kerítés önmagában elégtelen. Mentett oldali állatjelenlét okai: Elégtelen műszaki paraméterek: süllyesztés, lyukméret Gyakorlati megvalósítás hibái: süllyesztés, illesztés, rongáltság, talajpusztulás A vizsgált szakaszon tehát szükség volna vadátjáró(k)ra Átjárók: vizsgálataink bíztató eredményekkel zárultak további, részletesebb vizsgálatok indokoltak és szükségesek A kijuttatás hiánya Az M3 autópálya 30+434. és 32+610. km szelvények között a mentett oldalra bejutott egy őzbak. Megtalálta ott életfeltételeit, hiszen a vizsgálatunk egész ideje alatt az említett területen megtalálható volt. 2007 áprilisában már megfigyelhettük, először 2007.jún.3-án, utoljára 2008.03.31-én készíthettünk róla fényképet. Az autópályán való átkelésére semmiféle jel nem utalt. A magyarországi autópálya-szakaszokon a mentett oldalról való kijuttatására semmiféle létesítményt nem alkalmaznak. Következtetések Az autópályát keresztező egyéb, nem vadátjárónak készült műtárgyakat, létesítményeket, (pl. patak, vízfolyás, csatorna, út átvezetése) adott esetben átjárónak használhatják az állatok. Mivel ezeket mindenképpen el kell készíteni, a kialakításukat úgy kell megcsinálni, hogy fokozottan alkalmasak legyenek erreaszerepre. A kettős hasznosítású vonalas keresztezések olcsóbbak mint avadátjárók és utólag is alkalmassá, vagyalkalmasabbá tehetők. Az élőhely-védelem és a közlekedésbiztonság az autópályákon csak együtt valósulhatnak meg, ennek érdekében pedig egyszerre kell megoldani az átjutás kizárás kijutásproblémáját. 13