Az élőhelyek fragmentációja. Utak-vadak. Vadbalesetek, problémák, megoldások. Az élőhely fragmentáció lehetséges hatásai

Átírás

1 Utakvadak. Vadbalesetek, problémák, megoldások. Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Az élőhelyek fragmentációja A megmaradt élőhelyek további feldarabolódása A megmaradt élőhelyek egymástól való elszigetelődése. Cél az ebből adódó káros hatások csökkentése. A vidéki területeken elsősorban az intenzív agrártermelés homogén táblái az elszigetelődés legfontosabb kiváltói. Védekezni a hagyományos élőhelygazdálkodás eszközeivel, zöldfolyosók kialakításával, megfelelő szegélygazdálkodással tudunk. Vadgazda mérnök mesterszak A vonalas létesítmények utak, vasutak hatásai Az élőhely fragmentáció lehetséges hatásai Fragmentáció Izoláció Halálos balesetek Környezetszennyezés Légszennyezés Zajszennyezés Fényszennyezés A fragmentálódott élőhelyek között nincs kapcsolat A fragmentálódott élőhelyek között van kapcsolat A fragmentálódott populációk lehetséges kedvezőbb és kedvezőtlenebb elhelyezkedései A vonalas létesítményeken előforduló fajok csoportosítása veszélyeztetett állatfajok, talajon mozgó és vándorló fajok időszakonként koncentráltan, nagy egyedszámban jelenhetnek meg egy területen Hazánkban elsősorban a kétéltűfajok egy része tartozik ide a forgalmat veszélyeztető állatfajok. testtömegük és mozgáskörzetük révén sorolhatjuk ide az állatokat. nagy mozgáskörzetű és tömegű fajok Ezek általában a vadászati szempontból is jelentős emlősök. 1

2 Az állatok hatásai a vonalas létesítményekre A közlekedő emberek és állatok biztonságát és szabad mozgását együtt kell biztosítani A közlekedés biztonságának csökkenése A vadbalesetek súlyossága függ: a jármű tömegétől és sebességétől, illetve az ütközésnek kitett állat tömegétől Minél nagyobb az állat, annál nagyobb lehet a sérülés a járműben és a benne utazó személyekben; minél nagyobb sebességgel halad egy jármű, annál nagyobb a veszély egy állattal történő ütközéskor az állatok kizárására az útpályáról, biztosítani kell az állatok átjárását az útpálya alatt vagy fölött, biztosítani kell az óvintézkedések ellenére a pályára került állatok kijutását. Magyarország gyorsforgalmi úthálózata Kizárás A közlekedés biztonsága és az állatok védelme miatt a forgalmas utakat kerítéssel védjük. Ez a vadvédelmi kerítés általában csak a nagyobb testű vadakat tartja távol az úttól ha a rácsozat és a süllyesztés megfelelő, kizárja a rókát és a borzot is a kerítés aljára felhelyezett sűrű fonattal terelhetők a kistestű állatok is Kizárás Kizárás A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: A kizárandó fajok sokszor a kerítésekkel párhuzamosan, azok mentén közlekednek, A kizárandó fajok megpróbálják átküzdeni magukat a kerítés alatt, A kizárandó fajok megkísérlik az átmászást vagy az átugrást A vad ugyanis egyes helyeken megkerülheti, esetleg áthatolhat rajta vagy átugorhatja. Az autópályakijáratoknál, a csatlakozó utaknál ugyanis megszakad a kerítés folytonossága A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: Őz és vaddisznó számára legalább 150 cm, gímszarvas és dámszarvas esetében legalább 220 cm magas kerítés szükséges. Az oszlopok közötti távolság őz, dámszarvas és gímszarvas esetében hat méter is lehet Az oszlopok közötti távolság vaddisznóra előfordulása esetében ne legyen több négy méternél. A kerítés háló alját rögzíteni, vagy süllyeszteni kell A kerítés mellett bokrokat vagy fákat érdemes ültetni mert a sűrű növényzettel fedett kerítés átugrásával nem próbálkoznak az állatok. 2

3 Az átjutás biztosítása Több célú alul, vagy felüljárók többcélú felül és aluljárók ezek az állatok átjutása mellett valamilyen út vagy vízfolyás átvezetését is szolgálják átjárók kétéltűek és hüllők számára, átjárók kisebb emlősök számára róka és borz méretig átjárók nagyvadak számára aluljáró, völgyhíd alatti átjáró, vadátjáró híd, biológiai híd, ökológiai átjáró elsődlegesen mezőgazdasági utak vagy vízfolyások átvezetésére szolgálnak alkalmassá tehetők arra, hogy az állatok is használják olcsóbb, mint külön átjárót építeni hatékonyság kisebb meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek révén az állatok csapdahelyzetbe kerülhetnek Növelhető az átjáró hatékonysága, ha az autópálya alatt vagy felett átvezetett út, vagy a pálya alatt átvezetett vízfolyás mellett füves vagy legalább földes padkát, illetve partot hagynak. A többcélú felüljárók hatékonysága függ a méretektől és az azokat használó gyalogosok és járművek számától Több célú alul, vagy felüljárók Átjáró kétéltűek és hüllők számára A hosszúság és a szélesség arányának kevesebbnek kell lennie, mint 2.4 a naponta áthaladó járművek száma kevesebb legyen, mint 150 a nagyvadak ritkábban használják kisebb emlősök, mint a sün, a nyúl, a róka és a menyétfélék számára azonban alkalmasak lehetnek A vízfolyásokat átvezető műtárgyak, átereszek is lehetnek átjárók az állatok számára. Számos kisebb emlős így a sün, a cickányfajok, a legtöbb menyétféle keresheti táplálékát a vizek mentén a vízfolyás mentén mindig szárazon maradó patkát kell kialakítani. A kétéltűek és a hüllők napi tevékenységük során is a szilárd burkolatú utakra tévedhetnek A kétéltűek inkább táplálékszerzés, a hüllők inkább a felmelegedés miatt A hazai kétéltűfajok telelő, szaporodó és táplálkozó területeik között éves ritmusú vándorlást folytatnak nagy egyedsűrűséggel jelennek meg a migráció sávjában Ha a vándorlás nagyforgalmú utat keresztez, az állatok elütése olyan mértékű is lehet, hogy néhány éven belül akár teljesen eltűnhet az adott populáció. szervezett mentési akciók Átjáró kétéltűek és hüllők számára Átjáró kétéltűek és hüllők számára műtárgyakat az utak alatt, hogy ezeket használva átjuthassanak a kétéltűek és hüllők. Ezek az állatok azonban kerülik a szűk, sötét, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletű és a természetestől eltérő szagú helyeket. Ennek ellenére a kétéltűek számára mégis alagutakat készítenek kétféle típus: kétirányú és egyirányú rendszerű A kétirányú átjáró lényegében egy olyan, megfelelő átmérőjű cső, amit ezek az állatok az oda és a visszaúton is használhatnak Célszerű a minél nagyobb átmérő, mert ekkor az alagút belső hőmérséklete kevésbé tér el a külvilágétól célszerű a forgalmi sávokat elválasztó területen rácsos fedést biztosítani, hogy minél világosabb legyen Az alagutak átmérője legalább 40 cm, ha az átjáró hossza nem haladja meg a 15 métert. Az átjáró alját homok és humuszréteggel kell borítani. A pangó víz elkerülése érdekében 1 százalékos lejtés A terelő fal magassága legalább 40 cm legyen, az ideális magasság 60 cm. Az egyirányú rendszer két alagútból áll; egyik az oda a másik a visszaútra szolgál. Az egyirányú átjárók bejáratánál csapdát képeznek ki, ami arra kényszeríti az állatokat, hogy az alagúton végigmenve érjék el a túloldali területet Az így kifejlesztett földalatti átjárók egy süllyesztett bejáratból, az útpálya alatt átvezető csőből és egy kijáratból állnak 3

4 Átjáró kétéltűek és hüllők számára Átjáró kisebb emlősök számára A süllyesztett bejárathoz burkolt árok vezeti az állatokat A bejárat egy lefelé irányuló cső, aminek átmérője az árok szélességével és magasságával megegyezően 40 cm. Az alja 45 fokos szögben lejt az alagút túloldala felé, hogy a bejárati csőbe pottyanáskor azonnal az átjutás irányába indítsa az állatot A bejárat fölött az árok tetővel fedett és két végénél az árkot részben lezáró lap nyúlik le az árokba, hogy a bejárati gödörben minél kevesebb legyen a fény. Az alagút kivezető végénél a lehető legtöbb fénynek kell lennie, hogy az állatokat ösztönözze az áthaladásra. a kijáratnak jól kell látszania, az alagutat egyenesen kell vezetni. Egy kétéltűek részére épített alagút a bejárattól mindkét irányba számított 30 méteres sávban a leghatékonyabb Ezek az állatok képesek lehetnek valamennyi típusú átjáró használatára. A cickányok, a sün, az egerek és a menyétfélék átjuthatnak a kétéltűek és hüllők számára készített átjárókon csakúgy, mint a nagyvadak számára épített aluljárókon és hidakon. Méretüknél fogva azonban feljutnak az útpályára is, hiszen ezeket az állatokat csak kicsiny rácsméretű kerítéssel lehetne kizárni A jól mászó fajokat, mint amilyen például a nyest, kerítéssel sem lehet kizárni. A borz, a róka vagy a mezei nyúl a nagyvadak átjáróit és az utak és vízfolyások átvezetésére szolgáló műtárgyakat használhatják. Átjáró kisebb emlősök számára Átjárók nagyvadak számára A menyétfélék és a róka akár a közműveket átvezető csöveket is használhatják A borz és a róka távoltartása a pályától a forgalom biztonsága szempontjából is indokolt A kifejezetten a kisebb emlősök részére készített átjáró lehet egy 40 cmes átmérőjű betoncső, aminek az alját földdel kell borítani. Az alagútnak csekély esést kell biztosítani, hogy a víz ne álljon meg benne. Adott esetben az élőhelytől az átjáróig alkalmas útvonalat kell kialakítani, ami terelőelemek, kerítés alkalmazását is indokolhatja. Az átjáró bejáratának környezetében az út forgalmát, a fény és zajhatásokat sűrű növényzet ültetésével kell takarni. Az átjárók szempontjából két csoport gímszarvas és dámszarvas (A) őz és vaddisznó (B). A híd vagy aluljáró szélessége ettől függ A szélességet befolyásolja még: A használtság intenzitása keskenyebb lehet az átjáró, ha azt az állatok alkalomszerűen használják szélesebbnek kell lennie, ha gyakori a használata. Aluljáró Völgyhíd. A vadátjáró híd. Biológiai híd. Ökológiai híd Aluljárók Vadátjáró híd a szabad tér index kisebb legyen, mint 1.5 szabad tér index: szélesség szorozva a magassággal, osztva a hosszúsággal Az átjáró akkor lesz hatékony, ha a magasság meghatározásánál figyelembe vesszük az egyes fajok igényeit. Vaddisznók számára elegendő a 2.5 méteres magasság az őz viszont 3.5, míg a gímszarvas 4 méteres magasságot igényel. Az aljzatot természetes földtakarónak kell alkotnia. A bejáratok előtt 1020 méterrel célszerű az alagút járófelületével azonos anyagú, rézsű kialakítása A forgalom zavaró hatásait (mozgás, zaj, fény) a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell A nagyvadfajok áthaladásának érdekében létesítik természetesen kisebb állatok is használják Hosszú, enyhe emelkedővel alakítják ki a hosszúság/szélesség arány kisebb, mint 2.4 a műtárgy közepén a látószög nagyobb 45 foknál a híd két szélén a rönkökből képzett palánk magassága 2 méter hidat borító talaj vastagsága pedig legalább 40 cm a talajt füvesítik és a palánk elé bokrokat ültetnek a vékony talajréteg miatt szárazságtűrő növényekről kell gondoskodni 4

5 Biológiai híd Ökológiai híd Az előbbi típus továbbfejlesztése szélesebb felüljárók, pontosabban lefedett bevágások szélességük legalább 30 méter Ilyen módon helyreállítható az eredeti terepszint és a nagyobb szélesség eredményeként csökkenthető az esetleges kompetíció és predáció. gyakorlatilag minden állatfaj számára megfelelő lehet Törekedni kell arra, hogy az építmény fedésére használt anyagok minél jobban hasonlítsanak a környezetre a felső talajréteg lehetőleg azonos legyen az érintkező területek talajával. A legköltségesebb, de a legtökéletesebb megoldás Alkalmazása a kiemelt értékek védelmében indokolt különleges élőhelyek, alacsony egyedszámú fajok, kritikus mértékben lecsökkent populációk Biztosítja az élőhely folyamatosságát és helyreállítja az ökológiai rendszer belső kapcsolatainak hálózatát Szélességének nincs felső határa, több száz méter, de akár több kilométer is lehet. Ökológiai híd Ha valamilyen egyéb okból, mint amilyen például a sziklaomlás veszélye, lefednek egy utat, az ilyen műtárgy igaz, jelentős plusz ráfordítással alkalmassá tehető a természeti környezet helyreállítására. Nem minden élőhely állítható helyre részben vagy egészben az ilyen hidakon sem. A mélyebb talajréteg lehetővé teszi a fák visszatelepítését, de egy klimax növénytársulás az úgynevezett emberi időtávlatban nem hozható helyre. Az átjáró helyének kiválasztása milyen állatfajok átjutását kell lehetővé tenni Az átjáró szükségességét nem az érintett populáció mérete alapján kell eldönteni, hanem az adott fajnak az adott területen tapasztalt mozgási intenzitása alapján. Ha az adott faj állománya csökkenőben van, vagy elterjedési területe zsugorodik az átjárás biztosítása sokkal fontosabb A nagy mozgásigényű és nagy testtömegű, így a közlekedésre is veszélyes fajok számára mindenképpen célszerű az átjárás biztosítása Az átjáró helyének kiválasztása Az átjáró helyének kiválasztása A kétéltűek számára a migrációs sávban létesítendő átjárók esetében mérlegelni kell, hogy az autópályaépítkezés végeztével hosszú távon fennmaradnake azok a körülmények, amelyek az átjáró létrehozását eredetileg indokolták. Ha kisebb emlősök átjárását kell biztosítani, arra alkalmassá tehetők az autópálya alatti vízátvezetések. A vízfolyások mint vonalas élőhelyi, szegélystruktúrák kiemelkedő szerepet töltenek be ezen fajok mozgását illetően. a vízfolyások átvezetését minden esetben úgy kellene kialakítani, hogy a víz két oldalán olyan part legyen, ahol az állatok biztonsággal haladhatnak. A kifejezetten a kisebb emlősök részére kialakított átjárók akkor töltik be feladatukat, ha alkalmas kerítéssel vagy más módon az átjáróhoz tereljükvezetjük ezeket az állatokat. A nagyvadak számára alkalmas átjáró építésekor kizáró ok: közvilágítással ellátott, Lakott vagy ipari terület közelében van, pihenőhely vagy benzinkút van a közelében, a vad mozgását bármilyen módon akadályozza, vadkárra érzékeny területek vannak a közelében, vadak hatására érzékeny területek vannak a közelében, lehetőséget nyújt az orvvadászatra. 5

6 Az átjáró helyének kiválasztása A kijutás biztosítása A hely meghatározást segítő szempontok vonalas élőhelyi struktúrák, élőhelyek szegélyei, korlátozottan rendelkezésre álló ökológiai források hozzáférhetőségének fenntartása, védett fajok megőrzési terveiben, védett területek kezelési terveiben és a vadgazdálkodási körzettervekben megfogalmazott igények, vadgazdálkodási létesítmények elhelyezkedése. Nincs olyan kerítés amin az állat alkalmanként nem jutna át A kerítések között az állat mozgása kiszámíthatatlanabbá válik Segíteni kell a kijutásban A felüljárók napszakos használata A vadátjáró hidak használata, a létesítésüket követő négy évben (Kanada, Banff Nemzeti Park) Gyakoriság észlelések száma jávorszarvas farkas puma grizzlymedve feketemedve más emlősök grizzly medve feketemedve farkas puma (forrás: (forrás: nappal éjjel szürkületkor 6

7 AZ M3AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZÁNAK VADVÉDELMI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Készítette: Markolt Ferenc Kiss Gyula és Heltai Miklós Gödöllő 2008 A vizsgálat legfontosabb kérdései Az eredetileg nem vadátjárónak készült az autópályák nyomvonalát keresztező létesítmények alkalmasak lehetneke vadátjárónak, vagy átalakíthatóke vadátjáróvá? Kelle az élőhelyvédelmi kerítés mellett fokozott vadjelenlétre, áttörési kísérletekre számítani, és ha igen, mely fajok jönnek szóba elsőként? A vizsgálati terület Csőáteresz ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) 7

8 A vizsgálati terület Felüljáró ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) A vizsgálati terület Galgapatak átvezetése ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galgapatak átvezetése ( km szelvény) A vizsgálati terület Csőáteresz ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galgapatak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) 8

9 A vizsgálati terület Aluljáró ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galgapatak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) Aluljáró ( km szelvény) A vizsgálati terület Az élőhelyvédelmi kerítés (2934. kmig) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galgapatak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) Aluljáró ( km szelvény) Vizsgált kerítésszakasz: M3 autópálya 29. és 34. km szelvénye közötti pályaszakasz mindkét oldalán meglévő élőhelyvédelmi kerítés. Vizsgálati módszerek Eredmények I. Az átjárók Átjárók: dokumentáció hagyományos fényképezővel történt Lábnyomok Természetesen létrejött Vadfaj / Átjáró őz Csőáteresz (29730 km) Felüljáró Aluljáró állandó Csőáteresz (41461 km) Galga átvezetés gyakori Nyomcsapda Egyéb életjelek (táplálkozási nyomok, hullaték, csapák, vackok, fekvések, stb.) Kerítés: dokumentáció hagyományos és mozgásérzékelős fényképezőkkel Kerítés állapotának, hibáinak vizsgálata szarvas vaddisznó róka kutya egyszeri megfigyelés gyakori gyakori Kerítés menti állatjelenlét jelei: lábnyomok, karomnyomok, hullatékok, predációból származó maradványok, szőrök, csapások, fekvések, harapásnyomok, stb. macska menyétfélék (nyest, borz, vidra) egyéb kistestű emlősök (pl. pocok) 9

10 Eredmények II. Az élőhelyvédelmi kerítés A kerítés Lyukak: állapota összesen 88 darab, többnyire állat készítette lyuk átlagos távolságuk kevesebb, mint 50 méter képződésük dinamikus Kerítéshibák: elégtelen süllyesztés műtárgyakhoz, létesítményekhez való elégtelen illesztés rongáltság talajpusztulás okozta funkcióvesztés Eredmények III. Az élőhelyvédelmi kerítés Állati aktivitás a kerítés mellett Vadfajok előfordulása az autópálya területén, azon kívül, és az áttörések őz vaddiszn ó borz róka nyúl fácán mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index nem mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index kerítésen való áttörés fényképen rögzített Statisztikák I. Az M3 autópálya és 42200as km szelvénye között 2002től 2007ig talált állati tetemek száma Statisztikák II. talált tetemek száma, db évek Az M3 autópálya és 42200as km szelvénye között 2002től 2007ig talált állati tetemek fajonkénti megoszlása borz; 5; 2,7% vaddisznó; 30; 16,1% tyúk; 1; 0,5% róka; 42; 22,6% őz; 3; 1,6% nyúl; 9; 4,8% bagoly; 1; 0,5% nyest; 7; 3,8% menyét; 1; 0,5% fácán; 6; 3,2% felismerhetetlen; 2; 1,1% kutya; 51; 27,4% macska; 28; 15,1% 12 felismert állatfaj összesen 184 egyedének tetemét találták meg 2002 és 2007 között az M3 autópálya és km szelvénye között. A négy legnagyobb gyakoriságot mutató faj a kutya, a róka, a vaddisznó és a macska. 10

11 A kijuttatás hiánya Értékelés Élőhelyvédelmi kerítés A kerítésre különösen a kétoldalt erdősült részen nagy nyomás nehezedik. Saját vizsgálat alapján és az egyéb statisztikák alapján is a kerítés önmagában elégtelen. Mentett oldali állatjelenlét okai: Elégtelen műszaki paraméterek: süllyesztés, lyukméret Gyakorlati megvalósítás hibái: süllyesztés, illesztés, rongáltság, talajpusztulás A vizsgált szakaszon tehát szükség volna vadátjáró(k)ra Átjárók: vizsgálataink bíztató eredményekkel zárultak további, részletesebb vizsgálatok indokoltak és szükségesek Az M3 autópálya és km szelvények között a mentett oldalra bejutott egy őzbak. Megtalálta ott életfeltételeit, hiszen a vizsgálatunk egész ideje alatt az említett területen megtalálható volt áprilisában már megfigyelhettük, először 2007.jún.3án, utoljára én készíthettünk róla fényképet. Az autópályán való átkelésére semmiféle jel nem utalt. A magyarországi autópályaszakaszokon a mentett oldalról való kijuttatására semmiféle létesítményt nem alkalmaznak. Következtetések Az autópályát keresztező egyéb, nem vadátjárónak készült műtárgyakat, létesítményeket, (pl. patak, vízfolyás, csatorna, út átvezetése) adott esetben átjárónak használhatják az állatok. Mivel ezeket mindenképpen el kell készíteni, a kialakításukat úgy kell megcsinálni, hogy fokozottan alkalmasak legyenek erre a szerepre. A kettős hasznosítású vonalas keresztezések olcsóbbak mint a vadátjárók és utólag is alkalmassá, vagy alkalmasabbá tehetők. Az élőhelyvédelem és a közlekedésbiztonság az autópályákon csak együtt valósulhatnak meg, ennek érdekében pedig egyszerre kell megoldani az átjutás kizárás kijutás problémáját. 11