Az élőhelyek fragmentációja. Utak-vadak. Vadbalesetek, problémák, megoldások. A vonalas létesítmények utak, vasutak - hatásai

Átírás

1 Utak-vadak. Vadbalesetek, problémák, megoldások. Vadgazdálkodási kárbecslés és értékbecslés Az élőhelyek fragmentációja A megmaradt élőhelyek további feldarabolódása A megmaradt élőhelyek egymástól való elszigetelődése. Cél az ebből adódó káros hatások csökkentése. A vidéki területeken elsősorban az intenzív agrártermelés homogén táblái az elszigetelődés legfontosabb kiváltói. Védekezni a hagyományos élőhely-gazdálkodás eszközeivel, zöldfolyosók kialakításával, megfelelő szegély-gazdálkodással tudunk. Vadgazda mérnök mesterszak A vonalas létesítmények utak, vasutak - hatásai Az élőhely fragmentáció lehetséges hatásai Fragmentáció Izoláció Halálos balesetek Környezetszennyezés Légszennyezés Zajszennyezés Fényszennyezés A fragmentálódott élőhelyek között nincs kapcsolat A fragmentálódott élőhelyek között van kapcsolat A fragmentálódott populációk lehetséges kedvezőbb és kedvezőtlenebb elhelyezkedései A vonalas létesítményeken előforduló fajok csoportosítása veszélyeztetett állatfajok, talajon mozgó és vándorló fajok időszakonként koncentráltan, nagy egyedszámban jelenhetnek meg egy területen Hazánkban elsősorban a kétéltű-fajok egy része tartozik ide a forgalmat veszélyeztető állatfajok. testtömegük és mozgáskörzetük révén sorolhatjuk ide az állatokat. nagy mozgáskörzetű és tömegű fajok Ezek általában a vadászati szempontból is jelentős emlősök. 1

2 Az állatok hatásai a vonalas létesítményekre A közlekedő emberek és állatok biztonságát és szabad mozgását együtt kell biztosítani A közlekedés biztonságának csökkenése A vadbalesetek súlyossága függ: a jármű tömegétől és sebességétől, illetve az ütközésnek kitett állat tömegétől Minél nagyobb az állat, annál nagyobb lehet a sérülés a járműben és a benne utazó személyekben; minél nagyobb sebességgel halad egy jármű, annál nagyobb a veszély egy állattal történő ütközéskor az állatok kizárására az útpályáról, biztosítani kell az állatok átjárását az útpálya alatt vagy fölött, biztosítani kell az óvintézkedések ellenére a pályára került állatok kijutását. Magyarország gyorsforgalmi úthálózata km Magyarország gyorsforgalmi útjainak összes hossza 1964-től napjainking y = 13,3x R² =,96 y = 69,4x - 266,3 R² =, évek Kizárás Kizárás A közlekedés biztonsága és az állatok védelme miatt a forgalmas utakat kerítéssel védjük. Ez a vadvédelmi kerítés általában csak a nagyobb testű vadakat tartja távol az úttól ha a rácsozat és a süllyesztés megfelelő, kizárja a rókát és a borzot is a kerítés aljára felhelyezett sűrű fonattal terelhetők a kistestű állatok is. A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: A kizárandó fajok sokszor a kerítésekkel párhuzamosan, azok mentén közlekednek, A kizárandó fajok megpróbálják átküzdeni magukat a kerítés alatt, A kizárandó fajok megkísérlik az átmászást vagy az átugrást A vad ugyanis egyes helyeken megkerülheti, esetleg áthatolhat rajta vagy átugorhatja. Az autópálya-kijáratoknál, a csatlakozó utaknál ugyanis megszakad a kerítés folytonossága 2

3 Kizárás Az átjutás biztosítása A kerítés készítésénél figyelembe kell venni, hogy a: Őz és vaddisznó számára legalább 15 cm, gímszarvas és dámszarvas esetében legalább 22 cm magas kerítés szükséges. Az oszlopok közötti távolság őz, dámszarvas és gímszarvas esetében hat méter is lehet Az oszlopok közötti távolság vaddisznóra előfordulása esetében ne legyen több négy méternél. A kerítés háló alját rögzíteni, vagy süllyeszteni kell A kerítés mellett bokrokat vagy fákat érdemes ültetni mert a sűrű növényzettel fedett kerítés átugrásával nem próbálkoznak az állatok. többcélú felül- és aluljárók ezek az állatok átjutása mellett valamilyen út vagy vízfolyás átvezetését is szolgálják átjárók kétéltűek és hüllők számára, átjárók kisebb emlősök számára róka és borz méretig átjárók nagyvadak számára aluljáró, völgyhíd alatti átjáró, vadátjáró híd, biológiai híd, ökológiai átjáró Több célú alul-, vagy felüljárók Több célú alul-, vagy felüljárók elsődlegesen mezőgazdasági utak vagy vízfolyások átvezetésére szolgálnak alkalmassá tehetők arra, hogy az állatok is használják olcsóbb, mint külön átjárót építeni hatékonyság kisebb meg kell szüntetni azokat az akadályokat, amelyek révén az állatok csapdahelyzetbe kerülhetnek Növelhető az átjáró hatékonysága, ha az autópálya alatt vagy felett átvezetett út, vagy a pálya alatt átvezetett vízfolyás mellett füves vagy legalább földes padkát, illetve partot hagynak. A többcélú felüljárók hatékonysága függ a méretektől és az azokat használó gyalogosok és járművek számától A hosszúság és a szélesség arányának kevesebbnek kell lennie, mint 2.4 a naponta áthaladó járművek száma kevesebb legyen, mint 15 a nagyvadak ritkábban használják kisebb emlősök, mint a sün, a nyúl, a róka és a menyétfélék számára azonban alkalmasak lehetnek A vízfolyásokat átvezető műtárgyak, átereszek is lehetnek átjárók az állatok számára. Számos kisebb emlős így a sün, a cickányfajok, a legtöbb menyétféle keresheti táplálékát a vizek mentén a vízfolyás mentén mindig szárazon maradó patkát kell kialakítani. Átjáró kétéltűek és hüllők számára Átjáró kétéltűek és hüllők számára A kétéltűek és a hüllők napi tevékenységük során is a szilárd burkolatú utakra tévedhetnek A kétéltűek inkább táplálékszerzés, a hüllők inkább a felmelegedés miatt A hazai kétéltű-fajok telelő, szaporodó és táplálkozó területeik között éves ritmusú vándorlást folytatnak nagy egyedsűrűséggel jelennek meg a migráció sávjában Ha a vándorlás nagyforgalmú utat keresztez, az állatok elütése olyan mértékű is lehet, hogy néhány éven belül akár teljesen eltűnhet az adott populáció. szervezett mentési akciók műtárgyakat az utak alatt, hogy ezeket használva átjuthassanak a kétéltűek és hüllők. Ezek az állatok azonban kerülik a szűk, sötét, a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletű és a természetestől eltérő szagú helyeket. Ennek ellenére a kétéltűek számára mégis alagutakat készítenek kétféle típus: kétirányú és egyirányú rendszerű A kétirányú átjáró lényegében egy olyan, megfelelő átmérőjű cső, amit ezek az állatok az oda-és a visszaúton is használhatnak Célszerű a minél nagyobb átmérő, mert ekkor az alagút belső hőmérséklete kevésbé tér el a külvilágétól célszerű a forgalmi sávokat elválasztó területen rácsos fedést biztosítani, hogy minél világosabb legyen 3

4 Átjáró kétéltűek és hüllők számára Átjáró kétéltűek és hüllők számára Az alagutak átmérője legalább 4 cm, ha az átjáró hossza nem haladja meg a 15 métert. Az átjáró alját homok-és humuszréteggel kell borítani. A pangó víz elkerülése érdekében 1 százalékos lejtés A terelő fal magassága legalább 4 cm legyen, az ideális magasság 6 cm. Az egyirányú rendszer két alagútból áll; egyik az oda-a másik a visszaútra szolgál. Az egyirányú átjárók bejáratánál csapdát képeznek ki, ami arra kényszeríti az állatokat, hogy az alagúton végigmenve érjék el a túloldali területet Az így kifejlesztett földalatti átjárók egy süllyesztett bejáratból, az útpálya alatt átvezető csőből és egy kijáratból állnak A süllyesztett bejárathoz burkolt árok vezeti az állatokat A bejárat egy lefelé irányuló cső, aminek átmérője az árok szélességével és magasságával megegyezően 4 cm. Az alja 45 fokos szögben lejt az alagút túloldala felé, hogy a bejárati csőbe pottyanáskor azonnal az átjutás irányába indítsa az állatot A bejárat fölött az árok tetővel fedett és két végénél az árkot részben lezáró lap nyúlik le az árokba, hogy a bejárati gödörben minél kevesebb legyen a fény. Az alagút kivezető végénél a lehető legtöbb fénynek kell lennie, hogy az állatokat ösztönözze az áthaladásra. a kijáratnak jól kell látszania, az alagutat egyenesen kell vezetni. Egy kétéltűek részére épített alagút a bejárattól mindkét irányba számított 3 méteres sávban a leghatékonyabb Átjáró kisebb emlősök számára Átjáró kisebb emlősök számára Ezek az állatok képesek lehetnek valamennyi típusú átjáró használatára. A cickányok, a sün, az egerek és a menyétfélék átjuthatnak a kétéltűek és hüllők számára készített átjárókon csakúgy, mint a nagyvadak számára épített aluljárókon és hidakon. Méretüknél fogva azonban feljutnak az útpályára is, hiszen ezeket az állatokat csak kicsiny rácsméretű kerítéssel lehetne kizárni A jól mászó fajokat, mint amilyen például a nyest, kerítéssel sem lehet kizárni. A borz, a róka vagy a mezei nyúl a nagyvadak átjáróit és az utak és vízfolyások átvezetésére szolgáló műtárgyakat használhatják. A menyétfélék és a róka akár a közműveket átvezető csöveket is használhatják A borz és a róka távoltartása a pályától a forgalom biztonsága szempontjából is indokolt A kifejezetten a kisebb emlősök részére készített átjáró lehet egy 4 cm-es átmérőjű betoncső, aminek az alját földdel kell borítani. Az alagútnak csekély esést kell biztosítani, hogy a víz ne álljon meg benne. Adott esetben az élőhelytől az átjáróig alkalmas útvonalat kell kialakítani, ami terelőelemek, kerítés alkalmazását is indokolhatja. Az átjáró bejáratának környezetében az út forgalmát, a fény- és zajhatásokat sűrű növényzet ültetésével kell takarni. Átjárók nagyvadak számára Aluljárók Az átjárók szempontjából két csoport gímszarvas és dámszarvas (A) őz és vaddisznó (B). A híd vagy aluljáró szélessége ettől függ A szélességet befolyásolja még: A használtság intenzitása keskenyebb lehet az átjáró, ha azt az állatok alkalomszer űen használják szélesebbnek kell lennie, ha gyakori a használata. Aluljáró Völgyhíd. A vadátjáró híd. Biológiai híd. Ökológiai híd a szabad tér index kisebb legyen, mint 1.5 szabad tér index: szélesség szorozva a magassággal, osztva a hosszúsággal Az átjáró akkor lesz hatékony, ha a magasság meghatározásánál figyelembe vesszük az egyes fajok igényeit. Vaddisznók számára elegendő a 2.5 méteres magasság az őz viszont 3.5, míg a gímszarvas 4 méteres magasságot igényel. Az aljzatot természetes földtakarónak kell alkotnia. A bejáratok előtt 1-2 méterrel célszerű az alagút járófelületével azonos anyagú, rézsű kialakítása A forgalom zavaró hatásait (mozgás, zaj, fény) a lehetőségekhez mérten csökkenteni kell 4

5 Vadátjáró híd Biológiai híd A nagyvadfajok áthaladásának érdekében létesítik természetesen kisebb állatok is használják Hosszú, enyhe emelkedővel alakítják ki a hosszúság/szélesség arány kisebb, mint 2.4 a műtárgy közepén a látószög nagyobb 45 foknál a híd két szélén a rönkökből képzett palánk magassága 2 méter hidat borító talaj vastagsága pedig legalább 4 cm a talajt füvesítik és a palánk elé bokrokat ültetnek a vékony talajréteg miatt szárazságtűrő növényekről kell gondoskodni Az előbbi típus továbbfejlesztése szélesebb felüljárók, pontosabban lefedett bevágások szélességük legalább 3 méter Ilyen módon helyreállítható az eredeti terepszint és a nagyobb szélesség eredményeként csökkenthető az esetleges kompetíció és predáció. gyakorlatilag minden állatfaj számára megfelelő lehet Törekedni kell arra, hogy az építmény fedésére használt anyagok minél jobban hasonlítsanak a környezetre a felső talajréteg lehetőleg azonos legyen az érintkező területek talajával. Ökológiai híd A legköltségesebb, de a legtökéletesebb megoldás Alkalmazása a kiemelt értékek védelmében indokolt különleges élőhelyek, alacsony egyedszámú fajok, kritikus mértékben lecsökkent populációk Biztosítja az élőhely folyamatosságát és helyreállítja az ökológiai rendszer belső kapcsolatainak hálózatát Szélességének nincs felső határa, több száz méter, de akár több kilométer is lehet. Ökológiai híd Ha valamilyen egyéb okból, mint amilyen például a sziklaomlás veszélye, lefednek egy utat, az ilyen műtárgy igaz, jelentős plusz ráfordítással alkalmassá tehető a természeti környezet helyreállítására. Nem minden élőhely állítható helyre részben vagy egészben az ilyen hidakon sem. A mélyebb talajréteg lehetővé teszi a fák visszatelepítését, de egy klimax növénytársulás az úgynevezett emberi időtávlatban nem hozható helyre. Az átjáró helyének kiválasztása Az átjáró helyének kiválasztása milyen állatfajok átjutását kell lehetővé tenni Az átjáró szükségességét nem az érintett populáció mérete alapján kell eldönteni, hanem az adott fajnak az adott területen tapasztalt mozgási intenzitása alapján. Ha az adott faj állománya csökkenőben van, vagy elterjedési területe zsugorodik az átjárás biztosítása sokkal fontosabb A nagy mozgásigényű és nagy testtömegű, így a közlekedésre is veszélyes fajok számára mindenképpen célszerű az átjárás biztosítása A kétéltűek számára a migrációs sávban létesítendő átjárók esetében mérlegelni kell, hogy az autópálya-építkezés végeztével hosszú távon fennmaradnak-e azok a körülmények, amelyek az átjáró létrehozását eredetileg indokolták. Ha kisebb emlősök átjárását kell biztosítani, arra alkalmassá tehetők az autópálya alatti vízátvezetések. A vízfolyások mint vonalas élőhelyi, szegély-struktúrák kiemelkedő szerepet töltenek be ezen fajok mozgását illetően. a vízfolyások átvezetését minden esetben úgy kellene kialakítani, hogy a víz két oldalán olyan part legyen, ahol az állatok biztonsággal haladhatnak. A kifejezetten a kisebb emlősök részére kialakított átjárók akkor töltik be feladatukat, ha alkalmas kerítéssel vagy más módon az átjáróhoz tereljük-vezetjük ezeket az állatokat. 5

6 Az átjáró helyének kiválasztása Az átjáró helyének kiválasztása A nagyvadak számára alkalmas átjáró építésekor kizáró ok: közvilágítással ellátott, Lakott vagy ipari terület közelében van, pihenőhely vagy benzinkút van a közelében, a vad mozgását bármilyen módon akadályozza, vadkárra érzékeny területek vannak a közelében, vadak hatására érzékeny területek vannak a közelében, lehetőséget nyújt az orvvadászatra. A hely meghatározást segítő szempontok vonalas élőhelyi struktúrák, élőhelyek szegélyei, korlátozottan rendelkezésre álló ökológiai források hozzáférhetőségének fenntartása, védett fajok megőrzési terveiben, védett területek kezelési terveiben és a vadgazdálkodási körzettervekben megfogalmazott igények, vadgazdálkodási létesítmények elhelyezkedése. A kijutás biztosítása Nincs olyan kerítés amin az állat alkalmanként nem jutna át A kerítések között az állat mozgása kiszámíthatatlanabbá válik Segíteni kell a kijutásban 6

7 AZ M3-AS AUTÓPÁLYA EGY SZAKASZÁNAK VADVÉDELMI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA Készítette: Markolt Ferenc Kiss Gyula és Heltai Miklós A vizsgálat legfontosabb kérdései Az eredetileg nem vadátjárónak készült az autópályák nyomvonalát keresztező létesítmények alkalmasak lehetnek-e vadátjárónak, vagy átalakíthatók-e vadátjáróvá? Kell-e az élőhely-védelmi kerítés mellett fokozott vadjelenlétre, áttörési kísérletekre számítani, és ha igen, mely fajok jönnek szóba elsőként? Gödöllő 28 A vizsgálati terület Csőáteresz ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán(29. és42. kmszelvényközött) Csőáteresz ( km szelvény) 7

8 A vizsgálati terület Felüljáró ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán(29. és42. kmszelvényközött) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) A vizsgálati terület Galga-patak átvezetése ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán(29. és42. kmszelvényközött) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galga-patak átvezetése ( km szelvény) A vizsgálati terület Csőáteresz ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán(29. és42. kmszelvényközött) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galga-patak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) 8

9 A vizsgálati terület Aluljáró ( km) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán(29. és42. kmszelvényközött) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galga-patak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) Aluljáró ( km szelvény) A vizsgálati terület Az élőhely-védelmi kerítés ( km-ig) Vizsgált átjárók: öt, eredetileg nem vadátjárónak épült létesítmény az M3 autópálya Gödöllő és Bag közötti szakaszán (29. és 42. km szelvény között) Csőáteresz ( km szelvény) Felüljáró ( km szelvény) Galga-patak átvezetése ( km szelvény) Csőáteresz ( km szelvény) Aluljáró ( km szelvény) Vizsgált kerítésszakasz: M3 autópálya 29. és 34. km szelvénye közötti pályaszakasz mindkét oldalán meglévő élőhely-védelmikerítés. Vizsgálati módszerek Eredmények I. Az átjárók Átjárók: dokumentáció hagyományos fényképezővel történt Lábnyomok Természetesen létrejött Nyomcsapda Egyéb életjelek (táplálkozási nyomok, hullaték, csapák, vackok, fekvések, stb.) Kerítés: dokumentáció hagyományos és mozgásérzékelős fényképezőkkel Kerítés állapotának, hibáinak vizsgálata Kerítés menti állatjelenlét jelei: lábnyomok, karomnyomok, hullatékok, predációból származó maradványok, szőrök, csapások, fekvések, harapásnyomok, stb. Vadfaj / Átjáró Csőáteresz (29+73 km) Felüljáró Aluljáró Csőáteresz ( km) Galga átvezetés őz n.a. n.a. állandó - gyakori szarvas n.a. egyszeri megfigyelés nem fordult elő - nem fordult elő vaddisznó n.a. n.a. nem fordult elő - nem fordult elő róka n.a. n.a. előfordult gyakori előfordult kutya n.a. n.a. előfordult gyakori előfordult macska n.a. n.a. előfordult előfordult előfordult menyétfélék (nyest, borz, vidra) n.a. n.a. nem fordult elő nem fordult elő előfordult egyéb kistestű emlősök (pl. pocok) n.a. n.a. nem fordult elő nem fordult elő előfordult 9

10 Eredmények II. Az élőhely-védelmi kerítés A Lyukak: kerítés állapota összesen 88 darab, többnyire állat készítette lyuk átlagos távolságuk kevesebb, mint 5 méter képződésük dinamikus Kerítéshibák: elégtelen süllyesztés műtárgyakhoz, létesítményekhez való elégtelen illesztés rongáltság talajpusztulás okozta funkcióvesztés Eredmények III. Az élőhely-védelmi kerítés Állati aktivitás a kerítés mellett Vadfajok előfordulása az autópálya területén, azon kívül, és az áttörések mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index nem mentett oldali előfordulásra utaló fénykép, nyom, index kerítésen való áttörés fényképen rögzített őz vaddiszn ó borz róka nyúl fácán A kijuttatás hiánya Értékelés Élőhely-védelmi kerítés A kerítésre különösen a kétoldalt erdősült részen nagy nyomás nehezedik. Saját vizsgálat alapján és az egyéb statisztikák alapján is a kerítés önmagában elégtelen. Mentett oldali állatjelenlét okai: Elégtelen műszaki paraméterek: süllyesztés, lyukméret Gyakorlati megvalósítás hibái: süllyesztés, illesztés, rongáltság, talajpusztulás A vizsgált szakaszon tehát szükség volna vadátjáró(k)ra Átjárók: vizsgálataink bíztató eredményekkel zárultak további, részletesebb vizsgálatok indokoltak és szükségesek Az M3 autópálya és km szelvények között a mentett oldalra bejutott egy őzbak. Megtalálta ott életfeltételeit, hiszen a vizsgálatunk egész ideje alatt az említett területen megtalálható volt. 27 áprilisában már megfigyelhettük, először 27.jún.3-án, utoljára én készíthettünk róla fényképet. Az autópályán való átkelésére semmiféle jel nem utalt. A magyarországi autópálya-szakaszokon a mentett oldalról való kijuttatására semmiféle létesítményt nem alkalmaznak. 1

11 Következtetések Az autópályát keresztező egyéb, nem vadátjárónak készült műtárgyakat, létesítményeket, (pl. patak, vízfolyás, csatorna, út átvezetése) adott esetben átjárónak használhatják az állatok. Mivel ezeket mindenképpen el kell készíteni, akialakításukat úgy kell megcsinálni, hogy fokozottan alkalmasak legyenek erre aszerepre. A kettős hasznosítású vonalas keresztezések olcsóbbak mint avadátjárók és utólag is alkalmassá, vagy alkalmasabbá tehetők. Az élőhely-védelem és a közlekedésbiztonság az autópályákon csak együtt valósulhatnak meg, ennek érdekében pedig egyszerre kell megoldani az átjutás kizárás kijutás problémáját. Eredmények Általános eredmények - Fajösszetétel őz; 689; 5,7% borz; 767; "nyest"; 45; 6,3% 3,7% "görény"; vaddisznó; 13;,8% 256; 2,1% vidra; 1;,8% "szarvas"; 1;,1% Magyar gyorsforgalmi utakon regisztrált vadtetemek faj(csoportonkénti) megoszlása (2-211, n=12146) róka; 599; 48,6% "nyúl"; 3862; 31,8% Eredmények Általános eredmények Utak megoszlása Eredmények Általános eredmények Utak megoszlása Magyarországon regisztrált vadtetemek megoszlása gyorsforgalmi utak szerint (2-211, n=12146) M; 1643; 6% M3; 987; 4% M35; 849; 3% M15; 441; 2% M9; 42; 1% M43; 375; 1% M19, M2, M5, M31, M6, M8; 544; 2% M3; 8158; 29% M7-M7; 6858; 25% M1; 736; 27% Eredmények Időbeli eloszlások Éveken átívelő trend Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok - Összkép vadtetem [db/1km] 16, 14, 12, 1, 8, 6, 4, 2,, 45, Évenkénti relatív vadelütési gyakoriság a magyarországi gyorsforgalmi utakon 55,7 125,1 143,5 123,9 143,2 138,1 125,1 12,1 12, 95, 114, évek 11

12 Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok Őz Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok Vaddisznó Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok Borz Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok Róka Eredmények Időbeli eloszlások Szezonális mintázatok Mezei nyúl Eredmények Időbeli eloszlások Heti mintázat 12

13 óra Eredmények Időbeli eloszlások Napszakos (és szezonális) mintázat : 21: 18: 15: 12: 9: 6: 3: : január 1. Vadbalesetek időbeli eloszlása világosság-intenzitás alapján (2-211; n=263. Az ábra Wolfgang Steiner ötlete alapján készült.) február 1. március 1. április 1. május 1. június 1. július 1. az év napjai éjszaka szürkület nappal pirkadat kora hajnal vabaleset augusztus 1. szeptember 1. október 1. november 1. december 1. : 21: 18: 15: 12: 9: 6: 3: : Térbeli mintázatok feltérképezése az első forrópont térképek, M3 A Őz maximum arányában: -25%: kék, 25-5%: zöld, 5-75%: sárga, 75-1% piros Vaddisznó Térbeli mintázatok feltérképezése az első forrópont térképek, M3 A Borz maximum arányában: -25%: kék, 25-5%: zöld, 5-75%: sárga, 75-1% piros Tényezők a térbeli mintázatok mögött a becsült sűrűség hatása borz blabla rho=.1, S=255462, p=.1364 rho=.24, S= , p <<.1 Róka rho=-.3, S= , p=.5947 rho=.4, S=462695, p=.4863 Tényezők a térbeli mintázatok mögött a vadátjáró hatása Tényezők a térbeli mintázatok mögött - természetes vegetáció W=7; p=,1 W=11629; p <<, Mintapontok és őz tetemek eloszlása az 1km-en belüli természetes vegetáció arányának tükrében kínálat őz tetemek *p< Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlása az 1km-en belüli természetes vegetáció arányának tükrében kínálat vaddisznó tetemek *p< W=9479; p=,6897 W=11284; p=, % 2-68% 68-1% % 25-6% 6-1% Ivlev: -,5*,8,4* Ivlev: -,6*,5,51* 13

14 Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi erdőterületig mért minimális távolság [m] tükrében kínálat Tényezők a térbeli mintázatok mögött - erdő közelsége őz tetemek *p< Ivlev:,1* -,9,8 -, Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi erdőterületig mért minimális távolság [m] kínálat: legközelebbi tükrében erdőterület távolsága *p< Ivlev:,12* -,15 -,23*, Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi lakott területig mért távolság [m] tükrében kínálat Tényezők a térbeli mintázatok mögött - lakott terület közelsége 712 őz tetemek *p< Ivlev:-,11,,7,7 -,8* Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi lakott területig mért távolság [m] tükrében 457 kínálat vaddisznó tetemek *p< Ivlev:,13,, -.41* 7 Tényezők a térbeli mintázatok mögött - csatlakozóutak távolsága Mintapontok és őz tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi csatlakozóútig mért távolság [m] tükrében Mintapontok és vaddisznó tetemek eloszlásának összehasonlítása a legközelebbi csatlakozóútig mért távolság [m] tükrében kínálat őz tetemek *p< kínálat 89 vaddisznó tetemek *p< Ivlev: -,1,11*,13* -,4 -,13 -,43* -,48* Ivlev:,2 -,19,5,18 -,61* 14