Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány Egészséges életmód és egészségkultúra a családokban A szülői példa fontossága a gyermek egészséges életmódjában Konzulens: Dr. Rucska Andrea PhD Készítette: Szabó Edina 2017.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...4 1.1. Témaválasztás indoklása...4 1.2. Célkitűzések...5 1.3. Hipotézisek...6 2. Szakirodalmi áttekintés...7 2.1.Egészség.... 7 2.1.1.Egészségfogalma.... 7 2.1.2.Egészséget meghatározó tényezők.7 2.2.Egészséges táplálkozás. 8 2.3..Rendszeres testmozgás... 11 2.4. Káros szenvedélyek... 12 2.5. A szülői példamutatás szerepe az életmódbeli szokások kialakulásában.. 13 3. Vizsgálati anyag és módszer...15 3.1. Vizsgálati anyag...15 3.1. Vizsgálati módszer...15 4. Eredmények...17 4.1. Általános adtok.... 17 4.2. Táplálkozási szokások 20 4.3. Káros szokások..33 4.4. Sportolási szokások 35 2
5. Összefoglalás...39 6. Irodalomjegyzék.. 40 7. Köszönetnyilvánítás 8. Melléklet 3
1. Bevezetés 1.1. Témaválasztás indoklása Témaválasztásomat nagyban indokolta az egészséges életmód iránti elkötelezettségem. Már gyermekkoromban is az egészséges életmódra neveltek a szüleim és most felnőttként a példamutatásukat követve én is egészségtudatos életet élek. Egyre több információ birtokában, jobban törekszek arra, hogy én és a környezetemben élők egészségesebb életet tudjanak élni. Mindennapi szokásaink döntő módon befolyásolják az egészségügyi állapotunkat, és így az életidőnket is. Sokan tévesen úgy vélik, hogy az öröklött genetikai adottságaink határozzák meg az élet minőségét és tartalmát, azonban egészségi állapotunk többnyire az életmódunktól függ. Életmódbeli döntéseinkkel megtudjuk előzni azokat a betegségeket, amelyekre hajlamosak vagyunk. Sajnos a mai világ emberének életét, teljesen átszövik az egészségre ártalmas szokások. Fontosnak tartom, hogy minden ember megismerje az életmód és az egészség közötti összefüggéseket. Tanulmányaim során tanultam arról, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek átadásában nagy szerepe van az alapellátásnak, többek között a védőnőnek is. A védőnő kompetenciájába tartozik az egészséges életmód kialakításának segítése, valamint iskola-egészségügyi feladatai közé tartozik az egészségnevelő tevékenységekben való részvétel, vagyis az egészséges életmódra nevelés. Mivel én is a védőnői hivatásban szeretnék dolgozni ezért fontosnak tartom, hogy a gyermekek minél hamarabb tudják elsajátítani azokat az ismereteket, amik az egészséges életmóddal kapcsolatosak és képesek legyenek ezek az információk birtokában olyan életet élni, ami az egészségük megóvását szolgálja. Nélkülözhetetlen dolognak tartom, hogy a gyermekek már a korai éveikben megismerjék az egészséges életmód összetevőit, hozzászokjanak a rendszeres 4
testmozgáshoz és rendelkezzenek megfelelő ismeretekkel az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Fontos, hogy a gyermek már otthonában megtanulja és elsajátítsa azokat az alapvető szokásokat, amikkel a későbbiekben a legegészségesebb életet tudja majd élni. Önmagában kevésnek tartom, mikor a szülő csak biztatja a gyereket az egészséges életmódra, holott ő maga nem aszerint él. Csak azok a szülők tudnak hitelesek, lenni, akik nem csak ösztönzik a gyermekeiket az egészséges életre, hanem maguk is egészségesen élnek. Úgy vélem példamutató nevelés jobban hatással van a gyermekre. Ezek miatt elengedhetetlennek tartom, hogy a szülő példát is mutasson. Ezen kívül fontosnak tartom, hogy a szülők is megfelelő információk birtokában legyenek az egészséges életmóddal kapcsolatban, mert így tudják a gyermekeiket is egészségesen nevelni. Ezen okok irányították érdeklődésemet arra, hogy érdemes feltenni a kérdést: milyen összefüggés van a szülői minta és a gyermek életmódi szokásai között? Mennyire befolyásolja a gyermekeket szüleik példamutató magatartása az életmódbeli szokásainál. Választ keresek arra, hogy gyermekek a szülők egészségkultúráját viszik tovább vagy a látott egészségmagatartást elvetve, szülői példától eltérő életmódot választanak majd. 1.2. Kutatás célja Célul tűztem ki, hogy megismerjem a 17 és 18 éves korosztályú tanulók és szüleik életmódbeli szokásait, és összehasonlítsam, milyen összefüggés van közöttük. Kutatásom fő témája arra irányul, hogy mennyire befolyásolja a szülők életvitele a gyermekeik egészségtudatos magatartását. 5
1.3. Hipotézisek Feltételezem, hogy az alacsony szocioökonómiai státuszú tanulók egészségtelenebbek a magasabb szocioökönómiai státuszú társaiktól. Feltételezem, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei egészségtelenebbek, mint a magasabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekei, mert hiányosak a szülők ismeretei. Feltételezem, hogy a káros szokások kialakulásának megelőzésében a szülői példa rendkívüli fontosságú. Feltételezem, hogy a gyermekek szüleiktől látott jó példát nagyobb mértékben követik, mint a rossz, negatív példát. 6
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. Egészség fogalma Az egészség szó az EGÉSZ szóból ered. Arra utal, hogy az tekintendő egészségesnek, aki az EGÉSZ-ség állapotában van. Meghatározni viszont nehéz, azt ki is egész ember. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) az egészséget a következőképpen definiálta: Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség hiánya. (Hidvégi-Kopkáné-Müller, 2015.) 2.2. Az egészséget meghatározó tényezők Sokan úgy gondolják, az ember egészségi állapotát a genetikai állománya határozza meg, azonban ezen kívül nagyban közrejátszik az, hogy milyen életmódbeli szokásaink vannak. A genetikailag meghatározott tulajdonságaink adottak, de különböző mértékben válozhatnak az életkörülményeink hatására. A genetikai tényezők fontosak, de nem jelentős tulajdonságúak, mert számos más külső tényező módosíthatja az egészségi állapotot. Ilyen befolyásoló külső tényező az életmód, a környezet, a társas közeg, és az egészségügyi ellátás. Ezekből láthatjuk, hogy az optimális egészségügyi állapot meglétéhek, számos tényezője van. Vannak olyan tényezők, amiket kontrollálhatunk és vannak olyanok, amiket csak részlegesen kontrollálhatunk. A részleges kontroll legjobban gyermekkorban van jelen, mikor az életkörülményeket, táplálkozást és minden jelentősebb döntést a szülők hoznak meg a gyermek életében. (Hidvégi-Kopkáné-Müller, 2015.) 7
2.3. Egészséges táplálkozás A táplálkozás az az összetett élettani folyamat, amely során a táplálékot elfogyasztjuk, az megemésztődik, felszívódik, és a szervezetben hasznosul. A szervezetbe táplálkozás során kerülnek be azok az anyagok, amelyek egyrészt a test építőköveit szolgálják, másrészt kémiai energiát biztosítanak a szervezet élettani folyamatainak működéséhez. (Barabás, 2005, 91.o.) Táplálkozásunk befolyásolja a közérzetünket, de hosszú távon az egészségi állapotunkat is. Egészségünk megőrzése érdekében szükséges, hogy egészségesen is táplálkozzunk. Először tisztázzuk mit is jelent az egészséges táplálkozás. Egészséges táplálkozás alatt, olyan ételek és italok fogyasztását értjük, amiket megfelelő arányban és mennyiségben, változatossággal és rendszerességgel fogyasztunk. Az egészeges étrendnek tartalmaznia kell szervezetünk számára fontos energiát adó (fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat) és energiát nem adó tápanyagokat (vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket). Vannak olyan tényezők, amiket nem tudunk befolyásolni, de a betegségek többségének kialakulásáért mi vagyunk a felelősek, az életmódunk és a táplálkozásunk által. Különböző betegségek kockázatát elkerülhetjük az egészséges táplálkozással. Ilyen betegségek a daganatos megbetegedések, a kardiovaszkuláris betegségek és az elhízás. Rendkívül nehéz változtatnia a már kialakult táplálkozási szokásainkon, ezért már gyermekkorban fontos a jó táplálkozási szokások kialakítása. Szülők felelősek gyermekeikben kialakuló egészségtudatért. Ezek a korai életkorban kialakult, és elsajátított táplálkozási szokások, meghatározók lesznek a későbbi életre nézve. Mindenkinek a saját ízléséhez és szükségletéhez mérten kell összeállítani az egészséges étrendjét. Ehhez nagy segítséget nyújt a táplálkozási piramis, ami megmutatja, hogy a különböző táplálékokat milyen mértékben ajánlott fogyasztani. /1. ábra/ 8
1. ábra: Táplálkozási piramis (https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/healthy-eating-plate/) Az étrendben legtöbbet a táplálkozási piramis alján elhelyezkedő élelmiszerekből, és kevesebbet, amelyek a piramis csúcsa felé helyezhetnek el. (Hidvégi, 2015) Az egészséges táplálkozás alapját, a gabonafélék és a belőlük készített élelmiszerek adják, amik hozzájárulnak a szervezet ásványianyag-szükségletéhez, és egyaránt részt vesznek a fehérje- és vitamin szükséglet kielégítésében. Gabonafélék közül is előnyben kell részesíteni a teljes értékű és nagy rost tartalommal rendelkező gabonaféléket. Betegségek megelőzésében nagy szerepük van, mint a szívérrendszeri betegségek, cukorbetegségek és különféle bél problémáknál. A gabonafélék tartalmaznak ásványi anyagokat és vitaminokat, de ezek a teljes kiőrlés termékekben nagyobb számban vannak jelen. A gabonafélék után a zöldségek és a gyümölcsök fogyasztása következik. Napi fogyasztása ajánlott, mivel nagymértékben tartalmaz olyan élelmi rostokat, ami csökkenti a vérben lévő koleszterin szintjét. B1-, B2-, B6-, C-, K-, vitamint, folsavat és karotinokat 9
tartalmaznak a zöldségek és a gyümölcsök. A bennük található antioxidánsok, C-, E- vitamin, cink, szelén, flavioidok és az élelmi rostok a daganatos megbetegedések megelőzésében és az érelmeszesedésben is egyaránt fontos szerepük van. A piramis következő fokán a húsok és a húskészítmények vannak. Hús fogyasztással visszük be a szervezetünkbe a vitaminokat, ásványi anyagokat és a fehérjéket. Húsok közül fontos a hal fogyasztás, főként a tengeri halak, hiszen omega-3 zsírsavakban gazdag. Az omega-3 zsírsav csökkenti a vér triglicerid szintjét, gátolja a vérrögképződést, erősíti az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatása is van. A zsiradékokra szüksége van a szervezetnek, mivel a szervezet ez által kapja az esszenciális zsírsavakat és egyes vitaminok (A,D,E,K) felszívódásához is szükségesek. A tej és a tejtermékek is fontosak a szervezetnek, mivel tartalmaznak D-vitamint, magnéziumot, cinket és ezek a legnagyobb kalciumforrású élelmiszerek. A cukor fogyasztásunk legyen bizonyos betegségek kockázati tényezője. Cukrokat, vagy cukorban gazdag édességeket és italokat mértékkel fogyasszunk. (Rodler, 2004) Táplálkozás mellett fontos a folyadékbevitel is. A víz tartalmaz ásványi anyagokat, többek között nátriumot, kalciumot, káliumot, magnéziumot. A szervezet folyadékigénye folyamatosan változik, és sok tényezőtől függ. Ilyen tényezők például a fizikai aktivitás, külső belső hőmérséklet és a levegő páratartalma. A felnőttek és a gyerekek napi folyadékigénye 2,-2,5liter, amit főként víz, de üdítőitalok, gyümölcslevek, levesek is képzik. (Hajós-Zajkás, 2000) 10
2.4. Rendszeres testmozgás A fizikai inaktív életmód a mai világban nagy problémát jelent. A civilizált ember, a fejlődés vívmányai miatt egyre jobban elhanyagolja a fizikai aktivitást a mindennapi életéből. A fizikai munkát gépek segítségével végzik, leggyakrabban autóval közlekednek és szórakozásnak passzív, mozgásszegény elfoglaltságokat választanak. Mivel ilyen modern és mozgásszegény világban élünk fontos hogy tudatosan figyeljünk a mozgásra. Ez a fizikai inkaív életmód pedig egyre több problémát, és betegséget eredményez. A rendszeres testmozgás növeli, és szinten tartja az izomerőt, és az állóképességet. Az az izomzat gyengeségének hatására, azonban gyakrabban alakulnak ki különféle tartáshibák, elváltozások. Fontos szerepet játszik az anyagcserezavaroknál is, aminek leggyakoribb formája az elhízás. De a legnagyobb veszélyt mégis a szív-és érrendszeri zavarok jelentik. A testmozgás segítséget is nyújt a stressz, depresszió, alvászavarok leküzdésében. Mivel ilyen modern és mozgásszegény világban élünk fontos hogy tudatosan figyeljünk a mozgásra. A fentiek tudatába feltehetjük a kérdést: hogy mennyit és hogyan is kell mozogni? Legfontosabb szempont a rendszeresség, mivel minél többet mozgunk, sportolunk az annál hatékonyabb lesz. Fiatal korban napi 1 óra intenzív mozgás ajánlott, amit 10 évente heti 1 órával lehet lecsökkenteni. Milyen mozgásformát válasszunk? Olyan sportot válasszunk, amit szeretünk, és számunkra örömet okoz. Összefoglalva a rendszeres testmozgás javítja a közérzetünket, növeli az egészségérzetet, és a betegségek megelőzésében is nagy szerepe van. (Pavlik, 2015) 11
2.5. Káros szenvedélyek Szenvedélybetegségnek nevezzük, azokat a szokásokat, mikor valaki leküzdhetetlen vágyat érez bizonyos készítmény vagy magatartás iránt. Másképp megfogalmazva olyan káros szokások, amik kémiai addikciókat, függőségeket okoznak. Kialakulásukhoz hozzájárulnak biológiai, pszichikai és szociális tényezők. A káros szenvedélyek kialakulását rengeteg ok kiválthatja. Minden olyan tényező számít, a hozzászokás kialakulásában, ami a személyiség harmonikus fejlődését megakadályozza. A káros szokások kialakulásának leggyakoribb okai lehetnek gyermekkori traumák, elhanyagoló vagy túlvédő szülői attitűd, negatív környezeti hatások, belsőséges interperszonális kapcsolatok hiánya, feldolgozatlan veszteségek, túlhajszolt életvitel stresszhelyzetek, felnőttkori krízisek, traumák, életkori szakasz váltás és a genetikai hajlam. A dohányzás tömegesen elterjedt a mai korban, és így komoly életmódbeli kockázati tényezővé vált. A WHO becslése szerint a világon a halálozások 8,8%-áért a dohányzás felel. Számos betegség kialakulásának felelőse a dohányzás. Ilyen betegségek a daganatos megbetegedések, szív-és érrendszeri betegségek, egyes krónikus légúti megbetegedések, és a születési rendellenességek. Az alkohol fogyasztás a káros szenvedélyek egyik leggyakoribb típusa. Több európai országban az alkoholizmus komoly társadalmi problémává fejlődött ki. Magyarországon az alkohol mortalitás 78 százalékkal magasabb, mint az európai átlag. A rendszeres alkohol fogyasztás következtében károsodik az ember fizikai, pszichés állapota, közösségi élete. Magas vérnyomás, májbetegségek, szívinfarktus és agyi infarktus is lehet a következménye a mértéktelen alkohol fogyasztásnak. (Hidvégi-Kopkáné-Müller, 2015.) 12
2.6. A szülői példamutatás szerepe az életmódbeli szokások kialakulásában Az emberi viselkedési szokások örökletes és környezeti hatások miatt alakulnak ki. Vajon ezek a hatások, milyen mértékben befolyásolják az egyén szokásait? Erre a kérdésre, bárhogy is keressük a választ, ez gyakorlatilag minden esetben eldönthetetlennek bizonyul. Legfeljebb az lehet segítség számunkra, hogy a külső vagy a belső körülményeknek van-e nagyobb jelentősége a szokások kialakulásában. A gyermekek fokozatosan, ahogy nőnek maguk választják ki a legfontosabb értékeket az életük összes területére. Mikor már képesek arra, hogy belássák a hosszú távú érdekeiket, akkor választanak maguknak értékeket. Ezeket az értékválasztásokat pedig nem befolyásolás nélkül teszik. Több irányból is érheti őket befolyás, de az elsődlegesen ezt a szüleiktől kapják meg. (Vajda, 1994) A leginkább megmaradó szokások a gyermek első éveiben már kialakulnak. A gyermekek ekkor formálhatóak a legjobban. Minél hamarabb kezd a gyermek a jó szokásokat követni, annál jobban megmaradnak ezek a pozitív szokások. A gyermekekre hatással van a környezetük, és legtöbb időt életük elején a szüleikkel töltik. Ezért is őket tekintik elsődleges követendő mintának. Ahogy növekednek, úgy lesznek a kortársaik, tanáraik és más példaképek erőteljes hatással rájuk. De az első pár évben a legnagyobb hatással a szülő gyakorol a gyerekre. (Kuzma, 2014.) Serdülőkorban az értékek megszilárdulása már nyilvánvaló lesz, ami hátterében a családban képviselt normák és a szülők tekintélyelvűsége áll. Ezáltal kialakul a tudatos egészségmagatartás, amely védelmet nyújthat a negatív ingerekkel szemben. Amikor nem kedvezőek a tanult és látott minták, ez megalapozza a fiatal egészséggel kapcsolatos értékítéletét. /Meleg, 2002/. Az egészségkultúrát nagyban befolyásolja az adott közeg társadalmi helyzete, és a családi modell, mivel a gyermek első szocializáló közege a családja. A család 13
szerepe nagyon fontos, mert nagy szerepük van a különféle szokások kialakításában, mint a táplálkozás, és a testmozgás. (Aszmann, 2002). A szülői magatartás egyike a leggyakrabban idézett közvetítő folyamatoknak. (Ranschburg, 2013, 254.o.) A jó szokások kialakulása nagyban függ a jó szülő- gyerek és szülő-iskola kapcsolattól. A támogató pszicho szociális háttér szintén fontos tényező a fiatalok kialakuló egészségmagatartásában. A közérzetre elsősorban a család van a legnagyobb hatással, később nagyobb szerepet kap az iskolai környezete és a kortársak. A rossz szociális helyzetben családi helyzetben nevelkedett gyerekek fejlődési minősége sem nem kedvező. Az alacsonyan iskolázott szülők nagyobb veszélyt jelentenek, mint a szegény családok. (Barabás 2006.) 14
3. Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyag Célcsoportnak olyan diákokat választottam, akik 17. vagy 18. életévüket betöltötték. Ezt a korosztályt azért választottam, mivel a védőnői munka során 18. életévig foglalkozik a gyermekkel a védőnő és ez az a korosztály, aki már leginkább tudatosan dönt. 218 fő töltötte ki a kérdőívet, azonban a felhasználható kérdőívek száma csak 203 darab lett. 15 kérdőívet ignoráltam hiányos kitöltés vagy nem megfelelő korosztályú ember kitöltése miatt. 3.2. Vizsgálati módszer Kutatásom során a szülők és gyermekeik életmódbeli szokásainak megismerését tűztem ki célul. A vizsgálat eszközének a primer kutatási módszerek közül, a kérdőívet alkalmaztam. A kérdőívet internes felület segítségével, önkéntes és anonim módon töltettem ki, az országban különféle diákokkal. A kérdőívet 2017. március 13- án bocsátottam kitöltésre, és 2017. március 28-án zártam le a válaszok érkezését. A kérdőív 44 kérdést tartalmaz, mely általános adatokon kívül, a diákok és szüleid étkezési szokásaira, káros szenvedélyeire, sportolási szokásaira tért ki. A kérdőív kérdéseinél zárt és nyitott kérdéseket használtam. Nyitott kérdéseket csak a szociometriai kérdésekre használtam, mint a magasságra és a súlyra. A zárt kérdéseken belül használtam alternatív kérdést, amelyre csupán két válaszlehetőséget lehetett adni, valamint használtam szelektív, több válaszlehetőséget tartalmazó kérdéseket is. A kapott eredmények ismertetésére a statisztikai módszerek keretein belül leíró és az összehasonlító statisztikát alkalmaztam. A számításokat a Microsoft Excel táblázatkezelő program segítségével készítenem el. Elemzésem során 15
százalékszámítást, átlagot, feltételes gyakoriságot és korrelációt számoltam. A diagramok elkészítésével egy összefogó képet kapunk a kapott eredményekről, amik a hipotéziseim megerősítésére, vagy megcáfolására lesznek segítségül. 16
Fő Fő 4. Eredmények 4.1. Általános adatok A kérdőívet 17 és 18 éves korosztály töltötte ki. A kitöltők életkorát tekintve a legnagyobb arányban a 18 éves korosztály volt. 78,8%-a tehát 159 fő. A kisebbik arányban pedig a 17 éves korosztály volt. 21,2%-a, tehát 41 fő /2. ábra/. Nembeliséget vizsgálva nagyobb arányban válaszoltak a lányok a fiúkkal szemben. Ennek a 203 kitöltőnek a 27,6%-a, tehát 56 fő férfi, a maradék 72,4%, összesen 147 kitöltő pedig nő. /3. ábra/ Életkor (n=203) 200 100 0 43 17 18 160 2. ábra: A válaszadók életkori csoportjainak eloszlása Neme (n=203) 150 100 50 56 147 0 Férfi Nő 3. ábra: A kutatásban résztvevők nemek megoszlása 17
Fő A testmagasság és a testsúly adataiból BMI indexet számoltam, amiből kiderült, hogy normál súlyúak túlnyomó többségben vannak. /4. ábra/ 200 BMI (n=203) 100 0 Sovány 10 160 Normál 23 Túlsúlyos 10 Elhízott 4. ábra: A kutatásban résztvevők BMI értékeinek alakulása Lakhely szempontjából a kitöltők többsége városban lakik, ez 60,6%-ot jelent. Ezután következik a falu, ami 26,6%, és utolsó sorban a községben lakók voltak, ami 12,8%- ot tett ki. /5. ábra/ A lakhely és szülői mintakövetés között gyenge, majdnem hanyagolható (r=0,02) korreláció mutatkozik. A kitöltők többsége 53%, szakközépiskolában, 46,5% gimnáziumban, és csupán 0,5% szakmunkásképzőben tanul. /6. ábra/ Lakhely (n=203) Hol tanul (n=203) 0,5% 60,6% 26,6% 12,8% Falu Község Város 46,5% 53,0% Szakközépiskola Gimmnázium Szakmunkásképző 5. ábra: Hol laknak? 6. ábra: Hol tanulnak a diákok? 18
Fő A kérdőívem 6. és 7. kérdései a szülőik legmagasabb iskolai végzettségére irányultak. Amiről jól leolvashatjuk, hogy 13 anyának, tehát 6,7%-nak és 8 apának tehát 3,9%- nak van 8 általános vagy kevesebb iskolai végzettsége. Érettségi végzettsége 73 anyának tehát,37,6%-nak és 64 apának tehát, 31,5% van. Szakmunkásképzőt vagy szakiskolát 51 anya tehát, 26,3%, és 80 apa, tehát 39,4% végzett. Főiskolát vagy egyetemet 57 anya, tehát 29,4%, és 51 apa, tehát 25,5% végzett. /7. ábra/ Az anya végzettsége és a gyermek mintakövetése között biztos, de gyenge (r=-0,04) összefüggés van. Az apa végzettsége és a gyermek mintakövetése között pedig biztos, de gyenge (r=0,03) összefüggést kaptunk. Szülők iskolai végettsége (n=203) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 13 8 73 8 általános vagy kevesebb Érettségi Szakmunkásképző / Szakiskola 64 51 80 57 51 Főiskola / Egyetem anyja végzettsége apja végzettsége 7. ábra: A szülők iskolai végzettsége A diákok által megítélt válaszokból látjuk, hogy többségben jó a szociális helyzet jellemző. /9. ábra/ A gyermekek szociális helyzete és a szülői mintakövetés között nagyon magas, erős (r=0,08) összefüggést kaptunk. A szociális helyzet és az apa végzettsége között gyenge (r=0,01), míg az anya végzettsége között nagyon magas, erős (r=0,09) összefüggés van. 19
Fő Fő Szociális helyzet (n=203) 120 100 80 60 40 20 0 110 62 4 27 Rossz Megfelelő Jó Kiváló 9. ábra: A diákok szociális helyzete 4.2. Táplákozási szokások Naponta ötszöri étezés lenne a legideálisabb az egészséges táplálkozás szempontjából. A 10. számú diagamról jól leolvasható, hogy ez a szám 46 főre igaz. /10. ábra/ A BMI és az étkezések száma közötti biztos, de gyenge (r=0,03) összefüggést mutatott. Napi étkezések (n=203) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 0 19 62 Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Hatszor vagy többször 69 46 7 10. ábra: Gyermekek napi étkezések száma 20
Fő Fontos a nyugodt étkezés. A legtöbben nyugodtam étkeznek. A kutatásban részvevő gyerekek és szülők is azonos arányban voltak akik nyugodtan, és akik kapkodva étkeznek. /13. ábra/ 200 150 Étkezési körülmények (n=203) 100 50 0 44 44 Kapkodva eszik 159 Nyugodtak 159 gyerek szülő 13. ábra: Étkezési körülmények A szülők és gyermekei étkezési körülményei összehasonlításánál pedig láthatjuk, hogy 153 fő, ami a vizsgált csoport 75,4%, követi a szülői mintát. Ebből pozitívan 134 diák 66%, és 19 diák 9,4% pedig negatív példát követ. 50 fő 24,6% pedig nem követi a látott példát. /14. ábra/ Étkezési körülmények (n=203) 50 19 134 pozitívan követi negatívan követi nem követi 14. ábra: Szülők és gyermekeik étkezési körülményeik összehasonlítása 21
Fő A vizsgált csoport többség minden nap fogyaszt meleg ételt. Kis arányban fordulnak csak elő olyan személyek, akik nem minden nap vagy egyáltalán nem szoktak meleg ételt fogyasztani. /17. ábra/ 200 Meleg étel minen nap (n=203) 150 100 50 0 170 4 3 28 19 Nem Nem minden nap Igen 179 gyerek szülő 17. ábra: Meleg étel fogyasztás Szülői mintát a meleg étel fogyasztási szokásoknál 186 fő 91,6% követi. Ebből pozitív példát 166 fő 81,8%, és negatív példát pedig 20 fő 9,9% követ. 17 fő 8,4% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /18. ábra/ Meleg étel minden nap (n=203) 20 17 166 pozitívan követi negatívan követi nem követi 18. ábra Szülők és gyermekeik meleg étel fogyasztásának összehasonlítása 22
Fő Reggelizni minen nap szügséges lenne, ennek ellenére 55 gyerek és 51 szülő nem szokot egyáltalán reggelizni. Ritán 50 gyermek és 35 szülő reggelizik. Többségében minden nap reggeliznek, ez 98 gyereket és 103 szülőt jelent. /11. ábra/ Minden nap reggelizik (n=203) 150 100 50 0 55 51 35 103 50 98 Nem Ritkán Igen gyerek szülő 11. ábra: Minden nap reggeliziők A reggelizési szokásokat 134 gyermek, tehát 66%-a követi összesen. A vizsgált csoportnak 32,5%-a 66 fő a kozitív példát, és 33,5% 68 fő pedig a negatív példát követi. 69 gyermekre, tehát 34%-ra pedig egyáltalán nincs hatással a szülőtől látott példa. /12. ábra/ Minden nap reggelizik (n=203) 69 66 68 pozitívan követi negatívan követi nem követi 12. ábra: Szülök és gyermekik minden napi reggelizési szokásinak összehasonlítása 23
Fő Teljes kiőrlésű és fehér kenyeret a legtöbben fogyasztanak. /15. ábra/ 120 100 80 Kenyér fogysztás (n=203) 60 40 20 0 109 93 60 58 48 36 Fehéret Mindkettőt Barnát gyerek szülő 15. ábra: Kenyér fogyasztás A szülőtői mintát a kenyér fogyasztási szokásoknál 177 fő 87,2% követi. Ebből 130 fő 64%-a pozitív példát, negatívat pedig 47 fő 23,2%-a követ. 26 fő 12,8%-a pedig egyáltalán nem követi a látott mintát. /16. ábra/ Kenyér fogyasztás (n=203) 26 47 130 pozitívan követi negatívan követi nem követi 16. ábra: Szülő és gyermekeik kenyér fogyasztási szokásainak összehasonlítása 24
Fő Édesség fogyasztási szokásoknál láthatjuk, hogy a többség egyszer-kétszer egy héten fogyaszt édességet. /19. ábra/ Édesség fogyasztás (n=203) 120 100 80 60 40 20 0 36 Ritkán 77 111 99 Egyszer-kétszer egy héten 50 26 5 0 Mindennap Naponta többször gyerek szülők 19. ábra Édesség fogyasztás Szülői mintát az édesség fogyasztási szokásoknál 156 fő 76,8% követi. Ebből pozitív példát 138 fő 68%, és negatív példát pedig 18 fő 8,9% követ. 47 fő 23,2% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /20. ábra/ Édesség fogyasztás (n=203) 47 18 138 pozitívan követi negatívan követi nem követi 20. ábra: Szülők és gyermekeik édesség fogyasztásának összehasonlítása 25
Fő A napi zöldség és gyümölcs fogyasztásnál a diagramon láthatjuk, hogy a többség minden nap fogyaszt gyümölcsöt és zöldséget. 100 80 Zöldség, gyümölcs fogyasztás (n=203) 60 40 20 0 1 1 14 17 66 69 Soha Néha 2-3-szor egy héten Mindennap. Naponta többször is 91 86 31 30 gyerek szülő 21. ábra: Zöldség, gyümölcsfogyasztási szokások Szülői mintát az édesség fogyasztási szokásoknál 169 fő 83,3% követi. Ebből pozitív példát 102 fő 50,2%, és negatív példát pedig 67 fő 33% követ. 34 fő 16,7% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /22. ábra/ Édesség fogyasztás (n=203) 47 18 138 pozitívan követi negatívan követi nem követi 22. ábra: Szülő és gyermek zöldség és gyümölcs fogyasztási szokásaik összehasonlítása 26
Fő A döntő többség minden nap fogyszt savanyított tejtermékeket. /23.ábra/ 110 105 Savanyított tejtermékek fogyasztása (n=203) 100 95 90 96 94 104 108 85 Nem Igen gyerek szülő 23. ábra: Savanyított tejtermékek fogyasztása Szülői mintát a savanyított tejtermékek fogyasztási szokásoknál 167 fő 82,3% követi. Ebből pozitív példát 88 fő 43,3%, és negatív példát pedig 79 fő 38,8% követ. 36 fő 17,7% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /24. ábra/ Savanytott tejtemékek fogyasztása (n=203) 36 88 79 pozitívan követi negatívan követi nem követi 24. ábra: Szülő és gyermek savanyított tejtermékek fogyasztási szokásainak összehasonlítása 27
Fő A napi sovány hús fogyasztásnál diagramon jól látható, hogy a többség minden nap fogyaszt sovány húsokat. /25. ábra/ Sovány hús fogyasztás (n=203) 102,5 102 101,5 101 100,5 100 99,5 99 98,5 98 100 99 101 102 97,5 Nem Igen gyerek szülő 25. ábra: Napi sovány hús fogyasztás Szülői mintát a sovány hús fogyasztási szokásoknál 188 fő 92,6% követi. Ebből pozitív és negatív példát is azonos arányban 94 fő 46,3% követ. 15 fő 7,4% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /26. ábra/ Sovány hús fogyasztás (n=203) 15 94 94 pozitívan követi negatívan követi nem követi 26. ábra: Szülő és gyermek napi sovány hús fogyasztási szokásainak összehasonlítása 28
Fő Heti egyszeri hal fogyasztás gyakoriságánál, láthatjuk, hogy a döntő többség nem fogyaszt hetente halat. /27. ábra/ 200 150 Hal fogyasztás (n=203) 100 172 173 50 0 Nem 31 Igen 30 gyerek szülő 27. ábra: Heti hal fogyasztás Szülői mintát a hal fogyasztási szokásoknál 190 fő 93,6% követi. Ebből pozitív példát 24 fő 11,8%, és negatív példát pedig 166 fő 81,8% követ. 13 fő 6,4% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /22. ábra/ Hal fogyasztás (n=203) 13 24 166 pozitívan követi negatívan követi nem követi 28. ábra: Szülő és gyermek heti hal fogyasztási szokásainak összehasonlítása 29
Fő Napi folyadékfogyasztás mennyiségénél láthatjuk, hogy a többség 1,5 liter vagy annál több folyadékot fogyaszt. /29. ábra/ Napi folyadék fogyasztás (n=203) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 74 77 69 37 43 37 27 28 11 2 Fél liter 1 liter 1,5 liter 2 liter 2 liternél többet gyerek szülő 29. ábra: Napi folyadékfogyasztás Szülői mintát az folyadék fogyasztási szokásoknál 153 fő 75,4% követi. Ebből pozitív példát 139 fő 68,5%, és negatív példát pedig 14 fő 6,9% követ. 50 fő 24,6% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /30. ábra/ Napi folyadék fogyasztás (n=203) 50 14 139 pozitívan követi negatívan követi nem követi 30. ábra: Szülő és gyermek napi folyadék fogyasztási szokásainak összehasonlítása 30
Fő A diagramból láthatjuk, hogy a gyerekek többsége nem szokott kávézni, míg a szülők többsége viszonylag rendszeresen szokott kévét fogyasztani. /33. ábra/ Kávé fogyasztás (n=203) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 75 62 30 22 25 12 41 Nem Néha Hetente párszor Igen, viszonylag rendszeresen 139 gyerek szülő 33. ábra: Kávé fogyasztási szokások Szülői mintát a kávé fogyasztási szokásoknál 101 fő 49,8% követi. Ebből pozitív példát 132 fő 30,5%, és negatív példát pedig 39 fő 19,2% követ. 32 fő 15,8% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /34. ábra/ Kávé fogyasztás (n=203) 102 62 39 pozitívan követi negatívan követi nem követi 34. ábra: Szülő és gyermek kávé fogyasztási szokásainak összehasonlítása 31
Fő A diagramból látható, hogy a legtöbben ritkán fogyasztanak szénsavas üdítőket. /35. ábra/ Szénsavas folyadék fogysztás (n=203) 80 70 60 50 40 30 20 10 0 14 17 75 66 63 61 59 50 Soha vagy évente egyszer Ritkán Alkalmanként Igen, viszonylag rendszeresen, heti szinten vagy gyakrabban gyerek szülő 35. ábra: Szénsavas folyadék fogyasztás Szülői mintát a szénsavas folyadék fogyasztási szokásoknál 171 fő 84,2% követi. Ebből pozitív példát 132 fő 65%, és negatív példát pedig 39 fő 19,2% követ. 32 fő 15,8% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /36. ábra/ 32 39 132 pozitívan követi negatívan követi nem követi 36. ábra: Szülő és gyermek szénsavas folyadék fogyasztásának összehasonlítása 32
Fő 4.3. Káros szokások: Alkoholt legtöbben nagyon ritkán fogyasztanak. /31. ábra/ Szeszesital fogyasztás (n=203) 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 54 69 65 79 55 Soha Nagyon ritkán Havonta 1-3 alkalommal 24 21 16 5 9 2 1 0 4 Hetente 1 alkalommal Hetente 2-3 alkalommal hetente 4-5 alkalommal Naponta gyerek szülő 31. ábra: Alkohol fogyasztás Szülői mintát az alkohol fogyasztási szokásoknál 163 fő 80,3% követi. Ebből pozitív példát 153 fő 75,4%, és negatív példát pedig 10 fő 4,9% követ. 40 fő 19,7% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /32. ábra/ Szeszesital fogyasztás (n=203) 10 40 153 pozitívan követi negatívan követi nem követi 32. ábra: Szülő gyermek alkoholfogyasztási szokások összehasonlítása 33
Fő Kutatásomban naponta fél liternél több cukros folyadékot 36 gyermek és 34 szülő fogyaszt. 165 gyerek és 169 szülő azonban nem fogyaszt napi rendszerességgel. Szülői mintát a napi több mint fél liter cukros folyadék fogyasztási szokásoknál 168 fő 82,8% követi. Ebből pozitív példát 149 fő 73,4%, és negatív példát pedig 19 fő 9,4% követ. 35 fő 17,2% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. Kutatásomban a válaszadók döntő többsége nem dohányzik. /37. ábra/ Dohányzás (n=203) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 133 142 24 14 21 16 20 18 3 13 Soha Alkalmanként Napi pár szál Napi fél doboz Napi 1 doboz vagy több gyerek szülő 37. ábra: Dohányzási szokások Szülői mintát a dohányzási szokásoknál 146 fő 84,2% követi. Ebből pozitív példát 128 fő 63,1%, és negatív példát pedig 19 fő 9,4% követ. 35 fő 17,2% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /38. ábra/ Dohányzás (n=203) 57 18 128 pozitívan követi negatívan követi nem követi 34
Fő 38. ábra: Szülő és gyermek dohányzási szokásainak összehasonlítása 4.4. Sportolási szokások: A gyerekek többsége 129 fő szokott sportolni, ezzel ellentétben szülőknek többsége 148 fő egyáltalán nem szokott./39. ábra/ Sport (n=203) 160 140 120 100 80 60 148 129 40 20 74 55 0 Nem Igen gyerek szülő 39. ábra: Sportolási szokások Szülői mintát a sportolási szokásoknál 111 fő 54,7% követi. Ebből pozitív példát 46 fő 22,7%, és negatív példát pedig 65 fő 32% követ. 92 fő 45,3% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /40. ábra/ Sport (n=203) 92 46 65 pozitívan követi negatívan követi nem követi 40. ábra: Szülő és gyermek sportolási szokásainak összehasonlítása 35
Fő A gyerekek többsége hetente többször sportol, ezzel ellentétben a szülők nem szoktak sportolni. /41. ábra/ Sportolás rendszeressége (n=203) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 139 67 20 27 42 44 13 21 17 13 Soha Havonta Hetente Hetente többször Naponta gyerek szülő 41. ábra: Sportolás rendszeressége A gyermekek a szülői mintát, sportolás rendszerességénél 100 fő 49,3% követi. Ebből pozitív példát 19 fő 9,4%, és negatív példát pedig 81fő 39,9% követ. 103 fő 50,7% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. Sportolás rendszeressége (n=203) 19 103 81 pozitívan követi negatívan követi nem követi 40. ábra: A szülő és gyermek sportolási rendszerességének összehasonlítása 36
Fő A gyermekek többsége egy órát mozog, míg a szülők fél órát. /42. ábra/ Sportolás időtartama (n=203) 160 140 120 100 80 60 40 20 0 151 62 67 59 40 12 Fél óra Egy óra Másfél óra vagy több gyerek szülő 42. ábra: Sportolás időtartalma A szülői mintát, sportolás időtartalmánál 109 fő 53,7% követi. Ebből pozitív példát 42 fő 20,7%, és negatív példát pedig 67 fő 33% követ. 94 fő 46,3% azonban egyáltalán nem követi a látott mintát. /42. ábra/ Sportolás időtartama (n=203) 94 42 67 pozitívan követi negatívan követi nem követi Az életmódbeli kérdések összes eredmény összehasonlításából, mikor a gyermekek és a szülők életmódbeli szokásait vizsgáltuk, azt az összesített eredményt kaptuk, hogy 75,1%-a válaszolóknak követi azokat a látott mintákat, amiket a szüleik 37
folytatnak. 49,6% a pozitív példát követi és 25,5%-a a válaszolóknak a negatív példát követik. 25% pedig nem követi a látott példát. Szülői példa követése (n=203) 25,0% 25,5% 49,6% pozitívan követi negatívan követi nem követi 43. ábra: A gyermek szülőtől látott összesített minta követése Kutatásom elején felállított hipotézisekre a következő válaszokat kaptam: Feltételezetem, hogy az alacsony szocioökonómiai státuszú tanulók egészségtelenebbek a magasabb szocioökönómiai státuszú társaiktól. Ezt a hipotézisemet nem tudtam igazolni, mert a kérdőív kitöltőinek túlnyomó többsége jó szociális helyzetben van. Feltételeztem, hogy az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező szülők gyermekei egészségtelenebbek, mint a magasabb végzettséggel rendelkező szülők gyermekei, mert hiányosak a szülők ismeretei. Ez a feltételezésemet nem tudtam igazolni, mert a kérdőív kitöltőinek nagy részének érettségije, szakmája vagy egyetemi végzettsége van. Feltételeztem, hogy a káros szokások kialakulásának megelőzésében a szülői példa rendkívüli fontosságú. Ez a hipotézisem beigazolódott, mivel a válaszadók 75%-a követi a szülei mintáját. Feltételeztem, hogy a gyermekek szüleiktől látott jó példát nagyobb mértékben követik, mint a rossz és negatív példát. Ez a hipotézisem igaznak bizonyult, mert a kitöltőknek, 25,5%-a negatívan követi, míg 49,5%-a a pozitív példát. Ebből látható, hogy a pozitív példa nagyobb hatással van, mint a negatív minta. 38
5. Összefoglalás A kutatásom jó lehetőséget adott arra, hogy megismerhessem az egészséges életmód és a szülői példamutatás témájához kapcsolódó szakirodalmat, és vizsgálataim által még inkább beleláthattam a szülői példa fontosságágát az egészséges életmódban. Az önkitöltős kérdőív segítségével egy összefogó képet kaptam a vizsgált korosztály és szülei táplálkozási szokásairól, sporttevékenységükről, illetve az egészségre káros magatartásokról. Kutatásom bebizonyított, hogy mennyire fontos a szülői példamutatás. Nem csak az öröklött genetikai tulajdonságaink befolyásolják az egészségügyi állapotunkat, hanem a mindennapi szokásaink is. Fontos, hogy a gyermek már a korai éveiben jó szokásokat alakítson ki, amik az egészségét szolgálják. Ezeket a jó szokásokat pedig legjobban a szülő tudja kialakítani, a példamutató nevelésével. Meglátásom szerint a védőnőnek nem csak az a faladata, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek átadja, hanem segítse a családokban egészséges életmód kialakítását már a gyermek korai éveiben. Példa nélkül semmit sem lehet tanítani vagy tanulni. ( Columella) 39
6. Irodalomjegyzék Aszmann Anna: Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. 2002. Kiadja: Országos Gyermekegészségügyi Intézet, 2003. Letöltés: http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-05/nemzetijelentes-2003.pdf (2017. 03.02.) Barabás Katalin: Egészségfejlesztés 2005 Letöltés: http://tf.hu/wp-content/uploads/2009/06/egfejl.pdf (2017. 01.02.) Hajós Gyöngyi és Zajkás Gábor: A táplálkozás egészségkönyve, Kossuth Kiadó, 2000. Hidvégi Péter-Kopkáné Plathy Judit-Dr.Müller Anetta: Az egészséges életmód,2015 https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/az-egeszsegeseletmod_55bf8f5ac2847.pdf (2017.04.13.) Kay Kuzma: Az első 7 év Gyermeknevelés szilárd értékekkel és szeretetteljes gyengédséggel Kiadó: Vita Plaza Kft. 2014. Meleg Csilla: Egészségtámogató iskolai környezet, Letöltés: http://www.drfeherkatalin.hu/upld/5.1.1.pdf (2017.04.13.) Pavlik Gábor: A rendszeres fizikai aktivitás szerepe a betegségek megelőzésében, az egészség megőrzésében. Egészségtudomány, LIX. évfolyam, 2015 Letöltés: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2015-2/pavlik.pdf (2017. 04.13.) 40
Rodler Imre: Táplálkozási ajánlások a magyarországi felnőtt lakosság számára, 2004. Kiadja: Országos Egészségfejlesztési Intézet Letöltés linkje: http://www.fao.org/3/a-as684o.pdf (2017.01.03.) Ranscburg Jenő: A serdülőkor Saxum Kiadó 2013 Táplálékpiramis, Letöltés:https://www.hsph.harvard.edu/nutritionsource/healthy-eatingplate/(2017.04.13.) Vajda Zsuzsanna Nevelés, pszichológia, kultúra Dinasztia Kiadó (Budapest), 1994. 41
7. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Először konzulensemnek, Dr. Rucska Andreának szeretnék köszöntet mondani a diplomamunkám írása során adott sok segítségért, tanácsaiért, segítőkészségéért és rugalmasságáért. Továbbá köszönöm a kutatásomban résztvevő diákoknak, akik munkámat segítve önzetlenül időt szántak a kérdőívem kitöltésére. Köszönöm mindenkinek, aki valamilyen formában segítségemre volt diplomamunkám írása során. A legnagyobb köszönet mégis a szüleimet illeti, akik rengeteg áldozatot hoztak azért, hogy idáig eljuthassak. Szeretetükkel és bíztatásukkal mindvégig hatalmas támaszt nyújtottak nekem tanulmányaim során. 42
8. Melléklet 8.1. Kérdőív Tisztelt kérdőív kitöltő! Szabó Edina vagyok a Miskolci Egyetem végzős védőnő szakos hallgatója. Szakdolgozatom elkészítéséhez szeretném a segítségét kérni, melynek a témája az egészséges életmód és az egészségkultúra a családokban. Kérésem az lenne, hogy a kérdőívet 17. és 18. életévüket betöltött tanulók töltsék ki! Az adatgyűjtés önkéntes és ANONIM módon történik, majd összesített formában kerül feldolgozásra. Köszönöm, hogy válaszával segíti diplomamunkám elkészítését! 1.Neme? Férfi Nő 2.Életkora? 2.Testmagassága? (cm) 3.Testsúlya? (kg) 3.Lakhelye? Város Község Falu 4.Hol tanul? Gimnázium 43
Szakközépiskola Szakmunkásképző 5.Anya végzettsége? 8 általános vagy kevesebb Szakmunkásképző / Szakiskola Érettségi Főiskola / Egyetem 6.Apa végzettsége? 8 általános vagy kevesebb Szakmunkásképző / Szakiskola Érettségi Főiskola / Egyetem 7.Milyennek ítéli a szociális helyzetét? Rossz Megfelelő Jó Kiváló 8.Hányszor étkezik egy nap? Egyszer Kétszer Háromszor Négyszer Ötször Hatszor vagy többször 9.Szokott reggelizni minden nap? Igen Nem Ritkán 10.A szülei szoktak reggelizni minden nap? Igen Nem 44
Ritkán Nem tudom 11.Milyenek az étkezési körülményei? Nyugodtak Kapkodva eszik 12.Szülei étkezési körülményei milyenek? Nyugodtak Kapkodva esznek 13.Fogyaszt naponta meleg ételt? Igen Nem Nem minden nap 14.Szülei fogyasztanak naponta meleg ételt? Igen Nem Nem minden nap Nem tudom 15.Barna kenyeret, vagy fehér kenyeret fogyaszt? Barnát Fehéret Mindkettőt 16.Szülei barna vagy fehér kenyeret fogyasztanak? Barnát Fehéret Mindkettőt 17.Milyen gyakran fogyaszt édességet?(cukorkákat, süteményt, csokoládét, fagylaltot) Ritkán Egyszer-kétszer egy héten Mindennap Naponta többször 45
18.Szüleid milyen gyakran fogyasztanak édességet?(cukorkákat, süteményt, csokoládét, fagylaltot) Ritkán Egyszer-kétszer egy héten Mindennap Naponta többször 19.Milyen gyakran fogyaszt zöldséget, gyümölcsöt? Naponta többször is Mindennap. 2-3-szor egy héten Néha Soha 20.Szülei milyen gyakran fogyasztanak zöldséget, gyümölcsöt? Naponta többször is Mindennap. 2-3-szor egy héten Néha Soha 21.Naponta fogyaszt savanyított tejterméket?(pl. sajtot, túrót, aludttejet, kefirt, joghurtot) Igen Nem 22.Szülei naponta fogyasztanak savanyított tejtermékeket? Igen Nem 23.Naponta fogyaszt sovány húsokat? (csirke, pulyka, marha) Igen Nem 24.Szülei naponta fogyasztanak sovány húsokat? Igen Nem 46
25.Hetente egyszer szokott halat enni? Igen Nem 26.Szülei esznek halat hetente egyszer? Igen Nem 27.Mennyi folyadékot fogyaszt egy nap? Fél liter 1 liter 1,5 liter 2 liter 2 liternél többet 28.Szülei mennyi folyadékot fogyasztanak egy nap? Fél liter 1 liter 1,5 liter 2 liter 2 liternél többet 29.Milyen gyakran fogyaszt alkoholt? Soha Nagyon ritkán Havonta 1-3 alkalommal Hetente 1 alkalommal Hetente 2-3 alkalommal Hetente 4-5 alkalommal Naponta 30.Szülei milyen gyakran fogyasztanak alkoholt? Soha Nagyon ritkán Havonta 1-3 alkalommal Hetente 1 alkalommal 47
Hetente 2-3 alkalommal Hetente 4-5 alkalommal Naponta 31.Iszik kávét? Igen, viszonylag rendszeresen Nem Néha Hetente párszor 32.Szülei isznak kávét? Igen, viszonylag rendszeresen Nem Néha Hetente párszor 33.Iszik szénsavas üdítőket? Igen, viszonylag rendszeresen, heti szinten vagy gyakrabban Alkalmanként Ritkán Soha vagy évente egyszer 34.Szülei isznak szénsavas üdítőket? Igen, viszonylag rendszeresen, heti szinten vagy gyakrabban Alkalmanként Ritkán Soha vagy évente egyszer 45.Naponta több mint egy fél liter cukros üdítőt szokott fogyasztani? Igen Nem 36.Szülei naponta több mint egy fél liter cukros üdítőt szoktak fogyasztani? Igen Nem 37.Milyen rendszeresen dohányzik? Soha 48
Alkalmanként Napi pár szál Napi fél doboz Napi 1 doboz vagy több 38.Szülei milyen rendszeresen dohányoznak? Soha Alkalmanként Napi pár szál Napi fél doboz Napi 1 doboz vagy több 39.Folytat-e valamilyen spottevékenységet? Igen Nem 40.Milyen rendszerességgel sportol? Naponta Hetente Hetente többször Havonta Soha 41.Alkalmanként mennyi ideig sportol? Fél óra Egy óra Másfél óra vagy több 42.Szülei folytatnak valamilyen sport tevékenységet? Igen Nem 43. Ha sportolnak a szülei, akkor milyen rendszerességgel? Naponta Hetente Hetente többször Havonta 49
44.Alkalmanként mennyi ideig sportolnak a szülei? Fél óra Egy óra Másfél óra vagy több 50