Az EU költségvetésérıl

Az EU költségvetésérıl

Az EU mint gazdasági unió négy szabadság elve (áruk szabad áramlása, szolgáltatások szabad áramlása, tıke szabad áramlása, személyek szabad áramlása) a kereskedem fizikai korlátainak megszőnése a kereskedelem technikai korlátainak megszőnése a fiskális akadályok leépítése közösségi szintő politikák a gazdaságpolitikák egységesítése és harmonizálása

Az EU pénzügyi integrációja Európai Monetáris Rendszer EMS 1979-tıl (1999-tıl módosított szabályokkal) Magyarország helyzete 2004-tıl fı cél a Gazdasági és Monetáris Unióban való részvétel, feltételek: négy szabadság maradéktalan megvalósulása konvergencia-kritériumok teljesítése jogszabályi háttér

Konvergencia kritériumok Az infláció rátája nem lehet 1,5%-nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkezı tagállam inflációs rátájának átlagánál Az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át; A bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60%-át Az adott országnak be kell lépnie az Európai Árfolyam Mechanizmusba (ERM). A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%-kal lehet több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkezı tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába.

Az EU költségvetési bevételei 80 Vámbevételek Agrárbevételek VAT GNP forrás 70 60 50 40 30 20 10 0 1971 1980 1987 1994 1999

Az EU kiadásainak megoszlása 2000- ben Monetáris tartalék 1,03 % Közös Agrárpolitika 45,23 % Közösségi szervek igazgatása 4,62 % Külsı akciók 6,76 % Közös politikák 6,26 % Strukturális alapok 36,10 %

EU 2009 Fejezet Kötelezettségváll. Kifizetés Eltérés a 2007-2013-hoz képest 1a Növekedés és foglalkoztatás: versenykép. 1b Növekedés és foglalkoztatás: kohézió 2 Természeti erıforrások (pl. környezet, vidékfejlesztés) 11.762.497.000 11.060.385.024 9.503.000 48.426.884.669 34.975.134.166 1.115.331 56.121.437.011 52.583.314.070 3.517.562.989 3a Szabadság, biztonság, igazságosság 863.925.000 617.440.000 8.075.000 3b Polgárság 650.963.000 680.660.000 37.000 4 Az EU mint globális szereplı 8.103.930.360 8.330.886.836-419.930.360 5 Adminisztratív kiadás 7.639.129.321 7.639.129.321 137.870.679 6 Kompenzáció Bulgáriának és Romániának 209.112.912 209.112.912 887.088

Az EU költségvetésének reformjai Legtöbbet vitatott kérdések: mezıgazdaság struktúrapolitika többletköltségek elosztása

EU költségvetése 1960-94 években folyó áron, milliárd ECU 1.ábra 80 70 60 50 40 Egyéb Kutatás Külsı akciók Adminisztráció Strukturális alapok CAP 30 20 10 0 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 Forrás:Eustat

II. idıszak (két költségvetési ciklus 1993-2006) Állandósul a túltermelés A mezıgazdaság nemzetgazdasági szerepének relatív mérséklıdése A társadalom egyes rétegeinek elszakadása a mezıgazdasági érdekszférától Nemzeti érdekkülönbségek kiélezıdése

EU költségvetése 1993-2006 között Milliárd euró 3. ábra 110 Csatlakozás elötti 100 or.tám. 90 Tartalék 80 Adminisztráció 70 60 Külsı akciók 50 Belsı politika 40 30 20 CAP 10 0 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 Struktúrális politika Forrás: Eu Bizottság

Az EU költségvetésének struktúrája a 2000-2006 közötti idıszakban 5. ábra Strukturális és kohéziós alapok Elıcsatlakozási támogatások 3,3% 32,5% M ezıgazdaság 47,0% Adminisztratív költségek 5,1% Külsı kiadások 4,9% Belsı kiadások 6,7% Tartalékok 0,5% Forrás: Eustat

Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) 2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 349 528 542 553 845 865 Forrás: Külügyminisztérium

Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) 2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 349 528 542 553 845 865 Összes kifizetési elıirányzat 824 1342 1487 Forrás: Külügyminisztérium

Magyarország hozzájárulása az EU költségvetéshez (millió euró) 2004 2005 2006 Tradicionális saját források 97 150 150 ÁFAalapú befizetések 107 167 173 Bruttó nemzeti jövedelmek GNI alapú befizetés ÖSSZES BEFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 349 528 542 553 845 865 Összes kifizetési elıirányzat 824 1342 1487 NETTÓ PÉNZÜGYI ELİIRÁNYZAT 271 497 622 Forrás: Külügyminisztérium

Az EU tagországok uniós költségvetési egyenlege 2000-ben Millió euró E GR 4374 5056 P IRL 1675 2112 9273-3775- 713 217 169 L B A S F NL UK I FIN DK 65-327- 524-1177- 1415-1738- D -10000-8000 -6000-4000 -2000 0 2000 4000 6000 Forrás: Eustat

Az EU agrárköltségvetése alapján számított befizetési- támogatási egyenleg tagországonként 2000-ben Millió euró A P FIN DK 59 76 168 531 6. ábra IRL 1187 GR 1984 F 2332 E 2515 36- I 64- L 407- S 2293-4333- 1122-597- B NL UK D -5000-4000 -3000-2000 -1000 0 1000 2000 3000 Forrás: Eustat

1. Következtetés Döntıen a mezıgazdasági termelés volumene után elnyerhetı támogatások ellenzıinek törekvése érezteti hatását.

Milyen összefüggés található az egyes országok termelési szerkezete és az elnyert agrártámogatások bruttó összege között?

A növényi és állati termékek termelése az EU-ban az ezredfordulón Mezıgazdaság bruttó termelési értéke: 220 milliárd euró Növénytermesztés: 108 milliárd euró Állattenyésztés: 112 milliárd euró

EU Költségvetés 2007-2013 Az EU pénzügyi keretterve (milliárd euró, 2004. évi árakon) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. Fenntartható fejlıdés 59,7 62,8 65,8 68,2 70,7 73,7 76,8 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért 1b. Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért 2. Természeti erıforrások megtartása és kezelése 12,1 14,4 16,7 19,0 21,3 23,5 25,8 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 57,2 57,9 58,1 58,0 57,9 57,8 57,8 ebbıl: agrárkifizetések ( EMVA) 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4. EU mint globális partner 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 Forrás: Európai Bizottság, Building our common Future. Policy challenges and Budgetary means of the Enlarged Union 2007-2013, Brussels, 10/02/2004, COM(2004)101, p. 29.

2. A természeti erıforrásokkal való gazdálkodás A közös mezıgazdasági politika 2003. júniusában elhatározott reformjának végrehajtása, beleértve a vidékfejlesztést és a halászatot is. A fenntartható környezet érdekében tett kötelezettségvállalások és új feladatok megvalósítása. 3. Az unió a polgárai szolgálatában - Szabadság, biztonság és igazságosság térsége: bel- és igazságügyek, különös tekintettel a közös bevándorlási és menedékjog politikára, valamint a külsı határvédelemre. - Polgárközeliség és közérdekő szolgáltatások - Az európai kultúra és sokszínőség megırzése 4. Az unió, mint globális partner. Külkapcsolatok, új szomszédsági politika, segélyezés, kereskedelem, elıcsatlakozási támogatás. 5. Adminisztratív kiadások. (a fenti fejezetekhez nem kapcsolódó egyéb kiadások, pl. az Európai Iskolák fenntartása.)

EU Költségvetés 2007-2013 Az EU pénzügyi keretterve (milliárd euró, 2004. évi árakon) 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1. Fenntartható fejlıdés 59,7 62,8 65,8 68,2 70,7 73,7 76,8 1a. Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért 12,1 14,4 16,7 19,0 21,3 23,5 25,8 1b. Kohézió a növekedésért és a foglalkoztatásért 47,6 48,4 49,1 49,3 49,4 50,2 51,0 2. Természeti erıforrások megtartása és kezelése 57,2 57,9 58,1 58,0 57,9 57,8 57,8 ebbıl: agrárkifizetések ( EMVA) 43,5 43,7 43,4 43,0 42,7 42,5 42,3 3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és jog 1,6 2,0 2,3 2,6 3,0 3,3 3,6 4. EU mint globális partner 11,4 12,2 12,9 13,7 14,5 15,1 15,7 5. Adminisztráció 3,7 3,8 4,0 4,1 4,2 4,4 4,5 Összes kötelezettségvállalás (1+2+3+4+5) 133,6 138,7 143,1 146,7 150,2 154,3 158,5 Összes kifizetés 124,6 136,5 127,7 126,0 132,4 138,4 143,1 Kifizetések a GNI százalékában 1,15% 1,23% 1,12% 1,08% 1,11% 1,14% 1,15% Különbség 0,09% 0,01% 0,12% 0,16% 0,13% 0,10% 0,09% Kifizetési plafon a GNI százalékában 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% Forrás: Európai Bizottság, Building our common Future. Policy challenges and Budgetary means of the Enlarged Union 2007-2013, Brussels, 10/02/2004, COM(2004)101, p. 29.

Fejlesztéspolitikai keretek Magyarország számára 900 800 mrd Ft Kohéziós támogatások: Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 Naponta 2,2 mrd Ft 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

NUTS rendszer Nomenclature Union Teritoriel Statistic EU hivatalos statisztikai rendszere NUTS 1: EU régiók NUTS 2: középszintő régiók NUTS 3: körzetek NUTS 4: kis térségek NUTS 5: általában városok

Kohéziós politika Strukturális Alapok Kohéziós Alap ERDF ESF EAGGF-G FIFG Környezetvédelem, közlekedési infrastruktúra Termelı beruházások Gazdasági infrastruktúra Foglalkoztatás Emberi erıforrások Vidékfejlesztés Diverzifikáció Halászat, halfeldolgozás

Strukturális Alapok (2007-2013) Strukturális Alapok összetevıi (1081-1083/2006/EK rendelet szerint) az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), European Regional Development Fund (ERDF) Európai Szociális Alap (ESZA), European Social Fund (ESF) és a programozás szempontjából abba beépítendı Kohéziós Alap, Cohesion Fund (részleteirıl a 1084/2006/EK rendelet intézkedik) A jogosult régiók számára rendelkezésre álló források nagyságát összetett algoritmus (és egyedi, nevesített kivételek) alapján határozzák meg. Tagállamokon belüli szétosztása a Bizottság által jóváhagyott Nemzeti Fejlesztési Tervek szerint történik.

EU-s jogszabályi háttér 1083/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl 1080/2006/EK az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl l 1081/2006/EK az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl; 1084/2006/EK: a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezésérıl; Tanácsi rendelet az Európai Területi Együttmőködési Csoportosulásról: 1082/2006/EK az európai területi együttmőködési csoportosulásról

Strukturális alapok 1. Európai Szociális Alap 1958 óta mőködik 1993 óta szakosodott szakképzés, tovább- és átképzés foglalkoztatási segélyek munkaerıpiac megszilárdítása, a versenyképesség növelésével a (hosszantartó) munkanélküliség csökkentése

Strukturális alapok 2. Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap, ma: EMGA és EMVA 1964 óta mőködik, feladata a vidékfejlesztés a hegyvidéki és nehéz helyzető mezıgazdasági területek fennmaradása segíti a fiatal gazdálkodók elindulását és a termelıi szervezetek létrehozását agrár tevékenységek rekonverzióját vidéki infrastruktúra fejlesztését falusi turizmus fejlesztését

Strukturális alapok 3. Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975 óta mőködik a gazdasági és társadalmi különbségek kiegyenlítése érdekében termelı beruházásokat infrastruktúrafejlesztést és környezetvédelmet támogat a kis és középvállalatok támogatása is feladata

Strukturális alapok 4. Pénzügyi Eszköz a Halászat Fejlesztésére (EHA, HOPE) 1993 óta mőködik halászati szektor támogatását célozza a kitermelés összehangolását a Közösség halászflottájának leépítésébıl adódó kedvezıtlen hatásokat csökkenti