A régi Erzsébet híd - a világrekorder lánchíd Az eredeti híd Budapest negyedik Duna-hídjaként 1903-ban épült. Elkészültétől 1926-ig a világ legnagyobb nyílású lánchídja volt. Régi híd Új híd A kocsipálya szélessége 11 m 18,2 m A korlátok közötti szélesség 18 m 27,1 m Szerkezeti rendszere lánc függőhíd, rácsos szerkezetű merevítőtartóval kábel függőhíd, gerinclemezes merevítőtartóval A felszerkezet acélmennyisége 11 170 t 6 300 t Kapcsolatok 1 200 000 szegecs 430 000 szegecs 100 000 fm hegesztési varrat
Roncsok 1945 januárjában a többi budapesti hídhoz hasonlóan felrobbantották. A lezuhant pályaszerkezet maga alá gyűrte a déli merevítőtartót, a déli lánc nagy részét, míg az északi lánc a pályaszerkezeten feküdt szakadás nélkül a budai horgonykamrától az állva maradt pesti kapuzaton keresztül a pesti lehorgonyzásig. Az ingaoszlop jellegű pesti kapuzatot a meder- és horgonyláncok tartották egyensúlyban.
Roncskiemelés A roncsok a budai oldalról Lánckiemelő állványok (Beron Gyula grafikája) Az északi mederlánc kiemelésének terve 1957. június 15-én emelték ki a Dunából Úszódaruk emelik ki a láncköteget a Dunából, 1955 az utolsó roncsokat (Érdekes Újság, 1957, 24. szám)
Ponton híd Helyszínrajz 1945. november 18-án elkészült Mistéth Endre tervei szerint az Erzsébet híd mellé telepített, a Petőfi tér és a Döbrentei tér közötti Petőfi ( Böske ) pontonhíd. Pontonhíd és feltétjárom terve A pontonhíd építése, háttérben a budai várral. Háttérben a romos város és a felrobbantott Lánchíd.
Tervek a híd régi formájában való újjáépítésére A hidat először eredeti formájában akarták újjáépíteni. Feltételezték, hogy nagymennyiségű felhasználható láncanyagot lehet a roncsokból kinyerni, és úgy ítélték, hogy a híd szélessége is elegendő a forgalom lebonyolítására. Merevítőtartó rácsos kialakítással Merevítőtartó gerinclemezes kialakítással Az Erzsébet híd szerelésének vázlatterve kevés számú, nagy teherbírású, összetett szelvényű vasszerkezeti elemekből megépített állvány segítségével.
Tervek egy újfajta szerkezetű hídra A lánchíd ötletét elvetették, mert a motorizáció fejlődése miatt a lánchíd szélessége nem lett volna elégséges, és a láncanyag feltételezett mennyisége sem lett volna elegendő. Sávoly Pál vezetésével különféle változatok készültek a híd szerkezeti rendszerére. 1959. februárjában három változatban készült el a tervfeladat: 1. változat: gerendahíd 2. változat: ívhíd tömör ívvel 3. változat: kábelhíd
A kábelhíd 50 éves az új Erzsébet híd tervezése 1959 októberében kormánydöntés született a kábel-függőhíd építéséről a régi alépítmények felhasználásával, 2x2 forgalmi sávval és középen villamossal. A részlettervezés 1961-ben indult meg. Pilon oldalnézete és hosszmetszete Vázlatok a kapuzat építészeti kialakítására.
ávoly Pál, a híd tervezője S 1893-ban, Budapesten született. 1919-ben a József Nádor Műegyetemen mérnöki oklevelet szerzett. 1920-25 között külföldön dolgozott (Németország, Hollandia, Luxemburg, Belgium). 1925-45 között saját mérnöki irodáját vezette. Részt vett a budapesti Duna-hidakra kiírt pályázatokon, valamint az Óbudai Dunahíd tervezésében. 1945-48-ban a Ferencz József, majd a Lánchíd újjáépítését tervezte, ez utóbbiért Kossuth-díjat kapott. 1948-ban irodájával az ÁMTI szervezetéhez csatlakozott. 1950-től a MÉLYÉPTERV, majd 1953-tól az UVATERV Hídirodáját vezette. Vezetésével készültek a legfontosabb folyami hidak tervei (Bajai Duna-híd, Dunaföldvári Duna-híd, Petőfi híd, Árpád híd stb.). Ugyancsak az ő irányításával tervezték a tokaji és a szolnoki Tisza-hidat, a Keleti Főcsatorna hídjait és a 6. sz. főút nagy völgyhídjait. Legnagyobb munkája az Erzsébet híd újjáépítése volt, főművéért Állami Díjat kapott. 1966-ig vezette az UVATERV Hídirodáját ahol további jelentős hidakat tervei készültek (Rába-, Zala-, Bodrog-, stb. hidak). 1966-68 között főtechnológus volt. 1968-ban hunyt el Budapesten.