Balassi Bálint Általáns Iskla és Előkészítő Szakiskla Móra Ferenc Tagiskla és Előkészítő Szakiskla Pedagógiai Prgram
Tartalm NEVELÉSI PROGRAM...4. 1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.4. 1.1. Alapelvek.4. 1.1.1. Kiemelt célk, alapfeladatk 4. 1.1.2. Isklánk kiemelt céljai, és a célk elérése érdekében megldandó feladatk.5. 1.2. Eszköz és eljárás rendszere...8. 1.3. Személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk.8. 2. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk..10. 3. A közösségfejlesztéssel, az iskla szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatkat, a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái 18. 3.1. Az iskla belső közösségeinek együttműködése és kapcslattartása..18. 3.2. Az iskla külső partnerekkel való együttműködése és kapcslatai 19. 3.2.1. A nevelők és a szülők kapcslattartása és együttműködése..19. 3.2.2. Az IMIP ben megjelölt partnerkapcslatk...20. 3.3. Közösségfejlesztés színterei..22. 4. A pedagógusk helyi intézményi feladatait, az sztályfőnöki munka tartalmát, az sztályfőnök feladatai..23. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendje..24. 5.1. A különleges bánásmódt igénylő tanuló.24. 5.2. A tehetség..26. 5.3. A Hátránys helyzetű és Halmzttan hátránys helyzetű tanulók..28. 5.4. Fejlesztő pedagógiai elvek 30. 6. A tanulóknak az intézményi döntési flyamatban való rendje, jgai gyakrlásának rendje...34. 7. A tanulmányk alatti vizsgák szabályai.35. 7.1. A tanulónak sztályzóvizsgát kell tennie...35. 7.2. A tanuló pótló vizsgát tehet..35. 7.3. A tanuló javítóvizsgát tehet. 35. 7.4. A tanuló különbözeti vizsgát tehet...35.
8. A felvétel és az átvétel Nkt.(50. ) keretei közötti helyi szabályai.36. 9. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv 37. 10. A nevelő-ktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése..39. 11. A pedagógiai prgram végrehajtásáhz szükséges nevelő-ktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke..41. HELYI TANTERV.41. 12. Az általáns isklában az egyes évflyamkn taníttt tantárgyak, kötelező és választható tanórai fglalkzásk, ezek óraszámai.41. 12.1. Alsó tagzat 42. 12.2. Felső tagzat...43. 12.3. A társadalmi bűnmegelőzés 44. 12.4. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja..44. 12.5. Az iskla magasabb évflyamára lépés feltétele.45. 12.6. Tanulmányi munka értékelése.47. 12.7. Alapvető ellenőrzési módk 48. 12.8. Magatartás és szrgalm értékelése 49. 13. A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei..52. 14.A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek..53. 15. Az tthni, délutáni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei és krlátai.55. 16. Kiegészítő Pedagógiai Prgram.56. 17. A tanulási képességek fejlesztésének célja és feladata a habilitációs, és rehabilitációs célú fglalkzáskn 65. 17.1. Az első pedagógiai szakasz..65. 17.2. A másdik pedagógiai szakasz.68. 17.3. A harmadik és a negyedik pedagógiai szakasz.68. 18. Az értékelés rendszere.69. 18.1. Az értékelés rendszeressége és frmái.69. 19. A tvábbhaladás feltételei 70. 20. Az isklai fejlesztés pedagógiai szakaszai..72. Melléklet..74. 3
1. Az isklában flyó nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Alapelvek - Isklánkban tanító pedagógusk mindennapi nevelő és ktató munkájuk srán az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: - Isklánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. A szilárd alapkészségek kialakítása annak érdekében, hgy a tanulókat felkészítsük az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. - Isklánkban családias légkör megteremtése. - Minden tanulónknak esélyt kell kapnia a képességei szerinti fejlődésre: egyrészt a szcikulturális hátrányainak leküzdésére, felzárkózásra, másrészt a kiemelkedő képességű tanulóknak tehetségük kibntakztatására. - A társadalmba való beilleszkedés érdekében az isklai nevelésnek kmmunikációs képességeket és viselkedés kultúrát kell elsajátíttatnia. - Az Európai Unióhz való csatlakzásunk feltételezi a jól képzett szakemberek meglétét. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni: egyrészt az idegen nyelv tanítására, másrészt az infrmatika alapjainak megismertetésére. - Alapvető értéknek tekintjük, a szűkebb és tágabb hazáhz való kötődés érzését, környezetünk megismerésének, és megóvásának igényét. - Egyik legfntsabb alapelv, hgy biztsítani tudjuk a tanulók harmnikus személyiségfejlődését, testileg és lelkileg egészséges fiatalk nevelését. 1.1.1. Kiemelt célk, alapfeladatk Intézményünk kiemelt cél és feladatrendszerét az általáns emberi értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Ezt egészíti ki a helyi társadalm, a szülők által megfgalmaztt igények. Isklánk erősségei: Sprtlási lehetőség, számítástechnika tanulás, ktatási feladatk jó ellátása, jól felkészült tanárk, tárgyi feltételek megfelelőek, tartalmas szabadidőprgramk, tvábbtanulásra való felkészítés, tanár-család kapcslat, reális értékelés és szigrú követelmények, rendszeres számnkérés, csprtbntásk biznys tantárgyakból, gyermekközpntúság, demkratikus vezetés. 4
1.1.2. Isklánk kiemelt céljai, és a célk elérése érdekében megldandó feladatk: Isklánk kiemelt céljai a kulcskmpetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Alapvető cél: az isklai nevelés-ktatás hzzájáruljn a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibntakztatásáhz. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztsítsa a tvábbtanuláshz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét. E cél elérése érdekében úgy kell kialakítanunk a nevelő- ktató munka feltételeit, hgy a különböző képességű és eltérő ütemben fejlődő tanulók egyéni fejlesztésére lehetőségünk legyen Kulcskmpetencia: A hatékny, önálló tanulás A hatékny, önálló tanulás azt jelenti, hgy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csprtban egyaránt, ideértve az idővel és az infrmációval való hatékny gazdálkdást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás flyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldlgzását és beépülését, másrészt útmutatásk keresését és alkalmazását jelenti. A hatékny és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hgy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek skaságában használja, tthn, a munkában, a tanulási és képzési flyamataiban egyaránt. A mtiváció és a magabiztsság e kmpetencia elengedhetetlen eleme. Matematika kmpetencia A matematikai kmpetencia a matematikai gndlkdás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapk prblémáinak megldására is. A kmpetenciában és annak alakulásában a flyamatk és a tevékenységek éppúgy fntsak, mint az ismeretek. A matematikai kmpetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gndlkdásmódhz kapcslódó képességek alakulását, használatát, a matematikai mdellek alkalmazását (képletek, mdellek, struktúrák, grafiknk/táblázatk), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudmánys kmpetencia A természettudmánys kmpetencia készséget és képességet jelent arra, hgy ismeretek és módszerek skaságának felhasználásával magyarázatkat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó flyamatkkal kapcslatban magyarázatkat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kmpetenciának. E kmpetencia magában 5
fglalja az emberi tevékenység kzta váltzásk megértését és az ezzel kapcslats, a fenntartható fejlődés frmálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Kulcskmpetencia: Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség magában fglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fntsságának elismerését mind a tradicinális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irdalmat, a zenét, a tánct, a drámát, a bábjátékt, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a mdern művészeti kifejezőeszközöket, a ftót s a mzgóképet. Szciális és államplgári kmpetencia A személyes, értékrientációs, interpersznális, interkulturális, szciális és államplgári kmpetenciák a harmnikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden lyan frmáját, amely révén az egyén hatékny és építő módn vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre skszínűbb társadalmban, tvábbá ha szükséges, knfliktuskat is meg tud ldani. Az államplgári kmpetencia képessé teszi az egyént arra, hgy a társadalmi flyamatkról, struktúrákról és a demkráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Alapvető cél: a nyelvi kmmunikációs nevelés, hiszen az anyanyelv kultúránk hrdzója, az emberi kapcslatk alapja. Ezért az alapkészségek: írás, lvasás, beszéd elsajátíttatása és flyamats fejlesztése isklánk egyik legfntsabb feladata. Ez nemcsak a magyar szaktanárk feladata, hanem minden pedagógusé. Küzdenünk kell a szép beszéd, a szóbeli kifejezés tartalmasságáért szemben a durva, trágár beszédmóddal. Kulcskmpetencia: Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelvi kmmunikáció magában fglalja a fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatt a társadalmi és kulturális tevékenységek srán, az ktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Alapvető cél: a számítástechnika, elektrnikus levelezés, internet használat tanítása Krunk követelménye, hgy az infrmációk gyrs áramlását követni tudjuk, s ehhez a megfelelő alapismereteket már általáns isklás krban megszerezhessék gyermekeink. Ehhez az ismeretekhez kötelező tanórákn illetve szakkörökön juthatnak hzzá tanári segédlettel. 6
Digitális kmpetencia A digitális kmpetencia felöleli az infrmációs társadalm technlógiáinak (Infrmatin Sciety Technlgy, a tvábbiakban IST) magabizts és kritikus használatát a munka, a kmmunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: infrmáció felismerése, visszakeresése, értékelése, tárlása, előállítása, bemutatása és cseréje; tvábbá kmmunikáció és hálózati együttműködés az internesten keresztül. Alapvető cél: az idegen nyelv ktatása. Elsősrban a nyelvtanulás iránti kedv felkeltése a feladat, illetve a hétköznapi életben szükséges kifejezések elsajátíttatása Kulcskmpetencia: Idegen nyelvi kmmunikáció Az idegen nyelvi kmmunikáció fgalmak, gndlatk, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (halltt és lvastt szöveg értése, szövegalktás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - ktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kmmunikáció lyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje váltzhat a négy dimenzió (halltt szöveg értése, beszédkészség, lvastt szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi- kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Alapvető cél: tanulóink pályairányítása, a megfelelő középfkú ktatási intézménybe való irányítás. E cél elérése érdekében a feladataink a következők: - Isklalátgatásk szervezése, - Pályaválasztási szülői értekezletek tartása, - Tájékztató a középfkú ktatási intézményekről, illetve a középfkú - Oktatási intézmények nyílt napjain való részvétel. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia segíti az egyént a mindennapi életben, abban, hgy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkzó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kckázatvállalást jelenti, valamint azt, hgy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek srán van szükség. Alapvető cél: a szülőkkel lyan szemléletben együttműködni, hgy iskla és szülő egyaránt érezze, céljaink és érdekeink közösek: a gyermek harmnikus fejlődése. 7
Ennek érdekében rendszeres kapcslatt tartunk a szülőkkel, a családdal. Lehetőséget biztsítunk arra, hgy a szülők megismerjék az iskla életét, tevékenységét, eredményeit, igény szerint nyílt napk szervezésével bepillantást nyerhessenek az iskla mindennapjaiba. Alapvető cél: lyan mértékben és színvnaln biztsítani az isklában a tárgyi és személyi feltételeket, hgy gyermek és szülő egyaránt érezze, minden esélye megvan a gyermeknek az értelmi és érzelmi fejlődésre. Alapvető cél: isklánkban lyan légkör teremtése, amely lehetővé teszi a nyugdt, biztnságs ktató-nevelő munka végzését. 1.2. Eszköz és eljárás rendszere A kitűzött nevelési céljaink megvalósulását segítik elő az iskla pedagógusai által alkalmaztt eljárásk, amelyek a negatív hatásk kiküszöbölésére irányulnak, hgy a tanulókban a pzitív tevékenység erősödjön. Az alkalmaztt eszközöknek, eljárásknak igazdni kell: - a tanulók életkri sajátsságaihz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; - a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságáhz, felkészültségéhez, vezetői stílusáhz; - a mindenkri szituációhz és annak tartalmáhz 1. 3. Személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Az ember személyisége egész életében alakul, váltzik. A gyermekkrban bennünket érő hatásk örök életünkre meghatárzóak, egyéniségünket ezek az élmények alakítják, frmálják. Az, hgy ki-ki milyen emberré válik, függ az örökléstől, a környezettől, a neveléstől. A nevelés egyik igen fnts színtere az iskla, hiszen a gyermek 6 éves krától 16 éves kráig ideje jelentős részét különböző isklai környezetekben tölti. Az iskla célja az, hgy egészséges, jól képzett fiatalkat neveljen, akik bíznak önmagukban, rendelkeznek önmaguk és másk iránti felelősségérzettel, tleranciával, s elég önbizalmmal, lelkierővel ahhz, hgy a tőlük elvárható lehető legjbb teljesítményt nyújtsák. S mind eközben megelégedett, kiegyensúlyztt felnőtté váljanak. A személyiségfejlesztéssel kapcslats feladatkat a nevelés 5 fő területén kívánjuk megfgalmazni: Értelmi nevelés terén: általáns műveltség megalapzása, alapvető tanulási képességek fejlesztése az ismeretek megszerzése a tvábbtanulás érdekében, a kreatív gndlkdásmód kialakítása, prblémamegldó készség kifejlesztése, kmmunikációs készség kialakítása, önálló 8
ismeretszerzés kifejlesztése, megfelelő tájékzódó képesség kialakítása infrmációkkal teli világunkban. Érzelmi, akarati nevelés terén: humanista értékrendszer kialakítása, legyen képes kialakítani reális önismeretet, önértékelést, pzitív gndlkdásmód kialakítása, legyen képes döntéseket hzni, s ezeket felelősséggel vállalja, érzelem és értelem együttes alkalmazása, a stresszhelyzetek elkerülése, feldlgzása. Erkölcsi nevelés terén: alapvető magatartási nrmák, szciális képességek kialakítása, begyakrltatása, legyenek képesek személyes kapcslatk kiépítésére, váljék számukra természetessé a másik ember "Másságának" elfgadása, tlerálása, demkratikus gndlkdásmód kifejlesztése, elfgadtatása, a család jelentőségének felismertetése, a család tisztelete, a szülők, nagyszülők, felnőttek megbecsülése, szülőföldünk és népünk gyökereinek megismertetése, a magyarság tudat, európaiságunk erősítése, az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismertetése. Esztétikai nevelés terén: a "szép" iránti fgéknyság kialakítása, az értékes művészeti alktásk és alktóik megbecsülése, igény a tiszta környezet megteremtésére, a jó ízlés fejlesztése. Egészséges életmódra nevelés terén: tudatsítani, hgy "ép testben ép lélek" - megfelelő fizikai állapt elérése, alap a megfelelő színvnalú szellemi tevékenységhez. Őrizzük meg a kisgyermek természetes mzgásigényét, s fejlesszük lyan szintre, hgy felnőttkrban is igénye legyen a rendszeres testmzgás. Az egészséges életmód kialakításának részeként a helyes táplálkzási szkásk megismertetése, az állóképesség, az erőnlét fkzása, a kitartás, az akarat fejlesztése, legyen igényük önmaguk és környezetük tisztaságára, higiéniájára. Aktív államplgárságra, demkráciára nevelés: Az aktív államplgári magatartáshz szükséges részképességek, értékrientációk, beállítódásk elsajátítása. Felkészülés a felnőtt szerepre, munkára nevelés: Az isklának átfgó képet kell adnia a munka világáról. A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fnts elem a pályarientáció. Összetevői: egyéni adttságk, képességek felismerése, önismeret fejlesztése, a fglalkzási ágak, az azkhz vezető út lehetőségeinek, alternatíváinak megismerése tapasztalat útján. Tudatsítanunk kell a tanulókban, hgy életpályájuk srán többször kényszerülnek pályamódsításra. A tanulók beilleszkedésének elengedhetetlen a szciális és államplgári kmpetenciák tudats, tervezet fejlesztése. A közösségi nevelés, társas kapcslatk: A közösségfejlesztés az a flyamat, amely az egyén és a társadalm közötti kapcslatt kialakítja, megteremti. Az iskla, mint szervezet alapközössége az sztály, amely színtere a 9
személyiségfejlesztéssel kapcslats feladatk megvalósításának. Mindennapi életük szervezése srán a tanulók váljanak képessé önálló ismeretszerzésre, véleményfrmálásra, nézetek megvédésére! Tanulják meg az infrmációs környezetben való eligazdás technikáit! Szerezzenek tapasztalatt az együttműködésben, knfliktusk kezelésében! Legyenek nyitttak más kultúrák, életviteli frmák, szkásk, állaptk, vallásk iránt! Őrizzék meg környezetük értékeit, közös tevékenységgel gyarapítsák azt, megtanulva a munka szervezésének alapjait! A diákönkrmányzati munka srán tanulják meg érdekeik helyes képviseletét, de kötelességeik teljesítése érdekében egymás segítésének módszereit, a kperációs technikáktól, az egymásrautaltságn keresztül a szlidaritásig. A Diákönkrmányzati munka Szervezeti és Működési Szabályzatában lefektetett eljárásk segítsék a diáktanács irányító tevékenységét! Az iskla történetének íráss és tárgyi emlékei, a hagymányk teremtése és áplása, közösségfrmáló erőként legyen jelen intézményünkben a jövőben is! Nemzeti nevelés: A lakóhely ismerete, a szülőföld, Nemzeti Parkjaink, a népszkásk, népművészeti értékek megismertetése alapvető nevelési feladatunk. A tanítási órákn túl, a napközi tthn, a szakkörök, isklai bemutatók, kiállításk, tanulmányi kirándulásk adnak teret a munkának. Ismerjék hazánk kiemelkedő államférfiait, tudósait, feltalálóit, művészeit, sprtlóit, azk munkásságát! Legyenek nyitttak más népek kultúrája iránt! Alapzzuk meg a nemzettudatt, a hazaszeretetet érzelmileg hatáss ünnepségeinkkel! 2. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatk A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fgalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Környezettudats magatartás, életvitel megjelenése képességszintnek megfelelően. A környezethez kapcslódó pzitív érzelmek kialakítása, erősítése. Az egészséges életmód igénye. A cél eléréséhez szükséges készségek kialakítása. Szemléletet csak úgy lehet frmálni, ha arra törekszünk, hgy diákjaink egységes egészben lássák a természetet, s benne az embert. Döntő szerepet kap az érzelmi megközelítés, ráhanglás. Differenciált eljáráskkal alkalmazkdni a tanulók közötti eltérésekhez. Az egészséges életmódra nevelés az iskla valamennyi színterén megjelenik. Egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szciális jólét állapta, amely lehetővé teszi az ptimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki szciális kibntakzást. A lelki egészség alapja a sikeresen és örömmel végzett isklai tevékenység. 10
Cél: Minden tanuló részesüljön testi-lelki, jól-létét, egészségét hatéknyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységben. Ez a tevékenység a tanulók egészségi állaptának kedvező irányú váltzását idézze elő. A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi - lelki egészség megóvása. Sajáts eszközrendszerrel járuljunk hzzá tanulóinknál - az egész isklai ktatónevelő munkával összhangban és együttműködve - a minél teljesebb tulajdnság és képesség együttessel rendelkező harmnikus személyiség kialakításának megalapzásáhz. Az értelmi képességek sérülése mellett sk esetben a mtrs státusz is érintett, ezért kell a mzgásfejlesztésre nagy súlyt helyezni. A gyermekeket képessé tenni lyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik számukra a társadalmi beilleszkedést. Feladatk: Aktív rendszeres testmzgási igényt magába fglaló életmód kialakítása Alapvető egészségügyi ismeretek, testáplási szkásk megismertetése A szervezet működésének és fejlődési flyamatainak segítése. A tanulók mtrs képességeinek fejlesztése (mzgástevékenység és mzgáss cselekvések tanulása) Tehetséggndzás (versenyeken való részvétel) Életviteli ismeretek, táplálkzási kultúra fejlesztése Szabadidő haszns eltöltésének kialakítása Környezetvédelmi ismeretek elsajátítása Az egészségre kárs szenvedélyek kialakulásának megelőzése, elkerülő magatartás kialakítása Önismeret és emberismeret fejlesztése Stressz hatásk csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése Kritikus élethelyzetek, knfliktusk megldására való képesség kifejlesztése Párkapcslat, családi életre nevelés Olyan életmód, napirend és pihenés biztsítása, amely megfelel a gyermek szükségletének Egészséges életmódt megismertető prgramk 11
Helyzetelemzés Történet Isklánk 1982-ben, kisegítő isklaként alakult meg. Enyhe fkban értelmi fgyatéks tanulókat nevelünk, ktatunk. 1992-ben Móra Ferenc nevét vettük fel. 2001 óta Előkészítő Szakisklát működtetünk a hátrányk leküzdésére, a beilleszkedés megsegítésére. Az iskla épülete Az épületet nem önállóan hasznsítjuk, s még a mi területrészünk sem egy helyre összpntsul. A termeket, flysót dekrációval barátságsabbá tettük. A fényvisznyk a termek többségében megfelelők, de van, ahl nappal is világításra van szükség, mert kevés a természetes fény. Zárt udvarral rendelkezünk. Az új épületben biztsíttt az rvsi, védőnői szűrésekhez külön vizsgáló. Az iskla megközelítéséhez egy frgalmas úttesten kell átkelni több tanulónak. Az iskla sajátssága környezeti és egészségnevelési szempntból Az enyhe fkban értelmi fgyatéksság ténye meghatárzó ismereti és módszertani szempntból is. Tényanyagunk szűkebb. Tanulóink gndlkdási képessége gyenge. Az k-kzati összefüggés megértése, a következtetés igen nehéz számukra. Tehát a környezeti nevelést értelmi, belátó ldalról nem lehet megközelíteni. Értelmi képességeik önmagukban is hátrányt jelentenek, de ezt skuknál fkzza a családi háttér. A rssz anyagi körülmények, ennek vnzataként a nem megfelelő higiéniás szkásk, a hiánys táplálkzása, a társadalm szempntjából nem kívánats értékrend közvetítése, a következetes, elváráskkal fellépő családi nevelés hiánya. Ezekre alapzva kell tervezni a nevelést. Erőfrrás A Pedagógiai Prgramban és a minőségbiztsítási rendszerben is megjelennek az erőfrrásk, de ebből ki kell emelni, mi az, ami a környezeti neveléshez alkalmazható. Nem anyagi erőfrrás Isklán belüli - Tanárk: Az iskla minden tanárának feladata, hgy környezettudats magatartásával példaértékű legyen. Minden tantárgy tanmenetében, a témakör adta lehetőségen belül 12
jelenjen meg a környezeti nevelés. Ehhez a kncentráció lehetőségeinek megbeszélése. A kevesebb ismeretanyaggal csak úgy lehet nagybb hatást elérni, ha skldalú a megtámgatás. - Diákk: Minden diák feladata, hgy vigyázzn a környezetére. Kiemelt feladat hárul a diákönkrmányzatra ebben a kérdésben. - Szülők: Nélkülözhetetlen az iskla és szülői ház együttműködése. A helyzetelemzésben leírtak nehezítik az eredményes nevelést. El kellene érni, hgy az isklában elsajátíttt viselkedési frmákat tthn is gyakrlják a gyerekek. Nem pedagógus munkakörben fglalkztatttak: mutassanak példát a technikai dlgzók, hgy mindent megtesznek a környezet tisztaságának megőrzésére. - Gyermekfelügyelői feladatkkal: Segít a napi egészségügyi prblémák megldásában. Isklán kívüli - Fenntartó: Egyeztetéssel elérni, hgy megteremtse a lehető legptimálisabb helyzetet. Környezeti neveléssel fglalkzó intézmények. - ÁNTSZ: Az egészségnevelés legfntsabb segítője. - Isklarvs: szűrés, védőltás. - Védőnő: Szűrés, egyéni elbeszélgetés, gndzás, tisztasági vizsgálat, nyilvántartás vezetése, felvilágsító órák tartása igény szerint. Anyagi erőfrrásk - Pályázatk: Sikeres pályázat elengedhetetlen isklánkban a nagybb anyagi befektetést igénylő prgramk megvalósításáhz. Rövid távú célk A környezeti nevelés az ktatás és nevelés minden területén kapjn hangsúlyt. Feladat: A tanmenetekben knkrétan jelenjen meg a feladat és a módszer Egységes természettudmánys kép kialakítása. Feladat: Tudats kncentráció kiépítése a természettudmányk között. A szülők megnyerése a környezettudats életmódhz. Feladat: Szülőértekezlet, szervezése az adtt témában. Ismerjék meg a tanulók az iskla környezetét Feladat: Délutáni sétákkal fedezzék fel a környéket. 13
Megvalósulás szinterei: Isklai tanítás-tanulás flyamata (testnevelés, természetismeret, sztályfőnöki fglalkzásk) Tanórán kívüli sprtfglalkzásk, sprtkör Szervezett szabadidős sprttevékenységek (sprtdélután, isklai házibajnkság, tábrk, isklák közötti kupa küzdelmek, Kihívás Napja) Tájékztató, felvilágsító prevenciós prgramk a drgmegelőzéssel, szenvedélybetegséggel kapcslatsan Egyéni- és csprt fglalkzásk tartása Isklarvs és védőnői szlgálat, isklafgászat prevenciós szűrései és fglalkzásk. Hagymánys tanórai fglalkzásk lehetőségei A tanulók életkruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságkkal az egészségük megőrzése érdekében, kiemelten az alábbi területeken: egészséges táplálkzás mindennaps testnevelés, testmzgás, az alkhl- és kábítószer fgyasztás, dhányzás kárs hatásai a szervezetre a családi és párkapcslatk, bántalmazás és isklai erőszak megelőzése, a személyes higiéné, baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás. Magyar nyelv és irdalm - Legyenek képesek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva az anyanyelv gazdagságát, szépségét. Történelem - Értsék, mikr, milyen emberi tevékenység srán alakult át a természet. - Alakuljn ki a hagymányk tisztelete. Matematika - Tudják megfigyelni az őket körülvevő természet mennyiségi és térbeli visznyait. - Gndlkdási képességük fejlődése segítse a természetben való eligazdást. Testnevelés - A sprt szlgálja az emberi kapcslatkban az együttműködés és tlerancia fejlesztését. Földrajz - Szerezzenek tapasztalatkat, élményeket a közvetlen élő és élettelen természetről. 14
- Ismerjék és őrizzék meg a természeti és ember alktta táj szépségeit. - Ismerjék meg a világ glbális prblémáit Bilógia - Ismerjék az élőlények szervezeti-működési jellemzőit. - Ismerjék az egészség megőrzésének legfntsabb szabályait. Ezáltal legyenek képesek az egészségügyi prblémák megelőzésére. Kapjn különös hangsúlyt a kárs szkásk egészségrmbló hatása Fizika - Ismerjék az élő és élettelen közötti kölcsönhatáskat. Kémia - Legyenek képesek a környezet anyagainak megismerésére, használatára. Ismerjék emberre gyakrlt hatásait. Ének, rajz - Ismerjék a természeti és művészeti szépség rknságát, aznsságát. Életvitel - Ismerjék a környezetbarát anyagkat, anyag és energiatakaréks módkat. - Alakuljn ki a munkafegyelem. Osztályfőnöki óra - Legyenek ismeretei a család szerepéről, a nemi életre vnatkzó kérdésekről - A lelki egészség megőrzése érdekében fejlődjön önismeretük, prblémamegldó képességük - az isklai egészségügyi szlgálat (isklarvs, védőnő, pszichlógus) segítségének igénybevétele: pl. félévente egy alkalmmal sztályfőnöki óra megtartásában, a tanulók egészségügy szűrő vizsgálatának megszervezésében. Nem hagymánys tanórai fglalkzásk - Tábr - Természetjáró kirándulás - Egészséges táplálkzás, helyes tisztálkdás- verseny - Drg-megelőzési prgram - Megemlékezés a jeles napkról - Akciók szervezése- tisztasági verseny, szemétszedés - Kmplex tanulmányi verseny anyagából való felkészülés - Sprtnap 15
- Szabadidős fglalkzás Mindennaps testedzés Tanulóinknak a pedagógiai prgram tartalmazza: mindennaps testedzés lehetőségének biztsítását: 2012. szeptember 1-től 1., 5., 9. évflyamn megszervezzük a mindennaps testnevelést heti 5 óra keretében. A többi évflyamn az 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennaps testmzgást kifutó rendszerben tvább működtetjük. A tanulók fizikai állaptának és edzettségének mérését a Helyi tantervben szabályztuk. sprtkört a rászrultságnak megfelelően a gyógytestnevelési fglalkzást Módszerek Szempntk a módszerek kiválasztásakr - alkalmazkdjanak az életkri sajátsságkhz, - vnjanak be minél több tanulót, - a természetbe szervezett tevékenységek száma a legtöbb legyen, - a lakóhelyi vagy közeli knkrét példára alapzzanak, kötődjenek a napi élethez - nyújtsanak sk élményt a tanulónak - az érzelmeken át hassanak - a személyes megtapasztalásn alapuljanak - együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb isklai dlgzók, külső szövetségek, szülők stb.) - alapzzanak a krsztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, - minél több játéks elemet tartalmazzn Módszerek Játékk--- érzékelés, memória, kapcslatteremtő, szituációs Együttműködő tanulási technikák--- csprtmunka Terepgyakrlati módszerek--- egyszerű vizsgálatk, megfigyelések, mérések, Kreatív munka--- tisztasági verseny, hulladékgyűjtés Művészi kifejezés --- önkifejezés 16
Taneszközök A nevelő-ktató munkát segítő eszközök jegyzékébe be kell építeni a környezeti nevelés speciális eszközigényét is. A részletezést a kötelező taneszközlista tartalmazza. Isklai környezet - A példamutató isklai környezet tényezői - termek, flysók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása - a higiéniai követelmények biztsítása a mellékhelyiségekben - a kulturált étkezés feltételeinek megteremtése - növények, élősark - gyalgs és kerékpárs közlekedés ösztönzése - szelektív hulladékgyűjtés - pedagógusk és technikai dlgzók példamutatása Kapcslatrendszer, kmmunikáció Isklán belül: Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, isklagyűlések, munkaközösségi megbeszélések Isklán kívül: szülői értekezletek, SzMK - megbeszélések, Gyermekjóléti Szlgálat, Kisebbségi Önkrmányzatk, Települési Önkrmányzatk, Járási Hivatalk, Krmányhivatal, Tankerület Minőségfejlesztés A pedagógus környezeti és egészségnevelési gyakrlatának színvnalát minősíthetjük az alábbi elvárásk megítélésével: Rendelkezzenek mindazn ismeretekkel, szakmai hzzáértéssel és személyiségvnáskkal, amelyek a környezettudatsság és az együttélési mrál alakítása srán mintaként szlgálnak. A tevékenységek szervezése és krdinálása srán biztsítsák: az aktivitás fenntartását és megerősítését. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szrgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 17