Babeş-Bolyai Tudományegyetem - Távoktatási Központ Pszichológia és Neveléstudományok Kar Tanító- és Óvóképzés Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat Drámapedagógia Tanulmányi útmutató 2007 II. félév dr. Barabási Tünde tanársegéd 2008
Drámapedagógia Tartalomjegyzék I. FEJEZET: A DRÁMAPEDAGÓGIA ELMÉLETI ALAPJAI 3 Célkitűzések. 3 Tanulási útmutató.3 1. téma: A drámapedagógia gyökerei..4 Célkitűzések... 4 Kulcsfogalmak..4 2. téma: A dramatikus foglalkozások szerkezete és hatásmechanizmusa 8 Célkitűzések 8 Kulcsfogalmak...8 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok..10 II. FEJEZET: A DRÁMAJÁTÉK... 12 Célkitűzések 12 Tanulási útmutató 12 1. téma: A drámajáték fogalma.....13 Célkitűzések.13 Kulcsfogalmak.13 2. téma: A drámajátékok típusai 16 Célkitűzések.16 Kulcsfogalmak 16 3. téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok helye a játékok sorában 21 Célkitűzések..21 Kulcsfogalmak....21 4. téma: A gyermek dramatikus viselkedésének fejlődése..23 Célkitűzések..23 Kulcsfogalmak 23 5. téma: A drámajátékok szerepe az I-IV osztályos gyermekek személyiségének fejlődésében..25 Célkitűzések 25 Kulcsfogalmak 26 6. téma: Általános követelmények a drámajátékok alkalmazása során..29 Célkitűzések 29 Kulcsfogalmak 29 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok 36 Beküldésre javasolt feladatok 37 III. FEJEZET: A BÁBJÁTÉK 38 Célkitűzések...38 Tanulási útmutató...38 1. téma: A bábjáték mint dramatikus megnyilvánulási forma....38 Célkitűzések..38 Kulcsfogalmak....38 2. téma: A bábok a bábozás eszközei...41 Célkitűzések..41 Kulcsfogalmak.41 Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok.45 Szakirodalom..45 MELLÉKLET 1.: Népmese feldolgozása drámajáték segítségével... 46 MELLÉKLET 2.: Játékgyűjtemény.......52 2
Tanulmányi útmutató. I. fejezet: A drámapedagógia elméleti alapjai Célkitűzések: - A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása - A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más tudományterületekből való kiépülésének bemutatása - A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása - A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése Tanulási útmutató: A fejezet két témából áll. Mivel a témák elméleti jellegűek, fogalommeghatározásra vállalkoznak, törekedjen elsősorban ezek megértésére. Idézze fel a kifejezésekkel kapcsolatos eddigi ismereteit, és az egyes alapfogalmakat próbálja értelmezni, saját szavaival meghatározni. Amikor a drámapedagógia gyökereiről tanul idézze fel a gyökérterületekkel kapcsolatos korábbi ismereteit és ezt alapján gondolja át a kapcsolódási pontokat. A második fejezet megértéséhez gondoljon egy olyan drámafoglalkozásra, amelyen részt vett, és próbálja behatárolni szerkezeti elemeit, rétegeit, megállapítani a hatásait. Értelmezze ezt a fejezetet szerves egységben a pszichológiával való kapcsolattal. A modul áttanulmányozása után próbáljon válaszolni az önellenőrző kérdésekre, feladatokra. Jó tanulást! 3
Drámapedagógia 1. téma: A drámapedagógia gyökerei Célkitűzések: - A drámapedagógia fogalmi eszköztárának pontosítása - A drámapedagógia interdiszciplináris jellegének, más tudományterületekből való kiépülésének bemutatása Kulcsfogalmak: drámajáték, gyökerek, színházi dráma, pszichodráma, drámapedagógia reformpedagógia. A drámapedagógia kifejezéssel találkozva, reflektálva ezen összetett szó jelentésére, és felidézve a dráma illetve a pedagógia kifejezések jelentéskörét, az a kérdés fogalmazódhat meg bennünk, miként kapcsolódik ez a két fogalom egymáshoz, illetve egymásba kapcsolódva, hogyan értelmezhetőek. A dráma kifejezés gyökereiben őrzi az ógörög tenni, cselekedni igét. A színjáték irányából közelítve a drámához az eljátszás gondolatát társítjuk hozzá. Amennyiben a pedagógia kulcsfogalmának a személyiségfejlesztést tekintjük, a következő definícióját adhatjuk a drámapedagógiának: A drámapedagógia fogalma A drámapedagógia a személyiség fejlesztésének olyan módszere, amelynek során az egyén ismeretei, készségei, képességei, társas kapcsolatai a nevelő által irányított, csoportban végzett közös dramatikus cselekvés révén fejlődnek. (Palásthy, 2003, 33.) Interdiszciplináris jellegű, minthogy benne több tudomány és művészet hatása talált egymásra. Ennek megfelelően a drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetőek. 4
Tanulmányi útmutató. 1. ábra: A drámapedagógiai gyökerei (Palásthy, 2003, 5): Színjátékkal való kapcsolat Színjáték: A játék és a játszás igénye az emberiséggel egyidős. Már i.e 3000 körül találkozunk olyan kultikus szertartásokkal, rítusokkal, amelyekben a színjáték egyik legfontosabb eleme a mintha -játék gyakorlódik be. Az antik kultúrákban elterjedő ünnepi színjátékok közreműködői már hivatásként űzik az átlényegülést. Ezek a katarzist hozó drámai cselekménysorok viselkedési normákat közvetítenek, feszültségoldó funkcióval bírnak és közönséget szórakoztatnak. A dráma, a színjáték az ember játékösztönéből fakad. Minden játéktevékenység dramatikus természetű, mert élethelyzetek és viselkedésminták utánzásán alapul (Huizinga, idézi Palásthy, 2003) Szerinte a játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában. színházi dráma: jellemzők A színházi drámára jellemző, hogy: - a társadalom viselkedési normáit közvetítő eszköz; az emberi helyzetek végiggondolásának legkonkrétabb módja, formája. - mozgatórugói a jellemek; története, meséje van; az események összekapcsolódnak, konfliktusos állapotokat hoznak létre. 5
Drámapedagógia Pedagógiával való kapcsolat A színházi dráma és a drámajáték közös vonásai: az illúzió, a konfliktus, a feszültség, az érzelmi- fizikai- értelmi odaadást igénylő átlényegülés, a kiélés lehetősége, a feszültség terhétől való megszabadulás, az emberi test, cselekvés esztétikai minőséggé emelése. Eltérő elemek: a drámajáték spontánabb, nem megkomponált, kötött szövegű; nem lényegi eleme a produkció létrehozása és a közönség szórakoztatása, a rendező átalakul játékmesterré. Pedagógia: Drámában való nevelési lehetőségek felismerése 16-17. századra tehető és Comenius nevéhez fűződik, aki a sárospataki iskolában, a Schola Ludus-ban az egész tananyag dramatizálását kezdeményezte, azzal az indoklással, hogy Minden ami a nyilvánosság előtt játszódik, olyan mint a színház. Éppen ezért, akiket rövid időn belül a közéletbe küldenek, úgy neveljék, hogy ott megfelelően állják meg a helyüket, s a rájuk bízott feladatokat kellően végezzék el. (Comenius, 1656 idézi Gabnai, 2005, 9). Legegyértelműbben a 20. század eleji reformpedagógiai irányzatokban ismerhetőek fel a drámapedagógiai törekvések: a hallgatás és leckefelmondással szemben szemlélet- és struktúraváltás: a gyermeki egyéniség és a közösségi életforma hangsúlyozása. A reformgondolkodók olyan modellszerű szocializációs közeg megteremtésével próbálkoztak, amely a gyermekközpontúság, a tevékenységközpontúság és az autonómia egységén alapul. Különböző reformpedagógiai képviselők felfogásában más-más lényeges gondolat kiemelése kapcsolja a drámát a pedagógiához, a játékot a személyiségfejlesztéshez és fordítva, a személyiségfejlődést a játékhoz. Claparéde: A játék, a játékos munka teremti meg azt a megfelelő légkör, melyben a gyermek élni és tevékenykedni tud. Montessori: A játék, a gyermeki aktivitás feltételeinek megteremtését hangsúlyozza, szerinte gyermekhez méretezett tér és eszközök szükségesek. Biztosítani kell a szabad megnyilvánulás lehetőségét, ezáltal a gyermek kezdeményezőkészséget, önbizalmat szerezhet. 6
Tanulmányi útmutató. drámaelemek a reformpedagógiai irányzatokban Decroly: gyermeki életszükségletből fakadó érdeklődésre épített cselekedtetés szerepét hangsúlyozza. Steiner: az érzelmi élet megalapozását szolgáló művészi-kreatív nevelést tartotta meghatározőnak. Freinet: iskolájában nem a tudás átadása a kizárólagos cél; ezt a gondolkodásmód, szabad kifejezés és az önmegvalósítás egészíti ki. A századelő reformtörekvései újraéledtek napjaink alternatív iskolai irányzataiban. drámapedagógiareformpedagógia A DRÁMAPEDAGÓGIA azonban NEM REFORMPEDAGÓGIA, nem alternatív pedagógiai irányzat! De a dráma révén történő személyiségformálás igénye és gyakorlata markánsan jelen volt a reformpedagógiai koncepciókban. A jelen drámapedagógiája jól körülhatárolható és autonóm, az eszköz és formatár koncepcióvá lépett elő, szemléletté nőtte ki magát. (Palásthy, 2003) pszichológiai gyökerek fejlődéslélektan Pszichológia: Több találkozási pont miatt is mondhatjuk, hogy a drámapedagógia egyik gyökere a pszichológia. Ezek közül kiemelendő a fejlődéslélektannal és a pszichodrámával való kapcsolata. A fejlődéslélektannal való kapcsolatot a játék valósítja meg, hiszen egyrészt a különböző játékelméletek a gyermeki fejlődésben betöltött szerepüket szem előtt tartva születtek, másrészt meg a drámajáték is lényegét tekintve játéknak minősül. A legismertebb játékelméletek a Ch. Bühler, J. Piaget, S. Millar, Mérei Ferenc nevéhez fűződnek. A játék alkalmazkodási eszköz az evolúció folyamatában, az ontogenetikus fejlődésben pedig a gyermeki játék értelmes volta fedezhető fel: gyermek a játékban gyakorolja és tökéletesíti a különböző képességeit. A pszichodráma olyan pszichoterápiás módszer, amely nem csak a verbális megnyilvánulásokra épít, hanem a cselekvést, az akció jelentőségét hangsúlyozza, a késztetések, vágyak felszínre hozásában, a nagy indulati feszültségek levezetésében. A pszichodráma a pszichikum valóságos 7
Drámapedagógia pszichodráma önkifejezésének társas hatásokban megvalósuló, cselekvő terápiás folyamata. A kapcsolódási pontot tehát a drámapedagógiai és a pszichodráma között a társas hatás és a cselekvés, egyszerűbben fogalmazva, a társas közegben megnyilvánuló cselekvés jelenti. A dráma felhasználásával történő személyiségformálás MORENO (a pszichodráma egyik jeles képviselője) azon felismerésén alapszik, hogy a dramatizálás egyidős az emberiséggel, a közösségi lét legelemibb szükségleteihez tartozik. A terápiás játék ősmintája a gyermeki játék, amelyben a gy. megeleveníti világát, vágyait, szándékait, levezeti indulatát, konfliktusait. A játék a személyiség formálásának, átalakításának és újra-felépítésének eszköze. 2. téma: A dramatikus foglalkozás szerkezete és hatásmechanizmusa Célkitűzések: - A drámafoglalkozások szerkezeti felépítésének tudatosítása - A drámafoglalkozások hatásmechanizmusának ismertetése Kulcsfogalmak: warm up, action, sum up, csoportfolyamat rétegei, hatásmechanizmus, dramatikus ventilláció, katarzis. A dramatikus terápia bemutatását MORENO triadikus szisztémája szolgálja a legszemléletesebben: szerkezet 1. A csoportülések szerkezete a. Warm up (kezdő fázis) involvációs, bevezető szakasz, beszélgetés, a játék kialakítása) b. Action a dramatizálás, a játék 8
Tanulmányi útmutató. Rétegek Hatásmechanizmus c. Sum up (befejező fázis) csoportmegbeszélés, a játék élményének elemzése 2. A csoportfolyamat rétegei a. Dramatikus játék-szint (az egyén lelki valósága) b. Szociometrikus szint (csoportdinamikai folyamatok elemzése) c. Csoportpszichoterápiás szint (az egyéni patológiák csoportban való kezelése) (Megjegyzés: A kisiskoláskori klasszikus dráma-foglalkozásokon általában az első réteget érintjük, néha a szociometrikus szintet) 3. A dramatizált játék hatásmechanizmusa a. A helyzet átélése, megértése (anélkül, hogy döntési helyzetbe hozná a résztvevőt, valamilyen módon növeli az önismeretét) b. Dramatikus ventilláció (ha két egymással haragban levő személy a játékban is haragosokat játszik, csökkenhet bennük igazi haragjuk) c. Katarzis (ha a néző is beleéli magát a szereplők indulataiba, maga is megtisztul azoktól) Bagdy (1981) a csoportülések szerkezetében négy fázist különít el: 1. bemelegítési fázis (warm up) 2. játék (action-methods) 3. megbeszélés (sum up) 4. visszajelentő (feed-back) fázis. A nevelési tevékenységben is alkalmazott drámacsoportok esetében megfigyelhető, hogy a megbeszélés és visszajelentés szakasza egybefonódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegében egyezik a Moreno által leírt szakaszokkal. A drámacsoportokban megvalósuló foglalkozások, mint láthattuk a dramatikus terápiához hasonló szerkezeti felépítésűek. Lényeges, hogy a pedagógus gondot fordítson a bemelegítés szakaszára, amelynek fő funkciója 9
Drámapedagógia Szerkezeti elemek funkciója a ráhangolódás, fokozatosan a feszültségmentes bizalmi légkör megteremtése, amely minden jó drámafoglalkozás alapvető ismérve. (Funkcióját tekintve analóg a testnevelésórák szervezet bemelegítését szolgáló szerkezeti egységével.) A második szakasz a fő cél, ( a későbbiekben kifejtésre kerülő) fókusz köré épül, melynek megfelelően történik a drámajátékok és dramatikus gyakorlatok kiválasztása. A harmadik szakaszban a csoport megbeszéli, összegzi a drámafoglalkozás élményeit, a csoporttagok jelzik, hogy érezték magukat a foglalkozáson. A szakasz alapvető szerepe a levezetés, a foglalkozás jó hangulatban történő lezárása. Önálló tanulást segítő kérdések, feladatok: 1. Határozza meg a drámapedagógia fogalmát! Reflektáljon, a pedagógia tudományjellegének ismérveit szem előtt tartva, arra vonatkozóan, hogy jogos-e, helye-e a drámapedagógia kifejezés használata? Miért honosodhatott meg ebben a formában a szaknyelvezetben? 2. Milyen értelemben kapcsolódik a drámapedagógia a színjátszáshoz? Melyek a színházi dráma és a drámajáték közös és eltérő elemei? 3. Ragadja meg a pszichológia és a drámapedagógia kapcsolatát! 4. Miért tekinthetjük a drámapedagógia gyökerének a pedagógiát? Miért éppen e gyökeret hordozza elnevezésében a drámapedagógia? 5. Fogalmazza meg négy-öt mondatban a drámapedagógia és a reformpedagógia közötti különbséget! Mi által kapcsolódik mégis össze ez a két fogalom? 10
Tanulmányi útmutató. 6. Melyek a Moreno szerinti csoportülések szerkezeti felépítése? Magyarázza röviden a szakaszok szerepét! Miért nem nevezhetjük lényegesnek a Moreno és a Bagdy által elhatárolt struktúra közti eltérést? 7. Iskolai drámafoglalkozásokon a csoportfolyamatok mely rétegeit érinthetjük? 8. A bemutatott három hatásmechanizmus közül az iskolai drámafoglalkozásokon melyik/melyek érvényesülhetnek? Érveljen döntése mellett! 11
Drámapedagógia II. fejezet: A drámajáték Célkitűzések: - A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek pontosítása - A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása - A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási szempontjainak tudatosítása - A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása - A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges különbségek körülhatárolása - A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének leírása - A dramatikus viselkedés fejlődési folyamatát bemutatni, összefüggésben a pedagógus munkájával szemben támasztott követelményekkel - A drámajátékok kisiskolások személyiségfejlődésére gyakorolt hatásainak rendszerezése. - Az elemi iskolában alkalmazott drámafoglalkozások lehetséges fókuszainak sorjázása - A drámajátékok alkalmazási szabályainak, a drámajáték-vezetői tulajdonságok tudatosítása Tanulási útmutató: Ez a fejezet hat témát fejt ki, amelyek a drámajáték fogalmi pontosításához illetve gyakorlati alkalmazásához kapcsolódnak. Az egyes irányzatok tanulásakor vizsgálja meg az elméletek értelmezése után, mi lehet a lényeges eltérés illetve a közös elem az egyes elméletekben. A fogalom meghatározáskor illetve tipizálással, a gyakorlati alkalmazással kapcsolatos ismeretek rögzítését nagymértékben megkönnyítené, ha kézügybe helyezne a drámajáték-gyűjteményt, és az elméletileg olvasottakat megpróbálná konkrétan azonosítani valamely szabadon választott játékon. Minden elméleti 12
Tanulmányi útmutató. vonatkozásra keressen gyakorlati példákat! Oldja meg az önellenőrző feladatokat, hiszen ezek fókuszálják a figyelmet és a rögzítést is elősegítik! 1. téma: A drámajáték fogalma Célkitűzések: - A drámajáték fogalmának, a dramatikus folyamat jellegzetességeinek pontosítása - A dráma pedagógiai alkalmazási irányzatainak vázlatos bemutatása Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatikus folyamat, drámapedagógiai irányzatok. A pszichodráma a 60-as évektől virágkorát éli a fellendülő csoportmozgalmak révén. Technikáit alkalmazzák: Gyógyító célú csoportterápiai eljárásokban, A vezetőképzésben, Egészséges személyek egyre divatosabb önismereti csoportjaiban, Az egészséges nevelési gyakorlatában is egyre nagyobb teret hódít. A drámajáték fogalma A drámajáték jellemzői A dramatikus, drámai önkifejezés, a kreatív dráma iskolai alkalmazási formája a DRÁMAJÁTÉK, mely a drámapedagógia eszközekét fogható fel. Drámajátéknak tekinthető minden olyan játékos emberi megnyilvánulás, melyben a dramatikus folyamat jellegzetes elemei lelhetők fel. A dramatikus folyamat jellegzetes elemei: Kifejezési formája: a megjelenítés, az utánzás; Megjelenítési módja: a felidézett vagy éppen megnyilvánuló társas kölcsönhatás, az interakció; Eszköze: az emberi és zenei hang, az adott nyelv, a test, a tér és az idő; Tartószerkezete: a szervezett emberi cselekvés. 13
Drámapedagógia A játék lehetőségének biztosítása Képzeletbeli világ szerepvállalás A drámajátékok alkalmazásával kapcsolatos elképzelések a drámapedagógia történetében három irányzat köré csoportosíthatóak. A bemutatásban történeti szempontot érvényesítünk, bár, lényeges hangsúlyozni, hogy napjainkban egymás mellett él a három koncepció, így megjelenésük idejének nincs különösebb jelentősége. 1. Peter SLADE 1954 Child Drama című művében fejti ki nevelő szmléletét: Ha a gyermeknek olyan tevékenységet mutatunk, amely szoros kapcsolatban van a benne rejlő természetes tudással, akkor a fejlődés mesterséges eszközök nélkül is serkenthető.(slade, 1992) Elméletének iránymutató tételei: - a pedagógus feladata tudatosan biztosítani a gyermek számára a lehetőségeket, közöttük a játék lehetőségét is - A mintha-játék teremtette biztonságos keretek között a kudarc megélésére kapnak a gyerekek esélyt, ezek következményének terhe nélkül - A drámajáték: megtervezett érzelmi tréning módszere a drámai élmény lényege (sértetlenül sértettnek lenni, szomorúság nélkül elszomorodni) - A drámajátékot egyértelműem egybekapcsolja a színjátszással és a nevelés eszközének tekinti 2. Dorothy HEATHCOTE - A Theatre in Education ( színház a tanításban, magyarul gyakrabban használy fordításban: tanítási dráma) meghatározó alakja - koncepciójának magja a komplex dramatikus módszer, amely a tanulást hatékonnyá teszi. - Alapelem: a résztvevők képzeletbeli világba való belépése - Hangsúly: a szerep értelmezésén van, ennek a felvállaláskor az attitűd elfogadása, a szituációra való rálátás módja, az abba való belehelyezkedés a fontos. - A játék csak konkrét ténybeli tudás, ismeretek birtokában realizálható. - Az önkifejezésről a drámára, a drámai történésre és jelentésre irányította a figyelmet. 14
Tanulmányi útmutató. A dráma mint tantárgy - A pedagógus szerepe a drámában megjelelő tanulság, hasznosítható tudás felismerése, megértése, strukturálása. - A drámában a pedagógus is szerepet vállal: belülről irányítja a játéktörténéseket. 3. Gavin BOLTON: a művészet katarzist teremtő hatásmechanizmusát helyezte a metodikája középpontjába: A drámaórák során a tanulók mindenképpen egy művészi kifejezésforma alkalmazási módjával ismerkednek meg, függetlenül attól, hogy a létrehozott tartalmakat előadássá szervezik-e vagy sem. A jó drámaórák és a jó színházi előadások egyaránt a jelentőséggel felruházott hétköznapi pillanatok után kutatnak. (Bolton, 1996, 5) - a dráma magva a feszültségben rejlik, amelyet a drámai figura él meg, de a dráma játszója is megtapasztal. - Lényeges mozzanat a feszültség feloldása (ha túl hosszú a feszültség: elvész a dráma ereje, dinamikája) - A pedagógus feladata, hogy megtanítsa a tanulókat a feszültségformák megválasztásához, felépítéséhez és feloldásához szükséges ismeretekre. - A drámafoglalkozás nem tantárgyakat segítőeszköz, hanem a többivel egyenrangú tantárgy; - A pedagógus és a gyerek közösen hozza létre az alkotást, úgy, hogy a felnőtt irányító szerepe mindvégig a művészi tevékenységre koncentrál. A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó személyek itt azt tanulják, hogy emberi tapasztalatokat idézzenek fel, képzeljenek el, elevenítsenek fel. 15
Drámapedagógia 2. téma: A drámajátékok típusai Célkitűzések: - A drámajátékok sokféleségének, a játékok lehetséges kategorizálási szempontjainak tudatosítása - A drámajáték és drámagyakorlatok jellegzetességeinek elhatárolása Kulcsfogalmak: verbális, non-verbális, egyéni, páros, triád, csoportos gyakorlatok, fejlesztési terület szerint drámajátékok, dramatikus, játék, dramatikus gyakorlat. A drámajáték gyűjtőfogalom. Egyaránt jelent különböző készségeket fejlesztő gyakorlatokat és szerepvállalást igénylő társas rögtönzéseket. Kommunikációs forma Csoport strukturálódása 1. A kommunikációs formát tekintve: Verbális Nonverbális 2. A csoport strukturálódása szempontjából: Egyéni Páros, triád vagy alcsoportos Panel- vagy akváriumhelyzetet teremtő Egész csoportot alcsoportokban mozgató Homogén egészcsoportos gyakorlatok. 3. gyakorlati felhasználásuk, céljuk szerint irányulhatnak: érzékszervi finomításra, (pl. MILYEN SZAGA VAN? Próbáljuk meg felidézni a különböző szagokat, illatokat! friss újság; pékség; autószerelő műhely; kedvenc ételünk; stb.) figyelemösszpontosítás, koncentráció, (pl. HALLGATNI ARANY: A játékosok körben ülnek. A játék vezetője különféle kérdéseket intéz a játékosokhoz. Amikor kimond egy kérdést, rámutat valakire. Az illetőnek azonban nem szabad megszólalnia, hanem jobb oldali szomszédja kell, hogy válaszoljon.) 16
Tanulmányi útmutató. fantázia fejlesztésére, (pl. SZÓÉPÍTÉS: Egy rövid szó felhasználásával új szavakat alkotunk. Pl. ver, kever, vers, veres, verekedés, veret, verem, stb.) Cél fejlesztett pszichikus funkció encounter gyakorlatok, (pl. NÉMA KIÁLTÁS: A játszó személy kiáll a többiek elé és kiállt valamit hang nélkül. Arckifejezésével, esetleg szavak formálásának mímelésével, gesztusokkal segítheti hallgatóságát. Ha a csoport nem tudja megfejteni, csak akkor mutathatja be hanggal is.) mímes improvizatív gyakorlatok (TÜKÖRJÁTÉK: egy sorban állnak a játékosok, velük szemben a vezető. A vezető elmozdul, fintort vág vagy gesztikulál, s a vele szemben állók, mintha tükörben látnák, utána csinálják; ha tehát a vezető bal kézzel mozdul, a szemben levők jobb kézzel teszik ugyanezt.) szituációs (helyzet)gyakorlatok (pl. ÉS MOST GYORSAN HAZA! Mondjuk ezt a mondatot: morcos kishúgunknak; egy engedelmes kutyának; egy vadul ugató kutyának; önmagunknak amikor egy jó vacsora vár; rossz jeggyel hazafele menet.) konfliktushelyzet modellek (GYEREK SZÜLŐ: a 7 éves Karcsi eltörte az apjától kapott új puskáját. A darabokat eldugta a kályha mögé. Az apa megtalálja. Mit tesz?) önismereti gyakorlatok (TALÁLJ KI SAJÁT JELET! Két perc alatt egy írólapon színes ceruzával mindenki rajzoljon magának egy saját jelet, képet vagy mintát, amely őt jellemzi. A megbeszélés során mindenki elmondja, hogy miért választotta azt a jelet.) társismereti és kapcsolatfejlesztő gyakorlatok (pl. ZSIPP-ZSUPP JÁTÉK: Ha a játékvezető rámutat valakire, s azt mondja zsipp, akkor annak azonnal meg kell mondania bal oldali szomszédja, ha a játékvezető zsupp-ot mond, a jobb oldali szomszédja nevét. Ha azt mondja zsipp-zsupp akkor mindenki helyet cserél és folytatódik a játék.) Leggyakrabban ez utóbbi felosztást használjuk, mindig szem előtt tartva azt az elsődleges fejlesztési területet (hiszen minden játék a személyiség több területét is igénybe veszi, és ezáltal fejleszti), amelyet az adott játék megcéloz. 17
Drámapedagógia Dramatikus tevékenységformák Dramatikus tevékenységformák Gavin Bolton (1993) osztotta fel a dramatikus tevékenységeket A, B és C típusra, és az általa képviselt D típusra. A magyar drámapedagógusok átvették Bolton felosztását, de a D típus helyett a tanítási dráma kifejezés vált uralkodóvá. 1. Az A típusúak a gyakorlatok, céljuk általában a dramatikus készségfejlesztés. Rövid távú, lezárt, szabályok által meghatározott játékok ezek. A tevékenység folyhat csoportban, párokban vagy egyénileg. Pl. játsszuk el, milyen, ha beleragadunk a sárba vagy idézzük fel az utcai hangokat vagy labdázzunk képzeletbeli labdával. 2. B típus: Dramatikus játék, amely egy meghatározott kontextusban létezik: hely, idő, szereplők, adott téma alapján. A szabályok közös megegyezéssel születnek, be lehet ültetni az egyes egyéni elemeket is, de előtte a csoportnak konszenzusra kell jutnia a történet alakításában. A tevékenység nem ismételhető meg, az akció többnyire intenzív átélés nyomán jelenik meg, nagyon gyakran valóságközeli módon. Pl. katasztrófa-helyzetet tételez fel: hajótörés, a Mount Everest hegymászói; vagy egy irodalmi műhöz kapcsolódik: milyen lesz az a szobor, amelyet a Montague és Capulet család állíttat a fiatalok életébe kerülő tragédia után, milyen vitákat szül a szoborállítás? 3. C típus: színházi előadás. A munkafolyamat célja egy a nézők számára készített előadás elkészítése, minden munka a végső produktum irányába mutat, ami a teljesítmény iránti elvárást fokozza. A szöveg és az akció lehet kötött, lehet a csoport által alkotott, de a próbák során a megkötések, rögzítések válnak dominánssá, a személyes megoldásokat felváltja az egységes koncepció. A résztvevők számára fontos, hogy bizonyos szakmai, színházi tudással rendelkezzenek. A C típushoz tartozik: a megírt drámák adaptálása, irodalmi színpadok szerkesztett játékai, a gyerekek történeteiből készített életút-játékok, egy epikus mű közös dramatizálása. 4. Valamennyi típusnak megvan a maga helye, ill. szerepe, de a drámapedagógiában a legnagyobb szabadsággal bíró tanítási drámának van 18
Tanulmányi útmutató. leginkább kitüntetett szerepe. A tanítási drámában az érzelmi és intellektuális tanulás az együttes cél, az átélés-megértés-tudatosítás fázisai egymást követik, a döntési helyzeteket a tanár dolgozza ki, de a gyerekek döntenek. Ehhez képest a színházi előadásban túl sok a megkötés, a dramatikus játékban pedig túl kevés. (Tölgyessy) E dramatikus tevékenységformák közül a jegyzet keretei között csak az A és B típussal foglalkozunk: A típus: gyakorlatok B típus: dramatikus játékok A típushoz tartozó gyakorlattípusok: 1. Közvetlen tapasztaltszerzés 2. Dramatikus készségfejlesztés 3. Helyzetgyakorlatok 4. Játékok Dramatikus gyakorlatok A gyakorlatok közös jellemzői: Mindig rövid távú, gyakran törekszik lezártságra A célt mind a tanár, mind a tanulók ismerik. Fontos eleme az instrukció. A szabályok egyértelműek. A tevékenység könnyen megismételhető. Általában nem kötődik erős érzelmekhez. A résztvevőktől koncentrációt és erőfeszítést igényel. Gyakran ölt problémamegoldó formát. 19
Drámapedagógia B típus: dramatikus játékok Dramatikus játékok 1. Helyszín által meghatározott (pl. kórház, áruház) 2. Szituáció által meghatározott (pl. családi élet) 3. Téma által meghatározott (pl. cowboyok és indiánok) 4. Történet által meghatározott (pl. Micimackó története) 5. Karakterek által meghatározott (pl. az üzletember) Dramatikus játékok jellemzői: Nincs időbeli korlátozás. Nincs határozott célja, nem törekszik lezártságra. A korlátok közös megérzéssel születnek. A szabályok nem minden esetben egyértelműek. A tevékenység nem ismételhető könnyen. Az akció többnyire intenzív átélés nyomán jelenik meg. A játék energiaszintje többnyire magas. Kisiskolások körében szervezett drámafoglalkozások esetében a drámajáték és a drámagyakorlat egyaránt alkalmazható. A foglalkozás célja, fókusza határozza meg, hogy melyik kerül előtérbe. A tanítási órákba általában (de nem törvényszerűen) gyakrabban épülnek be a dramatikus gyakorlatok, míg a drámajátékok inkább a drámaórák alapvető eszközei, tevékenységi formái. 20
Tanulmányi útmutató. 3. téma: Drámajáték és dramatizálás. A dramatikus játékok helye a játékok sorában Célkitűzések: - A drámajáték és dramatizálás fogalmi pontosítása, a lényeges különbségek körülhatárolása - A dramatizálás jellemzőinek, a játékok sorában elfoglalt helyének leírása Kulcsfogalmak: drámajáték, dramatizálás. Drámajáték Dramatizálás A drámajátékok kifejezést gyűjtőnévként használjuk általában, és mint ilyen egyaránt vonatkozik a készségfejlesztő gyakorlatokra, valamint a szerepvállalást is igénylő dráma-improvizációkra. A készségfejlesztés, amit klasszikusan drámajáték által valósítunk meg, a gyermek saját belső világának a megjelenítésére, vágyainak, érzelmeinek, pillanatnyi gondolatainak a kifejezésére összpontosít, amint ezt az előző alfejezetben kifejtettük. A drámajátékok szerepvállaló típusánál a foglalkozások alapját a jelen idejű interakció, a társas kölcsönhatás képezi, mely esetben viszont adott a konkrét, megjelenítendő tartalom (általában valamely irodalmi mű cselekményének formájában). A drámajátékok esetében a tartalom maga a megjelenítés. A dramatizálás. A gyermeki játék élményhátterét a valóság és a mese adja. E két forrás megjelenési módjában, befogadási formájában is eltér egymástól. A hallott mesék, történetek a szó és a képzelet síkján aktivizálják a pszichikumot. A dramatikus tevékenységben azonban a képzeleti képekből építkezve el kell jutni a cselekmény elgondolásáig majd megalkotásáig. Ez azt jelenti, hogy a verbális jelzések segítségével megalkotott képzeleti képek olyan játékképzetekké alakulnak, amelyek a cselekvés során létrejövő képzeleti képek újraformálásával keletkeznek. A gyerek a mesét, történetet hallgatja, a játékot létrehozza, eljátssza, megalkotja. Mivel a cselekvés igénye elsődleges különösen óvodás, de még kisiskoláskorban is, a keletkező 21
Drámapedagógia a többi játék között A dramatizálás jellemzői feszültség levezetésének egyik formájaként választhatja a gyerek a dramatizálást, a dramatikus játékot. A dramatikus játék és a drámajáték a gyermek személyiségfejlődésének folyamatában sajátos helyet foglal el. Gyökereit a többi játékfajtához hasonló módon a gyakorlójátékban találhatjuk meg, de közvetlen előzménye az egyéb esztétikai élményekre épülő bábozás és a szerepjáték. A mesék dramatizálásának igénye és lehetősége egy bizonyos fejlettségi fokon jelentkezik, amikor a gyermek játékának alakulására döntően hat a képi, majd a szimbolikus reprezentációk fejlettsége. Ez a játékforma a bábozás talaján indul el és a szerepjáték szerepmegformálási tapasztalatain, az együttes játéktevékenység közösségi játékélményein át jut el a közös dramatizálásig. A bábozásnak különösen fontos szerepe van a dramatikus játék előkészítésében, hiszen ebben jelenik meg a megjelenítés és újraélés szándéka, amely gazdagítja a gyerek élményeit és oldja, paraván mögé bujtatja a megnyilvánulással kapcsolatos félelmeit. A gyermek a báb mögé bújhat, ha nem úgy alakul a cselekmény, az alakítás, ahogyan azt a környezet elvárná, ezt a sikertelenséget a bábra vetítheti ki. (Részletesebben lásd a 3. fejezetet!) A dramatikus játékban nincs meg ez az elem, ezért is jelenik meg egy magasabb fejlődési lépcsőfokon. (Kovács Bakosi, 1995) Minden játéknak alapismérve, hogy örömet jelent a gyermeknek, vagy, hogy minden játékot örömszerzés kísér. A dramatikus játék a mesék csodás világából meríti élményanyagát, így sajátos örömforrásokat is megjelenít. Feszültségkeltő és csökkentő hatása tehát szintén örömforrás az alapvetőnek tekinthető utánzás, átváltozás, megjelenítés által hordozott örömkeltésen túlmenően. A dramatizálás akárcsak a drámajáték társszükségletű játékforma, amely egybe közösségi élmény hordozója is. Meghatározó jelentőségű e játékformában a szociális penetrancia (társas hatóképesség) (Mérei-Binét, 1985, 135), hiszen ebben a játékformában csiszolódik, sokszínűen gazdagodik. A dramatizálás helyét a játékalkotáshoz, mesei helyszínek megelevenítéséhez szükséges feltételek biztosításával lehet kialakítani. Ezeket a gyermekek a valóságban nem láthatták, de képzeletükben a 22