Dr. Kardos Ferenc: Gyermekközpontú közvetítés TARTALOM Bevezető Első fejezet Mediáció családi konfliktusokban 1. Mit kell tudni a mediációról? 1.1. A tartalom a feleké! 1.2. A nyertes-nyertes végkifejlet 1.3. A mediáció helye 1.4. A konfliktus mely szakaszaiban lehet mediálni? 1.5. A mediátor szemlélete 1.6. A mediátor döntését befolyásoló érzelmi tényezők tudatosítása 1.7. Milyen helyzetekkel találkozik a mediátor, és mi a feladata? 1.8. A mediátor magatartása 2. Mediáció és /vagy terápia? 2.1. A mediátor, mint esetgazda 2.2. A mediátor kompetenciái a tárgyalás során 2.3. Külső segítség igénybevételének módja mediációban 2.4. A mediátor és a stressz 2.5. Szituációs játék és valóság 3. A mediációs folyamat szakaszai (A közvetítés technikája) 3.1. A mediátor felkérése 3.2. Az összeférhetetlenség vizsgálata 3.3. Az előkészítő beszélgetés 3.3.1. Az előkészítő beszélgetés kérdései 3.3.2. Az előkészítő beszélgetés jelentősége 3.3.3. Hogyan döntsük el, hogy egy eset megoldható-e mediációval? 3.3.4. A mediáció indokoltsága mellett szóló körülmények 3.3.5. A mediáció indokoltsága ellen szóló körülmények 3.3.6. Keretszerződés 3.3.7. Megállapodás közvetítői (mediátori) segítség igénybevételéről 3.4. A mediációs tárgyalás 3.4.1. Térbeli elhelyezkedés 3.4.2. A kommunikáció iránya a mediációs tárgyaláson 3.4.3. A kommunikáció iránya a tárgyalás különböző szakaszaiban 3.4.4. A mediációs ülés szakaszai 3.4.4.1. A mediációs ülés bevezető szakasza 3.4.4.2. A tárgyalás szakasza 3.4.4.3. A befejező szakasz 3.4.5. A mediációs tárgyalás bevezető szövege 3.4.6. Felnőtt- Felnőtt kommunikáció 3.4.7. A mediátor eszközei 3.4.7.1. A mediátor kérdései 3.4.7.2. A mediátor kommunikációs technikái 3.4.8. A kliensek tárgyalási magatartásformái a mediációs ülésen 3.4.9. Kapás van! 3.4.10. Táblahasználat a mediációs ülés különböző szakaszaiban 3.4.11. Páros mediáció 3.4.12. Ingázó (sétáló) mediáció 3.4.13. A különtárgyalás 3.4.14. A kontroll mediációs tárgyalás 3.4.15. A rendkívüli ( garanciális ) mediációs tárgyalás 4. Szülő-serdülő konfliktus rendezése mediációval (Kamaszmediáció) 4.1. Fő témák a serdülő-szülő mediációban 4.2. Nem ajánlott témák kamasz mediációban 4.3. Kihagyhatatlan témák kamaszmediációban
5. Az előkészítő beszélgetés különlegessége kamaszmediációban 5.1. Segítő szerepből közvetítő szerepbe másfél óra alatt 6. Mediációs tárgyalás kamaszmediációban 6.1. A felnőtt-felnőtt kommunikáció kiemelt fontossága 6.2. Az erőegyensúly biztosítása 6.3. Ülésrend kamaszmediációban 6.4. A felnőtt-gyermek résztvevők aránya 6.5. A háromszögesítés kivédése 6.6. A vállalások egyensúlya 6.7. Az utókövetés fontossága 7. A családi mediáció gyakori témái, és tárgyalási módjuk 7.1. Hogyan tárgyaljuk a házimunkát? 7.2. A tanulmányi eredmény tárgyalása 7.3. A zsebpénz tárgyalása 7.4. Közös családi programok 8. Családi megállapodások 8.1. Szülő-serdülő megállapodások különélő szülőkkel 8.2. Együtt élő család megállapodása 9. Kamaszmediáció az iskolában 9.1. Tanműhelyi konfliktus oldása mediációval 10. Mediáció váláskor 10.1. Előkészítő munka vagyonelosztáskor 10.2. Egy válási megállapodás Második fejezet Közvetítés kapcsolattartási ügyekben 1. A Kapcsolatügyelet története 1.1. Házassági konfliktusok, válás, kapcsolattartás - ahogy én látom 1.2. Húsz éves a Kapcsolatügyelet 1.3. A kapcsolatügyelet-hálózat fejlődése 2. Kapcsolatügyeletek Magyarországon 2.1. A szolgáltatás jellemzői 2.2. Módszereink 3. A kapcsolatügyeleti mediáció, mint a családi mediáció speciális formája 3.1. A kapcsolattartás szintjei a kapcsolatügyeleten 3.2. Kötelező mediációs témák a szülő-gyermek kapcsolattartás különböző szintjein 4. A kapcsolatügyelet gyakorlata 4.1. A Kapcsolatügyelet folyamatábrája 4.2. A felkérés 4.3. A felkérés elfogadása 4.3.1. Behívólevél 4.3.2. Előjegyzési napló 4.4. Az előkészítő beszélgetés 4.4.1. Az előkészítő beszélgetés kérdései 4.4.2. Kapcsolatügyeleti adatbázis 4.5. Egyezség a szülők és a kapcsolatügyelet között 4.6. A mediációs tárgyalás 4.7. A mediációs tárgyaláson született írásbeli megállapodás 4.8. Semleges találkozási hely 4.8.1. A kapcsolatügyelet tárgyi és személyi feltételei 4.8.2. A kapcsolatügyeleti mediátorok munkaköri leírása 4.8.3. Önkéntes szervezés 4.8.4. Munkaköri leírás a kapcsolatügyelt önkéntes segítői részére 4.9. Kapcsolatügyeleti napló 4.9.1. Az ellenőrzött kapcsolattartás megfigyelési szempontjai. 4.9.2. Összefoglaló a kapcsolatügyeleti tapasztalatokról 4.10. Titoktartás 4.11. A kapcsolatügyeleti mediátorok elsősorban gyermekvédő szakemberek
4.12. Szupervízió, továbbképzés 4.13. Zsilipelés 4.14. Szülőcsoport 4.15. Lovasterápiás kapcsolatügyelet (Új szolgáltatás!) 5. Kapcsolatügyeleti mediáció - általános mediáció 5.1. A mediátor kompetenciái 5.2. Mediáció destrukciós szakaszban 5.3. Háromoldalú szerződés 5.4. Kötelező mediáció 5.5. Kontroll mediációs tárgyalások sorozata 5.6. Folyamatos kapcsolat a hatóságokkal 5.7. A kérdésbe ágyazott ajánlások gyakorisága 5.8. Kapcsolattartási szintek figyelembe vétele 5.9. A gyermek joga, mint központi kérdés 5.10. A személyes és sétáló mediáció kombinációja a serdülőkorú gyermek és a kapcsolattartó szülő közötti közvetítésben 5.11. Előkészítő beszélgetés fontossága 5.12. Tanácsadók a tárgyaláson 5.13. Közvetítés elektronikus csatornák használatával 6. Amit a kapcsolatügyeleti mediátornak tudni kell még 6.1. Mi számít sikernek a kapcsolattartási ügyekkel foglalkozó szakember számára? 6.2. A válás negatív következményeinek kivédése 6.3. Alaphelyzet kapcsolatügyeleti mediációban 6.4. Folyamatmegszakítás kapcsolatügyeleti mediációban 6.5. A kapcsolatügyeleti mediátor önvédelmi stratégiája 6.6. Tanulságos esetek 7. Hol tartunk most? Függelék Információs csomag KAPCSOLAT ALAPÍTVÁNY a kapcsolatügyeletek mediációs módszertani központja Honlapok, elérhetőségek ENSZ Gyermekjogi Egyezmény I/9/3. Kapcsolatügyeletek Európai Chartája Kapcsolatügyeleti Mediátorok Etikai Kódexe A MAKAMOSZ állásfoglalása Szemelvények a kapcsolatügyeleti munkával összefüggő jogszabályokból Hozzászólás az új Polgári Törvénykönyv koncepciójához Javaslatok a kapcsolatügyeletek működési feltételeinek továbbfejlesztésére A Kapcsolat Alapítvány állásfoglalása a Közvetítői törvény módosítása ügyében Kapcsolatügyeletek Franciaországban és Európában Láthatási előítéletek, trükkök, baklövések Cikkek: Párterápia Szálljunk magunkba, mielőtt kiszállnánk! Képzéseim: A közvetítés technikája - mediációs készségfejlesztő tréning Gyermekközpontú közvetítés (Ifjúsági és családi mediátor képzés) Családi és kapcsolatügyeletei mediátor képzés Mediációs ismeretbővítő készség-karbantartó továbbképzés Felhasznált irodalom
Részletek a könyvből: 2. Mediáció és/vagy terápia? A nevelési tanácsadóban előforduló esetek állatorvosi lova 30 év tapasztalata alapján: Május, közeleg a tanév vége, kétségbeesett anya telefonál: a gyerek előzmények nélkül több tárgyból bukik, iskola mellé jár, hiányzásai, magatartása miatt át akarják helyezni másik iskolába. Probléma van a gyerekkel! Segítség!!! Az első interjú alkalmával azután kiderül: Az apa későn jár haza, feszültség, veszekedések, szervezetlenség, a munkamegosztás hiánya jellemzi a családot, a gyermekek ellenőrzését egymástól várják a szülők, nincsenek közös családi programok, beszélgetések, az anyagi helyzet is áttekinthetetlen, az anyán aránytalanul nagy a teher. A megoldást mindenki családon kívül keresi. Anya a TV-sorozatokban, apa a kocsmában, a gyerek a haveroknál az utcán. A család szétesőben. Ilyen esetekben kézenfekvő lenne a családterápia, de időigényessége, és az élveboncolás -tól, az okokkal való szembesüléstől való félelem miatt erős ellenállásba ütközünk, főleg a férfiak részéről. Ugyanakkor a mediáció előnyeinek megismerése után (csak néhány alkalom, nem foglalkozunk a múlttal, senkit sem akarunk megváltoztatni, csak az aktuális, konkrét problémák jövőbeni megoldásával foglalkozunk) a családtagok beleegyeznek a mediációs tárgyaláson való részvételbe.... A pszichológus munkájához képest meglehetősen felszínesnek tűnik ez a fajta megoldási kísérlet, de van egy nagy előnye a pszichológus megoldásával szemben: A megállapodásban vállaltak az aláírás pillanatától kezdve működésbe hozzák a változásokat, szemben a terápiával, amelynek hosszú hónapok múlva láthatnánk az eredményét. Ráadásul, ha mindenki nyertesnek érzi magát, mert igényét figyelembe vették a többiek, és vállalásai teljesíthetőek, hosszú távon be fogják tartani vállalásaikat. A rendszeres kontroll mediációs ülések miatt a mediátor is rendszeresen találkozik a családdal, igaz, csak kéthavonta, amikor értékelik az eltelt időszak tapasztalatait, és ennek megfelelően módosítják a megállapodást. A folyamat addig tart, amíg a család önjáróvá nem válik, vagyis elsajátították az újfajta kommunikációt, és maguk is tudják rendezni konfliktusaikat a mediátortól eltanult módon. Nem sürgetjük a családot. Ha az első ülésen hallani sem akarnak párterápiáról, nem kerül bele a megállapodásba. A kontroll megállapodások valamelyikén azonban bármikor új pontként vehetik fel igényüket, akkor amikor megérett bennük az elhatározás. 3.4.9. Kapás van! Mint mediátor horgásznak képzelem magam. Ülök lebegő figyelemmel, és a jelre várok. Egyszer csak a témában folyó alkudozás során elhangzik valamelyik fél részéről egy igény, egy megoldási javaslat, egy álláspont módosítás, vagy felajánlás. Kapás van! Ekkor viselkedésem megváltozik: összefoglalom ha kell át is fogalmazom - amit hallottam, és ha visszaigazolást kapok, felírom a táblára az új megoldási javaslatot (berántottam, kiemeltem a zsákmányt!). Hogy nem vagyok vérbeli horgász, abból látszik, hogy a kis halakat nem dobom vissza. Minden kis előremozdulást észreveszek, értékelek, felerősítek, és a további tárgyalás alapjává teszem. Tréningjeimen a szituációs játékok során a résztvevőknek csak az utolsó napokban sikerül igazán időben, jó ritmusban észlelni ezeket a kapás van! pillanatokat. A játékok utáni megbeszéléseken a mediátor szerep nehézségét abban határozták meg a résztvevők, hogy nagyon sok mindenre kell figyelni egyszerre, és gyorsan, a megfelelő szóhasználattal, stílusban, tartalommal kell reagálni a pillanatnyi történésekre, miközben szem előtt kell tartaniuk a két tárgyaló fél és a gyermek érdekét is. Video-visszajátszásokkal jól elemezhető, hogy hol voltak elszalasztott lehetőségek (hol úszott el a hal), illetve a mediátor mely akciói milyen hatással voltak a folyamatra, a felek magatartására. Azért a horgásznak könnyebb a dolga. Bár az ő helyzetét is nehezítik a körülmények - csípik a szúnyogok, felzavarják a vizet a kenusok-, de a vele együtt horgászókkal nincs gondja, mindenki betartja a horgászat szabályait, nem kell velük megosztani a zsákmányt, és a botot sem akarja kivenni senki sem a kezéből. A mediátor helyzete más. Miközben az a célja, hogy másokat juttasson zsákmányhoz (egy nyertes-nyertes írásbeli megállapodáshoz), és ezért minden pozitív reakciójukat megerősíti (észreveszi a kapást), egy sor más dologra is figyelnie kell: Betartják-e a felek a mediáció szabályait? Hogyan akadályozza meg, hogy a felek kivegyék a kezéből az irányítást? Hogyan hat saját magára a felek által hozott konfliktushelyzet? Hogyan állnak a felek a nyertes-nyertes érzéssel a tárgyalás adott szakaszában? Mi legyen a következő tárgyalási téma? Milyen kérdésekkel lendítheti előre a tárgyalás menetét? Milyen hipotézissel dolgozik a mediátortárs? Hogyan támogathatja őt a folyamat kézbentartásában? Rendben van-e a felek erőegyensúlya? Egyenrangú félként tárgyalnak-e egymással, vagy valamelyikük fölényre törekszik? Milyen otthoni játszmákat hoztak a felek a tárgyalásba, és hogyan tudja kivédeni, hogy ezekbe bevonják? Milyen tárgyalási magatartásmódokat alkalmaznak a résztvevők? Ezek mennyire segítik, vagy akadályozzák a megegyezést?
Mit közöl a vitapartnerek testbeszéde? Vajon milyen ki nem mondott igények vannak a háttérben? Mikor jön a kapás? Mennyire konkrét, reális, kivitelezhető, ellenőrizhető az adott javaslat? A gyermek érdekének megfelel-e a felmerült megoldás? Nem maradt ki egyetlen vitás kérdés sem? Ha kapás van, berántottunk, és megvan a zsákmány, azt jól láthatóan fel is kell mutatni a többieknek. Ilyenkor a horgászok sokáig bíbelődnek a horogra akadt hallal, hogy mások is észrevegyék. Mi sem teszünk másképp, csak mi a táblával bíbelődünk. Felírjuk rá a zsákmányt, az új ajánlatot, hogy a tárgyalás minden résztvevője lássa. Hogy hogyan használjuk a táblát a mediációs tárgyalás különböző szakaszaiban? Erről lesz szó a következő oldalon. 4. Szülő-serdülő konfliktus rendezése mediációval (Kamaszmediáció) Pszichológusok réme az ajtón belökött serdülő, akit megjavítási céllal cipel el a szülője legtöbbször csak az egyik, mert a másik már rég kiszállt a neveléséből. Az ilyen reménytelennek látszó indítás után is felcsillan a kamasz szeme, ha azt hallja a pszichológustól, hogy esze ágában sincs az ő viselt dolgaival foglalkozni, egyáltalán nem is vele akar foglalkozni, nem akar segíteni senkin, hanem közvetítést ajánl fel a szülők és gyermekük között abból a célból, hogy mindenkinek az érdeke érvényesülhessen. Ez főként akkor váratlan fordulat a serdülő számára, ha már van nevelési tanácsadós tapasztalata. Amikor kiderül, hogy a kamasz egyenrangú félként köthet megállapodást szüleivel, és nem csak neki, hanem a szülőknek is vállalni kell, hogy változtatnak addigi magatartásukon, már a testbeszédén látszik, hogy érdekli a dolog. Igényeinek feltérképezésekor már élénknek mondható a figyelme, és valószínűleg úgy érzi, hogy jó helyre jött. A mediáció nagy előnye a rövidsége. Ezekben az esetekben ugyanis a kamasz nem hajlandó egy-két alkalomnál többször eljönni. Másrészt a szőlők közül az egyik mindig nagyon elfoglalt. A gyerek viszont veszélyhelyzetben van: csavarog, iszik, drogozik, az iskolában kiáll a rúdja, már deviáns alakokkal barátkozik. Ebben a helyzetben nincs idő a mélyben meghúzódó okok keresésére, a családtagok közötti pszichológiai játszmák elemzésére. Csak annyit tehetünk, hogy a konkrét probléma hátterében lévő érdekek összehangolásával foglalkozzunk, amely egy konkrét kívánatos viselkedés megjelenését célozza meg a feleknél. Csak arra van lehetőség, hogy olyan megállapodás szülessen, amelyben mindkét fél nyertesnek érezheti magát, és ezáltal csökken a köztük lévő feszültség, javul a kapcsolatuk, azaz közvetve terápiás hatást érhetünk el... 5.2.Mediáció destrukciós szakaszban A kapcsolatügyeleti mediációra jellemző, hogy a konfliktusgörbe felső harmadában dolgozunk (szeparáció, destrukció, kimerülés), ami meghatározza a mediátor eszköztárát is. Általában páros mediációban, illetve - destrukciós szakaszban - sétáló mediációban folynak a tárgyalások. Ez utóbbi szituáció hasonlít a politikai mediáció módszerére, amikor háborúban közvetítenek a szembenálló felek között a civil lakosság, és a térség békéjének megvédése érdekében. Mi is a szülők közötti háborúban közvetítünk saját gyermekük érdekében. A mediátorok általában ebben a szakaszban már nem vállalják a közvetítést, hanem a pert ajánlják. Gyermekvédelmi ügyekben azonban a gyermek jogának érvényesítése érdekében vállalnunk kell a feladatot A sétáló és páros mediáció alkalmazása a konfliktusgörbe felső harmadában is 5.3.Háromoldalú szerződés 18. ábra: Mediálás destrukciós szakaszban is Mivel a kapcsolatügyeleti mediátor a kapcsolatügyelet protokollja szerint dolgozik, vagyis gyerekpárti közvetítő, a jelen nem lévő gyermek érdekét képviseli, a felek (szülők) közötti megállapodás háromoldalú szerződéssé alakul. A
kapcsolatügyeleti mediátor csak akkor írja alá a megállapodást, ha az megfelel a gyermek érdekének, a kapcsolatügyelet protokolljának, és természetesen a hatályos jogszabályoknak. Ez azt is jelenti, hogy a mediátor is kezdeményezhet rendkívüli mediációs tárgyalást, vagy felbonthatja a megállapodást, ha a gyermek érdekével ellentétes szülői viselkedéssel találkozik a kapcsolattartási alkalmak során. Kapcsolatügyeleti mediációban a nyertes-nyertes végkifejlet tehát nemcsak a tárgyaló felekre vonatkozik, hanem elsősorban a jelen nem lévő harmadik fél a gyermek vonatkozásában kell érvényesülnie, illetve a szolgáltatásnak is vannak igényei, amit szintén a kapcsolatügyeleti mediátor képvisel. Tárgyalás egy harmadik fél a gyermek- érdekében Jelmagyarázat: É 1 - az apa érdeke É 2 - az anya érdeke É 3 - a gyermek érdeke M - megállapodás NyNyNy - nyertes-nyertesnyertes pont 5.4. Kötelező mediáció. 19. ábra: Tárgyalás a jelen nem lévő gyermek érdekében Módszerünk lelke a mediáció. Ha a szülők nem hajlandók aláírni a keretszerződést, amely mediációra kötelezi őket, az együttműködés itt megszakad. Mediációs megállapodás nélkül nem vállaljuk a szülő-gyermek találkozások lebonyolítását. Ez a kapcsolatügyelet protokolljával ellentétes, gyermekvédelmi szempontból veszélyes lenne. Éppen ez a lényeges különbség a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet kapcsolattartási ügyelet címen leírt többi szolgáltatás és a kapcsolatügyelet módszere között. Aki ehhez nem tartja magát, nem kapcsolatügyelet működtet, és az ebből eredő problémák miatt nem fordulhat a MAKAMOSZ Etikai Bizottságához segítségért.