A Nemzeti alaptanterv Horváth Zsuzsanna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2013. február 12.
Az előadás témái 1. A Nemzeti alaptanterv szabályozási funkciója 2. Folyamatosság és változás mi változott a 2012-es alaptantervben és alaptantervvel? Fejlesztési-nevelési célok hálózata Tantárgyköziség Közműveltség, új tartalmi elemek Műveltségterületek 3. Tanulás és tanítás 4. A Nat és a kerettantervek
A Nemzeti alaptanterv szabályozási funkciói
A hazai tartalmi szabályozás szintjei és műfajai KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY A Nat Kormányrendelete 2012. május 16. Miniszteri rendelet, Kerettantervek, 2012-13 igénylik és feltételezik a helyi szakmai döntéseket Eközben: v á l t o z á s o k a z i s k o l á k é l e t é b e n Pedagógiai program/ helyi tanterv 2013. március HT KT NAT HT KT HT
ISKOLATÍPUS BIZOTTSÁGOK (szakmai anyagok ellenőrzése az iskolatípus elvárásainak megfelelően) Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk - környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport A Nat készítésének folyamata Oktatásért Felelős Államtitkárság (a munka vezetése) VÉDNÖKI TESTÜLET (a szakmai munka külső civil felügyelete) NAT BIZOTTSÁG (a munka szakmai irányítása) MŰVELTSÉGTERÜLETI BIZOTTSÁGOK (szakmai anyagok elkészítése) Alapfokú Iskolatípus Bizottság Középfokú Iskolatípus Bizottság Szakiskolai Iskolatípus Bizottság Sajátos Nevelési Igényű Bizottság
Mi változott? Az új NAT-ban lényeges módosulás a következő területeken történt: A Bevezető szövege újradefiniálta a NAT küldetését, hangsúlyozva a közös értékek és a nevelés jelentőségét. A fejlesztési területek nevelési célok is újrafogalmazódtak, kiegészültek, figyelemmel egyrészt a már jelzett közös értékekre, továbbá a diákok változó motivációira, tanulási szokásaira, érzelmi igényeire. A korábbi NAT-okból már ismerős tíz műveltségi terület kiegészült közműveltségi tartalmakkal, három képzési szinten (1-4. évfolyam; 5-8. évfolyam; 9-12. évfolyam).
A tartalmi szabályozás gyorsmérlege : szűkülés / bővülés, folyamatosság és változás 1995 1-10. évfolyam Fejlesztési területek Műveltségterületek (fejlesztési feladatok, műveltségtartalmak, elvárt minimum) 2003 1-12. évfolyam Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (fejlesztési feladatok, műveltségi tartalmak nélkül) 2007 1-12. évfolyam Európai kulcskompetenciák Kiemelt fejlesztési feladatok Műveltségterületek (fejlesztési feladatok, műveltségi tartalmak nélkül) 2012 1-12. évfolyam Fejlesztési területek nevelési célok Kulcskompetenciák Műveltségi területek: fejlesztési feladatok, közműveltségi tartalmak.
A Nat szabályozási funkciójának hatóköre (1) A kerettantervek és oktatási programok a Nat-tal együtt irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek, továbbá az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak, de legfőképpen az iskolák nevelőtestületeinek. A Nat egyes műveltségi területeinek vannak olyan fejlesztési céljai és tartalmi elemei, amelyek a kerettantervekben nem önálló tantárgyként, hanem más tantárgy/tantárgyak részeként jelennek meg, sőt, a kerettantervi implementációban más műveltségterületek részévé is válhatnak. (Nkt. 26. (2)).
A Nat szabályozási funkciójának hatóköre (2) másodlagos ( központi ) és K+F fejlesztő eszközrendszer Nemzeti köznevelési törvény 2011, módosítása 2012; Végrehajtási utasítás Törvény a szakképzésről (NGM) A kétpólusú, háromszintű tartalmi szabályozás további dokumentumai kerettantervek iskolai helyi tantervek helyi (tanterv)fejlesztések akkreditációja tankönyvszabályozás, tankönyvek tanárképzés (tartalmak, kimeneti követelmények) az Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere a hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések rendszere kimeneti szabályozás, vizsgák K+F fejlesztő eszközrendszer Pl. a Nat és a kerettantervek hatásvizsgálata,monitorozása, nemzetközi összehasonlítás/ok, iskolafejlesztés, háttérelemzések
Kulcsszó: a változás Mi változott? Miért és hogyan? A változás/ok célja, eszközrendszere, tartalma, színtere megvalósítói A tanulás színtereinek változása K+F feladat a későbbiekben: A célok implementációja, a megvalósulás mintázatai és ütemezése, a változás dinamikája, monitorozása, finanszírozása A változások tervezett eredménye, hatása a tanulásitanítási folyamatokra, fenntarthatósága
A NAT (110/2012. Korm. rend.) (elő)írja a kerettanterv strukturális elemeit (1) Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamonkénti követelményeit, a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, továbbá az ajánlott időkeretet. Forrás: A NAT (110/2012. Korm. rend.)
A NAT (110/2012. Korm. rend.) (elő)írja a kerettanterv strukturális elemeit (2) A NAT meghatározza a kerettanterv/ekkel szemben támasztott követelményeket: értékrendszerük tükrözi a Nemzeti alaptantervben meghatározott közös értékeket; biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést; azonosítható koherens és indokolt szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek; segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást; kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat; továbbfejleszthetők, adaptálhatók.
A tartalmi szabályozás eszközrendszere és az implementációs feladatok, eljárások Összetett célrendszer, a szabályozási szintek kölcsönös egymásra utaltsága A kerettantervek egységes szerkezeti felépítésük alapján a tartalmi szabályozás országos egységét valósítják meg, a) azonos szerkezeti elvek mentén készülnek el, ennek révén áttekinthetőek és egységesen érvényesítik a tantárgyi sajátosságokat, b) az ismeretközlés és a képességfejlesztés összhangját képviselik, fejlesztésorientáltak, c) kapcsolódási pontokat teremtenek az egyes tantárgyi tartalmak között, d) az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatják a pedagógus tervező tevékenységét, e) segítik a fogalmi gondolkodás fejlesztését, f) az egy vagy két évfolyamos pedagógiai szakaszok végére meghatározzák a fejlesztés várt eredményeit, ezáltal támogatják a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését. g, egységes tantervi szerkezeti elveket határoznak meg a helyi tantervek elkészítése céljából.
Mi változott? A Nemzeti alaptanterv jellemzői
A Nemzeti alaptanterv szerkezete a köznevelési rendszer (egyik) alapdokumentuma Általános célok Fejlesztési területek, nevelési célok (12) Kulcskompetenciák (9) Műveltségterületek (10) Fejlesztési feladatok Közműveltségi tartalmak
A NAT 2012 főbb jellemzői A NAT küldetésének újradefiniálása A nevelési-oktatási folyamatban az értékközvetítés hangsúlyozása A fejlesztési területek nevelési célok újragondolása A nevelés révén az értékközvetítés megerősítése Új tantárgyi és tantárgyközi ismeretkörök beépítése, a tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése
Változás: Fejlesztési területek, fejlesztési célok hálózata Fejlesztési területek nevelési célok Erkölcsi nevelés Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A testi és lelki egészségre nevelés A családi életre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés A tanulás tanítása Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A hatékony, önálló tanulás
A Fejlesztési területek nevelési célok implementációja A fejlesztési területek nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét A következőképpen érvényesülnek a tartalmi szabályozás különböző szintjein, és valósulnak meg a köznevelés folyamatában: beépülnek az egyes műveltségi területek, illetve tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba; tantárgyak részterületeivé válhatnak, vagy önálló tantárgyként jelenhetnek meg az iskola helyi tanterve szerint; alsó tagozaton tematizálják a tanítói munkát, a felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit; témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretek között folyó, egyéb iskolai foglalkozások, programok számára. A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. (Forrás: NAT Bevezető)
A Műveltségi területek 1. Magyar nyelv és irodalom 2. Idegen nyelvek 3. Matematika 4. Ember és társadalom 5. Ember és természet 6. Földünk környezetünk 7. Művészetek 8. Informatika 9. Életvitel és gyakorlat 10. Testnevelés és sport Kommentárok: Műveltségterület/tantárgy viszonya?! Tantárgy, tématerület, modul?! Utalások, kapcsolatok?!
A Nat mint kereszttantervi elemek hálózata Az iskolai tudás egyik tartószerkezete a tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések mintázata. lásd a Kerettantervi megoldásokat
Tantárgy, tantárgyköziség, kereszttantervi területek, befogadó tantárgy Integrálandó területek Az Európai Unió fejlesztési üzenete : a kulcskompetenciák fejlesztése Társadalmi elvárások (pl. erkölcsi nevelés, családi életre nevelés, gazdasági, pénzügyi nevelés, testi-lelki egészség) Nemzetközi és hazai civil kezdeményezések (pl. önkéntesség) Egy részük a globalizáció és az urbanizált élet hatását ellensúlyozni kívánó, a jövő nemzedéket felvértező szándékból fakad (pl. médiatudatosság, ökológia, fenntarthatóság, egészséges életmód, drogprevenció) Más részük az eredményes iskolai pályafutást és a társas-társadalmi szocializációt célozza (pl. anyanyelvi kommunikáció, a tanulás tanulása, pályaorientáció)
A közműveltség fogalmának alakulása Feltevések: létezik egy közösnek tekinthető műveltség, mely az iskolai tudás tartószerkezete a tantárgyakon belüli és közötti tartalmi összefüggések is mintázatba rendeződhetnek az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát nem lehet kettéválasztani A közműveltségről folyó diskurzus közös nevezőre jutott a következőkben: lehetséges a közműveltség időben változó, mégis mértékadó elemeinek leírása, a közműveltség elérhető, megosztható és gyarapítható tudáskészlet a közműveltség alapelemei rugalmasan és több irányba továbbfejleszthetők.
Közműveltség Közösségi értékű elismert, lényeges (releváns) és továbbépíthető tudás. Megőrzése és megújítása által fenntartható közös kulturális kód(rendszer) alapja. Az alapvető természeti/társadalmi jelenségek, folyamatok, összefüggések megismerését, megértését lehetővé tevő releváns és felhasználható képességek, készségek, ismeretek rendszere.
A közműveltségi elemek jellemzői Egységes szemlélet, ugyanakkor az egyes műveltségterületek sajátosságait érvényesítik. A tartalmi elemek közlése nem tükröz lezárt rendszert, így nem táblázatban jelenik meg. Azon az elvonatkoztatási szinten fogalmazódnak meg, amelyek még tartalomként értelmezhetők, és magukban hordozzák az újabb és újabb kifejtési szintek, részletezések kerettantervi lehetőségét. A elemek listája nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenti. Megfogalmazásuk tömör, szikár és a laikus közvélemény számára is értelmezhető. Keresztutalásokat tartalmaznak.
A közműveltségi tartalmak értelmezése, megjelenítése Közműveltségi tartalmak lehetnek: jelenségek, témák, témakörök, tématerületek, fogalmak, kategóriák, jelek, jelrendszerek, kódok, összefüggések, törvények, tételek, szabályok, rendszerek, nevek, elnevezések, alkotások, (kognitív, manuális stb.) tevékenységek, eljárások
A műveltségi területek kiemelt közös céljai a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata
A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok a Nat-ban Az erkölcstan oktatása A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok Egész napos iskola Természettudományos nevelés A mindennapos testnevelés A mindennapos művészeti nevelés Az idegennyelv-oktatás Az emelt szintű képzési forma Az óvodai nevelés kapcsolata az iskolai nevelés- oktatás A szakközépiskolai oktatás A szakiskolai nevelés A kollégiumi nevelés kapcsolata iskolai nevelés-oktatással Az Arany János Programok A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei
A műveltségi területek szerkezete Alapelvek, célok Fejlesztési feladatok tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Közműveltségi tartalmak tantárgyanként Az adott nevelési-oktatási szakaszra (1-4. évfolyam, 5-8. évfolyam, 9-12, évfolyam) Az egyes képzési szakaszokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő tudás. A tudás nem lezárt rendszerként jelenik meg. Az elrendezés nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését sugallja.
Tanulás és tanítás
A tanuláskutatás néhány eredménye az előzetes tudás meghatározó jelentőségének felismerése (mentális minták, sokféleség) a tanulás építkező jellegének a megértése (a tudás (a megértés) nem lineáris módon épül fel, hanem úgy, hogy a már meglévő dolgokra épít rá újabbakat, és a további utat majd az fogja kijelölni, hogy milyen építményt (mentális mintát) sikerült felépítenünk, vagyis mi az, amire a későbbiekben építhetünk. a tanulás innen nézve egyfajta fokozatos építkezés az érzelmek és a motiváció meghatározó jelentőségének a felismerése (érzelmi jelentések, érzelmi intelligencia) a tanulás társas természetének a felismerése (összefüggek az érzelmekkel és a motivációval, a csoportfolyamatokkal, a mentális folyamatokkal: a dolgok jelentésekkel való felruházása kollektív folyamat, a jelentés maga is csak társas térben, dialógusban, kommunikációban értelmezhető). Az így felfogott tanulás végtelen komplexitású jelenség.
Komplex tanulásfogalom, többszintű gondolkodás A tanulás-centrikus oktatáspolitikáknak általában fontos eleme az, amit curriculum-politikának szoktunk nevezni. A modern curriculumgondolkodásnak is egyik legfontosabb jellemzője lett a többszintű gondolkodás. A holland nemzeti tantervkutató intézet, az SLO vezetője, a Twente-i Egyetem professzora, Jan van den Akker szerint például egyszerre öt szinten kell gondolkodnunk: az egyes tanuló, az osztály vagy tanuló csoport, az iskola vagy képzési program, az országos és a nemzetfeletti szintben (Akker, 2005). Ez alapvető eltérés attól a gondolkodástól, amely egy évtizeddel ezelőtt még domináns volt, és amely összemosta az egyes szinteken eltérő módon kezelendő problémákat. (Abban, hogy önálló curriculum-elméleti szintként jelenik maga az egyes tanuló (Akker nano-szintnek mondja ezt) a tanulás-tudomány korábban idézett hatását is érzékelhetjük. )
A tartalmi szabályozás eszközrendszere és az implementációs feladatok, eljárások Cél: a tanuláscentrikus fejlesztés Önmagában az iskolák elé állított standard követelményeknek a megerősítése és ezek teljesítésének szankcionálása nem eredményezheti a tanulás komolyan vételét. Richard Elmore, a Harvard Egyetem professzora, a tanulás-centrikus oktatáspolitikák egyik ihletője megfogalmazta az oktatásirányítók nem a tanulás menedzselésével foglalkoznak, hanem a tanulást körülvevő struktúrák és folyamatok menedzselésével (Elmore, 2000). A tanulás két értelmének egymástól való elszakadása a tanítás és a tanulás egymástól való elválásában is megjelenik. A tanítást könnyebb tudatosan alakítani, racionálisan megszervezni és ellenőrizni, mint a végtelenül komplex, egyénről egyénre eltérő módon zajló tanulást. Annak a leírása, hogy mit kell tennie a tanárnak ahhoz, hogy azt mondhassuk rá, ő most tanít, sőt megfelelően tanít jóval egyszerűbb, mint annak a leírása, hogy mit kell tennie a tanulónak ahhoz, hogy elmondhassuk róla, ő most (a szó második értelmében) tanul. A tanulás jobbítását célzó oktatáspolitikák legnagyobb dilemmája az, vajon lehetséges-e a fekete dobozban zajló folyamatokat kívülről befolyásolni. Lehetséges-e olyan oktatáspolitikát megalkotni és megvalósítani, amely nemcsak belelát ebbe a dobozba, de bele is tud nyúlni, és az ott zajló folyamatokat valóban jobbá tudja tenni? Forrás: Halász Gábor (2012)
Mekkora szerepet játszanak a gyerek fejlődésében az alábbiak? a válaszok megoszlása (%) (Forrás: OFI, 2009 lakossági közvéleménykutatás) alapvető nagyot szülők 91 9 pedagógusok 70 27 számítógép, internet 50 38 könyvek 44 34 barátok 32 48 rádió, tévé 23 45 lakóhely, szomszédok 13 29 egyház, papok 10 19 A feltett kérdés: Ön szerint mekkora szerepet játszanak a szülők egy gyerek fejlődésében? Nagyon nagyot, elég nagyot, elég kicsit vagy semekkorát? És mekkora szerepet játszik/játszanak...? JKA 2010 www.ofi.hu
Mennyi időt töltesz átlagosan egy nap internetezéssel ISKOLAI NAPOKON? (Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács (HENT) részére készítette a Free Association) Adatok %-ban Válaszadó 4 3 3 4 3 3 4 4 16 14 16 18 11 14 17 18 Nem szoktam netezni Pár percet 55 57 58 53 57 56 55 56 1-3 órát Több mint 3 órát 20 22 19 20 25 22 19 19 4 4 5 4 4 4 4 4 Teljes minta (n=16962) Közép- Mo. (BP, Pest m.) Ny-Mo. K-Mo. (n=4869) (n=7180) Budapest (n=2329) (n=4714) Megyei j. város Egyéb város Falu, község (n=3433) (n=5025) (n=5977) Szinte egész nap a gép előtt ülök
Kapsz olyan feladatot az iskolában, amihez az internetet használod? (Forrás: Hamisítás Elleni Nemzeti Tanács (HENT) részére készítette a Free Association) Az internet kisebb nagyobb rendszerességgel szinte mindenkinek segít az iskolai feladatok elvégzésében. A rendszeres tanulási célú használat a 18 éven felüliekre jellemzőbb Adatok %-ban 7 9 4 6 8 6 Nem 75 74 77 78 76 70 Igen, előfordul 18 16 19 16 16 24 Igen, rendszeresen Teljes minta (n=16962) Férfi Nő 14-16 (n=8515) (n=8447) éves (n=8498) 17-18 éves (n=4509) 18+ éves (n=3955)
Köszönöm a figyelmet!