Bevezetés az SPSS program használatába Statisztikai szoftver alkalmazás Géczi-Papp Renáta
SPSS alapok Statistical Package for Social Sciences SPSS nézetek: Data View Variable View Output Viewer Sintax Adatok értéke Hasonló szerkezet, mint az Excelben Adatok adatai Változók adatai, beállításai, leírásai Eredmények megjelenítése Külön fájl, kiterjesztése:.spo Programozási lehetőséget biztosít 1 fájl, kiterjesztése:.sav Váltás a nézetek között:
Variable View A változók adatai 1. Width (szélesség): megadhatjuk a szám teljes ábrázolási hosszát Decimals (tizedes jegyek): megadhatjuk a tizedes jegyek számát Missing (hiányzó értékek): definiálhatjuk a hiányzó értékek kezelését Name (változó neve): rövidítés, a változó tartalmára utal, betűvel kezdődik, nem tartalmazhat ékezetes vagy speciális karaktereket Columns (oszlopok): megadhatjuk az oszlopok ténylegesen megjelenített szélességét Align (elrendezés): megadhatjuk a cellák igazítási formáját Balra Jobbra Középre
Variable View A változók adatai 2. Type (változó típusa) Role: az adatok szerepét mutatja meg, esetünkben általában input (bemeneti) adat Számszerű (alapértelmezett) Szintén szám, de a számok ezres csoportjait vessző választja el, a tizedes jel pont Szintén szám, de a számok ezres csoportjait pont választja el, a tizedes jel vessző Dátum típus Numerikus típus, a számokat normál alakban ábrázolja Pénz, deviza, valuta értékek megjelenítésére alkalmazható (Edit/Options/Currency menüpontban állítható) Szöveges változó, meg tudjuk adni a hosszát (hány karakter lehet)
Variable View A változók adatai 3. Label (~címke): a változó szöveges leírása, lényegre törő, pontos, informatív Arány Sorrendi Nominális Values (értékek): kategória változók esetén az egyes kategóriák értelmezését adhatjuk meg (pl. 1=férfi; 2=nő) Measure (mérési skála): megadhatjuk, hogy az adott változónak mi a mérési skálája
Mérési skálák Számok meghatározott szabályok szerinti hozzárendelése jelenségekhez, bizonyos tulajdonságokhoz. 4 féle szabály alapján (erősségi fokozat szerint): - nominális skála - sorrendi skála - intervallum skála (különbség skála) - arány skála
1. Nominális skála (névleges) Számok kötetlen hozzárendelése Területi, minőségi ismérvek megfigyelésekor A szám csak azonosító Pl. rendszám, irányítószám Pl: kódolás: Szőke: 1, barna: 2, vörös: 3, fekete: 4 Férfi: 1, nő: 2
2. Ordinális, sorrendi skála A sokaság egyedeinek egy közös tulajdonság alapján való sorba rendezése. A skálán az egyes egyedek nem feltétlen egyforma távolságra helyezkednek el egymástól. Pl. hallgatók osztályzata, országok hitelképességének sorrendje
3. Intervallum skála A két adat különbsége értelmezett, valós adat. Zérus pontja önkényes. A zérus pont nem jelenti azt, hogy az adott egyed nem rendelkezik az adott tulajdonsággal. De: nem értelmezhető a két adat összege, aránya, különbsége. Pl. Celsius fok
4. Arány skála A legerősebb mérési skála Zérus pontja természetesen adódik Bármely két érték aránya független a mértékegységtől Értelmezhető a két adat összege, aránya is Pl. hosszúság, pontszám
SPSS menüsor File=fájl Edit=szerkesztés View=nézet Transform=transzfomációk Analyze=elemzések Graphs=grafikonok Save=mentés Data=adatok Print=nyomtatás Open data document=adatbázis Find=keresés megnyitása Run descriptive statistics=alap leíró statisztika készítése Select cases=szűrés Value labels=nézetet vált a kategória változóknál
Köszönöm a figyelmet! stgpren@uni-miskolc.hu