VI. Szupervíziós Szakmai Konferencia - Reflektivitás és szupervízió Reflexió és önreflexió a kreatív élettervezésben Dr. Ferenczi Andrea Ph.D KRE BTK Pszichológiai Intézet Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék
De mivel éri el, hogy jobbak legyenek, mint amilyennek gondolják magukat? Részlet az Invictus A legyőzhetetlen c. filmből
Hogyan tudjuk klienseinket azzal az érzéssel felvértezni, hogy saját gyógyító csapatuk aktív, felelősségteljes, egyenrangú tagjai?
Ki ne akarna olyan emberré válni, akinek nincs szüksége a megbecsülésre, de nem is tart tőle? Olyanná, aki nem sóvárog az elismerés után, de nem is retten halálra, ha elismerésben részesül? Nem lenne jó olyan embernek lenni, aki nem arról fantáziál folyton, hogy miként növelhetné az önbecsülését, és nem sikerekről álmodozik, amelyek révén mások fölébe kerekedhet? Ha pedig az önostorozásra hajlunk, és szüntelenül mardos bennünket a lelkiismeretfurdalás: vajon nem lenne jó megszabadulni tőle? Nem szeretnénk hasonlítani arra a műkorcsolyázóra, aki megnyerte ugyan az ezüstérmet, de mégis lenyűgözi az a három tripla axel, amelyet az aranyérmes mutatott be? Aki úgy tud örülni a másik teljesítményének, mint a napfelkeltének nem törődve azzal, hogy ki vitte véghez, csak egyszerűen gyönyörködni abban, hogy megtörtént? (Timothy Keller)
I. Akadályok Reflexió és önreflexió hiánya II. Lehetőségek Reflektív élet
I. Akadályok A változás pszichológiája Interjú olyan személyekkel, akik végigvittek egy pozitív változást az életükben. Motivációk, módszereik, a változás hatásai. Azon tényezők feltárása, amelyek megkülönböztetik azokat, akik véghezviszik a változásaikat, azoktól, akik halogatják, vagy feladják. Problémamegoldáshoz szükséges felkészültségek mozgósítása vö. participációs elmélet.
1. Akik nem veszik birtokba saját történetüket Vannak, akik megpróbálnak megszabadulni a nehézségekről szóló történeteiktől, hogy teljesebbnek vagy elfogadhatóbbnak tűnjenek. Egyre több empirikus bizonyíték van arra, hogy ha a történeteinket nem integráljuk, az nemcsak érzelmi, de testi egészségünket is érinti. Egy kudarc történetébe besétálni olyan, mintha az érzések egy az egyben elnyelnének minket. A kellemetlenséggel szembeni testi és érzelmi intolerancia az elsődleges oka annak, hogy történeteink mezsgyéjén kóválygunk, nem igazán nézünk szembe velük, vagy nem integráljuk be azokat az életünkbe még a kicsi, mindennapos konfliktusok, csalódások esetében sem. Önvédelemből távolodunk tőlük.
2. Érzelem felismerés Van egy határozott minta azon személyek esetében, akik megmutatták, hogy a sérelmekből, veszteségekből, kudarcokból képesek talpra állni felismerik az érzéseiket. foglalkozunk az érzéseinkkel érzelem felismerése kíváncsiak vagyunk az érzéseink mögött rejlő sztorira: azaz milyen érzéseket élünk át, és hogyan kapcsolódnak azok a gondolatainkhoz és a viselkedésünkhöz kíváncsiak vagyunk az élményeinkre
Érzelem felismerése Nem tudom, mi történik, csak el akarok bújni. Csak azt tudom, hogy legszívesebben belerúgnék a falba. Csokit akarok. Sokat! (Csalódott, gyászos, bosszús, sértett, mérges, összetört szívű, összezavarodott, rémült, aggódó. vagyok. Nagyon fáj, sebezhetőnek érzem magam, zavarban vagyok, nyomaszt valami, tobzódom a sértettségben. Görcsbe szorult a gyomrom. Az érzelem felismerése azt jelenti, hogy kifejlesztünk egyfajta tudatosságot azzal kapcsolatban, hogy gondolkodásunk, érzéseink (testi tüneteinket is beleértve) és viselkedésünk hogyan kapcsolódnak össze.
Kíváncsiak vagyunk az élményeinkre Miért vagyok olyan kemény ma mindenkivel? Mi zökkent ki állandóan? Hogyan jutottam oda, hogy kedvem lenne ököllel beleverni a falba, itt, előttem? Miért érzem magam ilyen nyomás alatt? Nem tudok nem gondolni arra a munkahelyi beszélgetésre. Miért? Nagyon erős érzelmi reakciót produkáltam mi folyik itt? Tudom, hogy a csoki nem segít. Mi történik valójában? Mi van a gyomrommal?
1. Honnan jövök? Családi örökség: Ha számba vesszük a nagyszülők, szülők, egyéb családtagok pozitív képességeit és adottságait, pozitív személyiségvonásait felmenőink vizsgálata révén sok mindent megtudhatunk magunkról és a bennünk rejlő, még kiaknázatlan lehetőségekről! Meghatározó benyomások: Múltunk feltérképezéséhez felmérhetjük és tudatosíthatjuk magunkban, milyen tapasztalatok befolyásolták és befolyásolják mindmáig az életünket. Ezek alapján idővel kirajzolódik előttünk egy történet, amely új, sosem gondolt irányba vezethet bennünket. Pl. mások szükségei Tanulmányok:
2. Ki vagyok? Egy átlagember, ha koncentrál, sokkal többre lehet képes egy szétszórt zseninél. Egy felmérés során, melyet több mint háromezer résztvevő bevonásával végzett, bebizonyította, hogy minden ember hozzávetőlegesen hét-tíz alapvető képességnek van a birtokában (Miller). Ezek az alapvető képességek már a gyermekkorban is nyilvánvalóak voltak a vizsgálati alanyoknál, akik azokat a későbbiekben mindössze tovább finomították. Az emberek már születésük pillanatában rendelkeznek bizonyos alapvető képességekkel, de a követező évek során rajtuk múlik, hogy kibontakoztatják-e azokat. motiváló természetes adottságok használatuk automatikusan motiválja és inspirálja az embert Minél gyakrabban használjuk motiváló adottságainkat, annál lelkesebben tesszük a dolgunkat a munkahelyünkön, a családi életben, a szabadidőnkben és a közösségi életben egyaránt. Nem csupán feladatot jelent számunkra, hanem motivál is bennünket, amikor olyan tevékenységeket végzünk, amelyekhez tehetséget kaptunk.
48 alapvető készség négy fő területre csoportosítható emberekkel kapcsolatos készségek információval kapcsolatos készségek tárgyi készségek kreatív készségek
3. Merre tart az életem? Kreatív utazás a jövőbe: segít tisztábban látni az előttünk álló lehetőségeket, csakúgy mint a lehetetlennek tűnő dolgokat.
4. Hogyan képezhetem magam? Sikeresebb az, aki megtesz egy dolgot, mint aki ismer ezret. (Ismeretlen szerző) De egyet teszek: ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának a Krisztus Jézusban adott jutalmáért. (Filippi 2,13 14)
5. Kitől várhatok segítséget? Odüsszeusz idősebb és tapasztaltabb barátja, Mentor volt az, aki vállalta, hogy neveli Odüsszeusz fiát, Telemachoszt, amíg Odüsszeusz elutazik. Odüsszeusz visszatérte után elégedetten látta, hogy immár ifjúvá serdült fia Mentor segítségének köszönhetően nagyszerűen ki tudta aknázni a benne rejlő adottságokat. A mentorálás másik meghatározása a hawaii Aloha szóból ered. Alo annyit tesz, mint szemtől szemben állni valakivel, a ha jelentése pedig az élet lehelete. Szemtől-szemben állok veled, és megosztom veled az élet leheletét. Empowerment erővel történő felruházást, vagy egy bizonyos feladatra való képesítést jelent. Mentor - nem csupán tanácsolja és tanítja a másik embert, hanem képessé is teszi arra, hogy kövesse az elhívását.
Remény Kognitív folyamat Egy olyan gondolkodási folyamat, amelyet Charles Richard Snyder kutató fogalmaival élve: a célok, a megoldási lehetőségek és a személyes hajtóerő vagy motiváció hármasa alkot. Akkor bukkan föl a remény, ha célt tudunk kitűzni, ha megvan bennünk az elszántság és a kitartás, hogy a célokat megvalósítsuk és hiszünk a cselekvési képességünkben. A remény tanult dolog. Ha a határok, a következetesség és a támogatás a helyükön vannak, akkor a gyerekek a szüleiktől tanulják el. Felnőttként is megtanulható, mi a remény.