E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére

Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központ Ikt. szám: XIX-834/4/2007. E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére az E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia elfogadásáról Budapest, 2007. október

Egyeztetési lap Állami szervek EüM FVM GKM HM IRM KvVM KüM OKM ÖTM PM SzMM MeH Kormánytitkárság MeH koalíciós államtitkár Kormányzati igazg. összehangolásáért felelős TNM Polgári nemzetbizt. szolg. ir. TNM NHH KEHI NHIT NFÜ KSH ÁSZ GVH Közbeszerzések T. LÜ Adatvédelmi Biztos Állampolgári Jogok Biztosa Országos Fogyatékosügyi Tanács Név Egyetért Nem ért egyet Észrevételt tett Határidőben nem adott véleményt 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ I. Tartalmi összefoglaló 1. Az E-közigazgatás 2010 Stratégiáról Az E-közigazgatás 2010 Stratégia célja, hogy olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia négy területet célzott meg különös súllyal annak érdekében, hogy ezen területek tekintetében átfogó iránymutatást adjon: a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében; a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében; a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A dokumentum célja, hogy átfogja az összes olyan lényegi területet, amelyet az intézményeknek saját szolgáltatásaik kialakításánál figyelembe kell venniük, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, amelyek megalapozzák és elősegítik az e-közigazgatás rendszerszerű működését a kormányzat egészére vonatkozóan. A stratégia főbb tartalmi elemei: A stratégia összefoglalóan mutatja be az e-közigazgatás jövőképét és a jelenlegi helyzetet, valamint részletesen kifejti a változási hajtóerőket és meghatározza a jövőkép elérésének stratégiáját. Az első fejezet bemutatja azt az összetett hajtóerő rendszert, amit a technológiai változások és az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció indukál. A második fejezet kifejti a modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképét. A harmadik fejezet bemutatja, hogy a felvázolt jövőképhez képest a jelenlegi helyzet mit mutat, milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, illetve melyek azok a területek, amelyekre a fejlesztéseket építeni lehet. A negyedik fejezet részletesen leírja a jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés 3

áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszert. A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást: Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, a duplikációk kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat és nagyobb politikai eredményt ért el. A közigazgatásnak a shared services egymással megosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia a front office, a back office és az információ, valamint infrastrukturális területeken. A hatékonyság érdekében szükséges a standardizáció, az egyszerűsítés és a funkcionális feladatok megosztása és integrációja. Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint az infokommunikációs technológia (a továbbiakban: IKT) fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré szerveződjenek, a stratégia öt horizontális és egy ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb előtérbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább. A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott, integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Az integrált, megosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Magyarországon első ízben, az ekormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az 4

elkövetkezendő évek feladata ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban. A stratégia, a sikeres megvalósítása érdekében öt komponensből álló professzionális keretrendszert alakít ki, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. A stratégiai koncepció alapján került összeállításra az Átfogó programokat meghatározó e-közigazgatási mátrix. A stratégiai kompetenciák és az átalakulás által érintett területek alapján az e-közigazgatási mátrix hét Átfogó programot azonosít be: Interoperabilitási átfogó program, Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program, Online infrastruktúra átfogó program, Integrált ügyfélszolgálat átfogó program, Integrált kormányzati funkciók átfogó program, Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program, Tudásmenedzsment átfogó program. e-közigazgatási képességek Interoperabilis Átlátható Hatékony Integrált Elektronizált Ügyfél központú Bevonó Átalakulási területek FO működés BO működés IKT Tudás 1. Interoperabilitás 5. Integrált kormányzati funkciók 7. Tudás menedzsment 4. Integrált ügyfélszolgálat 6. Megosztott e-közig szolg. 3. Online Infrastruktúra 2. Ügyfélközpontú szolgáltatások Az Átfogó programok önálló célokat tartalmaznak, amelyek elérését az Átfogó programban meghatározott Akciók támogatják. Az Átfogó programok különböző e-közigazgatási képességeket és különböző átalakulási területeket érintenek, így az e- közigazgatás szükséges kompetenciák kialakításához mind a hét Átfogó program végrehajtása szükséges. A stratégia elkészítésének folyamata: 2007. januárjában a MeH EKK koordinálásában indult el az a többlépcsős stratégiaalkotási folyamat, amelynek során - májustól az EU 20 szolgáltatásában érintett intézmények bevonását követően - létrejött egy megközelítőleg 4 évet átfogó munkaprogram. 5

A többlépcsős folyamat során több stratégiai munkaanyag és köztes dokumentum készült, amelyek részletesen kifejtik a stratégia-alkotás helyzetértékelését és céljait. A dokumentumok időrendi sorrendben a következők: a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása - 2007. január, e-közigazgatás fejlesztési koncepció - 2007. március, a hazai elektronikus szolgáltatások fejlettsége - 2007. április, az EU 20 szolgáltatás fejlesztésének részletes programjai - 2007. május, a hazai elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének koncepciója - 2007. május. A folyamat során fontos feladat volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) operatív programjai tervezéséhez irányokat meghatározni, azaz az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (a továbbiakban: EKOP) és az Államreform Operatív Program (a továbbiakban: ÁROP), illetve a további érintett programok esetében, azok e-közigazgatást érintő fejlesztéseit illetően a stratégia időtávjában a stratégiai hátteret biztosítani. E feladat is az érintett intézmények széles körének bevonását igényelte. A stratégiaalkotás folyamatába történő bevonás intézményesített formáját a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat teremtette meg, amely rendelkezett a Közigazgatási Informatikai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felállításáról. A Bizottság tagjai a szakterületük jellemző folyamatait, fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentumok kitöltésével már a stratégia megalapozásában is közreműködtek, míg a későbbiekben a stratégia véleményezésével segítették elő a stratégiaalkotás folyamatát. A Bizottság a fenti folyamat részeként 2007. július 17-i ülésén megtárgyalta az E- közigazgatás 2007-2010 Stratégiát. Az itt elhangzott, illetve a későbbiekben írásban is benyújtott és a Stratégiába beépített észrevételek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a dokumentum valóban olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad. 6

2. Az E-Közigazgatás 2010 Programtervről Az E-közigazgatás 2010 Stratégia megvalósítását szolgáló Átfogó programokat és az ezekhez rendelt projekteket az E-közigazgatás 2010 Programterv tartalmazza. A Stratégiai készítés módszertana, amely az e-kormányzat 2005 Stratégia készítésekor bevezetett és elfogadott módszertant követi, meghatározta az e-közigazgatás célkitűzéseit megvalósító kompetenciákat és azok működési területeit, amely alapján a Programtervben meghatározásra kerültek az Átfogó programok. II. A kormányprogramhoz való viszony A kormányprogram kiemelt célja a modern közigazgatás, a szolgáltató állam megteremtése, a kisebb, szolgáltató közigazgatás létrehozása. A stratégia hozzájárul a közigazgatás egészének hatékonyabb, eredményesebb működéséhez, valamint a közigazgatás által nyújtott szolgáltatások minőségének javulásához, ezáltal a kormányprogram megvalósulásához. III. Az előterjesztés benyújtását indokoló előzmények A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-kormányzás fejlesztésében. Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv 1 keretében az e- közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akciótervig lebontott programterv alapján valósult meg. A stratégia az átalakulási folyamat céljaként az e-közigazgatás működéséhez szükséges fejlesztendő, illetve kialakítandó alapvető kompetenciákat határozta meg. Ami az önkormányzati rendszert illeti, elfogadták a Magyar Információs Társadalom Stratégia e- önkormányzati részstratégiáját is. A következő évek feladata az elért eredményekre építve az eddig elsősorban a MeH Elektronikuskormányzat-központ keretei között megvalósuló, az elektronikus ügyintézés lehetőségeit rendszerszemléletben megteremtő munka kiterjesztése a közigazgatás egészére. Ehhez elengedhetetlen egy olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőkép megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. Jelen stratégia e szerepkör betöltésére vállalkozik. IV. Várható szakmai hatások Az E-közigazgatás 2010 Stratégia célja olyan, minden résztvevő számára közös kihívásként definiált és megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőkép 1 Az e-kormányzat 2005 Stratégia ás Programtervet a Kormány 2003. decemberében a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal fogadta el, a MITS részeként. 7

megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és megállapítja a célok eléréséhez vezető legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítását segíti elő. A stratégia segítségével megvalósuló technológia-vezérelt átalakulások segítenek abban, hogy: az állampolgároknak és a vállalkozásoknak lehetősége nyíljon a személyre szabott kormányzati interakciók kiválasztására; a civil szféra és a közigazgatás együttműködése javuljon; az adófizetők nyerjenek a hatékonyság növeléséből; az állampolgárok és vállalkozások nyeresége a jobb szabályozás, a csökkentett papírmunka és a gyorsabb ügyintézésben jelentkezzen; a köztisztviselők nyeresége a munkavégzésben, a jobb eszközök alkalmazásának és a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtásának a lehetőségében öltsön testet; a politikai szereplői jobban meg tudják jeleníteni a megcélzott eredményeket, azok hatásait a gyakorlatban; az állampolgárok jobban átérezzék a demokratikus kormányzás folyamatait, és erősebben kötődjenek azokhoz. A kormányzat változásra képessé válik, s javul a kapacitása, a képessége a folyamatos innovációra és a technológia újításainak adaptálására. V. Várható társadalmi, gazdasági hatások A stratégia segítségével az állam a saját munkafolyamatainak, igazgatási és szolgáltató szervezeti rendszerének hatékonyabb megszervezésével, az elektronikus közigazgatási eszközökön keresztül elérhető közjavak a lehetőségekhez mérten tértől és időtől független hozzáférésének biztosításával, továbbá a társadalmi tőke növelésével járul hozzá a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez és a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. Mivel a nemzetközi erőtérben jellemzően a közigazgatás, annak működése egyre inkább egy ország versenyképességi kulcstényezőjévé válik, fokozottan érvényes a stratégia indokoltsága és az általa kívánt hatások elérése. Cél, hogy a stratégia eredményeképpen a hazai közigazgatás megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a közigazgatási működés átalakításában, továbbfejlesztésében, és Magyarország megtartja helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében. A közigazgatás jobban kihasználja a technológia nyújtotta előnyöket a közszolgáltatások nyújtásában, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy: 8

az állampolgárok hétköznapi élete során nagyobb választási lehetőségük legyen, személyre szabottabb módon vehessék igénybe a közigazgatás, oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és adózás szolgáltatásait; egy modernebb jogi környezet és szolgáltatásorientált kormányzat kialakításával javuljon a közigazgatás, a kormányzati működés hatékonysága; erősödjön az állampolgárok demokratikus joggyakorlási lehetősége. A szolgáltató központok és egységes területi rendszerek alkalmazásával, valamint a kormányzati infrastruktúra és az integrált, megosztott szolgáltatások kialakításával specifikus lehetőségek nyílnak az adózási és szociális transzfer szolgáltatások fejlesztésében, a köztisztviselők hatékonyságának növelésében, ami javíthatja a politikai hatékonyságot is. VI. Kapcsolódások VII. Fennmaradt vitás kérdések VIII. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató X Tárcaközlemény X Tárca által szervezett sajtótájékoztató X További szakmai programok szervezése X Részletezve: További lakossági tájékoztatás X Részletezve (célcsoport-bontásban): A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: miniszter, kormánybiztos 9

IX. Megjegyzések A tervezett szabályozás nem tartozik a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.) Korm. rendelet hatálya alá. A szabályozás tárgyát képező információs szolgáltatás nem minősül az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. f) pontja szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatásnak, ezért a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az Európai Bizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet alapján az előterjesztésre nem vonatkozik az Európai Bizottság felé történő bejelentési kötelezettség. Kérem a Kormányt, hogy fogadja el az előterjesztést és annak mellékletében foglalt kormányhatározat-tervezetet. Budapest, 2007. október.. 10

HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek az E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia elfogadásáról szóló előterjesztését, és elrendeli az annak mellékletében foglalt kormányhatározat-tervezet Magyar Közlönyben a Kormány határozataként történő közzétételét. 11

Melléklet az előterjesztéshez A Kormány./2007. (..) Korm. határozata az E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia elfogadásáról A Kormány azzal a szándékkal, hogy az E- közigazgatás 2010 Stratégia révén olyan, minden résztvevő számára közös kihívásként definiált és megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és megfogalmazza a célok eléréséhez vezető legfontosabb stratégiai tényezőket, a következő határozatot hozza: 1. A Kormány a) a további munka alapjául elfogadja a közös kihívást jelentő e-közigazgatási jövőképet megfogalmazó E-közigazgatás 2010 Stratégiát, mint az e- közigazgatással kapcsolatos tevékenységek egészében irányadó dokumentumot, és e határozat 1. számú mellékleteként közzéteszi; b) felhívja az érintett minisztereket az E-közigazgatás 2010 Stratégiában megjelölt feladatok megvalósítására. Felelős: érintett miniszterek Határidő: folyamatos 2. Az E-közigazgatás 2010 Stratégiában foglalt feladatok megvalósítása során a koordinációt a közigazgatási informatikáért felelő miniszter irányításával a Közigazgatási Informatikai Bizottság (KIB) látja el A megvalósítás folyamatát az ágazati és intézményi stratégiák, fejlesztések folyamatos ellenőrzésével a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikuskormányzat-központja kíséri figyelemmel, és szükség esetén jelzi a döntésre illetékeseknek a korrekció szükségességét. Felelős: közigazgatási informatikáért felelős miniszter Határidő: folyamatos 3. A stratégia megvalósításának eszközrendszeréhez újra kell fogalmazni a közigazgatási informatikai stratégiák, fejlesztések és üzemeltetés kontrollját biztosító jogi környezetet, amely garanciát kell adjon az alkalmazandó 12

szabványok, ajánlások betartására, illetve a fejlesztésekkel kapcsolatos célszerűségi, hatékonysági szakmai informatikai szempontok érvényesítésére is. Felelős: közigazgatási informatikáért felelős miniszter Határidő: 2008. január 1. 4. Az E-közigazgatás 2010 Stratégiában foglaltak végrehajtásáról az érintett ágazatok évente összefoglaló jelentést készítenek a KIB számára, amelyek alapján sor kerül a dokumentumok aktualizálására. Felelős: érintett miniszterek Határidő: minden év március 30. 5. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat 1. b) pontja, 2. pontja, 6. pontja, valamint a 2. számú melléklete hatályát veszti. 13

E-közigazgatás 2007-2010 Stratégia Melléklet a../2007. (..) Korm. határozathoz (A mellékletet külön megküldött dokumentum tartalmazza.) 14

RÉSZLETES INDOKOLÁS Az elektronikus közigazgatási ügyintézés kialakulásának, fejlődésének elsődleges hajtóereje az intézményi működés, később a kormányzás hatékonyságának növelése volt. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló e- közigazgatás az elmúlt években gazdaság- és társadalompolitikai eszközzé vált, lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását, és egyúttal az EU tagországok számára kijelölte a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárásrendszerét. Mindezek alapján az EU tagországok számára a következő évek feladatát a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése mellett az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körű bevonása, a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése és a pán-európai működés megalapozása jelentik. Az online közigazgatás sikere azon múlik, hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel, ezért kiemelten fontos, hogy a hagyományos ügyintézést meghaladva, az ügyfelek igényeire reagáló ügyfélbarát szolgáltatási portfolió épüljön ki. A felhasználói kör bevonására a tagországok egységes stratégiai elveket követve 2007-től magasabb online szofisztikációs működési szintet tűztek ki, amely a közigazgatási működés alapvetően új megközelítését jelenti azáltal, hogy e megközelítés szerint a szolgáltatásokat pro-aktív módon kell az állampolgároknak nyújtani. A technológiai fejlesztések alkalmazása és a szolgáltatások elektronizáltsága bár jelentősen javítja az ügyfelek kiszolgálásának minőségét, önmagában nem biztosítja az ügyfélbarát szolgáltatást, és nem jár hatékonyság-javulással. Az ügyfélközpontú szolgáltatás esetében gyakori, hogy egy-egy szolgáltatás megvalósítása több intézmény együttműködését igényli (az intézmények kialakítása nem az ügyfél, hanem az ügyintézés szempontjából volt optimalizált). Magyarországon még ott is, ahol sikerült már az ügyfélkapcsolatot megfelelően elektronizálni gyakori, hogy az új típusú, elektronizált front office rendszerek mögött elavult, egymással nem együttműködő intézményi rendszerek állnak. Az ilyen problémák megoldását szolgálja a szolgáltatási folyamatok korszerűsítése, a háttér rendszerek interoperabilitásának megteremtése, az adatok és a technológia standardizációja. A hatékonyság növelésének országos szinten történő megvalósítását célozza az ágazati rendszerek fölötti, teljes közigazgatást integráló megosztott, integrált szolgáltatások rendszere. Az ügyfélszolgálat, a humánerőforrás gazdálkodás, a pénzügyek, valamint az elektronikus ügyintézés, dokumentumkezelés egységes infrastruktúrája és az e-közigazgatási szolgáltatások egységes keretrendszer alapján történő továbbfejlesztése a hazai hatékonysági szempontokon túlmenően alapfeltétele a pán-európai szolgáltatási szint megvalósításának is. 15

Az EU kiemelten kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését. A nemzeti tapasztalatokra épülő összehangolt stratégiai iránymutatás, a különböző országok legjobb gyakorlatának megosztása és egyes területek standardizálása mellett minden tagállamnak, így Magyarországnak is, egyedileg kell megtalálnia a saját útját a fenti kihívások, illetve feladatok megválaszolásában, megvalósításában. Annak érdekében tehát, hogy Magyarország nemzeti érdekei mentén, hatékonyan és minőségi változást eredményezően tudja kiaknázni a technológia nyújtotta előnyöket, stratégiai látásmódra és a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítására van szükség. E követelmény indokolta az E-közigazgatás 2010 Stratégia kidolgozását, amelynek célja olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e- közigazgatási jövőkép megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia különös súllyal három területet célzott meg, hogy ott átfogó iránymutatást adjon: a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, az adófizetők és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működésének megvalósítása érdekében; a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein, a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében. A dokumentum célja, hogy átfogja az összes olyan lényegi területet, amelyet az intézményeknek figyelembe kell venniük a saját szolgáltatásaik kialakításánál, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, amelyek megalapozzák, illetve elősegítik az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerszerű működését a kormányzat egészre vonatkozóan. A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-kormányzás fejlesztésében. Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv 2, (a továbbiakban: eks) keretében az e-közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akciótervig lebontott programterv alapján valósult meg. A stratégia az átalakulási folyamat céljaként az e-közigazgatás működéséhez szükséges fejlesztendő, illetve kialakítandó alapvető kompetenciákat határozta meg. Ami az önkormányzati rendszert illeti, előzménynek tekinthető a 2 Az e-kormányzat 2005 Stratégia ás Programtervet a Kormány 2003. decemberében a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal fogadta el, a MITS részeként. 16

Magyar Információs Társadalom Stratégia e-önkormányzati részstratégiája, azonban ennek kevés részét sikerült átültetni a gyakorlatba. A gondos tervezés és a hatékony megvalósítás eredményeként a központi elektronikus kormányzat sikeresen csatlakozott az EU infrastrukturális rendszereihez, megteremtődtek az e-közigazgatás integrációjának alapját biztosító Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KR) fontos elemei. Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv az e-közigazgatás magyarországi fejlesztésébe is bevezette a szolgáltatás-központú nemzetközi stratégiai megközelítést. A program során elvégzett szabályozási tevékenység keretében, a szolgáltató állam kiépítéséhez kötődően megszülettek az ügyek helyett az állampolgárokat a középpontba helyező jogszabályi háttér alapelemei. Intézményi szinten megindultak a szolgáltató állam szemléletébe illeszkedő online szolgáltatások fejlesztései. A következő évek feladata az elért eredményekre építve az eddig elsősorban a MeH Elektronikuskormányzat-központ (a továbbiakban: MeH EKK) keretei között megvalósuló, az elektronikus ügyintézés lehetőségeit rendszerszemléletben megteremtő munka kiterjesztése a közigazgatás egészére, amelyhez az egységes stratégiai keretek biztosítása elengedhetetlenül szükséges. Ennek jegyében indult el 2007. januárjában a MeH EKK koordinálásában az a többlépcsős stratégiaalkotási folyamat, amelynek során - májustól az EU 20 szolgáltatásában érintett intézmények bevonását követően - létrejött egy megközelítőleg 4 évet átfogó munkaprogram. A többlépcsős folyamat során több stratégiai munkaanyag és köztes dokumentum készült, amelyek részletesen kifejtik a stratégia-alkotás helyzetértékelését és céljait. A dokumentumok időrendi sorrendben a következők: a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása - 2007. január, e-közigazgatás fejlesztési koncepció - 2007. március, a hazai elektronikus szolgáltatások fejlettsége - 2007. április, az EU 20 szolgáltatás fejlesztésének részletes programjai - 2007.május, a hazai elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének koncepciója - 2007. május. A folyamat során fontos feladat volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) operatív programjai tervezéséhez irányokat meghatározni, azaz az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (a továbbiakban: EKOP) és az Államreform Operatív Program (a továbbiakban: ÁROP), illetve a további érintett programok esetében, azok e-közigazgatást érintő fejlesztéseit illetően a 17

stratégia időtávjában, a stratégiai hátteret biztosítani. E feladat is az érintett intézmények széles körének bevonását igényelte. A stratégiaalkotás folyamatába történő bevonás intézményesített formáját a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat teremtette meg, amely rendelkezett a Közigazgatási Informatikai Bizottság (továbbiakban Bizottság) felállításáról. A Bizottság tagjai a szakterületük jellemző folyamatait, fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentumok kitöltésével már a stratégia megalapozásában is közreműködtek, míg a későbbiekben a stratégia véleményezésével segítették elő a stratégiaalkotás folyamatát. A Bizottság a fenti folyamat részeként 2007. július 17-i ülésén megtárgyalta az E- Közigazgatás 2007-2010 Stratégiát. Az itt elhangzott, illetve a későbbiekben írásban is benyújtott és a Stratégiába beépített észrevételek nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a dokumentum valóban olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad. A fenti többlépcsős stratégiaalkotási folyamat eredményeként megszületett stratégia összefoglalóan mutatja be az e-közigazgatás jövőképét és a jelenlegi helyzetet, valamint részletesen kifejti a változási hajtóerőket és meghatározza a jövőkép elérésének stratégiáját. Az első fejezet bemutatja azt az összetett hajtóerő rendszert, amit a technológiai változások és az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció indukál. A második fejezet kifejti a modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképét. A harmadik fejezet bemutatja, hogy a felvázolt jövőképhez képest a jelenlegi helyzet mit mutat, milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, illetve melyek azok a területek, amelyekre a fejlesztéseket építeni lehet. A negyedik fejezet részletesen leírja a jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszert. A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást: Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet, jelentősen csökkentheti a 18

papír alapú munkavégzést, a duplikációk kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat és nagyobb politikai eredményt ért el. A közigazgatásnak a shared services egymással megosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia a front office, a back office és az információ, valamint infrastrukturális területeken. A hatékonyság érdekében szükséges a standardizáció, egyszerűsítés és funkcionális feladatok megosztása és integrációja. Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint az IKT fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré szerveződjenek, a stratégia hat horizontális és egy ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek fókuszáltabb előtérbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább. A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Azaz az ágazati szolgáltatások elektronizáltságának fejlesztése során olyan proaktív megközelítés kialakítását a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás esetében, a horizontális programok eredményeire építve, amely egységes, ügyfélre szabott folyamatokat és interoperábilis működést tesz lehetővé az adat- és technológiai standardok figyelembe vételével. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, megosztott, integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Az integrált, megosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Magyarországon első ízben, az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) 19

kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata az integrált, megosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: a) Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat fejlesztése; b) Központi online ügyintézés fejlesztése ; c) Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése; d) Integrált kormányzati funkciók kiépítése; valamint e) Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása. A stratégia a sikeres megvalósítása érdekében öt komponensből álló professzionális keretrendszert alakít ki, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. A stratégiai koncepció alapján került összeállításra az Átfogó programokat meghatározó e-közigazgatási mátrix. A stratégiai kompetenciák és az átalakulás által érintett területek alapján az e-közigazgatási mátrix hét Átfogó programot azonosít be: Interoperabilitási átfogó program, Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program, Online infrastruktúra átfogó program, Integrált ügyfélszolgálat átfogó program, Integrált kormányzati funkciók átfogó program, Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program, Tudásmenedzsment átfogó program. e-közigazgatási képességek Interoperabilis Átlátható Hatékony Integrált Elektronizált Ügyfél központú Bevonó Átalakulási területek FO működés BO működés IKT Tudás 1. Interoperabilitás 5. Integrált kormányzati funkciók 7. Tudás menedzsment 4. Integrált ügyfélszolgálat 6. Megosztott e-közig szolg. 3. Online Infrastruktúra 2. Ügyfélközpontú szolgáltatások Az Átfogó programok önálló célokat tartalmaznak, amelyek elérését az Átfogó programban meghatározott Akciók támogatják. Az Átfogó programok különböző e-közigazgatási képességeket és különböző átalakulási területeket érintenek, így az e-közigazgatás szükséges kompetenciák kialakításához mind a hét Átfogó program végrehajtása szükséges. 20

A fent bemutatott összetett eszközrendszer révén a stratégia a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítását kívánja elősegíteni. A stratégia segítségével megvalósuló technológia-vezérelt átalakulások segítenek abban, hogy: az állampolgároknak és a vállalkozásoknak lehetősége nyíljon a személyre szabott kormányzati interakciók kiválasztására; a civil szféra és a közigazgatás együttműködése javuljon; az adófizetők nyerjenek a hatékonyság növeléséből; az állampolgárok és vállalkozások nyeresége a jobb szabályozás, a csökkentett papírmunka és a gyorsabb ügyintézésben jelentkezzen; a köztisztviselők nyeresége a munkavégzésben, a jobb eszközök alkalmazásának és a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtásának a lehetőségében öltsön testet; a politikai szereplői jobban meg tudják jeleníteni a megcélzott eredményeket, azok hatásait a gyakorlatban; az állampolgárok jobban átérezzék a demokratikus kormányzás folyamatait, és erősebben kötődjenek azokhoz. A kormányzat változásra képessé válik, s javul a kapacitása, a képessége a folyamatos innovációra és a technológia újításainak adaptálására. A stratégia segítségével az állam a saját munkafolyamatainak, igazgatási és szolgáltató szervezeti rendszerének hatékonyabb megszervezésével, az elektronikus közigazgatási eszközökön keresztül elérhető közjavak a lehetőségekhez mérten tértől és időtől független hozzáférésének biztosításával, továbbá a társadalmi tőke növelésével hozzájárul a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez és a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. Mivel a nemzetközi erőtérben jellemzően a közigazgatás, annak működése egyre inkább egy ország versenyképességi kulcstényezőjévé válik, fokozottan érvényes a stratégia indokoltsága és az általa kívánt hatások elérése. Cél, hogy a stratégia eredményeképpen a hazai közigazgatás megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a közigazgatási működés átalakításában, továbbfejlesztésében, és Magyarország megtartsa helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében. 21

Függelék az előterjesztéshez E-közigazgatás 2010 Programterv (A függeléket külön megküldött dokumentum tartalmazza.) 22