A magyar e-közigazgatás modernizációja az. alkalmazásával. Szittner Károly, MEH EKK Risztics Péter Károly, BME IK február 2.

Átírás

1 A magyar e-közigazgatás modernizációja az információtechnológia iót i alkalmazásával Szittner Károly, MEH EKK Risztics Péter Károly, BME IK február 2.

2 Tartalom A közigazgatás-korszerűsítés megalapozása E-közigazgatás 2010 Stratégia A szolgáltató közigazgatás célkitűzése Jogszabályi háttér Az IT szerepe a korszerűsítésben Előzmények és célok A fejlesztés szakmai megalapozása A fejlesztés IT szakmai területei Korszerű, SOA architektúra A szolgáltató közigazgatás IT modellje

3 E-közigazgatás 2010 Stratégia a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a hatékony közszolgáltatások nyújtása érdekében a közszféra szakmai hozzáértésének növelése ikt területen a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási l képességéneké é k fejlesztése

4 A szolgáltató közigazgatás célkitűzése Célok és ösztönzők 1. A Ket. módosult, egyszerűsödött, szolgáltató jelleg a bürokratizmus ellen (hatóság dominanciája jelentősen csökken) 1. Tájékoztatási kötelezettségek 2. Adatok beszerzésének kötelezettsége 3. Késedelem esetén illeték, díj visszatérítése 2. Közösségi követelmények megvalósítása, külföldi, hazai ügyfél azonos kiszolgálása 3. Az elektronikus kapcsolattartás működik, nyújtsunk új szolgáltatásokat 4. Törvényi garanciákkal erősítsük az elektronikus közigazgatás társadalmi elfogadottságát

5 Jövőkép informatika, állam, bizalom 5

6 E-közigazgatás jövőkép

7 Webes és interaktív technológiák

8 Jogszabályi háttér évi CXI. törvény Ket. novella Alapelv (régi) 8. (1) A közigazgatási hatósági eljárásban az egyes eljárási cselekmények törvény, kormányrendelet és önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában, jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton is gyakorolhatók. (új) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője nem köteles a hatósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani. Hatóság-hatóság (G2G) kapcsolattartás Ha a hatóságok közötti kapcsolattartás irattovábbítást nem igényel, a hatóságok elektronikus levélben vagy telefonon kötelesek egymással kapcsolatot tartani A kapcsolat módjának megválasztásában elsődleges a költségtakarékosság, hatékonyság A központi rendszeren keresztüli kapcsolattartás január 1-től kötelező Ügyfél-hatóság (C2G vagy B2G) kapcsolattartás Írásbelinek minősülő elektronikus kapcsolat kizárólag a központi rendszeren keresztül

9 Jogszabályi háttér 2. Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény június 15. : az OGY ellenszavazat nélkül elfogadja Szabályozási területei: a központi elektronikus szolgáltató rendszeren át elérhető szolgáltatások nyújtásának és hozzáférésének eljárási és technikai feltételei az elektronikus közszolgáltatást nyújtó vagy a szolgáltatás működéséhez, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági tevékenységet végző személyek jogai és kötelezettségei a szolgáltatást igénybe vevők jogai és kötelezettségei

10 Jogszabályi háttér 3 Az elektronikus közszolgáltatásról szóló évi LX. törvény végrehajtási rendeletei 1. Az elektronikus ügyintézés szabályozása az ügyfelek számára: az elektronizálással megnyíló lehetőségek, feladatok ügyfélközpontú megközelítése, bemutatása. 2. Az elektronikus ügyintézés a szolgáltatók oldaláról: elsődlegesen a szolgáltatók kötelezettségeit, eljárásrendjét, és a hozzá kapcsolódó infrastrukturális szolgáltatásokat tá t tartalmazza. t 3. A biztonsági rendelet: koncentráltan tartalmazza a biztonsággal kapcsolatos követelményeket a központi elektronikus szolgáltató rendszer minden elemére (a felhasználókat is beleértve) 4. Az azonosítással kapcsolatos kérdések átfogó rendezése.

11 Jogszabályi háttér évi LII. törvény a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről Jelentősége: az elektronikus iratküldést közjogi szempontból, az elektronikus iratok hitelessége, joghatás kiváltó képessége alapján közelíti meg. Ennek legfontosabb elemei az okirat tartalmi változatlansága és a továbbítás-átvételhez fűződő jogkövetkezmények rendezése Elektronikus tértivevény: elektronikus okirat, amely alapján a hivatalos iratot feladó hitelt érdemlő módon megbizonyosodhat arról, hogy az átvételre jogosult szerv vagy személy az elektronikusan kézbesített küldeményt átvette, és ez mely időpontban történt meg. Az Állami Elektronikus Kézbesítési Szolgáltatón keresztül, közokirat kiállítására jogosult feladó által kézbesíttetett hivatalos irat - a hivatalos szerv saját minősített elektronikus aláírása nélkül is - elektronikus közokirat. a magánokirat, ha a szerzője küldi az ügyfélkapuján keresztül, elektronikus aláírás nélkül is teljes bizonyító erejű magánokirat lehet

12 Tartalom A közigazgatás-korszerűsítés megalapozása E-közigazgatás 2010 Stratégia A szolgáltató közigazgatás célkitűzése Jogszabályi háttér Az IT szerepe a korszerűsítésben Előzmények és célok A fejlesztés szakmai megalapozása A fejlesztés IT szakmai területei Korszerű, SOA architektúra A szolgáltató közigazgatás IT modellje

13 A cél: Valódi szolgáltató közigazgatás Feltétel: közigazgatási alrendszerek együttműködése

14 A fejlesztés szakmai megalapozása: E-közigazgatási keretrendszer Interoperabilitás Folyamatleírás Rendszerarchitektúra SOA IT biztonság Fejlesztés-módszertan Pilot A követelménytár tudatos érvényesítése A NESSI Hungary szerepe a Keretrendszer A NESSI-Hungary szerepe a Keretrendszer követelményeinek érvényesülésében

15 A közigazgatás-fejlesztés IT szakmai területei

16 SOA-architektúra, közigazgatási közmű

17 Szolgáltató e-közigazgatás külső folyamatok belső folyamat e-tár levél ügytár nyilvántartás ügy állampolgár ügyfélkapu folyamat-tár szakrendszer1 szakrendszer2 szolgáltatás Felügyelet e-közigazgatási közmű

18 Köszönjük megtisztelő figyelmüket!