A bizonyítás. Az eljárás nem szükségképpeni része.

Átírás

1 A bizonyítás A bizonyítás fogalma A bizonyítási eljárás (vagy bizonyítás) - a hivatalbóli eljárás alapelvén nyugvó, - a hatóság az ügyfelek és az eljárás más résztvevői közreműködésével zajló eljárási cselekmények összessége. Az eljárás nem szükségképpeni része. Célja, hogy a hatósági döntés meghozatalához szükséges tényeket a hatóság megismerje és e tények fenn- vagy fenn nem állásáról a hatóság meggyőződést szerezzen. Kötött/szabad bizonyítás A Ket.-ben a szabad bizonyítás elve érvényesül. - a bizonyítékok és a bizonyítási eszközök szabadon megválaszthatók (a Ket. nem határozza meg taxatív módon a lehetséges bizonyítékokat, a hatóság a Ket.-ben nem nevesített bizonyítékot is felhasználhat; a hatóság szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt). - a bizonyítékok szabadon mérlegelhetők (a hatóság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást). (Törvény vagy kormányrendelet korlátozhatja.)

2 A bizonyítás tárgya, kötelezettsége, terhe, eszközei TÁRGY: a jogilag releváns (lényeges), azaz a bizonyítandó tények DE: A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. Fontos kérdések: - ki köteles bizonyítani (bizonyítási kötelezettség), illetőleg - ki viseli a terhét annak, ha valamely tényt nem sikerül bizonyítani (bizonyítási teher). A bizonyítási eszközök szolgáltatják a bizonyító tényeket, vagy más szóval bizonyítékokat. Ezekből lehet következtetni a bizonyítandó tényekre. A hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját Teljes bizonyító erejű magánokirat a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

3 Teljes bizonyító erejű magánokirat (folytatás) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el. Tanúzási akadályok 1. Tanúként nem hallgatható meg (abszolút kizáró ok): - az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, - védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól az arra jogosítottól. (Nem használható fel bizonyítékként az a tanúvallomás, amely olyan személytől származik, aki nem hallgatható meg tanúként.) Tanúzási akadályok 2. A tanúvallomás akkor tagadható meg (relatív kizáró okok), ha - a tanú az ügyfelek valamelyikének hozzátartozója, vagy - a tanú vallomásával saját magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná, vagy - törvényben meghatározott esetek kivételével a diplomáciai mentességben részesülő személy. (Nem használható fel bizonyítékként az a tanúvallomás, amelynek megtétele előtt a tanút nem figyelmeztették arra, hogy a megtagadhatja a tanúvallomást.)

4 Tárgyalás A tárgyalás valójában nem más, mint többféle eljárási cselekmény koncentrált elvégzése az eljárás összes résztvevőjének jelenlétében és közreműködésével, ha ezt jogszabály előírja, vagy a tényállás tisztázásához, illetve az egyezségi kísérlet lefolytatásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására. Közmeghallgatás Kell, ha ezt jogszabály előírja, az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, törvény alapján ügyfél jogaival felruházott, azaz ügyfélnek minősülő szervezet (érdekvédelmi szervezetek és/vagy társadalmi szervezetek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul) vesz részt, vagy a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja. Egyezségi kísérlet Esetei: (ha jogszabály elrendeli, a hatóságnak a döntés előtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását az ellenérdekű ügyfelek között, egyezségi kísérletre akkor is sor kerülhet, ha az ügy természete egyébként megengedi. A hatóság határozatba foglalja és jóváhagyja az egyezséget, ha - megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, - nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, - kiterjed a teljesítési határidőre és az eljárási költség viselésére.

5 A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel Két feltétel együttes fennállása esetén, ha a hatóság az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, és az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le. Mellőzhető, ha az ügyfél már a bizonyítási eljárás során megismert minden bizonyítékot, és módjában állt gyakorolni a fent meghatározott jogait, vagy ha az ellenérdekű ügyfél nélküli ügyben a hatóság teljesíti az ügyfél kérelmét. Köszönjük a figyelmet.