ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE

Átírás

1 Informatikáért felelős Kormánybiztos Ikt. szám: ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE az E-közigazgatás 2010 Stratégia elfogadásáról Budapest, június 2008.

2 A Kormány./2008. (..) Korm. határozata az E-közigazgatás 2010 Stratégia elfogadásáról A Kormány, azzal a szándékkal, hogy az E- közigazgatás 2010 Stratégia révén olyan, minden résztvevő számára közös kihívásként definiált és megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és megfogalmazza a célok eléréséhez vezető legfontosabb stratégiai tényezőket, a következő határozatot hozza: 1. A Kormány a) a további munka alapjául elfogadja az E-közigazgatás 2010 Stratégiát, mint az e-közigazgatással kapcsolatos tevékenységek egészében irányadó dokumentumot, és e határozat mellékleteként közzéteszi; b) felhívja a minisztereket, hogy érintettségük esetén, a 2009-i évi költségvetési tervezése során az E-közigazgatás 2010 Stratégia által meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges források elkülönítését biztosítsák, valamint november 1-ig az így előállt feladatok listáját küldjék meg az informatikáért felelős kormánybiztos számára. c) felhívja az érintett minisztereket az E-közigazgatás 2010 Stratégiában megjelölt feladatok megvalósítására. Felelős: érintett miniszterek, informatikáért felelős kormánybiztos Határidő: folyamatos 2. Az E-közigazgatás 2010 Stratégiában foglaltak végrehajtásáról az ágazatok minisztériumi szinten összefogva évente összefoglaló jelentést készítenek a MeH által kidolgozott stratégiai monitoring rendszer alapján az informatikáért felelős kormánybiztos számára, amelyek alapján sor kerül a dokumentumok aktualizálására. 2

3 Felelős: érintett miniszterek Határidő: július 31., ezt követően minden év március Ez a határozat a közzététele napját követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Információs Társadalom Stratégiáról és annak végrehajtásáról szóló 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozat 1. b) alpontja, 2. pontja, 6. pontja, valamint a 2. számú melléklete hatályát veszti. 3

4 E-közigazgatás 2010 Stratégia Melléklet a../2008. (..) Korm. határozathoz (A mellékletet külön megküldött dokumentum tartalmazza.) 4

5 RÉSZLETES INDOKOLÁS Az elektronikus közigazgatási ügyintézés kialakulásának, fejlődésének elsődleges hajtóereje az intézményi működés, később a kormányzás hatékonyságának növelése volt. A kezdetben elsősorban hatékonysági célokat szolgáló e-közigazgatás az elmúlt években gazdaság- és társadalompolitikai eszközzé vált, lehetővé tette a szolgáltató állam kialakítását, és egyúttal az EU tagországok számára kijelölte a modern kormányzati működés fejlesztésének elvárás-rendszerét. Mindezek alapján az EU tagországok számára a következő évek feladatát a technológiai alapokra építve az elektronizáltság növelése mellett az állampolgárok és vállalkozások minél szélesebb körű bevonása, a közigazgatási szolgáltatások hatékonyságának növelése és a pán-európai működés megalapozása jelentik. Az online közigazgatás sikere azon múlik, hogy az állampolgárok milyen mértékben tudnak és kívánnak élni az elektronikus ügyintézési lehetőséggel, ezért kiemelten fontos, hogy a hagyományos ügyintézést meghaladva, az ügyfelek igényeire reagáló ügyfélbarát szolgáltatási portfolió épüljön ki. A felhasználói kör bővítésére a tagországok egységes stratégiai elveket követve 2007-től magasabb szolgáltatási (online szofisztikációs működési) szintet tűztek ki, amely a közigazgatási működés alapvetően új megközelítését jelenti azáltal, hogy e szolgáltatásokat proaktív módon nyújtják az állampolgároknak. A technológiai fejlesztések és a szolgáltatások elektronizálása, bár jelentősen javítják az ügyfelek kiszolgálásának minőségét, önmagukban nem biztosítják az ügyfélbarát szolgáltatást, és nem eredményezik a hatékonyság javulását. Az ügyfélközpontú szolgáltatás esetében gyakori, hogy egy-egy szolgáltatás megvalósítása több intézmény együttműködését igényli (az intézmények kialakítása jellemzően nem az ügyfél, hanem az ügyintézés szempontjából optimalizált). Magyarországon még ott is, ahol sikerült már az ügyfélkapcsolatot megfelelően elektronizálni gyakori, hogy az elektronizált front office rendszerek mögött elavult, egymással nem együttműködő belső intézményi rendszerek állnak. Az ilyen problémák megoldását szolgálja a szolgáltatási folyamatok korszerűsítése, a háttér rendszerek együttműködési képességének megteremtése, az adatok és a technológia szabványosítása. A hatékonyság növelésének országos szinten történő megvalósítását célozza az ágazati rendszerek fölötti, teljes közigazgatást integráló elosztott, integrált szolgáltatások rendszere. Az ügyfélszolgálat, a humánerőforrás-gazdálkodás, a pénzügyek, a dokumentumkezelés valamint az elektronikus ügyintézés, egységes infrastruktúrája és az e-közigazgatási szolgáltatások egységes keretrendszer alapján történő továbbfejlesztése a hazai hatékonysági szempontokon túlmenően alapfeltétele a páneurópai szolgáltatások megvalósíthatóságának is. Az EU kiemelten kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését. A nemzeti tapasztalatokra épülő összehangolt stratégiai iránymutatás, a különböző országok 5

6 legjobb gyakorlatának megosztása és egyes területek szabványosítása mellett minden tagállamnak, így Magyarországnak is, egyedileg kell megtalálnia a saját megoldását a fenti kihívások, illetve feladatok megválaszolásában, megvalósításában. Annak érdekében tehát, hogy Magyarország nemzeti érdekei mentén, hatékonyan és minőségi változást eredményezően tudja kiaknázni a technológia nyújtotta előnyöket, stratégiai látásmódra és a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő megvalósítására van szükség. E követelmény indokolta az E-közigazgatás 2010 Stratégia kidolgozását, amelynek célja olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőkép megfogalmazása, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad, és meghatározza a célok elérését befolyásoló legfontosabb stratégiai tényezőket. A stratégia négy területet célzott meg különös súllyal annak érdekében, hogy ezen területek tekintetében átfogó iránymutatást adjon: a közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, civil szervezetek és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztviselők érdekében; a közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált elosztott szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony működése érdekében; a közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológia-befogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein egyaránt a hatékony közszolgáltatások érdekében; a vállalkozások, az állampolgárok és kiemelten az információs társadalom szempontjából hátrányos helyzetűek e-közigazgatás alkalmazási képességének fejlesztése. A dokumentum célja, hogy átfogja az összes olyan lényegi témakört, amelyet az intézményeknek figyelembe kell venniük a saját szolgáltatásaik kialakításánál, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, amelyek megalapozzák, illetve elősegítik az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerszerű működését a közigazgatás egészre vonatkozóan. A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-közigazgatás fejlesztésében. Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv 1, (a továbbiakban: eks) keretében az e-közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akciótervig lebontott programterv alapján valósult meg. A stratégia az átalakulási folyamat céljaként az e-közigazgatás működéséhez szükséges fejlesztendő, illetve kialakítandó alapvető kompetenciákat határozta meg. Ami az önkormányzati rendszert illeti, előzménynek tekinthető a Magyar Információs 1 Az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programtervet a Kormány decemberében a 1126/2003. (XII. 12.) Korm. határozattal fogadta el, a MITS részeként. 6

7 Társadalom Stratégia e-önkormányzati részstratégiája, azonban ennek kevés részét sikerült átültetni a gyakorlatba. A gondos tervezés és a hatékony megvalósítás eredményeként a központi elektronikus kormányzat sikeresen csatlakozott az EU infrastrukturális rendszereihez, megteremtődtek az e-közigazgatás integrációjának alapját biztosító Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KR) fontos elemei. Az e- Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv az e-közigazgatás magyarországi fejlesztésébe is bevezette a szolgáltatás-központú nemzetközi stratégiai megközelítést. A program során elvégzett szabályozási tevékenység keretében, a szolgáltató állam kiépítéséhez kötődően megszülettek az ügyek helyett az állampolgárokat a középpontba helyező jogszabályi háttér alapelemei. Intézményi szinten megindult a szolgáltató állam szemléletébe illeszkedő online szolgáltatások fejlesztése. A következő évek feladata az elért eredményekre építve az eddig elsősorban a MeH Elektronikuskormányzat-központ (a továbbiakban: MeH EKK) keretei között megvalósuló, az elektronikus ügyintézés lehetőségeit rendszerszemléletben megteremtő munka kiterjesztése a közigazgatás egészére, amelyhez elengedhetetlenül szükséges az egységes stratégiai keretek biztosítása. Ennek jegyében indult el januárjában a MeH EKK koordinálásában az a többlépcsős stratégiaalkotási folyamat, amelynek során májustól az EU 20 szolgáltatásában érintett intézmények bevonásával létrejött egy megközelítőleg 4 évet átfogó munkaprogram. A többlépcsős folyamat során több stratégiai munkaanyag és köztes dokumentum készült (a dokumentumok elérhetőek a honlapon), amelyek részletesen kifejtik a stratégia-alkotás helyzetértékelését és céljait. A dokumentumok időrendi sorrendben a következők: a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszeren nyújtandó e-kormányzati szolgáltatások körének meghatározása január, e-közigazgatás fejlesztési koncepció március, a hazai elektronikus szolgáltatások fejlettsége április, az EU 20 szolgáltatás fejlesztésének részletes programjai 2007.május, a hazai elektronikus közigazgatási szolgáltatások fejlesztésének koncepciója május. A folyamat során fontos feladat volt az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) operatív programjai tervezéséhez irányokat meghatározni, azaz az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (a továbbiakban: EKOP) és az Államreform Operatív Program (a továbbiakban: ÁROP), illetve a további érintett programok esetében. Azok e-közigazgatást érintő fejlesztéseit illetően a stratégia 7

8 időtávjában stratégiai hátteret biztosítani. E feladat is az érintett intézmények széles körének bevonását igényelte. A stratégiaalkotás folyamatába történő bevonás intézményesített formáját a közigazgatási informatikai feladatok kormányzati koordinációjáról szóló 1026/2007. (IV. 11.) Korm. határozat teremtette meg, amely rendelkezett a Közigazgatási Informatikai Bizottság (továbbiakban KIB) felállításáról. A KIB tagjai a szakterületük jellemző folyamatait, fejlesztési elképzeléseit bemutató dokumentumok rendelkezésre bocsátásával már a stratégia megalapozásában is közreműködtek, a későbbiekben pedig a stratégia véleményezésével segítették elő a stratégiaalkotás folyamatát. A KIB július 17-i ülésén megtárgyalta az E-Közigazgatás 2010 Stratégiát. Az itt elhangzott, illetve a későbbiekben írásban is benyújtott és a Stratégiába beépített észrevételek nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a dokumentum valóban olyan, minden résztvevő számára közösen megvalósítani kívánt e-közigazgatási jövőképet fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő évek fejlesztéseinek részletes céljaihoz egységes keretet ad. A fenti többlépcsős stratégiaalkotási folyamat eredményeként megszületett stratégia összefoglalóan mutatja be az e-közigazgatás jövőképét és a jelenlegi helyzetet, valamint részletesen kifejti a változási hajtóerőket és meghatározza a jövőkép elérésének stratégiáját. Az első fejezet bemutatja azt az összetett hajtóerő rendszert, amit a technológiai változások és az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció indukál. A második fejezet kifejti a modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképét. A harmadik fejezet bemutatja, hogy a felvázolt jövőképhez képest a jelenlegi helyzet mit mutat, milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, illetve melyek azok a területek, amelyekre a fejlesztéseket építeni lehet. A negyedik fejezet részletesen leírja a jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszert. A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást: Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok, civil szervezetek és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, a párhuzamos feladatok, ismétlések kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat, így politikai hatása is nagyobb. 8

9 A közigazgatásnak a shared services az elosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia a front office, a back office, az információmenedzsment, valamint infrastruktúra területén. A hatékonyság érdekében szükséges a szabványosítás, egyszerűsítés és funkcionális feladatok (szolgáltatások) elosztása és integrációja. Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint az IKT fejlesztések tervezéséhez, illetve megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén. Annak érdekében, hogy a szolgáltatások az állampolgárok civil szervezetek és a vállalkozások igényei köré szerveződjenek, a stratégia hat horizontális és egy ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg. A felhasználói érdekek előtérbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok a szolgáltatás tartalmát, folyamatait, informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább. A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Az ágazati szolgáltatások elektronizálásának fejlesztése során, a horizontális programok eredményeire építve olyan proaktív megközelítés kialakítását szolgálják a leggyakrabban keresett EU 20 szolgáltatás esetében, amely egységes, ügyfélre szabott folyamatokat és interoperábilis működést tesz lehetővé az adat- és technológiai szabványok figyelembe vételével. Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználói igényekre való reagálás célirányos legyen, elosztott, integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség. Az integrált, elosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt a meghatározó funkcionális területeken lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, másrészt a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését. Magyarországon első ízben, az e-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv vezette be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata az integrált, elosztott szolgáltató rendszer kiterjesztése a következő területeken: a) Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat fejlesztése; 9

10 b) Központi online ügyintézés fejlesztése; c) Integrált ügyfélszolgálati rendszer kiépítése; d) Integrált kormányzati funkciók kiépítése; valamint e) Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások kialakítása. A stratégia a sikeres megvalósítása érdekében öt komponensből álló keretrendszert alakít ki, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellenőrzésig átfogja a stratégiai programtervet. A stratégiai koncepció alapján került összeállításra az Átfogó programokat meghatározó e-közigazgatási mátrix. A stratégiai kompetenciák és az átalakulás által érintett területek alapján az e-közigazgatási mátrix hét Átfogó programot azonosít: Interoperabilitási átfogó program, Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program, Online infrastruktúra átfogó program, Integrált ügyfélszolgálat átfogó program, Integrált kormányzati funkciók átfogó program, Elosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program, Tudásmenedzsment átfogó program. Az Átfogó programok önálló célokat tartalmaznak, amelyek elérését az Átfogó programban meghatározott Akciók támogatják. Az Átfogó programok különböző e-közigazgatási képességeket és különböző átalakulási területeket érintenek, így az e- közigazgatás működéséhez szükséges kompetenciák kialakításához mind a hét Átfogó program végrehajtása szükséges. A fent bemutatott összetett eszközrendszerrel a stratégia a közigazgatási fejlesztések egységes elvek alapján, egységes keretrendszerben történő hatékony megvalósítását kívánja elősegíteni. A stratégia segítségével megvalósuló technológia-vezérelt átalakulások segítenek abban, hogy: az állampolgároknak, civil szervezeteknek és a vállalkozásoknak lehetősége nyíljon a személyre szabott kormányzati interakciók kiválasztására; a civil szféra és a közigazgatás együttműködése javuljon; az adófizetők nyerjenek a hatékonyság növeléséből; az állampolgárok és vállalkozások nyeresége a jobb szabályozásban, a csökkentett papírmunkában és a gyorsabb ügyintézésben jelentkezzen; a köztisztviselők nyeresége a munkavégzés során a jobb eszközök alkalmazásának és a magasabb színvonalú szolgáltatás nyújtásának a lehetőségében öltsön testet; 10

11 az állampolgárok jobban átérezzék a demokratikus kormányzás folyamatait, és erősebben kötődjenek azokhoz. A kormányzat változásra, megújulásra képessé válik, javul a teljesítőképessége, a alkalmassága a folyamatos innovációra és a technológia újításainak befogadására. A stratégia segítségével az állam a saját munkafolyamatainak, igazgatási és szolgáltató szervezeti és igazságszolgáltatási rendszerének hatékonyabb megszervezésével, az elektronikus közigazgatási eszközökön keresztül elérhető közjavak a lehetőségekhez mérten tértől és időtől független hozzáférésének biztosításával, továbbá a társadalmi tőke növelésével hozzájárul a tartós, fenntartható fejlődés eléréséhez és a jobb minőségű munkahelyek megteremtéséhez. Mivel a nemzetközi erőtérben a közigazgatás, annak működése egyre inkább egy ország versenyképességi kulcstényezőjévé válik, fokozottan indokolt a stratégia megvalósítása és az általa célul tűzött hatások elérése. Cél, hogy Magyarország, a hazai közigazgatás a technológia nyújtotta lehetőségek megragadásával, a közigazgatási működés átalakításával, továbbfejlesztésével megtartsa helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében. 11

12 Függelék az előterjesztéshez E-közigazgatás 2010 Programterv (A függeléket külön megküldött dokumentum tartalmazza.) 12